Dunántúli Napló, 1950. augusztus (7. évfolyam, 176-202. szám)

1950-08-04 / 179. szám

1950 AUGUSZTUS 4 NAPLÓ 3 A szakszervezet csak űqry tudfa megjavítani munkáját, ha lelkiismeretesen végrehajtja a Fárt politikáját A SZOT megyei bizottsága aktíva ülésen tárta fel a hiányosságokat és ígéretet tett azok kijavítására Baranya megye szakszervezeti vezetői, ÜB titkárai, a szakmaközi £s- területi bizottságok tagjai, me­gyei összevont értekezletre jöttek össze. Az összevont megyei érte­kezleten megtárgyalták Pártunk Politikai Bizottságának határozatát a szakszervezeti munka egyes kér­déseiről, megyei példákkal támasz- ' tották alá annak megállapításait, hogy ilyen formában kijavíthassák munkájúkat. Ezen a nagyjelentőségű értekez­leten azonban nem jelentek meg az érdekelt és hivatott szakszervezeti vezetők teljes számban. Ez a tény egymagában igazolja a Politikai Bi­zottság azon megállapítást, hogy egyszes szakszervezeti vezetők el­szakadtak a Párttól, a Párt hatá­rozatait semmibe sem veszik. lionnminista módon fel kell tárni a hibákat Az összevont értekezleten Szter- gár János elvtárs, a SZOT megyei titkára, méltatta a Politikai Bizott­ság határozatát, majd megyei pél­dákat, hozott fel a határozattal kap­csolatban. — A Párt Politikai Bizottságá­nak határozata éles, igazságos és időszerű. Mindezek mellett mégis azt- fejezi ki, hogy a Párt milyen nagy figyelmet fordít a szakszerve­zetek munkájára, milyen hatalmas segítséget- n%/ujt a szakszervezetek­nek, hogy betölthessük hivatásun­kat a szocializmus építésében — •mondotta bevezetőjében. — A Poli­tikai Bizottság határozatában fel­vetette a felelősség kérdését is a hiányosságokban, de megjelölte azonnal a kivezető utat Is! Köte­lességünk, hogy 'az elkövetett hi­báknál felvessük a felelősség kér­dését és kendőzés nélkül, kommu­nista módra feltárjuk hibáinkat. Ezzel hozzájárulunk a szakszerve­zeti munka megjavításához. A továbbiakban rámutatott arra. hogy azok az eredmények, melye­ket, eddig felmutattak a szakszer­vezeti- munkában, jelentősek, de elmaradtak népi demokráciánk álta­lános fejlődésétől Különösen arra a hiányosságra mutatott rá élesen, mely alapja az összes hiányossá­goknak: a Párttól való elszakadás mibenlétére és jelentőségére. Nem hajtják végre a Fárt Megyei Bizoihágáuuk — r határozatát Rámutatott, milyen helytelenül értelmezték a Párttal való kapcso­latot akkor, amikor csak abban látták1 annak jelentőségét, hogy minden egyes kérdéssel a Párthoz forduljanak. ' » — Hogy ez mennyire így volt és igy áll ma is, mi sem bizonvitja jobban, mint a SZOT megyei bi­zottságának április hónapról kül­dött jelentése, mely szószerint azt mondja, hogy „a Párt és a szak­szervezet közti kapcsolat nem ki­elégítő. Ennek oka elsősorban ab­ban keresendő, hogy például a szervező titkár már két hét óta nem tud a Párt Mégygbizottságára bejutni." Ez a Párttal szemben nyílt támadást jelent! Az ilyen el­szórt szavak mögött a Pártot tet­tük felelőssé az elszakadás és a nem kielégítő viszony miatt. — De nézzük meg közelebbről — folytatta beszámolóját —, hánya­dán állunk a Párt politikájának és határozatainak végrehajtásával, ami elsősorban határozza meg a Párt­hoz való viszonyunkat, a Párttal való kapcsolatunkat. Pártunk Me­gyei Bizottsága áprilisban felül­vizsgálta a komlói Magasépítési NV munkáját és azzal kapcsolatban a szakszervezet munkáját is. Döntő cs alapvető hiányosságokat tárt fel <’:s határozatban jelölte meg a ki- ’hat. a SZOT megyei bizottsága t találkozott ugyan ülésén a kérdés­sel, azonban végeredményében nem hajtotta végre a Párt határozatát. Amikor pedig emiatt a Megyei Bi­zottság kritikát gyakorolt mulasztá- Kun* , ehhez a kritikához meglehetősen rosszul viszony lot­U wJP nC2 ki a gyakorlatban ez a kérdés. KU Leli távolítani a m«“' stem felelő rezei őke«** A felhozott példa kiértékelése után arra intette a megjelentek»!, hogy a jövőben minden esetben kö­vetkezetesen hajtsák végre a Pórt határozatait. Majd néhány 'szóbua érintette, u sznics/.oivezet .murikái.ü az alapbéremelés és normarende­zéssel kapcsolatban. — Meglehetősen rossz és egy­általán nem kielégítő az a munka, amit a szakszervezetek végeznek ezen a téren — állapította meg. — Nagyban jellemző ezirányú mun­kánkra a jobboldali szoedem tradí­ciók átvevése, az opportunista megnyilvánulások. Mindezeknek a jelenségeknek a jövőben nem sza­bad előfordulniok. Ezen a téren kell, hogy sürgősen változtassunk és cselekedjünk. Feltétlen szüksé ges. hogy azon szakszervezeti veze­tőket, akik így viszonylottak Pár­tunk határozataihoz, mielőbb el- távolítsuk sorainkból és helyettük friss, áldozatkész elvtársakat állít­sunk. Beszéde második részében rámu­tatott arra, hogy a különböző el­hajlások, szindikalista jelenségek megmutatkoztak Baranya megyé­ben is. Figyelmeztette a szakszer­vezeti vezetőket arra, hogy nem vették észre a klerikális reakció és a háborús gyujtogatók hazai ügy­nökeik, a jobboldali szociáldemo­kraták mesterkedéseit. A Zsoloay-gyár egy napon tűlfeljesíiési műszakot végez a koreai héten Lelkes felajánlásokat tesznek az üzemek dolgozói Fokozott harc az ellenség; ellen — Nem leplezték le azok aljas mesterkedéseit. Az egyes kirívó hibák és hiányosságpk mögött nem keresték meg az ellenség kezét. Figyelmeztette a szakszervezeti ve­zetőket arra, hogy a bürokrácia ellen egyáltalán nem folytattak hathatós harcot. — A bürokratikus behatás pe­dig megmutatkozott a mi mun­kánkban is, amikor körlevelekkel, telefonon keresztül leadott utasítá­sokkal akartunk vezetni. Papír je­lentésekre támaszkodtunk, ahe­lyett, hogy a gyakorlatban győződ­tünk volna meg a munka meneté­ről, a valóság alapján ítéltük volna meg az adott helyzetet. Ilyen for­mában jelentkezik elsősorban a bürokratizmus. Ez ellen kell kö­nyörtelen harcot folytatni! — Fel kell számolnunk ezeket a hiányosságokat is, melyek következ­ménye az lett, hogy csak a levegőbe beszéltünk az ^ellenségről, a norma- lazítókról, bércsalókról, s ugyanakkor a Párt nem egy esetben szakszerve­zeti funkcionárius személyében, az ÜB-tirkár személyében leplezte le a bércsalókat és normalazítókai! Beszámolója befejező részében ki­értékelte a minisztertanács legutóbbi határozatának végrehajtását, majd fel­olvasta az értekezlet határozati javas­latát, melyben összegezték feladatai­kat. Az értekezlet második felében az egyes szakszervezeti vezetők hozzá­szólása következett. Az első felszóla­lók hozzászólásai meglehetősen felü­letesek voltak. Csaknem ugyanazok­ba a hibákba estek felszólalásaikban, melyre a Politikai Bizottság határo­zatában felhívta valamennyi szakszer­vezeti vezető figyelmét. Síadingcr István elvtárs: A Politikai Bizottság határozatának alapvelő fordulatot kell hozni a szakszervezet munkájában Stadinger István elvtárs, Pártunk Megyei Bizottságának szervező titká­ra, Pártunk Megyei Bizottsága részé­ről rámutatott a hiányosságokra, me­lyek még a Politikai Bizottság hatá­rozata után is jelentkeztek ezen az értekezleten. Megvilágította a beszá­moló hiányosságait, mély nem tartal­mazón elegendő konkrét példái, mely­ben névszerlnt nem leplezték le az ellenséget, mely ilyen formában nem is tudta megfelelően aktivizálni a részvevőket. Rávilágított arra. hogy az előtte felszólalók jobbára csak formailag tették magukévá a Politikai Bizottság határozatát. Wem éltek kel­lő mértékben a kritika fegyverével, az önkritikáról megfeledkeztek és a Párthoz való viszonyt isméi helytele­nül határozták meg egyesek felszóla­lásaikban. Ugyanakkor azonban rámu­tatott arra is, hogy ezekkel a felszó­lalásokkal nem nyújtottak segítséget a hibák kiküszöböléséhez. A SZOT megyei titkárság határo­zatát megbírálva, javasolta, hogy a határozati javaslatba döntő kérdésként foglalják bele azt is, hogyan javítják meg munkájukat a minisztertanács ha­tározatának végrehajtásával kapcso­latban. Az értekezlet hiányosságainak fel­árába után arra kérte a megjelente­ket, hogy ismételten tanulmányozzák át Pártunk Politikai Bizottságának ha­tározatát. majd Így fejezte be felszó­lalását: — A 'hibák feltárása után el kell mondanom, hogy va hibák ellenére az elvtársak segítséget is nyújtottak Pár­tunknak a szocializmus építésében. Hogy most a* hibákról beszélünk, an­nak oka az, hogy a hibák nyomul­tak előtérbe. Nagyszámban jelentkez­tek a hiányosságok melyek fékezték a szocializmus épí'ésót. — Kérem az elvfarsnkat, hogy Pár­tunk Politikai Bizottságának határoza­tát tekintsék munkájuk legnagyobb feladatának, mely munkájukban utat. célt mutat. Ez a határozat alkalmas arra, hogy alapvető fordulatot hozzon az elvtársak munkájában. Fc!!«zóüa!á*tqk Stadinger eivtársnak hozzászólása után jelentősen aktivizálódtak az ér­tekezlet résztvevői. Sokkal több kon­krét esetben ismerték fel saját mun­kájukban, saját területükön azokat i hiányosságokat, melyet Pártunk Poli­tikai Bizottsága is megjelölt. l,eng József. ) Bányaművek, Hol- lendei elvtárs a MÉMOSZ. Szilágyi elvtárs az ÉDOSZ, Biró József a Pos­tás Szakszervezet vezetői és aktívái nevében ígéretet tett arra, hogy ki­küszöbölik munkájukból a hiányossá­gokat, szorosra fűzik kapcsolatukat a Párttal, a tömegekkel és eredményeik kel bizonyítják be, hogy magukévá tették Pártunk Politikai Bizottságának határozatát. A soronkövetkező felada­tokat, a minisztertanács határozatának végigviteiét, a Koreai Hét megszerve­zését is már ebben a szellemben biz­tosítják. Az üzemek dolgozói a termelési értekezleteken és röpgyűléseken új normájuk túlteljesítésével csatla­koztak a hős koreai nép iránti szo­lidaritásból megindított versenyhez. A Sopiana Gépgyár termelési érte- kezléten többek között Vevezel Jenő esztergályos vállalta, hogy 200% fölé emeli teljesítményét. Nagy Sándor mintaasztalos beje­lentette, annyi faanyagot takaríta­nak meg, hogy az eddigi 40 óra helyett egy héten 80 órát fognak megtakarított anyagból dolgozni. Hamberger Imréné és Szokola Jó­zsef 10%-kai teljesítik túl eddigi termelésüket. Bálint Mihály esz­tergályos szerszámhasználatát őNo-al csökkenti. Nagy Albert öntödei munkás leszorítja a selejtét. A Zsolnay-gyár termelési érte- kezekén a dolgozók egyhangú lel­kesedéssel elhatározták, hogy a ko­reai héten az egész üzem egy na­pon. tiílteljesltési műszakot végez. A Lószerszámveret és Lakatos­áru gyárban Farkas Anna élmun- kásnö ..Béke” préselő brigádja 3°/», Farkas Anna 5% túlteljesítést vál­lalt. Ezenkívül az egész brigád vál­lalta a selcjtcsökkentést és a minő­ség megjavítását Bemát István szerszámlakatos egy teljes műsza­kot ajánlott fel. Arbhof János ka­zánkovács 3%-kal túlteljesíti eddigi normáját, 3”/o-kcU csökkenti a se- lejtet és 3%-kai emeli a minőséget. Pap János és Much János szer­számlakatosok vállalták a gépek gyors, pontos beállítását és a szer­számok leggyorsabb elkészítését. De az üzem többi dolgozója is a ko­reai néppel való szolidaritásuk ki­fejezésére 3—5%-os túlteljesítést vállalt. Az adminisztrációt és a hnűszakl munkát végzők Is mind­annyian tettek felajánlást A koreai héttel kapcsolatban a Röviköt NV dolgozói elhatározták, hogy fokozzák a munlzavcrsenyt és az önköltséget is csökkentik. Élénkül a községek begyűjtési versenye Augusztus húszadikára, alkotmá­nyunk ünnepére vállalták a baranyai községek, hogy Szegvár és Mindszent példájára elvégzik a begyűjtést. Lelkes és jó gyűlések voltak vasárnap a me­gyében cs ezek után a gyűlések után mindenütt nagyobb lendülettel folyta­tódott a cséplés és nagyobb lendület­tel indult meg a begyűjtés is. A köz­ségek, amelyek kihívták egymást ver­senyre, vetélkedve érik el a jobb és jobb eredményeket. Párosversenyben harcol egymással Ujpetre ós Ve.kány dolgozó parasztsá­ga. Az újpetreiek 53, a vókányiak 41 százalékban teljesítették eddig a be­gyűjtésüket. Ata és Németi között is verseny alakult ki, amelyben Áta ve­zet 40 százalékkal, Németi község 34 százalékos eredménye előtt. A mohácsi járásban Majs és Nagynyárád verse­nye a legélénkebb. Naponta értékelik ki a két községben. az eredményeket, amely a majsiak javára a legutóbbi értékelés szerint a következőkben áll: Majs 82 százalék — Nagynyárád 65 százalék. Máriakéméndet „üti" Berkesd azzal az 55 százalékkal, amelyet eddig el­ért. Máriakémcnd 44 százalékon áll, ezért fokozni kell a népnevelömunkáf. Virágos és Márok is versenyben áll­nak egymással. A versenyben eddig még 0 márokiak vezetnek 72 százalék­kal, de ha Virágoson szorgalmazzák a begyűjtést, megnyerhetik még a ver- senyt. Bc2cdcken 57 százalékban gyűj­töttek be eddig, Lippón, Bczedek versenytársán 29 százalékos az ered­mény. Garé és öcsdrd versenyében Ócsdrd 35 százalékával kullog Garé 59 száza­lékos eredménye mögött. Egerágon és Kisbér enden egyidőben kezdődött meg a begyűjtési. Mégis, Egerág 46 százaléknál tart, amíg Kis- herend csak 29 százalékát gyűjtötte be gabonamennyiségének. Helesfa és Cscrdi versenyében Cserdi vezet 36 százalékkal, azonban a cserdieknek nem szabad elbizakodniok — hozzánk küldött leveliikből az elbizakodottság beszél —, mert így, könnyen lehetnek az elsőkből utolsók. Lothárd Személyt hfvta versenyre és Lothárd állja is n versenyt. 44 száza­lékot gyűjtöttek be eddig a szövetke­zet raktárába, Személyén azonban na­gyon cl vannak maradva, a begyűjtés­ben még csk 16 százaléknál tartanak­A baranyai községek között . nagy lendülettel, a kezdeti lelkesedést meg­tartva folyik tovább a verseny. A köz­ségek nemcsak azért versenyeznek, hogy augusztus húszadikáig, hanem azért, hogy még augusztus húszadika, az alkotmány ünnepe előtt befejezzek ötéves tervünk első elcsépelt gaboná­jának begyűjtését.. Három jó népnevelő9 okik kérlelhetetlenül leleplezik a minisztertanács határozata ellen uszítőkat A meszest kislakásópitéstöl eltávolí­tották a minisztertanács határozata el­len uszító Ferenc Antalt. De ezzel még nem tisztült meg a levegő, mert a dol­gozók között most is támad az ellen­ség uszít a minisztertanács határozata, az alapbéremelés és a normarendezés ellen. Hogy kik uszítanak? Azok, akik sajnálják, hogy Ferenc Antalt, a dol­gozók ellenségét eltávolították. Rrcntitz Magda népnevelő leplezte le Ferenc Antalt és ezért ő! is támadták, „Ilyet tudsz tenni, igg be­mártod ezt a: embert“ — rontott k' Czirok Mihályné, míg Szabó Irma i következőket mondta: „Ügg látszik ne­ked könnyű a munka, azért csinálsz ilyet." Lukics Mihályné, aki időközben visszament a műkőiizemhe, így gyanú­sított: „Neked megfizetik ezt, az biz tos.“ Brcnolz Magda néni hagyta magát, keményen visszavágott: — Nekem minden becsületes dolgozónak érdeke a magasabb termelékenység, az ellenség felszámolása. És maga beszél — mond­ta Lukicsnénak — aki azzal dicsekszik, hogy a műköüzcmben 200. százaléka volt? Itt akkor miért nem teljesít töb­bet, mint 80—00 százalékot? Laza nor­mával. lazábbal mint itt. persze kötiy- nyű 200 százalékot elérni tgv támad az ellenség a meszes! kis- inkásépílésnél. így Czirok Mihályné, aki a klerikális reakció befolyása alatt ált és aki egyik felvonulásnál fgv- he szélt: „Vigye valaki haza ezt a vörös zászlót, meri ha hazaviszem, mit mon­dánál: majd a szomszédok..."' D< Szabó Irma sem ktilömb, ő is ádázán uszított a minisztertanács határozata ellen, hololt a meszeli kislakásépítés nél- is átlag ÖO százalékos alapbéremé lás desz, Brcnolz Magda azonban nemcsak visszaverte, az ellenséget, de jól meg is megyarázla, hogy miként avult ei a dolgozók normája és mit jeleni az, ha laza normával dolgoznak. Meg is értette és helyesli is a minisztertanács határozatát Lei Lajos és Krcnhard' Péter cs a többi becsületes dolgozó agitációja eredményeként. Zsák Emi’né ugyancsak népnevelő a meszesi kisiakásépflésnél, ö is hallót! lyen megjegyzéseket: „Nem a dolgozók érdekeit szolgálja a határoz.at.“ D Zsákné is keményen letorkolta az nszí tókat és elmondta a maga és munka társai, életéből vett példákkal, hogy ni különbség a második világháború utáni és az első világháború utáni ével; közölt. — Emlékszem — mondotta — 1023-ban — pedig akkor 3 évvel volt háború után — kenyeret is alig le­hetett kapni és még infláció volt. Ho, volt akkor olyan jó pénz, mint most i forint, Éls 1023-ban tudtak maguk ruhát venni, húst enni, szórakozni jár- i ni, mint most? A minisztertanács ha J tározatának végrehajtása éppen a dől- f gőzök érdekeit szolgálja azzal, hogv ( olcsóbbá teszi a termelést és olcsóid lesz az árn. Horváth Erzsébet a harmadik nípne velő azt tapasztalta, bogy a segéd munkás nők is így beszélnek: „Ncn: lesz kereset". — Hát így nem is lesz — vágod vissza — ha nem dolgoznak. Én állan dóan hallom, hogy a kőműves kiabál ,,mailért“ tégláit“ Ha lazsálnak, pérszi hogy nem keresnek sem most. sem ak, kor. Maga talán fizetne egy festőnek akivel n lakását akarja kifestetni, Ir nem dolgozna, ha nem festené ki i lakását? Ugye, hogy nem! Hát a dói gozó nép állama sem fizet a lazsálok nak. így támad az ellenség •> me szesi kislakástpilésbéi a kleriká.- reakció és a jobboldali a.b.jim kraták befolyása alatt Az uszítások nem egy esetben talajra is találnak, de a pártszervezet vezetésével a népne­velők keményen harcolnak az ellenség támadása ellen. Kemény választ adtak az öntudatos, becsületes dolgozók az ellenség hangjára a szerdai napon is. amikor közel 30 dolgozó vállalta telje­sítményének 10, 20, 30 százalékkal való emelését a „koreai hét" tiszteletére. Úgy tudjuk, hogy a népnevelők által leleplezett három usz-ító ellen még nem indítottak fegyelmi vizsgálatot. Ez hely­telen és káros. Sürgősen ki kell vizs­gálni ügyükéi és meg kell akadályoz­ni, hogy továbbra is mételyezhessék a meszes; kislakásépítésnél dolgozó mun­kások hangulatát. Nem a dolgozók érdekeit, hanem a* ellenséget szolgálta Fritz, mérnök, » komlói Aknamélyítő NV helyettes üzemvezetője magatartásival. Hétfőn reggel termelési értekezletet akartak tartani az iizem dolgozói. i)z csak akartak, mert a helyettes Üzemvezető elaludt és a dolgozók hiába vártak rá. A délutáni termelési értekezleten pe­dig ahelyett, hogy jól felkészült volna, mindössze öt perces „beszámolót" tar. (olt, ami statisztikai adatok száraz fel­sorolásából állott. Fritz mérnöknek úgy látszik nem fontos a termelési ér­tekezlet. Nem fontos, hogy a dolgozók jól felkészüljenek a „Koreai Hétre" és hogy alaposan megismerjék a minisz­tertanács határozatát. Azt ajánljuk, hogy sürgősen javítsa ki elkövetett hi­báját ...

Next

/
Oldalképek
Tartalom