Dunántúli Napló, 1950. augusztus (7. évfolyam, 176-202. szám)

1950-08-29 / 200. szám

é* f NAPLÓ 1930 AUGUSZTUS «9 Dolgozókkal az I. Magyar Képzőművészeti Kiállításon C*itp* derű, »sínes optimizmus fogja körül a látogatót, mint nyári réten a hajnali levegő. A kiállítás anyaga gazdag, újszerű, tanulságos. A művészeten át bepillantást nyer az ember a munka, az építés legragyo­góbb, legküzdelmesebb részleteibe. Előttünk a gyár, a bánya, az épülő hid, a tszcs, a munkás, a paraszt otthon, munkahelyén és örömei köze­pette, Az Első Magyar Képzőművé­szeti Kiállítás 160 alkotása hatalmas élményévé válik a látogatónak. De nemcsak ezért újszerű ez a tár­lat. Az új irányt követő alkotások mögött már új generáció is jelentke­zik, Meglepően sok a fiatal a kiállí­tók között. Népi demokráciánk kul­túrpolitikája sikere ez; a bárhonnan jött tehetségek felkarolása, bemuta­tása és támogatása. íme az eredmény: szchbnél-szebb, jobbnál-jobb képek és szobrpk.. tömege. a népről szól a népnek. S hogy meny­nyire így van, azt a látogatók hatal­mas tömegei is bizonyítják. Rengeteg munkás és paraszt tpegy el naponta ü képek előtt és már hozzászól, el­ragadtatással beszél az alkotásról, vagy kifogást emel valamiért. A dol­gozók „ellenőrzik“ a művészt, hogy igazat beszél-e róluk, jól látja-e őket. Legtöbbször elégedetten, örömmel ve­szik tudomásul, hogy a legtöbb mű­vész ismeri a gyárat, a termelőszö­vetkezetet, a bányát és a munkásokat, a parasztokat, bányászokat. Különvonatok érkeztek vidékről a kiállításra s így többek között Pécs­ről is indított az IBUSZ egy szerel­vényt. E'sösorban üzemi dolgozókat vitt a vonat, de minden esetben dol­gozókat. A pécsiek is végigjárták a termeket, órákon át gyönyörködtek ott, megtárgyalták a látottakat s ha­zafelé a vonaton már leszűrt véle­mények hangzottak el. kisebb rendezvényeket láthattam, most végre alkalmat adtak arra, hogy je­lentősebb művészeket ismerjek meg nem másolatokból. A pécsi Illyés Jutka, a szovje'-ösz­töndíj as Illyés Éva húga és dr. Berend Ernő hazafelé igen elégedetlenek, mert nem engedték be őket * kiállításra. Ugyanis motorversenyt rendeztek va­sárnap és fél 11 órakor akarták meg­nézni a tárlatot. '[azonban kijelentették, A lualíítas — lágy idles 'lélamyagát elsősorban Ja Munkácsy-díjasok . alkotják. Pór Bertalan: „Rákosi elv­társ a parasztküldöttekkel beszélget" című nagyméretű festménye a ma­gyar dolgozók nagy vezérét hozza közel a tárlat látogatóihoz. Czene Béla „Belépés a tszcs-bc" című mun­kája kitűnő példa arra, hogy a moz­galmi életből milyen pompás festő­téma válhat a tehetséges művész ke­zein keresztül. Ék Sándor „Felszaba­dítás“ című képe, és Rákosi-portréja, Scholz Erik „Felszólaló" című képe (a Muokácsy-dij III. fokozatát kap­ta) alatt éppenógy nagy vitatkozásban elmerült csoportok állanak, mint Vész Emil Bartók portréjánál, vagy példá­ul Szabó István igen gyönyörű és ér­dekes monumentális fafaragványánál, a „Frontfejtés a Rákosi-lejtaknában" című egyetlen, hatalmas fatörzsből ki­faragott szobránál. Nagyon nagy az anyag, nehéz mind­egyikről, illetve a leg jobbakról is beszélni itt, A pécsiek között egye­dül Martyn Ferenc szerepel és még- lorzá szép »ikerrel. Kiállított Táncsjcs- portréját már vásárlásra előjegyezte valamelyik közület. A szobrászok kö­zött Pátzay Pál, Mikus Sándor al­kotásai a legkiválóbbak, de mellette sok jó, komoly tehetségeket bizonyító kisplasztikát találni. , «««a | októberében megrende­I zett szovjet festők kiállí­tása igen termékeny hatással volt a ma­gyar képzőművészekre. A formalizmus elleni harchoz döntő szempontokat,' je­lentős fegyvert ad.ott a szovjet képző­művészet közvetlen közelről való ta­nulmányozása s ezen a kiállításon jó­tékonyan érezhető a szovjet festők hatása. Ez a nagy bemutatkozás már óra hosszat bo­lyongtam a ter­mekben —- meséli Nyári Gergely, a Zsolnay-gyár korongosa — és bevallom rövid idő ez egy ilyen nagy anyag megismeréséhez. Kétszer jártam végig így is a termeket. Hogy mi tetszel! leg­jobban? A festők munkái között a há­rom Rákosi-arckép, aztán egy kép, — most nem tudom a címét pontosa« — amely egy szovjet katonát ábrázol, kis­gyermekek között­Nyári Gergely nem is szól többet a festőkről. A szobrászat érdekli jobban. Maga is foglalkozik vele üres óráiban » ezt észrevenni a véleményéről fs. Bírál. Csorba munkái nem tetszenek néki. — Formalista még — mondja és részletesen elmagyarázza, hogy mit ért ezalatt. Meggyesivei sincs megelégedve, viszont Kisfaludy Stróbl Zsigmond őrtálló katonája nagyon tetszik Nyári Gergelynek. Végül aztán ezzel fejezi be a beszélgetést: — Nagyon jó, hogy láthattam a kiállítást. Eddig inkább csak helyi, I A rendelik jt,zonban .ieIenlct, ’ * _____________'hogy amíg a motor­vers enynek vége nincs, a múzeumhoz nem engedik őket. Nagyon bántja őket most, hogy nem láthatták a gyönyörű kiállítást. Hoffmann József cipésznek nagyon tetszett Dózsa Farkas András „Acél­öntő" című festménye és Beck András „Olvasó munkás" című szobra. Nagy György, a Növényolajipari Egyesülés személyzeti felelőse így nyi­latkozik: — Nagy élmény volt. Már értem az új képzőművészet jelentőségét. Nem­csak gyönyörködtet, de belekapcsoló­dik a tömegek nevelésébe is. Szabó János tengerész-gépész egy­szerű szavakkal beszél élményéről: — Nem vagyok hozzáértő, de szívem mélyéig gyönyörködtet«1'! ez a kiállí­tás. Minden képet megértettem, érez­tem, hogy hozzám h szólnak benne. Ha válogatni lehetne a képek és szobrok között, én Kisfaludi Stróbl Zsigmnod őrtálló katonáját választanám ki ás Tar István „Heggesztő" című szobrát. Az első Magyar Képzőművészeti Ki­állítás különös jelentősége, hogy a mű­vész és a nép közvetlen közeibe került egymáshoz ezalkalommal és az új mű­vészet, új művész, új közönség első reprezentatív találkozása volt. Hogy ez a találkozás minél szélesebb rétegek számára valósulhasson meg, helyénva­lónak tartanánk, hogy legalább a ki­állítás Munkácsy díjjal kitüntetett al­kotásait a nagy vidéki városokban, így Pécsett is bemutassák. A dolgozók na­gyon hálásak lemének érte. Országos sebészkongresszus lesz Pécsett Az Orvos-Egészségügyi Szakszerve­zet sebész- és orlhopéd szakosztálya szeptember 2-án Pécsett országos ván­dorgyűlést tart a pécot sebészek ren­dezésében, Tudományos életűnk újabb állomása a magyar sebészek kongresz- szusa, amelynek résztvevői közt ott találjuk az ország európai hírű specia­listáit, előadói között több pécsi se­beszélt, Schmidt Lajos professzor elv- társsal az élen. A dél dunántúli orvostársadalom nagy várakozással tekint vándorgyű­lés elé, ahol majd egész sor felvetett kérdésre a legújabb kutatási eredmé­nyek alapján, kitűnő előadóktól hall­hatnak az érdeklődők tudományos ma­gyarázatot. A kétnapos vándorgyűlés első napján, szombaton Schmidt pro­fesszor megnyitó előadásán kívül nyolc, a második napon az orthopé- diai, tárgykörből ugyancsak nyolc szakelőadás hangzik cl. Az előadások színhelye a központi egyetem fizikai tanterme. Henry Barbusscl a Szovjet­unióban éppúgy, mint a vi­lág minden táján ismeri]: és szeretik a jiolgozók. A „Tűz" elznű könyve az első Igazán becsületes mit voll az első világháborúról. Nagyszerű és könyőrtelemV Igaz" — mondta róla Gorkij. Leleplezi n háborús gynjtogatókat, HENRY BARBUSSE halálának 15. évfordulójára •HL az ö klzsákmSngoló ér- ' ékeikért százmilliókat kár- hoztallalt ember feletti szen­vedésekre. A szovjet emberek számára Barbusse könyve bi­zonyítéka volt annak, hogy a: a békeharc, melyet a Szovjetunió-vczelte béketábor vív az imperialista háborús gyújtogató!: ellen, feltétlenül, igazságos és szükségszerű. Barbusse a Szovjetunió odaadó barátja volt. A pol­gárháború idején könyörte­len cikkekben és beszédek­ben leplezte le az imperialista intervenciót, vádolta Francia- ország, Anglia és Amerika urait, akik lelkiismeretlenül rabolják el az elnyomottak javait s gyalázatos rágalom­hadjáratot szerveznek a bök sevizmns ellen. „Az emberi igazságot akkor mentitek meg, ha megvédítek az oro­szok Igazságát“ — írta Bar­busse. Aj idős Barbusse fiatalos hévvel és lelkesedéssel küz­dött a világ haladó értelmi­ségének egyesítéséért. Látta a nehézségeket, de fiatalos lendülettel harcolt célkitűzé­séiért. Fiatalos szenvedéllyel küz­dőit, hogy a francia értelmi­séget közelebb hozza a mun­kásosztályhoz, .Egyesítsük az értelmiséget a francia néppel; védjük meg az embe­riségei a háború veszélyétől“ — hirdette Barbusse. Előre megérezte, előre lúllá a második világháborúi. Vi­lágosan látta, hogy Német­országban a fasizmus esze­veszetten készülődik és a harcos humanista író nem hunyhatott szemet a világot fenyegető veszély előtt. Barbusscnck nagy örömet okozott a francia értelmiség és a munkásosztály egymás­hoz való közeledésének né­hány megnyilvánulása. Elra­gadtatással beszélt arról, hogy július ló-in, Francia- ország nemzeti ünnepén, ho­gyan ünnepellek egymás mellett, hogyan vonultak fel együtt a francia munkások, mérnökök, orvosok, írók és művészek... Rövid idővel halála dőlt Sztálinról írt könyvet. ,,'Az az ember, aki feltárja az új vi­lágot“ — írja Barbusse Sztá­linról, Sztálin élete köré cso­portosította a Bo}scvil: Pár­tot, a Szovjetunió világra­szóló győzelmeinek történetét. Barbusse megtalálta az utat, mely az emberiség nagy győ­zelme felé vezet. Harcolt a kizsákmányolás, az elnyomás ellen és kemény ököllel dön­gette a börtönök kapuit, a politikai foglyok celláinak fa­lát .. . Barbusse akkor hall meg, mikor a fasizmus és a nem­zetközi reakció erői a máso­dik világháború füzét szítot­ták. Halála súlyos veszteség volt az egész haladó emberi­ség számára, Sztálin a ,JHamanite“-hez intézett riszvtítáoiratában a következőket írta: „Önökkel együtt gyászolom barátunkat, Franciaország munkásosztá­lyának hű barátját, a francia nép kiváló fiát, a világ min­den dolgozóijának barátját, a dolgozók — imperialista hábo­rúk és a fasizmus elleni egy­séges frontjánál: harcosát, Henry Barbusse efutársai.“ Fájdalmat okozott világ­szerte a dolgozók százmilliói­nak, mikor megtudták, hogy Barbusse nincs többé. „öntudata tiszta“ — ez a két szó volt abban az utolsó bulletinben, melyet Barbusse egészségi állapotéiról kiadtak. Tiszta öntudat, ez je'lcmezte Barbusse egész életét. Ezzel a tiszta öntudattal hirdette, hogy győzni fog az 'gazság és a béke. Most, mikor az impe- riallista agresszorok, akiket Barbusse annyira gyűlölt és megvetett, barbár háborúit folytat Koreában, most, mi­kor a: emberek százmilliói öntudatosan harcolnak a vi- lágbékéérl, Barbusse velünk van. Eszméi harcra lelkesítik a dolgozók millióit a népi k szabadséigéiért, a: igazságért cs n békéért. Nagy szovjet sikerek az afléfikai Eurcpa-bajnokságokon As elmúlt hét szerdáján kezdőd­tek ,meg Brüsszelben az atlétikai Európa-bajnokságok, amelyen a szovjet atléták igen nagy sikereket értele eL Már az első napon három pompás győzelmet arattak. Súly­lökésben kettős szovjet győzelem született, Andrejeva 14.35 méteres dobása mögött Tocsenova 13.92-vel végzett. Gerelyvetésben Szmirnic- kája 47.55-el győzte le az olimpiai bajnok osztrák Baumát, aki 43.87 méteres eredményt ért el. A férfi hármasugrásban Scserbakov 15.39-el győzte le a finn Rautiot. 10.000 mé­teren a csehszlovák Zátopek 29:12-es idővel fölényesen győzött. Marathoni futásban a szovjet Vanin harmadik lett. A második nap eserrjénye Dum- badze 48.03 méteres győzelme volt a női diszlzossvetésben, ahol honfi­társát, Szumszkáját előzte meg. A női távolugrást Bogdanova 582-vel nyerte. 100 méteres férfi síkfutás­ban Szuharjev 10.7-el harmadik lett, a győztes is ennyi idő alatt futotta le a távot és csak a célfotó döntötte el a helyezéseket. 100 méteren a ki­tűnő Szecsenova nagyon megszorí­totta az olimpiai bajnok holland BI ankers -Koáóit, Szecsenova máso­dik helyen végzett. A bajnokságok harmadik napján Zátopek 14:03-as idővel győzött 5000 méteren. Ideje új csehszlovák csúcs! Női magasugrásban az éllovasok 103 cm-t ugrottak, a szovjet, Gancker ezzel az eredménnyel lett harmadik. Az utolsó napon, vasárnap is nagy­szerű eredmények születtek. A női 200 méteren ismét Blankers-Koencs Szecsenova vívott ádáz küzdelmet az első helyért. A hollandi 24-es orszá­gos csúccsal győzött, Szecsenova 24.8-as ideje is szovjet csúcs. 400 méteres gátfutásban a szovjet Li- tujev 52.4es új szovjet csúccsal má­sodik lett. 3000 akadályon Ituodny új csehszlovák csúccsal, 9:05.4-cl nyert bajnokságot. A 4x100-as váltó­futást gyilkos küzdelemben mintegy 3 méteres előnnyel nyerte a Szov­jetunió Karkulov, Kaljajev, Sza- nadze és Szuharjev összeállítású csapata. A 4x400-as váltófutásban az ötödik helyezett csapatig mindegyik új országos csúcsot futott, itt az angol csapat győzött. A 4xl00-asnői váltófutásban a Szovjetunió csapata harmadiknak futott be és beállította az öszszövetségi csúcseredményt. A nemhivatalcs pontversenyben első a Szovjetunió 112 ponttal, má­sodik Anglia 108, harmadik Fran­ciaország 107, negyedik Svédország 75 ponttal. Remek játékkal ás hatalmas lelkesedéssel a Dinamó nyerte a pécsi rangadót Pontot hozott hasa Kanizsáról a Komló, kikapott Sopronban a BTC A hatalmas érdeklődéssel várt hazai rangadó nagy meglepetést kosolt. A Dinamó remek játékkal örvendeztette meg szurkolóit és valósággal lelépte az esélyesnek tartott. Lokomotivot. A nagyszámú közönség a rekkenő hőség ellenére is végig nagyiramú, sportszerű küzdelmet láthatott. A másik kél mérkőzés is meglepetést hozott. A komlói csapat lo-lyialja jó szereplését és pontot hozott haza Nagykanizsáról. A börgyáriak az utolsó percekben kapott potyagóllal vesztettek Sopronban. Részletek a fordulóról: DINAMÓ—PÉCSI LOKOMOTÍV 5:1 (2:1). Verseny-utca 4.000 néző, vezette Major II. Dinamó: Krausz — Bárdoei, Gróf. Bencze III. — Rófi, Kresz — Horváth I. Kóródi, Opova, Koszi er, Horváth II. — Pécsi Lok.: Nagy II. — Szegedi, Hegyi, Mike ■— Vezér, Túra, Szöllősi, Kövér, Horváth. Hatalma® iramban kezdett a két csapat és Dinamó táma­dások ellenére a vaeútasok érték cl az első gólt a 10. percben, amikor Vezér átemelt Bencze III. fölött és labdáját Túra a kapa közepébe lőtte, 0:1. A bányászcsapatban Horváth I., II. cs Opova állandóan cserélgették helyüket és heves támadásokat vezettek. Horváth II fölé, majd Szöllősi és Kövér mellé küldték a labdát. A 35. percben a va­sutasok kapuja előtt pattogott a labda, többen u rálőtték, végül Opova lábá­ról élesen vágódott a fobbsarokba, 1:1. Ezután már határozott fölényt harcolt ki a Dinamó és a 42. percben Keszler remekül eltalált 25 méteres lövése a jobbfelső sarokban kötött ki, 2:1. Szü­net után a 2. percben Meggyes gyen­gén helyezett büntetőjét Krausz ki­védte. Ezután a mérkőzés végéig egy­oldalúvá vált a küzdelem. A Dinamó irányította a mérkőzést, vezette rendre támadásait a teljesen kifulladt Loko­motív ellen, akiknél a Szöllősi—Zom- bori csere sem segített. A 18. percben Keszler jó labdáját Horváth II. hátá­ból ballal nagy lövéssel küldte a kapu jobbsarkába, 3:1. A gól után lefékezett a bányászcsapat, a vasutasok szórvá­nyos támadásai tervszerűtlenek voltak. A 41. percben Horváth l., két pere múlva Kóródi állította be a végered­ményt, 5:1. BIRALAT: A nagylramú mérkőzésen a Dinamó helycserés támadásai megza­varták a vasutasok védelmét A bá­nyászcsapat végig többet támadott, minden csapatrészében felülmúlta ellen­felét és a helyzetek alapján ebben az arányban is megérdemelten győzött. Győzelmét igen jó játéka mellett hi­hetetlen lelkesedéssel vívta ki. A Loko­motív az első félidőben lelkesen, de kevés tervszerűséggel játszott, szünet után az erőnlét hiánya vetette vissza őket. A rangadó kemesny, de sportszerű játékot hozott. A Dinamó minden egyen játékosa dicséretet érdeme! jó játéká­ért, a Lokomotívból legfeljebb Túra és helyenként Nagy 1. közepes teljesít­ménye érdemel említést. KOMLOI TÁRNÁ—NAGYKANIZSAI VSK 2:2 (2:0). Nagykanizsa 2.000 néző, vezette Rol- léder. Komló: Stefan — Kanizsai, 'Zsótér, Orosz — Veres, Pákozdi — Alt, Lisz- kai, Schmelz!, Cserháti, Huszti. — NVSK: Nagy — Gazdag, Németh, Saár — Giczi, Nagy II. — Szabó, Placskó, Egres, Pctrovai, Kovács. Az első félidőben a bányászcsapat ragadta magához a kezdeményezést cs egész sereg veszélyes támadást vezetett a hazai csapat kapuja, ellen. Az egyik ilyen támadást góllal fejeztek be csa­tárai és egy másik alkalommal szabad­rúgásból sikerült gólt elérniük, Az NVSK támadásait a komlói védelem jól hárította. Szünet után a hazai csa­pat hatalmas iramban, heves támadá­sokba kezdett és nagy küzdelemben sikerült a kétgólos előnyt behozni. A komlói csatárok előtt is kínálkozott több helyzet, ezeknél azonban a felja­vult vasutas védelemnek mindig sike­rült időben: közbelépni. A gólokat Ve­res, Huszti, illetve Placrkó és Égre® szerezték. BIRALAT: Pompásan kezdett a kom­lói csapat, minden részében jobb volt i hazai csapatnál Nagyiramú mérkő­zésen a második félidőben nem annyira a bányászcsapat esett vissza, mint ni- kább az NVSK javult fel. Még így is a komlóiak állottak közelebb a győze­lemhez. TEgyénileg Kanizsai, Zsótér, Ve­res, Schmelzt, Illetve Nagy I., 11. és Németh játszottak jól SOPRONI LOKOMOTIV—PBTC 1:0 (0:0). Sopron, 1.000 néző, vezette Huszka. PBTC: Krausz — Kovács, Solymár, Baranyai — Ligeti, Rákóczi — Bog­nár, Léber, Zámbó, Leipám, Karácsonyt. A mérkőzés előtt még úgy volt, hogy a Zalaegerszegen megsérült Karácsonyi nem vállalja a játékot. A szélső lábát állandóan borogatták, végül mégis be­állították a csapatba. Az első félidő­ben a hazai csapat egész sereg táma­dást vezetett, de a pécsi védelem jól állt a lábé)íi. A pécsi csatársor széle­sőn, a balszárny igen tartózkodóan ját­szott. Szünet után megváltozott a já­ték képe, a BTC nagy fölényben ját­szott egy ideig, de a csatársornak nem »ikerült a góllövés. A 30. pereben Rákóczit feleseié® miatt kiállították Ekkor ismét a hazaiak támadtak, de a BTC védelme ezeket jól hárítolta. A 41. percben Baranyai előrevágott láb ddját, Salamon mintegy 45 méterről egyből küldte vissza a kapu elé, Kra­usz felugrott és a labda mellé ütött, t:0. BIRALAT: A feljavult soproniak el­len a BTC igen közepes teljesítményt nyújtott. A balszerencsés gól után két nagy helyzetet hagylak ki csatárai. Ez úttal inkább a védelem nyújtott jobb teljesítményt. Egyénileg a gól ellenére Krausz, Solymár, Ligeti voltak a pé­csiek legjobbjai, * NB I eredmények. Honvéd—Tata­bánya 4:1 (3:0). Már az első félidőben eldőlt a mérkőzés sorsa. Diósgyőri Va­sas Salgótarjáni Tárna 4:4 (3:2). A búnyászesapat közelebb állt a győze­lemhez. ÉDOSZ—Győri Vasas 2:t (1:1). Biztos győzelem. Szombathely! l.okomo. tív—BDS®‘ 4:2 (3:0). Textiies—Csepel 1:2 (0:1). Kilenc emberrel győzött a Textiles, Vasas—Postás 5:1, Dózsa Előre 4:1, NB II eredmények. Székesfehérvári Építők—Fűzfő 2:1 (1:1). Perulz T kei ÉDOSZ 5:1 (5:1), Szombathely—Olaj- munkás 2:1 (1:1), ÉDOSZ LcúdlS.-t~ Gvöri VSK 0:0 ,(2:0). Tatabánva; ÉPI rÖK—KDSK 3:1 (2.0).

Next

/
Oldalképek
Tartalom