Dunántúli Napló, 1950. augusztus (7. évfolyam, 176-202. szám)

1950-08-01 / 176. szám

Tf)3<l AUGUSZTUS I 5 TJgyß szotítrfrs, maga is az-t akarja^ hogy olcsóbb tegyen a bútor, a texOl és a cipő Konkrét érvekkel magyarázza meg Horvátit Lafos bőrgyára népnevelő a minisztertanács határozatát ■— Úgy kezdődött — meséli Horváth Lajos eivtárs — hogy ... Első feladatként gondosan áttanul­mányozta a minisztertanács határoza­tát. Utána körülnézett: Hogyan áll az üzemrészben ezzel kapcsolatiján a hely­zet. Helyi, üzemrészi konkrétumokat gyűjtött. — Kell ez — mondta magában —, mert azzal, nem igen érek el ered­ményt, ba általánosságban beszélek. Jöttek is egymásután a helyi, üzem­részi jó példák, amelyek gyakorlatilag jól megvilágítottál: a minisztertanács határozatát. Ezekkel agitált Horváth elvtárs, aki a Bőrgyár apróbőr üzem­részében a szárítógép melleit dolgozik és egyben ő az üzemrész népnevelő felelőse. MüzvetHeíiül a határosat meg­jelenése után való napokban beszél­getni kezdett Rudáa József munkatár­sával. A határozatról az volt a vélemé­nye munkatársának, hogy „az álta­lános bércsökkentést hoz“. Mondott még néhány ehhez hasonlót, ami azt mutatta, hogy nem értette meg a mi­nisztertanács határozatát. Ekkor kezdte meg munkáját Horváth elvtárs, hogy meggyőzze munkatársát a határozat helyességéről. — Miért, a munkatárs talán azt hiszi, hogy nem laza a normája, hogy nem vesz fel jogtalan bért? — szegez­te Rudán Józsefnek az első kérdést. A párbeszéd ezután egyre élénkebb fett. — Emlékszem rá munkatárs — foly­tatta Horváth elvtárs — míg május előtt innen 200 méterről hordták ide a bőrt megmunkálásra, átlag 100 száza­léka volt. Most idehozzák az anyagot és elér még 200 százalékot is. Hát nem lazult fel a normája, hogy idehozzák a bőrt? No, ugye, ha így maradna, sohasem lenne olcsóbb az áru. munkatársa valami olyason K mondott, hogy ,,ez nem sokat tesz“. — Hogy hogy nem? Emlékszem rá, amikor a lányának a bútort vette, ugye mondogatta: „Milyen drága.“ Hát ha laza normával dolgozza ki a bőrt és így kapja a fizetését, akkor nem igen lesz olcsóbb a bőr sem. De gondolja nzt is hozzá, hogy az asztalos a bútor­gyárban szintén laza normával készí­tette a bútort. Azt magának kellett megfizetni. Maga is szereti az olcsó­ságot velem együtt... Volt mondanivalója Rudán József­nek is. Kapaszkodott mégi hogy keve­sebb lesz a fizetés. — No, ez a kérdés sem AH egészen így vetette közbe Horváth elvtárs. Hát először is lesz alapbéremelés a je­lenlegi 2.10-ről 2.44 forintra. Igaz, hogyha a normát rendezik, akkor az alapbéremelés ellenére is kezdetben ke­vesebb lesz valamivel a fizetése, de ez csak átmeneti. Ha a normát csak né­hány százalékkal is túlteljesíti, akkor már több lesz a kereste, mint most. Ezért nem lehet fizetéscsökkentésről beszélni. Gondoljon csak a Rólhékra, n tőkésre, milyen raffinált volt. Kere­sett maga is papíron lg pengőt. He­tenként adott a tőkés egy kis lisztet, egy kis ezt, azt, a fizetésnek a fele meg benntmaradt. Mondta maga is, hogy kevés ugye? Na, és mit mondtak-’ „Ossza be.“ Azt meg nem is akarom említeni, hogy reggel 6tól este 5-ig volt a hajrá, gyerünk a „melónak...." — Hát ez igaz — felelte rá Rudán 'József —, csak mi a helyzet azzal az átmeneti fizetéscsökkenéssel? — -Atüicneíi lesz. Én tuár gon­dolkodtam rajta. Itt van például a szürtölenítés. Általában 7 ember dol­gozik rajta. Azt már mondtam, hogy milyen lesz az alapbéremelés. Hát le­adunk egy munkaerőt, én gondolom, hogy akkor meglesz újra a 140— láO százalék, ami a magasabb alap­bérrel már a jelenleginél is több fi­zetést jelent, amellett, hogy felsza­badul egv munkaerő ks. Akkor még olcsóbb lesz a termelésünk és mivel ugyanezt megcsinálják majd a többi üzemben, a bútorgyárban, a cipő­gyárban is, — mert ott is hasonló a helyzet — meglátja mennyivel ol esőbb lesz minden — érvelt Horváth eivtárs. i Józsefnek nem is igen kel­lett többet magyarázni, megértette a minisztertanács határozatát, annak jelentősegét. Volt még több hasonló esete Hor­váth elvtársnak az elmúlt 11 naj. alatt, mióta megjelent a miniszter tanács határozata. Általában viharos viták voltak az alapbérek körül Először sokan „általános fizetéscsök­kentést“ láttak a határozatban 6« Horváth elvtáre nem hagyta magát. Volt konkrét érve és pillanatok alatt szétfo-szlott a téves álláspont. — Kém, ezt nens leltet. Tudjátok mi a bányamunka. Hát én dolgoztam vagy három évet, mint légmozdony­vezető lent. Az átlagórabér úgy mint most is, 2.80—3.80 forint volt. Dl 4.80 forint. Tudjátok mi az lent dol­gozni. Én azt mondom inkább itt fenn bármit dolgozni, mint ott lent. De Horváth elvtárs felvilágosítot­ta az üzemrész dolgozóit arról is, hogy a norma-rendezés nem merev adminisztratív munka lesz. Beszélt arról, hogy a jó szakmai képzettség­gel, szorgalommal elért teljesítmé­nyek nem olyan elbírálás alá esnek, mint az átlagok. Ismertette az újí­tásokkal kapcsolatban is a határozat megállapítását. Szavai nyomán megértették és he­lyesnek vallják a dolgozók a minisz­tertanács határozatát. Ma már az a a helyzet, hogy talán a Bőrgyárnak ebben az üzemrészében ismerik leg­jobban a határozatot. 'Agitációjónak eredményeként szétverték a>z ellenség hangját' és a dolgozók már valaraeny- nyien látják, hogy mi vezet a jobb élethez, az olcsósághoz, hogyan lesz könnyebb, gyorsabb a szocializmus építése munkájuk révén annak elle­nére, hogy nagy szavakkal a szocia­lizmus építéséről egy árva szót sem szólt Horváth elvtárs. Kern is lictlctt neki, mert mindenki a saját példáján keresztül le tudta mérni, hogy munkájával mennyiben segíti elő az ötéves terv időelőtti sikeres megvalósítását, és mindez minek köszönhető? Annak, hogy mint Horváth elvtárs mondta: „Konkréten kell agitálni, mert nagy számlikai, frázisokkal eredményt el­érni nem lehet1'. Áruhalmozásért és háborús rémhírterjesztésér letarfázf-artak két baranyai kereskedőt A beremendi rendőrség az elmúlt napokban arról értesült, hogy Fehér Sándor nagyhar-ányi vegyeskereske­dő anyósa disznóóljának padlásán na- gyobbmennyiségü árut rejteget és von el a közellátástól. A rendőrök végszám szöveteket, kanavászna- kat, tízezerszámra a Terv és Kossuth cigarettákat, valamint nagyebbmennyiségű Gzappsnt, paprikát, gyulái, sót és egyéb 'közszükségleti cikkeket ta­láltak. Fehér Sándor kihallgatása al­kalmával beismerte, hogy a nagy- mennyiségű árut azért rejtette el, hogy háború esetén legyen miből meggazdagodnia. Az el kiderült, hogy Fehér Sándor állandóan hallgatta az „Amerika Hangjának“ adásait és a hazugságokat üzletében tovább ad a. Az elvetemült árurejtegetőt a bere­mendi rendőrőrs őrizetbe vette és átadta a pécsi államügyészségnek. Az államügyészség kedden állíija a megyei bíróság büntető-tanácsa elé. Szabó Sándor hosszuhetényi ve­gyeskereskedő, hogy üzletének for­galmát fellendítse, állandóan háborús rémhíreket terjesztett és közszükség­leti cikkek felvásárlására hívta fel a vevőkörét. Hogy jó példával járjon elő, ő maga is nagyobb mennyiségű árul rejtett el és vont el a forga­lomtól. A házkutatás alkalmával lakásának egyik mellékhelyiségében, amit áru- raktárnak rendezel f be, a rendőrség emberei _ két nagyláda szappant, szö­vetet, vásznat, cukrol, zsírt, sót pap­rikát, gyufát és petróleumot 'Találtai1-:. A kereskedőt a pécsváradi rendőr­őrs őrizetbe vette és áladta a pécsi államügyészségnek. Szabó Sándor is kedden kerül a megyei bíróság bün­tetőtanácsa elé. A megyei bíró ágnak gazda-ági éle- ünk háborúra tisztító és spekuláló hiénáira olyan büntetést kell szabni, hogy mindent.lin-ek elmenjen a ked El a kezekkel Koreáié!! Lelkes békegyűlést tartottak a pécsi sportolók Vasárnap délelőtt zárt sorokban vonultak a pécsi sportolók az üzemek­ből az egyetemi tornacsarnokban megtartott békcgyűlésre. A tornacsarnok gyönyörűen feldíszítve várta a békegyűlés résztvevőit. A vörös drapériákkal, zászlókkal feldíszített teremben az elnöki emelvény felett Lenin, Sztálin, Rákosi Mátyás elvtársak hatalmas színes képei néztek le a gyülekező tö­megre. A falakat köröskörül feliratok díszítették: El a kezekkel Koreátólf Éljen győzelmeink szervezője a Párt, Éljen és viruljon a szovjet és a ma­gyar nép örök barátságai A gyűlés a Köztársasági Induló hang­jaival nyílott meg, majd Cser aus Kál­mán vármegyei sportfelügyelő megnyi­tója után a békegyűlés elnökségébe a következőket választották meg: Farkas Mihályt, az MDP pécsi pártbizottságá­nak munkatársát, Kovács -Pált, az olim­piai kardcsapat tagját, Lesték Máriát, a magyar válogatott kézriíabdacsapat tagját, Horváth Leonét és Várkői Fe­rencet, a magyar válogatott tornász­csapat tagjait, Krisztián Ilona, magyar ifi válogatott atlétát, Karácsonyi Já­nos, a BTC labdarúgóját, Muss Edét, a SZOT megyei sportfelelősét, Rajna: Györgyöt, a DISZ baranyai sporlfele- iősét. Példaképünk a szovjet sportolók Ezután Kovács Pál tartotta meg ünnepi beszédét. Hangoztatta, hogy a magyar élsportolók Budapesten megtartott gyű­lésükön kifejezték mélységes felhábo­rodásukat az amerikai imperialisták gálád támadásával szemben és hite! tettek rendíthetetlen, békevágyuk mel­lett. A budapesti élsportolók, harcos békevágyukkal példát mutattak a magyar sportolóknak, íiogyan kell még jobbár, fokozni a' sport területén a békéért, népünk felemelkedéséért folyó harcot. Megállapította, hogy a második vi­lágháború után két részre szakadt Ko­rea északi felén, független, boldog or­szág született, az' ország déli része pe­dig az amerikaiak gyarmata lelt. Az USA vezetői ÉS'zak-Koreában is meg- akarták vetni al ábukat, a koreai nép azonban egy emberként harcolva, foko­zatosan szorítja a betolakodókat az or­szág területéről. — Erőinknek tudatában mi magyar sportolók követeljük: El a kezekkel Korától! Határozottan állást fog! álunk a béke oldalán. Példaképpen álljanak előttünk a szovjet sportolók, akik úgy Í a munkában, mint a harcban és a sport területén js hatalmas eredménye­ket tudtak elérni. KI LESZ A GYŐZTES: Máriakéménd vagy Berkesd? Hatalmas lendületű verseny folyik az augusztus 204 versenyt elindító két község között Néhány napja csak, hogy elhang­zott Mindszent és Szegvár községek versenyfelhívása: fejezzük be a tér- ménybegyüjlést augusztus 20-ra, Al­kotmányunk ünnepére. Versenybe lé­pett — példájuk nyomán — az ország valamennyi községe s a dolgozó pa­rasztok vállallak: az összes gabonánk a terményraktárba kerül augusztus 20-ra. Baranyában elsőnek Máriaké­ménd dolgozó parasztjai értették meg a begyűjtés gyorsításának fontosságát s vállalták: „az utolsó szem gaboná­ig mindent behordunk augusztus 20-ra s ezért versenyre hívjuk Berkesd köz­ség dolgozó parasztjait: melyik köz­ség dolgozó parasztjai teljesítik job­ban hál az előirányzatukat augusztus 20-ra." i: Nem újdonság és nem első verseny ez a két község dolgozó parasztjai között. Már régóta nemes vetélkedés folyik köztük: hol fejezik be előbb a vetést, szántást, hol készülnek e" hamarabb a tarlótárcsázással, aratás sál, csépléssel? De ez a vereny más, mert a Mindszent és Szegvár példáját követő két község nevét visszhangoz­za az egész megye, s követi őket a községek sokasága, melyek elsők akarnak lenni a béke harcos megvé­désében, ötéves tervünk sikerrevitelé ben. Máriakéménden a hatalmas ver- sonytábla alatt dolgozó parasztok für­készik: mennyire is állnak eddig a terménybeadással. Még reggel írták rá, hogv az 1051 mázsás előirányzat­ból eddig 818 mázsa gyűli be a rak­tárba. de mire délre fordul az idő odaírhatják a büszke számokat: 850 mm RVöínia a raktár padlását. Ahogy többen is mondják, jóval meggyorsult a terménybeadás üteme, mióta" versenyeznek Berkesddel. Min denki azon igyekszik, hogy minél gyorsabban bevigye a gabonáját. _ A múlt hét elejen csak hébe­hóba jött egy-egy kocsi — mondja Szombati Béla. aki a terménybegyüj ezt vitte a gyárban az ellenség is. tőnek segít —, most meg alig győz­zük a mázsálást és a vételi jegyek kiadását. Benn a raktárban jónéhányan vár­ják a vételi jegyek kiadását. Mind­annyian azon a véleményen vannak, hogy megnyerik a versenyt Berkesd- del szemben. Bíznak benne, hogy mindenki megértette, mit jelent az, ha a régi riválisukat megelőzik. Önnek érdekében lelkes munkához láttak a máriakéméndiek a verseny­felhívást követő napokban. fi népnevelők scrlia járták a házakat ■s mindenkinek megmagyarázták: nem engedhetjük, hogy Berkesd megelőz­zön bennünket. Esténként, a kisgyűlé- sek sorozatát tartották és ott felhív­ták a dolgozó parasztokat: mindenki időben tegyen eleget a kötelességé­nek. A beadás ütemében nincs is hiba, mindenki megértette a népnevelők szavát. Erről tanúskodik a verseny- tábla is. A legjobban teljesítő gazdák neve van rajta, olyanoké, mint Vö­rös József, Lukács Ferenc és még jó­néhányan, akik 300—400 százalékra teljesítették a beadást, S ha így megy tovább, akkor nemhogy augusztus 20- ra. de előbb befejezik a begyűjtést, aztán tovább dolgozhatnak, hogy túl­teljesítsék az előirányzatot, megelőz zék Berkesdet. Berkesden sem rosszabb a helyzet mint Máriakéménden. Olt is sok sze­kér áll a terménvbegyüjtő udvarán. De nemcsak az udvarban, hanem az országúton is várakozik vagy öt. kocsi Misid ló' meg van í8Íva,'e''i zsákosai — Hát bizony, mióta versenyben vagyunk — mondja Kontár János ter- mánybegyűjtő — azóta nincs se nap­palunk se éjjelünk. Reggel 4 órától éjjel 12-ig csak úgy özönlik a sok kocsi. Csak ma délig 160 mázsa gyűl be. délutánra várunk még vagy eny nyit, de reméljük, több jön be. Eddig még ők az elsők, de a kocka hamar szokott fordulni s egyszeriben lecsúszhatnak, ha engednek a lendü­letből. De a berkesdiek komolyan ve­szik a versenyt s igyekeznek megtar­tani az első helyet, Farkas elvtárs szövetkezeti elnök arról beszél, hogy nemcsak Mária• kéménddel szemben akarják meg­nyerni a versenyt, hanem országos viszonylatban is az elsők között sze­relnének lenni. — Megszorítjuk mi még Szegvárt és Mindszentet is — teszi hozzá bizakodó mosollyal. Ez az optimista hangulat nem az elbizakodottságból adódik, hanem té­nyeken alapul. Eddig őegyiijlöüe! 20 vsgan gabonái, kétharmadát az előirányzatnak. S úgy számítják, e héten kész lesz a csép- lés, és utána három-négy napon be­lül a raktárban lesz az egész meny- nyiség. De azon túl is lesz jócskán, mert minden dolgozó paraszt beadja utolsó szemig a feleslegét is. Úgy, mint idős Tóka József 4 holdas dol­gozó paraszt, amikor meghallotta, hogy versenyeznek, azonnal leadta az összes leleslegét. 6 és léi mázsát. Pe­dig már előtte is adott két mázsái C- jegyre. így volt ezzel Rácz Mihály is, aki azzal adta le 11 mázsa feleslegét, hogy úgy szeretné, ha ezzel nyernék meg a versenyt. De így voltak Boros Lajos, Farkas Mihály. Domonkos Jó­zsef. Hőhl Ferenc és még jónéhányan, akik feleslegüket azonnal beszállítot­ták, amikor megtudták, hogy a régi versenytársuk kihívta őket. Nem’ csoda, hogy jól megy a be­gyűjtés. hiszen a pártszervezet tartja a kézben. Minden aktíva munkába van állítva a begyűjtés sikeréért. A fiatalok is ott állnak köztük s ők vi­szik a híreket egyik községből a má­sikba. Ha valaki most meg akarná tudni, melyik község lesz az első. annak ne­héz dolga lenne. Most még Berkesd áü jobban, de a máriakéméndiek is mindent megtesznek, hogy behozzák a lemaradást s elsők legyenek a ver­senyben, melyet ők indítottak el a megyében. Kovács Pál beszédét igen sokszol! szakította meg a sporolók tapsvihara, beszéde végén pedig sokáig éltették a hős koreai néphadsereget, hős vezérét, Kim-!r-Szen Nőtársat, n Maggar Dol­gozó Pártját és bölcs vezérét, Rákosi Mátyás elvtársat, a vilúgbéke biztos támaszát, a nagy Szovjetuniót és a nh tág dolgozóinál; tanítóját, Sztálin elv- társat. Sportolók a békéért és a szocializmusért Kovács Pál után Lesták Mária emel« kedett szólásra. Beszéde elején kiemel­te, hogy az egész világ dolgozói a kg* mélyebb felháborodással tiltakoznak ct amerikai imperialisták koreai orvtá. madása ellen. A világ dolgozói szolé- iarítást vállaltak és segítséget nyújta­nak a szabóságáért küzdő hős koreai népnek. Ezt bizonyítja, hogy a béke­íveket több mint Ü50 millió ember írta alá. Az amerikai imperialistái; minden erejükkel azon vannak, hogy elnyom­ják a szabadságszerető népek sport­ját is. — Mi a sportot eszköznek tartjuk, amellyel eredményesen hozzájárulunk az újtípusú ember, a szoicalista erőben kialakításához, mi azért sportolunk, hogy erősek, edzetlek legyünk, hogy; megszerezzük azokat a képességeket, amelyek szükségesek a béke megvédé­séhez. Ezért szerveztük meg a MH K- mozgalmat. Ezzel szemben az imperia­listák üzletet, cirkuszt csinálnak a sportból. A sport terén a legaljasabb csalásoktól sem riadnak vissza, ezt mu­tatták a nemrégiben megrendezett lab­darúgó és tornász „világbajnokságok“. A pécsi sportolók közül Várköi Fe­renc, Horváth Leona, Krisztián Ilona, Karácsonyi János, Rajnai György, Moss Ede szóltak hozzá a napirendhez, majd Csernus Kálmán javaslatára a pécsi sportolók nagy lelkesedéssel csatlakoz­tak a budapesti élsportolók határoza­tához. Távirat Rákosi elvtárshoz A békegyülés résztvevői a következS szövegű táviratot küldték Rákosi Má­tyáshoz, a magyar sport nagy barát­jához: Mi. a pécsi sportoló bekegyű- lés résztvevői határtalan ragasz­kodásunk kifejezéseként harcos üdvözletünket küldjük szereteti vezérünknek Rákosi Mátyásnak. Mélységes felháborodással érte« sültünk Kim-Ir-Szen elvtárs ál­tal vezetett hős koreai népét ért aljas támadásról. Az imperiale K tábor főkolomposai az ENSZ alapokmányainak megsértésével fegyveres támogatást nyújtottak az északkoreai népet megtámadó Li-Szin-Man bordának. Ezzel a gaz provokációval a béke ellen törnek. Ali. az imperialisták elle­ni határtalan gyűlölet érzésével tiltakozunk ezen aljas provokáció ellen. Követeljük az idegen zsol­dosok kivonását Korea területé-* rol. Mi azzal segítjük a Ki»n*Ir- Szen elvtárs által vezetett hős koreai dolgozók harcát és ezen keresztül az egész _ béketábor ügyét, bogy a termelés fokozásá­val, önköltségcsökkentéssel, sporteredményeink növelésével az imperialisták által beküldőt1, ké­mek leleplezésével erősítjük szo-j cialista hazánkat, s ezzel az egész' béketábort. Éli jen a függetlenségéért hur­coló koreai néphadsereg, éljen :t koreai nép nagy vezére Kim-' Ír-Szen elvtárs. Éljen győzel­meink szervezője, A Magyar DJ-; gozók Pártja és annak vezérei Rákosi elvtárs. Éljen a béketábor szilárd támasza a legyőzhetett n Szovjetunió és annak vezére a bölcs Sztálin. Ugyancsak táviratot küldtek a Meg-j védjük a Békét Mozgalom országos ta-j Dácsához. A gyűlés az Internacioná’4 ^éneklésével ért véget. Rsnile’ei a SV. neoysiSstíi üzöííií részlettervek elkésziiésérői A Magyar Közlöny július SJ-i szá­mában rendelet- jelent meg az 1950. évi IV. negyedévi üzemi rtVzh > ér­vek elkészítéséről. Az Országos Terv­hivatal elnökének rendeleté a lobbi között meghatározza, milyen üze­mek kötelesek üzemi részlettervet készíteni és a tervkötolezetíok közül kik készítenek pénzügyi, önköltségi és nyereségbefizet éat részlettervet.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom