Dunántúli Napló, 1950. augusztus (7. évfolyam, 176-202. szám)
1950-08-01 / 176. szám
1950 AUGUSZTUS í NAPLÓ 3 $9 Vállaltuk es tehesítiiik Alkotmányunk ünnepére“ Baranya valamennyi községének dolgozó parasztsága lelkesen csatlakozóit Míndszent és Szegvár versenykihívásához De nemcsak Királyegyházán volt ilyen, lelkes, jó gyűlés, amelyen a dolgozó parasztok csatlakoztak Szegvár és Mindszent, versenykihívásához. Szerte a megyében a megye minden községében nagy lelkesedéssel vállalták a dolgozó parasztok, hogy a csép- lést augusztus 5-re, a begyűjtést pedig augusztus 20-ra maradéktalanul elvégzik. Máafán és Komlón nem hiányzott a gyűlésről egyetlen dolgozó paraszt sem. Mánfén Bálint elvtárs, a párttitkár tartotta a beszámolót, amely után hatan szólaltak fal. A kisgyűlés résztvevői valamennyien elfogadták Bálint elvtárs javaslatát, miszerint versenyben Komlóval a begyűjtést augusztus ^tizedikére befejezik. A versenykihívást Komló tette meg. augusztus 12-i határidővel, amelyet a mánfaiak kél nappal lerövidítettek a gyors begyűjtés és a verseny megnyerése céljából, Nagvcsányon a község dolgozó parasztsága teljes számban megjelent. Az egész egész község igen jól áll a begyűjtéssel, amit már eddig is versenyben végeztek, Lelkesedéssel követték Szegvár és Mindszent példáját ősi vállalták, hogy a begyűjtést, augusztusi másodikára elvégzik. A jóhangulatú gyűlés résztvevői meleghangú táviratban üdvözölték Rákosi elvtársat, meg-. köszönve a Párt eddigi segítségét ésf támogatását. J Hiricsen és Gyűdön meglátszott aj gyűlésen, hogy jó népnevelőmunkaj előzte meg. Mindkét községben élén- j ken. kapcsolódtak bele az előkészítő, munkába \ a DlSZ-fi^lalolí. A gyűdi gyűlésen felszólalt egy dől-} gozó paf^sztíiatal és miután a községi dolgozó parasztliai vállalták, hogy f augusztus 15-1 határidővel befejezik af begyűjtést, ígéretet tett, hogy aDISZ-f fiatalok megtesznek mindent ennek érdekében, segítenek a Pártnak a nép- nevelőmunkában és azon igyekeznek, hogy előmozdíthassák a község versenyben való győzelmét. Magyaregregyen már két nappal a gyűlés előtt kivitték a népnevelők eldolgozó parasztok közé a gyűlés és a terménybegyüjtési verseny jelentőségét. A jó előkészítő munka után igen jól sikerült a gyűlés is, amelyen a DISZ-fiatalok ügyesen összeállított kultúrműsorral kedveskedtek. A ma- gyaregregyi dolgozó parasztok vállalták, hogy Szegvár és Míndszent példájára ők sem fognak elmaradni, hanem azon igyekeznek, hogy jó inunkéval augusztus 20-ra teljesíthessék a begyűjtést. Hasonló lelkesedéssel zajlottak le a gyűlések a megye összes községeiben. Dolgozó parasztságunk jól megértette a terménybegyüjtési verseny jelentőségét, éppen ezért örömmel csatlakozott Szegvár és Mindszent példájára ahhoz a versenyhez, amelynek célja augusztus 20-ára, Alkotmányunk ünnepére száz százalékosan befejezni ötéves, tervünk első gabonájának begyűjtését. Udvar delgazi parasztjai számázalékbaa teiicsiielíé« a begyűjtési Baranyában Ktslippó dolgozó parasztsága fejezte be elsőnek a termény, begyűjtést. Kisllppó példájára telkes, lendületes versenyben Udvar község dolgozó parasztjai Is teljesítették hazafias kötelességüket: 100 százalékig elvégezték a begyűjtést. Ebből az alkalomból a község dolgozó parasztjai táviratot küldtek Rákosi elvtársnak, amelyben megfogadták, hogy tovább harcolnak a begyűjtés túlteljesítéséért. Megyei verseny tábla i begyűjtés Megyei előirányzat búzából: 537.734 mázsa, teljesítve: 163382 mázsa. Rozsból: 64.709 mázsa, teljesítve: 26.507 mázsa. Árpából: 107.205 mázsa, teljesítve: 29.362 mázsa. Zabból 18.602 mázsa, teljesítve: 3.602 mázsa. DICSÉRETET ÉRDEMELNEK: Korda János l'elsömlndszent. 440 százalék. Csekc .János Magyarszék, 42!) százalék. PIóch György Liget. 40!) százalék. Panta Károly Tófű, 301 százalék. Bárka János Kárász, 382 százalék. Ormosl András Moliáesszlgct, 38! százalék. Sabac János Szrntkalalln,' 372 százalék. Tihanyi György Magyarszék, 369 százalék. Rlngert János HcrccgCötlös, 368 százalék. Kovács János Gyümölcsén}-, 368 százalék. Tóth István Szállna, 361 százalék. Lőrinc Pál Csányoszró, 350 száza* lék. Varga Ferenc Bogdása, 350 százalék. Füstös Pál Pulotabozsok, 356 százalék. Pirányl Ferenc Somberek. 330 százalék, Belók Ferenc Palotaliozsok, 290 százalék. Szokola) István Szchéiiy, 218 százalék. Id. Szfies József Peterd, 211 százalék. Gál Mihály Kiskassa, 200 százalék. & keresiiefetsH m ndeo dolgozója vogye fel a harcot népünk ellenségei, az áiulelhaioiozók és spekulánsok ellen A Zsolnay-gyár öntudatos dolgozói már megkezdték a harcot az új normák tálteljesítéséért Pécsett, bármerre is járunk, nem tudunk háromszáz méternél nagyobb távolságra elmenni, hogy ismét bele ne ütközzünk valamilyen porcellán készítménybe. Itt kisebb porcellán szigetelők, amott magasfeszültségű szigetelők. Selejtes darabok mindenfelé. A kertek szegélyein* a kerítések szélein, az íróasztalokon... Baksa Ferenc DISZ-ifi, a Zsolnay- gyár népnevelője is felfigyelt erre. Brigádjának munka közben el is magyarázta, milyen kiesést jelent minden egyes selejtes darab ötéves tervünk végrehajtásában. Csökkentik a selejtet — Ha a koreai gyári munkás csak egyetlen selejtes lövedéket is készít -— hozza fel példaként Baksa Ferenc, — az egyetlen selejtes darab miatt eggyel kevesebb gránát jut valamelyik harcosnak a fronton. Lehet, hogy csak 10, de lehet, hogy ezáltal ezerméteres előnyomulástól fosztotta meg ezzel a fronton harcoló katonát. De az is meglehet, hogy az életét veszélyezteti az egyetlen hiányzó lövedék. A ml harcunk is éppen olyan jelentör, lett üt, a magunk frontján, a Zsolnay gyárban. Könnyen lehet, hogy a ml napi aelejt kiesésünk napokra visszatartja valamelyik faluban, vagy üzemben az ötéves terv villamosítási munkálatait. A napok pedig könnyen hetekké, esetleg hónapokká torlódnak... Balogh Tstván csoportvezető rögtön hozzáteszi: “ Szatársak! Kapcsoljuk össze ezt a kérdést, ha már itt tartunk, még egy harccal: a normarendezés és alapbéremelés kérdésével... Baksa elvtárs hagyja, hadd fejtsék ki munkatársaik nézeteiket. De amikor oiyan irányt vesz a beszélgetés, mintha a minisztertanács határozatának végrehajtása után az alapbéremelés következtében mit sem változna keresetük, medert szab a beszélgetésnek. — Nem. Itt gyökeresen változtatnunk kell munkamódszerünkön. Hiúba teljesítünk mi 180—200 százalékot, ha a termelés 20—30 százaléka seiejtbe megy. Csak az időt és a pénzt raboljuk. A termelést feltétlenül fokoznunk kell. A csoport selejt je — de az üzemrészé is — áprilisban még_ 60 százalékra rágott... Csak erőteljes, megfeszített munkávál tudják elérni a termelésben a száz -százalékot. Ekkor a Párt, sietett segítségükre. Tapasztalai csere-átadást létesített a pesti Kerámia gyár és a Zsolnay gyár munkásai között. Kárpáti élmunkás elvtárs jött le Pestről és számos jó módszerre megtanította az üzemrész munkásait. A kocsikat, melyre az égetendő darabokat rakják, lelapozták!. Majd a rakodásnál is mind újabb és újabb újításokat vezettek be. Ma már — a kezdeti nehézségekhez képest — játszva 170—180 százalékra teljesítik normájukat. De a selejt még ma is 15 százalék lelett áll,,. A mostani norma elavult Amikor valamennyien meggyőződtek arról, hegy normájuk valóban elavult, nem esnek kétségbe, még akkor sem, amikor a népnevelő rámutat arra, hogy természetesen a normarendezés után nem dolgozhatnak ilyen laza normával. Baksa Ferenc azonnal mozgásit az új normák túlteljesítésére. További újításokon törik fejüket. Hogyan lehetno a termelékenységet tovább fokozni, hogyan tudnák a selejtet csökkenteni. A koreai hősök harcaira és saját harcukra gondolnak. Milyen gyorsan fel kell találja magát a fronton harcoló hős! Ök sem tanakodnak sokáig. Mennél előbb megkezdik a normák túlteljesítéséért a harcot, annál biztosabb a győzelem. Egy nap sem múlik e!, hogy újabb ötlettel elő ne hozakodna valamelyikük. Tegnapelőtt. a magasfeszültségű szigetelőből még csak 14 darabot tudtak kocsira rakni, tegnap már 28-at. Egészen kicsiség az újítás. Az egyik sort felpockolják, hogy a mellé kerülő sort közelebb rakhassák. így véletlenül sem ér össze egyik a másikkal. Egycsapásra csökkentik a selejtet is, amellett, hogy kétszeres mennyiséget éget ki a kemence ugyanannyi hőenergiával. Még aznap újabb újítást kísérleteztek ki. Emeletes kocsikra’ rakják a nyers darabokat. így még samotí-tokok sem kellenek, szabadon égethetik a kemencében, emellett 30 százalékkal több nyersdarabot lehet rápakolni .. • A mozaikokat kerek egésszé kerekítik: Versenyre hívták ki a dél- uiános munkacsoportot önköltségcsökkentésre, selejtcsökkentésre. Versenyre hívják őket: melyik csoport valósít meg több újítást, melyik teljesíti előbb túl az új normákat is! Akik még nem versenyeznek Felesleges külön hangsúlyozni, milyen maradiaknak titulálják Horváth Jánosnéék munkacsapatát azok, akik máris elkezdték a harcot a laza normák levetkőzésére. Horváth Jánosnéék. Kosztolányi Fe- rencnéék kereken kijelentik, náluk nem lehet munkaversenyt szervezni. Rövid beszélgetés után kiderül, hogy az ő csoportjuk nem Is gondolt még erre. Ügy látszik, nekik közömbös,, hogy mennyit termelnek, de ugyanúgy az is, hogy az új. normák bevezetése után, mennyit keresnek majd. Patópálos- dit játszanak... Pedig újítani, munkaversenyt szervezni az ö csoportjuknál^ is lehet. Csak szólni kell-, a műszaki vezetőknek, hogy egyen’etes gázszolgáltatást biztosítsanak mindkét csapát részére és aZ arra Illetékesnek, Jakab Mihály szakszervezeti csopor t b i zal min ak már meg kellett volna mindezt szer vezni! Abban az esetben, ha sem a népnevelő munka nem folyik, 3e ,a szakszervezeti bizalmi nem működik, valóban nem valósulhat meg munkaverseny, a csoport dglgozóí az e'lenség játékszereivé válhatnak az űj normák bevezetése után. * Még a héten termelési értekezletre ülnek össze <zz üzemek dolgozói. Ezeken az értekezleteken adjanak számot, arról, hogyan készültek már fel az új normák túlteljesítésére, milyen újításokkal, milyen munkaversenyekkel indulnak harcba az új normák • túlteljesítésére. De feddjék fel az akadályokat is, akár a népnevelő' munka, akár a szakszervezeti munka, akár az üzemvezetőség hibája is az! bőség ellenére napról-napra igyekeznek újabb és újbab rohamot intézni tervszerű gazdálkodásunk, tervszerű áruelosztásunk, egyszóval dolgozó népünk zavartalan ellátása ellen. A kereskedelem dolgozói, beleértve a főldmíivesszövetkezcti boltkezelőket is, nem iflcsitjúk vissza és nem veszik fel a harcot mindjárt a pultnál a politikai búj tagat c(<: életszínvonalunk elsőszámú ellenségei, a kulák áruhalmozók, rágalmazók és felforgató elemekkel szemben. A kereskedelem dolgozói gyakran szótlanul tűrik, hogy előttük rágalmazzák népi demokrácián- f.cat és nem’tesznek kísérletet abban az irányban, hogy ezeket a reakciós áru- hiénákat azonnal leleplezzék és rendőrkézre adják. A Kereskedelmi és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezete felhívja tehát minden egyes dolgozóját, — de egyben kéri ehhez minden egyes becsületes dolgozó segítségét is —, bogy kövessenek el mindent a dolgozók jó és gondos kiszolgálása érdekében. Tegyék magukévá Pártunk jogos kritikáját én már most készüljenek fel a „Koreai Hét.“ jó eredményének fokozására azzal is, hogy kíméletlenül felveszik a küzdelmet azok ellen, akik sorbaállásokat provokálnak. Leplezzék le a jobboldali szociáldemokrácia beépített, ügynökeit, akik az állami kereskedelmet választották ki zavartkeltő munkájukhoz. A földművesszövetkezeti boltok dolgozói is legyenek résen a kulák- spekulációval szemben és a faluban megbújt reakciós, horthysta tiszt és volt csendőrelemek mesterkedéseivel szemben, Szekszervezetünk elvárja minden egyes dolgozójától, hogy Pártunk iránymutatásának megfelelően maradéktalanul teljesítsék feladataikat a szocializmus építésében és kíméletlen harcot folytassanak a klerikális cs jobboldali szociáldemokrata reakció, a jtulák-befolyás minden megnyilvánulása ellen. Geltér B. Miklós KPDSZ megyei titkár. Hárem új Iö nyű téglafajtá! vezetnek be iiivőrs az épflezárná!. Az építőipar zavartalan nyersanyagellátásának biztosítása és az önköltségcsökkentés érdekében több új, könnyű építőanyag használatát vezetik be az építkezéseknél. Az egyik a salakbeton épUőtest, amelyet szénsalakból és cementből készítenek. Lényegesen könnyebb u tég. Iánál, ezért nagy, ötven-hetven téglának megfelelő építőtesteket gyártanak belőle. Alkalmazásával jelentősen meggyorsul az építkezés. Eger környékén található egy kSny- nyü kölajta, a tufa, mely szintén lényegesen könnyebb a téglánál. A kö vet lisztté őrlik és oltott rnésszel keverik, majd az így nyert habarcsot formákba öntik. A tufatégla készítésére Egerben tég- lagyaral építenek és jövőre megindít- idk folyamatos gyártását, A legkönnyebb űj építőanyag a koyaföld tégla. A kovakövet agyaggal és tőzeggel keverik, az így nyert nyersanyagot bármilyen formára és nagyságra önthetik. A másik két új téglához hasonlóan olcsóbb a kö- szivacsnál és .jelentősen elősegíti a gyors építkezést. Egy ilyen tégla négyszer akkora lesz, mint a rendes tégla, de még így /«, könnvekb bsr. Nein nevellek, hanem rossz munkát végeztek a mccsckszabolcsl népnevelő elvtársak, ha olyan felkészületlenül mentek ki a dolgozó parasztság körébe, mint vasárnap Is Királyegyházára. Állítsatok olyan 'felelősi gárdátok élére, aki irányítani Ind benneteket. Olvassátok a Szabad Népen kívül a „Falusi Népnevelő“-*, hogy tisztában legyetek a falu minden problémájával és konkrét agiláeiót tudjatok kifejteni! Pártunk Politikai Bizottságának határozata a szakszervezetek munkájával kapcsolatban és a kritika, amely a SZOT III. tnaácjülésé-n a kereskedelmi 6s pénzügyi dolgozók felé elhangzott, — mely szerint nem veszik fel eléggé a harcot az árufelhalmozók, a spekulánsok, a klerikális reakció és a jobboldali szociáldemokraták ellen — megyénk területére is teljes mértékben érvényes. 1 Valóban azt kell tapasztalnunk. 1 hogy a kereskedelem dolgozói tétlenül | nézik, hogy a klerikális reakció, a Tito * és kulák-befolyás fűtötte elemek, az ! „Amerika Hangja"' hallgatói, az áru.— Királyegyháza nagyon _ sokat kapott' á ml Alkotmányunktól kedves gazdatársak! Nagy fejlődésen ment .kereszt01 a falu, megváltozott a képe, és még többet fog fejlődni és változni ezután. Az új artézikét és az új utcasor mellett, amit a hároméves terv adott, az ötéves tervtől még többet várhatunk. Kul- túrházunk és napköziotthonunk épül, orvosi lakot és iskolát kap a községünk, egészségházunk lesz és villanyt szerelnek a falu végéig. Gépeink lesznek, amellyel a földjeinket megművelhetjük, több szabad időnk lesz, több jut szórakozásra, művelődésre és így közelebb kerülünk a városhoz, közelebb kerülünk azokhoz a jogokhoz, amelyeket a múltban ezártak tőlünk és amelyeket a mi> Alktományunk biztosít. Kovács János elvtárs, a Népfront-bizottság elnöke beszél, szemben a figyelmes parasztarcokkal, szemben a lelkes gyűlésre összejött királyegyházai dolgozó parasztokkal, akik szívvel, lélelikel végzik a munkájukat és azon igyekeznek, hogy mielőbb végezzenek a csépléssel és időre bd- gyüjtsék a gabonát a szövetkezet raktárába. Jól megértik Kovács János szavait. Hogyne értenék, amikor a szavak mögött tettek állnak, amikor látják' az új házakat, egy egész utcasort és az új artézikutat. Hálás szívvel gondolnak ilyenkor a Pártra, a munkásosztályra, mely áldozatos munkával biztosítja a tervek végrehajtását és az Alkotmány betűszerinti valóra válását, Nem új már előttük, amit Kovács János, Szegvár és Mindszent versenyéről beszél. Ismerik már a feltételeket is, amelyeket verseny- pontokban szabtak meg egymásnak: augusztus 5-re fejezik be a csép- lést) húszadikára, az Alkotmány ünnepére pedig végezni akarnak a begyűjtéssel is. Szegvár és Mindszent dolgozó parasztsága példát mutatott a királyegyházainknak is, miként kell méltóképpen megünnepelni Alktományunk évfordulóját. — Vállaljuk azt gazdatársaim, hogy augusztus 5-re elcsépelteik és 20-árp pedig begyüjtjük összes feleslegünket? — hangzik el Kovács elvtárs kérdése. — Vállaljuk azt, hogy a cséplés után három napon belül bevissziik a gabonánkat a szövetkezeti raktárba? — Három nap múlva? Rögtön! .Mindjárt a cséplés után! Még abban az órában! Nem várunk egy percet sem, ha elcsépeltünk Nem visszük a padlásra — hangzik a terem minden részéből. Minder dolgozó paraszt szomszédjához fordulva gyors szavakkal kezd beszélni a kérdésről. — Hogyne vinnénk be, hiszen nekünk is hasznunk. .Több pénzt is kapunk érte. nem hullik el és nem szárad be a mag, meg. aztán a. fáradtság is. Még az ember felviszi, meg újból lehozza a padlásról... Vlcze Ferenc bácsi, kilenc és fél holdas dolgozó paraszt beszél: —Mi is végre tudjuk hajtani azt, amit a szegváriak! Aki azt mondja, hogy nem lehet, az az ellenséggel póktól, vagy maga is ellenség. En a családommal vállalom ... A sumonyi dolgozó parasztok küldötte áll fel. A királyegyháziak elmosolyodnak a szaván. Már megint Sumony, az örök versenytárs- Szegvár és Mindszent példájára. versenyre hívja őket. No, akkor jól meg kell fogni a dol- K°b jobban kell mozogni a népnevelőknek, a cséplőgép-agitátoroknak és beszélni' kell nekik is külön a. cseplőbrigádok tagjaival, hogy mug az eddiginél is Jobban versenyezzenek, hogy előbb fejezhessék be a cséplést. Váradi Ferenc kilenchotdas dolgozó fogadja el a kihívást a király*£'TfÄ1 ~ Mi elfogad- JuL. es Igeijük, hogjr teli ősit ifik SWW S»» h Mir.tS *a hazaszeretet vezet! Küzdjük le az akadályokat és teljesítsük azt, amit vállaltunk) Fejez lük be gyorsan a begyűjtést' Váradi Ferenc szavára úöy jön rieg a válasz, mintha egyetlen nagy ®rőshangú ember mondaná Királyegyháza nevében: y Vállaltuk, teljesítjük! Avon*-, tus 20 előtt!
