Dunántúli Napló, 1950. augusztus (7. évfolyam, 176-202. szám)

1950-08-29 / 200. szám

DUNÁNTÚLI

§

NAPLÓ

A koreai néphadsereg felszabadította Jihiat» az ellenség védelmének fontos pontját

Ab építőipart a Sopiana-gépgyár és Lakatos• árugyár dolgozói sikeresen indulnak harcba új normáik túlteljesítéséért

Vigyük tovább a begyűjtést, hogy Baranya is megkaphassa a kétszeres vámőriésí kedvezményt

VII. ÉVFOLYAM, 200 SZÁM

ARA 50 FILLÉR

KEDD, AUGUSZTUS 29

Számos baranyai dolgozó paraszt lépett be a termelőosoportokba a parasztküldóttek

beszámolói nyomán

A ssorjet parasztok boldog, napsugaras útját követik megyénk

öntudatos dolgozó parasztjai

JZ Ét ország dolgozó parasztjainak tettek ígéretet parasztküldötteink.

Először megígérték az itthoni dolgozó parasztoknak, hogy mindent el fognak mondani, amit kinn a Szovjetunióban, a világ legiejleitebb mező. gazdaságában láttak. Aztán ígéretet tettek a szovjet parasztoknak, akik örömmel mutattak meg mindent parasztküldötteinknek, s akik rendszerint azzal búcsúztatták őket: „Mondjatok el mindent otthon, amit itt láttatok, mondjatok el mindent őszintén, mondjátok el, hogy élünk, hogy dolgozunk."

Két ország dolgozó parasztjainak tett ígéretüket váltották be vasárnap parasztküldötteink, amikor nagygyűléseken ismertették annak a négy hétnek csodálatos tapasztalatait, melyet a Szovjetunióban töltöttek.

Drávátokon, alig pár kilométerre a jugoszláv határtól, Szikra Sándor elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Bartmyamegyei Bizottságának titkára és Varga Kálmán 9 holdas sósvertikei, pártonkívüli dolgozó paraszt tartottak beszámolót. Soha ennyi népet nem látott még ez a határmenti kisközség.

Félkilene fele már mindkét irányból porfelhőben úszik az országút: lelvirágozott kocsik hosszú során, feldíszített kerékpárokon özönlik a seilyei járás dolgozó parasztsága a nagygyűlésre. Egymásután érkeznek Markócz, Drávakeresztur, Drávasztára dolgozó parasztjai. Fellobogózott kocsikon, énekelve jönnek a seilyei dolgozó parasztok és nagyszámban a paraszt- asszonyok. Felsőszentmárton, Gyöngyösmellék; Teklaialu, Bürüs, Várad, Szörény, Zádor dolgozó parasztjai érkeznek meg ezután. Itt van a várád- újpusztai termelőcsoport, teljes tagsága, a kétújíalusi gépállomás és a két- újíalusi dolgozó parasztok, Bogdása, Endrőcz, Pettencl Drávakeresztur, Rév_ falu dolgozó parasztjai, közöttük Felsőszenimártonról, Révfaluról Dráva- sztáráról és Drávakcresztmiól nagyszámban délszláv dolgozó parasztok és parasziasszonyok, akik ejötlek Drávalokra hogy meghallgassák paraszt- küldötteink beszámolóit. . '

,y. s , ; :

Itt minden délszláv dolgozó paraszt megtalálta boldogulását

Hatalmas koesítábor a háttérben, a dolgozó parasztok ezrei az emelvény körül, mikor megnyitják a gyűlést. Kedves szokás szerint a községek küldöttei először ajándékot nyújtanak át Szikra elvtársnak. Drávátok bírája nyújtja át az első ajándékot, hófehér új kenyeret. A nagygyűlés^ viharzó tapsai közepette veszi át és köszöni meg Szikra, elvtárs a dolgozó paraszt, ság egyre szépülő életét jelképező ke. nyerek

— Ez a kenyér egyre szebb, egyre fehérebb lett minden évben, felszabadulásunk óla! — mondja Szikra elv- társ.

— S ha a társasgazdálkodás útjára lép dolgozó parasztságunk, még szebb, még fehérebb, még bőségesebb lesz, s vele együtt szebb, gazdagabb, boldogabb élete lesz a dolgozó parasztságnak. A drávakereszturi délszláv dolgozó parasztok ezután egy délszláv mintákkal hímzett térítőt nyújtanak át.

Szónokuk ünnepélyes ígéretet tesz, hogy a délszláv dolgozó parasztok továbbra is mindenben együtt fognak harcolni a magyar dolgozó parasztok, kai a Párt vezetése mellett. Megyénk minden délszláv dolgozó parasztjához szól az az üzenet, melyet Szikra elv. társ a kendő átvételekor a drávakereszturi délszláv dolgozó parasztoknak küld:

_— Mondjátok el a dxavakeresztüri délszláv dolgozó parasztoknak — mondja Szikra elvtárs —> hogy itt, Magyarországon minden délszláv dolgozó paraszt megtalálta boldogulását, a magyar dolgozó parasztok oldalán. S míg pár kilométerre innen, a jugoszláv dolgozó parasztokat Tito áruló bandája soha nem látott nyomorba ta. szította, addig a magyarországi délszláv dolgozó parasztok együtt építik a szocializmust a magyar dolgozó parasztokkal, együtt épitik boldog, biztos jövőjüket.

„4z, amit odakint Júliáin, eloszlatott bennem minden kételyt1*

Ezután, a többi községek is átadják ajándékaikat, majd Varga Kálmán sósvertikei dolgozó paraszt, a Szovjetuniót járt küldöttség tagja cmelke. dik szólásra. Varga Kálmán a szovjet tanulmányúiig 9 holdon gazdálkodott egyénileg, de hazatérése után azonnal hozzálátott a csoport szervezéséhez és felvilágosító munkája nyomán nagy- t*amú dolgozó paraszt lépett már be községében, Sósvertikón az előkészítő bizottságba.

— Láttam, hogy élnek a szovjet parasztok —-• mondotta beszédében többek között Varga Kálmán — és megérlelődött bennem a vágy, hogy én Is ilyen életet éljek. Bo' keli őszintén vallanom, amikor elutaztunk még ben. nem is s°k kétely volt, sok olvan kér. dés volt, ami előttem se volt tisztázva. De az, amit odakinn a Szovjetunióban láttunk négy hetes tanulniányutunkon, az eloszlatott bennem minden kételyt és még a Szovjetunióban elhatároztam, hogy mihelyst hazajövök, első dolgom lesz, hogy a mi községünkben is megalakítsa111 a termelöcsoportot.

Varga Kálmán ezután részletesen is mertette tapasztalatait, melyeket a kirgiziai kolhozokban szerzett, majd Szikra Sándor elvtárs emelkedett szó. lásra, hogy ismertesse annak a csoportnak, tapasztalatait, mely a nagy.

orosz terület kolhozait,' szovhozait, gépállomásait és mezőgazdasági kísér, leti állomásait látogatta meg.

Megismeri fik a világ legfejlettebb mezőgazdaságát

~~ Valamennyi küldöttet, okit az a kitüntetés ért, hogy részt vehetett a Szovjetunióban rendezett tanulmányúton — kezdte beszámolóját Szikra Sándor elvtárs — a kérdések sokasá. gával halmozták el az itthon dolgozó parasztok. Most’elmondhatjuk, hogy alkalmunk nyílott arra, hogy megszerezzük a választ minden kérdésre, mert a szovjet parasztok, a kolhozisták, a ' szovhozok, kísérleti intézetek és traktorállomások dolgozói mindé nütt a legnagyobb szívélyességgel fo. gadtak bennünket és készségesen rendelkezésekre állottak, megmutattak mindent, feleletet adtak minden kérdésünkre.

— Négy hetes tanulmányúmnk alatt megismertük a világ legfejlettebb szó. cialista mezőgazdaságát, mellyel sem. milyen kaDitalista állam mezőgazdasága sem tudja felvenni a versenyt. Ennek a mezőgazdaságnak legfontosabb jellegzetessége a gépek hatalmas arányú, soha nem látott alkalmazása, melyet egyedül a kolhozrendszer tesz lehetővé.

I — Hogy ez a gépesítés milyen nagy ' arányú, arra jellemző az,' hogy a szántás-vetés munkáját csaknem 100 százalékban gépi erővel végzik és gép végzi a növényápolási munkák túlnyomó részét is. így a kukorica, napraforgó, burgonya, zöldségfélék, de még a szőlő kapálását is nagyrészt traktorvontatású kultivátorokkal vég. zik. Hasonlóképpen gépesítve van a betakarítás munkája is. A gabona betakarítás a Szovjetunióban ma 90 szá. zalékban gépi erővel történik, és ezen belül a gabona 50 százalékát aratócséplőgépekkel, úgynevezett kombájnokkal.

— De Igen nagymértékben gépesítve van a cukorrépa, len, gyapot, búr. gonva betakarítása is és aki őszi, jucskos, esős időben végezte már pél. dául a cukorrépa, burgonya betakarítását — és valószínűleg valamennyi dolgozó paraszt végezte már est —- az tudja, hogy milyen hatalmas segítséget jelentenek ezek a gépek, és milyen nehéz, fáradtságos munkától kímélik meg a szovjet ' parasztokat- A szovjet mezőgazdaság hatalmas- fokú gépesítésének megvilágítására ezután Szikra elvtárs elmondotta még, hogy a növényi kártevők ellen motoros fecskendővel permeteznek, sőt sok leié repülőgépről végzik ezt a munkát, mintahogy repülőgépről szórják ki

számos gazdaságban a fejtrágyának szolgáló műtrágyát is. Ezután a szov. jet gépállomások munkáját ismertette Szikra elvtárs, melyeken a palánta és csemete ültető gépektől kezdve a hatalmas számú traktoron keresztül öntöző gépekig a mezőgazdasági gépek minden fajtáját meg lehet találni.

— Láttunk, például — folytatta Szikra elvtárs — 70—SO centiméter melyen szántó ekéket, burgonya, cukorrépa betakarító gépekt, mely a cukorrépa betakarító gépeket, mely a cukor- ben, olyan kombájnokat, melyek tárcsát húznak maguk után és az aratással csépléssel egy időben a tarló- hántás munkáját is elvégzik.

A tudományos munka és a gyakorlat egysége

— Ez az első magyarázat azokra a hatalmas eredményekre, melyeket a szovjet mezőgazdaság elért. A másik magyarázat az, hogy a Szovjetunióban az egész világon, legmagasabb fokú mezőgazdasági tudományos kutatómunlca, folyik, melynek eredményeit a kolhozok és szovhozok bámulatosan rövid idő alatt átveszik, sőt tovább fejlesztik a gyakorlatban. Ez természetesen ■ismét csak szocialista, nagyüzemű mezőgazdaság keretei között valósítható meg.

Szikra elvtárs ezután részletesen beszámolt a különböző mezőgazda- sági kutatóintézetekben tett látogatásukról. a kutatóintézetek és a kolhozok közti szoros együttműködés megvilágítására elmondotta, hogy az ágasbúzával folyó kísérletekkel kapcsolatban például a különböző Iákísérletezett fajtákból 120.000 kolhoznak és szovhoznak Irüldtek ki továbbkísérletezésre mintát.

— A kolhozok dolgozói emellett széleskörű levelezésben állanak a tudományos intézetekkel és a kolhozparasztok gyakran személyesen is felkeresik azokat és én is tapasztaltam azt, amiről Varga Kálmán is beszélt, hogy minden kolhozparaszt egy kicsit agronómus is, a,ki kísérletezik, állandóan töri a fejét azon, hogy miként lehetne magasabb eredményeket elérni.

Ezután a Micsurinszkban tett látogatásról emlékezett meg Szikra Sándor . elvtárs ahol a szovjet mezőgazdasági tudomány lángeszű úttörőjének, Micsurinnak munkáját folytatják tovább követői. Elmondotta, hogy számos olyan növényfajtát mely az oltani éghajlat mellett azelőtt nem termett meg, keresztezés útján termelésre alkalmassá tettek és kitenyésztettek már olyan gyümölcsfajtát, melynek C vitamintartalma tápereje 25-szöröse a citroménálc.

— Külön nagy örömünkre szolgált — mondotta Szikra elvtárs a lux tat óin fezetekben tett látogatásokkal kapcsolatban —, hogy Micsurinszkban és Timirjuzev intézetben több magyar parasztfiúval és leány- nyál találkoztunk, akik a szovjet tudósoktól tanulnak hogy aztán itthon segítségére lehessenek majd tudásukkal a dolgozó parasztságnak.

JÍ6 42 lifer iiitpi fejési ;U u*í

A kolhozok állattenyésztését ismertette ezután Szikra elvtárs.

— Jártunk a Lenin-ko'hozb'an — mondotta —. Ez a kolhoz 9644 hold nagyságú terüielen gazdálkodik. 605 marhája, 1370 birkája,' 650 disznója, 4500 baromfija és 409 család méhe van.- A fejősteheneknél az áíhig évi 5000 Uter tej volt tavaly. A jobban tejelő tehenek napi fejési átlaga 30—42 liter között mozog. ■Szinte magunk se akartuk elhinni az eredményeket, még meg nem győződtünk arról, hogy miként érik eh De amikor láttuk, hogy a teheneket tudományos alapon egyedileg takaranányozzák, hogy tudományosan foglalkoznak a takarmányfel- felhasználás kérdésével, amikor láttuk az elektromos fejő- és tőgymasz- szirozó gépeket — akkor megértettük, hagy miként lehetségesek ezek az eredményein

— A kolhozban általános a 20-as malacozási átlag s bár a norma 15-ös átlagot ír elő, nem egy sertésgon- dozó van, aki 22-ős átlagot ér él. Ezért természetesen prémiumot, jutalmat kap a kolhoztól. A kolhoznak állatkórháza van, amelyben külön terem van a lovaknak, teheneknek és a- többi állatfajtáknak, s melyet egy főállatorvos és két segéd úgynevezett asszisztens irányítanak. Ugyanakkor ez a kolhoz mái’ oda is eljutott, hogy minden egyes

istálló élén — persze ezek az istái-' lók messze meghaladjál; a mi istállóink méreteit — szakképzett, állat- tenyésztő, zoótechnikus áll, aki állattenyésztési középiskolát végzett.

— Természetesen nemcsak az állattenyésztés terén, éltek el a kol hozok ilyen kimagasló eredményeket Az ágasbúzánál már értek ti hektáronkénti S0—90 mázsás átlagot, ami 50—S0 mázsánál: felel meg holdanként. A közönséges búzánál, általános a 20 mázsás termés hol- danként. A napraforgótermés alsó határa a mi éghajlati viszonyainknak megfelelő területeken a 10—12 mázsa holdanként, cukorrépa is min denütt 200 mázsán felül terem de az. öntözéses területeken 350—400 mázsát is megad egy hold. A Bareez-’ kolhozban például burgonyából 270 káposztából 350, sárgarépából 409 mázsáit termeltek.

Fürdőszobás kolhoz-házak

A Lenin-kolhozról szóivá Szikra elvtárs vázolta, mint fejlődött ki a kolhoz pár tucat parasztgazdaság egyesüléséből.

— A faluban abban az időben — mondotta — nem is voltak házak, a parasztok sátrakban laklak. Ma minden kolhozparasztnak Mt-három- szobds háza van, minden házban van fürdőszoba is. A kolhoznak het- venhektá'ros parkja van, benne szórakozó, tánchelyiség.

Annak illusztrálására, hogy él egy kolhozparaszt, a „Barec”-ko!hozban tett látogatást mesélte el Szikra Sándor elvtárs.

— Ebben a kolhozban meglátogattuk a kolhoz apaállatgondozóját, vagy ahogy általánosságban mondani szokás, „bikását”. Szándékosan választottuk ki ezt a kolhozparasztot, mivel köztudomásúlag nálunk ez n foglalkozás nem számít valami

magas állásnak. 2 szobás lakása volt, a szobák padlója sárgára fényezve. Az ablakokon szép ízléses függönyök voltak, az egyik szoba-, buu rádiót, a másikban pedig zongorát találtunk,

— Már ekkor éreztük hogy művelt-emberek között vagyunk. Ezt aztán miig sokkal inkább megerősítette az apaáUiatgűndozó feleségével lefolytatott beszélgetésünk, aki pongyolában fogadott bennünket, olyan ruhában, amit nálunk csak a városi jobbmódú asszonyok viselnek. Flosszasan elbeszélgettünk vele először politikai, majd irodalmi és kulturális kérdésekről. Ez a beszélgetés olyan műveltséget, az egész lakók olyan életmódot árult el, amilyet nálunk el se tud nagyon képzelni magának egy dolgozó paraszt.

Gondoskodás «z öregekről

— Es ehhez hasonló életet láttunk minden kolhozban, műiden kolhozparasztnál. Leszűrhettük a kö- vetkezetetést, hogy.a kolhozparasztoknak szép, boldog, napsugaras életük van. És ezt a szép, boldog életet nem fenyegeti az öregség sem, hisz a kolhoz eltartja a munka- képtelen öregeket.

—A kolhozok erre a célra külön tartalékolják minden övben egész jövedelmük két százalékát, ami egy nagyobb kolhozban hatalmas összeget lesz ki. De ettől eltekintve az idősebbek is számos olyan munkát találnak egy kolhozban, amit el tudnak végezni s amivel munkaegységeket tudnak szerezni. Az öregeiéhez hasonlóan • gondoskodik- a kolhoz a terhes anyák, a. munkaképtelen tagok ellátásáról Ss. A terhes anyák például szülés -előtt és< szülés után égy hónapig nem dolgoznak, de ezalatt az idő alatt any- nyi munkaegységet írnak nekik, amennyi a legutolsó 12 hónap havi átlaga volt. S hogy ez a gondoskodás milyen messzemenő, azt magunk is tapasztaltuk, amikor láttunk olyan esetet, hogy autóval hozták be szoptatni a mezőről az egyik kisgyerekes anyát.

D*j biztos, szép éle); a fiatalok élete is. Előttük áll minden pálya, a kolhoz támogatja őket a tanulásban is. De a tanulás mellett, mindenben