Dunántúli Napló, 1950. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-23 / 222. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI A MAI SZÁMBAN. Vlainizldft Etet területi épségét veszély lenyeleti • Tri- akaró és Maadzsnriat bombá ▼ént bekebelezni ekeró és Mendzsnrtát bombázó USA részéről (2. o.) — Jelentősek mezőgazdasági eredmé­nyeink, de, hogy ezeket tovább fokozhassak gyorsítani kell ez őszi munkák ütemét. (3. o.) — Komlón ünnepé­lyesen adtak át 70 áj fürdőszobás lakást a boldog bá­nyászcsaládoknak. (5. o.) — Árurejtegető volt üzemtttlaj- donosokat, földbirtokosokat ás egyéb reakciós elemeket toloncoltek ki Budapestről, (5. o.) AI MDP B ARANYAM EC VEI PA'RTBI Z O TTXACÄN AK LAPJA VIL ÉVFOLYAM, 222 SZÁM "■ »'■.■im» ............ AR A 50 FILLÉR SZOMBAT, 1950 SZEPTEMBER 23 Jól állítsuk össze a jelöltek listáját Megyeszerte készülődik a tanács­nál osztásokra. dolgozó népünk min­den rétege. De talán legélénkebben ja falu dolgozó népe tárgyalja a közelgő választást, — községe, megyénk, hazánk nagy eseményét. Mérlegelik, latolgatják egymás­közt: ki a legderekabb ember a faluban, kik azok, akik mindenben te köz érdelioit tartják szem előtt, okik bátran, megalkuvás nélkül kiállnak a nép boldogulásáért, akik tehát megérdemlik, hogy fel­kerüljenek a jelöltek listájára. Ez nem jelent kevesebbet, mint azt. hogy már felmérték a tanácsválasz- <ások jelentőségét! Kezdik érteni, hogy milyen hatalmas feladatok ▼árnak a tanácsokra, ezért válogat­ják így meg, hogy ki legyen az, aki sorsukat intézi majd a helyi ta­nácsban. akiknek személyében meg­valósul Alkotmányunk egyik sar­kalatos tétele; „A Magyar Népköz- társaságban minden hatalom a dolgozó népé. A város es falu dol­gozói választott és a népnek felelős küldöttek útján gyakorolják hatat- Inukat“. A “Függetlenségi Népfront helyi bizottságai már javában végzik a tanácstagok kiválogatását, jelölé­sét. Figyelembe veszik, hogy kiket övez a dolgozó nép bizalma. Mert ha Népfront Bizottságaink bátran támaszkodnak a dolgozó nép vé­leményére, emberismeretére, akkor tnár lényegében most biztosítják, hogy a tanácsok megalakulások után betöltsék hivatásukat. Hidasd, Mecseknád»sd, Versend, Drávafok, Kétújfalu Népfront Bi­zottságainak munkáját példaként állíthatjuk valamennyi elé. Nem feledkeztek meg arról, hogy Pár­tunk legjobb harcosai mellett szép számmá] jelöljenek pártonkivülit és ne feledkezzenek meg sem az egyéni dolgozó parasztokról, sem az iíjakról, nőkről, sem pedig a nemzetiségekről. Ahol ilyen alapos gondossággal végzi a bizottság munkáját, ott nem lesznek viták a jelöltek körül, mert minden dol­gozó megbízik bennük, valamennyi réteg érezni fogja, hogy megfele­lően képviselik a tanácsban. Bár a jó eredmények vannak többségben Népfront Bizottságaink munkájában, mégis fel kell hívni figyelmüket a felmerülő hiányossá­gokra is. Legsúlyosabb .amivel több helyen találkozunk, de talán leginkább a siklósi járásban: a pártonkivüliek figyelmen kívül hagyása. A Füg­getlenségi Népfront helyi bizottsá­gainak és nem kevésbbé pártszer­vezeteinknek, melyek segítséget kö­telesek. nyújtani ehhez a hatal­mas ímxnk óhoz, figyelembe kell venniők, hogy a pártonkívülj dol­gozók a lakosság nagy többségét teszik ki. Eddigi mérfőldes előre­haladásunkat a pártonkívüli töme­gekkel együtt vívtuk ki cs az ö tá­mogatásukkal akarjuk a jövő nagy­szerű sikereit is elérni, velük együtt építjük hazánkat, védjük békénket. Világos, hogy ha most kizárnánk a tanácsokból a pártonkívüli dolgo­zók hatalmas tömegét: úgy elszige­telnénk a Pártot. Pedig a tanács- oálasztások egyik döntő eredmé­nyének éppen annak kell lennie, hogy Pártunk még sokkal szoro­sabb egységbe kovácsolódjék egész do'gozó népünkkel, még nagyobb 'szeretettel és odaadással vegye kö­rül a pártonkivüliek hatalmas tö­mege. Hasonlóan súlyos hiba lenne, ha $.z egyénileg dolgozó parasztok nem kapnának kellő számú képvise­letet a tanácsokban. Például Vajszlón is megfeledkeztek arról, jiogy a lakosság zöme jelenleg még tegyéni dolgozó paraszt cs csak jt lentéktelen számban vették figye­lembe őket & jelölésnél. Márpedig az a feladatunk, hogy az egyénileg dolgozó parasztságot még jobban mozgósítjuk az ötéves terv céljai­nak megvalósítására, a béke meg­védésére és ezt nem utolsó sorban Úgy érjük cd, ha a tanácsválasz iá­sok során bőséges teret engedünk nekik arra, hogy tevékenyen részt vegyenek saját sorsuk kialakításá­ban. Csakis ezen az úton szolgát- hatjuk a munkás-paraszt szövetség további megszilárdítását, csakis így fűzhetjük szétléphetctlen szálakkal őket Pártunkhoz. Súlyos hibába esnek azok a fala­st pirttitkáx elvtársak is, akik sa­ját magukat akarják a tataács el­nökéül megtenni. Maráza, Berk esd, Gerde párttitkárai elfelejtik, hogy a legnagyobb tisztesség Pártunk tagjának lenni és a legfelelősség. teljesebb, legmegtiszfelőbb feladat: egy pártszervezet titkári teendőt ellátni. Pellérd község párttitkára, Lukács elvtárs kereken kijelentet­te: ha nem jelölik elnöknek, n&tn segíti a jelölő bizottságot munká­jában. Lukács elvtárs pártszerűtlen magatartását súlyosan elítéljük! Ezek az elvtársak nem látják a tanácsok nagy jelentősége mellett a Párt és a tanácsok viszonyát. Nem látják, hogy a tanácsok kép­viselik a dolgozók államhatalmát és egyben a legszélesebb tömegeket átfogó szervezetei népi demokrá­ciánknak. De a Párt segíti, irányítja és ellenőrzi munkáját, a Párt a munkásosztály élcsapata, népünk esze és becsülete, fejlődésünk mo torja. Azok a titkár elvtársak, akik magukat akarják tanácselnök­nek jelöltetni, szem clöl tévesztik a Párt élcsapat jellegét. Néhány községben a tanácstagok jelölésénél háttérbe akarják szőri, tani a nőket és az ifjúságot. Mar- tonfa, Kékesd, Eilend, Endrőd, Ká­kics helyi Népfront Bizottságai vegyék figyelembe, hogy a béke­harc .az ötéves terv, a boldog jövő kialakításának kimeríthetetlen erő­forrását éppen a nők és az ifjak jelentik népi demokráciánk szá­mára. Ezért a tanácsokban is meg­felelő számban kell részükre helyer biztosítanunk. A sztálini nemzetiségi politika szellemében a tanácsválasztdsokon minden nemzetiségű dolgozó egyenrangúhénl gyakorolja jo­gait, melyeket Alkotmányunk biz­tosit a Magyar Népköztársaság minden polgárának. Súlyos mulasz­tást követett el ezen a téren Boda község Népfront Bizottsága, ami­kor a németajkú dolgozókat ki akarta rekcszteni a hatalom gya­korlásából. Vegyenek példát a pé­csi járás községeitől, ahol a nem­zetiségek 11 százalékban képvisel- ve vannak a jelöltek között. A tanácsok fontosságát termé- szcson felismerte az ellenség is. Bodán például három kulák is be akart férkőzni a jelöltek közé. De ez csak egyik formája az ellenség mesterkedésének, bizonnyal megkí­sérelnek egyebet Is.'Azt ' például, hogy valahogy népszerűtlen, dolog- kerülő elemeket csempésszenek be, vagy klikk-harcokat robbantsanak ki és így járassák le a nép .szeretc- tétől övezett tanácsokat. Népfront Bizottságaink őrködjenek éberen! Vizsgálják felül eddigi munkájukat és amennyiben mulasztást tapasz, talnak, haladéktalanul módosít, sák jelöléseiket. Ha az elkövetett hiányosságokat kiküszöbölik cs bátran leleplezik az ellenség mes­terkedését, úgy jó munkát fognak végezni és teljesítik a rájuk rótt felelősségteljes feladatot: a dol­gozó nép legjobb fialt jelölik a tanácsba. Több, mint 5000 mázsa húst feketezett el és négymillió forintot meghaladó hasznot rágott zsebre a budapesti Húsértékesítőnél garázdálkodó ellenséges banda A budapesti államügyészség megküldte vádiratát a munkásbíróság elnökéhez a nagyszabású közellátási bűnügyben A budapesti átlamügyéerség az aláb­bi vádiratot küldte meg a mtmkáabf- (ósáfj elnöké»»! , Mttukáabíróaág elnökének, Budapest A nyomozás iratait a közellátás el­len elkövetett bűntett miatt Szíta Pál ó* társai elleni bűnügyben a következő vádnrat benyújtás«, mellett, küldőm meg, Vádolom ser. 1950 «September hó 17. napjától előzetes letartóztatásban lévő 1. Szita Pált, aki. Nemesiördemicen, 1905 november 21 napján született-, nős. XV, kér., Ady Eodre-u. 4L szám alatti lakos. Közért vállala/vezető, havi jövedelme 2901 forint, 2. Imreh Jánost, aki Sepsígidófal- ván, 1900 július 16-án született, nős, Rákoscsabán, Aba-u. 110. sz. lakos, Közért osztályvezető, képesítése kán- torfaniió, 3. 8800/1946. M. E. rendelet 17. §-ában meghatározott és az ejső bekezdés második tétele szerint minő­sülő kőzetlátás elleni bűntett- miatt. 3. Hizsnyai Pált, aki Budapesten, 1907 december 20. napján született, nőé, Budapest. XX. kér. Marót-u 52. sz. lakos. Közért fiókvezető, 4. Solti Istvánt, aki Cinkotán, 1912 január 14. napján született, nős, Bu­dapest, XI. kér. Ugron-u. 16. az. lakos, nős, üzletvezető, volt nagyvágó, 5. Koo.cz Józsefet, ’aki Budapesten, 1907 december 5. napján született, nős, Budapest, XIV. kér. Gyarraat-u. 101. sz. lakos. Közért, fiókvezető, voll h en t. csüzem-tulajdonos, 6. Sipos Józsefet, aki Debrecenben, 1902 augusztus 21. napján született, nős, Budapest, V. kér. Tolbuchin-krt. 14. me. lakos. Közé't fiókvezető 7. Márta Andrást, ak- Kískundorozs- mán, 1922 augusztus 21. napján szü­letett, nő®, Budapest, II., Mártirok- útja 26/b. lakos. Közért üzletvezető, árdrágítás miatt büntetett előéletű, 8. Draskóczy Lászlót, aki Bélyén, 1907 június 7. napján született, nős, Budaipest, XVT. kér. Csőmöri-u. 95. sz. lakos. Közért üzletvezető, volt ke­reskedő, mindannyiukat a 8800/1946. M. E- rendelet 1. § 5. pontjába ütköző és a 9. § (2) bekezdés 2. pontja szerint minősülő, közellátás elleni bűntett és a BTK. 462. §~ába ütköző és a 463. § szerint minősülő közhivatalt sikkasz­tás bűntetteinek halmazával, mert a vádolt bűnszövetkezet Buda­pest dolgozói elől az alább bizonyí­tott tényállás szerint több, mint 5000 métermázsa húsárut elvont. A félmil­lió kilogrammot meghaladó mennyisé­gű húshoz úgy jutottak hozzá, hogy a vásárló dolgozó közönséget a legkü­lönfélébb módon becsapva, megkárosí­tották, részére kevesebb húst mértek. Ezzel a bűncselekménnyel a népköz­társaság gazdasági éo közellátási ér­dekeit súlyosan sértették. Sajátmaguk részére négy millió forintot meghaladó hasznot húztak. Ezt az ősszeget is a vásárló dolgozók zsebéből húzták ki. A vádlottak abban a nemzetközi po­litikai helyzetben, amelyet jellemez, hogy az imperialisták és különböző csatlósaik a háborús uszításról és pá­nikkeltésről a közvetlen támadás és háború kiprovokálásának útjára lép­tek, azt a célt szolgálták és tűzték maguk elé, hogy a béke frontját erő­sítő dolgozó nép építő munkáját a közellátás megzavarásával súlyosan akadályozzák. . Nagyvágók, spekulánsok, jobboldali szociáldemokraták a HÚSÉRT legfelső vezetésében A Húsért NV legfelső vezetésébe a dolgozó nép ellenségei, nagyvágók, spekulánsok, jobboldali szociáldemo­kraták és más ellenséges elemek fura. kodtak be, Szita Pál vádlott a felsza­badulás előtt a peycriíta vezetés alatt működő AFOSZ keretén belül Böhm Artúr, Vészi Sándor és a Bechtler Péter klikkjéhez tartozó Rcisz Móric környezetének volt tagja. A legfonto­sabb Húsért árudák élére, amikor igazgató lett .az AFOSZ több jelleg­zetes jobboldali szociáldemokratáját, nagyvágókaí, rovottmultú spekulánso­kat é* más ellenségeket helyezett. Azért, hogy a húsellátás szervezetét rombolják, Szita Pál vádlott irányítá­sa mellett tudatosan bevezették azt a rothadj megvesztegetésre alapított rendszert, amellyel a jobboldali szo­ciáldemokraták ar AFOSZ-t elzüllesz- tették. Szita Pál és Imreh János, a Húsért vezetői, rendszerré tették, hogy az ellenőrzők, intézők egy jelentős része az általuk mutatott rossz példa szerint rendszeresen vesztegetési illet­ményt követelt meg az általuk ellenőr­zött' árudák vezetőitől. így az ellenőrzés teljesen csődöt mondott és a dolgozó vásárlók meg­károsításával elvont hús rendkívül nagy mennyiségben a dolgozók asztala helyett espressak. kocsmák tulajdono­sai és olyan spekuláns árusok kezére jutott, akik. azt fekete árcm pénzes elemeknek árusították. Ezzel együtt mindent megtellek arra. hogy a jó- minőségű árút elvonják a munkáslak­ta kerületekből. Utasításuk az volt, hogy ilyen kérületekhe csak negyed­rendű áníl szabad küldeni. 1. Szita Pál vádlott a Husért vezér­igazgatója volt Vállalatvezetői pozí­cióját arra használta íei, hogy a vál­lalat szervezetét tudatosan rombolja. Szita Pál vádlott maga mutatott pél­dát különösen az ellenőröknek és intézőknek, hogy váljanak korruptak - ká. Weinacht főintézötöl a Gellértben, Imreh Jánostól a „Déli" expressóban, Vékony, Hizsnay, Koncs és más iro­davezetőktől többezer forint vesztege­tési pénzt fogadott el. Ilymódon a Husért több vezetőjének és ellenőré­nek mutatott példát, akik azután kö­vették is. Ax államügyészségen kihall­gatása alkalmával beismerte: „A vállalatnál a fiókvezetők 1950- ben véleményem szerint 4 millió forint értékben teketéztek el húst. Bátorsá­gukat növelte az. hogy az ellenőrök ts korruptak voltak“. Tisztában volt azzal, hogy az áru- dák vezetőinek jelentős része blokko­lás nélkül feketepiacra juttatja sz árút. Üldözte azokat, akik kifogásolni merték .hogy a baráti köréhez tarto­zó árudavezetök elfeketézik a húst. Többek között Fischer Ernőnit. aki egy gyűlésen szemébe mondta, hogy az árudában, ahol mint pénztáros van beosztva, espressóknak, kocsmáknak nagy tételekben szinhnst adnak fekete áron, amit a közellátástól vontak cl. E miatt büntetésből többször áthelyez­tette. Mint vállalati igazgató, a válla­latot romboló elzüllesztésért felelőssé­gét beismerte. Szita Pál vádlott a dol­gozó nép ellensége, amire ráviláeit nyilas múltja és az Is, hogv sógorai. Csizmadia Lajos volt csendőrnyomozó őrmestert a Húsért szállítási osztá­lyára csempészte be. Ar crtcke&ífést o«ztály vezetőic állandóan fogadott cl vesztegetési pénzeket II. Imreh János vádlott: a Búsért értékesítési ■ osztályának vezetője volt, akinek, -feladatköréhez tartozott a személyzet politikai, szakmai; neve­lése és nz ellenőrzés központi irá- pvitába, Egész tevékenysége arm irányult, bogy az ellenőrzést formá­lissá tegye és meghiúsítsa. Elsősor­ban saját példamutatásával zfíllesz tette az ellenőr-hálózatot. A nyomo­zás során beismerte, hogy többek között Draskóczy, Márta, Koncz, Hizsnyai. Vékony és több más iro­davezetőtől csak 1050 májusától mipiegu i.000 Ft vesztegetési pénzt fogadéit el. Az 'ellenőrök és intézők követték ySzita Pál és Imreh János vádlottakvpéldáját és jelentős ré­szükben nemcsak elfogadtak korrup­ciós pénzeket, de egyenesen megkö­vetelték, hogy megvesztegessék őket. Hizsnyai Pál vádlott a nyomozás során erről így vallott: „A húselvo­nást nagymértékben foltozta az a körülmény, hogy a vezetőség, ege. szén a vezérigazgatóig, azt mondha­tom, hogy követelőleg lépett fel a tekintetben, hogy az elfeketézett zsákmány egyrészét számukra lead­juk Imreh János és Szita Pál vádlot­tak egész tevékenysége arra irá­nyult, hogy bűnös üzelmeikkel a hú* eífeketézósét lehetővé tegyék. Az államrendőrségen beismerte te­vékenységéről: „A vállalatvezetők és az ellenőr­zés, melyet irányítottam, tudta a hús faketézését, de az ellenőrzés tel­jesen formális volt, mert a bűncse­lekmények elkövetését a vezetőség tudomásulvette''. Osztályvezetői ki­nevezése előtt, mint föintéző állott alkalmazásban. Vallomásában az AFOSZ üzleti irányításáról az állam- ügyészségen beismerte: „A vállalat­nál a kültelki árudákba negyedren­dű félsertések kerültek és silány minőségű marha- és borjúhúsok. Azt hangoztatták: „Jó lesz a prolinak". Havi 8 ezer forint jövedelem feketedésből III. Hizsnyai Pál vádlott: az egyik legnagyobb forgalmat lebonyolító áruda vezetője volt.. Mint a 122. sz. Husért-íiólc vezetője, a vásárlókö­zönség becsapására, az általa veze­tett árudában következetesen több csontot, nagyobb mennyiségű papirt, stb. méretett a kis tételekben vásár­ló dolgozók árujába. Az ezzel elvont szinhnst Pilis, Gutmanné, Vida. Präger, Kóbor. Bagi' csarnoki hente­seknek, özv. Balu Andorné, volt Te­leki-téri árusnak, a „Bolero“ Kos­suth Lajos-utcái espressónak, a „Bu- sidó juhász“ nevű vendéglő tulai- donosdnak és még számos hasonló elemnek szolgálta ki fekete áron a fiókja előtt nagy számban sorban állók kijátszásával. Az általa elfekc- tézett bús mennyiségér© az vet vilá­got, hogy a harácsolt pénzből több- ezer forintot fordított Husért-vezetőlc és egyes ellenőrök megvesztegetésé­re, de sajátmagának Kispesten 1948- ban 23.000 forintért, Pesterzsébeten, a Maróti-u. 52. szám alatt 20.000 fo­rintért házakat vásárolt. Ugyancsak a feketézésböl harácsolt pénzen leá­nyának 5.000 forintos stafirungof adott, magának 5.000 forintért BMW motorkerékpárt. 24 személyes ezüst evökészletet és nagymennyiségű urunyékszert vásárolt, amivel üzér­kedett is. Beismerése szerint a fe- ketézésböl 8.000 forint havi jövedel­met szerzett. Hizsnyai Pált annak ellenére állították áz egyik legfonto­sabb áruda élére, hogy köztudott volt fasiszta gondolkodása és az is, hogy a nyilasokkal együtt Német­országba szökött. Árudaveictők. akik bcc«npfnk a dolgozókat IV. Solti István vádlott a 34. sz- Husért-üzlet vezetője, Újpesten jómé, netelii üzletét 1047-ben nagyvágó- üzemmé fejlesztette, majd eladta. 1040 októberében Szita. I’ál üzletve­zetőnek alkalmazta. Az üzletbe ke­rült húsárut olyan módon feketézte el, mint az államrendőrségen _ a nyo­mozás során beismerte: Megfigyeltem azokat a vevőket, akik rendszeresen és nagy mennyiségben vásároltak húst. Mintán ezekkel szemben bizal. inam mit, a vásárolt árukat nem blokkoltattam, hanem a pénzt maaam részére eltettem. így hetente átlag 500 forint hasznom volt." Bűnös tevékenységet folytatott a kassza közokirati könyvelésének ál-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom