Dunántúli Napló, 1950. június (7. évfolyam, 125-149. szám)

1950-06-08 / 131. szám

1950 JÚNIUS fl 8 A püspökbolyi állami gazdaságban megkezdték as őhsí árpa és bihorhere aratását A püspökbólyi állami gazdaságban — Baranya megyében elsőnek — kedden, a kora reggeli órákban megindult az aratás. Az állami gaz­daságban 223 katasztrálís hold őszi árpa és 200 katasztrálís hold bíbor- h%re aratását kezdték meg. A mun­kát két 'területi brigád húsz mun­kacsapata végzi teljes erővel, hogy azt a kitűzött határidő előtt el­végezzék és készen álljanak, a mór ugyancsak beérés előtt álló búza, rozs és tavaszi árpa aratá­sára. Ebben a munkában — mint a többiben is — a gazdaság dolgozói hatalmas segítséget kaptak, mert a húsz kaszás mellett három trak- torvontatású aratógép könnyíti meg az aratás nehéz munkáját és nagy­ban hozzájárul ahhoz, hogy a mun­kát idő előtt, gyorsan elvégezzék. Ezt annál is inkább fontosnak tartják a püspökbó'yi állami gazda­ság dolgozói, mivel tisztában van­nak azzal, hogy a gabonát viasz­érésben kell learatni, mert akkor legcsekélyebb a szemveszteség. Itt kell még megemlíteni, hogy a gaz­daság vezetőinek és dolgozóinak becslése szerint, az őszi árpából katasztrálís holdanként húsz, a bíborheréből három mázsás átlag­termés várható. JELENTŐS VÁLTOZÁS A BÁNYÁSZOK Be keli leiesni a napraforgó, kukorica, cukorrépa második kapálása' Az előző év hasonló időszakához viszonyítva megállapítható, hogy a növényápolási munkák végrehajtása terén, megyei viszonylatban jelentős előrehaladás történt. Dolgozó pa­rasztságunk, ha nem is teljes egé­szében, de széles tömegeiben, ma­gáévá tette a minisztertanács ha­tározatai Ennek eredményeként elmondhat­juk azt, hogy eddig a fontosabb kapásnövényeink sarabolását, első kapálását teljes egészében, a máso- q ; kapálását pedig jelentős részben elvégeztük. Az elmúlt hét kiértéke­lése szerint a növényápolási mun­kák téré» a mohácsi és a pécsváradl JnráiüoU járnak as élen. Az elárt eredmények azonban nem teljes mértékben kielégítőéit, és nem kelthetik azt a meggyőződést bennünk, hogy mostmár minden a legteljesebb rendben van. A növényápolási munkák meg­indulásakar a gyomok elleni küz­delem volt h munka főcélja, mert hiszen az áprilisi bőséges esők kö­vetkeztében, a gyomok hihetetlen erővel törtek fel. A csapadékos időjárást azonban szinte minden át­menet nélkül augusztusi kánikulá­nak mondható hőhullám váltotta fel. Éppen ezért a munka Jelenlegi szakaszában a szárazság elleni vé­dekezés a központi kérdés. Erre pe­dig csak egy megoldó^ van: a kapá­lás. A lemaradás ezen a területen mutatkozik a megyében. A kezdeti nagy munkalendületet, a takarmá­nyok kaszá'ási idejének bekövetkez­tével, visszaesés váltotta fel, éppen most, amikor a talaj vízgazdálko­dása szempontjából, a kapálásnak a legnagyobb jelentősége volna. Visszaesés mutatkozik a cukor­répa, a kukorica, a napraforgó má­sodik kapálása terén, továbbá a burgonyák töltögetésénél. Ez pedig komoly kárt jelent, hisz a napra­forgó júniusi és júliusi munkál a terméseredményt 1—2 mázsával ké­pes megnövelni és 80 Frt-os ónál számolva egy pár bakancsot vagy 3 drb inget jelent. A cukorrépánál a második és a harmadik kapálás, továbbá a júliusi sarabolási munkák mindegyike, ha jó! végezzük, 15-20 mássával növelt a betakarításra kerülő termésered­ményt. Ez 30 mázfás termésnöve­kedést véve alapul 30 kg cukor és 130 forint pénztöbbletet és 00 kg száraz répaszelet többletet jelent. * Legfontosabb feladat most tehát, elsősorban a lemaradt járásokban, Így a siklósi, szigetvári, szentlőrinci és pécsi járásokban, de a többi já­rásokban is azokon a területeken ahol a tavaszi kalászosok még nem indultak szárba, a vadrepce irtása. Még az aratási munkák beindulása előtt be kell fejezni a napraforgó, cukorrépa második kapálását, to­vábbá ott, ahol a talaj nedvesség! állapota megengedi, a burgonya töltögetését Í3 be kell fejezni. Sürgősen el kell végezni a kuko­rica második kapá'ását is. Ugyan­akkor fel kell venni a harcot a régi baranyai szokás ellen, hogy a má­sodik kapálás után betöliögették a kukoricát. Töltögetsésel csak ártunk a kukoricának, tehát a töltögotést minden körülmények között mel­lőzni kell! Tovább kell fokozni as ellenőrzést a Uuláknh vonalán Szákils István villányi kulák, Hol­tai János és Vukovics Sztanojama- gyarbólyi, Tető Vince szentlőrinci, Éva József szentlőrinci, Kocsis Jó­zsef, Varna Ferenc,- Sírok István. Nagy János mohácsszigcti kulókok szabotázsa int erre. Ugyanakkor tovább kell szélesi- teni a népneve’© munkát, hogy a második kapálások és töltögetés után teljes erővel láthassunk neki bő termésünk betakarításának. A szerdai napon minden MESZHAKT aknán a mfiszak- váiiások Idején röpgy üléseket tartottak és ismertették a bányá­szokkal a 7. OMB rendeletét, amely lehetővé teszi, hogy az ebédidőt — amennyiben a bányá­szok termelő munkával töltik el —• a megfelelő teljesítmény sze­rint megfizessék. A ren det ismertetése nagy érdeklődést váltott ki minden ak­nán, mert az lehetősÓKet nyújt a je’enVjri kereset felemelésére. Az OMB rendeletével lehető­ség nyílott arra, hogy a pécs* vidéki hányákban jobban kihasz­nálják a do’gozók a munkaidőt és ezen _ keresztül emeljék terme­lőké nysérriiket. A munkaidő jobb kihasználása mellett a munka­erő tervszerűbb és fokozottabb felhasználására is mód adódik, azon felül, hogy a bányászok a 8 órai munkaidőre pluszként, kaphatják a fizetett ebédidőt, ami egy hónapban jelentős fisz- szeget tesz ki. Uéldénl egy vájár egy hónnoKm átlag 2!i műszakot teljesít. Átlag keresete 45 Ft. A rendelet értelmében l—l műszak­ra fél óra fizetett ebédidőt kap, ami egy hónapban 13 órát, va­gyis 1 és fői műszakot és egy órát, vagyis 13.10 Ft-t jelent. lie lehet több is, mert nem ritka az 50—60 forintos müszakonkinti kereset sem, A rcnde’et. nemzetgazdasági szempontból a termelékenység emelkedésével sietteti n/, 5 éves terv megvalósítását, ezenkívül jelentős segítség a pécs vidéki bányászoknak, akiknek a bére­zésijén történő változás újabb életszínvonal emelkedést biztosit. Lendületesen folyik az araló- és rséplőgérek javítása géoáliomása'nkon Akik tudják a Sopianában, hogy az elavult normák előrehaladásunk legnagyobb fékező Figyelt* *x órát Hús* p«rc helyett hat pero alatt készült el az alumi­nium fej. Pádig nem dolgozott rajta erősebben, m nt máskor szokott. Húsz perc.-. Ezek zakato tak gondolatai között. Aztán még egy szó sorakozott mógéjíiíti Normacsaló.. Normacsaló... ez villant át újra és újra Szombati Jánosban. Hirtelen leállította a gépet. Pár perc múlva keze már az aLómű- szaki iroda kil mesét fogta. Akkor már nem tétovázott. —4 Sok ennek az ideje... — tette le az asztalra a munkalapot. Aztán hogy egy percig sem telelt senki, to­vábbfolytatta: — Mondom sok az ide- és, húsz percet írtak ki, de elvégzem nat-hét perc ala't. Azt szerelném, ha újra felmérnék. Laza így a norma, én pedig nem akarok bírcsaló lenni. — Jó « van Szombati szaki fölmérj ükf Mosolyogva ment vissza a géphez. Fütyülni való kedve volt. Érezte, hogy így járt el helyesen. Amiért nem dol­gozik, azt ne is fizessék ki neki. És Otég valamire gondolt. Egy piros tag­sági könyvre. Amit minél előbb sze­retne magáénak tudni. Arra gondolt, hogy a kommunisták csak becsülete­sen járhatnak el. Magukkal is, az üzemmel is, meg az összes többi dol­Í lozóval szemben. Ez hát egy kis c'ö- eg ahhoz, hogy az élcsapat tagjelölt- jei közé lépjen Szombati János, hogy tagja legyen a Magyar Dolgozók Párt­jának­APOLLO Nyári szünet J 11-éig Ij (IRA2IIÄ Nén?et film. Figaró házassága Előadások fél 5, fél 7, fél 9-kor gKKRJT-WÖZl a Vo t FÁKLYA Sj S MA d. e. 10 órakor MATINÉ w I forinto" hely árakkal. •AZ EZRED FIA. •lánin IS-éáK Ä IR» II INI II« Ä Szovjet film víg játék. Előadások hétköznap 7 és 9 kor, vasár és ünnepnap 5, 7, 9-kor a' Másnap szétszaladt a híre a Sopia* nában, hogy Szombati visszaadott az idejéből. Hamar akadt köve.ője: Afa- decki Elek esztergályos 130 perc elő­irányzott időből 30 percet visszaadott. A következő a Go’ivát brigád lelt. Észszerüsttést dolgoztak ki a Golváth „brigadérosok”, illetve azok közül is kettő: Szili Ferenc és Szalai István. Eddig a gyürüshenger szerelésénél, a csapágyak behelyezésénél m nden al­kalommal kétszer kellett kézbefogni az egész keretet, amire rászerelték. Ilspnis a poaiKis méret miatt mindig a kerettel együtt vitték a fúró­géphez az alkatrészeket. Most készí­tettek egy sab'ont, amivel pontosan tudják fúrni a csapágyat és tengelyt, anélkül, hogy harmincszor ki és be ci­pelnék a gyürüshenger keretét a mé­ret miatt Ezzel a két nap helyett egy napra röv dűl le a szerelési idő. Az észszerüsitési javaslatot tegnap­előtt beadta a brigád két ifjúmunká­sa, Szili Ferenc és Szalai István. De a beadott javaslat mellé még valamit: — Föla/ánljuk, hogy a normából 52 százalékot vegyenek le, mert mi se akarunk laza normát. Még észszerűit" főssel se. Ha a többiek tudtak adni az idejükből, mi sem maradunk 'el így történt. Egyelőre alig te jcsite- nek szazszázalékon felül a Golváth- brigád tagjai. Mégis vidáman nevetnek az ebédszünetben, jókedvűen rakják össze a jókora gyűrüshengereket. Tud. fák. hogy minden forintot, amit pén­teken kezükbe vesznek becsületes, tisztességes munkával kerestek meg. S azt is tudják, hogy hamarosan följebb is megy a százalék. Csak az anyagot biztosítsák. Ez pedig az üzemvezetés legelső feladat­De a normafelajSn'ások nem marad­tak meg csak az esztergamühelyben. A hír túljutott a nagvműhelv falán és elért az öntödei gépformizókboz fs­— **i • $ m **«•'. Iin-y l-<* • a norma — döngöli erős, biztos moz­dulatokkal a homokot Barna János elvtárs. — Huszonnyolc darab egy napra, mi megcsinálunk belőle sok­szor százat is. Most kevesebb lesz a kereset, de tudjuk, hogy becsületes norma után kapjuk. Barna János kommunista. Tudja, hogy dz milyen kötelezettséggel tár. Tudja, hogy az üzem, a műhely szeme a kommunistákra ügyel. Az ő példamutatásukra. Ezzel pedig nem maradhatnak el. így mondja Öbányai János elv­társ, a másik gépformázó is Keve­sebbet keres, mint az elmúlt hetek­ben, mégis jobban érzi magát. — Szívesen ajánlottam föl, mert tu­Minden nap közelebb visz ben­nünket az aratás cs a cséplés nagy munkájához és gépállomásaink dol­gozói is ,íokozzák%munkájukat, hogy határidő e'őtt készen legyenek a gé­pek kijavításával és idejében meg­kezdhessék a munkát, hiszen az idén jó pár héttel előbb indul meg az aratás és ennek megfelelően a cséplés munkája is. A vi’lányi gépállomás dolgozói is fokozzák a munkák lendületét és a már bejáratott 10 gép után hama­rosan újabb 8, gép bejáratására kerül sor. A gépá'lomáson a javí­tásokkal egyidejűleg bevezetnek egy újítást is: minden traktorra üzemanyagos kannát szeretnek, melyből menetközben is lehetulán- pótolni a kifogyott üzemanyagot.' Lendületesen folyik a munka a pécsváradl gépállomáson is, ahol rövidesen több teljesen kijavított gépet fognak bejáratni. Lelkesen végzik munkájukat az ócsárdi gép­állomás dolgozói. Az állomáson ha­marosan befejzödik a javítási munka. Hasonló lendülettel folyik a csép­lőgépek és a traktorok rendbehozása a többi gépállomáson is és traktoro-r saink lelkes munkája blztosí'ja, hogy fennakadás nélkül végezhessük el a cséplés munkáját s hogy vele párhuzamosan megkezdhessük a tarlóhántást is. dóm, hogy a szocializmust építeni máskép nem lehet. A tőkést érdemes volt és érdemes is lenne becsapni. De magunkat.. az ugyanolyan dol­gozókat, mint én? Nem volna kom­munistához méltó — mondja Öbá­nyai elvtárs. De Így beszélne Tóth László, Új­vári Antal, id. Mihályi Ferenc is. Ök azok, akikről Gerő elvtárs azt mon­dotta: „A becsületes, szorgalmas, szak májukat szerető munkások, biztosak lehetünk, egyetértenek velünk ab­ban, hogy a jelenlegi fellazított nor­mák teljesen elavullpk. Egyetért g munkásosztály többsége abban, hogy ha az elavult normák további előre­haladásunk legnagyobb lékezőlévé váltak akkor a haladást és nem a lemardást kell választanunk." Három mohácsi szövőnő levele a tapasztalatcseréről Március ejején a Mohácsi Selyem- gyárból bárom szövőnőt: Zelhnn Má­riát, Ránles Máriát is Seregélyi János- nét az üzem vezetősége a Szentgott bárdi Selyemszövőgyár N'V-hez rendelt ki, Az ott eltöltött időről, tapasztala­tokról levelet írtak a szerkesztőségnek: „Kissé szívszorongva érkeztünk meg új, munkahelyünkre, de ez az érzé­sünk igen hamar elszállt a szeretettel­jes fogadtatás“után. Az első napokban a gépek szokatlansága miatt bizony termelésünk alacsony volt és a tf>—18- as ágú selyem Grcget gombolyítottunk. Az ottani munkatársaink termelése 2.80 kg volt. Mj a szokatlan gépek miatt csak 2.10 kg ot tudtunk teljesíteni ad­dig, míg a gépeket ki nem ismertük. Fokozatosan haladtunk ettől kezdve tanítva és tanulva, úgy hogy végső ter­melésünk az utolsó hetekben napi ,3.80 kg volt. Ezt a kg-ot tartják ma is az ott dolgozó munkatársaink. Három hónapig voltunk Szentgolt- hárdon és most, mikor a reánk bízott feladatot elvégeztük, üzenjük a szent- gotthárdi gyár valamennyi dolgozója, nak, hogy továbbra is úgy dolgozza­nak egymással és ágy segítsék egy­mást, mint velük dolgoztak és minket segítettek. És amellyel elérhettük azt, hogy a szentgotthárdiak és mohácsiak közös erővel megemelték a teljesít­ményt. Továbbra is így kell nekünk dolgozni a mi államunkban, ahol a munka nem robot, hanem becsület és dicsőség dolga. Ezúton jS köszönjük a vezetőségnek, • hogy bennünket küldtek ki és ítihén kívánunk a szentgotthárdi üzemnek további sok sikert és jó munkát. Zelhan Mária, Seregélyi Jánosi! é, Ránics Mária." (Boldog. örömiiul hé ízűitek a fiatalok a mzqipei wle.keyJ el re. Elérkezett a várva várt nap ... Un. ncplőbe öltözött fiatalok indulnak el a színház felé, hogy résztvegyenek a ma délelőtti megyei kiildöttválasztó ülésen Az ifik örülnek a nagy napnak. Tud­ják, hogy milyen megtisztelő feladat érte őket' Kókai Ilona, a belvárosi SZIT-szer- vezet titkára ezt mondja: ~~ Nagyon őrülök, hogy SZlT-szer. vezetem ilyen nagy bizalmat tanúsított irántam. Nem leszek hálátlan érte. Weiczcl Erzsébet, az egyik legszor­galmasabb ifjúmunkás így nyilatkozik­— Szervezetünk jobb küldöttei nem is tudott volna választani, mint Káka: elvtársnő. Mindegyikünk tudja hogy sokat dolgozott ériünk a szerveretben Bátal Elvira a beszélgetést azzal egé­szíti ki, hogy Kóboj Ilona SZÍT titkár vezetése alatt lendült fel náluk a szer­vezeti élet. Tóth Mária, a Ilamerll kesztyűgyár küldöttje sokat beszélgetett már hetek óta a Dolgozó Ifjúság Szövetségéről a: idősebb munkatársakkal. Kikér'e véle­ményüket és őrömmel tapasztalta, hogy a: idősebb dolgozók Is együtt örülnek a fiatalokkal A A színház előtt feltűnik majd egg újabb kis csoport. A bőrgyári ifjúmun­kások jönnek. Köztük les: S:eg"d> Ist­ván is, a bőrgyári SZÍT sztahanovis­tája. Elmondja, hogy mind a négy ' a kongresszusi felajánlását. > csoport jön majd, a Magasépítési SZÍT­— Hozzá fogunk szólni a titkári re- szervezet küldöttei. Egymást átölelve, ferátumhoz — mondják a fiatalok. — átkarolva mennek be az .épületbe a. Tisztán akarjuk látni a megyei ifjúsági küldőitek ,akikre ma nagy és megttsz- mozgalom eredményeit és a hiányos- telő feladat vár: megválasztják a tnc. Ságokat. — Meg akarjuk beszélni a fogyaté­kosságokat — mondja Ragoncsa Ferenc a börgyárl SZÍT titkár — és azon le­szünk, hogy a kongresszusig minden hiányosságot és felmerülő hibát kikü­szöböljünk' Közeleg a kilenc óra. Már sokan be­mentek a színház épületébe. De újabb gye legjobbjait, akik Baranya ifjúságát majd képviselik a budapesti kongresz- szuson. A színházban aztán lassan elcsende­sül a halk beszélgetés. Kezdetét veszi majd az értekezlet és minden Ifjúmun. kás hálás szívvel gondol a Pártra, amelynek segítségévet megteremtik a Dolgozó Ifjúság Szövetségit' Kétévi bUDirre és vawssei obzás a Ité’ ék a rémhír er esttä SkT vadar tex i est Szerdán délelőtt tárgyalta a megye: bíróság bünfetőtanácsa Sik Tivadar is mert pécsi textilkereskedő bűnügyéi’ Az államügyészség azzal vádolta hogy a legdurvább módon gyalázta demokra. t’kus államrendünket és annak veze­tőit. Ezenkívül rémhíreket terjesztett, hogy nyugtalanságot kellsen a dolgozó nép körében és ezzel hátráltassa öt­éves tervünk megvalósítását. Sik Tivadar, aki a dolgozók kizsák mányolásából hatalmas vagyont szer’ zett, nem tudott belenyugodni a meg változol! viszonyokba. Esküdt ellensé­ge lett (j dolgozók boldogulását jelentő bőrgyári küldött már régen téliesítetté népi demokráciának és a fasizmus vlsszajővetelét, a helyzet megváltozását várta. Állandóan hallgatta az „Ame­rika Hangja“ hazugságait, amelyeket felnagyítva adóit tovább. A főtárgyalason Sik Tivadar tagadja, hogy elkövette volna az ellene emelt vádakat. A .kihallgatott tanuk egyön­tetű vallomása alapján azonban bizo- nyflást nyeri, hogy Sik Tivadar elkö­vette a terhére rótt bűncselekményeket. Az államügyész vádbeszéde után a bí­róság izgatás bűntettének elkövetésé­ben mondotta ki bűnösnek Sin Tiva­dart és ezért kétévi börtönbüntetésre és teljes vagyonelkobzása- ítélte

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom