Dunántúli Napló, 1950. augusztus (7. évfolyam, 176-202. szám)

1950-08-20 / 193. szám

*950 AUGUSZTUS 20

K 1 Pit o

9

A lapszer vese lein k feladata az őszi tömegoktatás előkészítésével kapcsolatban

Október 1-én kezdetét veszi a közép és alapfokú oktatás. Szükséges megnézni, hogy a múlt oktatási évadban milyen hiányosságok voltak ■alapszervezcteinklien a káderek elméleti színvonalának elősegítése terén. Nyíltan felvetjük a hibákat, mert ezzel megelőzzük újbóli elkövetésüket.

Az elmúlt oktatási évben már a megszervezésnél nutatkoztak komoly hibák. Nem a minőséget, hanem a mennyiséget tartottuk fontosnak. Sokkal több szemináriumot szerveztünk, mint amennyi képzett szeminá- \ riumvezető rendelkezésünkre állt. ' Súlyosbította a helyzetet szemináriumvezetőink rossz szociális összetétele is. Kevés munkás és szegény parasztot készítettünk élő a nyári elő adóképzőkön oktatói kádernek. Nem vizsgáltuk meg kellően előadóink Párthoz való viszonyát, azt, hogy mennyire lesznek képesek gyakorlati pártmunkásokat nevelni.

A hallgatók oktatásba való bevonásánál is komoly hibákat követtünk el. Egyes alapszervezeteink az önkéntes jelentkezés figyelembe vétele nélkül vonták be az elvtársakat az oktatásba. Ennek tudható be, hogy a Mcszhart bányavidéken, a Kokszmíí- nél, de egyéb alapszervezetekben is szemináriumaink egy-két összejövetel, után lemorzsolódtak, nem egy közülük teljesen széthullott. Másutt ellenkezőleg, mint pl.: a Kossuth akuán minden jelentkezőt beosztottak. Bekerültek így a szemináriumokba olyanok is, akik magatartásukkkal, passzivitásukkal később hátráltatták ä munkát Bányász alapszervezeteink, amikor látták, hogy az aknáknál szervezett szemináriumok nem életképesek, ahelyett, hogy azonnal hozzáláttak volna a szemináriumok telepeken való megszervezéséhez, lemondtak a főid alatt dolgozó elvtársai; képzéséről és csak a felszínen dolgo- 1 rókát igyekeztek szemináriumokba .összefogni.

Az ellenőrzésnél i* komoly hibákat követtünk ek Az ellenőrzést az alacsonyabb képzettségű elvtársakra , bíztuk, ez pedig azt vonta maga után, hogy ellenőrzésünk többségében csak technikai és nem elvi tartalmú volt.

Az elmúlt oktatás tapasztalatai alapján az Í950—51. évi oktatási évben oktatásunkban bizonyos változá- aok történnek. A változások főbb (szempontjai a következők:

1. A minőség, az elméleti színvonal emelése a pártoktatás kiszélesítésével egyidőben.

2. Oktatási rendszerünk leegyszerűsítése.

3. Az elmúlt oktatási év tapasztalatai alapján a tematikák zsúfoltságának megszüntetésével biztosítani a legfontosabb kérdések alaposabb feldolgozását.

Fenti szempontoknak megfelelően a jövő évi oktatási formák a következőképpen alakulnak:

A haladó és középfokú (volt 3bó-i napos színvonal) szemináriumbk helyett középfokú politikai iskolákat indítunk. A középfokú politikai iskolák nagyjában azokat az anyagokat dolgozzák fel, mint a káder-tanfolyamok (volt 5 hónapos pártiskolai színvonal), csak kevesebb klasszikus irodalommal, bővebb magyarázati segédanyagokkal.

A középfokú politikai iskolák hallgatói közé vonjuk be az elmúlt oktatási évadban 3 hónapos pdrtis- kolai színvonalon tanult elvtársakat, a pártiskolát végzettek közül azokat, akik a megfelelő 1 alapképzettsé- ■ get elsajátították; az alap- és haladó, fokú szemináriumot jól végzett hallgatókat, elsősorban az alapszerve- zeii^ titkárokat, vezetőségi tagoltat.,

. párt és tömegszervezeti aktívákat, azokat, akik megfelelő alapképzett béggel rendelkeznek.

Az alapfokú szemináriumok he- alapfokú politikai iskolákat indítunk. Az eddigi zsúfolt tematika helyett ezek a politikai iskolák 4 főkerdescsoportöt Fognak tárgyalni. amelj.gk a közvetlen előttünk' álló partépttés os termelési feladatokat segítik elő.

Az alapfokú politikai iskolák hallgatói közé vonjuk tie az elmúlt övben alapfokú- szemináriumon, rászívott elvtársak egy, részét ' (akiket még nem lehet bevonni a, középfokú oktatásba), továbbá az olyan elvtársakat, akik eddig még semmiféle oktatásban nem részesültek, elsősorban a. pártmunkában elöljárókat, népnevelőket, falujárókat, tizesbizalmiakat, aktivistákat, tömegszervezetekben dolgozó elvtársakat, a termelésben élenjáró sztahanovistákat, él- munkásokat, brigádvezetőket, újítókat, műszaki értelmiségieket, párttagokat és tagjelölteket.

Alapszervezeteink vezetőségi ülésén napirendi pontként tárgyalják le a jövő évi oktatás kérdését. A vezetőségi ülésen állapítsák meg, hogy az alapszervezeten beiül hány közép, fokú politikai iskolát, hány alapfokú politikai iskolát indítanak. Jelöljék ki a politikai iskolák előadóit (azokat, akik az előadóképzőkön kiképzést kaptak), valamint azt, hogy kik fogják ellenőrizni ezeket a politikai iskolákat. Ha az alapszervezet saját tagságából a politikai iskolák vezetőit biztosítani nem tudta, úgy haladéktalanul lépjen érintkezésbe a felső pártszervvel, hogy előre biztosítani tudja a politikái iskolák élő. adóit.

Az alapszervezet vezetősége vizsgálja meg a tagságot, hogy ki ‘milyen képzettséggel rendelkezik és kinek milyen fokú oktatásban kell résztvennie. Utána beszéljék meg kil- lön-kiilön az elvtáreakkal, hogy az alapszervezet vezetősége alap- vagy középfokú politikai iskolára javasolja az elvtársakat további fejlődésük érdekében és csak az illető elvtárs beleegyezésével osszák be valamilyen fokú oktatásba. Nagyon fontos, hogy az ezeken a politikai iskolákon résztvevők többségét munkás és paraszt káderekből biztosítsuk. Falusi alap- szerzvezetejnk vezetőségének különös gondot kell fordítani a káderek iskoláztatásánál a szocialista szektorban dolgozó elvtársakra, akik a szocializmus építésében előljárnak. Nem szabad elhanyagolnunk és az iskoláztatásból kihagynunk azokat az elvtársakat sem, akik nem szocialista ezekforban dolgoznak. Pl. falun az egyénileg gazdálkodókat. Tudnunk kell, hogy földterületünk nagyobb ezázlékát méy egyénileg művelik.

Különös gondot kell fordítanunk az ősszel induló oktatásnál a tömegszervezetekben dolgozó elvtársak iskoláztatására. El kell érnünk, hogy bentlakásos iskolákon, de az alap- és középfokú politikai iskolákon is leg alább 25 százalékban legyenek elv társnők.

Azokban az alapszervezetekben, ahol középfokú politikai iskolát a hallgatók kis száma miatt megindí- tani^nem lehet, ezt a körülményt a

fe.sőbb pártszervezet tudomására kell adni, hogy gondoskodás történjék ezeknek a hallgatóknak a továbbképzéséről.

jövőévi oktatásnál nem szabad előfordulni, hogy a hallgatókat adminisztratív módon, faliújságra való kiírassa!, hangszórón történő kiértesítéssel vonják be az oktatásba.

A mostani előkészítés úgy történjék, ^hogy alapszervezet vezetősége által kijelölt hallgatókat személy szerinti népnevelőmunkával tudatosítsák arra, hogy elméleti színvonalának emelése nemcsak kötelessége, hane mmegfíszteltetés egyúttal számára az, hogy oktatásban részesülhet^ Osszák he az elvtársak a hallgatókat 6—8-as csoportokba, elméletileg jól képzett elvtársakat egyéni felelősséggel bízzanak meg a hallgatók közötti tudatosító, népnevelő munkával. Minden közép- és alap- fpkú politikai iskolára kerülő hallgató véleményét, kívánságát ismerniük kell.

El kell érnünk, hogy október l én

Üím,!0''1!.11'5,' évad megindulásakor unden hallgató azzal a tudattal induljon neki a tanulásnak,, hogy elméleti színvonalának emelését, ezzel partr.uinkájónak, termelési mankója nak jobb elvégzését biztosítja.

^Tartsa minden alapszervezet vezetősége szemeiül? Pártunk- Politikai Bizottságának 1949 október 20-i ható. rozatat: „Vártunk és országunk további fejlődésének most egyik fő akadálya, a marxista-leninista szellemben nevelt káderei;, hiánya. Fejlődésünk e szűk keresztmetszetét fog. jak megszüntetni, ha kádereink marxista-leninista nevelését egész púrt’tmmMnk előterébe állítjuk' és végétünk annak a helytelen gtja- kö,-latnak, amely az elméleti munkát a. mindennapi feladatok megoldása közben háttérbe szorította.“,

BÉKÉSI LÁSZLÓ a Megyei : Pártbizottság agil, prop. oszt. politikai munkatársa

Fény derült a Kokszművek jobboldali szociáldemokratáinak aknamunkájára

A’ Koreai Héten dolgozóink közelebbről megismerték az ellenség arcát, felismerték azt, hogy csakúgy, mint az imperialista háborús gyújtogatok, az üzemen belüli ellenség sem válogatja eszközeit. Amint az amerikai imperialisták az „emberi jogok megvédésére" hivatkozva a békés lakosság százezreit igyekszenek kiirtani Koreában, vagy a görögországi és jugoszláviai koncentrációs táborokban — a háborús gyújtogatok hazai ügynökei, a jobboldali szociáldemokraták, a demagógok, a klerikális reakció emberei is a „dől. gozók érdekeire" hivatkozva folytatják romboló aknamunkájukat.

A pécsi Kokszműveknél is

felismerték az ellenséget a dolgozók.

Már régóta ott lapultak soraikban. De csak lefetyelésnek, üres demagógiának tartották megnyilatkozásaikat, hiszen a párttitkár elvtárs sem tesz semmit ellenük. „Megélünk mi béké. sen együtt" — alapgondolatból kiindulva, a párttitkár, Bence Györgyösem vette fal az üzemen belül meghúzódó ellenség gllen a harcot.

A népnevelő munkára egyáltalán nem fordított gondot. így nem is magyarázhatták meg alaposan a dolgozóknak a népnevelők a minisztertanács határozatának jelentőségét. Nem tartott sem népnevelő értekezleteket, sem vezetőségi ülést.

Á Kokszművek dolgozói a Koreai Hét fokozott békeharcában rájöttek arra, hogy az üzemen belül meghúzódó ellenség semmiképpen sem haladhat ugyanazon az úton — a szocializmus építésének útján — mint az üzem dolgozóinak nagy többsége. Az Alkotmány hetében pedig, amikor mérlegre tették munka közben, hogy mennyimindent köszönhetnek máris az Alkotmánynak, a minisztertanács határozatának, áz új normáknak, rádöbbentek arra, hogy az üzemben meghúzódó jobboldali szociáldemokrata elemek, a demagógok nem csupán ,,ünnepron- tók", hanem mindaz ellen törnek, me. lyet Alkotmányunk már eddig is kiharcolt és amit ötéves tervünk a továbbiakban is nyújt valamennyi dől. gozónak.

Elbeszélgettek a többi üzemek dolgozóival, azonkívül a napi sajtóból is rendszeresen olvasták, milyen nagy segítséget nyújt másutt a szakszervezet és a pártszervezet az üzem dolgozóinak a békeharcban, az új normák győzelemre vitelében. Mindebből a Kokszművek semmit sem kaptak. Teljesen magukra voltak hagyatva úgy az előkészületben, mint az új normák bevezetésekor. Tehát az egész békeharcban.

Fehér István, volt szociáldemokratában ismerték fel legkönnyebben az el. lenséget. Hetenként több, mint kétszáz forintot keresett, mégis állandóan elégedetlenkedett. Még a normást is megfenyegette kalapáccsal kezében. Arra akarta rávenni, hogy lazítsa meg normáját. Bandié Ferencről mindenki tudla, hogy egy másik üzemből lopás miatt távolították el. Rövidesen azt is megtudták róla, hogy ő is jobboldali szociáldemokrata. Ö is uszított az új normák ellen. Papp Jánossal együtt állandóan egy követ fújt.

Állandóan

elégedetlenkedett.

A kemencések előtt ugyan egyáltalán nem volt nagy népszerűsége, hiszen csak szájaim szeretett-Amikor a szakmunkáshiányban a vállalatvezetőség arra kérte Papp Jánost, mivel képesített kazánfűtő, hogy lépjen termelő, munkába, letagadta még azt is, hogy kazánfűtő lenne.

De Török József sem volt különb a többinél. Bár néhány évvel ezelőtt párttitkára volt az üzemnek, de mindenki tudta, hogy demagógoskodásá. val éppen az ö titkársága idején züllött szét a pártszervezet. Arnold István sem volt egyáltalán népszerű. Nyilas mivoltát soha egyetlen percre sem tudta palástolni.'Törtető, karrierista volt. Szerette volna a Pártot is félrevezetni, hogy elriassza ezzel a beqpületes dolgozókat a pártszervezettől.

Az üzem jobboldali szociáldemokratái nem a Koreai Héten kezdték el aknamunkájukat. Még csak nem is a minisztertanács határozatával kapcsolatban. Fehér Istvánék,Bandié Ferencék már a felszabadulás előtt az elnyomókkal, a kizsákmányol ókkal paktál- tak össze. Török Józsefék, Arnold

Istvánék már közvetlen a felszabadd, lás után a Pártba beférkőzve igyekeztek belülről megtámadni a munkásosztály ügyét, rombolni a pártszerveze. tét, a Párt tekintélyét. Azóta is állandóan a dolgozók ellen törtek.

Legélesebben

most vették észre, az áj normák bevezetésénél,

amikor minden dolgozót befolyásuk alá akartak vonni. Amikor arra akarták rávenni a dolgozókat, hogy továbbra is a laza normákkal dolgozzanak. Amikor lázitottak a miniszterta. nács határozata ellen. Az ellenség mesterkedését annál is inkább köny- nyen folytathatta, mivel sem a párttitkár, se az UB, sem a vállalat- vezetőség nem leplezte le aknaniunltá- jukat. Valamennyien szemethúnytak az ellenség mesteikedései . fölött. Az üzem normását teljesen magára hagyták.

Az üzem öntudatos kommunistái azonban végetvetettek az ellenség aknamunkájának. Leleplezték a többi öntudatos dolgozóval együtt ax egész bandát Az üzem kommunistái ezzel bebizonyították, hogy csak a Bence Györgyik, az UB vezetői megalkuvók. Tehát csak egyes gerinctelen, a kommunisták forradalmiságát nélkülöző bábok a megalkuvók. Áz üzem dolgozói pedig tettekkel igazolták ragasz, kodásukat Pártunkhoz: Géczi Lajos, Stádics Ferenc, Sifrik János szállítók a Koreai Héten 98 órát takarítottak meg békeharcukkal. És az üzem 131 dolgozója 2—15 százalékos felajánlást tett az Alkotmány ünnepére is. Ennek során számtalan dolgozó már túl is teljesítette új normáját. így Péter. Ferenc, Rücker Ádám, Hofrnan Lajos 110 százalékos eredménnyel ünnepli az Alkotmány ünnepét.

Az üzem valamennyi dolgozója felismerte az ellenséget. Még jobban ragaszkodik Pártunkhoz, mert megvédte az ellenséggel szemben és kezébe adta az új normákat, mellyel új győzelmeket harcolnak ki. Azokat pedig, akik megalkudtak az ellenséggel, maguk mögött hagyják és még nagyobb lendülettel haladnak a szó. ciaiizmus megvalósításáért,

A Ikotmányunk ünnepén elérjük a 200 százalékot

így akarnak méltóképpen ünnepelni a dunaszekcsői dolgozó parasztok

Ha valaki végigmegy a dunaszekcsői főutcán, azonnal szemébe tűnik, hogy az egyik hatalmas ház előtt szüntelenül sorakoznak a kocsik. Mindegyiken jól megtömött gabonászsákok és mellettük a gabona gazdája. Ha valaki a raktár falán függő versenytáblára néz, ezt olvashatja: Begyűjtendő mennyiség 8.519 mázsa, begyüjtve: 14.793 mázsa, 174 százalék. Utána sorakoznak az élenjáró dolgozó parasztok: Farkas János 813. Husii János 800 és Gölli László 695 százalékra teljesítették a beadást.

— Most, hogy 174 százalékra állunk — mondja Kalinti János raktáros — nem jelenti azt, hogy leáliunk. Ellenkezőleg, azt jelenti, högv fokozzuk az ütemei s augusztus 20-ra 200 százaléknál akarunk lenni.

KzcKet mondja Husii nihály.

Balogh József és Koncz András is, akik a vételi jegyre várakoznak. Nem most adnak be először, hanem újbóli eljöttek, s az utolsó szem felesleges gabonájukat is behozták. Igaz, hogy nem sokat hoztak -w fejenként egy mázsát. De így, a sok kicsiből kerül össze a tíz-húsz mázsa s abból a vagon és úgy lesz majd a 174 százalékból 200 százalék.

Kemény harc árán jutottak el idáig a dunaszekcsőick. Aratáskor a faluban épkézláb embert nem lehetett találni — csak esténként. De akkor is a pártszervezetben, ahol ■ a népnevelő gárda tartotta az értekezletét. Akkor még az aratás gyors befejezése voll a főkérdés, de már megjelent az értekezleteken ez a szó is: begyűjtés. Horváth elvtársnak, a titkárnak és Por koláb elvtársnak • az volt a véleménye:

„Már r,eki kell láíni a begyűjtési agitációnuk. hogy az a csép/éssel folyamatosan menjen s egyidőben fejeződjék be“. IJgy határoztak, hogy meg kell_ kezdeni a háziagitációt a géptől való beadás érdekében.

Dunaszekcjőn a korábban elhangzott szó és a tett egybevágott. Ennek fényes bizonyítéka az elért eredmény

— fia erről beszélünk — mondja Porkoláb elvtárs — akkor csakis a

népnevelő munkát említhetjük először, A felvilágosító munka megszervezésével értünk el idáig, s azzal, hogy időben tértünk rá a kővetkező kérdésre: a begyűjtésre.

így már az első mázsák elcséplése után dolga akadt Kalinti Jánosnak a terménybe gyűjtőnek. A dolgozó parasztok Gyurica István, Kövesi József és a többiek a gép alól vitték be gabonájukat. Az első beadó — ugyanúgy mint az aratásban is — a Petőfi termelőcsoport volt, ahonnét 491 mázsa került a terményraktárba.

Közben a pártszervezet olyan volt, mint egy főhadiszállás. Porkoláb és Horváth elvtársak egész nap, de még éjjel is az irodában tartózkodtak. Ok vezették a begyűjtési csatát. Hetenként három este összejöttek a népnevelők s megbeszélték a tapasztaltakat. Itt merült fel, hogy a gépeknél vontatottan megy a munka, s így kevés gabona gyűl be. Akkor határozták el, hogy egy népfront bizottsági tag egész nap inspekciót tart s ö felel a cséplőgépekért. Minden géphez népnevelő került s az vezette ezután az agitációt. A 80 tagú népnevelő cso- por/ tagjai pedig állandóan járták a falut.

A pártmmmmtk „ez az intézkedése hamarosan megjavította a helyzetet. Azokban a napokban többszáz mázsával több gabona gyűlt be, mint előtte. A pártszervezetben úgy vélekedtek, hogy ha így megy tovább a begyűjtés ,akkor augusztus végére teljesítik az előirányzatot.

A cséplés közepefelé jártak, ami-, kor a községbe bombaként ütött be: Szegvár és Mindszent községek vállalták, hogy augusztus 20-ra befejezik az előirányzatot. A pártszervezet azonnal összehívta a népnevelőket s megbeszélték a feladatot. Másnap a község kilenc helyén a népfront bizottság tagjai kisgyűléseket. tartottak, ahol ismertették a két, község felhívását.

Porkoláb elvtárs fejében született meg az ötlet s másnap már a szerint dolgozlak. Maczák Bélát. Demeter Jánost és Béres Bélát, akik pétdamu tatúan teljesítették kötelességüket,

kisgyűlések vezetésével bízták meg. ök i* felhívták a dolgozó parasztokat, hogy kövessék őket, hisz a kézségben nincs olyan, aki ne gondolna szero- • tettel az Alkotmányra.

Akkor már mindenütt az Alkotmányról foly a szó, A szigeti dolgozó parasztok azzal hozták be gabonájukat, hogy ezt azért adjuk, mert az Alkotmánytól kaptuk a villanyt, telefont, iskolát, postát s ezt így tudjuk meghálálni.

De nemcsak a szigetiek gondolkodtak így. Kövesi József azzal rakta le 13 mázsa feleslegét: „Ezt azért adom, mert az Alkotmány tette, lehetővé, hogy községünk vasutat kap, melyei már építenek“.

Lfnárt Sánflorné az asszonyok.

felé szólt, amikor az összes feleslegét lerakta a raktár mázsájára:

Mi asszonyok, örömmel'kell, hogy gondoljunk az Alkotmányra. Az Óvodát, a napközi, otthont és az orvost rendelőt az • Alkotmány biztosította. Ezért mindenki teljesítse kötelességét s akkor a jövőben még többet kapunk.

Ar egész községet -megmozgatta az Alkotmány ünnepe. A kocsik végtelen hosszúságban álinak a raktár előtt s ha egy elmegy, helyébe kettő jön. S a teljesítményük nap mint nap emelkedik. Csütörtökön még 174 százalékra álltak, pénteken este már 176 volt. Aznap még erősített a dunaszekcsői pártszervezet s újból a kisgyűlések sorát rendezte meg. Szombaton már 1 amás István és még többen bevitték utolsó szem felesleges gabonájukat — az eredmény 178 százalék lett.

De a dunaszekcsői dolgozó parasztok^ mint ahogy a 118 százaléknál “ úgy most a 178 'Százaléknál m állna« ípcg. Mindannyian Inegfogad- tá.c: úgy ünnepük az Alkotmányt, hogy ami van még felesleg, mind vasárnap. beadják. Megfogadják a Megyei Bizottság felhívását: vasárnap is folytatják,'a begyűjtést, hogy elérjék azt. amit'Kusti Mihály, Balogh József éS minden dunaszekcsői dolgozó paraszt célul tűzött ki — a 200 ’százét lékot.

Bocz József