Dunántúli Napló, 1950. augusztus (7. évfolyam, 176-202. szám)

1950-08-23 / 195. szám

1950 AUGUSZTUS 23 w R P í. O Tizenö? építkezőméi elért teljesítmények bizonyít ián: elavultak az építőipari normák és az új normák jó munkával, ésszerűsítéssel könnyen túlteljesíthetek Alig egy hét imilva bevezetésre kerül az új építőipari norma. A régi normák az ipar ée így az építőipar fejlődésével elavultak. Gyors ütem­ben halad előre az építőipar gépesí­tése, már több százmillió forint érték­ben állítottak be új gépeket as éjAtő- iparba és emelték ezzel magasabbra a munka színvonalát. Az alapbéremeléssel és a norma- rendezéssel olyan új normákat álla­pítottak meg, melyek igazságosak, nem lazák, de jó munkával mégis könnyen tiUteljesithetők. Hogy ez így van, azt már a té­nyek bizonyítják, mert augusztus 14-e óta már 15 élvezésnél iiísérietbéiipen bevezették az új normákat Ezeken »z építkezéseken már az első napok­ban teljesítettek az új normákat, tőt sokan túl is szárnyalták azokat. A baranyai, somogyi és tolnai Magasépítési NV-nél augusztus 28-án kezdenek új normákkal dolgozni. Az építőmunkások eddig még nem is­merték, hogy konkrétan milyenek lesznek ezek a normák ée a népne­velők eok helyen azzal védekeztek, hogy ők maguk sem ismerik az új építőipari normákat, azért nem tud­nak konkrétan agitálni. Persze ez nem így áll, mert az új normák túl­szárnyalásának a lényege a munka- yerseny kiszélesítése, tehát már az új normák bevezetése előtt lendüle­tes munkával keü felkészülni a túl­teljesítésre. Jó munkával teljesítette 128 szá­zalékra a normáját a Magyar Gyár­építő NV egyik építkezésénél .Varjú György kőműves. Másfél tégla vastag, kisméretű új téglából készült felmenő falat húzott fel, ennek az új normája köbméte­renként 2.80 óra, az érte járó ösz- szeg 9 forint 24 fillér. , Varjú György még a régi munka­módszerrel dolgozott, Csormai László ugyanezt a normatételt, ugyanazon a munkahelyen, azonos körülmények mellett, de zsinór-kaloda rendszerrel, sztahánovista módszerrel építette. Teljesítménye 160 százalék volt és így 48 órás heti munkaidő alatt 27.4 köbméter fal felrakásával 253.18 fo­rintot keresett. 50.82 forinttal többet keresett, mint a régi munkamódszer­rel dolgozó Varjú György, aki csak 21.9 köbméter falat rakott fel ugyan­ennyi idő alatt. A kisméretű éttégla válaszfal fa­lazásának a köbméterként! új norma­ideje 0.37 óra, az érte járó bér 1 fo­rint 22 fillér. Ezt a normát a Béke-uti kislakás- építkezésnél a Komiéról odakerült Márki Laios a régi munkamódszer melleit is már az első napon 100 százalékra telje­sítette. így 48 óra alatt 158.28 fo­rintot keres, amiért 129.7 köbméter éltégla válaszfal falazását kell el­végezni. Ugyanezt a rrjrmatételt az újpesti k is 1 ak ás építkezésnél Kazi József kő­műves sztahánovista munkamódszer­rel 143 százalékra teljesítette. Ennek alapján 48 óra alatt 185 köbméter válaszfal felrakásával 225 forint 70 fillér heti keresetet ért el. Egy pár példa arra, hogy miként alakulnak az új normák az állványo­zásnál: A balek-állvány készítésénél, melynek négyzetméterenként régi normaideje 0.10 óra volt, most 0.09 óra a normaideje, de az ezért járó összeg változatlanul 0.28 forint. Az újpesti Hosök-ligeti építkezé­sen Szvitek József állványozó már az első napon 146 százalékra telje­sítette ezt a normatételt, mert a munliáját tervszerűen osztotta be, az anyagokat előre tárolta. 48 óra alatt 778 méter állványozást végzett el és 178 forint 94 fülért keresett. A létraállványkószítésnek 0.15 óra helyett 0.10 óra az új normaideje, a forint értéke 0.34 helyett 0.26 forint. A Vasbeton Gyárépítéei NV tököli munkahelyén dolgozó Mészáros Mi­hály állványozó négytagú brigádjával 103 százalékot teljesített, ilyen telje­sítmény mellett a brigád összkeresete 48 órára 504.20 forint volt, a brigád egy-egy tagja pedig 126.05 forintot kapott. Sorolhatnánk még tucatjával és százával a példákat, melyek mind azt bizonyítják, hogy az új normákat is túl lehet szárnyalni. Maga ez a tény is azt igazolja, hogy igenis szükség volt a meglazult normák rendezésére 'az ötéves tervünk és az életszínvonal emelkedésének érdekében. Bőséges termést arattak Kubán kolhozai. A Icasznodár-vidéki „Mo- lotov“-kolhoz búzaszállítmányát zászlókkal és plakátokkal feldíszí­tett tehergépkocsik viszik az állami terményraktárba. jEgy parassíhüldöit falujának négy napja 74 dolgozó paraszt határozta el Drávaszerdahelyen: követi a szovjet parasztok példáját Alig négy napja, hogy utoljára jár­tunk Drávaszerdahelyen. A község most is ugyanolyan csendes és a forró napsütésben apró gyerekek játszadoz­nak a pirostetejű házak előtt. Embe­rek jámak-kelnek az úton, egy-két azóra megállnak és tovább ballagnak. Négy nap nem bosszú idő, s úgy mondják: ennyi kevés ahhoz, hogy valami változás történjék. És mégis ... A kis község házai közé valami új költözött négy nap alatt, és behatolt a hűs szobákba, az ott lakók gondo­latába. Ezt az újat nem a szél, nem is valami földöntúli lény, hanem egy [gyönyörűen kivilágított gyorsvonattal Mezei József drávaszerdahelyi dolgo­zó paraszt hozta, aki négy nappal ez. előtt érkezett haza falujába a messzi, csodálatos Szovjet országból. „Társasgazdálkodás" — ez a szó járja át a községet 6 ez az a szó, mely négy nap alatt megváltoztatta a köz­séget, a dolgozó parasztokat, paraszt- asszonyokat .— mindenkit. I , .. Az esti órákban ha. liUtjlSSZlUS 1/ talmas személyautó —----- áll meg a község­ház a előtt. Az utast mindenki ismeri, — az egész község lakói. Alacsony, rastagbajszú, szemüveges ember — Mezei József drávaszerdahelyi dolgo­zó paraszt, aki a szovjetunióbeli ta. nulmányútjáról érkezett meg. Felejt­hetetlen fogadás... üdvözlések... Sok-sok baráti kéZszoritás. Aztán bemennek a községi tanács, terembe és ott körülállják Mezei elv­társat. Nézik erős. csontos arcát, amely megtelt s megbarnu.lt, mióta el- . ment. A viszontlátás meghatottsága lassan felolvad és megindul a kérdez- getés. Mindegyiknek van valami kér. dezni valója, Biró János, Selymes Sándor azt kérdezik milyen város Moszkva. Varga József, Markó József és még sokan a kolhozparasztok életé­ről érdeklődnek. Meze! elvtárs mosolyogva állja a kérdések özönét. Szavai nyomán a dolgozó parasztok előtt kibontakozik a csodás szovjet mezőgazdaság, a szov­jet emberek élete, munkája. Papp Já­nos is ott állt köztük és hallgatta. Egyre jobban szorította a szó és e végén kibökte: \ ■— Hót, ha így van, akkor nekünk i$ azon az úton kell menni. — Úgy van, nekünk is meg kell alakítani a csoportot — vágták rá többen. | iuqusztus S6 Még alig reggeleden de Nagy Lajos, Papp Gyula, Bíró János, Selymes Sándor és Nagy László már ott voltak Mezeiéknél. Ók már eddig is érdeklődtek a társasgazdálkodás iránt és csak vártak, hogy Mezei elv. társ a Szovjetunióból hazatérve el­mondja mit látott. S a faluban széltében-hosszában járt a hír: , ■— Mezei estére előadást tart, s el­mondja mit látott a Szovjetunióban. — Aznap nem volt senki a községben, aki ne erről beszélt volna, s ha az utcán ketten találkoztak, ezt kérdezték egymástól: — Estére ott leszele a gyűlésen? A tanácsterem ezen az estén szűk­nek bizonyult. Ott szorongott a falu apraja.nagyja. Mezei elvtárs hossza­san beszélt nekjk, szavaival oltotta a dolgozó parasztok szomját. A jegyzet- füzetből előkerült a tengernyi tapasz­talat, s a teremben megelevenedett az, amit Mezei elvtárs négy héten keresz­tül látott. Látta a micsurinszki kísér, leti telepet, ahol a természet nagy át­alakítója, Micsurin dolgozott és tanít­ványai ma is munkálkodnak; látta a lipecki traktorgyárat, ahol futószala­gon ötpercenként készülnek a trakto. rok: látta a szovhozokat, kolhozokat, ahol kombájnok, répaszedő és ültető gépek könnyítik meg a parasztság éle­tét. De nemcsak ezt látta, hanem még sok-sok mást. A kolhozok istállójában fehérkötényben dolgoznak s villanyos fejőgéppel fejnek. Egy kolhozparaszt lakásába is bement s ott a legszebb bútorokat, villanyt, rádiót, villany- vasalót és tengernyi metszett üveg. edényt, poharat látott. Kormosné is ott állt a többiek kö­zött s figyelt. — Lám a kolhozokban is van edény, nem igaz mégsem a csajka mese. s nem igaz az sem, hogy nincs semmi­jük — mondta a mellette állónak, Az­tán hallgatta tovább, hogy mennyi minden van a kolhoztagok tulajdona, ban. Van nekik tehenük borjastól, egy agyadisznó szaporulatával, két-három süldő, és annyi baromfi, amennyit akar. — Hej, de szép életük van — mondta Kormosné, s a többiek rá­bólintottak. S ahogy Mezei elviérs előadása, vé­gére ért, egy pillanatra csend lett. Bagó Lajos és Szántó Ferenc egymás, után álltak fel s mindanriyiuk gondo­latát fejezték ki. amikor ezt. mondták­Meg hell alakítanunk . a csoportot, s akkor mi is ilyenné lehetjük az éle­tünket­...„I.... in Még alig világosodik, UüOUSZ-US 19 de ' a dolgozó parasz­--------------------tok egymásnak ad. já k a kiliiicsei Mezőieknél,.Nagy Lajos pppp Gyula és a többiek már előző este bejelentették Mezeinek, hogy bíelépnek a csoportba. S most jönnek íj többiek, akik a hallottak hatására (felhatározták: elindulnak n kolhozpa­rasztok példája nyomán. Szinte egy­másnak adják a kilincset. Ott volt ‘Tóth János, Szigetvári János. Varga \ Józsefné és még sokan. S ez egész ■ nap így megy — késő estig. Amikor az utolsó látogató is elmegy Mezei József és felesége elkezdenek szá­molni. — 38 család lépett be, 74 taggal, s ez összesen 354 hold tőidet hozott be, — mondja Mezei elvtárs. — De ez még nem végleges. Szép Alkotmány, ünnepünk lesz. Ismertessük a termelőcsoporfok módosított alapszabályait Augusztus 20 Vasárnap van. Alkot­mányunk ünnepe. A dolgozó parasztok ün­neplőbe öltözve igyekeznek a gyűlésre. A teremben ott szoronganak az új útra lépett dolgozó parasztok. Mezei elvtárs újból beszél, útjáról, csodás élményeiről... Dolgozó parasztok szólalnak fel, s hangjuk belevesz a hatalmas lelkesedésbe: Legyen az új csoport neve Ormánsági Vörös Csil­lag. Zúg a taps, az arcok kipirulnak, csillognak a szemek. Ahogy énekelnek, hangjuk erős, határozott — mint ami. lyen az útjuk, (melyen elindultak. Ez a négy nap megváltoztatta a drá­vaszerdahelyi dolgozó parasztokat, és boldog emberré tette őket. — Másodszor szabadultunk fel — mondták — és most az egyévi gazdál­kodás sok terhe került le vállunkról. És ez is a Szovjetunió segítségével. Igen, ez is, mint. sok minden más, amit a Szovjetuniónak és a nagy Sztá­linnak köszönhetünk. Bocz József T erm előcsop őrt j aink fejlődésé^ ben komoly akadályt jelentettek eddig a működési szabályzat hiá­nyosságai. Csoportjaink régi alap­szabálya ugyanis számos olyan kér­dést hagyott nyitva, melyek rende­zése szükséges volt további mun­kájuk biztosításához, de melyek rendezésével számos kis- és közép­paraszt e'.őtt hárul el a belépés akadálya is. Ezért a Magyar Nép- köztársaság minisztertanácsa nem­rég rendeletben módosította a cso­portok működési szabályzatát. A zok között a kérdések között, melyeket a minisztertanács rendelete rendez egyik leglényege­sebb a háztáji gazdálkodás kere­teinek meghatározása. Ez a kérdés számos csoportban jelentett prob­lémát és számos belépni szándéko­zó dolgozó paraszt is szerette volna biztosan tudni — belépése előtt — hogy tulajdonképpen mennyi föl­det, mennyi állatot hagyhat is meg házköriili gazdálkodás keretében — hisz legnagyobb részük hallot­ta, hogy a kolhoztagoknak is van saját maguk művelte veteményes­kertjük, tartanak tehenet, juhot, sertéseket, baromfiakat. Az új működési szabályzat ki­mondja, ho|y a csoporttagok ház­táji gazdálkodás keretében meg­tarthatnak a család nagyságá­tól függően háromnegyed ka­taszteri holdig terjedő területet, vagy ennek megfelelő szőlőt, vagy gyümöldsöst. U gyancsak megtarthatnak a csoporttagok háztáji gazdál­kodásuk számára 1 tehenet, 1 ko­cát szaporulatával, 5 juhot vagy kecskét, a család szükségletéhez mérten 1—2 hízósertést és korlát­lan számban baromfit, házinyulat és méhet. A működési szabályzat tehát biztosítja, hogy egy dolgozó pa­rasztcsalád háztartásának szükség­lete bőségesen fedezve legyen, sőt azt is, hogy a csoporttagok, a cso­portban végzett munkájuk után járó jövedelem mellett jelentős jöve­delemre tehessenek szert még a háztáji gazdálkodásból is. A fentiek szerint hagyhat tehát kinn háztáji gazdálkodásban álla­tokat minden belépő dolgozó pa­raszt. Az igavonó állatokat és a fenti keretet meghaladó haszonál­latokat be kell adni a csoportba. A csoport azonban négy évi egyen­lő részletekben visszatéríti a belé­pő tagnak a bevitt állatok ellenér­tékét, mindössze 15 százalékot von le a csoport, mely 15 százalék a közös, szövetkezeti vagyont gya rapítja. Az új működési szabályzatból élesen kidomborodik az, hogy a csoporttagok élete, becsületes megélhetése biztosítva van, hogy a csoport gondoskodik tagjairól. A minisztertanács rendeleté szerint a csoportok az öregek, ideiglenesen munkaképtelenek támogatására szociális alapot létesítenek. Ugyan­csak intézkedik az új alapszabály a terhes és szoptatós anyák támo­gatásáról. E szerint a terhes és szoptatós anyákat könnyű munkára kell beosztani és szülés előtt, valamint szülés után egy-egy hónapra men­tesíteni kell minden munkától és ha már legalább egy éve tagja a csoportnak, a mentesítés tartamá­ra biztosítani kell számukra a leg­utóbbi 12 hónap alatt teljesített munkaegységeinek 1 hóra eső részét. Termelőszövetkezeteink és ter­melőcsoportjaink működési sza­bályzatának mdóosítása számos dolgozó parasztban oszlatja el a még esetleg mgelévő kételyekét és nyitja meg előtte a belépés útját. Ehhez azonban az szükséges, hogy minél több dolgozó paraszt ismer­je meg az alapszabálymódosítás lényegét. Termelőcsoportjaínk tag­jai tehát ne elégedjenek meg a régi alapszabályok ismertetésével, ismerjék meg első sorban maguk a módosításokat s aztán ismertéssék minél több dolgozó paraszttal. Üzemi pártszervezeteink feladata elsősorban, hogy gondoskodjanak arról, hogy minden tag megismerje az alapszabálymódosítást s hogy csoportjaink tagjai, az új belépők, az előkészítő bizottságok tagjai minél szélesebb körben ismertessék az aiapszabálymódosításból terme­lőcsoportjaink tagjaira származó számos kedvezményt. ■%, %.-» Ami Bav&fa fa tnihd&t d&tyazéé A mait rendszer sötét korszakában, énről-én re fellángoltak a bérharcok :i pécsvidéki bányákon, mert mindig tart­hatatlanabbá, mindig mélyebbre siUy- lycdt a bányászok és családjaik élet­színvonala. .4 bérharcai; hetekig tartó sztrájkok formájában folytak le a kom­munista bányászát; irányításával. De a sztrájkok legtöbbször eredménytele­nül értele véget, mert a jobboldali szoe. dérnél; — úgy ahogy most is — a dol­gozók érdekei ellen törtek és megal­kuvón. anyagi juttatás ellenében hát- bo támad tál; a bányászokat. Sasjim jól emlékszik vissza ezekre a: időkre Bozsér János mecscksznbolcsi István-nkimi l> rigód ve - zetű elvtárs is. aki színién gerincesen kivette részét a sztrájkokból. Ilozsér elviátrs már iő-hen felismerte a fudges utat és nyomban rá is lépett. Beiratkozolt az MKB-ba é sazóta nllan- . lóim élén jár ágy a termelésben mint i társadalmi munkában. Munkásosztályunk önfeláldozó, szí­vós és következetes harcának meg is születtek az eredményei. A munkásosz­tály szövetségben a dolgozó paraszt­sággal kezébe vette az ország irá- tnyítását és a győzelem eredményeként Magyar Népköztársaság Alkotmánya törvénybe iktatta; „Ebben az ország­ban minden hatalom a dolgozó népé.“ Érzik is ezt a bányászok is és érzi Bo­zsér elvtéirs is. Azért készülődtek már napokkal ezelőtt a nagy ünnepre a MESZ ti ART valamennyi aknáján. — Körömszakadtáig harcolok és ki­tartok a Magyar Népköztársaság Alkot, mánya mcleltt — mondja határozottan llozsér elvtárs, aki gondolatban leméri a múlt és a jelen közötti óriási különb­séget. — A múltban beleszaladhattam vol­na a munkába, mégis annyit fizetlek az urak, amennyit akartaik. Ma a nép Alkotmánya biztosít ja a dolgozóknak a becsületesen elvég,zett munka után a becsületes bért — mondja — és haza­gondol n virágiilatos. tiszta, ájaniin bú. torozott lakására. I»e Kapott méff mást Is Bozsér etvlárs az Alkotmánytól, amely ki­mondja; ,,A Magyar Népköztársaság biztosítja a dolgozóknak a művelődés­hez való jógái." Ezt Bozsér János nagyobbik fiánál; a példája is világosan bizonyítja. Ro­zséi- Géza í946-1 ól 48-ig litván-aknán dolgozott mint csillén. De. mini ahogy az upja meséli — Géza nagyon jót ta­nult az elemi iskolában is és ezért 1Qt8-ban elhatározta, hogy mérnök lesz. Nem is sokat gondolkozott, Tud­ta, hogy a szocializmus építésében na­gyon sok mérnökre lesz szükség. Jelentkezett is a kecskeméti mérnöki iskolán, ahol kitűnő eredménnyel le­tette a felvételi vizsgát és elkezdte te­rűkul jövőjének alapját. Csakhamar ki­váló tanulóként lüiit ki és szorgalmá­ért ösztöndíjra javasolták. Így a tel­jes ellátás mellett Bozsér Géza még havi 100 forint ösztöndíjban is része­sült; Két évi tanulásának meg is leli az eredménye, mert jclcsrendu,:n le. érettségizett. Tasm Hiányait ssiéjj nem fejez­te be. Szeptemberben tovább fogja folg, tolni, de már nem Magyarországon, hanem a világ legfejlettebb államában, a Szovjetunióban. Óimét majd mini, vegyészmérnök jön haza és ludasát ~~ : szocializmus építésében fogja hasz­nosítani. Ezer és ezer ilyen példát lehetni móf felsorolni, melyek mind ízt t(U;röz;k, hogy napról-napra vidámabb, szebb lesz az életünk. .4 középiskolákban, az egyetemeken dolgozók gyermekei tanulnak, a: üdülőhelyeken munkások pihennek. Mindezt az Alkoliiwiii/nak köszönhetik a dolgozók. Azért ünne­peltek a bányászok is olyan lelkesen, vidáman, szívbőljövően vasárnap R, J.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom