Dunántúli Napló, 1950. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)
1950-09-22 / 221. szám
1950 SZEPTEMBER 22 3 Az ünnepi ülést Győry Antal, a megyéi tanács hélyettes elnöke nyitotta meg. Kifejtette, hogy a tanács a. békeharc Cgy fontos szakaszáról számol be az ülés folyamán és felkérte a jelenlevőket, hogy a beszámolók után bírálatukkal, hozzászólásukkal támogassák a tanács munkáját. A napirend első pontja Varga Jenő elvtárs, a Baranyamogyei Tanács elnökének beszámolója volt. Vatga elvtárs referátumában rámutatott arra, hogy a tanács Pártunk vezetésével, Alkotmányunk szellemében dolgozik és éppen ezért már megalakulása is a reakció újabb nagy veresége volt. Kihangsúlyozta, hogy » tanács eddig! jó munkája annak köszönhető, hogy állandó támogatást kapott a Magyar Dolgozók Pártjától, Pártunk Baranya- megyci Pártbizottságától. Fokozzák a tanácstagok aktivizálását A tanácstagok aktivizálására a jö- : vőben még nagyobb súlyt fektetünk 1 — mondotta — és a VB járási felelősei ökot személyes beszélgetések I soráp konkrét feladatokkal látják cl. Eddig a tanácstagok nem érezték, . hogy ők is felelősek azért, ami me- ' gy étikben történik, • nem érezték, hogy ók a dolgozó népet képviselik a szocializmus építésében. Elmondta Varga elvtáre, hogy az elnökség és a végrehajtó bizottság is hibázott, mikor elmulasztotta £ uanacetagukkal való intenzív foglalkozást, nem mutatott irányt az elv- táreafcnak. Követendő példaként hozta fel Jandó György, Harsányi .Tózsofné, Fischer Mária és Kiszel \ Sándor tanácstagok munkáját, akik ; aktívan támogatták a tanács munkáját. ! Megbírálta az elnök a pénzügyi osztály dolgozóinak munkáját, akik : többek között, adópolitikánkat nem hajtották következetesen végre, sőt rossz kádernmnkájnk következtében az osztályon belül ellenséges elemek is akadnak. Brmék tulajdonítható az is, hogy az npztájy a tszcs-fejlesztcst sem támogatta kellően. Feladatul tűzte ki Varga elvtárs, hogy állam6egélyes, deficites megyéből pénzügyileg önálló megyévé váljunk. A Icrvkolcsouből a beruházások egész sorát kapta Baranya 'A továbbiakban a fervkölcsönjegy- aés sikeréről beszélt. Dolgozó népünk nőm hiába ad- tx oda pénzét, — mondotta — mert », kölcsön segítségével hatalmas eredményeket érhettünk cl. Baranyában a tanács megalakulása óta a rendes beruházásokon felül Mohácson egész- »égházat, Dunaszekcsőn utat és hangos-híradót, Villányban vfzvezelékel létesítettünk, Bezcdekcn és Vnjszlón knl- túrházat építünk. Beindítottunk a szajki, bakócagodi- sai, alsómocsoládi téglagyárakat, augusztusban raktárátalakításokra 90.000 forintot áldoztunk. 18 iskolát, melyek évek óta tatarozásra vártak, helyreállítottunk, a szocialista kiskereskedolem fejlesztésére Peceott és Komlón összesen 70.000 forintot fektettünk be. A bercmendi cementgyár kapacitásának emelését 120.000 forinttal segítettük elő. Mindezek az eredmények bizonyítják azt. hogy a Magyar Dolgozók Pártja biztos kézzel vezeti népünket a szocializmus, a jobb élet felé. Részletesen ismertette Varga elvtárs az egyes osztályok munkáját, — az ipari, majd a kereskedelmi osztály után a mezőgazdasági osztály eredményeiről és hiányosságairól számolt be. A tanácsok segífik a mező* gazdasági munkák sikeren , , elvégzését és a tszcs-k fejlesztését aratási, .cséplési és begyűjtési munkálatokkal egyidőben alakullak meg járási cs városi tanácsaink soktól a nyugdíjat, akik napszámba járnak. Krancz Pál elvtárs, a városi tanács vcgrehajtóbizoltságának elnöke beszédében arra mutatóit rá, hogy a tanácsok még npm szervezték meg tökéletesen munkájukat úgv, hogy irányítójává, ellenőrzőjévé tudjanak válni a megyének. Az ellenőrzés folyamán kiderült, hogy egyes járási tanácsok nem ismerik saját osztályaik munkáját. Ehhez adják meg a megye o.ízlályai a kellő szakirányítási. Szükség van arra, hogy az osztályok vezetői tanulják meg a remdeleteket, mert enéikül nem tudják munkájukat elvégezni. A továbbiakban rámutatott a bírálat hiányára a szakirányitó osztályok feié.Ezen a területen is kell élni a kritika fegyverével. Simelc Árpád elvtárs, a tanács titkára a közigazgatási és ellenőrzési osztály munkájáról izámolt be. Szorosabb kapcsolatot a dolgozókkal Ezután Stadialer István elvtárs, az MDP Megyei Bizottságának szervező titkára szólalt fel. Megállapította, hogy az elmúlt három hónap eredményei mindenki számára bebizonyították • tanácsok magasabbrendűséget, életrevalóságát. A megyei tanács háromhónapos munkája állandó előrehaladást mutat. A tanács jó munkája és a dolgozó nép fokozódó szcirotete azt mutatia, hogy helyes volt a Pártunk által- kezdeményezett minisztertanácsi döntés, helyes volt, hogy létrehoztuk a tanácsokat, mert csak ez az államhatalom felel- meg a dolgozó nép érdekeinek. Népünk bizalma megnőtt a tanácsok iránt és most a leiadat az, hogy a dolgozókkal az eddigieknél sokfkai szorosabb kapcsolatot építsenek ki tanácsaink. Stadingcr eivtúrs rámutatott arra, hogy a tanácsok a dolgozó nép legszélesebb tömegszervezetei. Feladatuk: nemcsak várják, hogy a dolgozók igényeikkel jelentkezzenek, hanem kutassák népünk gazdasági és kulturális szükségleteit. Oldják, meg nec.ak a nagy feladatokat, hanem a k:sebb kérdéseket is, amelyek csak fcntről látszanak kicsinek, de egy- egy város, község vagy család életében döntők. Eltekintve attól, hogy a tanács szervezeti felépítése összehaicnlitha- tatfanul magasabbrendü, mint az előző szétaprózott, aktagyártó hivata. lóké, a jó munkához a leglényegesebb feltétel az volt, hogy a Part rajta tartotta szemét állandóan a tanácsbkon. A Megyei Pártbizottság nem feledkezett meg erről egy percre sem. hogy milyen köúelezettségci vannak a dolgozó nép legszélesebb tömegizerve- zetévell, államhatalmával szemben. A Párt irányította, segítette a tanácsot munkájában, szép eredményei elérésében. Ez a tanács nem a néptől elidegenedett, vele szemben álló hata lom, hanem a nép hatalma és ez annak a bizalomnak és szeretetnek az alapja, amely a megyei tanács munkáját körülveszi — fejezte be szavait Stadinger elvtárs. Dr Hídvégi Tivadar a Független Kisgazda Párt megyei elnöke arról beszélt, hogy a tanácsnak fel kell kutatni a reakciós gócokat, melyek felhalmozzák az árut azzal a szándékkal, hogy veszélyeztessék dolgozó népünk, ellátását. Továbbiakban örömmel állapítja meg. hogy ,a tanács nagy utat tett meg a bürokrácia felszámolásának terén. Sziobl Antal elvtárs végrehajtó- bizottsági tag szükségesnek tartja, a tanács minden egyes tagja kezdeményezéssel és javaslatokkal támogassa a tanács munkájút, mert csak így tudják e’.öiegíteni a szocializmus építésének az ügyét. A rendőrség nevében Cd-tron Lajos elvtárs hangsúlyozta, hogy a rendőrség munkája összhangban áll a dolgozó nép érdekeivel. Ezért a tanácsnak az eddiginél szorosabban kell együttműködni a rendőrséggel a dolgozó nép ellenségeinek leleplezésében. Kaszapovics András Kossuthdfjaj kátolyi tszcs-tag a délszláv dolgozó parasztok üdvözletét hozta a tanácsnak, akik vállalták', hogy október 22.rc elvégzik a búza elvetését, hogy ezzel válaszoljanak a Tito-banda és az amerikai imperialisták aljas támadásaira, ezzel segítsék a hős koreaj nép szabadságharcát. Ezután Győry Antal, a megyei tanács elnökhelyettese bejelenti, hogy Kurimszky Sándor eivtúrs eltávozása folytán a Népfront javaslata alapján Barát János szigetvári lakost hívja be a tanácsba. Egyben azt i$ bejelentette, bogy a tanács Bánusz Jánosnét visszahívta. Szünet után Gyenge KáToiy elvtárs a mezőgazdasági osztály vezetője számolt be az osztály munkájáról. — Erről szombati lapunkban számolunk be a felszólalá:okra adott válaszokkal együtt. Parasztküldotteink vasárnapi gyűlésiéi A Szovjetunióban járt parasztküldö*- tek vasárnap tovább folytatják beszámolóikat. A dolgozó parasztságnak beszámolnak arról, mi mindent látlak a ' Szovjetunióban. Minden faluban délelőtt 10 órakor kezdődnek a parasztgyűlések, a következő beosztásban;. Szárász: Mándi Magda, Kátoly: Béres Sándor, Magyartelek: Varga Kálmán. Siklósnagyfnlu: Mezei József, Dunaszekcső: Csömör János, Bicsérd: Sarbak István, Töttös: ’ Máder Györgyné. Hiányzott a bírálat, és onbirálat Alacsony színvonalú szakszervezeti taggyűlés Ferenc-aknán A mecsekszabolosi Ferenc-aknán szakszervezeti taggyűlést tartottak. A beszámolón a bányászok nagy többsége megjelent, hogy kiértékeljék a legutóbbi taggyűlés óta elért eredményeket, bátran feltárják a hibákat, javaslatokat mondjanak a munka megjavítására. A beszámolót Osiosók János elvtárs ÜB-titkár tartotta. Jól felépített előadásában méltatta a Ferenc- aknai bányászoknak a termelésben elért nagyszerű eredményeit, beszélt a tervkölcsön kisorsolásának jelentőségéről és bejelentette, hogy Ferenc-aknán is három bányász elvtárs nyert a sorsoláson, A részletes beszámoló több oldalról megvilágította az eddigi eredményeket, de nem feledkezett el a hibák feltárásáról sem. Ferenc-aknán — annak ellenére, hogy a termelésben a legjobb — még is nagy visszaesés van az akna tervelőirányzatának teljesítésében. Ez annak tudható be, hogy a szakszervezeti munkában is lanyhulás következett be. Kidomborodott a beszámolóból az, hogy Ferenc-aknán a függetlenített titkáron kívül kevesen törődnek a szakszervezeti munka megjavításával. Ezt tükrözi vissza az a tény is, mikor népnevelő vagy bizalmi értekezletről van szó, akkor a legtöbb elvtárs nem jelenik meg. Vannak olyan vezetőségi tagok, akik csak papíron szerepelnek, de a vezetés, munkájából egyáltalán nem veszik ki részüket. A titkári beszámoló élesen felvetette azt is, bogy a tagság nem ad elég segítséget a vezetőség munkájához. Gsicsók elvtárs a továbbiakban foglalkozott a helyi tanácsok választásával 6 ezzel kapcsolatosan a munkaverseny kiszélesítésével. A taggyűlésen megjelenteknek a zöme feszült figyelemmel hallgatta végig az-ÜB-titkár elvtárs beszámolóját. Azonban voltak olyanok is, akiket, nem érdekelt a. beszámoló, ügy látszik, nem érdekli őket az hogy a munkát hogyan, milyen módszerekkel lehet megjavítani, hogy kell harcolni tettekkel a békéért, milyen j/eltétolek szükségesek ahhoz, hogy győzelemre vihes-sük az előttünk álló feladatok megoldását. Ezek közé tartozik Ferenc-akna üzemvezető mérnöke is, aki nem tartotta érdemesnek, hogy a taggyűlésen megjelenjen. Molnár Károly mérnök — mini ahogy a taggyűlésen löhben is felvetették — nem igen törődik a bányászok munkájával, eddig nem igyekezett nekik munkájukban megfelelő jó munkatársi segítséget adni. A részletes titkári beszámoló1 után megindultak a hozzászólások. Az első hozzászóló Kufa Kálmán elvtárs volt. — Október 22-ig szüntessük meg az igazolatlan müszakmulasztásokal. ” Ezt nem nekünk kell vállalni, hanem azoknak, akik mulasztanak. Javaslom, hogy a vezetőség hívja őket össze vállalják, hogy többet nem maradnak távol a munkától.! Kufa elvtárs hozzászólásából kitűnt, hogy ő maga sincs tisztában azzal, hogy milyen károkat okoznak népgazdaságunknak az igazolatlan műszak- mulasztók. Kufa elvtárs egyébként pártvezelőségi tag is, falura is jár agitálni. Ennek ellenére saját üzemében nem látja elég élesen a legszűkebb keresztmetszetet, a laza munkafegyelmet. A hozzászólásából kitűnik, hogy lebe, csüli a népnevelő mnukát és úgy gondolja, hogy majd „minden megy magától“, hízzuk rá a műszakmulasztókra, hívjuk össze őket és ezzel az ügy rendben lesz. Heller József elvtárs értékes javaslatokat terjesztett a taggyűlés elé. Nem tartolla helyesnek azt, hogy a csapatoknak csak egy munkaátvétcli lapra Írják teljesítményüket és így a hónap végén nem tudják ellenőrizni, hogy az üzemvezetőség rendesen számolja-e el a végzett munkát, vagy sem. Kérte, hogy két példányban írják be a ninn- kát és az egyiket adják vissza a dől. gőzöltük. Több hozzászóló után Harag József elvtárs, SZOT megyei bányásztitkár beszélt a tanácsválasztások sikereinek feltételeiről, a termelés fokozásáról, az újító és sztahanovista mozgalom ki* fejlesztéséről. A tagságnak fel kellett volna vetni azt is, hogy a vcrsenytáblák miért lógnak üresen a falakon, miért nem tüntetik ki a dolgozók eredményeit, ami fokozná a munka lendületét. Nem mondtak bírálatot a vezetőség felé és nem gyakoroltak önkritikát. így alacsony színvonalú volt a Ferenc aknai -szakszervezett taggyűlés. S epiember 30-án kezdődnek a magyer sikk bajnokság Mizde’msi A felszabadulás utáni hatodik magyar sakkbajnokság döntői szeptember 30-án kezdődnek meg és október 30-ig tartanak, a DÉFOSZ székhazának nagytermében, Budapest, VI.. Jókai-u. 4. sz. Itt kerül sor vaV lamonnyi fordulóra, de a függő játszmákat a Mados. Kuszev-u. <5. szám alatti nagytermében bonyolítják lo. Hozzászólások a beszámolóhoz Varga Jenő elvtárs tapssal fogadott beszámolója után elsőnek dr Huszár István elvtárs, az államügyészség vezetője rámutatott arra, hogy nem volt elég szoros a kapcsolat a tanács és az államügyészség között. Ennek volt aztán az az eredménye, hogy nem lehetett elég eredményes munkát végezni az egyre élesebben támadó belső ellenséggel szemben. Ennek a hiányosságnak a kiküszöbölésére kért támogatást a tanács részéről. A következő felszólaló Miklós Gyula elvtárs, a MESZHART pártbizottságának titkára volt. Bírálatot mondott Varga Jenő elvtárs felé, hogy beszámolójában nem emlékezett meg megyénk egyik legnagyobb üzemében, a bányákban dolgozók munkájáról. Majd felhívta a tanács figyelmét arra, hogy az OTJ-ban o fasiszta uralom alatt hozott rendeletek alapján elvonják azoktól n bányász nyugdíjamondotta, — ezek Is nagy segítsége! nyújtottak a tanácsnak a begyűjtési munkában. Különösen jól dolgozott Lapos elvtárs, a mohácsi járási tanács elnöke, ki munkáját jól megszervezve, a dolgozó nép bizalmát megnyerte. Hiányosságok is akadnak természetesen a járási tanácsoknál, ezeket úgy küszöböljük ki, hogy n VB-fetelősök a helyszínen időközönként segítséget, tanácsokat adnak a járási szerveknek. A járási tanácsok átlagos jó munkájával. szemben rá kell mutatnunk a komlói járás tanácsa nem kié. égi tő működésére. Itt Bánusz elvtársnö, a tanács volt elnöke olyan magatartást tanúsított, amely érdemtelenné tette őt erre a megtiszteltetésre. Beszédes számokat sorolt fel ezek- után Varga elvlárs, melyek a tszcs- fejlesztések eredményeit mutatták. — A fejlesztést megelőzően 106 tszcs működőit, 2105 családdal, SS,10 taggal és 23.800 hold területtel, ebből 21.481 kh. szántóval. Ezzel szemben ma lermelőcsoportjaiuk száma 146-ra emelkedett, 4780 családdal, 8086 taggal, 42.361 hold földdel, amelyben 37.61G hold szántóterület van. Pe ezek az adatok napról-nnpra változnak, mert mindig újabb és újabb dolgozó parasztok lépnek be, meglátva * tszcs-nyujtotta előnyöket. Ä doloozó nép bizalmába, szeretettbe fogadta a tanácsokat Megfarlotla első nyilvános beszámoló illését háromhónapos munkájáról a Bai*anyamelyet Tanács "A dolgozó nép Alkotmánya előírja, hogy a tanácsok időről-időre számoljánál; be végzett munkájukról, tárják fel eredményeiket és munkájuk hiányosságait, kérjék ki a dolgozók véleményét munkásságukról, hogy a hozzászólások, bírálatok tanulságait leszűrve, még jobb eredmé. nyékét érhessenek el. A Baranyamegyei Tanács csütörtök délelőtt ünnepi ülést tartott a megyeháza nagytermében, melyen elsőizben számolt be háromhónapos munkájúról. Ezek az időnkénti, kötelező beszámolók is élesen rávilágítanak a felmérhetetlen különbségre, mely a népi, szocialista tanácsrendszer és a régi, népellenes úri' közigazgatás között tátong. Varga Jenő elvtárs: Minden támogatást megkaptunk Pártunk Megyei Bizottságától Megkönnyítette a munkát, hogy a feladatok megoldásánál rendelkezésünkre állottak a Szovjetunió tapasztalatai, politikai és gazdasági vonalon egyaránt. Éppen ezért feladatául tűzte ki a végrehajtó bizottság és a tanács tagjaiuak, hogy fokozottan ismerkedjenek meg a szovjetek felépítésével, munkájával, hogy munkájukat könnyebbé, eredményeiket még szebbé tegyék. Nagy hibaként említette meg a tanácselnök, hogy a pártonkívülleket nem bízták meg, sőt még mindig nem bízzák meg komoly munkával. — Ez azért helytelen, — mondta a többi között, — mert a tanácsok a dolgozók legnagyobb tömegszervezete, s ha nem vonjuk be a párton- kivüliekét a munkába, nem juthatunk el azokhoz a dolgozókhoz, kiknek megnyerése a szocializmus építése szempontjából fontos. Vázolta a tanács elnöke a beiskolázás terén, az egészségügy, az út- és hídépítésben elért eredményeket is. Uj utak, hidak, napközi otthonok, szociális-otthonok, iskolák szolgálják népünk felemelkedését, teszik kényelmesebbé, könnyebbé életünket. A helyi tanácsok választása legyen döntő csapás a nemzetközi és hazai reakcióra — Az elmondott és előttünk álló feladatok közül kiemelkedik a helyi tanácsok választásának kérdése “ mondotta Varga elvlárs. — Közigazgatásunk egyszerűvé, áttekinthetővé, a dolgozók által érthetővé válik. A helyi tanácsok választása komoly harci feladat, amelyet jó szervezési munkának kell megelőzni. Figyelmeztetett Varga elvtárs arra, hogy az ellenség gátolni akarja munkánkat, nem nézi jó szemmel, hogy hazánk, a dolgozók állama erősebb, szebb és gazdagabb legyen, nem akarja, hogy békés épitőmunkánkban további eredményeket érhessünk cl. — A felszabadulás óta nem volt hazánkban községi választás és ez a tény még inkább emeli a választás jelentőségét. Törekedjünk arra — mondotta, — hogy n helyi tanácsokba a községek legjobbjai, legbecsületesebb dolgozói kerüljenek, legyen a községi tanács a nép hatalmának megszemélyesítője. — A mi -választásunk be fogja bizonyítani, hogy a magyar nép szereti hazáját, hogy hitet tesz a Párt, a béke. a Szovjetunió mellett, és elítéli a nyugati háborús agresszorok békeellenes tevékenységét. Ezt. a választást nem lehet megnyerni az íróasztal mellől, mindannyiunknak ki kell mennünk a dolgozó nép köré, ismertetni kell a tanácsok jelentőségét, tudatosítani kell, hogy a belyl tanácsok a dolgozó nép legjobbjai- ből állnak, a mi országunkat, a dolgozók országát vezetik és a nép érdekében dolgoznak. — A helyi tanácsok választása a Népfront megmozdulása, ezért a pár- tonkívüli és más párt beli becsületes dolgozók is teljes erejükkel vegyenek részt munkánkban, legyen a választás a dolgozó nép összefogása, dönlö csapás a nemzetközi és hazai reakcióra. — Ha ezt a választást sikerrel hajtjuk végre, ha az őszi munkákkal október 22-re, a választás napjára végzünk, újabb hatalmas győzelmet aratunk, mely népünk és Pártunk diadala lesz. Kérem a megyei tanács tagjait, hogy ezt a harci feladatot úgy végezzék, hogy abba tudásuk legjavát adják. dolgozó népünk érdekében. Pártunk és nagy vezetőnk, Rákosi elvlárs irányításával — fejezle be beszámolóját Varga Jenő elviári.
