Dunántúli Napló, 1950. június (7. évfolyam, 125-149. szám)

1950-06-18 / 139. szám

» 3 H O .1050 JÜN7US 18 irj»»iBWWtwnwwwwi— ■WWg> ULf CüC'&dMtJW/teAs €t >I^MER3ÜK3fECÁLLÓSÁGOT fj A papai állam története m © n !K< íi j Ma fi/eimégy éve half meg Maxim Gorkij, a világhírű orosz író, n szocialista realizmus első klasszikusa, a szovjet irodalom megalapítója Gorkij minf ember is mintaképe voll a kommunizmus győ­zelméért harcoló szocialistának. Úgy emberi maga­tartásával, mint halhutaflajp müveivel Szolgálta * legnemesebb emberi eszmét. Hatvannyolc éves ko­rában érfe a halál Fiával együtt a trockisták ölték meg aljas módszerrel Különböző injekciókkal tüdő- vészt támasztottak az öregedő íróban * az csakhamar megölte a reakenj. egyik legnagyobb ellentelét Gor­kij ma is a legolvasottabb írók egyike nemcsak a Szovjetunióban, de az egész haladó világban A; új vezetőség legnagyobb gondja volt, hogy a szegények tömegeit ellássák élelemmel, munkával, hogy a sok háborús nyomorúságban született gyeteknek emberhez való táplálékot szerezzenek. Már az elős napokban elhatározták, hogy igazser gosan megadóztatják a háború alatt kétszeresen mcgtollasodott nagygazdák kamráit s azonnal el­indítják a: élelemszerzö kocsikat. Amikor a népkörben a bizalmiak beszámoltak erről a határozatról, Csiri János, akit mindenki gazdák hazugjának, hízelgőjének ismert, óvatosan kisompolygolt a teremből Kint azonban nyakába szedte a lábát s már rohant is egyik gazriálól n másikhoz. Fújtatva állított be Kuba Antal ejazda "árosi házához is. — Gazduram!.. MIHÁLY az élelem eltüntetését még aznap este. A tanyasi gazdák nagy gödröket ástak, ládába rakták a sza­lonnát, húst, lisztet, aztán befedték a gödröket s szalmakazlat vagy szénaboglyát raktak a tetejére Mikor a bizalmiak másnap megindultak a szeke­rekkel, megdöbbenve nézhetlek a kiürült kamrákat. — Jónapot kívánok! — köszöntöttek be Palm Szabó gazda tanyájára is, úgy reggeli kilenc ára tájon. IJármán voltak: Faggyas Bálint, Kubai Illés és egy karsznlagos fegyveres kísérő a városházáról. — Maguknak is — nézett rájuk a gazda ö.sszc- hunyaritott szemmel. — Mi járatban vannak? — Helmet szedünk össze az éhező lakosságnak. — Hát az nekünk is elférne — így a pötrolws Puka Szabó. Kubai Illés nyugodtan mondta: — Hát majd megnízzükl — Megnizhelik —biccentett á gazda. Testes felesége is előjött a házból, Kabalákra éppen hogy ránézett s az urához fordult: — Mit akarnak? — Zsírozó meg liszt kék nekik — számolt be a gazda. — Nincs, mert már a multkorában elhordták innen. — Na, nizzük uicg a padlást isi ~~ inditvángozta Kábái. Előkerült a padláskulcs s az emberek felmentek. Faggyas és Kábái fejcsóválva jöttek le, búzát vagy zsírozol nem találtak ott semmit. Aztán az istállót vették sorra. Három ló. négy tehén s egy nagy üszőborjú volt bent. — Szlp jószágok — mondta Faggyas.' A gazda és az asszony összenéztek az emberek háta mögött. Szabimé integetett is a szemével. — Hát tűrhető, csuk nem igen adnak mán tejet.. —■ Disznó nincs? — kérdezte Faggyas megint. — Van egy pár rossz süldő, meg hitvány, rossz malac Kint van vele a gyerek legeltetni. Faggyas végignézte őket, nem szólt semmit, ha­nem a városházi embernek, a markos Kocsis Andrásnak intett: — Hozzál mán ki, hé, két villát az Istállóba!/ Kocsis azonnal visszatért a villákkal, Faggyas — Na, mi a baj mán megint ? ... — csavargatta meg a bajuszát Kuba Antal Ott állott kint a háza tornácán. Kigombolt kabátja alatt látni lehetett órája vastag aranyláncát. — Hólnap indulnak a szekerek, meg a bizalmiak rekvirálni — újságolta Csíri — Eriggy csak — mondta Kuba Antal — menj Bordács gazdához, értesítsed ütet is. Csiri János sarkonfordult s máris loholt kifelé a kapun — Mi? Megint rekvirálni akarnak ezek a csa­vargó munkakerülők — mondta Kuba Antal gazda borús homlokkal. Hogy a fene egye meg ükétI — hülcdezett az asszony és izgalmában kötényébe tőrülgette zsíros kezeit. Csiri futott a hírrel a nagygazdákhoz, gyorsan előadta az újságot az egyes házaknál s máris in­dult toviibb. Bordács gazda csak akkor eszmélt fel, amikor már el is szeleit a hirhordó_ .1 mennykő üsse meg ezt a Csirit — mérge­lődött feleségének —, nemhogy mondtam volna már neki, hogy igyekezzen vissza! Ástunk vóna e!l’J gödröt a kertben. — Minek? — nézett rá az asszony. — llát azír, hogy jól eltegyük ezt a kis enni­valónkat, amink van. Meg még az jcenka leüthet­nénk a másik disznót is. Tültem ugyan egy futat ennivalót sem kapnak. A hír gyorsan szétfutott a tanyák között is egyik gazda a másikat értesítette s mindenki megkezdte (Részlet a hasonló című könyvnapi regényből.) fogta az egyiket, Kábái vette kézbe a másikat. — De az úristenit.. _ — mordult közbe a gazda s előre lépett, a: emberek felé. Kábái felemelte a villa fejét s nem mozdult (I helyéből. — Csendesebben, gazduram — mondta keménuc. aztán Kocsishoz fordult: — Vedd csak kézbe cim­bora a jiuskát... Puka Szabó hirtelen megszelídült, kifutott árvá­ból a vér s dadogva húzódott hátra. Kubaiéi: már nem törődtél; vele, nekiálltak a kazalnak s hama­rosan szélhángták\ Deszkák doboglak a lábuk (TMt, ahogyan az aljára értek. Hat zsák liszt állott odalent. Kcrcszlbcf-’ktefrit rudakon négy oldal szalonna, sonka, kolbász csün­gött s két olyan harminclitcrcs bűdön, tele Hír- ral. Puka Szabó elgyengült lábakkal álldogált a t:H- hányt kazal mellett s néha-néha odapilluntolt a ptí- fordított puskacsörc. Felesége melléje húzódott s nem volt se eleven, se holt. — Nagyon szegíng emberek maguk, tényleg ~~ mondta Kábái. — Nincsen csak másfél kila sza­lonnájuk, lisztjük meg egy szikra se.., — A híresem ásta cl... — hebegett a gaztkr. — Hát ha parancsolta neki — mondta Faggyas a mély gödör széléről. — Nem szlgyelik magukat, a munkásníp thesik, száz meg száz gyerek heteken át sem lát embersígcs ennivalót, maguk meg el­dugják, hogy dögöljön éhen mindenki. Tuggya-e, mi jár az ilyen embernek? Az asszonynak egyszerre megeredt a szava_ — Nem akartunk mink mind eldugni — pergett a nyelve —, adni akartunk mink mindenkinek, csak ógv gondoltuk, hogy majd apránkint, hogy máskorra is jusson, meg hogy ... — Na menjen le! — vágott közbe Faggyas s a gazdára nézett. — Én? — mekégett Puka Szabó, — Igen, igen. — Nem bírom én mán, fáj a derekam. — Ha lerakni lebirta, akkor csal; menjen le ~~ mondta Kábái is szigorúan, de ö maga már leug­rott elsőnek. A szekér odaállt a gödör' mellé, a megszelídült gazda és Kubai lentről kiadogatták az eldugott készletet. Fuggyas és a társa pedig a kocsira rak­ták. Végül, mikor kiürült a gödör, fellcssékclték n szekérre a gazdát is s elindultál; befelé a városba, KAMJÉN ISTVÁN: Közvellenül a felszabadulás után amikor Illés Béla, a Szovjetunió had­seregének őrnagya, a kiváló magyai író Pécseit járt, egy összejövetelen beszélgetés formájában nyilatkozott a szovjet írók helyzetéről. Elmondotta többek között, hogy milyen rendkívül; megtiszteltetésnek örvend a Szovjet* unióban az fró és a művész, elmon­dotta, hogy miiven gondtalan körül­mények között dolgoznak az alkotó- művészek u szocializmus hazájában. Aztán arról beszélt, hogy ott milyen bensőséges és közvetlen az Író és az olvasó viszonya. Nyolcmillió példányban -jelent meg Solohöv „Csendes Don“-ja — mesélte — és nem egy verseskönyv írle el a milliós példányszámot. Aki a felszabadulás• előtti Magyar- országon ismerte az. irodalom helyze­tét, bizony elámulva vette tudomásul ezeket nz adatokat. Hiszen a verses- kötetek nálunk azelőtt — a költő fél­relép, évekig kuporgatott pénzéből — legfeljebb ötszáz példányt érhetlek el s a próza sikeres írói sem érlek el háromezresnél nagyobb kiadást. Es arról a végtelen kulturális szom­júságról beszélt még Illés Béla, amely a Szovjetunió népét jellemzi. Ponlos adatokkal támasztotta alá minden ki­jelentését a hallgatók előtt. * Azóta esztendők múlottak cl. 'A Párt vezetésével fényes sikerrel be­fejeztük a hároméves tervet, hidakat vertünk villámgyorsan a Duna fölé, eldugott falcainkban kigyulladt a vil­lany, a romokban heverő Pestet fel­építettük, termelésünkkel és munkánk­kal, életszínvonal emelésünkkel kivív­tuk a világ dolgozóinak elismerését. Könyvkiadásunk? Csak egyetlen ki­adóvállalat adataiba pillantsunk bele. A Párt kiadója, a Szikra, 1945-ben 180 ezer könyvet adott ki. 1916-ban 500 ezret. 1918-ban 3 millió -181 ezret és 1019-ben 7 millió 590 ezret. Az er­ről rajzolt grafikon a legmeredekebb vonalak egyike, amely a termelésről! szól. Olvasókról beszéljünk? A felszaba­dulás után felháborodott cikkek sorai jelentek meg — akkor még hiába a ponyva hihetetlen fekú terjeszkedé­séről. Könyvkereskedéseink, kölcsön-« i könyvtáraink meg Beniczkynévcl, Boz* /ai Margittal, Erdős Henéevel és a ve­lük egy nívójú „író"-társaikkal voltak tele. Megkezdődött a harc a ponyvái ellen is. S amikor a Párt kiadta at jelszót a kulturális front megerősítő-* síre, akkor ezen a vonalon is teljes erővel indult meg a harc. Kivontuk a forgalomból a lélekmér- gezo, a burzsoá ideológiától homzse- gö műveket, végleg elköszöntek az olJ vasoktól Zsigray Julianna, Forró Pál. Broomfield, Cronin és bestseller-tár­saik. Eleinte még az a veszély lát­szott, hogy kevés haladó magyar mű­vet adhatunk helyettük és az új, je­lentkező magyar irodulom nem 'udijn kielégíteni az igényeket. De ebben is' segítségünkre sietett a hatalmas Szov­jetunió és olyan nevek érkeztek hoz­zánk, mint Solohov, Gorkij, Fagyejev.- Beck, IIjin slb. A magyar olvasókö­zönség kitűnő példaképekkel ismerke­dett meg egyúttal a rcgéfiyhősök sze­mélyében és Útmutatást kaptak a dol ­gozók a szocializmus építéséhez. Meg­nyílott a Szovjetunió gazdagsága e müveken át s ma már tudjuk, hogv ezek nélkül jóval kisebb eredménye­ket érhettünk volna el. így csatlakozott a kultúra fronlia a termelés élenjáró csapataihoz. A Párt állal vezeteti, a fejlődésért folytatót!, harc folyamán sokszorosan megnőtt a dolgozók igénye és az igény színvo nala is. Az egyúttal jelentkező fiatal és az idősebb haladó írótársadalom felé egyre határozottabb követeléseket támasztott a dolgozó nép. Az írók pe­dig megindultak a szovjet írók által már megjárt úton s amazok példáján megkeresték a közvetlen kapcsolatot az - uj olvasóval. Ez már a pompás ered­mények, a felfelé ívelés korszakát je-’ lentette irodalmunkban. * A hatodik szabad masryar kilnyvnapot üljük. Az írókról be­széljünk? 46 mű jelent meg. Negyven­hat vezető gondolkodó és író tette le 1 művét a könyvnapi sátor pultjára 1 Hatszázezer könyv indult el az olvn- ( sóhoz. írók járják az országot, az üzemeket, hosszó beszélgetéseket folyJ tatnak a dolgozókkal. Az író tanulni , ment a: olvasójához, az olvasó új , problémáit vetette fed az író előtt. , Budapesten 260 ezer könyv fogyott el a könyvnapokon. A vidék üflne- ,, pnin jóval több fogy el. Az eddigi te­lek ezt mulatják. Napok óta cseng aí1 könyvesboltok telefonja, jelentkeznek az üzemek újabb könyvhalmokért, autók hordják szünet nélkül a könyv­napi műveket a legkisebb falvak felé js. Az üzemekben csoportokban állnak a dolgozók a könyvsátor előtt és szinte alig akad dolgozó, aki egg könyvvel indulna el a sátortól. Dr. Kérésé István elv társ, a pécsi bőrgyár vegyésze szabadságon van, de levelet írt a gyárba Béky László elvtársnak r. többek közölt ezeket kéri tőle: ,,amennyiben hajlandó még könyvdolgokkal foglalkozni, a túlolda­liakat szerezze be nekem legyen szi­ves: A lap túloldalán pedig kéri Rákosi elvtárs válogatott cikkeit és beszédeit, Sztálin elvtárs Kínáról szó­ló művel, Révai, Góró elvtárs köny­veit és Manhattan Vatikánról szóló' művét. * Az utcai sátrakban is szépep fogy­nak a könyvek, de az üzemekben min­den várakozást felülmúlnak az eredmé­nyek. A vasúton, a honvédségnél, a rendőrségen szinte kapkodják a könyve­ket! Az egyetem is pompás jelentése­ket küld be. Pécsett az első napokban sokezer könyv fogyott cl. A megyében csak most indul a köny vásár, de a ki­látások igen biztatóak a falvakban. Ka­posváron az MSZT sátrában igen fogy Manhattan könyve. Sokan viszik Rá­kosi elvtárs könyvnapi könyvét és a- Rcvai-tanulmányokat. A Könyvesbolt NV kimutatást is készített a vásárlói­ról. Hatvan százalék munkás vet- könyvet itt és negyven százalék értel­miség. A Szikra könyvsátorban az első két napon S00 könyv fogyott el s eb­ből 210 darabot a Gépállomások Me­gyei Központja vett meg. Érdekes, hogy úgy Kaposváron, mint Szekszár dón és Pécsett, az MNDSZ-aszonyok végzik a leglelkesebb agitációt. A ka­posvári kórházban 120 könyv fogyott el az első két napon. Szekszárdim csak' a második napon kelt el nagyobb mennyiségű könyv, de azóla szép szám ma| viszik Lenin, Sztálin cs Rákosi elv- társak műveit. A bonyhádi zománcgyárban is igen- nagy sikere van a Manbaltan-köuyv- nck. Telefonon kellel! utánarendeíni, Ma Várdomb-Ujberekcn az állami gaz­daságban nagyszabású ünnepségek lesz­nek. Ott lesz a rádió kiküldötte is és filmriporter is érkezik. Felvázolt színeket adtunk csak. A vidék könyvnapja olyan nagyszabású­vá válóit, hogy teljes képet csak » befejezés utáni beszámolókban adha­tunk. Az új haladó írók megtalálták az új olvasót. Népi demokráciánk nagy győzelmei közé tartozik ez a tény is. Megtaláltuk azt az ólat, amely a Szov­jetuniót a világ első népévé tette. A legtisztább emberi értékekkel való gaz­dagodás ez. •k A honvéd kerületi parancsnokság- könyvnapi megnyitó ünnepélyén hoz­zánk lépett egy katonatisz. — Gyuska százados vagyok — mu­tatkozott be és aztán a következőket- mondta: —Szombaton Pécsre érkezik Illés- Béla elvtárs. Legyen szíves elvlárs. mondja - meg neki, hogy régi katona- bajtársa, cgv partizántársa szeretné látni és beszélni kíván vele. Ha nein emlékszik rám másképpen Illés Béla. kérem, mondja inog, hogy az a katona keresi, aki egg miniszterelnöki foga­dáson egy pipát ajándékozott neki íme, az új olvasó és a haladó író viszonya. Együtt bcrcotlak a „vígszín- liázi csatá“-ban, közös emlékeik van­nak s az író új könyvnapi könyvében megörökítette a közösen végigélt csa­tát. Talán Gyuska elvlárs is szerepe! a könyvben. Ks nagyon nagy barátság jele egy ajándékozott pipa! A fenti epizód ,u könyvnapok hallat­lan sikere, új győzelmünket jelent' mind. Békénk erősödik ezzel a nyert csatával is, mint mostanában minden frontunk győzelmével. Kopányi György Rászlet Avró Manhattan ,,A Va­tikán a haladás ellen" című könyvéből. A meglévő vallási és politikai in­tézmények közül legrégibb a Vatikán. A Vatikán székhelye egy független, szuverén államnak, székhelye a ka­tolikus egyház kormányának és szék­helye egy kiemelkedő diplomáciai- politikai hatalomnak. A Vatikánállam mindhárom minőségben szerves része a katolikus egyháznak. Igen fomos politikai központ ugyan, mint független állam azonban a világ egyik legújabb és területére nézve legkisebb állama. Területe alig ötven hold, s állandó lakóinak száma nem több hatszáznál. Mégis, elvben irányítja és kormányozza emberi lé­nyek kereken háromszáznyolcvan milliónyi csoportját. Ezek a rendkí­vüli és egymásnak ellentmondó tu­lajdonságok önmagukban is elegen­dők arra, hogy a Vatikánt még a ke­véssé érdeklődő olvasók számára is kíváncsiság vagy tanulmány tárgyává tegyék. Mit jelent a „Vatikán" szó? A Ka­tolikus Enciklopédia így magyarázza: .,A Vatikán a római pápa hivatalos székhelye. Nevét onnan kapta,- hogy a Vatikán nevű domb lankáin épült. Képletes értelemben a nevet a pápai hatalom és befolyás, általában pcd'g az egyház hatalmának és befolyásá­nak jellemzésére használják." A keresztények számára a Vatikán jelentősége 67-ben kezdődik, amikor a vatikáni dombon Szent Pétert ke­resztre feszítették. Péter halála után a keresztények sziklasírt vájtak a dombon, szemben azzal a cirkusszal, ahol a kivégzés megtörtént. Később odatemették Szent Péter követőjét, Szent Linust. Azután ez utóbbinak íövetője. Szent Anacletus római püs­pök kápolnát építtetett a sír fölött. A századok múltéval egyre nőtt a rely jelentősége. Kedvelt zarándok- rellyé vált és sok pápát temetlek ide. Konstantin császár miután megte- ■emtette „az egyház békéjét", bazili­kát építtetett a dombon Szent Péter ipostol. püspök tiszteletére, mégpedig rivatalosan azért, mert „csodálatos nódon meggyógyult Szent Péter sir ónál." A valódi ok persze politikai volt. \ bazilika főoltárát Szent Péter sírja ölé építették. 324 november 18-án Szilveszter pápa szentelte fel. Még a bazilika megépítése előtt Konstantin császár az akkori pápának, Melchia- desnek a lateráni dombon biztosított szállást. Valahányszor a pápa misézni ment, el kellett mennie a Lateránból a bazilikába. Az idő múltával szüksé­gessé vált, hogy a zarándokok szá­mára épületeket emeljenek, a papok és pápa számára öltözőhelyiségeket készítsenek, s hogy megfelelő elszál­lásolást biztosítsanak Szent Péter sír­jának őrzői számára. Symachus pápa egy Laurent nevű ellenpápa mesterkedései következtében kénytelen volt el- hagvni a lateráni dombot és udvarát a Vatikán-dombra költöztette át. Ily- módon ő tekinthető a mai Vatikán megalapítójának. Később Nagy - Ká­roly —, aki apjától, Kis Pipintől örö­költe a „rómaiak védelmezője" cí­met — gyakran meglátogatta Rómát és a vatikáni dombon, I. Hadiján és III. Leó pápával közreműködve meg­kezdte az egyházi épületek szervezé­sét és újjáépítését. A szaracénok, akiket Martell Ká­roly már egyszer elűzött 846-ban, le­telepedtek Szicíliában. Onnan Ostiába vitorláztak cs megtámadták Rómát. Magát a várost megvédte Aurelius fala. De a városon kívül fekvő Va­tikánt elfoglalták. IV. Leó papa még később fallal ve­tette kőiül az egész tibcrisentuli Ró­mát. Ebben Lotár császár és az ak­kori világ keresztényeinek adomá­nyai is segítették. A munka 848-ban kezdődött és 052-ben már állt a ha­talmas, csaknem tlzcnötméter magas bástyafal. A falak mögött volt az egyház központja. Később maga a pápa is ideköltözött. Ez volt a Vali- káriváros első, nyers formája. Ezután V. Miklós pápa felépítette a vatikáni palotát és megkezdte u vatikáni könyvtár építését. Később IV. Sixtus megépítette a Sixtus-kápol­nát. 1506 áprilisában II. Gyula pápa lefektette az új Szent Péter bazilika alapjait. V. Sixtus idején a palota és a bazilika már elkészült. A későb­bi pápának csak múzeumokat, könyv­tárakat és egyéb kisebb épületeket kellett emeltetniök. A lateráni szer­ződés után megépítették a vatikáni vasútvonalat, a rádióállomást, megszervezték a posta- és távíróafol- jálatot. Ennyiben foglalhatjuk össze azt, amit magúról a Vatikánvárosi-ál tudni kell.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom