Dunántúli Napló, 1950. augusztus (7. évfolyam, 176-202. szám)

1950-08-12 / 186. szám

ti R P x, é 1*50 AUGUSZTUS 13 A Magyar Népköztársaság minfszterlanác§a reMcleieilsen módosítottá az ónálló termelő­szövetkezeti csoportok működési szabályzatát Termeiószövetkczetá csoportjaink és a termelőszövetkezeti mozgalom fej­lődését fokozott mértékben viszik előbbre az elért meggyőző termés- eredmények. A meggyőző eredmények láttán egyre több és több dolgozó paraszt — köztük számos kőzéppa- taszt —, lép be a csoportba. Egyre több és több „új belépők csoportja" és „új csoportok alakítását előkészítő bizottság" alakul. Termelőszövetkezeteink fejlődése során felvetődtek azonban olyan kér.1 dések, amelyek nincsenek tisztázva az érvényben lévő működési szabály, zatban, Egyre több termelőszövetke­zet és termelőszövetkezeti csoport fordult a földművelésügyi miniszter­hez és az egyes kérdések, így: a ház­táji gazdálkodás, az öregek és terhes anyák segélyezése, az iskolára kül­dött tagok családjának ellátása. Az újonnan belépő tagok által a gazda­sági felszerelés után fizetendő térítés, a tágok által végzendő évenkénti kö­telező munkaegység-teljesítés legalsó határának, stb. szabályozása. Kitűnt az is a csoportok javaslataiból, hogy a kérdések rendezése nagyban előse­gíti azt is, hogy a csoportok tagiét, száma növekedjék, mert sok egyéni­leg dolgozó paraszt húzódott a cso­portokba való belépéstől azért, mert ezeket a kérdéseket még nem rendez­ték. ' A tssr.es gazdállsodési területének szabályozása A Magyar Népköztársaság minisz­tertanácsa rendeletben módosította a működési szabályzatot. Az önálló tér. melőszövetkezetek működési szabály, zata és a közösen termelő Ill-típusú szövetkezeti csoportok működési sza­bályzata több pontban módosul. Ezek a módosítások nagyban elősegítik a termelőszövetkezeli mozgalom fejlődé­sét. Elhárulnak ezáltal azok az aka­dályok, melyek eddig a fejlődésben — a kérdés rendezetlensége miatt — mutatkoztak. A rendelet elsősorban, szabályozza a termelőszövetkezet gazdálkodási te. rületét. A működési szabályzat első pontja lényegesen módosul azáltal, hogy a rendelet világosan szabályoz­za a háztáji gazdálkodás kérdését. Ugyanis a termelőszövetkezeti tag jo­gosult, családtagjainak számához ké­pest — háromnegyed kát. hold szán­tót, vagy megfelelő nagyságú más művelési ághoz tartozó földet, a ház­táji gazdálkodás céljára megtartani. Ebbe a területbe bele kell számítani a ház körül lévő veteményeskertet, szőlőt és gyümölcsöst, valamint a bo nem épített házhelyet is^ A ház körüli szőlőt és gyümölcsöst, ha an­nak területe a fél kát. holdat nem ha. ladja meg,•• egyszeresen, ha a fél kát. holdat meghaladja, vagy a szőlő, ille­tőleg gyümölcsös nem a ház körül fekszik, négy-ötszörös szorzattal kell *zéi mi tani. A termelőszövetkezet gazdálkodási területéhez és lehetőségeihez mérten annak a tagnak i.s lehet legfeljebb fél kát. hold terület háztáji gazdál­kodásra való használatát engedélyez­ni akinek a belépéskor nincs földje. Áilatiiartás a háztáji gazda í kodásban ' K háztáji gazdálkodás kérdésének teljes rendezéséhez hozzátartozik an­nak rendezése is, hogy milyen és hány állatot tarthat meg a tag háztá­ji gazdálkodásában. Mindenekelőtt az lényeges, hogy a termelőszövetkezet tagjai a közös termelésben összes iga vonó állataikkal, valamint a háztáji gazdálkodás kereteit meghaladó ha­szonállataikkal vesznek részt. A tag saját és családtagjai háztar­tási szükségletére a háztáji gazdálko­dásban tarthat: 1 tehenet, 1 növen­dékmarhát, 1 kocát szaporulatával, 5 juhot, vagy kecskét, korlátlan számú baromiit, házinyulat és mehet, iováb. bá a család szükségletéhez mérten 1—2 hízósertést. A termelőszövetkezet tagjai ösz- szcs igavonó állataikkal a közös ter­melésben vesznek részt, ha a tag­nak a háztáji gazdálkodáshoz igás- állatra van szüksége, azt a tér; me'őszövetkezet kedvező feltételek mellett bocsátja a tag rendelkezé­sére. A háztáji gazdálkodás kérdésének alapvető rendezése igen nagy­mértékben segíti elő a termelőszö­vetkezetek. fejlődését. Eddig ugyanis sokszor vitára adott okot az a kér­dés, hogy a tagok mennyi földet, hány állatot tartanak meg háztáji gazdálkodásukra. A kérdés rende­zetlen volta számos esetben a be­lépni szándékozó új tagoknak is ne­hézséget okozott elhatározásuknál. Ez a kérdés most a térmelőszöveh- l-zetek javaslatainak megfelelően t Vi’ődött, de hason'ókép rende- . . lőtt az a kérdés is, hogy a be­lépő tagok földterületüknek igás- és haszonállataiknak a háztáji gazdál­kodás mértékén felül a közös gaz­dálkodásba való bevétele mellett még mive! járulnak hozzá a már meglévő közös szövetkezeti vagyon­hoz. A belépő tag a közös gazdálko­dásba bevitt földterületéhez szük­séges vetőmagot is beviszi a közös gazdálkodásba, hasonlóképpen be kell adnia a bevitt állatokra eső ta­karmányt is. A közös gazdálkodás­ba bevitt igás- és haszonállatok, továbbá vetőmag- és takarmány­értékének 15°/o-át a közös szövet­kezeti vagyonhoz kell csatolni. A 15”/o-ion felüli összeget négyévi egyenlő részletben keli kifizetni a tag részére. Természetes ezek után, hogy a közös szövetkezeti vagyon­hoz hozzá kew járulni annak a tag­nak is, aki termelőszövetkezetbe való belépését megelőzően igás- és haszonállatait a rendes gazdálkodás kereteit meghaladó mértékben — eladta. Ebben az esetben az eladott állatok értékének 15°!o-át keU be­fizetni a tagnak a közös szövetke­zeti vagyonhoz való csatolás végett, ellenkező esetben az évvégi jöve­delem elosztásakor a jövedelem részesedéséből kell levonni ezt az összeget. Munkaegység íeljesítés A termelőszövetkezetben a mun­kaszervezés döntően befolyásolja a terméseredmények növekedését. A termelés zavartalan menetének biz­tosítása és a munkaszervezet meg­szilárdítása igen fontos tényező a termelőszövetkezet életében. Ezért javasolja igen sok termelőszövetke­zet annak a kérdésnek rendezését, hogy egy-egy tag legalább egy bi­zonyos meghatározott számú mun­kaegységet kelt, hogy teljesítsen a gazdasági év folyamán. Ezért igen komoly jelentőségű a működési sza­bályzat 10. pontjának a követke­zőkkel történő kiegészítése: „A termelés zavartalan meneté­nek. és a munkaszervezet megszilár­dításának érdekében minden ter­melőszövetkezeti tagnak gazdasági évenként legalább 80 munkaegysé­get, kisgyermekes anyáknak pedig legalább 40 munkaegységet kell teljesíteniük. Azt a tagot, aki a 80, illetőleg 40 munkaegységnek meg­felelő munkát saját hanyagsága foly­tán nem teljesítette, a közgyűlés a szövetkezetből kizárja. A terhes- és szoptatós anyákat könnyű munkára kell beosztani, szülés előtt és után egy-egy hónap tartamára mentesí teni kell minden munka alól és ha már legalább egy év óta tagja a szövetkezetnek, a mentesítés tarta­mára biztosítani kelt részükre a leg­utóbbi 12 hónapban teljesített mun- kaegységeiknek egy hónapra eső részét. Á taxoviális alap rendezése Számos termelőszövetkezet kérte a szociális alap kérdésének rende­zését is. A működési szabályzat IX. pontjának következő kiegészítésével megoldódott ez a kérdés is. „A ter­melőszövetkezet a közgyűlés hatá­rozata alapján az öregek é3 az ideiglenesen munkaképtelenné vált tagok támogatására, valamint a napközi otthon felállítására és fenn­tartására szociális alapokat létesít­het. A szociális alapok létesítésére az évvégi zárszámadásban kimuta­tott bruttójövedelem pénzértékének 2°/ti-ánál ■ többet felhasználni nem lehet. Elhárultak a fejlődés» akadályai Ugyanezekkel a módosításokkal egészül ki a közösen termelő (III. típusú) szövetkezeti csoportok mű­ködési szabályzata is. A továbbiak­ban a táblás és átlagelosztású (I—II. típusú) termelőszövetkezeti csopor­tok működési szabályzatát egészíti ki a rendelet, tisztázva a csoport gazdálkodási területének fogalmát. Itt is előirja a* rendelet, hogy a cso­port tagjai a művelésük alatt álló összes ingatlannal vegyenek részt a csoport gazdálkodásában és rendezi az előbbiek szerint a háztáji gazdál­kodás kérdését, olyképpen, hogy a tagok a táblás és átlagelosztású termelőszövetkezeti csoportokban is a családtagok számához képest — jogosultak fél-háromnegyed hold szántó, vagy megfelelő nagyságú más művelési ághoz tartozó föld­területet is háztáji gazdálkodás cél­jára megtartani. Az alapszabály (működési sza­bályzat) módosítását magul? a ter­melőszövetkezetek és termelőszö­vetkezeti csoportok tagjai kérték, mert így látják biztosítva fejlődé­süket. Most Üfehút fe] kell használni a lehetőséget Alkalmaznia kell min­den egyes termelőszövetkezetnek és trmelőszövetkezeti csoportnak eze­ket a rendelkezéseket, ezzel meg­könnyítik és eredményesebbé teszik munkájukat a kérdések rendezésé­vel. Egyben elhárul számos olyan akadály is, mely eddig egyes kis- és középparasztoknak a termelőszö­vetkezetbe való belépését hátrál­tatta. Maguknak a termelőszövetkezeti tagoknak kell rámutatniuk ennek a jelentőségére és az egyénileg gaz­dálkodó parasztokkal folytatott megbeszélések során mind több és több egyénileg dolgozó parasztot kell jó felvilágosítással és meggyő­zéssel a termelőszövetkezetek biz­tos útjára vinni. U Jesvédji a feiet“ íhozio'oíí! Országos Tanácsa iSlkórh a talányt, liegy sürgősen vessen végei a náci püspök törvény- és feéMlenes tizeiméinek Lábadt a d©%o*ő parasztság* JngosÉáTiábaii A jugoszláv sajtó és a nyugati ka- piüelista lapok kénytelenek nyíltan megírni! hogy Jugoszláviában a hely­zet rendkívül rossz, a dolgozó para-z- 4ok fellázadlak a fasiszta Tilo-kllkk fosztogató politikája ellen. Titoék rendőrséget küldenek a falvakba! hogy !,megvásárolják a parasztok ga­bonáját.“ Kisebb községek egész la­kossága az erdőbe vonult és fegyve­res harcba kezd a kormányzat ellen, amely "minden gabonától megfosztotta. A Newyork Herald Tribune jelen­tette! bogy a boszniai K-'ovác köze­iében 12 parasztot hal., .a ítéltek! mert ellenálltak a helyi rendőrség terrorjának. Több lap hasonló tünte­téseket jelent más szomszédos terü­letről. Többhelyütt véres összeütkö­zések fordultak elő és mind a pa- rasz'ok, mind a rendőrök közül töb­ben életüket vesztették. Ezen a vi­déken a ,,gabonavásér!ás‘‘ során 400 parasztot tartóztattak le. A Zágráb közelében fekvő Glina községben 200 parasztot tartóztattak .le, A szegény- parasztok ellenállásának egyik legerő­teljesebb formája a fosztogatás ellen, hogy megtagadják a főid megműve­lését. A belgrádi Borba beismerte! hogy a megművelhető! körülbelül 5 niiíiiő hektárnyi földből 2/700.000 mű­veletlen maradt. A parasztok elkeseredettségét és el­lenállását fokozza az a tudat, hogy munkájuk eredményeit kapitalista or­szágokba szállítják ki, fegyverek és a Titoék bürokráciájának szánt lény- űzési cikkek ellenében. A jugoszláv parasztság forrongása •baljóslatú elő­jele a Tlto-klikk sorsánál». A gyors beadásért járó 4 forintos jutal mat augusztus 20-ig fizetik Szegvár és Mindszent községek felajánlása nyomán, dolgozó paraszt­ságunk országosan vállalta, hogy a tcrménybegyüjtési ütemtervet augusztus 20. napjáig — alkotmányunk első évfordulójára — maradéktalanul telje­síti. Népköztársaságunk minisztertanácsa — dolgozó parasztságunk orszá­gos felajánlására és azokra az északi vármegyékre tekintettel, ahol a ga­bona később érett be, a beadott gabona után megállapított mázsánkéntI 4 forintos gyorsbeadási jutalom kifizetését augusztus 20. napjáig meghozz, szabbította azzal, hogy ezen az Időponton túl beadott gabona után gyors, beadási jutalmat fizetni nem lehet. Elragadtatással nyilatkoznál a Szovjetsnittan tapasztaltairól a »agyar parasztiiittek A Szovjet Tájékoztató Iroda köz­li a magyar parasztküldöttség tag­jainak nyilatkozatait arról, hogy mit láttak és tapasztaltak utazásuk során a hatalmas Szovjetunió kü­lönböző vidékein. Korsós Ilona jászkiséri trakto- rista brigádvezető munkatársainak küldött üzenetében elmondja, hogy Kirgizia völgyeiben hatalmas, mes­terségesen öntözött gyapot-, cukor­répa-, len-, kender-, sárgadohány-, szőlő- és gyümölcsültetvények van­nak a kolhozok, kollektív gazdasá­gok tulajdonában. A Krasznij Puty kolhozban, Pjort Birjukov traktorbrigádvezető meg­mutatta a 80 lóerős, önmeghajtásos „Sztálinyec 80” traktorokat, ame­lyek két ekét, 12 ekevasat és két boronát vontatnak. Birjukov el­mondotta, hogy 1919-ben 1480 mun­Icaegységet dolgozott, ezért 5S q gabonát és 8000 rubel készpénzt kapott. Ktentzer József püspökladányi földműves, áld csoportjával Uk­rajna kolhozait és traktorállomá­sait látogatta meg, sok nagytelje­sítményű mezőgazdasági gépről, többek között egy kombinált vető­gépről számolt be, amely egyidőben elvégzi a cukorrépa vetéséi és a trágyázást és átszerelhető a tengeri bokros ültetésére is. Eodinszki Mária, az érsekvad­kerti Dimitrov tszcs tagja, az egyik kolhoz Lenin-rendes csoportvezető­jével beszélgetett, áld az elmúlt év-' ben hektáronként 548 q cukorrépát termelt. A magyar küldöttség meg­nézte a cukorrépa®! det és meg­állapította, hogy az idén minden bi­zonnyal 700 mázsát is betakaríta­nak hektáronkint. ßepsjin? 23-én Mii iiáfen baft'ák végre az alaiteemlts! és a mareslezát az ápííőpita Az alapbéremelést és normarendezést az augusztus 28-án kezdődő héten vezelik be az építőiparban. Próbaképpen már az augusztus 14-én kezdődő héten 10 építkezésnél bevezetik az új normákat. A magasépítés! és szerelő vállalatoknál azokban a szakmákban! amelyekeél az országos irány-norma fűzetek adták meg a normákat, az idén új nonnafüzeteket bocsátanak ki, Áz crpadara szállításának szabályozása A „Megvédj ük a bókét” mozgalom Országos Tanácsa pénteken délelőtt rendkívüli ülést tartott. Az ülést Mi- hajlich Győző Kossutlrdíjao tudós, a műszaki egyetem rektora nyitotta meg, aki rámutatott, hogy a Koreai Hétre uemcsak az ipar és a mezőgazdaság dolgozói,hanem a színészek, művészek, tudósok is igen érték?« felajánlásokat tettek. Ezután Andics Erzsébet ur. ország­gyűlési képviselő, egyetemi tanár üd­vözölte a római katolikus papok augusztus 1-i értekezletét és ezzel kapcsolatban rámutatott arra, hogy Péteri (Petró) József váci püspök ki­közösítéssel fenyegeti azokat a papo­kat, akik a magyar nép ügye mellett síkra szálltak. — A váci püspök úr téved. Védel­mezői ezeknek a papoknak a békesze­rető magyar nép. Népi Demokratikus Köztársaságunk kormánya. Petró Jó­zsef püspök úr jól vigyázzon, mert a magyar nép lógja öt. kiközösítem. Parragi György országgyűlési kép­viselő szólalt fel ezután. Ismertette a Péteri József által elindított inkvi- zíciós hajszát a néphez hű, békeszere­lő papok ellen, majd határozati javas­latot terjesztett be, amelyet a „Meg­védj ük a békét” mozgalom Országos tanácsa egyhangúlag elfogadott. A határozati javaslat így hangzik: „Az Országos Tanács örömmel vette tudomásul, hogy 1950 augusztus else­jén a budapesti Tudományegyetemen megtartott országos papi értkelezet egyhangú határozatta] megalakította és megválasztotta a Katolikus Papok Országos Békebizottságát a „Mcgvéd- jük a békét "-mozgalom keretein belül. Az Országos Tanács teljes erejével támogatja a Katolikus Papok Orszá­gos Bizottsága tevékenységét, és üd­vözli annak megalakulását. Az Országos Tanács megdöbbenéssel és felháborodással velte tudomásul azt a hajszát, melyet Péteri József-váci püspök indított a váci egyházmegye ama néphez hu és békeszerető papjai ellen, akik az augusztus 1-i Országos Papi Értekezleten felszólallak. Az Or­szágos Tanács megállapítja, hogy Pé­teri József váci püspök nemcsak a magyar alkotmány ama tételes szaka­szait sértette meg. amelyek biztosít­ják a lelkiismereti és vallásszabadsá­got, hanem a dolgozó magyar nép bé­kemozgalma ellen is támadást intézett. Péteri József váci püspök eme alkot­mányellenes cselekedetével megsértet­te a Magyar Népköztársaság kor­mányzatának törvényeit és nyíltan szembehelyezkedett a dolgozó magyar nép legfontosabb létérdekével, a bé­kével. Az Országos Béícetanács felhívja a Magyar Népköztársaság kormányzatá­nak figyelmét Péteri József váci püs­pök törvényellenes és békeellenes üzelmeire. Felkéri a kormányt, hogy ezeknek az üzelrneknek vessen sürgő­sen véget, biztosítsa vele szemben a magyar r.éi>i demokrácia államhatalma, riak tekintélyét, alkotmányának tisz­teletben tartását és az államhatalom teljes erejével védelmezze meg a néphez hű és békeszeretö magyar ró­mai katolikus papok lelkiismereti sza­badságát és az alkotmányban biztosí­tott állampolgári jogait." Ezután Mihajlich Győző bezárta az ülést« A belkereskedelmi miniszter rende­leté értelmében árpadarát az ország egész területén egyik községből ki, vagy városból a másikba csak szállí­tási igazolvánnyal szabad szállítani. .4 szállítási igazolvány kiadására jogosultak; Az indokolt gazdasági szükséglet erejéig vasúton, hajón, vagy gépjár­művön történő szállításhoz a gazda­ság fekvése, vagy az állattartás helye szerint illetékes megyei tanács végre­hajtó bizottságának kereskedelmi osz­tálya. Más módon történő szállítás­hoz az illetékes községi, vagy városi tanács végrehajtó bizottsága (a helvi tanácsok megalakulásáig a községi elöljáróság). Az árpadara szállítási igazolvány nélkül szállítható, szabályszerűen ki­állított fuvarlevéllel , és szállítójegy- gyei, a rendeb then meghatározott mó­dokon, továbbá a gabonalap felmuta­tása mellett a malomból, va^y darüJó- üzemből a vámőrlésre jogosult laká­sába, vagy gazdaságába, az indokolt szükséglet erejéig tengelyen, vagy gépjárművön. Kézipoggyászként leg­feljebb 5 kg. szállítható szállítási en­gedély nélkül. Postán mintacsomag gyanánt pedig 2 kg. súlyú árpadara szállítható CSAK EGY MONDAT A moszkvai kettes számú állami golyós- csapágy-gyár dolgozói az év első felében 28.4 ■zúzalékkal emelték a golyóscsapágyak gyártá­sát, ugyanakkor 25.9 százalékkal növelték a munka termelékenysé­gét, a selejtet pedig 6 százalékról 3.8 százalék­ra csökkentették. Ukrajnába!i az év ele­jétől több, mint 18 ezer út lakást épít ettek. .!.- év végéig mintegy 80.000 új lakás készül el. * Szovjet-Észtország kol­hozaiban és szovhozai- ban a háborúeiőttive' összehasonlítva, a több­szörösére emelkedetl az állatállomány. a Az Újságírók Nemzet­közi Szövetsége Prágá­ban székelő vezetősége éleshangú tiltakozásban szólítja fel o török igaz- ságügymínísztert a le­tartóztatott újságírók azonnali szabadonbocsá- tására és az öt újság betiltásának visszavoná­sára. Az angol megszálló hatósággal egyetértésben a Hamburger Volkszei- tung példányait a jobb­oldali szociáldemokrata polgármester rendeletére a rendőrség elkobozta és “ , aP helységeit lefog­lalta. Nemrég helyezték üzembe a kaganovicsi körzet milliomos Kari kolhozábuu a hatalmas Vjllanylelopel, amely a környéken levő több, mint 400 kisebb kolhoz, gazdaság villamosítását tette lehetővé. Franciaországban két óv óta hetven banyát zártak be és 68.930 oá- nyászt bocsátottak el, e felszámolási politika elé vetnek gátat az aucheli 7. számú tárna sztrájko­lok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom