Dunántúli Napló, 1950. június (7. évfolyam, 125-149. szám)

1950-06-25 / 145. szám

1M0 JÜNIUJ 23 NAPLÓ IS A Megyei Bizottság dicséretben részesíti a Partértekezleten felvonu t úttörőket A Megyei Bi/.nlt-ág legutóbbi ültjén megvitatta a Megyei Piiriérla- kazlel munkáját. Többek közt mcgiil lapította, bogy a Párlértakezlcl ta nácskozásnira bevonuló úttörők (agy elmc/elt-égükkcl 0» lelkesedésükkel kiérdemelték n Pérlértekezlet ré'ztve vöinek nagy trtvzöaét, elismerését A Megyei Bizottság az úttörő palásokat és vezetőiket díc-érelbctt rétzoiti és további jó munkájukhoz sok sikert kíván­A SZOVJETUNIÓ A MŰVÉSZETEK HAZA JA RedőFerenc eUlórselőadáta oMogya'-Szovjet Társaságban 1 határ olyan mint egy zsongó méhkas, melyben megzavarták a roé h«k téti álmát, Emberek. asszonyok és fiatal lányok serege dolgozik seré nyen a bóza- áa árpafóldeken. Az ii> mellett egyrnl gazda családjává, együtt szaporán vágja a rendet. A termelóesopoft fóldje merre van^ — kérdezzük tóté. — Arra van. a túlsó oldalon — mulatja a kasza nyelével A túlsó oldat atal! a Cserhát.dfl'AI kei*, érteni, ahol a dnnaszrkrsAs termelő- r so port jókora földterületének egyrésze fekszik. Aki a raoporl fóldje felé közeledik, már measztról Iái ja, hogy ott '* szór galmasan dolgoznak. Ahogy közelebb kerülünk a csoport földjéhez, elénk lá­zit) a nagyszerű kép. Tizenkét kasza aohogva harap az arányló búzába * utáni — mintha kézzel raknák — döt a rend A mazoksredó asszonyok. Iá. nyok gyorsan kapkodják fól az erős- aíálü búzát Arrébb, a fáid szélében •try marokrakó aratógép áll „szolgála­ton” kisül. — Áros indánk mn<si i'a’znzn »*>'*> - mondja Kékes llábnl * slár*. a csoport elnöke — mell a slrlm-rkéló •sóról szívó* a gabona és nem vágja S>t rendesen De azért megy a munka A kaszások Igyekeznek rápólolnl a gép kiválásával «lóadódó többletmunkát tudják bogy n*m la szaluid várakozni most. hisz már viaszérésben van a búza és akkor gyorsan kell aratni. Azt is akarják mindannyian, hopp tdiheii, s r »ni >*«•*.*• lesét né Iá ál learatták a 109 hold hétét Ezért szerverték meg már jól előre a versenyt la. bzámol vetettek a munka erővel, de körülnéztek a tarta-rkerók közüli U. ktegtárgyaiták az«, hogy a rsaládtagok apraját nagyját beállítják As ha mód tesz rá kimtsik a ggerrke- k«Z ti kóJe/ef ttrlltni Tizrnkét kaszás aal számoltak, meg borrá • maroksza- dók. Ugy gondolták, bogy a <3 kasza naponta levág 13 holdat, meg bottá az aratógép annyit — azután egp htl alóli készen Unnék. — Megerősítettük a területi brlgá útinkat “SZÓI hozzá Vftrós JA»**I elv­tár*. titkár — három »unkarsepalo« ta«r vertünk ée sínkbe egyenlően osz­tottuk el az óregrkrt fiatalokat, tgy agyiorma erőt képvisel m ndegylk műn- kaoaapnk vtost evili'hrii do'nisath két munkeesspit. míg a másik a Retag«»- pasztán aratja a búzát, Egyik munka csapat a lábU felső fetét>en do gozik, a másik meg az alsó részén, tgy kóny nyen »eg lehet álla plum. tsssgy egyik •gyík csapat héay holdat azat le rgy aap —• 8 simításunkban .«aslódtunk" “ mondják többen — de keli-rnssen m*fi az *gy kotlára ttángmii egy holdon minden isnp Idilliünk fa •• gyozsUja a munkát, előbb végzünk va le Meg azután agyéul verteidben la állunk. — Szép tesz Mén a termésűnk — duaekszik Morváit* Parene — elkarüé jük meg'nf az egyéni gazdákat Az arpaUrméaünk már «1 Is vaa csépelve ss o 19 asdlsds átlag bls.iny Uutegesen láttái *z agyéul gazdák II mázsás hói daakeutl állagánál. De szép a búza la“ »ti htaonytljkk a aélyoa. aiaiznvt hosszú kalász ik. meg a asagydaraát táblán a sűrűn rak-»*'. tsliek'Zesztek A heta*ti, Jegyző pusr is* aseg a Cserhát dúlAtwo aiszeeea IMI áeléaa Iá Mféarz szuaslzanak, — Éhből IS vágón a *s*p ógéptői stau net az AI »m magtárába kerül — mondják ka eaé*n f* dar*g«u. layehsá munkája a Mut« aiatást »a lérüt noog a dunssz*k«só( Petőt esuyotl lap­jainak. tesz mit a keturütm akasztani, mapi amikor megkaptak a leadott M sa éa árpa alán a pénzt sokan vaunk már a« egyéni d -tgosú párasatok közúti te úh*h Ulják a ta».- áog jövő képé«, látják meggyőióeu a lunpnfl tölsayét. A dolgosé petessius *tk»ay álláp, hazaléfőloa a mez Azé soksif*z asegáhoak a «•- »►•*» m-< UMs állá gabooeilltlájaoé. éa gtán»*zá Ad o*á a termésben Kállápétm t s4»rt IsZsáo káréppa tasal akisek lse OS Mm se * t sopeet- oá, áana oéggsaégútze áaistsáizj« tu» Am k«s I ni soMissk a isvgatl sagssb. m»g megkéesáesá — Mennyi lermésre számítotok. — Un vagy 15—ló mázta között adják a feleletet. — Nekem bizony nem lesz több ti —12 mázsánál — mondja ”, pedig megadok m ndenl a földnek, Tárcsi- tok. mé.ypn szántom a földet, utőlien vetek és műtrágyát is használok Még­se tudlak elérni benneteket. Cálnyi Istvánt a esoportlafok Is jó gazdának tartják. Tud bánni a tőiddé., de azért a csoporttal nem tud verse nyerni. ” A Jösóre — mint ahogy mondja Vincin Sándor vátAr 250% Recr Imre a. vájár 203V» Bencze Ferenc a. vá;*r 188% Tttzi Mihály a. vátár 1R4’/» Szt-bónyi János vájár 152% DOBOZ. US PAPIRARUGYAR: Tapolcai Istvánná knpMuluhajto- ga'.ó 134 8% Tóth Nándomó kapszulahajtogató 134 7«<s Tejes Mattld kapszulahajtogató 133% HArt Katalin zacakóragnaztó 105.2Vs PÉCSI BORG1 AHi ZengA Károly blózó'fi 24«% Ludvig Mátyás kéztszlne'ő 257*’» Kovára Mihály kézlazinrtó 253"* Varga Istvánná festő 235'» Gára Dó ánó fc-alő 230% A község központja n községháza mellett «árul cl. Iskola, földmüvea- sznvet kezet, me zóóraég egy in 4* mol» 'ott helyezkedik el. A jegyröeóggel Mrmben található láutólagua néma» »agában a plébanoaj rezidencia, tá­volabb három komor lefüggönyö­zött ablaktá épo et Kai/ik ..Mró“ .Mirbach, a mánk Xouskn Irtván. 1 harmadik ímmeet fztran rali fold' birtokosok kaztélgszerú épülete A mull céltudutoa település*, he'yel. Koz«l a községháza, a rezidencia, köket vannak az irányítási k‘">»p n- tok. Ez vö t a cél az építésénél. Harcban nr alen $,Jfi fjei Csakhogy Somberekén arm élt meg az idő. Itt ta megdőlt a földes urak hatalma. Itt la foldhoz jutot­tak a nincstelen parasztok, akik most versenyben végi k munkáju­kat, az aratast begyuitéet. Bárral, a szomszédos községgel vannak veracnybeo éa jelenleg « kor séf) dofgotú pnrazzt jót a húsa 30, a rou MM 100. 0 turMZZl depo 30 szdagfékdl feoeattdk már. A versanytábla fehér fettrás4 szembenéz a plébánost rezidencia smát ablakaival, hirdetve, hogy itt éj élői ran, új országot építünk. Csakhogy ez az épité* Sombere­kén mit megy almán akadá.y nél­kül. A helyt pért*t»rvetet, » do­gozó, beceuiotrs parasztok kemé­nyen harr« nak as ellenséggel, a >. »gyonkur átoe-ti sváb kuákokka* in isjir'séfével. a klerikális fo.k- Cl«í fakiben vezetőivel PtnlZ Rá Int p'ébán<)»sal, I'.rgt Tivadar köp ón­nal. Sz övik Magdolna éa Üflgrll Ju'lttta civélttoöHöaotl apucikkal. l á 'nzi na a mil*or: imaóra, ivu*iu,ot Io n, vntknrn, a*ÜtU»Tab A két pa« akjtamunkája nem Ajké etü Már tavaly rendsst-reeen vaaérnapl ^»mo. eákee** hit ték a ggerekekel. ahol ae-o Itnéékiizél, hanem usrtta* f tyl Ezekre at „itnaőrikra" letftgyril a he yi patt- mm* vetet, le’flgyv.tea a fa u dol- g»*A paiktsijai ia Erre aztáis lak - nkat va t ott attak Jött as ü) kap­stahl via a (ahz néhány nusékrny. bn'udattan úgnizét ás as ül „ka- tor ikua agán zni inon” felállásénak perigi s.n'ál ■•menat*a wuh Amsek MkaMwa must g fptydi tstéaláai ” mór nem fz nlarok nerzeztt^r.-nf, ha­nem én It hrUpek a ctopnriha. A dunaszrkrsöl lermelörsuportl»' nem kelhetnek versenyre az egyén.’ gazdák, de nem versenyezhetnek velük a többi csoportok sem, ha nem zrerne- :ik meg honájuk hatonláan a munka hármclfi ídónakáhan a vtrtrnijl Duna- szekción a lermelöcsoporlban egyéni versenyben végrik most a legfontosabb munkál, a felszabadulás után) Irgbösé- grsebb azntást, as ötéves terv egyik nagy támaszát. Borz Józsel Pongrác* Gyuténé soMoló 2R|*/s Szrn lródi Jotaefné »ajto'ó 2ttl"í Id Etcher József korongos 22»» s if) Eicher József korongos Ä7% Berta János masazaloló 223’.’s KrycyMfii Hukzár József vtllanyazere'ö 150% T,ut* Tibor vdllanyszert'6 átkép­zőt lSŰ’.t Zs nkó József eaőszerelő 134% Pfund István lakatot 133*'» Arno’d István kamrakezcló 146% D0H.\N"GV Alti Kovács Ferencná dohánykes-erő 208% Gyertyák J&nosnö dohánykeveró 208* s Pécsi József né válogató 207% Kétyj Fcrenené válogató 207*/s Garumvárl Gyula gyártás 146% az értekezlet a papi rezidenciában „énckó»o" és „i.dntfurabtaauids” úrfcfflis alatt. A különböző akciók megszervezé­sét nem közvetlenül a papok vég­zik, oil van a meghízható végre- haMósjtrrvük a községi egyházi, ta­nács. ame ynek tagtai főleg vagyon- korlát znti sváb Uu’ákok Ez a köz- ■égj egyházi tanács sűrűn ülésezik ás ilyenkor üjubb rémhírek mp- p<-nnek lei, utabb lázit** indul így volt ez legutóbb Is, am kor a he yl plébános Irányítási melleti féktelen síjvin'.vzia u*riiásba kezJ'ek A kozNégben a nagyazámó sváb dol­gozó paraszt és vagyonkör átozott kuták me lelt - akik a falu lakon- Ságénak egyharm^dét teszik ki — *zé-kelyek. felvidéki ieiej>e*e.k. ma­gyar k A plébánon hosszú időn ka- rattiül ős most la caak németül mind miséi. SoPÍn>*'la imitáli A tAbheégbeii lévő magyarok kérték, hogk magyarul la mondjon mtvés Errv nem vu'l hajlandó éa cé'tudato* aovinlvtia usz.ttévxal „egy­házi tanáca” e'é tgt*etzt»tt# ezl a kérdést fit persze elreteiie a folt ku'ékokMI álló difiéi rp^eatiVf. F- itán fok«« ttan megindult a *ov'.ni»z'.a lázitás és a sváb vagyon- korlálozottak azt hnngoztaué' ..Blóagör mi jövünk nématek, az­'án li “ A klortké’ts reakció célja nyíl- vanvt-'u Nem akarta, hogy a kój- •ég magyar ét a*>dh dogozó ?>u- ea*rtsúga ó*sie«ogjo«i közi» efíeu- »égdk, a ku’ók-ik ollon Hogy az osziályhareoi e m »v*a, n»i-i>>nal!tta frontot nyitott, ne • do'goeó pa- rsMtok h ne«' tanak a ku-lkm*. nyo'ók eben hanem a m»avar é* aváh dot. zo paraszt„k ugortanak rgyinAznak Igv azután a k'ertVáh» raakclö nevethet a markába. Vinni ólliinn k' ni fi f ke*tok n cm I zz/jöc k A két pan ügv'átsrtk nem győaia az uMiiáa irényttasét, mart lonlut 3-én kát apáca érkvaali a koz tfbe Kút napon h*zc*stm apácaruhSUan ‘altnak kút |ter kálit ügynök. An- , Civübgn jsrtu* az utcán, tagig»« Szombaton cate, a Magyar-Szovjet Társaság székházinak kertjében Úr­ion előadást Rtdá Ferenc elvtára, a népművelési minisztérium Képző­művészeit Osztályának vezetője, a nemtég Szovjetunióban járt kutlúrde- legáció egyik tagja. A kerthelyiséget zsúfolásig meg töltő közönség előtt Radó Istvánná elvtársnó, t Magyar Szovjet 1’ársaság nevében üdvözölte tr előadót, a meg- ie'cnt Dtáh Livi« alvtárcnöt, az MDP városi biznttaág.tnak titkárit és Rejti Gusziávné clvtársnöt, as MSZT köz- jionti kiküldöttét, maid a Kereaked«!' mi és Pénzügyi Alkalmazottak Szak szirvczeiének énekkara három szovjet népdalt adott elő. Ezután következett Rtdi elviére színen, érdekes e'ősdása — Nagyon nehéz feladat egy n«hány hónap ezclölt meglárt útról, annak la- |iaszts!atair<»| beszámolót tartani — kczdlt —, majd kitért arra, hogy há­rom áe{es Stovjolunlóbtll tartózkodó. sa ala‘l olyan gazdag itmtrtltkrt loll zzezf, amtlynth ttok Ize/lM/éf tudja adni tzii Hal. — A én szakmára t képzőmévé Jobb suttogva beszélnek, de annál hangosabbak a megbízható helye­ken. A regge l „kántorkodáson" túl mást sem tesznek, csak lázit tűink, «el veznek különböző köröket. A kierikáit* reakció Somberekén ta most a legfontosabb munkákra, az aratásra, begyűjtésre, csépláare tekint« a (ÖUmadását. Suttogva éa nyíltan lárttanak a gyors éa a at- kerca araiét, begytljtca el en, azt akarják hogy jövő évi kenyerünk ne egyen biztosítva. A j>Vbdnoz kereken ás nyt/ton Mje/enlciic, hogy sitin aruk agg a rsnde/etekre, — esetleg hanyag ember számain — mert ené’kül ta megcsinálnak min­dent a parasztok. Miután ezt ki­jelentette, ugyanakkor megindult az uszítás a do kozó parasztok eilen, a közös szárú ellen. — Nem koll rendelőt — mondja a plébános. Emögött az All, hogy a ku’ákok, „báró" Mirbach és a többi vo t (oldr-ur, nyugndtabhan tudja elsza­botálni a mezőgazdasági munkát, a baezo'gálutáat. Tavaly la ezt tette az egyik Mtrbach, a klerikális re­akció Idán ia nu-g akarja könnyí­teni aknamunkáját Mind n tfl c7i lá/Vnn 'k, urni tt dnlnozók Vidékét */ot#n ja Mcgfoszllclt erőve' dolgozik a kierika t* reakció Sombeteken Miiét, hogy megalakult a Do gozó Ifjúsági Uzöveiség. ..katolikus legény agy la­tét" akarnak létrehozni. Est a munkát azóta fo'ytaiják, mióta hí­rét vették a Párt Hiúsági szerve- zaténck megalaku'áaáról. R> ndeiat jön a begyűjtésről, a* aratásról, ki­jelentik, h'gy nincs szökaég a ren­dé etra A falu uesUPvharcát ráfi- uáh módon el akarjak altatni, so­viniszta uszítással, így akarják menteid a kulakok bőrét. A somberekt dolgosó parasztok m od nagyotib része harcol a he >1 pártazerveaez veaatáaévo! a klerika­le reakció uszítása éa aknamun­kája ellen Mind többen felismerik t«nna a Iraravaszabb ellenségüket éa gyermekeiket ta távolisütják tő a már. As e mád tanévben a* Iskoláé gyermekeknek a 30 aaáMtaka la- tnora» ódott a hlitantanu áaró'.. Ez a szám a kővetkező évban még emelkedni fog- Mind jobban kl- cnüazu a klcr káli* t eskető iába élül a ta aj Sombarakvsi la, szét, — mondotta később — da'a szovjet képzőművészétről nem lehet ti,(y beszélni, hogy ne beszeljek más művészetekről is, hogy ne beszeljek *z útról magáról is. A ml feladatunk a megismerkedés volt a Szovjetunió kultúrájával t hamarosan rájöttünk az tán. hogy ex at ortxág a milvéixoteh hazája úgy, ahogy van. Utaztunk a földalatti vasúton, a Metrika Két es­tét töltöttem a világhírű Metro állo­másainak tanulmányozásával f — bizony bevallom — nem ‘olt elég az idő arra, hogy elegat lássak belőlük. Ffyfgy melrá-áHomái ugyanit a mukinrteknek valótágot tárháza. As egyiknél például 80 bronzszobor gyö­nyörködtette a szemlélőt. Másutt, — például az Izmailov-téri pályaudvar osa mókában — egy hatalmas szobor- esojioriozat várja az utast Azonkívül orzlopcsarnok díszíti az állomást * sa ovzlopfejek kiképzése nemcsak gyö­nyörű, de tanulságos Is Itt minden müvétzi megnyilvánuló» a harcot szel­jem izolgálataban áll. Maid arról beszélt Redó elviért, hogy pompás frizak, reliefek- fiaskók díszítik még ezeket az állomásokat A képzőművészet mát vonalon is szol­gálja a társadalmi nevelését a »*•- cializmus hazájában. Pé’dául a múzeumokban a tudomá­nyos anyag fölött képek segítenek a* egészen fiatal generációnak a gyűj­temény megértésében. Ugyanilyen módszerrel állítja ha aa irodalmat is a szovjet állam a nép nevelésében. Hatalma* honyviórak állnak a nulvelőt!ni vágyó dnlvozók rtndrlkezétére, amelyben vltlanyvona. tok vltzik a temérdek könyvet a könyvIárKil az oluaeálerntekhe a okai a gyermekeknek it kálin nluatólerem lat. Beszéli Redő elviárt • Sztálin autó- tfyár ragyogó kultúrpalotáiéról ama- lyet szövi*! asszony vezet kitűnően a shot egv'döScn á'*sndó«n ö- -3—8 *'ő. sdást tartansV. Beszélt a Népi Alko­tások Házáról, a népi hagyományok tustelcléröl éa megbecsüléséről. Grúzt* gárdád népi művészeteiről, szokások­ról, * magáról a népről is Igen köz­vetlen modorban beszélt el epizódokat a delegáció ót iával kapcsolatban • ter­mészetesen mindent a képzóművé« »nmével nézva — mutatott be Az Igen élvsze'et, tartalma* előadást a «•8»8n«íg le'ke. tsns-sl WArzőntc m*ü- Majd botiiszólisok követkeslok. ^UűTMóbon ís ©roren Triód a ko.'oródóboaár Az Gslerrelebische Eeltung írja, bi»uy * kolorá-ló tMvgár Ausztria nyü- •rali vidékén erfi*cn terjed. Iluztá. testi a lan. hogy a burgonyának ctl . a tu-eecd'loton áér'crúlét az out »Tá­lalok dlvcrzlii céllal dohéék U a Kémet /lem okra tik us Kiildrsaséf *hldleire. UiV«h*n <vvee körűk s».f lilrvriée.»| akarjál; elérni, h«fy »A- •irol|anlk amerikai fajia burgonyát, • •imrlv áiiitúlag „»llrnáltó n kolorídó bogárral aseralicn". Itt említ lük mogr, hogy a Néróét Detankra'lko* Köriarsaság kormány« 'ovábbltotta a Flos Jétuniü, valamint a Imivel én rarhstlovák köttársaaág kormányának azt a JeVntéoat, »*á> ivet as amerikai r>puUlgépok óltol a nemet név rtlaloia Alm tVlgrrAefá. fé merénylet úyy.brn klkéldiét oi-m l<tlá btttilisaij térf»»tlett elé A Nő­met !<i mi-kritikus KAtt*zua*úg kog. náaya — mint * lipcsei rádió jo'cn- ti — »tnkségesaek tartotta a slzagő- *t aredméayöfól a *fr-m**é<toa or- »sápok knrmánrah ia Mjékottstni, mintán m v if.oi mm'hfjet r*eő- o.l ss urtritip áv»á os érdeket! la véstél ye. telt. c/t TERHELÉS ELEM ISTVÁN AKNA» ZSOLNAY-GYARt Somberekén is az aratás—cséplés ellen támad a klerikális reakció, szoros szövetségben a vagyonkorlátozott sváb kulákokkal

Next

/
Oldalképek
Tartalom