Dunántúli Napló, 1950. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-20 / 219. szám

1950 SZEPTEMBER 20 m p l o Az MTán-aknai bányászok hozzáláttak vállalásaik teljesítéséhez boraikban példát mutatnak a kommunisták kiváló teljesítményükkel A Dohánygyár dolgozói verseny- felhívásának a híre csakhamar elju­tott a bányaüzemekbe is, ahol a bá­nyászok lelkesen fogadták és még aznap hozzáfogtak a verseny feli été. lek kidolgozásához saját üzemükhöz viszonyítva. Így volt ez István-aknán is. Mikor tudomásukra jutott % ver­senyfelhívás, az özeim háromszög nyomban nekilátott á munkának. Elkészítette a verseny .elfogadásához szükséges pontokat, melyek megszabják a feladatokat, nagy ünnepünk, a népi tanácsok megválasztásának ós Rákosi elvtárs börtönből való kiszabadulásának 10 éves évfordulójának tiszteletére. A versenyosatlakozáenál már a kidol­gozott 4 pontot ismertették a dol­gozók előtt, amelynek megvalósítását határtalan örömmel és lelkesedéssel fogadták eh A kitűzött versenypontokban a dolgozók vállalták, hogy aknájukon egyetlen dolgozó sem lesz, aki 100 sülizalékon alul teljesíti az előirány­zatát. Á második feltétel az önkölt­ség csökkentését irányozza elő, me­lyet úgy akarnak megvalósítani, hogy minden héten takarékossági napot szerveznek és ezen a uapon a bányában heverő faanyagot felhasz­nálják és a legdrágább üzemanyag­jai, a sűrített levegővel való takaré­kosságot a legszigorúbban ellenőrzik. Vállalták, hogy október 22-ig a népi tanácsok választásának napjáig tel­fekzámoliák az igazolat­lan mfiszakmnlasztásokaí. Továbbiakban elhatározták, hogy az üzemük december 10-re befejezi ez- ovi .tervelőirányzatát A verse n yf e 1 tót el ck sikere érdeké­ben már a szombati napon meg is jndnlt a küzdelem. A műszaki veze­tők a 100 százalékon aluli teljesít­ményt elérő dolgozókat behivatják és átbeszélik velük, hogy miért nem tudják teljesíteni a tervelőirányzatu­kat. Ha a dolgozók hozzánemertésé- ből származik a lemaradás, akkor megmagyarázzák, miként, milyen mód­szerrel lehet a teljesítményt növelni. Abban az esetben, ha a nehéz viszo­nyok okozzák a lemaradást, akkor a nehézségeket figyelembevevő álla­pítják meg az egyes munkadarabok egységárait. A versenyfeltételek alapján már a hétfői napon igon értékes eredmé­nyek születtek István-aknán, melyek ,t kommunisták, a kommunista csa­patvezetők példamutatását tükrözik vissza. Bossér János elvtárs fejtési csapa­ta a hétfői napon 220 százalékra teljesítette « napi tervelőirányzatát, Bittér lg- míg fejtése ISO, l'orál József elvtárs lejtési csapata 121, Bokor József dlvtárs csapata Ili, Antal Pál élvtárs csapata 111 százalékra teljesítette tervélő irányzatát a hétfői napon. Pe a pártonkívülick iR gerincesen kiveszik a részüket ebből a nemes 1 versenyből Erről tanúskodik Forál Jakab fejtési csapatának ezép telje­sítménye is. Forál Jakab fejtési csa­pata a kommunisták példáját követ­ve, 129.7 százalékra teljesítette elő­irányzatát a hétfői napon. Már az claő napokban elért szép eredmények mellett azonban vannak még hiányosságok István-aknán, me­lyeket sürgősen ki kell javítani. Van­nak olyan dolgozók is, akik C6ak azt tudják, hogy versenyben állnak, de már a versenyfeltételeket nem ismerik. — Hallottam, hogy elfogadtuk a Dohányévá** dol^ozóin<ik v-enssnykihí- vasát, — mondja Németh György vá­jár, szakszervezeti bizalmi ,dc a versenyfeltételeket nem ismerem, azért mert szombaton szabadságon voltam. De ugyancsak így nyilatkozik Bandi József vájár is, aki szintén szabadsá­gon volt a verseny csatlakozásának napján. De vannak sokan olyanok is, akik ugyan jelenvoltak a lelkes csat­lakozáson, de már elfelejtették az el­fogadott' feltételeket. Ennek a hibának a kijavításának érdekében az, üzemi háromszög sürgősen függessze ki a nagycsarnokban a vállalt versenypontokat, annak érde­kében, hogy a dolgozók szemelőtt tart­hassák azt, hogy amit vállaltak, azt végre is tudják hajtani. Annak ellenére, hogy már az első napokban kiugró teljesítmények szület­tek, a kifüggesztett táblákon mégis u héthónappal ezelőtt elért teljesítmé­nyek díszelegnek. Ez persze helytelen, így nem lehet a versenyszellemet el­mélyíteni azokban a bányászokban, akik eddig is közömbösen viselkedtek • verseny iránt, A munkaverseny a vállalt feltételek megvalósítása érdekében, villámokon, faliújságokon, hangcshiradón keresztül állandóan ismertessék az elért ered­ményeket, népszerűsítsék az élenjáró­kat. Az István-aknai dolgozók, azt. bizo­nyítják, hogy ők is méltóan akarják megünnepelni dolgozó népünk újabb nagy sikerét a helyi tanácsok válasz­tásának napját. Ezért fogadták el a dohánygyári dolgozók versenyfelhívá­sát, ezért lendültek neki újból a löbb­termelésnck. Ebben a harcban döntő szerepe van úgy a pártszervezet, mint a szakszervezeti népnevelőknek, bizal­miaknak. Egy pillanatra sem szabad megfeled­kezni a politikai felvilágosító munká­ról. Az agitációt fokozni kell, különö­sen az igazolatlan mulasztók felé, mert az igazolatlan mulasztás megszüntetése az alapja annak, hogy az István-aknai bányászok, milyen lelkesen vállalták a többtermelést, ugyan olyan büszkén je­lenthessék azt, hogy teljesítették. Üjabb és újabb üzemek csatlakoznak a dohánygyáriak kihívásához A dolgozók versenyszellemét, lel­kesedését tükrözik vissza a dohány­gyári versenykihíváshoz tömegesen érkező csatlakozások. „Elfogadjuk és ■ vállaljuk" így kezdődik a legtöbb csatlakozás cs minden mondat mögött megérezni, hogy dolgozóink valóban mérlegel­ték, mivel tudnák legméltóbban ünnepelni azt, hogy hazánkban elő­ször választjuk a dolgozók legjobb­jait a tanácsokba, az ország vezető helyeire, mivel tudnánk legméltób­ban megünnepelni azt, hogy no­vember 2-án lesz tíz éve annaJc, hogy a Szovjetunió' közbelépésére kinyíltak a börtön■ kapui sokévi raboskodás után Rákosi elvtárs, a magyar dolgozó nép vezére előtt, aki az uralkodóosztály vészbírósága előtt állva csodálatraméltó bátor­sággal megvédelmezte a kommu­nizmus ügyét, a dolgozó nép ügyét és leleplezte a Horthy-fasizmus népellenes, valódi arcát. Uahosi rl>i r • szíbad le'l és ez a magyar dolgozók százezrei­nek adott hitet és erőt a további harcra, tudták azt, ahogy a Szov­jetunió Rákosi elvtársat kiszabadí­totta a fasizmus börtönéből, úgy kiszabadítja a magyar dolgozó né­pet is a fasizmus igájából. Ezt a két nagy ünnepet — helye­sen látták meg a dolgozók — leg­jobban a termelés és a verseny fo­kozásával ünnepelhetjük, mert ez közvetlenül is a béke és a szocia­lizmus építésének ügyét szolgálja. A tiom <>- «ázol erámíí dol­gozói vállalták, hogy a tanács­választás napjára nem akad az üzemben egy olyan dolgozó sem, aki száz százalékon alul teljesítene és az üzemi átlag legalább 107 szá­zalék lesz. Erre az időpontra az egyéni versenyzők számát az eddigi 92.4 százalékról 100 százalékra eme­lik. Végül vállalják, hogy ezévi ter­vüket 10 százalékkal túlteljesítik. Ezt a vállalást az igazgatón kí­vül aláírta az üzem párttitkára és UB titkára is és ez azt jelenti, hogy a pártszervezet és az üzemi szak- szervezet is kiveszi a részét a var- senypontok teljesítéséből. nép­nevelőmunkával, versenyszervezés­sel, a verseny nyilvánosságának biztosításával és ellenőrzésével. A ítt-es llu-ii/.cm dolgozói is jelentős teljesítésre vállalkoztak a dohánygyári versenykihívás elfoga­dásakor. Elhatározták és megfogad­ták, hogy a tanácsválasztás nap­jáig az üzem termelését .még a Ko­reai Hét állagánál is öt százalékkal magasabbra emelik, megszüntetik ezzel a termelés kampányjellegét mert a tanácsválasztás után is to­vább fokozzák a teljesítést, hogy biztosítsák a dolgozók számára az egyre több és egyre jobb minőségű húsárut. A 16 eremen «II Cement és Mészíríiveu dolgozói is jelen­tős termelésnövelést határoztak cl. Vállalták, hogy október 22-ére be­fejezik ezévi tervüket és ezzel is segítik az építőipart a terv túltelje­sítésében. Addigra az egyéni ver­senyzők számát 20 százalékkal nö­velik és náluk sem lesz az üzemben egyetlen olyan munkás sem, aki száz százalékon alul teljesítene. Üzemünkön belül most versenyt indítanak a (különböző munkarészek legjobb dolgozója címéért és a leg­jobbakat vándorzászlóval jutal­mazzák. A határszéli beremendi cement­es mészművek dolgozói ezzel feje­zik be versenyszerződésüket. „Ez a válaszunk a Tito-banda fokozódó terorjára és gazdáik háborús pro­vokációira!” Ez. valóban méltó és éröietö vá­lasz. ____________ A Plovcfivi-kórus hangversenyt ad Pécsett Magyarországi szereplése után hét­főn érkezik Pécsre az earópai-hirű Plovdivi-kórus és este fél 8 órakor hangversenyt ad a Pécsi Nemzeti Szín­házban. A neves kórus 100 tagból áll; tagjai nem hivatásos énekesek, hanem valamennyien dolgozók. Műsorukon bolgár, szovjet, magyar, stb. szerzők müvei szerepelnek. A hangverseny nagy eseménye lesz Pécs kulturális életének. A bolgár kórus műsorára 2 és 4 forin­tos jegyeket ad Iá a rendezőség. Pécsett és Baranyában egymillió 320 ezer forintot nyert 3413 kölcsön jegyző Az Országos Takarékpénztár Pécsi Fiókja összeállította a tervkölcsön- kötvények nyereménysorsolásán nyer_ tes pécsi és baranyai dolgozók lista, jót. A pontos adatok szerint Pécsett és Baranyában 3 dolgozó nyert sze­mélyenként 10 ezer forintot, 10 dol­gozó 5 ezer forintot, 200-an martok 1 ezer forintot, négyszázan 500 forin­tot és 2800 dolgozó kötvényére fi­zettek ki 300 forintot. Ezek szerint tehát csak a város és a megye terü­letén egymillió és háromszázhúszezer forintot fizettek ki nyereményként. Az egész egyetem örülne9 ha Lissák Kálmán professzort tanácstagnak jelölnék Tanácsválasztás lesz. Dolgozó né­pünk legjobb fiai kerülnek az állam- igazgatás vezető helyeire. Csupa olyan ember, akiről csak jót tudnak a dol­gozók, akit szeretet és megbecsülés övez. Munkások, dolgozó parasztok, haladó, néphez hü értelmiségiek kerül­nek a helyi tnaácsokba, amelyek a Párt segítségével a község, a város, az ország életét fogják irányítani, egyet­értésben azokkal, akik megbízva ben­nük, küldöttek őket. Dr Lissák Kálmán elvtársat, a pécsi egyelem élettani intézetének tudós pro­fesszorát- úgyszólván mindenki ismeri ebben a városban és a haladó tudomány müvei sorában is elismerésnek, népsze­rűségnek örvend. Mint munkatársai mondják, „dr Lissák professzor azok közül való, akiket szívesen küld el maga helyett minden dolgozó, hogy képviselje, védje érdekeit.' Élete a néphez hű, komoly, értékes emberek pályafutása. Ma is fiatal még és márii rektori munkásság áll mögötte, teli harcos eredményekkel, bátor kezdemé- zésekkcl. Az idei tanévben pedig mint az orvoskar dékánja szervezi át az or­vosokat az egyetemi reform szellemé­ben. Orvostanhallgatókkal, tudományos munkásokkal folytatott beszélgetés fo­lyamán gyakran mondják dr Lissák elvtárssal kapcsolatban: Pavlov pécsi munkatársa. Valóban az. A világhírű szovjet tu­dós kísérleteit folytatja intézetében, haladószcllcmű tudósokat jellemző sze­rénységgel, fiataloktól körülvéve. Ru- zsonyi Zoltán, a fiatalabb munkatársai egyike így beszél róla: — Ha a professzor képviselne ben­nünket a tanácsban, nagyon büszke lennék rá és nagyon örülnék neki. A mi gondunk az O gondja is mindig. A magam tapasztalatát mondom el: Ösz­töndíjas vagyok e ezévben nem érke­zett meg az ösztöndíjam idcjébijaf Pro­fesszorom megtudta 6» azonimHctézke- dett, hogy az összeg' folyósításáig ne legyenek anyagi gondjaim. Persze, ez a gondoskodás nemcsak anyagi vonat­kozású. Kutatómunkánk során is min­den támogatást, megad mukatársainak. Brigádban dolgozunk s nem kívánok magamnak nála jobb brigádvezetőt. Dr Tigyi András a professzor köz­vetlen munkatársa ezt mondja: — Bizony nagy kitüntetés volna számunkra, ha dr Lissák professzor képviselne bennünket a tanácsban. Biztos, hogy ott is a mi ügyünk lelkes képviselője lenne. Szelleme igazi kom­munistára vall. Nagy gondot fordít a fiatalok nevelésére. Intézetében a dia­lektikus nevelési mód érvényesül és senki nem képviselhetné jobban nála az élettanon a marxi-lenini elméletet. Diákjai is szeretik dr Lissák elvtár­sat, Közülük is megkérdeztük a* egyik kísérletező negyedéves hallgatót, Molnár Lajost — Ebben az épületben mindenki őrülne, ha Lissák professzor képvi­selhetné őket a tanácsban. Azt hiszem a többi hallgató nevében is beszélek, ha kijelentem, hogy egyformán szereti minden diákja. Akivel találkozunk az egyetemen, professzorok, hallgatók, adminisztrá­ciós tisztviselők mind ilyeneket mond: „Megérdemelné, hogy beválasszák a tacsba”. „Szeretjük”. „Nekünk is jó lenne, ha tanácstaggá választanák“. Csak éppen dr Lissák elvtársit nem kérdeztük, mit szólna, ha tanácstaggá választanák. Tudjuk, hogy mint harcos kommunista nagyra értékelné a dolgo­zók bizalmát ós éppen olyan értékes munkát végezne a tanácsban, mint az egyetemen és pártvonalon. Csak mun­katársai szavaival élünk, ha ki­mondjuk: a haladó értelmiség képvise­lőinek jelöltjei sorából nem maradhat kí Lissák Kálmán elvtárs. II dolgozók nagy érdeklődéssel várják a Baranyomsgirei Tanács csütörtöki beszámoló-ülését Alkotmányunk kimondja,: A taná­csok kötelesek a választóik előtt évenként legalább kétszer működé­sükről beszámolni. Ennek értelmében a Baranyamegyei Tanács szeptember 21-én, csütörtökön délelőtt 10 órakor tartja első nyilvános tanácsülését, amelyen Varga Jenő elvtárs, a me­gyei tanács elnöke ad számot a dol­gozó népnek a megyei tanács három­hónapos munkájáról. A beszámoló iránt megyeszerte nagy az érdeklő­dés, annál is inkább, mert először fordul elő közigazgatási vonalon, hogy egy fontos államigazgatási szerv nyilvánosan számol be a dol­gozók előtt, végzett munkájáról. Ez azért is jelentős, mert Alkotmá­nyunk rendelkezése értelmében azt a tanácstagot, aki munkáját nem a dolgozó nép érdekeit szemelőtt tart­va végzi el, vissza lehet hívni. Az első nyilvános beszámoló-ülést ünne­pélyes keretek között tartják meg a megyeháza második emeleti nagyter­mében és arra minden érdeklődőt szívesen látnak. , n Kövessétek Biharforda és Dunaszekcső példamutatását11 A mozsgói dolgozó parasztok felhívják a megye valamennyi községét, hogy a búzát a tanácsválasztások ünnepére, az őszi árpát pedig azonnal vessék el Számos községben tárgyalták meg az elmúlt napokban a bihartordai ós a dunaszckcsői dolgozó parasztok vál­lalását, mely szerint a tanácsválasztá­sok ünnepére, október 22-rc befejezik a búza vetését. Lelkes gyűlésen tár­gyalták meg ezt a mozsgói dolgozó parasztok is. A gyűlést a községi bekebizotteág hívta1 össze és eTjött rá ágyszólván valamennyi mozsgói dolgozó paraszt, ezzel is bebizonyítva, hogy megértet­ték a tanácsválasztások jelentőséget, tudják, hogy azoknak a harcoknak eredményeképpen, melyeket Pártunk irányításával vívtunk, a tanácsok meg­alakulásával még jobban kisséledtjük a dolgozó nép hatalmát és hogy a tanácsok megválasztása azt is jelenti, hogy a dolgozó parasztság ezután még nagyobb számban, még te­vékenyebben vesz részt az ország sor­sának^ irányításában. Erről beszél az előadó és erről be­szélnek egymásután a felszólalók is. Kiss György elvtárs, községi párttit- kár is_ ezt fejtegeti hozzászólásában: az őszi munkákban, a búza­vetésnek a tanácsválasztások napjára való befejezésével mutatják meg, hogy harcolni akarnak a békéért. Egymásután hangzanak el a felszó­lalások. Hermann Imre, a községi békebizottság emöke vállalja elsőnek, hogy október 22-re be­fejezi a búzavetést. Utána több dolgozó paraszt tesz hasonló vállalást, majd Juhász János községi bíró javasolja, hogy vállalja el az egész község dol­gozó parasztsága g búzavetés tanács- választások napjára való befejezését. Hatalmas taps bizonyította, hogy a község minden dolgozó parasztja egyet­ért a javaslattal, mely szerint a köz­ség dolgozó parasztjai vállalják: 1. Október 22-re, a tanácsválasztá­sok napjára befejezik a búzavetést. 2. Az ősziárpa vetését szeptember 20-án befejezik. 3. A rozsot elvetik szeptember 28-ra. 4. Az őszi mélyszántást november 31-re elvégzik. A javaslat lelkes elfogadása után tovább folytatódnak a hozzászólások. Gergely József 7 holdas dolgozó pa­raszt kér szót. — Én tudom, mit jelentenek nekünk a tanácsválaszfások — mondja. — A tanácsok révén, mi, dolgozó parasztok mégjobban részt veszünk az ország irá­nyításában és teljesen kizárjuk soraink közül az ellenséget. Azt is tudom, hogy mit jelent nekünk, hogy Rákosi Mátyás J0 évvel ezelőtt kiszabadult, hogy van nekünk egy olyan bölcs vezetőnk. ciki biztosan irányit bennünket c szebb élet felé. Ezért én vállalom, hogy nem október 22-rc, hanem egy héttel előbb, október 15-re elvetem az összes búzá­mat. Es hogy ennek semmi akadálya se legyen, vállalom, hogy holnap el­vetem az árpát. Forró lelkcsedésű hangulatban szü­letik meg a távirat Rákosi elvtársnak, mely a következőképpen szól: „Mi, Mozsgú község dolgozó paraszt­jai forró üdvözletünket küldjük Rá­kosi elvtársnak, azon a napon, amikor elhatároztuk, hogy október 22-re, a lanácsválasztások ünnepére befejezzük a búza vetését. Ígérjük, hogy becsü­lettel teljesíteni fogjuk vállalásunkat, hogy ezzel is harcoljunk az imperialisták ellen, a békéért A község dolgozó parasztjai ezután a kővetkező felhívást intézték a megye valamennyi községéhez: „Mi, mozsgói dolgozó parasztok kö­vettük a bihartordai és a dunaszckcsői dolgozó parasztok példáját és vállal­tuk, hogy október 22-re, a tanácsvá­lasztások napjára befejezzük a búza vetését és ennek érdekében 20-ig el­vetjük az egész előirányzott területen az ősziárpát. Felhívjuk megyénk min­den községének dolgozó parasztját, kövessék a bihartordaiak és a duna- szekcsőiek példáját, vállalják a búza­vetés befejezését október 22-re. végez­zék cl minél előbb az ösziárpa vetési, hogy méltóan ünnepeljük a dolgozó nép hatalma kiszélesítésének, a taná­csok megválasztásának napját." Önkényes tagosításért börtönre Ítéltek két vagyonkoríáiozott stáb koákot A megyei bíróság büntetőtanácei Arnold Ferenc ée Ha ász Péter kis- budméri vagyonkorlátozott sváb ku- lákokat a termelőszövetkezet elleni izgatás büntette miatt vonta felelős­ségre, mert augusztus 22-én önké­nyes tagosítást hajtottak végre, a szigorú rendelkezések ellenére. A háború előtt Arnold Ferenc és ITaász Péter vezetőszerepet vittek a hirhedt volksbund szervezetben, majd önként beléptek az SS-be. Arnold Ferenc a háború után hazaszökött és megtévesztve a dolgozó parasztokat, belépett a Kommunista Pártba. Már 1947-ben leleplezte önmagát és kulák mivoltát, mert a beszolgáltatás elleu agitált, ezért a Pártból kizárták. Ta­valy kijátszva az éberséget, sikerült belépnie a kisbudniéri Vörös hajna.1 tszcs-be, ahova rövidesen becsem­pészte az egész volksbundista kulák rokonságát. Augusztus 22-ón Arnold röpgyfilós- re hívta össze a tszcs tagságát, fon­dorlatos módon rávette őket arra, hogy beleegyezzenek az önkényes ta­gosításba. Huúsz Péter szintén' beszé­det mondott az önkényes tagosítás mellett. Még aznap hozzákezdtek a „munkához" és elvették a becsülete­sen dolgozó egyén i gazdák földjét azzal a szándékkal, hogy gyűlöletet szítsanak a becsületes dolgozók kö­rében a tszcsk ellen. A bíró.ág bűnösnek mondotta 3d őket és ezért Arnold Ferencet kétévi ét hathónapi börtönbüntetésre, 1.000 fo­rint pénzbüntetésre, 3.000 forint va­gyoni elégtétel megfizetésére és fa­lujából hat hónapra való kitiltásra ítélte, míg Haász Péterre halhónapi börtönt, 500 forint pénzbüntetést és 1.000 forint vagyoni elégtétel megfi­zetését szabta kí-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom