Dunántúli Napló, 1950. június (7. évfolyam, 125-149. szám)

1950-06-18 / 139. szám

8 1950 JÚNIUS 1* ' n n p l o Félrevezette a Pártot, visszaélt titkári fnnltciójávat, bábáskodott a dolgozókba! Hegedűs István, az István-aknai villamosműhely bércsaló művezetője Mikor Yándori Andrásnak, az Ist­ván-aknai műhely vezetőjének nor- maesalását leleplezték, a pártirodá­ban. többek között ezeket mondotta: — A villamosműhelyt nem nézik meg? Ott is ugyanez a helyzet. Á pártszervezet természetesen Yán­dori „figyelmeztetése“ nélkül is utánanézett volna a villamosműhely­nek. Felül ie vizsgálták és mikor sorrakerült Yándori és társainak a Pártból való kizárása, akkor Hegedűs Istvánt, az István-aknai műhely volt párttitkárát is kizárták, mert az egész normacsalásnak, — úgy a lakatos-, mint a villamosmííhelybcn — ő voll az értelmi szerzője. Amikor az István-aknai nagycsarnok­ban felolvasták Hegedűs normacsa Meat, Hegedűs visszaéléseit és a fe­gyelmi bizottság előterjesztését, amely a kizárást javasolta, egyszerre emelkedtek a kezek a magasba és kórusban hangzott a válasz a javas­latra: — Zárjuk ki! Hegedű? tigye már rógófa vajúdó kérdés volt az István-aknai elvtársak előtt. Régóta nem voltak már meg­elégedve Hegedűssel. Ez a régóta még a felszabadulás előtti időkre nyúlik vissza. Ettől az időtől kezdve isme­rik Hegedűst. Tudják róla, hogy a múltban talpnyalója volt a tőkések­nek és hizelgett nekik, kegyeikbe akart férkőzni. A felszabadulás után pusztán számításból belépett a Kom­munista Pártba és ott hangoskodott. Képmutatóan úgy viselkedett, mint jó kommunista és néhány becsületes elvtáesat sikerült is megtévesztenie.­Hegedűs a Pártot is megtévesztve 1949 őszén az István-aknai műhely titkára lett. Funkcióját arra hasz­nálta fel, hogy állást Ígért minden­kinek, főleg nőknek. Amikor titkár lett, úgy vélte, hogy többé nem is kell dolgoznia és nem is igen dolgozott. Ehelyett terrori­zálta a műhely dolgozóit, sőt bér- csaló lett, Kasznár Ferenccel, a vil- lamosműliely vezetőjével egyetem­ben. Az időutalványozó könyv sok min­dent elmond a villamosmühelyről. Felvilágosít bárkit is arról, hogy a műhelyben nincs 100 százalékon aluli teljesítmény. Az adatok közül is legkirívóbb Hegedűs Istváné, Ilyen munkateljesítmények olvashatók: „Szabolcsi lakótelep közvilágítás ja­vítás. Előirányzott idő 1.200 perc, ■Jvégezve 150 perc alatt. — Mü'u-ly- motor öntötlvaskapocs javítás, elő­irányzott pe*c "20, elvégezve 450 perc alatt. ViUamosgynjtógép készí­tés: Előirányzott idő 700 perc, elvé­gezve 450 perc alatt.“ Pedig tényle­ges munkája az elvégzettnek még a ncgyedpcsíél sem feli c ki igen sokszor, de ennek ellenére kapta a fizetést á 130—150 százalékos „tel­jesítményei" után. Sok mindent tudnak mondani He­gedűsről az István-aknai elvtársak. Tudják azt is, hogy igen sokszor mu- las7.tott műszakot és ilyenkor éjjel jött be az éjjeli műszak leple alatt, de munka helyett aludt a műhelyben. Ezt elnézte neki Kasznár Ferenc, a műhely vezetője is. sőt nem egy esetben megbízta azzal is, hogy. szá­mítsa ki neki a teljesítményeket. Ilyenkor persze Hegedűs nem feled­kezett meg magáról, hogy az adóssá­gait ki tudja fizetni. Szeretett kocs- inázni és ha már nem hiteleztek neki, a dolgozókból kipréselt egy-egy iröccsöt. Ilyenkor aztán hizelgett ne­kik. A fröccsért elmondta az illetőt minden jónak. Visszaélt a hatalmával. Holla Fe­renc meséli, hogy- többször kijelen­tette az üzemben: ..Egy pártonkíviiU nem szárnyalhat tál egy párttagot sem a keresetben, akármennyit is dolgozik“ Hegedűs önkényesen mcgltnmisíioffa Pártunk politikáját és romboló munkát végzett a dolgo­zók között. A munkafegyelmet állan­dóan megszegte és amikor késett, azt hazudta, hogy „pártmunkán“ volt.-Hegedűssel együtt leleplezték Kasznár Ferencet is. aki nemcsak Hegedűsnél, hanem több más esetben is követett el normalazításokat. De a dolgozók elsősorban Hegedűs kizá­rásának örülnek, annak, hogy az István-aknai nártszerevem kitaszí­totta soraiból ezt a munkásosztályt férevezetni akaró, basás'.codó. hí­zelgő, törtető, bércsaló iszákos rön­köt. Á Hegedűs ügy felszámolásiban jó munkát végzett a pártszervezet, de abban kétségkívül hibás volt, hogy ennek az alakoskodó fráternek viselt dolgaira nem derí'“‘f már előbb fényt. Ká'zon József * A munkások és dolgozó parasztok gyermekei igen jó érettségi bizonyítvánnyal köszönik meg a Párt segítségét A komlói Hübner Klára is kitűnően vizsgázott? pedig az apácák el akarták buktatni ' 'Az égésé országban foflynak az érettségi vizsgák. Fiataljaink leg­nagyobb réeae jól felkészülve ment • vízsgáztatóbizottság elé, hogy szá­mot adjon tudásáról, hogy bebizo­nyítsa érettségét az egyetemi és fő­iskolai tanulmányokra. Mindenütt, — így Pécsett és Baranya megyében is —r jók az eredmények, sőt a tanévvégi jó jegyeket is túlszár­nyalják az érettségi vizsgák osz­tályzatai. Az érettségi előtt a peda­gógusok, az érettségi elnök és a vizsgáztatók elbeszélgettek a diá­kokkal, feloldották bennük a vizsga előtti szorongást, feszültséget. A pedagógusok általános vélemé­nye az, hogy soha még ilyen ambí­cióval nem készült a diákság az érettségire, soha nem mutatkozott meg ilyen jól a tanuláshoz való vi­szony állandó javulása, amit még csak folooaott a tanulmányi ver­seny, a kongresszusi felajánlás .Es ez nem is csoda. Fiataljaink tudják, hogy nyitva áll előttük az egyete-: a»ek, főiskolák kapuja, tagjai lesz­nek majd a Dolgozó Ifjúság Szö­vetségének és a dolgozók állama minden téren segíti őket, tandíj- mentesség, ösztöndíjak, kollégiumok és menzák várják őket. 'Az érettségizők tudjál:, hogy a Pártnak köszönhetik nyugodt tanu­lásukat, tudják, hogy a Párt lep­lezte te a VKM-ben meghúzódó re­akciót. a Párt javította meg a mi- ttiüziériura munkáját és vette le a diákság válláról a felesleges terhe­ket. Hossz« asztal elffft ülnek az Erzsébet-leánygimnázium érett­ségizői. Mindegyikük előtt kis pa- pírszeilet, rajta az érettségi tétel. Velük szemben a bizottság. A leá­nyok szeme kíváncsian fürkészi a tételt, jegyzeteket készítenek róla, várják, hogy felelhessenek. Nem izgatottak. Nem remeg a hangja felelés közben Hübner Klá­rának sem, akinek céduláján a kö­vetkező tétel szerepel: „A testek hőokozta kitágulása, — hőmérők.” Folyékonyan, értelmesen felel, szin­te magyarázza az anyagot. Nem mulasztja el megemlíteni, hogy az tanuló lett, így köszönte meg a Párt, a népi demokrácia segítségét. Most itt ü/1 a hosszú asztal előtt és érettségizik. Bebizonyítja, hogy nem ő volt hibás akkor, mikor rosszabb osztályzatokat vitt haza, mikor már- már lemondott arról, hogy álmait valóravállhatja, — tanárnő lehet. Mindenből jól, értelmesen felel. Szomjas a tudásra, szereti az anya­got, látszik, hogy nem kényszerből tanult, hogy nem magolt. Jövőre pedagógiai főiskolába megy. És ha ott is jól megái'ja a helyét, bölcsésznek szeretne menni. A pesti tudományegyetemre kerül majd Hübner Klára, a bányász­gyerek, hogy diplomája megszerzése után a munkások és dolgozó pa­rasztok gyermekeinek ezreit nevel­je és irányítsa a főiskolák feléi Garami László LEGFŐBB ÉRTÉK AZ EMBER A csecsemők nyári táplálása A csecsemő egészségi állapotát kél időszak befolyásolja, igen jelentős mértékben: Az ősztöljtavaszig tarló időszak és a nyár. Az ősztől-lavaszig terjedő időszak a légúti (orr-torok- légcső. hörgők, tüdő) hurutok és gyulladások egész sorát hozza létre, a nyári meleg a gyomor és bélrend­szert belegítik meg. ennek a két sze­zonnak az egészségügyi jelentőségére mar számos közlemény hívta fel a f:- gyeimet, de nem lehet eleget írni, i1- letve olva ni, tudni arról, hogy e két szezon okozta károsításokat miként lehet a minimumra szorítani. Most a nyár elején, amikor a gyomor és bél. rendszer hurulos és gyulladásos meg­betegedéseinek a szezonja kezdődik, had foglaljuk össze a modern cse­csemőgyógyászat álláspontját e kér­désben. E nyári megbetegedések fellépte két tényezőtől füg: 1. A csecsemő, gyomor és bélrend­szerének állapotától, ellentállóképes- ségélöl. 2. A iláplálékitól. Tulajdon­képpen e két tényező szorosan ösz- szefügg egymással, mert ha nem meg. felelő táplálékkal terhelem a nyár; melegtől erősen befolyásolt gyomrot és beleket, legyengítem e-lentálló ké­pességét, felborítom a gyomor és belek emésztő nedveinek feltétlen szükséges harmóniáját és így megbe- legílem. A csecsemő nyári gyomor-bélrend­szeri megbetegedéseit elkerülöm: 1. A nyárnak megfelelően helyesen beállított táplálékkal. 2. A tej lehelő legtökéletesebb konzerválásával, bak­térium tartalmának minimumra szo­rításával Az első kérdésre a nyárnak meg­felelően helyesen beállított tápiá. lókra vonatkozóan a következőkhöz kell larlani magunkat: Ahogy a fel­nőtt sem kívánja nyáron a tömény zsíros ételeket, mert érzi. hogy el­rontja vele a gyomrát, hanem könnyű üdítő ételeket keres önkénytelenüi is, a csecsemő szervezete sem bírja a tömény táplálékot, azt amit télen. Orvosilag tudjuk, hogy nyáron a gyo­mor emér.zlőanvaga: a sósav és emésztőnedvei (febbmenljei) kevésbbé termelődnek, illetve könnyen lecsök­kennek, ugyanúgy a bél emésztőned­vei: fermentjei is. Mit kell lenni cmialt? Ha nincs anyalcj. mely úgy­szólván alig ad munkát a gyomor és bélfermenteknek. jobban lezslrlalanl- tom a tejet, méginkább meghigitora könnyen emészthető anyagokkal (nyákal). de viszont pótolom az így csökkenlett táplálóért&két, vagy cu. korral, vagy a nyáron is kevésbbé ernyedő tápcukorra], vagy ha a nyár elölt zsírdús vajrántásos fejet adtam, áttérek az előbb említett táplálásra, vagy az addig liaíznált zamakóból kevesebbet leszek a tejbe. A másik kérdés: A lej lehelő leg­tökéletesebb konzerválása, a nyári táplálás, alapvető tétele. Amelyik csecsemő nincs abban a szerencsés helyzetben, hogy anyatejet kaphasson (ahol nincs konzerválási probléma) legalább jól konzervált tehéntejhez jusson. Azt jelenti ez. nemcsak a sú­lyos betegségeket okozó tífusz, vér­has bacilust irányozzon belőle, ha­nem a minden tejben jelenlevő sa­vanyító bacilusokból kevés legyen és ne szaporodhasson el benne. Hogyan érem ezt el? A jó édesízű (minden egyes köbcentiméterében 10—20.000 bacilust tartalmazó) tejet felforra­lom, ezzel a bacilusokat elölöm és a tejet lehűtve tartom, hogy a levegő­ből újra belekerülő baktériumok rí­méi el ne szaporodhassanak benne. Ha este és reggel a friss tej érkézé, sóig le’porból készítem a tápszert. A nyári hurutos bélmcgbelegcdések elleni küzdelemben a tejporoknak ki­vételesen nagy jelentősége van. mert baktériummentesen huzamosan tárol­ható. Munkafelajánlás Az Orvos-Egészségügyi Szakszer­vezet tagjai munkaversenyük: a Gyógyíts Jobban Mozgalom keretében felajánlásokkal járulnak hozzá a szo­cialista egészségügy megvalósításához, népünk egészségügyi színvonalának emeléséhez. A sokszáz felajánlás kö­zül kiemeljük dr.Kishegediis Jánosaié OTI fogszakorvos felajánlását, ki a szomszédos Nagyharsány községben lévő kőbánya összes dolgozóinak fo­gazatát heti két kiszállás alkalmával átnézni a rossz fogakat helyben eltá­volítja, foglisztitást és foginkezclést végez és felhívja a dolgozok figyel­mét a fogazat rendbentartására é; » hiányok póllására. Tanulással készüljünk lel a terménylietaharflásra A DÉFOSZ országos központja jutaflomban részesítette az 1949. év* termény begyűjtéskor jól dolgozó DÉFOSZ irodavezetőket, köztük en­gem is. Baranya megyében nyolcán kaptunk 200 forint értékű könyve* és 200 forint értékű textilutalványt és egy képsorozatot. Minden köny» igen értékes, amiből nagyon sokat tudok tanulni, így a Szovjetunió agrárpolitikájáról ö a szovjet parasztok neveléséről széló könyvekből amelyek hozzásegítenek, hogy az előttem álló feladatokat el tudjam vé­gezni és a Párt politikáját helyesen tudjam vinni, se jobboldali elhat' lást, se baloldali ferdítést ne kövessel: el. Én arra kérem a DÉFOSZ'- nak minden egyes vezetőjét és tagját, hogy mindenki tanuljon soka*, végezzen jó munkát és mindannyian készüljünk jól fel az aratást, cséplési és a terménybegyiijtési munkára, hogy az ötéves tervünk meg-, valósítását mezőgazdasági vonalon is biztosíthassuk. Ismertessük dolgir- zóinkkal Pártunk parasztpolitikáját és azt, hogy _ a népköztársaságunk minisztertanácsa növényápolási tervével is dolgozó népünk javát szó1- gólja. Szeretném, ha ez a gazdasági év lejár, sok munkatársam része­sülhetne olyan jutalomban, mint én. Ary Róza DÉFOSZ járási titkár Szigetvár. olvadás tulajdonképpen bizonyítéka a dialektikának, bizonyítéka annak, hogy mennyiségi különbségek minő­ségi változásokba csapnak át. Hübner Kiára bányászcsalád gyermeke. Apja 20 éve fejti Kom­lón a szenet, 20 éve dolgozik, de csak a felszabadulás óta becsülik meg munkáját, csak azóta tanulhat leánya gimnáziumban. Hübner Klára apja sztahánovista. ö és társai, az élmunkások, kiváló munkások segítették a Hübner Klá­rákat a továbbtanuláshoz, ők tet­ték lehetővé, hogy a dolgozók gyer­mekei előtt is szabaddá váljon a továbbtanulás, hogy anyagi gondok nélkül .tanulóotthonokban tanulhas­sanak a munkásgyerekek. — 3 éve laKotn a Varsa Ka­talin kollégiumban, — mondja Hübner Klára —, de nem volt min­dig ilyen könnyű az életem, hiszen ki tudta volna fizetni azokat a nagy tandíjakat, a dolgozóknak elérhetet­lenül magas zárdái bentíakási költ­ségeket. így kényszerűségből iratkozott be a polgáriba Hübner Klára, pedig nagyon szeretett volna tanár lenni. A polgári elvégzése után letette a különbözeti vizsgát, beiratkozott mint magántanuló a gimnáziumba, mert: —... 'Annak ellenére, hogy a negyedik polgárit színjelesen, ösz­töndíjjal végeztem el, az apácák mégsem vettek fel, azt mondták, nincs hely. ■ De nem elégedtek meg az apá­cák azzal, hogy elzárták az iskolá­ban való tanulástól Hübner Klárát. Minden áron el akarták buktatni, el akarták vágni előtte a továbbtanu­lás útját. Egy kérdésre nem adott teljesen precíz választ és ezért „elégséges rendű" lett a „proli- gyerek". 1947-ben kollégiumba került. így már jóval könnyebb lett a munká­ja, csak az apácák gáncsolták ott, ahol tudták. — Szembe kedvesek voltak, na­gyon kedvesen le akartak beszélni a kollégiumról, a hátam mögött azonban figyeltettek, mindenáron valami olyat akartak rólam tudni, aminek ürügyével eltávolíthatlak volna az iskolából — meséli. tzntiiu elkorclk »• % c « » államosítás. A zárda nem zárult már le a dolgozók gyermekei előtt. Hübner Klára, akit az apácák elég­séges rendű tanulóvá gyötörtek, él­EC/Y TANULSÄQOS KÖNYVECSKE ül normákat és újakat állf' toltak fel. A komszomolisták, akik ma 'Alckszandr Nijikiforoa régi könyvecskéjét és {rálát? tanulmányozzák, tudják, hogy Nyiktforov egyéni Hetének történetét nem tehet elválást1 Inni a háromszorosan löt Ho­ldéit „Kirov‘‘-gytfr naplójá­tól. Ebben a naplóban * sztálini ötéves tervek határ idődön; teljesítésének som szerepel. — Ma nemcsak az a fe& adatom, hogy a műhelyt no zessem — mondja a forrada­lom győzelméért harcoló örey munkás — hanem az is, hogy fiatal munkásokat nevetlek. Neveljem őket, mintha fiaim lennének. Az építés és «I szeretett gyár új korszaka legyen életeleme a fiatal munkásoknak! S látjuk a képeken "Mer kszandr Nyikifnrovol a fia­talság körében, a május el­sejei felvonuláson, a gyónj futballcsapat körében. De lát­juk egy fényképen a családi, házat is. amelyet a megér­demelt munkabérből szerzel*. Itt a fényképfelvétel a hát- avatásról, itt van Nyikiforov fia, Lev szobájóiban, a rajz­tábla mellett. Ezek n fényképek a szov­jet munkás előre mulató sorsát őrzik a boldogság felt vezető széles úton. Vlött'kopotl fedőlap borít­ja a könyvecskét. Ez olvas­ható rajta: „Artur Képpel !i. T. Bérelszámolási könyv. Tulajdonosa. Alekszatvlr Sztyepanovics Nyikiforov, 545, számú munkás. Megál­lapított órabér: 5 kopek. Alekszandr Nyikiforov ma a leningrádi „Kirov“-gyá r művezetője. A múltból meg. maradt bérelszámolási köny­vecskéjét a komszomolisták állandóan forgatják, kézről- kézre adják. — Számunkra ez a köny­vecske tankönyv a politikai szemináriumokhoz. Ha fel- lapozzák, oldalakon ál hosz- szú felsorolásokat találnak azokról a büntetésekről cs levonásokról, amelyekkel az ,545“ szánni munkást a ka- óllal ista világban sújtani le­helem De Nyikiforov egyebei is megőrzött a régi bérelszámo­lási könyvecskén kívül Mun­kakönyvé bizonyítja, hogy eleinte a Piityitov-müveknél dolgozott, olt fekete listára került, kidobták. 4 könyv­ben bélyegző igazolja, mikor lteltél; ideára és egy másfél Í * évvel későbbi bélyegző bízó- nyílja, mennyi ideig kelleti munka nélkül kóborolnia i míg a vételien a Novoksza■ I bolj-gyárba sodorta. Neu • sokkal később otl sem voh rá többé szükség, ismét man- kanctkül; hónapok következ­tek. míg n Koppe! B. T.-hez került. 'Alckszandr Nyikiforov gyűjteményében egyébről is beszélnek a megsárgult pa­pírosok. Léitjuk a forrada­lom legelső éveinek dátumait és a különböző szervezetek bélyegzőn. Lenin felhíváséira a pélervéiri munkások a pol- gér.’uíbórti frontjára vonul­tak. Ili egy igazolvány, ame­lyet a 35. ezred katona; pa­rancsnoksága adóit ki Nyír kiforovnak. A 8. számú Vö­rös Kozák-hadosztály politi­kai osztályén dolgozók cso­portképén Nyikiforov a kö­zépen ül, karddal. Képek a frontról. . . Uk­rajna . . . Cáriéin . . . II! a pé tervári hadikörzet páncél o: parancsnokságának levele amelyben kéri, hogy Nyiki forovot, mint pémcélosépiti szakértőt rendeljék vissza < tüzérségi hadosztálytól. ' Ekkor kerüli vissza rég , gyén óba — saját gyáréiba, i - Vörös rs.tyilovba. t műnkéi : sok újonan kezdték épílen i az életet, új üzemet, a rég falakon bellii. Kialakult egy olyan munkásosztály, amely már nem ma, régi fejjel gon­dolkodott: megértcllc, hogy a munkásnak saját államá­ban, saját gyárában új, szo­cialista munkaerkölccscl kell dolgoznia. A Nipikiforovok kialakítot­ták az új. szocialista mun­kafegyelmet, létrehozlak a szocialista versenyt és min­dig jobb munkára töreked­tek. Sutba dobták a régi bérelszámolási könyvet, amelynek lapjáról mindig arcul ütötte, a munkást a szégyenteljes kizsákmányolás- hozőméretezett bér összege. ,4 szocialista üzemben a munkás megérdemelt munká­ja után köpje fizetését, any- nyit, amennyit termelése, tel­jesítménye alapján megérde­mel. Nyikiforov és társai ma­guk jártak közben, hogy a szocialista bérelszámolási rendszert, a munkához való szocialista viszonyt állandó- ’ ar javítsák. Állandóan töké- ■ létesítették atcljcsltménybért, : javasolták a darabbérezés be- : vezetését, megdöntötték a ré-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom