Dunántúli Napló, 1950. június (7. évfolyam, 125-149. szám)

1950-06-11 / 133. szám

6

IRPL 6

15ŐD J0n:U3 lt

/

\Jáúa a kdu a UÖHumaftóUat

” I 4r. I arai

Átéltük a budapesti könyrnapok hallatlan sikerét és ugyan csak nagy eredményekben bízva, várjuk a vjáé ki köuyvMäfiokat. Már csak napok választanak el bennünket az ünnepi eseménytől, apiely hivatva lesz számot adni valóságos kultúránkról, a vidék szellemi felemelkedésének fokáról. Az utolsó két-l)árom esztendő matt olyan eredményeket értünk el huny ha. csak azok ismétlődéséről lenne szó. akkor is mozgósító erejű kul- tűi esemény lenne az idei könyvpap. IV. mert jóval nagyobb póldányszám elk Másét ígérik az eddigi jelek, öröm. ni cl láthatjuk: a kultúra frontja is rohamosan szilárdul * egyre inkább valósággá válik a jelszó: „Szabad ha tóban müveit népet".

Itudapesten a« idei Könyvnnp Uon 860 ezer könyv fogyott cl. Több. mint két és félmillió forint ára ideológiai és szépirodalmi mű Évekkel ezeiött uiég a kiadók központi problémája volt: „előttünk a könyv, de komiét szerezzünk ennyi c>vasát?“ Ma nem vagyunk biztosak abban, hogy a forgalomba adott pél dányszám kielégíti a dolgozók vásárlóigényeit. A könyvéhség, a tudásszomj gyorsak' an nő, mint a könyv, termeié«, bár a kőryvtermelés sem szégyenkezhet iramáért. A fontosabb n égi* az, hogy a megjelent müveket a mennyiségnél jóval Inkább jellemzi n művek minősége, tartalma, iránya, lényege. 1945-ben a Vönyvnapon még Erdő« Renée, Márai Sándor és Kovács Twre burzsoáideológiát szolgáló könyvei is a sátrakba kerülhettek. Egy évve! később még Svili Leontin és Bállá Antal is helyet kapott a magyar kultúra élharcosainak sorában. Ma?

Marx« I.vnin. Sztálin. Rákosi Gertf. Révai. Horváth Márton, Rudas László szólalnak meg és Gorkij. Fagyejev, Solokov. Azsájev é« —- Petőfi, Arany, Mikszáth, Móricz, József Attila nyomdokain a magyar dolgozók íróinak legjobbjai hirdetik a harcot a béliéért, a harcot a szocializmusért, a szép, igaz és teljes élei. ért. Ha a kapitalista nyugat könyv- üzletével hasonlítjuk össze a magyar könyv, a magyar kultúra helyzetét, minden okunk megvan a büszkeségre. Ott a könyvek «zínvonala a profit szolgálatában a posványba süllyedt ép a legalantasabb ösztönök kiszolgálójává aljasult. Egy nemrégi amerikai statisztikában olvastuk, hogy négyszáz mű között száz mű címében szerepel a háború és köze] kétszáz mű címében a hálószoba és a szexualitás.

Kaposszekesőn Fér mert Jinosné

párttitkár pesszimista volt és kijelentette, hogy nem érdemes az ő falujukban könyvnapot rendezni, mert nem le,íz sikere. Erre aztán megjelent az ifjúság küldöttsége, élükön Keresztes Margittal és külön kérték az ifjúság nevében, hogy Kaposszckcső is megrendezhesse a könyv ünnepét. Minden előkészítő munkát elvállaltak.

Dcncsliásin is nagy lelkese- elüsse í készülnek a fiatalok. Műsorfüzeteket kértek Pécsről, hogy nagy kultúrműsorral színesítsék a könyv- napokat. Nagy szerepe van ebben a két tanítónak, Kerekes Kálmánnak és Rcsch Máriának,

— Elsősorban Rákosi-könyvet kérünk ■— mondotta Kinizsi Jlerbertné, aki a dencsbázai MNDSZ vezetője és igen agilis előmunkálója a könyvnap nak — és Veres Pétert, Móricz Zsig- mondot szeretik nagyon mifelénk- Hozzanak sok könyvet, nagyon kell nekünk már! Sok a pótolni valónk,

— Első eset, hogy ránk is gondoltak — mondta Murát István a sza. badszenfkirályi földmű vessző vetkezet vezetője -- nagyon jól ősik ez a dolgozó parasztoknak itt. Megháláljuk ezt mi, úgy, ahogy mi általában a hálánkat ki szoktuk fejezni. Munkával. Jó és jobb munkával.

*

Amikor a hoeszúhetényi MDP szervezet elnökét, Kiss Józsefet meglátogatjuk, a pécsi kőbányában dolgozó

fiát is otthon találjuk.

/

— Nagyon szép könyvnapunk lesz az üzemben — mondja büszkén a fiú

ilyen szép még nem volt, Már több, mint egy hete készülünk rá. Tavaly is sok könyv fogyott el nálunk, de idén talán mégegyszer annyit veszünk meg.

— Meglásd, hogy ml »cm val- ínnk sacégyent ebben az esztendőben fiam. mopdja az öregebb Kiss.

Ki kell tennünk magunkért a fa, lünk első könyvnapján, ügy fogunk készülni erre, mint' egy búcsúra azelőtt'

És ez a lelkesedés, bizakodó hangulat kíséri útjukon a könyvpapok előkészítőit, Elsősorban az ifjúság ve,

zet-* lelkesedésben. Úttörő-énekkarok próbálnak szinte minden délután, tánccsoportok készülnek rá késő éjt szakákba nyúló táncpróbákkal és a népnevelők is belekapcsolódtak « könyvnapi agitárióba, Megmozdította a falut az idői könyvnap, s aki is meri a falu és a könyv régebbi viszonyát, az tudja csak, mit jelent ez a valóságban. Munkaközösségek alakultak a szervezkedésre és a propa •randára. dekorációkon szorgoskodnak az EPOSZ-ok fiataljai, az általános iskolák tanulói. Es a könyvnap most már a dolgozó nép örömnapja, a szó etatista kultúra építésének jelentős eseménye.

A fajú minden rétegének magánügye is ez a könyvnap. A pedagógusok úgy tekintenek a könyvnapi sátrakra, mint olyan orötároló. akkumuláló központokra, ahonnan az ő munkájuk megerősítést várhat. Erősíti őket a könyvnap azzal a sok könyvvel, amely hozzá«egjtj őket munkájuk jobb elvégzéséhez, szakmai előre, haladásukhoz.

A dolgozd parasztok mindennapi munkájuk mellé kapnak szak- könyveket, bepillantást kapnak a

Szovjetunió kimeríthetetlen kincses- bányájába, a legkiválóbb mezőgazda- sági állam nagyszerű példáit ismerik meg és az általános műveltséget, is számos ideológiai és szépirodalmi mű segíti emelni bennük. A legifjabbak útmutatást kapnak és mintegy elixirt

szellemi fejlődésükhöz, a legöregebbek pedig a ragyogó szovjet és magyar szépirodalom nagyjain át kerülnek még közelebb a szebb, nagyobb perspektfvájú élethez.

A dencsbázai Darabos István fejezte ki magát egyszerűségében is legszebben:

— Szép élet lett a mienkből. Ku- peeek mennek el örökre a faluból és írók jönnek helyettük s ha nem maguk, hát a könyveik. Nagyon fontosak vagyunk mi is ennek a demokrá-1 eiának! Végre mi is élünk!

Kopányi György |

Képünk Szolagub festményét mutatja be, Címe; Kalinin vendégségben Micsurinnál. Éppen mpst van 15 esztendeje, hogy a világhírű szovjet biológus meghalt, Élete nagy művét egész tudősnémzedék terzi teljessé, bizonyítva, hogy a szovjet tudomány minden veimtkp- zásban sokkal fejlettebb, mint az imperialista országoknak a profit szolgálatában álló tudománya.

KÖNYVNAPI KÖNYVEK

«rvTVTr»TTTvvTvvv??mvv»mvvTm»'rvvmvv*vTTvvvTwv»rvT*vv*

Horváth Márton:

Lobogónk; Petőfi

Horvá/h Márton tanulmányainak különös jsleniöségíi hogy s Párt és pártoseák marxi-leninj elvét irodalmi múltúnkra é* jelenünkre alkalmaz?«. József Attila kálié*»elérői szóló la nuimányában megmutatja azt a költőt- aki — Pe’őfi után — egyedül nem tett különbséget loll é, kard, vers és lett köző’i. ,,Lobogón ki Petőfi" című tanulmányában rámutat, hogy Petőfinek ... megvan a győztes Pártja és hadsereg;, Peőfi eszméi győzlek- A kozmopolitákkal, sovini z- tákkal szemben le-zögezi, hogy: ..Petőfi hazaszeretete, forradalmi nemzet közi.-éggeO párosul". Kimodja, hogy ,,az a mai fró, akinek forradalmi érHa az elmúlt esztendőben büszkék voltunk arra, hogy a vidéki könyvnapoknak közel akkora sikerük volt, mint a fővárosinak, ebben az észtén, dőben már természetesnek találjuk, hogy a vidéki könyvnapoknak éppen- olyan nagy eredményeik lesznek, mint a budapestieknek. A szocialista kultúra, az egész ország, egész dolgozó népünk számára világit. Fal- vaink ugyanolyan lázasan készülődnek az ötéves terv első könyvnapjára. mint fővárosunk tette.

Höhen «z érhen oly«» helyeken is megrendezik a baiadószeh lemü kultúra ünnepét, ahol azelőtt soha. Szabadszentkirály, Mágnes, Szontlörinc, Kaposszekeső mellett a közeli napokban Abaligetetj, Gör csönvben, Grsárdon, Mánfdn. és igen sok kisebb községben is megjelenik •az új magyar könyv, Igen lelkepitő epizódok játszódtak le ezekben a fa’- vakban a könyvnapi előkészületek közepette.

Eleinte úgy volt például, hogy Gíirrsöny és Őcsárd együtt rendezik meg a könyvnapot. Az első raegbe széiés után azonban megjelent pé esett az óesárdl füldinÜvcsszövGtke zet ügyvezetője, Honda Vinne és pénztárosa, Szabó János és kérték, hogy Hörcs'Juy is, ócsdrd is egyedül tartson könyvnapot.

— Megveszünk mi I« annyi könyvet. hogy ne kelljen klsegí'őbe menni a szomszéd faluhoz — mondották önérzetesen.

A KÖLTŐ ÉS A BÜROKRÁCIA

Levél fekszik előttünk. A* olvashatatlan aláírás sejteti, hogy egy köfigar. gatási dolgozó írt», *kj már jónébány hivatalt vezetett.

Lefele afféle önvallomás. Címe ei lehetne: „Találkozásaim Majakovszkij- val".

„A dolog úgy áll — mondja a vallomás'™ a költőt nem ismerem, Je ö úgy látszik ismer engem. Erre az alábbiak' bői következtetek, 19...-ben főnököm hivatott és egy költeményt telt elém, amelynek címe „Öuagyonijlésezök“ és kijelentette, hogy ezt rólam és a vezetésem alatt álló hivatalokról írták. Hivatalomban megtauácskoztijk a dől got és elhatároztuk, hogy a költeményt áttanulmányozzuk. Három ülésen át tanulmányoztuk, végül is arra g megállapításra jutottunk, hogy nem rólunk szól, (Jegyzőkönyv nem maradt fenn, de megmaradt a dorgálás).

Másodszor 19..,-ban ütköztem ösz- sze Ma jakovszkijval. Behívattak a párlirodáha és megkérdezték: ismerem e ezeket a verssorokat :

„A közhivatal -r*

az a hely,

eltűnik olt az ember,.,"

— Nem ismerem — feleltem őszintén,

Biztos abban, hogy eddis még nem olvasta?

— Egészen bistos I

— Érdekes. Ezek a verssorok henne voltak abban a levélben, »meivel egy fél évse! ezelőtt adlak ál önnek. A levél pedig BrrÓl a figyelmetlenségről panaszkodott, amellyel önöknél a dolgozók leveleit kezük. Szóval nem olvasta? .,.

(Szigorú dorgálás, figyelmeztetéssel! Csupán fféri, mert nem olvastam Majakovszkijul

19,,, t Írunk, Felkészüllerr) Majakovszkij szellemében, Mikor «lősetlek * hivatalom áltaj irányított szerv muqkaja iráni tanúsított közömbösségemért, a kpltö idézetével felellem:

,,4 közintézmény van értünk,

Nem periig

Mi a közintézményért!"

— Tessék - mondtam — így az önök Majakovszkij»!

™- Igen felelték nekem. — Csakhogy ez nem önre, hanem a közhivatalt látogató közönségre vonatkozik' 19... Leváltottak. Közben Majakovszkijt idézték:

„Ideje

hogy kitisztuljon államappnrntu,

Uunkl"

J9 , , ,-hen eikk jelent meg az újságban az általam vezetett szövelke- zeiben uralkodó aktagyárlásról, A cikk mottója;

„Tervezz meg

valami különleges

tantornál,

Arpelyik levezeti

az ötiratak áradatát"

Mondhatom gvőnyörü dolog. A köb tö meghal*, utána már az irodalomtörténetben a hely* és kész. Néni kel) okvetlenül összefüggésbe boznj a mi mindennapi dolgainkkal. Éhből sosem sül ki valami jó. Leváltottak ,..“ ftt végeszakad a visszaemlékezéseknek, Nfajakovszkij hagyatéka azonban nem évült ej. amíg harcolni kell a bürokraták, az aktagyártók ellen. Egy sereg olyan típus van, amelyről a költő megírta:

„Persze, hogy

megbirkózunk velük De rémes nehéz

a harc ezek ellen." Szükséges, hogy Majakovszkij hagyatékát ellenőrizzük abból a cél- hói, miképpen teljesítenék? S szüntelenül ellenőrizzük, vájjon hány aklagyáros van, aki azt hiszi, hogy Majakovszkij költeményének gúnyos

nyilai és a szovjet emberek megvetése nem rá vonatkozik,

A végrehajtás ellenőrzésének eb ben a szellemében engedjék meg nekünk, hogy megszakítsuk annak a vállalati jubileumi gyűlésnek menetét. amely folyik, folyik, folydogál, immár órákon keresztül — munkanapon,

Sőt, még a soronkövetkező szónok beszédét is félbeszakítjuk, hogy meg- kérdezzük:

— Mit tettek önök elvtársak azért, hogy minden fő és minden helyettes kézbevegye a dolgokat és ne tartsa magasan az orrát, hanem hozzon azonnal határozatot?

Vegyék csak elő X, ügyosztály dolgozói Majakovszkij kötetét és üssék fel a lapot, amelyen ez áll:

„Járt oda,

mint csecsemő, majd tljú lárt oda

kis szakáll Is nőtt már az állón, megőszült és oda járt,

oda lárt és elnyúlt, s végül kimúlt ■. ■"

Vagy ez:

„Táncol/ csak . hivatdrókhivatalra előirányzat és terv!

A hivatalok úgy látszik

sosem érnek végei, az eddigi Mont-BIgncok mügöti Ui Moni-Blanc;

az 50, hivatal árnya emelkedik," Az élő dolgok sírásói eilen her colt egész életében, Majakovszkij. Sok mindent tudott, csak egyet nem: nem tudott közömbös maradni, ha megsértették az emberi jogot, ha értéktelenné akarták tenni az emberi munka gyümölcsét. Költeményeinek gyűjteménye nem múzeumi tárgy, hanem fegyver a kezünkben, hadd reszkessenek a még meolévö bürokraták és aktagyártók.

telemban nem Petőfi a lobogója, eltávolodik vagy szembekerül a néppel“.

Kőt©1 ének befejező tanulmánya a ,,Magyar irodalom — szovjet iroda !nm‘! terjedelmében, mélységében a legjelentősebb- Megalapítja, bogy a magyar dolgozók azért olvassák <xe> teleltél a szovjet írók alkotá-aii- mrrt azokból nemcsak a szovjei ember éleiét ismerheii mag, hanem saját életének' jelenének és jövőjének problémáit is mctj'a’álja, A szovjet i’qdaloro világos vá'íPZ1 ad ar?« hogy milyen az ói ember viszonya a munkához, embertársaihoz, o zlá- lyához, hazájához. A szovjei irodalom így segíti megt.remlenl a magyar sznoiali'»!« irodalom fél éiéiért. Horváth Márton kifejti, hogy a szovjet iroda'om elhalványítja mind azt. ami hazúg, hamis és polgári, és arra irányítja népünk figyelmét, ami é'ő, való, a jelent ábrázoló é, a jövő távk-dait föltáró. —■ A szovjet fro- dslom segitj eloszlatni * szocialista realizmus érlékelé'c körül támasz, lőtt helytelen, téve«, sőt káros néze- tekft is.

A szovjei irodalom legfőbb a'ko'á, sajt méHa'va azt a követelményt áj. Htja a magyar írók elé, hogy ismerje nteg és szíve mélyéig érezze ál azokat a nagy mozgató erőket, azoka-t a gazdasági, politikai és e zm?i tényezőket, amelyek az országot elöf« viszik.

5*eir-n Rn«H<ri|t:

Farhaövadőnot

Pelru Pumkru a szocialista realizmus felé fejlődő rorpán irodalom egyik legértékesebb prózaírója, Eia!a| író, akinek írói fejlődése a népi demokrácia megteremtéséért, majd # szocializmus éptlé-éért vívott harc közben bontakozik ki, akinek számottevő íróvá, a nép ügyét szolgáló fróvá válása a Román Népköztársaság kulitúrforradalmánatk eredménye.

Pelru Dumitru irodalmi munkásfá- gánsk eddigi íogérléke;ebb eredményei a „Családi ékszerek" után megjelenő és a magyar olvasók kezébp most kerülő két kis regény, a „par- kasvadászat" és a Júniusi éjszakák", A „Farkasvada-.zwl" cselekmény« az erdélyi havasokon játszódik 'le és témáját az életből meríti. 1949 júniusában a Román Népkőzlór aság dolgozó népe elég'élellei vplle tudoroa- su' azt- a kemény csapást, »mellyel a temesvári bíróság sújtott egy volt fasjíz'a katonatíszipkkel szövés lesett kulák-bandát, Ez a banda fegyvere, sen igyekezett a környék dolgozó parasztságát megfélemlíteni é* bestiális gyilkosságokra vetemedett,

P, Dumilru kél kis regény«i,ek magyar nyelven való megjelenése fontos hozzájárulás a román falu mai harcának megismeréséhez és ezzel • román-magyar barátság jelanUfs fegyvere,