Dunántúli Napló, 1950. augusztus (7. évfolyam, 176-202. szám)

1950-08-13 / 187. szám

6 NAPLÓ 1958 AUGUSZTUS IS Nagy feladatok várnak a SZOT kultúrmunkásaira I. V. SZTÁLIN MÜVEI 11. KÖTET Közeledik/ az őszi kullúmiunkák kezdete. Ar szervezés és előkészítés munkája^iélsőrendu fontosságú feladat­tá vájlr A jó kullürfciclősöl:, a Ie|- i.i:am§jretes kultúrszárvek már kész ;zrogrqmmohkal vár fák az őszi évad kezdetét, a kiillurforradalomba való nagyobbmérvu bekapcsolódást. Hatal­mas lehetőségek állnak rendelkezésre, de ugyanakkor, nagy éberséggíl kell párosulnia a lendületes beindításnak, mert —r mint minden vonalon — az ellenség a kultúra frontján is aktivan támad. Falun a kulákság és a kleri­kális reakció propagandája igyekszik szétzülleszteni a kultúrcsoportok mun­káját, városban az üzemek vonalán a jobboldali szociáldemokraták magya­rázzák feleslegesnek a kultúrcsopnrt működését. Ezen a fronton nehezebb felismerni az ellenség aknamunkáját, mint a termelés vonalán, Éppen ezért fontos, hogy pillanatra se térjünk el ci Párt irányvonalától, A központi irá­nyító •szervek éppejj emiatt az eddi­ginél gondosabb munkát végezzenek, mert a hanyagul irányitolt fiultúrcso- purtok munkája nagy károkat okozhat népi demokráciánknak Mivel a lefiha- tajmasabb tömegszerv a szakszervezet, legcélszerűbb, ha a SZOT vonalán pé- zür.k Utána: milyen kultúrmunkát vé­gez a SZOT vidéki vezetősége, x l»écKelt szíéUeí« SZOT me­gyei bizottság bőven szolgáltatott ada­tokat —• elsősorban terveket — ás in­kább a megoldandó feladatairól be­szélt, mint megoldásokról. — Most hozattuk rendba a székha­zunkat *— kezdte Kusch Ed<j kultúr- felelős — és a belső munkálatok most is folynak, fgy «. kultúrtermünk át­alakítása, rendbehozása <s Mér készen kellett volna lenni az egész átalakítási műveletnek, de közbejött akadályok miatt valamennyit késik ez. a dátum. De ha elkészül a kultúra új otthona, akkor büszkék lehelnek rá a pécsi dolgozók Az épület teljes földszinti része csak kulturális igényeket szol­gál majd. Lesz benne könyvtár, ol­vasóterem, külön sakk és plng-pong- tarom, zenekari próbaterein, a színját- í.zóknak is egy hasonló helyiség, azon­kívül a mostani színpadot is rendbe- tiozzák. Nagyobb, későbbi tervünk, hogy egy természettudományi osztályt szereljünk fel és rendezzünk be a székházban. Az üzemelt segítségével akarjuk megoldani ezt s már komoly ígéretet kaptunk a támogatásra. — A kultúrteremben minden héten előadást tartunk majd. Az írókat és az olvasó dolgozókat kőzelhozzuk egy­máshoz, könyvmagyaráza tokát tarta­tunk, irodalmi esteket, hangversenye­ket e a különböző szakmák kultúrcso- purtjai minden szombaton előadást tartanak majd, a lej«jobb énekkarokat, színjátszókat kiválasztjuk majd s ezek­ből megrendezzük a pécsi dolgozók hangversenyét, kultúresfélyét. — Azonkívül hamarosan kultúrolt- honok nyílnak szakszervezeti vona­lon Komlón, Szászváron, Nagymányo- kan, Pécsett pedig a vasutasoknál, a Zsolnay-gyárbaji, a Magasépítési NV- nól ßib. tember elsejétől támogatni fogja ahya- Ji vonalon Is, Ez a zenekar az eddigi iájszinházak mintájára, szeptember, nktnber hónapban a megye falvail keresi fej. Kéj-három forintos belé­pődíjjal játszanak majd. Az ötlet a miénk volt. s a minisztérium örömmel támogatja. Igen szép lehetőségek állnak rendel­kezésre szakszervezetünknek, de ter­mészetesen csak akkor, ha eddigi kul­túrpolitikáján változtat. Elsősorban az üzemi, illetve a szak­mai középszervek kultúrfrontját kell lelkiismeretesebb vizsgálat alá vennie. Az eddigi módszer az volt, hogy az Üzemi kuLúrfeleiőaöknek jclenteniök kellett a havonta végzett kullúrmunka eredményét a szakmai Uözépszervnek 8 azután futott — volna be a SZOT kullúrfclelösséghcz a jelentés. Igv kelteit volna lennie. Mi történt a valóságban? Igen sok kultúrfelelös ritkán, vagy sohasem adott he jelen­tést a szakmai középszervnek, ennek következtében a szakmai középszerv is képtelen lelt a havi jelentés leadá­sára■ Ügylátszik a SZOT-nak így is jó volt. Úgy kellett lennie, mert nem történt semmi e forma megváltoztatása ügyében. Ezt, bevallja Musch Ede elvtárs kultúrfelelös is és nem tagadja Sztergár János elvtárs sem, a SZOT megyebizotfságának titkára. — A jövőben es megszűnik és fo­kozottabb, lelkiismeretes ellenőrzéssel javítjuk meg a szakszervezeti kultúr- munkát — mondja Sztergár elvtárs és Musch elvtárs is, * Természetes«*!« eveknek a« ígéreteknek nagyon komoly valósággá kell válníck. Ez a figyelmeztetés nem­csak a SZOT-nak szál, de legalább ugyanabban a mértékben a szakmai középszerveknek is. A kulfúrmuníta is harci feladat, nem lehet mellékes szempontként kezelni) Kaposváron még rosszabb a helyzet. Kuli Ferenc kultúrfelelös szerint né­hány kaposvári üzemben már fe! spn mérve a kultúrterem s vannak üzemek, ahol már el is készültek. Ahol már volt kultúrotthon, ott viszont kihasz­nálatlanul porosodott mind. Nagyon kevés helyen dolgoztak komolyan az üzemi kultúrcsoportok, vidéken pedig még enpéj ja gyengébben. —: Tervünk —• mondja a kaposvári SZOT-kultúrfelelős, hogy még job­ban kiszélesítsük a kultúrmunkál o dolgozók között. Ez persze csak elmondott általános­ság. Semmiesetre sem elegendő ahhoz, hogy valóban eredményes legyen ez a kiszélesítés. Lelkiismeretes terv kell hozzá, lelkiismeretes végrehajtás. Szekszúrd is most. kezd felélénkülni. Október 15*re minden üzemben meg­indul a kultúrmunka, jelenti a SZOl- titkárság. Simontornyán a SZOT 60 ezer forintot adott a kiülúrhdz meg­építéséhez, a tolnai textilgyárban most készül majd egy teljesen új kultúrház, a bonyhádi cipőgyár is kap egy jó he­lyiséget. — A kultúrniunkát állandóan ellen-* őrizzük, de a kultúráiét kicsit gyenge —• mondja a szekszárdi SZOT. Ért­hető. Nincs kultúrfelelöse a szek­szárdi SZOT-nak sem, Ezért is „kicsit gyenge" a kultúrmunka Szekszárdon és az egész megyében. * Sör« & fi tennivalók vannak mindhárom megyében, s mivel a Párt. a kormányszervek minden segítséget megadtak abhoz, bogy hatalmas len­dülettel újjáéledjenek kultúrcsoport- jaink, a végrehajt ószerve ken. az el- Icnörzöszervehen múlik, hogy a lehe­tőségekkel jó! éljenek a csoportok. Ehhez függetlenített kultúrfelelös kell, lelkiismeretes ellenőrzés és töbh lelke­sedés. Mert csak igy lehet megoldani a SZOT kultúrmunkásaira váró nagy és felelősségteljes feladatokat. Sztálin elvtára 16 kötetben összegyűjtött művet magyar­nyelvű kiadásának 11. kötete 1950 júliusában jelent meg. E kötetben szereplő művek túl­nyomó többsége magyar nyel­ven most jelent meg először. S ztálin Műveinek 11, kötete az 1928 januárjától 1939 már­ciusáig írt munkákat tartalmazza. Pártunk az SZK(b)P XIV, kon­gresszusán hozott határozatok megvalósítása során komoly ered menyeket crt el az ország szo­cialista iparosítását célzó sztálini program végrehajtásában. Lerak. tűk a nehézipar alapjait. Lenin és Sztálin pártja, az ipa­rosítás sikereire támaszkodva, hoz záfogott annak a történelmi fel­adatnak megoldásához, amely a hatalom meghódítása után a szo­cialista forradalom legnehezebb feladata: a dolgozó parasztság tömegeinek átvezetéséhez az egyé ni gazdálkodás útjáról a sza. cialista kolhozgazdaság útjára. A mezőgazdaság kollektivizálásának irányvonalát, amelyet az SZK(b)P XV. kongresszusa fogadott el, Sztá­lin elvtárs vezetése alatt teljes következetességgel végrehajtottuk, Megteremtettük a tömeges kolhoz mozgalom valamennyi feltételét. A Párt politikája forró helyes­lésre talált a város és falu dol­gozói között A tömegek hatalmas munkalendületéuek viszonyai kö­zölt széles körben kibontakozott a szocialista munkaverseny. Az ország megkezdte az első ötéves terv végrehajtását. A szocialista iparosítás politi­kájának sikerei, a magán- szektor kiszorítása az Iparból és a kereskedelemből, a szovjet állam határozott támadása a kulákság ellen — mindez vad ellenállást váltott ki az országban a pusztuló tőkés elemek részéről. A kulákság terrort kezdeti alkalmazni a koí- 1hozparasztokt a falusi pnrtmunká sok és szovjet műnk ás ok ellen „gabonasztrájkot., szervezett. 1928- ban burzsoá szakemberek nagyará nyű kártevő szervezetét leplezték le a Doayec-medence sahti kerü leiében, majd pedig több más vi­déken is. . , Pártunk és a szovjet állam Szlá. Ijn elvtár.s vezetésével ©’szigetelte a kulákságot és megtörte ellen­állását. Az ipari kártevőket Szigo rúan megbüntették. A kulákok és a városi kapita­lista elemek megtalálták ideológu­saikat és védelmezőiket a jobbol­dali kapituiánsok személyében, akiknek élén a Buharin—Rikov- félé csoport állott. A jobboldali kapitulánsok nyíltan felléptek ■ Párt politikája ellen, amely a ezo- cializmusnak a Szovjetunióban való felépítésére irányult A Bol­sevik Párt, Sztálin elvtárssal a* élén, leleplezte és szétzúzta eze­két a kapitulánsokat, a kapitaliz­musnak ezekent a restaurátorait. S ztálin elvtárs a jobboldali opportunisták ellen vívott harcokban tömörítette az egész Pártot és rohamra vezette a kt?« Iákok — országunk tőkés kizsák­mányolásának utolsó támasza —- ellen. Sztálin elvtárs Müveinek tt, kötete ragyogóan tükrözi nagy vezérünk és tanítómesterünk eb­ben az időszakban folytatott álla* mi, párt- és elméleti tevékenységé, nek egész sokoldalúságát. Ebben a kötetben jelenik meg elsoízben 14 munka, ezek között „A lyo- mintern programja„Az iparosi- Ids és a gabomkérdés“, „A nem­zeti kérdés és a lemnizmú5“ stb, A 11. kötetben foglalt művek teljes erővel mutatják Sztálin elv­társ fáradhatatlan gondoskodását a Párt további megerősítéséről és sorainak tömörítéséről. Sztálin elvtárs kitűzi a Párttagok elméleti színvonala és ébersége fokozásá­énak feladatát, hangsúlyozza, hogy milyen életbevágóan szüksé­ges minden eszközzel kifejleszteni a bírálatot és önbírálatat, mint a káderek nevelésének bolsevik mód­szerét, mint a szovjet társadalom fejlődésének mozgatóerejét. Az ország nemzetközi és belső helyzetének mélyreható elméleti elemzése, a rendíthetetlen kemény­ség és megingathatatlanság Lenin végső akaratának megvalósításá­ban, az osztályellenség és ennek trockista-buharinista ügynöksége ellen vívott harcban, a marxista- leninista elmélet legfontosabb kérdéseinek zseniális kidolgozása ezek a vonások jellemzik Sztálin elvtársnak a 11. kötetben megjelent müveit. • # Sztálin elv társ Műveinek U- kötete — a kommunizmus elméleti fegyvertárának újabb hatalmas gazdagodása. A kötetben megjelent művek felfegyverz-ik Pártunkat és valamennyi testvéri kommunista pártot a szocialista építés törvé­nyeinek megérté ével, a forradalmi harc tapasztalatai elméleti általá­nosításának képességével és az­zal a képességgel, hogy a marxi-- ta-leninlsta elméletet, a dialekti­kus módszert alkalmazni tudjuk a rr.unkásosztá'y és az összes dolgo­zók előtt álló új feladatok meg oldására. A szabadsághegyi Mátyás király- üdülőben vidám játékkal töltik a nyarat az úttörők, — KSielcblti program nincs? — De Minden özem kultúr­csoporija augusztus 19'én, a pécsi ta­nácsok megalakulása tiszteletére nagy kultúrműsort tart. Augusztus húsza­dikán pedig, alkotmányunk ünnepén, a legjobb kuHúrcsoportok a népliget-i ben és a Tettyén adnak ünnepi mű- ^ sort. Méltóképpen akarjuk megünpc- - pclni alkotmányunk születésnapját. Hiszen mindezt, amiről eddig beszél­tem, az alkotmánynak köszönhetjük. Olyan jogokat élvezhetnek már a dol­gozók a művelődés területen is, mint még soha. A művelődés joga minden­kié ebben az országban. Ezt megfelelő­en kell kihangsúlyoznunk ezen a — Milyen munkák' következnek a még? , * — Az állami népi kórus-mozgalom-j) mal kapcsolatos szervezés. Megbíztuk^ ■sár a kultúrfclelősöket, hogy az i Az érni kórusok legjobb énekeseit, ai karmesterekkel egyetértésben válogas-1 »ák ki, világosítsák fel ókét és bizfas- a mik a jelentkezésre. Már sor- J ban megemlókczett az újság arról, ^ hogy kultúraulót szándékozunk bc-^ ■zerezni Természetesen ezt' társadalmi J Aton kívánjuk elérni. Az üzemek csa-> ládi esteket rendeznek majd, melyek; \ atk tiszta bevételét a SZOT gazdasági . osztályán helyezik letétbe „KULTUR- * AUTÓ" megjelöléssel. Ha a megfelelői Asszeg cgyhegyült, akkor a többi helyi i tömegszervezet által összegyűjtött pénz i hozzáadásával megvásároljuk az autót. J--------------------------\ f MARC&LLü VbNTUm: TENQERBE DOBOTT FEQYVEREK Nagyon komoly eredményre számítunk. — luausitas 260-dn lurs nyílik j Budapesten az „Alkotmány"-kiállítás. * Ha lehet, minden üzemből több dolgo-f vöt küldünk fel erre, legalább is iicc-# ménként egy munkást a kultúralap i terhére. Ezek a dolgozók aztán meg y érkezésük után beszámoltyik dolgozó-# társaiknak a tapasztaltakról. Elindít-# juk nemsokára a Népi Zenekar túr-# néját i.s. E zenészeket, illatyo ütjukstf a népmüvclcsügyi minisztérium szép-# — Legalább ismét lesz munkája mindenki­nek, neked, meg a többi' munkanélkülinek is! A kikötőben egyre gyűlt a tömeg. A rakodó­munkások a középen helyezkedtek cl és nézték a tengert, amely vörös szint öltött a lenyugvó nap­ban. — Azt meséltél: — tartotta szóval társait az, egyik munkás — megjönnek az amerikai hajók, rakjuk ki, amit hoznak. Megkérdeztem, talán makaróni lesz a rakomány? „Amit hoznak, arra szolgál, hogy megvédjélek a házaitokat}" — fe­lelték rá. Én meg azt kérdeztem, ugyan miféle házainkat? Hiszen nyomorult barakokban lakunk! — Eff!/ van! harsogta valaki. Azok a fegyverekkel tele ládák csak rohadjanak ott a hajók fenekén! Bastiano mindezt hallotta, — Gyere ide — szólította Colabrodo a puli mögül igyunk egy pohárkával. Amerikai ha­jók jönnek, 'mégiscsak komoly esemény. Bastiano kedvetlenül engedelmeskedett. Ki­itta a pehúrka rumot, amivel a kocsmdros meg­kínálta, de a gyomrát épp ügy tovább marta az éhség. Colabrodo figyelmesen nézte a keserű arcú embert és így szóit: — Nem örülsz? Lesz munkád. Kapok új rí- garettasiállítmányt is, lesz mit eladni a pult alól. Az okos embereknek a háború: Üzlet! Bastiano hallgatott, — Figyelj ide, folytatta suttogó hangon a kocsmdros — ne töröd) a többivel! Ifa a többi nem is vállalja a munkálj te gyüjisd össze az embereidet és fogjatok hozzá! Bastiano erre sau fpicit. Az éhség egyre kinzóbban rágta a gyomrát, Ezen a napon mégsem futottak be a hajók, Másnap a levegő tiszta volt, a szél is alig lob­bant, csak apró fodrokat vetett a tenger színén De a városban történt valami. Éjszaka pán­célos kocsik érkeztek, megrakva rendőrökkel. Az utakon katonaság meneteli a kikötő felé. A /«?- Innák mind géppisztollyal voltak fölfegyverezve. fi ekkor kikötöttek a hajók. Hatalmas testük mozdulatlanul horganyzott le a kikötőhldak mel­letti A rakodómunkások olt ültek a lépcsőkön, csöndben voltak. Teherautó robogott be és fékezett le p rend­őrségi kocsik mellett. Ismeretlen ember szállt ki belőle és oly hangon beszélt, hogy szavát tisztám hallhatta mindenki. Megkérdezte, igaz-e, hogy senki sem hajlandó munkába állni? Halálos cserül felelt rá, ™ Helyes, nagyon helyes! — mondta dühö­sen, szuszogva a férfi és kockás zsebkendőjével letörölte homlokáról a verítéket. . Visszaült a gépkocsiba, amely kigördült a ki­kötőből, Utána felcsaptak a szitkok. As auté megállt Colabrodó kocsmája előtt. Gazdája, méf mindig kezében tartva kockás zsebkendőjét, belépett <i kocsmába, ahol Bastlano körül egy se reg etftber ücsörgött. Az idegep láttára lassú mozdulattal léptek közelebb az asztalok mellől Az autós egy köteg bankjegyet vett elő a zsebéből és meglobogtatta a szemük előtt. — Jó munka ez, fiúk — mondotta. — Jól megfizetik! Bastiano gyomra még követelődzőbb lett a pénz láttám Megkockáztatta a megjegyzést. — De mi nem vagyunk ám kikötömunkások! — Elég, ha valakinél: erős karja és széles háta van! ■.. Gyerünk! A munkanélküliek felkapaszkodtak a teher­autóra. Egymáshoz présclődvc, némán álltak, míg a kocsi a part felé száguldott velük. ■A kikötőmunkások és asszonyok tömege szempillantás alatt felmérte a helyzetet. A rend­őrök felsorakoztak hét oszlopban, a tehergépkocsi befutott (tz így képzett utcába. Bastiano és társai lemásztak a kocsiról, mögöttük összezárult a rendőr-sorfal. Elindultak. A néma menetet, amely olyan volt, mintha halálraítélteket kísértek volna a vesztőhelyre, Bastiano vezette. Nem nézett sem jobbra, sem bálra. Szemét a hajók drbóenra szegezte, A sztrájkoló kikötömunkások merev tekintet­tel nézték, ahogy a munkanélküliek ti hajóhídon keresztül felléptek az első hu jóra. A kocsmában üldögélő férfiak felkapták a 1 fejüket a kikötő szirénáinak hangjára. Úgy érte 1 őket, mint a szélroham. Bastlano zsebre tett kés­szel lépett az ajtóhoz és feszült figyelemmel nézte 1 a, csillogó tengert. 1 Ekkor már « környező utcákat elárasztót- 1 tál: q rohanó asszonyok és massatos gyermekek. 1A párt felé futottak. ! — Mi történt? — kérdezte az egyik asszony, 1 aki nem mozdult el a barakok tájékáról. — Befutottak a fegyverszáUitó hajók! A hír futótűzként terjedt tova a sikátorok- 1 ban, Mindenfelől felcsaptak az elégedetlen han. * gok, r ™ Szóval, mégis Midik a fegyvereket? 1 Már ismét a háborúi ' — Még mindig nem volt elég nekik! Még 1több vér kell!... ' Mintha azt a fojtott hangulatot vetették volna 1 le magukról, amely már napok óta nyomasztotta 1a kikötő levegőjét. Napok óta vártak valamire. ' Idegen emberek lepték el az utcákat és csábítóan 1 beszéltek arról, hogy tele van a tenger hajókkal. 1 úsznak a. kikötő felé- és annyi lesz á kirakódni ' való láda, mint még soha, Qolabrodo, a kocsma gazdája járta ezekkel 1 az emberekkel a sikátorokat. Barakról-barakra 'menták, de alig tették ki valahonnan a lábukat, ' nyomban utánuk szállt a Máltás: , — Ezek a piszkos disznók újra háborúra ,akarnak vinni bennünket!... i — Úgy látszik, a. kormánynak tetszik a ha- \ fonaköpony! — mondta most megvető hangon i egy fiatal férfi, míg a rohanó tömeg a. part feló , sodródott. — Öt éve fejezték be és. most újra i kezdik! Amikor n szirénák ciháiig attak, ct parton i összegyűlt tömeg fenyegető zúgást hallatott. .1 i felriasztott nép hangja volt ez. Bastiane, még mindig mereven állt a kocsma küszöbén. Nem mozdult akkor sem, amikor Colab- redo öblös, dörmögő hangon megszólalt a háta mögött:

Next

/
Oldalképek
Tartalom