Dunántúli Napló, 1950. június (7. évfolyam, 125-149. szám)
1950-06-11 / 133. szám
1950 JUNTO« 11 N Ä P L C 3 A háború püspöke, Virág Ferenc megtagadta a békeív aláírását A pécsi dolgozó asszonyok küldöttsége előtt nyíltan a béke ellen foglalt állást az imperialisták ügynöke A béke erői világszerte ha'alraae tömbbe tömörültek és aláírásukkal tettek tanúbizonyságot, hogy készek megvédeni a békét. Ebben a nagy, egységes tömbben több mint hétmillió békeszavazattal szerepelnek a magyar dolgozók, köztük természetesen a katolikus dolgozók és a demokratikus alsópapság is, akik ezzel a ténnyel már egymagában is 6zemheszálltak a püspöki kar kön'örfalaró, de egyértelműen békeellenes nyilatkozatávalEnnek a nyilatkozatnak meghozásakor ott ült a többiekkel együtt Virág püspök is. Együtt tanakodtak azon. hogy mitévők legyenek. Tudták: nem lehet szembefordulni a tömegek békeara- tával anélkül hogy a tömegeket ne fordítanák magukkal is Rzembe. így szüle'ett meg a valójában semmitmondó, de háborús szándékot takargató püspökkari nyilatkozat. Azóta továbbfejlődött, szélesedett, erősödött a békemozgalom világszerte. hazánkban és Baranyában is. Szombat délután Pécs dolgozó asz- szonvainak több, mint száztagú küldöttsége felkereste Virág Ferenc megyéspüspököt, hogy felkérjék: írja alá a békeívet, valljon nyíltan színt: a do’gozók oldalán áll, vagy az ellenség táborához tartozik, a béke, vagy a gyilkos háború híve. Nehéz feladat elé állították ezzel ' irág püspököt. Hosszú ideig tanács kozott bizalmasaival, addig várakoztatták az asszonyküldöttséget. A dolgozók milliói bezzeg nein tanácskoztak sokat: aláírják-e a békeívet. vagy sem. hanem sokhelyen már az utcán várták a népnevelőket, hogy aláírják a békefeihívást. A hosszas huza-vona után véere be engedték az asszonyokat a püspök színe elé. A küldöttség vezetője kérte a püspököt: írja alá a békefvef, mert a béke- aláírásgyüjtés fontos része a béke- harcnak. Rides elutasítás volt a válasz. A még előbbi kenetteljes máz azonnal 1«- olvadl. amikor egyenesen kijelentette— En nyilatkoztam már a püspök* karral. Mindenféle békeívet nem írok alá! — Mi azt kérjük — mondotta a/ egyik rounkásasszony —, hogy azt a békeívet írja alá, amit millió, meg mil- lió dolgozó írt alá 1 Több, mint száz dolgozó asszony kereste fel a pécsi püspököt, közöttük olyan is, akinek családjából több ember pusztult el az elmúlt háborúban. Anyák, asszonyok, lárvok, akik tud iák, hogy mit jelent n háború pusz- 'ulása. A dolgozó anyák, asszonyok, leányok hiába mentek a püspökhöz. a megyéspüspök nemmel válaszolt. Nem értették meg egymást, mert kétféle nyelven beszéltek: a béke és n háború nyelvén. A dolgozó asszonyok a béketáhor nevében kérték a béke- (v aláírását. Virág Ferenc püspök a háború nyelvén válaszolt. Válaszával végkép leleplezte magát, leleplezte azt, liogy a rombolás, a pusztulás, a gyll- kos imperialisták oldalára állt. lelt 4 püspöki szalonban vígan folyt a politikai méregkeverés. Nem változott az életmód Szálasi idején sem. Virág püspök búzgón uszítót a Szovjetunió, a szocializmus hazája ellen £s nagy szorgalommal áldotta meg a fasiszta fegyvereket. Nem véletlen, hogy Virág püspök háborút akar. A földbirtokosok, nagytőkések és Horthy és Szálasi püspöke volt és ma: az imperialisták püspöki talárba bújt ügynöke. De nem véletlen az sem, hogy löbb mint hétmillió ember írta a'.á ebben az országban a békefeihívást. A magyar dolgozók jól tudják, meri a saját bőrükön ismerlék meg; milyen az a világ, melyei az imperialislák ügynökei visszakívánnak. Több mint hétmillió. közlük 300.000 baranyamegyci dolgozó 'aláírásával válaszolt Virág püspök „úrnak“ és társainak! Á Hegyei Bizottság dicsérete az ifjúsági küldöttértekezletért A Magyar Dolgozók Fártja Bara . velet intézto a MIN.SZ Megyei Bi- nyamegyei Bizottsága az alábbi le-1 zottsághoz. „Kedves Elvtdrsak! ' As MDP Baranyamcgyei Bizottsága kiértékelte 1950 június 8-dn megtartott megyei ifjúsági küldöttválás értekezletet és megállapította, hogy a MINSZ Megyei Bizottsága így az előkészület terén, mint a megrendezésben jó munkát végzett. Ezért az MDP Baranyainegyei Bizottsága dicséretben részesíti a MINSZ Megyei Bizottságát. Kedves Elvtársakl A küldöttválasztó értekezlet az előttetek álló nagy feladatoknak csak egy kis része volt. Ahhoz, hogy nagyobb feladatokat is jól tudjatok megoldani, még nagyobb szorgalommal és Személyi felelősséggel dolgozzatok, szívós felvilágosító munkával tÖmörUscick az ifjak tízezreit zászlótok alá, küzd jelek szilárdan az ifjúság egységének ellenségei, a klerikális reakció és a kidákok ellen. Tartsátok állandóan szemelőtt nagy példaképeteket, a hős lenini Kom. szoniolt és kövessétek mindenben Pártunk iránymutatását. Legyetek bátor, megingathatatlan harcosai Pártunk ifjúsági szervezetének, a Dolgozó Ifjúság Szövetségének! A MAGYAR DOLGOZOK PARTJA B ARANY AMEGYEI BIZOTTSÁGA A földbirtokosok és a na<rylökések barátja Nem véletlen az, hogy Virág Ferenc püspök úr ismételten megtagadja a békefclhívás aláírását, mint fihogy az sem véletlen, hogy az egész püspöki kar megtagadta ezt. Ma már bizonyossá vált, hogy ők a háború püspökei, az Imperialisták ügynökei akik már nem tudják leplezni ádáz gyűlöletüket a dolgozó, békét akaró néppel szemben Virág Ferenc sem változott. Hü maradt önmagához, népnyúzó, fasiszta múltjához. Mit is mondott 1928-ban? „A bemutatkozástól eltekintek —■ kezdte beszédét — ugyanaz vagyok, aki voltam ... ugyanaz va- gvok, jóllehet én is átéltem ez idő alatt a kommunizmus borzalmait .. Vijrág püspök úr valóban semmit sem változott. Maradt, aki voltj baráti látogatásra járogalott Biedermann báró és herceg Monte, nuovó birtokára. Klébélsberq Kunó, Hóman Bálint . kegyelmes urak" jelentek meg nála kihallgatáson és mindennapos vendég volt Nikolits főispán és Eszter- gár Lajos polgármester. Virág püspököt nemcsak az arisztokratákhoz. a földesrrnkhoz és a reakciós közigazgatás vezetőihez fűzte ezer szál, de a gyáriparosokhoz, a tőkésekhez is. Szoros, jó barátság fűzte őt Zsol- nayhoz, Szlkorszkyhoz. Linkéhez és a vasas Hamerllhoz, Pécs kl- zsákményo'ó császáraihoz. Egyáltalán nem zavarta őt, hogy ezek- a nagytőkések éhbérért dolgoztatják a munkásaikét, sőt még segítette, hogy minél jobban kizsákmányolhassák őket. APOLI.O Nyári szünet ölt A NI A il-éin Mozart világhírű operája Ilimen Figaró házassága Hétfőn: ARI N K A Előadások fél 5, fél 7. fél Ökör lít lt 1- VtoTÍ 11-eig I Vo.t FÁKLYÁI /AIR INNI IKC/A Hétfőn: FIGARO HAZASSAGA Előadások hétköznap 7 és 9 kor. vasár és ünnepnap 5, 7, 9-kor Vasárnap d. e. 8 és 10 órakor IFJÚSÁGI MATINÉ 70 filléres helyárakknt. § Akkoriban így papolt: »Csak lelkiismeretlen munkás nyúl a szerződésszegés nemtelen fegyveréhez. Csak lelkiismeretlen munkás vállalkozik oly munkára» melyre képességei nincsenek és fizetteti meg fércn-.unkáját”. A régi rend híve Virág püspököt persze ma Is minden a reakcióhoz, a kapitalizmushoz fűzi. így azután egyáltalán nem csodálatos, hogy szemben áll a dolgozó néppel, mást akar, mint a dolgozók Virág püspök szaval: „Jobb jól kitaposott csizmában íárnl, mint minduntalan új lábbeliben &’, csapá lt vágni. Ezért vagyok én a régi rend híve." Virág püspök a régi rend híve, az ezer holdak, a saját ezer holdiai. a féktelen kizsákmányolás, a munkanélküliség híve Mindezt csak háború árán lá‘ia visszahozni, ezért a háború híve, ezért a háború pü'pöke. Virág Ferencet gróf Zichy Gyula sján’o'la a püspöki székbe Tudta, hogy kit ajánl és az ország akkori urai meg is voltak vele elégedve. Kiszolgálta a Horthy-faslzmus minden változatát, a fehéHerror. tói a nyllas-brlgantiklg. Több ízben járt nála maga „Horthy Mi kilós ö Főméltósága" teljes mivoltában. Virág pü?pök messze eléje sie'ctt éi nagy vililásregge’.ivel ven déí*eMe. Tiszteletére így szónokolt1: „Mélyen lisztéit uraim! Ha mi az igaz magvar ember elnevezésére mél- 'ók akarunk lenni, lehetetlen, hogy ne hódoltunk előf'e. hogy ne á'diuk az Isteni Gondviselést, amiért őt állitota országunk kormánya mellé. Lehe'e’len, hogv a hűség, a ragaszkodás érzéseit 'ábal elé ne rak. juk. ünnepeljük dicső kormányzónkat és ha ünnepelünk, ne Irigykedjék ránk senki az ország ha'árain túl és !deben'. Ne írigvelje senki, hogv egv- czer ünnepnapunk van, mikor mind-'n marfyar összeforr hazáiéért való hűségben és szereiéiben, hogy a sok szürke hétköznap kemény tus.-íja után tobzódni »karunk a honszerelPtben.** Igen. valóban tobzódtak! Nemcsak „honszercle!ben‘‘, hanoin a szó ere- d“'i értelmében 1;. Virág Ferenc püspöki palotáin a natfv lakomák és mula'ozások háza Ili szól't meg Imrédv Bé'a Is. akinek sz-korét ■g'mlnezeftel fó'ta a pűsoök űr. Ott díszelgett Imrídv díszpolgárrá vá- ’asz'ásán é? ott volt a „esodatzarvas" -á"ryó!»n-»**-áná!. Fs-fénkérp tarot'ko- zás, billiárdozás- ivás, szivarozás melAmikor megírtuk Vándori Andrásnak, az István-aknai műhely vezetőjének normacsalását, akkor csak a tényeket tártuk fel, azt, hogyan is történt a csalás. Mikor sorrakerült a Pártból való kizárása, akkor is csak röviden foglalkoztunk a történtekkel és nem írtuk meg mindazt, ami a normacsalás mögött húzódik meg. Nem irtuk meg, hogy ki is az a Vándori, aki rallinált módon, tudatosan csapta be a dolgozó nép államát, a bányászokat, a műhely becsületes dolgozóit. Most azonban megírjuk mindazt, amit a pártirodában mondott, amire hivatkozott, amit a későbbiekben tudtunk meg r”a azoktól az elvtársaktól, akik mindenkor becsülettel álltak osztályuk mellett. , ~1 j munkásember vanonp András Voit. a dolgozók jól ismerik a munkásarisztokratákat, akik munkatársaikat kiszolgáltatják a tőkések-, nek és ezért kizsákmányolásból ere-1 dó jövedelemből koncot juttatnak i számára. Vándori esete nem tökéle-' tesen ez. Nem őt szemelték ki a tő-1 kések szolgálattételre, ő szemelte ki1 azokat, mert veztő/e akart lenni a] műhelynek. Ez sokáig nem sikerült, neki, mert Ipolyi, az akkori műhely-, vezető nagyon is megfelelt a töké- ( seknek. I Pedig Vándori igyekezett. István-1 aknán a felszabadulás előtt volt egy* főfelügyelő, Wagner Ferenc, aki ve-] zetője volt a Credo nevű „hitbuzgal-j mi“ egyesületnek. Az ő , kegyeibe' akart férkőzni Vándori. 1941—42-ben belépett a Credo-ba és a bányászelv-, társak nagyon jól emlékeznek mégj arra, amikor a templomban csókol-1 gáttá a plébános kezét. Vándori haj-1 bókolt, könyökölt, törtetett, sőt még* a hírhedt, jobboldali ,,Hivatás szerve-* zef-be is belépett. De csak 1944-ben került sor cél-, jainak elérésére. Felhasználta az ak-, kori idők zavarosságát és — hivat-1 kozva Ipolyival való állandó ellen-1 tétére —- 6 lett az István-aknai mü-i hely vezetője. 1945-ben belépett a1 Szociáldemokrata Pártba. Persze vol-' tak kommunisták is a műhelyben és ezekkel szemben lekezelő magatar-, tást tanúsított. A Kommunista Párt a felszabadulás után falujárásokat szervezett az iskolák helyreállításéra és a földhöz jutott parasztság megsegítésére. Az István-aknai műhely dolgozói úgy kívántak segíteni a földhöz juttatott parasztságnak, hogy régi láncokból patkókat akartak készíteni. Vándori ezt megakadályozta és csak felsőbb utasításra adott engedélyt, hogy a kommunisták munkaidő után patkókat készíthettek. Persze lelkes szervezője lett a Szociáldemokrata Párt jobbszárnyá- nak, csak úgy, mint évekkel előbb a „Hivatás szervezet"-nek, ahova Szabó István elvtársat is igyekezett beszervezni, de sikertelenül — Vándort véresszájú jobboldali szociáldemokrata volt — mondja róla Szabó István elviárs, a műhely kovácsa. Vándori úton útfélen uszított ]] Már az elmúlt héten Is péntek he-]i dlyett szombat délután kapták meg a H- *] jjzetésiiket az Útfenntartó NV Magyar-], ,lszék komiéi útépítésnél dolgozói* < * munkásai. Ez történt ezen a héten Is. ] [ ],Szombaton délután a munkások tétle-,i 11 nül várták, hogy Pécsről megérkezzem] * ] a bérelszámoló a pénzzel. Sokan tá- ], Jivoll vidéken laknak és csak késő éjjel |i •érnek így haza, nem Is beszélve ar-z i* ró!, hogy így nem tudnak vásárolni <1 ],sem. Az Útfenntartó NV-nél vegyék*] i > tudomásul, hogy bérfizetés szempont-5 1 jából péntekkel befejeződik a hét. f :* * } ,l Az éberség még fokozottabban kö-J i* felező o pártsajtó munkatársaira i ][ nézve. Erről ieledkezett meg Lorenz f i1 MArla, amikor újságíró Igazolványát i '[a Sopiana gépgyár Irodájában hagyf ,ifa. Az üzem dolgozói jobb példamur J i * tatást várnak ezen a téren Is azoktól, i * [ akik ilyen ügyekben számtalanszor r ,i írnak bírálatot az üzemekről. J _ — _ __^ — a. — a Kommunista Párt ellen és így beszélt: ,,Azért vagyok szoedem., mert emögött a párt mögött 75 évei múlt van és nem megyek óvodába a Kommunista Pártba." így vélekedett akkoriban a Kommunista Pártról éá annak tagjairól. Közben közeledett az 1947-es választás, amelynek előkészülete alatt valóságos terror alatt tartotta a műhely kommunistáit és Szabó ' István elvtárs szeme elé a kovácstűzhely falára felirattá, hogy elsöprő arányban győznek majd a szociáldemokraták. Egyébként is tüzet-békát kiabált a munkásegységre és agitált a két munkáspátt egyesülése ellen. a politikai aknamunkája, köpönyegforgatása matt a műhely dolgozói az egyesülés előtt el akarták távolítani beosztá17 \/acp Uj kémiai laboratóriumokat kap a pécsi egyetem Állváuyok veszik körül a pécsi tu- dományegyelein központi épületét. Épílőmyniíások serege dolgozik, hööy amit a háború és az idő elpusztított, azt minél előbb, még a hónap végére rendbehozzák. A Légszeszgyár-utcától a jogikar épületéig terjednek a tatarozás! munkálatok és ezeknek befejezésével, még a nyár folyamán sor kerül a belső rész, elsősorban az alagsor átalakítására. Az alagsorban új kémiai laboratóriumok lélesitését véllek tervbe, és a terv kivitelezése ulán. a jövő tanévben még nagyobb aktivitással in- «rt'-thaJ meg a kémiai intézet kutatómunkája, lökéi élesebb lesz a hallgatók kémiai képzése. Az egyetemen egyébkén! az ünnepélyes évzáróra készülődik a hallgatóság és a professzori kar. Az ünnepélynek jelentőséget az ad, hogy ar. ifjúsági kongresszus jegyébén, a kon. gresszu* előtti napokban tartják meg. Kapcsolódik az ünnepség a középiskolák 17-én tartandó évzárójához, bizonyi'va, hogy megszűnt az egyelem elkülönülése, bizonyítva. hogy a munkás, paraszt és diákfiaialság mind-n alkalmai megragad, hogy 3 Dolgozó Ifjúság Szövetsége iráni! hűségének» szereidének kifejezést adjon, sóból, Vándori azonban ügyesen helyezkedett. Az egyesülés döfi két hónappal, amikor már égett a taiaj q lába alatt, sikerült belépnie a Kommunista Pártba. Ekkor a műhely kommunistái megkérdezték tőle: Mi az, már egyetért a Kommunista Párt politikájával, már nem tartja óvodának a Pártot? Akkor így válaszolt; .Tudásomnak már kicsi a Szociáldemokrata Párt és ezért magasabb iskolára megyek.“ Vándori a Magyar Dolgozók Farijának is tagja lett és ezzel úgy érezic, révbejutott. Addig nyüzsgött, amíg szemináriumi előadó lett. De voltait olyanok, mint Szabó elviárs, akik néni mentek cl szemináriumra, mert mint mondja: — Egy kridóstót, hivatásszervezeti tagtól, jobboldali Szoc/demtöl nem .óhajtottam tanulni. I Az egyesülés után látszólag helyeselte a Magyar Dolgozók Pártjának politikáját, de közben norraacsaló lett, *ez az nlakosltodó, Pártunkba befurakodott törtető. I így fest közelebbről megtekintve (Vándor! András, az István-aknai mfi- ihcly vezetője. [ Amikor megkérdeztük tödé .tudatá- [ban van-e, hogy milyen súlyos visszaélést követett cl, így válaszolt: , * ......... a felelősséget és állok a , tnem következmények elé. De i........ ’ remélem, tekintetbe veszik harcos kommunista múltamat. ' Jobboldali szoe, dem., hivatásszervezeti tag, crédóísta, lökés lalpnyaló “ tudomásunk szerint nem ezek a harcos kommunisták jellemvonásai. Vándort iszemélyében ellenben egyesült mindaz, iáin; ellen harcolt és harcol Pártunk: 'a klerikális reakció, a múlt rendszer- 1nek minden szcnnge-mocska, a törteié*, a felfelé hízelgés, a lefelé való taposás. 1 Ilyen ember Vándori András. Érthető, ha a dolgozók nem akarnak vei» 'egy levegőt szívni. Pártunknak már nem tagja, de még Islvűn-akna műhelyvezetője. Sürgősen te kell váltani lés egy becsületes, harcos dolgozót kell ia helyére állítani. i Kászon József
