Dunántúli Napló, 1950. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-01 / 203. szám

DUNÁNTÚLI 9 NAPLÓ Hétfőn bélípgjfilfst tartanak a pécsi dolgozók Ás Spítőmunkások többsége túlteljesíti normáját A sátorhelyi állami gazdaság versenykihívása az őszi munkákra Vn. ÉVFOLYAM, 203 SZÁM ARA SO FILLÉR PÉNTEK, SZEPTEMBER 1 Népnevelőink jobb munkával szélesítsék ki a munkaversenyt A Központi Vezetőség május 31-i határozata alaposan és hosz- szú időre meghatározta népneve­lőink és egyben pártszervezeteink feladatait is: a munka termelé­kenységének emelését. A Központi Vezető&ég ülése óta közel három hónap telt el. Az eltelt három hó- nap alatt megértette Baranya dől-* gozó népe is, hová jutnánk, ha azok a jelenségek, melyekre Pár­tunk Központi Vezetősége felhívta valamennyiünk figyelmét to­vább hata.masodnának. Pártszer­vezeteink, népnevelőink mindennek következményét Baranyában is toegérttetlék a dolgozó tömegek­kel. Ennek az alapos felvilágosító munkának jegyében követelték üze­mi dolgozóink tömegesen a laza normák felülvizsgá ását, majd ugyanettől a felismeréstől ösztö­kélve indultak harcba az új nor­mákkal folytatott munkaversenybe, « terv idő előtti teljesítéséért. Három hónap elteltével már lel­kes mozgalommá vált Baranya va- iamennyi üzemében az új normák túlteljesítésének jegyében folyta­tott békeharc.’A Koreai Hét ered­ményeiben már teljes egészében jelentkezett Pártunk Központi Ve- cetősége május 31-i határozatának tatása. A Koreai Hét eredményei ezen belül- kétségkívül jelzik nép­nevelőink alapos felvilágosító munkájának színvonalát isi a dol­gosok hatalmas tömegei aktivi­zálódtak, hata'mas mértékben nö* »•ekedet! öntudatuk, munkaverse­nyük lendülete forradalmivá vált. 'Üzemi dolgozóink a Koreai Hét lendületével tömegesen teljesítik Ml új normáikat. Elért eredménye­ikkel hitet tettek dolgozóink Pár­tunk politikája, a Központi Vezev tőstó határozatának végrehajtása «tellett. A Koreai Hét lendületét azon­ban nem tartották meg minden üzemben és még ennél is kevesebb özemben fokozták tovább. Ennek •gyedü'i oka; a népnevelő munka színvonalának hanyatlása. Oka az, bogy számtalan megnyilvánulásban * dolgozók tömegeinek forradalmi lendülete utolérte a népnevelők fejlettségét, a népnevelők pedig nem találták meg a módját, hogy ismét irányítsák a dolgozó tömegek munkaversenylendületét, békehar- oáL A pécsi bőrgyár népnevelői a multheti népnevelő értekezleten mérlegre tették a Koreai Héten és »z azt követő napok alatt végzett munkájukat. A bőrgyár népnevelő ártekezíetén felmerült hasznos •zempontok, azok az útmutatások, melyek alapján a hiányosságokat M lehet küszöbölni — nemcsak a körgyár népneve öinek nyújtottak hatalmas segítséget, hanem vala­mennyi üzem népnevelőjének. ^zóta már üzemeink legnagyobb fezében hasonló népnevelőérte- »ezleteken kiértékelték népneve- ittink egyrészt a Koreai Hét agitá- jwos tapasztalatait, másrészt meg­keresték hiányosságaikat és foga­dalmat tettek arra, hogy jelentö- tökéletesítik politikai fclvilá­Í osító munkájukat, ismét irányítani ^lak a tömegek békeharcát. .JVhol a ptesi bőrgyár népnevelő- Artekezlctenek tapasztalatait átta- ^ulmányozták és annak szempont­éit sajat üzemükben hasznosítot- ftUc Is a népnévé ők - ott a nép­mértékben pkeletesedett. Különösen szemmel Kísérhető ez a Sopiana- gépgyárban. A Sopiana-gépgyár népnevelői ér­tekezletükön szinte hiánytalanul átültették saját területükre a bör­Í yári népnevelőértekezlet tapasz- i ataft Az új normák bevezetésé. 6« történt felkészülésükben is már előnyösem jelentkezett ennek hatá­sa. A Sopiana dolgozói által az új normákkal elért eredmények a legjobban igazolják a tapasztalat- csere jelentőségéit A Sopiana dol­gozói naprói-napra jobb és jobb eredményeket érnek cl. Glück Nán­dor esztergályos például 136—156, 208, majd 231 százalékra fokozta eredményét új normája alapján, Vagy Szili Ferenc és Szalai József 115, 117, 120 százalékra emelte tel* jesítményét. Mindez azt bizonyít­ja, hogy a Sopiana népnevelői fel- világosító munkájukban az egyéni, példamutatásra - és a tapasztalat- csere megszervezésére fektetik a fősúlyt. A pécsi bőrgyár multheti nép­nevelő értekezletének tapasztala­tait azonban még nem tanulmá­nyozták át valamennyi üzemben. Sőt, nem egy helyen még a Koreai Hét eredményeit sem értékelték ki népnevelő értekezleten. A komlói imágasépítkezésen történt ugyan kísérlet arra, hogy népne­velő értekezleten mérlegre tegyék a Koreai Hét agitációs tapasztala­tait, a pécsi bőrgyár népnevelő értekezletének szempontjait, azonban a népnevelő értekezlet alapos előkészítésének hiányában azok korántsem éfték el a joggal sivárt eredményt. Pátiszervezeteink, népnevelőink leiadata, hogy népneveid értekei teteiben gondosan mérlegre tegyél a Koreai Hét agitációs tapasztala­tait és a Dunántúli Napló vasár­napi cikke alapján kiértékeljék pécsi bőrgyár népnevelő értekez létének tanulságait —• ott, aho’ még eddig ezt nem tették meg. A bőrgyár népnevelő értekezleté­nek útmutatásait tegyék maguké­vá és annak alapján tökéletesít­sék felvilágosító munkájukat. Fon­ják a legszorosabbra kapcsolatu­kat a dolgozók minden rétegével. Minden nap személy c-z érint be­széljék meg a dolgozókkal a mun­ka körülményeit. Ismerjék meg és fokozzák képességeit, tökéletesít­sék szakmai, politikai tudásukat. Kérdezzék meg a dolgozóktól milyen akadályok gátolják tervük időelőtti teljesítését, általában a munkaversenyek kiszélesítését. Alapos gondossággal karolják fel a dolgozók helyes kezdemé­nyezéseit és saját, vagy a legjob­bak tapasztalatait gyakorlatban adják át. A munkaversenyben el­maradt dolgozókat, az üzemré­szükben gyengén teljesítő dölgo zóhat csrks úgy segf'hetík hab­zókat csakis úgy segíthetik hat- tömegmozgalommá a terv időelött behesftéséért indult versenymoz­galmat, ha a tapasztalatcsere élő, mozgékony szervezőivé válnak. A terv időelőtti teljesítését azonban akkor sem tehetik sikeres tö­megmozgalommá, ha haladéktala­nul nem leplezik le a 100 száza­lékon aluli teljesítőknél az esetle­ges tudatos munkavisszatartást. 12 ellenség támadásának újabb megnyilvánulását. De nem küszö­bölhetik ki enélkül az eredmé­nyek hullámzását sem. Kövessék a vasasi bányászok példáját, ak k röpgyűlésükön valamennyi dolgo­zó előtt megbélyegezték a mun­kavisszatartókat, megmagyaráz­ok, milyen károkat okoz azzal az ellenség a dolgozóknak. Az eddigi tapasztalatokon túl­menően fordítsanak gondot a népnevelő értekezleteken a munka minősége ellenőrzésének kérdésére is. Ügyeljenek mindennapi munká­juk közben arra, nehogy ellenséges behatásra olyan irányba fejlődjön a munkaverseny, mely a minőség rovására megy. A tiéonevelö érte­kezleteiben kérjék számon egymás­Amerikai repülőgépek ismét megsértették a Kínai Népköztársaság légiterét Csu En-Laj elvtárs távirata a Biztonsági Tanácshoz az újabb provokációs gaztettről Az tJj Kifia. ügynőtlcség ’kőzli.högya rikai Koreában működő agresszív ameri haderők repülőgépei ismét benyomul tak a Kínai Népköztársaság területére és kínai polgárokat öltek és sebesitet- ték meg. Csu En-Laj elvtárs a köz­ponti népi kormány külügyminisztere ezzel kapcsolatosan újabb táviratot intézett Malik elvtárshoz, az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Ta­nácsának elnökéhez és Trygve Líehez, az ENSZ főtitkárához. Követelte, hogy a Biztonsági Tanács haladékta­lanul tegyen hatékony intézkedéseket a Koreában működő amerikai agresz- sziv erők támadása kiterjesztésének megakadályozására cs a Koreába be­nyomult amerikai erők kivonására. A távirat szöVege a következőt Az augusztus 27-én történt In­cidenst kővetően a Koreában műkö­dő agreszlv amerikai erők hadirepü­lőgépei augusztus 29-én benyomultak a Kínai Népköztársaság légiterébe és több kínai polgárt megöltek és meg­sebesítettek. Augusztus 29-én 17 6r» 45 perckor négy amerikai vadászgép Korea ielől közeledve benyomult Kína területe fölé és légi felderítést végzett 0 kuantiani körzetben fekvő Lakosziao felett, a Jalucslan folyó jobbpartján. Ezután továbbrepiiltek a Jalucslan folyó jobbpartján C6antinnhokou-felé, kb. egy km-re LakosziaotóL Ott kí­nai polgári hajókra lőttek, megöltek egy kínai halászt és két másikat meg­sebesítettek. 17 óra 50 perckor ugyan­ezek a vadászgépek az Antungtó! északkeletre fekvő Kolcucsl lelett je­lentek meg. Ismét lőtték a polgári hajóinkat, megöltek három kínai ha- ’ászt, súlyosan megsebesítetek kettőt és könnyen megsebesítettek három másik halászt. A Koreában működő agresszív ame­rikai erőknek ezek a folytatólagosan elkövetett provokációs gaztettel szembetűnően leleplezték és bebizo­nyították az Egyesült Államok kor­mányénak szándékát, hogy a háborút kiterjessze és megbontsa az egyete­mes békét. A Kínai Népköztársaság Központi Népi kormányának nevében ezennel ismét vádat emelek az Egyesült Nem­zetek Szervezete előtt és követelem, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa haladéktalanul tegyen augusztus 27-1 előterjesztésem alapján hatékony in­tézkedéseket, hogy az agressziójuk kiterjesztésére törekvő, Koreában mű. ködő agresszív amerikai erőket hala. déktatantü kivonják Koreából, hogy az adott probléma többé ne váljék komoly méretűvé. Nagyon is szüksé­gesnek vélem, hogy ezeket az intéz­kedéseket haladéktalanul megtegyék. Csu En-Laj, n Kínai Népköztársa, súg Központi Népi Kormányának küL ügyminisztere, Peking, 1950. augusz­tus 30,“ Az, amit itt láttunk, megerősít bennünket az imperializmus elleni harcban Húsztagú osztrák küldöttség látogatása a reménypusztai termeiocsoportnál Sok dolgozó paraszt meglátogatta mór a reménypusztai termélőcsopor. tot. Sok látogatónak mesélték már el p csoport tagjai fejlődésük történetét. Csütörtökön azonban olyan esemény volt Remény-pusztán, melynek ered­ményeképpen nemcsak a megye, nemcsak az ország, de a küllőid dol­gozói közül is buszán alaposan meg ismerték a reménypusztaí termelőcso­portot. A Szaktanács által vendégül látott 20 osztrák dolgozó látogatott el teg­nap Remény-pusztára. Déltájban ha. tajmas autóbuszon érkeztek tóeg az osztrák vendégek, akiket a termelő. Csoport apraja-nagyja várt a csoport bejáratánál. Egy pillanatig tartott Csak az ismerkedés. Az osztrák elv­társak harsány .,Szabadság!"-ja azom nal eloszlatta a reménypusztai cso­port tagjainak bizonytalanságát, érez­ték, hogy barátok, elvtársak jöttek hozzájuk látogatóba. Varga Jenő elv társ köszönti a vendegeket Az osztrák küldöttséget a Magyaf Dolgozók Pártja Baranyamegyei Bi­zottsága és a megyei tanács nevében Varga Jenő elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke üd­vözölte. — Az elvtársak most meggyőződ­hetnek arról — mondotta —, hogy a magyar dolgozó parasztság hogyan építi boldog jövőjét. Láthatják majd, hogy élni tudtunk a szabadsággal, melyet felszabadítónk, a hatalmas Szovjetunió hozott el nekünk. Láthat, ják majd, hogy a magyar dolgozó pa­rasztság elindult azon qz úfon, mely a lelemelkedés télé vezet, a szövetke­zét!, társas gazdálkodás útján. — Nem volt könnyű az eddigi erdményeket elérni. Eredményeink ál­landó harcbap születtek, melyeket a falusi kizsákrtiányolók a kulákok, o klerikális reakció, a szétzúzott városi tőkésosztály maradványaival szemben kellett megvívnunk. Ezek mindent el. követtek, hogy meggátolják fejlődé-1 stinket, hogy megakadályozzák a dől-1 gozó parasztság felemelkedését. Pár­tunk vezetésevet, a munkásosztály tá­mogatásával azonban a dolgozó pa­rasztság sorra visszaverte ezeket a tá­madásokat. — A sikerek kivívói ée az eredmé­nyek élvezői között ott találjuk a magyar anyanyelvű dolgozó parasztok mellett a német és szláv ajkú dolgo­zó parasztokat. Ezek a dolgozó pa­rasztok ugyanazokat a jogokat élve­zik nálunk, mint a magyar dolgozó parasztok, öpúgy részesültek annak idején a földosztásban és épúgy épí­tik most a termelőcsoportban boldog jövőjüket, mint magyar anyanyelvű dolgozó paraszltársaik. Nálunk nincs megkülönböztetés a különböző nyelvű dolgozók között, nálunk egyenrangú polgára népköztársaságunknak a ma­gyar, német vagy o szláv ajkú dol­gozó. — Mi mindezeket a jogokat úgy tudtuk kivívni, hogy a Szovjetunió felszabadított bennünket és ezzel meg­nyílt a lehetőségünk arra, hogy le­rázzuk magunkról a tőkések uralmát. Önök előtt még nagy harcok állnak Küzdeniök kel] nemcsak a külföldi imperialisták gyarmatosító törekvései ellen, de saját tőkésosztályuk elnyo­mó uralma ellen is. Ml biztosíthatjuk önöket, hogy a magyar dolgozó nép együtt érez « szabadságáért küzdő osztrák dolgozó néppel. A termelés fokozásával mind óz iparban, mind a mezőgazdaságban, a teraelöcsoportok építésével, a békéért is harcolunk és harcolunk az osztrák dolgozó nép bé, kéjéért s szabadságáért is. Varga elvtárs szavait Sztálin, Rá­kosi és Roplenig elvtárs, az Osztrák Kommunista Párt elnöke éltetésével fejezte be. Az osztrák vendégek, a csoport tagjai hosszasan lotró lelke­sedéssel éltették a világ dolgozóinak nagy vezérét, Sztálin elvtársat, ama. gyár dolgozók bölcs vezérét, Rákosi Mátyás elvtársat és az osztrák dolgo^ zók vezetőjét, Köpi énig elvtársat. Reménypnszta úttörője vol a társasgazdálkodásnak Ezután Forgács Imre elvtárs, a Ma. gyár Dolgozók Pártja pécsi járási bi­zottsága nevében üdvözölte az osztrák vendégeket, elmondva, hogy a re- ménypusztal csoport, melyhez most el­jöttek, úttörője volt a szövetkezeti gazdálkodásnak, melynek példáját a járás számos községében követték már, s hogy a járásban már olyan község is van, melyben egy-két csa­lád kivételével az összes dolgozó pa. rasztok ráléptek a társas gazdálkodás útjára. Doszpod József a csoport elnöke köszöntötte ezután az osztrák vendé­geket. — 1916-ban együtt voltam Bécsben osztrák munkásokkal és parasztokkal, mint katona — mondotta. — Es bi­zony akkor is úgy volt, hogy az egy­szerű munkásokkal, parasztokkal jól megértettük egymást. Bennem márak. kor keidett tudatosulni az, hogy a szegény emberek megértik egymást, akármilyen nemzetiségűek is. Azóta nagyot fordult a világ. Mi ráléptünk a szocializmus építősének útjára. Azt, hogy ezen az úton az ipari munkásság milyen eredménye­ket ért el, vendégeink valószínűleg már látták Budapesten és a nagyobb városokban. Boldogok vagyunk, hogy nálunk láthatják meg azokat a* eredményeket, amelyeket a szocia­lista mezőgazdaság útjára lépett dol­gozó parasztoknak siketült a Párt irányításával, a munkásosztály se­gítségével eJémiÖk. A magyar dolgozó parasztok szabadon építik boldog jövőjüket — Ml — folytatta Doszpod Józset a reménypusztai termclőcroport el­nöke — építjük termelöcsoportjaln- kat. De ezt nemcsak azért tesszük, hogy magunknak szebb életet fóré­inál junk. Az a cél Is vc2et bennün­ket, hogy a termelőcsoportok na­gyobb eredményeivel erősítsük bú­zánkat s vele együtt az egész hátai­tól végzett munkájukat. Kérjék számon egymástól, hogyan tettek eleget a Központi Vezetőség május 31 határozatának, megtettek-e mindent a minisztertanács hatá­rozatának Végrehajtása u'án an­nak további győzőiméiért, niegtet- “:ek-e mindent a terv időelőtti be­fejezéséért indult kezdeményezés tömegmozgalommá tételéért. Népnevelő munkájukkal sokkal nagyobb mértékben nyújtsanak tegitséget Pártunknak oly formá­ban is, hogy a pártonkfvüli dol­gozók legkiválóbbjait tagjelöltek­ké nevelik. Különösen gondot for­dítsanak azon dolgozók politikai nevelésére, akik a Koreai Hét eredményeivel, vagy az új nor­mákkal folyó mitnkaversenybeu elért kiváló eredményeiken kivül bebizonyították, hogy érdemeseit a dolgozók legjobbjai, a Párt taj- '•elöltjei közé való felvételre. Ezen keresztül váljanak népne- velö'nk valóban ncve'lŐivé Pás­tunk felnövekvő tagságának is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom