Dunántúli Napló, 1950. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)
1950-09-17 / 217. szám
8 HIPLO mo SZEPTEMBER tt Á befurakodott kulákfiatalok kizárása után eredményes munkát fejt majd ki a választások sikeréért a lippói DISZ Nem tudtuk jó ideig, mi az oka «inak, hogy nálunk, jLippón, rosz- szul működik a DISZ ifjúsági szervezet. Nemtörődömség uraiKodott a szervezeten belül. Az utóbbi napokban azonban rájöttünk arra, hogy a ,.kulák ifjúság” is a soraink közé furakodott és romboló tevékenységet fejtett ki. Ez volt a rossz munka oka. DISZ-gyűlést hívtunk össze, hogy orvosoljuk a tűrhetetlen állapotot. Előzőleg már átbeszéltük a párt- titkár elvtárssal, hogy kik a kulá- kok közöttünk. A' gyűlést Landek Kató elnök nyitotta mag, aki a bevezető szavak után átadta a szót a helyettes DISZ-titkámak. Csillag Sándor, elvtárs beszédében elmondotta, hogy milyen sok kárt tettek a kulákok sorainkban. Többek között felhozta azt is, hogy a Micsu- rin-kert vezetője is kulák volt. így nem csoda, hogy nem ment ott sem jól a munka. Jó munkát csak azon a területen végeztek, ahol dolgozó parasztfiatalok művelték meg a földet. A gyűlésen felolvasták a kulákok névsorát, aztán egyenkint mindegyikre elsorolták, hogy milyen romboló tevékénységet fejtett ki a DISZ-ben, Az egyik kulákfióka, Klíbort József, amikor el akartuk kérni a könyvét, azt mondta, hogy elvesztette. Nekik nem számított a tagsági könyv sem — amint Köbért József kulák esetéből látjuk — ők csak azért voltak közöttünk, hogy romboljanak és igyekezzenek szembeállítani bennünket. Uj vezetőséget is választottunk. Az új titkár Csillag Sándor lett, aki keményen felvette a harcot a kulákok ellen. Csillag elvtársban bíahatunk, már 1945 óta tagja a Pártunknak, mindig aktív, jó munkát végzett az ifjúsági munkában is. Helyettes titkárnak Gulyás Máriát választottuk. A „Micsurin kert” vezetője egy dolgozó parasztfiú, Sáfár Zoltán lett, aki eddig is jó munkát végzett Kijelöltük az arra érdemes fiatalokat és megválasztottuk őket népnevelőknek. Szalai József volt DISZ-titkár elmondta a népnevelők feladatait. Ismertette, hogy milyen nagy feladatok várnak az ifjúságra a választások alkalmával. önkritikát gyakorolt eddigi munkája felett, megígérte, hogy ezután jobban ellátja feladatát. A népnevelők is Ígéretet tettek, hogy jó felvilágosító munkát fognak végezni a választások alatt. A tagságon, lehetett látni, hogy megkönnyebbültek. Egyrészt azért, hogy meg szabadultunk a kulákok- tól, másrészt azért, mert új vezetőségünkben mindannyian bízhatunk. A kulákok kizárásának az lett további eredménye, hogy tíz fiatal jelentkezett felvételre a szervezetbe. ígérjük, hogy ezután jó munkát fogunk végezni, hogy méltói legyünk példaképünkhöz, a hős lenini Komszomolhoz. Horváth Ibolya lippói DISZ A magyar parasztküldöttség tanulmányúton a mironovi állami nöyény- neinesitő állomás (Ukrajna) kukoricaföídjén. V. Remoszlo, a tudományos osztály igazgatóhelyettese (középen) vidáman mutatja a 6zép termést a magyar küldötteidnek. „Most üdülök életemben először“ „Míg soha életemben nem voltam gyógyüdülőn — a Magyar Dolgozók Pártja jóvoltából most üdülök. 53 éves koromban először életemben, még pedig Hévízen, ahova azelőtt csak az urak jutottak be. A dolgozók állama, a Magyar Nép- köztársaság lehetővé telte, hogy ezen a gyönyörű üdülőhelyen lehetek. Amikor ideérkeztem, alig akartam elhinni a valóságot. Három kartársnőmmel együtt szép tiszta szobában helyeztek el. Hatalmas szép étteremben ebédelünk, Soha nem gondoltam, hogy én, házfelügyelő ide eljöhetek. Valóban ndénk lett az ország, dolgozóké, a sok szépségeivel együtt. Szeretet és hála tölt el a népi demokráciánk, fonóin szeretett Pártunk és annak bölcs vezetője Rákosi elvtárs iránt. Ígérem azt, hogy hazatérve újult erővel dolgozom a béke és a szocializmus nagy ügyéért cs győzelméért. Ráth Istvánná házfelügyelő.“ Négyévi börtönt kapott a csaló bérelszámoló Most tárgyalta a megyei bíróság bűn. tetőtanácsa Bányai János pécsi lakos, a pécsi Magasépítési Vállalat bérelszá mólójának bűnügyét, aki folytatólagosan elkövetett csalás bűntettével vádol- tán állott a bíróság előtt. A tárgyaláson Bányai János beismerte, hogy löbbezer forinttal károsftolta meg a dolgozó nép államát. Hónapokon keresztül minden héten úgy adta össze a számoszlo,pokat, hogy azok cgy-kélszáz forinttal többet mulattak a valódi ercdmcnf/ncl. Az Így nyert pénzt aztán Bányai János elszórakozta. A ta- nük kihallgatása után az. államügycsz példás ítélet kiszabását kérte, A bíróság rövid tanácskozás után egyrend" beli folytatólagosain elkövetett csalás bűntettének elkövetésében mondotta ki bűnösnek Bányai Lajost és ezért négyévi börtönbüntetésre ítélte. TAPASZJALATCSERE BOTWWHi ............. m.w ii wi iiiiwi waiwnuEntij m An tal László üzemkönyvelési újításáról Ma a Pécsi Bőrgyár dolgozójának, Antal László könyvelőnek nagyjelentőségű újítását ismertetjük. .Antal László megértette azt, hogy a szellemi dolgozóknak is kötelessége hatékonyan hozzájárulni 5 éves tervünk mielőbbi megvalósításához. Az üzemkönyvelést 1949. január hónapjában vezették be a magyar iparvállalatok nagyobb részénél. Az üzemkönyvelés akkor még annyira új volt a könyvelők előtt, hogy csak az általános elvek voltak ismeretesek, de szakmai vonalon tartalommal ezeket az általános elveket a gyakorlati munkát végző könyvelőknek kellett betölteni. Az üzemi könyvelés legnehezebb feladatát — a félkészgyártmányok értékelését — minden vállalat üzemkönyvelése igyekezett megoldani. A leghelyesebb megoldást találó üzemkönyvelői rendszert kívánta a könnyűipari minisztérium a vállalatok részére elrendelni. A minisztérium 1949 decemberében hívta fel a bőr-, szőrme- és cipőipari üzemi könyvelőket ennek a feladatnak a megoldására. Az országosan benyújtott 40 javaslat közül a minisztérium Antal László újítását fogadta el és tette kötelezővé a bőr-, szőrme- és cipőiparban. Az újítás a többi vállalat rendszerével szemben ellenőrzi a tervteljesítést. A tervezett mennyiséget gyártmányonként beírják és melléírják a tényleges teljesítést is. A 1 1 " ..........'1 Bő rgyárban például, ha a talpas műhelynek raktárra kellett volna szállítani terve szerint 1000 kg készárut, de csak 950 kg-ot szállított le, akkor tervét nem teljesítette. Mindez a statisztikai ívből minden üzemrész minden gyártmányára vonat-., kozólag azonnal kiderül és máris ki lehet vizsgálni a tervszerűtlenség okait. Fejlődést jelent az újítás más vállalatok rendszerével szemben abban is, hogy nem elégszik meg a felmerült költségek összevon* figyelésével. Például egy gyártmány ráfordítása összevontan adott műhelyben 70 fillér. Az újítás alapján megállapítható, hogy ebből például 50 fillér az alapanyag, 10 fillér a közvetlen . anyag, amit a gyártás folyamán még hozzáadtak, 8 fillér a közvetlen munkabér, 7 fillér a gyártási általános költség és 5 fii: lér az igazgatási költség. A többi vállalat rendszerével szemben az újítás beépíti azanyag- és munkabér normákat is, szembeállítja a tényleges költségeket a norma szerinti költségekkel. Ezáltal a műhely megtakarítását vagy túllépését is kimutatja költségnemenként és gyártmányonként. Az újítás nyomán havonként, vagy akár naponként Is ellenőrizni lehet az üzem tervének teljesítését. Egyes tételek a legrövidebb időn belül kimutathatók. Antal László országos újításáért 12.000 forint jutalomban részesül majd. Tudjuk, a korai vetés a jó termés egyik legfontosabb biztosítéka A mi termelőcsoportunk ta- valy alakult meg. Egy év áll még csak a hátunk mögött, nem rég még mi magunk is egyénileg gazdálkodó dolgozóparasztok voltunk. Agronómusunk nincs. Ezt azért írom így le elöljáróba, mert sokan megkérdezték tőlünk, hogy miként értünk mi el már az első évben kimagasló termésered- ményekeet, holott rossz földe, tét vettünk át legnagyobb részben, melyeken vetésforgót tavaly még nem tudtunk beállítani és ezért erős volt a futrinka-kár is. Hogy tudtunk ennek ellenére 13 és fél mázsát elérni búzából, amikor az egyénieknek 9 mázsa 33 frilo lett az átlagtermésük? Miért lett nekünk ősziárpából 12, mázsa, az egyéni dolgozó parasztoknak pedig csak 8 mázsa 95 kiló? Miért lett nekünk zabból 10 mázsa 32 kilós átlagunk, rozsból 9 mázsa 30 kilós átlagunk, amikor a falu átlaga zabból 8 mázsa 11 kiló, rozsból pedig 7 mázsa 36 kiló? Ezt a kérdést teszik fel nekünk sűrűn. Pedig elég egyszerű rá a felelet. Géppel dolgoztunk, ez volt az egyik előnyünk. A másik pedig az, hogy igyekeztünk mindent korán, lehetőleg legelsőnek elvetni és nem vetettünk csak szelekborozott és csávázott vetőmagot. Az idén is igyekszünk mindent legelsőnek elvetni, mert mi már tudjuk, hogy a korai vetés egyik biztosítéka a magas termésnek. Szabó István a bólyi Árpád-tszes elnöke. LEGFŐBB ÉRTÉK AZ EMBER Kedves Lucernái Azért lógtam a levélíráshoz, hogy elmeséljem né. ked, miért nem vetett el engem, a gondosan megtisztított, minőségi ősziárpát mindeddig Sípos András. Hát először is tudnod kell, hogy nálunk most van a szüreti és Ilyenkor jól meg kell rágni, hogy ki mit mond, mert nem tudni, hogy nem az ital beszél-e belőle. Az alábbiak azonban szlnigazak. A hétvégi szüretre megjelent nálunk a gazdám testvérbályja a városból, aki odabent a gyárban dolgozik. Sipos János, . Tekergő K. Ambrus bácsi javában kurjantgatott, hogy: Folik mán! Folik mán! És az én gazdám ugyancsak tekerte a prést, de azért Sípos Jani mégiscsak megkérdezte, hogy miért nem engem vet el. — Minek azt ilyenkor — mondta erre. — Hiszen nem kér az kenyeret, ha meg kór, akkor adunk néki, van elég. — Honnan veszed te azt, hogy nem kell még Ilyenkor az őszíárpát elvetni? — kérdezte makacsul tovább a Jani, de Tekergő K. Ambrus megint csak megjelent egy telt pohár musttal és örömmé] újságolta, hogy „Mik mán". Azonban a Jani még erre sem nyúlt a pohárért, hanem az öccsét laggatta. — Minek siessek, a munka úgy sem szalad el — mondta az — Na és azzal nem törődsz, ha a faluban elterjed a híred, hogy utolsónak látsz a munkákhoz, úgy mint a kulákok. — Hát, ha mindent akarsz tudni, Salt Béni sem eetette még el az őszit pedig ő a DÉFOSZ-titkár és mégis ott putlonyozik, őt maceráid. Sajt Béni már egy kis nyomás alatt volt, de azért kikérte magának, hogy kioktassák, különösen mérges eolt' hogy éppen egy kulák előtt teszik ezt, mert a szomszédos ház kerítéséről átlógatta a pipáját Csimbók Gerzson, a hájastejű kulák és kárörvendő mosollyal szemlélte a társaságot. Jani rá sem hederilett és kezdte elmagyarázni, hogyha engem korábban elvetnek, akkor korábban is bokrosodom és ezt én tudom legjobban, hogy milyen igaza volt neki. — Ne magyarázz, ne ágálj — mondta Sajt Béni —, vannak meg nálad okosabb emberek Is. Nézd meg például, amott nótázik Treli Lajos aki a járási árpatel- flgyelőségnél van, az nem szólt nékem egy kukkot sem és ha neki jó az, hogy most szüretelünk akkor te minek sajnálod tőlünk a hegy ievét. Kedves Lucikám, bizony Iájó szívvel kell megállapítanom, hogy a járási árpafelügyelőségnek sem volt EXSSh [V elég sürgős a dolog. Mondanom sem keli, hogy Sípos Jani mindjárt odament Trei.t+z, mert úgy gondolta, hogy itt van hát a hiba forrása, innét indult ki a lemaradás. Trell egész pali lett, amikor arra az érvelésre, hogy ö maga Is eddig mindig szeptember végén veteti, miért kell most máskor vetni — Jani úgy válaszolt, hogy eddig sem azért nem vetettek előbb, mert az úgy rossz lenne, hanem azért, mert nem jutottak hozzá, de most, amikor a gépek csak úgy eszik a munkál, itt az ideje az elvetésemnek. Erre az érvelésre már léllábbal a földben éreztem magam, de Trell odavezette Janit Tyuku Gézához, a megyei árpatelügyelöség egyik beosztottjához, aki szín. tén a szüreti meghívottak között szerepelt és éppen a liloxéráról tartott magasröptű előadást Tekergő K. Ambrus bácsinak, aki rendkívül elérzélcenyedett és poharát a szeme elé tartva, maga elé pötyögte: Folik mán a íiloxéra, lollk mán a kis tiloxéra — majd hirtelen elvágtatolt a bokrok irányában. Mondanom sem kell, hogy Jani Tyuku Gézától is megkérdezte: mi az ol;a annak, hogy nem törődnek jobban az én ügyemmel. — Tudod haverom, — mondta neki Tyuku —, az ember maga is gondolkodóba esik, hogy helyes-e ilyen korán az az ősziárpa-vetés. Uton-útlélen azt halljuk, hogy ráérünk arra még, lehet hogy van valami a dologban. — Ki mondta például azt, hogy ráérünk? — kérdezte Sípos Jani. — Hát például a vonatban egy igen tudálékosképü ember, akin meglátszott, hogy kipróbált az ilyesmiben, az is sokat magyarázott erről, mert egész a faluig együtt utaztunk. Erre már Sípos Andris Is közbeszólt, hogy hogyan nézett ki az az ember. — Hát olyan jó nagy, bús feje volt, mint..., de ott van, ni! — mutatott át a kerítés lelett pipázó Csimbók Gerzsonra. Erre azután Sipos Andrist is elíogia a méreg. Szóval ettől a megveszekedett kuláklól indult ki a dolog, ez szabja meg nékem, hogy mikot vessek, mikor se — megindult a kerífes leié és odakiabált; — Húzza be azt az intervenciós lejét, mert úgy íültövön csapom, hogy az ENSZ.be képzeli magáti Csimbók Gerzson gyorsan eiszelell és így történi azután az, hogy nem kell tovább várnom-láznom, még héttőn bekerülök én is a jó meleg tőidbe. Tavasszal mind a kelten. írissen, zölden fa/álko-| zunk, addig ts c viszontlátásig ölei a te • őszi Árpád I Fogainkról Kicsi gyermekkorunktól késő öreg korig a fogakkal mindig baj van. A fogászati intézetekben számtalanszor látunk hatalmasan megduzzadt arcú betegeket, kik kínos fogfájásról panaszkodnak, szájukba nézve, fogaik lukasak, töredezettek, környékük gennyes. Természetesen a fogorvosok segítenek, de nem úgy, mintha korábban jöttek volna és sok esetben a betegek pár napig munkaképtelenekké is válhatnak. Sőt olyan eseteket is ismerünk, amikor az elhanyagolt gyökerek, tályogok következtében igen súlyos betegségek: szív, vese ízületek, rheuma stb. lépnek fel. Mi ebből a tanulság? Előzzük meg a bajt. A bajmegelőzés már kisgyermekkorban kezdődjön, amikor a gondos anya megtanítja gyermekét étkezés után szájat öblíteni és később a fogkefe használatára. A gyermekek kicsi, puha, úgynevezett babi fogkefét használjanak. A kisgyermekek fogainak fejlődését a szájápoláson kívül a táplálkozás, vitaminok is befolyásolhatják, az erre vonatkozó utasításokat a gyermekszakorvosok megadják. A csecsemőknek szájápolásra nincsen szükségük' de ha gombás szájbetegséget (soor) észlelünk, azonnal orvosnak kell megmutatni. A felnőtt korban természetesnek tartjuk a fogak ápolását. Étkezés alkalmával a fogak közé ételmaradék kerülhet, mely ott egy bizonyos idő után bomlásnak indul. A bomlási termékek okozhatják különböző fog és fogin megbetegedését: fogszó, ingyulladás, istb. A szájápolás célja, ezen fogak közé jutott ételmaradé- kok eltávolítása, mely történik a száj kiöblítésével cs a fogkefe használatával. Normálisnak fogadjuk el a napi kétszeri fogkefe használatát, reggel és este vacsora után, az esti szájápolás azért lényeges, mert éji-, szaka bőven van ideje az ételmaradékoknak a bomlásra, a bomlási gáztermékek okozzák azt a kellemetlen szájbüzt, melyet ápolatlan egyój nőknél gyakran megérzünk. Általános irányelv, hogy félévenként, évenként nézessük át fogainkat szakorvossal, kik a hibákat azonnal rendbehozzák és ígv megakadályozzák az időelőt.ti foghijjasságot; Gyakran hallani: fáj a fogam, majd kihuzatom. Ne olyan könnyelműen húzogassuk ki fogainkat, bízzuk lizt a szakorvosra, kik csak a feltétlen szükséges esetben húznak fogat, gondolva az idősebb korra, amikor már minden egyes fog elvesztése problémát jelent. Az orvossal szemben több bizalmat és kevesebb félelmet tanúsítsanak a dolgozók. A modern fogorvosok és szájsebészek felelősségük tudatában tökéletes érzéstelenítéssel tudnak és akarnak dolgozni. A rágóképesség helyreállítása, a kozmetikai szempontok mind megoldhatók, csak a beteg részéről is legyen meg a türelem. Ne idegenkedjünk az úgynevezett kivehető fogsoroktól, mert a mai fejlett technikával és szép anyagokkal mindenkinek örömet szerezhetünk, akár 60—70 éves korban is. A fogak rendbentartásának jelentőségét bizonyítja az, hogy népi demokráciánk is erre a kérdésre gondolva állította fel a különféle fogászati intézményeket; fogászati rendelőket — klinikákat, iskola- 'fogászatokat', vándorfogászatokat stb. Láthatjuk, hogy gondoskodás történik rólunk, az alkalom adva van, használjuk ki. Fogainkra több figyelmet fordítsunk és mindenkor bizalommal forduljunk orvosainkhoz.
