Dunántúli Napló, 1950. augusztus (7. évfolyam, 176-202. szám)

1950-08-11 / 185. szám

DUNÁNTÚL! NA Az Szemek sorra ffiHelJesttlk a 100 százalékot az új normákkal is a Koreai Hét negyedik napján Eddig Baranya 10.t Tolna 15 , Somogy 16. a begyűjtésben Forró lelkesedést?, hatalmas gyűlésen tiltakoztak a Tito-banda rágalomhadjárata ellen a mohácsi sokac dolgozók VH ÉVFOLYAM. 185 SZÁM ARA 50 FILLÉR PÉNTEK, AUGUSZTUS 11 KÖZELEDIK NEMZETI ÜNNEPÜNK ! Augusztus 20-án ünnepli dol­gozó népünk alkotmányunk egy­éves évfordulóját. Népköztársasá­gunk alkotmányát első betűjétől az utolsóig magáénak vallja a dol­gozó nép. Olyan alkotmányunk van, amely felemeli a dolgozó né­pet az ezeréves jogfosztottságból és megadja a lehetőséget arra, hogy a magyar dolgozó nép saját- maga irányítsa sorsát, kiharcolja magának a szebb, bodogabb életet. A magyar dolgozók millióinak tulajdonképpen nem is volt alkot­mánya, mégis talán egyetlen or­szágban sem emlegették és hivat­koztak annyiszor reá, mint nálunk a múltban. A hírhedt „alkotmány" csak arra szolgált, hogy pajzsul szolgáljon a múlt rendszer urai­nak védelmére, melyet a dolgozók minden egyes jogos követelése el­len maguk előtt tartottak. De éles fegyver is volt a kezükben, mely- lyeJ ezer éven keresztül a legbar- hárabb eszközökkel elnyomták a dolgozók millióit. Évszázadokon keresztül nyúzták a parasztot, éheztették és gyilkolták a mun­kást az „alkotmány" nevében, ül­tették Dózsát tüzes trónra és „alkotmányos" alapon indította el Horthy, a vércskezű fasiszta dik- iátor Szegeden a fasizmus felé Magyarországot. Az alkotmány nevében fogták perbe hazánk nagy fiát és a dolgozók forrón szeretett vezérét, Rákosi elvtársat és a kommunisták legjobbjait, akik közül nem egy mártírja lett a munkásság és dolgozó parasztság felszabadításáért vívott harcnak Az urak ..akotmánya" adott kor­látlan lehetőséget arra, hogy a leg­kíméletlenebb eszközökkel zsákmá­nyolhatták kJ a dolgozók millióit a „herceg" Esztcrházyak és Mon- tenuovók, a „báró" Biedermanok a Mándi Samuk, a Dőryek, Vis- nya Ernők, a Matty asovszky Zsolnay Tiborok, Virág Ferencek az osztrák és cseh' urakkal egyet­értésben. És az „alkotmány" ne­vében lőttek a csendőrök a Cser tetőn a nagyobb kenyeret követelő pécskörnyéki bányászokba, bá­nyászasszonyokba és gyerekekbe. Ami piszkosság és gyalázat tör­tént ebben az országban ezer éven keresztül a dolgozó néppel szem ben. azt mind az urak „alkotmá uya". a magyar rabszolgatörvény nevében követték el. A Szovjetunió fegyveres ereje 'azonban szétzúzta a földesurak nagytőkések, főpapok népellenes államhatalmát és megnyitotta né­pünk előtt a demokratikus fejlő dós útját. A Szovjetuniónak kö­szönhetjük egyéves alkotmányun­kat és azt. hogy a Magyar Népköz• társaság a munkások és dolgozó parasztok állama lett, melyben piindcn hatalom a dolgozó népé. Alkotmányunk lerögzíti azokat a »agy eredményeket amelyeket az ellenséggel szemben vívott szívós harccal sikerült elérnünk. A harc nem volt könnvü, de népünk a kommunisták vezetésével győzel­met aratott. A föld azé lett. aki megműveli. De gondoskodik az al­kotmány arról, hogy a földreform eredményeit ne semmisíthesse meg a támadó kulákság. Ezért a Ma­gyar Népköztársaság kötelességé­nek tekinti■ hogy az önkéntes tár sulás és közös munka alapján mű­fltödő termelőszövetkezetek támo­gat diával elősegítse a mezőgazda­tág szocialista fejlődéséi. A mun .kasoké lett a gyár. az üzem és ’dolgozó népünk vagyonaként az 'állam és a közűletek tulajdonába kerültek a föld méhének kincsei, az erdők, a vizek, a természeti erőforrások, bányák, a nagyobb ipari üzemek, közlekedési eszkö­zök, bankok, a posta, a táviró, a rádió, állami gazdaságok, gép­állomások, öntőzőművefc. Azért mondotta büszkén egy évvel ez­előtt Varga Lajos elvtárs, a re­ménypusztai tszcs elnöke; Ez az alkotmány, az ország telekköny- vezése a dolgozók számára. Alkotmányunk biztosítja gazdasági terveink sikeres meg valósítását, ami a dolgozók élet- színvonalának állandó emelkedő sét biztosítja. Már hároméves tervünk megvalósítása során gyö­Amerika és csatlósai azért taktikáznak, mert nem békét, hanem háborút akarnak Malik elvtárs leleplezte az imperialistákat, akik el akarják odázni a Biztonsági Tanács munkáját nyörű eredményeket értünk el. Üj üzemek, gyárak, hidak, iskolák, napköziotthonok, kollégiumon, egészségházak, kultúrházak nőttek ki a földből. Mindezekkel együtl- járt a dolgozók életszínvonalának fokozatos emelkedése is. Látva az eredményeket, dolgozó népünk hatalmas lendülettel fo­gott hozzá ötéves tervünk megva­lósításához, mert minden dolgozó tudja, hogy szorgalmas munkájú val magának építi a boldogabb jövőt. Amilyen mértékben fokozó­dik a szocializmus építése, olyan mértekben támad az ellenség, éle­sedik az osztályharc. Az ellenség elleni harc sikerét is biztosítja alkotmányunk, amikor kimondja, a népi ülnökök tanácsának fel­állítását. Fontos szerepet játszik az ellenség leleplezésében és meg semmisítésében a megyei tanácsok felállítása, amelyet a napokban követ a városi és járási, majd a községi tanácsok felállítása. A he lyi tanácsok munkájukban közvet­lenül a lakosságra támaszkodnak, biztosítják a dolgozók tevékeny részvételét, kezdeményezését és ellenőrzését az államhatalom gya­korlásában. Az alkotmány, a nép alkotmá­nya nemre, fajra, korra, felekezet re való tekintet nélkül mindenki­nek biztosítja a munkához, üdü­léshez, fizetett szabadsághoz, tör­vényes munkaidőhöz, társadalom- biztosításhoz, tanuláshoz, művelő­déshez, sportoláshoz való jogát. Minden egyes dolgozó tudja hogy az új, szebb, boldogabb elet alapjait rakja le az alkotmány. Ezért falun városban egyaránt úgy készii nek a megünneplésére mint a dolgozók legnagyobb nem­zeti ünnepére. Üzemeink, bányáink dolgozói Baranyában, Somogybán és Tolná ban a Koreai Héten, az új normák túlteljesítésével segítenek hozzá a hős koreai nép szabadságharcá nak győzelméhez és a béke védel­méhez. Az üzemeinkben elért ki­magasló eredményeket azonban dolgozóink továbbviszik, mert tud- 'ák’ hogy úgy ünnepelhetik meg mél dóképpen az alkotmány évforduló­iét, ha a termelés minden vonalán megsokszorozzák a békehét napja­iban született nagyszerű .telje- jesítményeket. De a falu .dolgozó parasztjai sem maradnak ki az alkotmám ünnepének megünnepléséből. Vál lalták. hogy a begyűjtést nem zeti ünnepünkre befejezik és ez zel biztosítják a dolgozók kenye­ret, ötéves tervünk sikerét, békénk megszilárdítását. A magyar dolgozó nép büszke a szocializmus építését elősegítő alkotmányára, amelynek törvény- beiktatását nemzeti ünneppé avat­ta. És ezt az ünnepet a magyar dolgozók milliói több és jobb munkával, határtalan lelke edéssel a Szovjetunióra és a Pártunkra való hála és szeretet kinyílván! tásával teszi örömtelivé és emlé kezetessé. Ä Biztonsági Tanács augusztus 8-i ülésén Jebb, Anglia képviselője . támogatta az amerikai és a Kuo- mintang küldött javaslatát, hogy Li Szin-Man képviselőjét haladék­talanul hívják meg az ülésre. Malik elvtárs, a Tanács elnöke, helyreigazította Jebb állításait és emlékeztette a Tanácsot, a Szovjet­unió világos kérdéseire: — Érvényben van-e még a dél­koreai küldött július 25-i meg­hívása, melyet törvénytelen formák között határoztak el? Austin amerikai küldött Igyeke­zel! mentegetni az amerikaiak ko­reai agresszióját és felszólította a Biztonsági Tanácsot, hogy a tör­vényellenesen összehívott július 3í-i ülésen beterjesztett amerikai javaslatot kezdje tárgyalni. Austin, ezután megvádolta a Szov­jetuniót, hogy azzal, hogy nem nyújt fegyveres segítséget a Li Szin-Man bábklikknek, ai „észak­koreai támadókat” támogatja. Java­solta a Tanács munkájának el­halasztását augusztus 10-ig. Malik elvtárs, mint a Szovjet­unió képviselője visszautasította a vádat és megállapította, hogy a ko­reai kérdés békés rendezését Austin és a Kumintáng képviselők nehe­zítik meg. Taktikázásuk oka» hogy nem békét, hanem háborút akarnak. Maga a tény, hogy el akarják odáz­ni a Tanács munkáját, bizonyítja, hogy nem a háború megszüntetése a céljuk. A Szovjetunió a koreai kérdés gazdaságos megoldására tö­rekszik, miközben az amerikai kül­döttség meg akarja zavarni a Biz­tonsági Tanács és a világ közvéle­ményét. — Ki a támadó? Ki visel háborút Koreában? — kérdezte Malik elv- társ. Válaszolt is a kérdésre: — Az amerikai küldött kétértel­mű kijelentései nem rejthetik el a tényt, hogy a támadó az amerikai kormány. Malik ezután bejelentette, hogy a szovjet küldöttség már megkapta utasításait: — Harcolni a béke ügyéért és igazságos formában megoldani a koreai kérdést. Ez a feladat pedig megköveteli, hogy mindkét fél ki­fejthesse ügyét a Biztonsági Ta­nács előtt. A kérdés igazságos meg­vitatása megkövetelt a kínai népi kormány képviselőjének részvételét is. A szovjet küldöttségnek tehát nincs szüksége az ülés elnapolására. Ezt csak az amerikai küldött akarja ki­erőszakolni, mert időre vau szük­sége, hogy álláspontját ráerőszakol- hasa csatlósaira. Az amerikai ja­vaslattal szemben a Szovjetunió kül­döttsége javasolja, hogy n következő ülést már nuguszta* 9-re hívják össze, hogy a halaszt­hatatlan döntést követelő tárgy- pontot, a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság tiltakozását megvitassák. Malik ezután a Szovjetunió állás­pontját leszögező határozati javasla­tot terjesztett elő, amely szerint a Biztonsági Tanács javasolja az USA kormányának, hogy szüntesse be a terrorbombázásokat Koreá­ban. Austin Javaslata fölött megejtett szavazásnál, hogy az üjést augusz­tus 10-re napolják el, a Szovjet­unió a javaslat ellen, a Tanács többi tagja a javaslat mellett sza­vazott Jugoszlávia tartózkodott a szavazástól. Ilymódon a Tatiá«* szavazógépezete a sürgős elintézést váró koreai ügy további vitáját — amerikai befolyásra —% augusztus 10-ig elhalasztotta. Ákoreai néphadsereg valamennyi arcvonalon folytatja diadalmas előnyomulását Felszabadították Gunjit és szétverték az ellenség egységeit A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság néphadseregének főparancs, noksága szerda reggeli hadijelentésé' ben közöltéi hogy a néphadsereg csa patai az egész frontvonalon leküzdve az amerikai és Li-Szin-Man bábcsa­patok gyalogsági, tüzérségi, tank é motorizált egységeinek ellenállását, folytatták előrenyomulásukat. A néphadsereg egységei felszabadí­tották1 Gunjit (Olnji). Folytatva tárna, dásukat dél felé Gunjitól délre szét­verték a kitartóan ellenálló ellensé­get. Ebben a harcban a néphadsereg egységei az ellenség sok katonáját és lisztjét ejtették fogságba, 35 gép kocsit cs egyéb hadizsákmányt ejtet iek. Megsemmisítették az ellenség egy vasúti szerelvényét, amely élelmisze­rekkel, benzinnel, lőszerrel és egyéb hadianyaggal voll megrakva. A front más részén a néphadsereg légierői és légvédelmi egységei 14 amerikai bombázót I és vadászgépet lőttel: le, amelyek akadályozták a néphadsereg csapatainak támadását. A néphadsereg csapatai íolyiatvn táma­dásukat, szétzúzták az ellenség 13 gyalogsági ezredét, gépesített tüzérosz­tályának egy ezredét és az e'lenség más egysegeit A keleti partvidéken megsemmisítették és fogságba ejtették a Li-Szln Man bábhadsereg úgyneve­zett szöuli hadosztályának 1 és 16. ezredéi. Nagy hadiz?ákmányt ejtettek. A Koreai Népi Dcmokra íkus Köz ’ársaság népi hadseregének főparanc? noksága augusztus 9-én esto közölte: A népi hadsereg egységei, leküzdve az ellenség makacs ellenállását, vi ia- tnennyi artvona'on folytatták a har­cot, A népi had.* eieg katonasága o déli p-rtvidék térségében visszaver te az amerikai gyalogsági egységek harckocsik támogatásával Intézett né hány ellentámadását. A népi hadsereg e térségben elő- nvomuló egységei összpontosított lűz. -el visszaverték a Ll-Szin Man f báb hoion’ság partraszállás) kísérteiét. E hadműveletek során a népi hadsereg egysége) egy ellensége« hadihajót eL süllyesztettek, egy másik hajó elme­nekült. Augusztus 8-án 11 négymotoros amerikai bombázógép Ismét barbár támadást Intézett Phöngjaag ellep, X támadás következtében, sok lakóház rombadőlt. A légitámadásoknak a polgár) lakosság körében áldozata) vannak. Meghiúsultak azok a remények, amelyeket az amerikai hadvczeiőség az ellentámadáshoz fűzött — írja a Dally Telegraph tudósítója LONDON: A Times szakértője ki­emeli, hogy az amerikaiak támadásá­nak megíassulása újabb bizonyítéka az északkoreai csapatok harci ere­jének és szívósságának. Mindjárt az első napon megakadt a támadás. A londoni rádió jelentése szerint Tegut „komoly veszély fenyeget!'4 a Nakion-folyón átkelt észak­koreai csapatok részéről. Valószínűleg újabb amerikai vieszar vonulásra kerül sor az arcvonal Reuter Jeleníti Jongdokot a néphadsereg csapatai elfoglalták A Reuter jelenti a 8. amerikai had­sereg koreai főhadiszállásáról: Északkoreai csapatok csütörtökön hajnalban elfoglalták Kígie városát, a Keleti tengerparton fekvő Pohmg stra­tégiailag fontos kikötővárostól 10 kilométerrel nyugatra. Ugyanez a jelentés arról is szá­mot ad, hogy a népi hadsereg csapa­tai Kigievel egyidőben Jongdok-ot is elfoglalták, Pohang- lól mintegy 40 kilométerrel északra. A Reuter egyik washingtoni je­lentése — kétségkívül újabb ameri­kai visszavonulások előkészítése cél­jából — többek között igy szól: — Az amerikai nemzetvédelmi mi­nisztérium hangoztatja, hogy a Nak­tong folyó nem tekintendő a védel­mi vonalnak, mert szükségessé válhat a visszavonulás egy még rövidebb vonalra, amely a félsziget délkeleti sarkában lévő Puszan — életbevágó fontosságú utánpótlási kikötő — kö­rül fog kialakulni. W. To in as? ews Li amerikai hadnagy is megerősíti, hogy az amerikai repülőgépek nemcsak stratégiai cél pontokat bombáznak W. Tomaszewszki amerikai hadnagy aki a 24; hadosztály szétverésekor fog­ságba esett, az egyik északkoreai fo­golytáborból rádión üzenetet intézett az amerikai tisztekhez és katonákhoz üzenetében beszámol arról, hogy Eszak-Korcában a. foglyokkal na­gyon fól bánnak. majd n hadifoglyok nevében arra kér amerikai honfitársait, hogy használjál, fel befolyásukat arra. hogv az aine. riakni "kormány hívja vissza csapatni! Koreából és vessen véget a szükség)«- lei, áldozatoknak. Elmondotta még, hogy az amerikai repülők vaktában bombáznak. Sok esetben látott bombakrátere­ket lakónegyedek és iskolák körül. Csunan város egyik iskolájában az amerikai foglyok egy csoportjára a* amerikai repülök bombát dobtak, akik közül két embert megöltek huszon­nyolcat pedi£ megsebesítettek. „megrövidítése“ érdekében ée ** amerikaiak új védelmi vonaluk»* Puszan körül fogják megvonni. A Daily Telegraph Koreába küldött tudósítója jelenti: Az északkoreaiak úgy özönlenek át a Naktong folyón, ahogy csak akarnak és már elég erős csapataik vannak a túlsó parton ah­hoz, hogy a harckocsik átkelését Ír fedezhessék. Az amerikaiak helyzete végtele- cfil súlyos.

Next

/
Oldalképek
Tartalom