Dunántúli Napló, 1950. június (7. évfolyam, 125-149. szám)

1950-06-06 / 129. szám

IMO JÚNIUS 9 NAPLÓ dbái abban *z iparágban, melyben * nunka kéteégtdenül a legnehezebb » anely népgazdasági szempontból is igyike a legfontosabbaknak, az átlag­munkabér alacsonyabb, mint a ruházati iparban és a bányászok a bérszínvonal ■«kintétében sorrendben a nyolcadik helyre kerültek, amit egyáltalán nem lehet normálisnak mondani. Ugyan­csak aligha lehet normálisnak _ tekin­tem, hogy a bérszínvonal kérdésében a gumiipar és a bőripar megelőzi a vas-, fém- és gépipart. Ez a visszás helyzet népgazdaságunk további fejlődése szá. mara komoly veszélyt rejt magában. A munkanéralap és a bérek növe­kedésének a megengedhetőnél gyor­sabb üteme eredményezi,, hogy _ a fogyasztás rendkívüli mértékben emelkedett. A gyáriparban a munkabéralap növe­kedésé, sgy -év alatt (1949 áprilisától 1950 áprilisáig) 24 százalék, a keres­kedelem-ben foglalkoztatottaknál meg­felelően 17 százalék, a közlekedés dol­gozóinál 15.7 százalék. De jelentős mértékben emelkedett ez év március f-töl a ■ közalkalmazottak munkabér- alapja is. A gyáriparban, a közlekedésben, a kereskedelemben és az államgépe­zetben foglalkoztatottak havi mun­kabéralapja áprilistól—-áprilisig ke- rekfn.. 143 millió forinttal emelke­dett, ami egy évre kivetítve több mint 1.7 milliárd forintot jelent. Másrész).;'á vásárlóerő megnövekedeae nagyobb, mint a béralap emelkedése; mert egy év alatt a __ létfenntartási költségek lényégesendcsőkkemek. : ^ A lakosság megnöveltedet* "rásárlóerejc, máifhogy az eierrti szükségleteket!) a régi, egy év előtti béralap is fedezte, elsősorban olyan szükségleti cikkek felé irá­nyul, melyekből azelőtt a dolgozók kévését fogyasztottak, mert nem, vágy alig voltak képesek meg­fizetni ezeket. A fogyasztás az utóbbi hónapokban ezekben a cikkekben, ugrásszerűen meghitt, mégpedig gyorsabban nőtt, tntat; az álei&zinvonal általános emel­kedése. A piacra kerülő élelmiszerek •és iparcikkek mennyisége az idén sokkal nagyobb, mint a múlt év ha­sonló időszakában volt. Ennek meg­felelően nőtt a fogyasztás is. Így pb az éy első négy hónapjában az egy főre éső húsfogyasztás 13.3 száza­lékkal, az egy főre eső iejiogyasztás 29.5 százalékkal, az egy főre eső cu­korfogyasztás 30 százalékkal volt ma­gasabb, mint a múlt év ugyanezen «Oszakában. De bizonyos élelmiszerek­ben és szükségleti cikkekben termé­szetesen nem fokozhatjuk nyakló nél­kül fogyasztásunkat, Például állati álloraányuakat máris komolyan veszé­lyezteti, hogy túlsók borjút vágunk le s általában túlságosan magas a hús­fogyasztásunk. Azt is figyelembe kell venni, hogy mezőgazdasági ter­mékekben nemcsak a belső piac szük­ségleteit kell ellátnunk, hanem kivi­telűnk egy részét is, s hogy az utóbbi hónapokban, éppen mert más termé­kekben bizonyos kieséseink vollaik, kénytelenek voltunk a múlté vfnél na­gyobb mennyiségű húst és vajat. ki­vinni, hogy fgy részben fedezzük nyersanyag- és gépbehozatali szük­ségleteinket. Ugyanakkor azonban, amikor nem tudunk minden igényt húsban és vajban kielégíteni, szinte korlátlan mennyiségben és igen olcsó áron áll rendelkezésre tojás, nö­vényi olaj, disznózsír, tehát olyan, tákkpk; melyek egyes viszonylagos hiánycikkek helyettesítésére teljes mértékben alkalmasak, A» élelmezés terén mutatkozó bizo­nyos rendellenességek kérdésében nem ki* szerepet játszik a lakosság (még a dolgozó lakosság egy részenek is) nagyfokú fegyelmezetlensége s ’ az a teljesen helytelen beáttított­Ä hogy a szocializmust küfth b erőfeszítések és áldozatok nélkül lehet építeni, s bogy ha bármiben a legkisebb hiány mutatkozik, bár ugyanakkor az általános ellátottság bőséges, akkor ez „elviselhetetlen". Mikor fogyasztóiak ’Magyarországon a tömegek teát, cit­romot? Mégis szt láttuk az utóbbi tiétekben, hogy az emberek sorban- ' álltak ezekért a számukra régebben ; érdektelen cikkekért. Bizonyos, hogy az ilyen jelenségek mögött ott van az ellenség keze; ott van az ellenség szervezett .támadása és aknamunkája a népi demokrácia ellen a tömegék között és az államapparátusban, külö­nösen pedig belkereskedelmi szerve* ; WsíiWkbejt. Atónhan az ellenség nem utolsó sorban ezért tudatit és részben még , tud bizonyos, ha nem is nagyon, ko­moly eredményeket elérni, mert Pár­tunk eddig komolyan nem folytatott harcot az ellenség még megmaradt ötödik bádoszlopának ez új támadása lelten ? mert nem végeztünk megfe­lelő politikai munkát a tömegek ko- .7-ptt, hogy megmagyarázzuk nekik: ha *z életszínvonal gyorsabban emelke- ’fk, mini a termelés és a termeté- enység, ha a nemzeti jövedelem emelkedé­séből szárnrazö többlet nagyobbik löszét az életszínvonal e.me'ésére .. költjük, akkor ma részben azokat a gyárakat, üzemeket termelőesz­közöket esszük meg, melyek arra szolgálnak, hogy holnap életszín­vonalunkat még gyorsabban emel­hessük, békefrontunkat még inkább megszilárdíthassuk, jövőnket meg­alapozzuk. Végül, de nem utolsó sorban, ha népgazdaságunk fejlődésének általá­ban kedvező képén belül mutatkozó hibákról és hiányosságokról szólunk, akkor beszélnünk kell a normakérdéirAI. A normáknál a főkérdés az, hogy noi-máink rendkívül lazák, elavul­tak s a helyzet ezen a téren az utóbbi hónapok folyamán tovább romlott a már említett bércsalások miatt, melyeknek egyik gyakori for­mája éppen a normák fellazítása. Hogy mennyire alacsonyak a mi normáink, azt egy-két példán köny- nyü megvilágítani. A Ganz Hajó- gyái-ban nemrégen Vári művezető olyan munkára, melyre a művelet- tervezés 78 órát állapított meg, 138 órát követelt. Amikor az üzemi nor­mairoda ezután ténylegesen lemérte a normát, kiderült, hogy a helyes idő 73 óra. A MÁVAG-ban az egyik idomszerész brigádvezető, aki ú. n. raportereken dolgozik, az erre a munkára ténylegesen szükséges da­rabonkénti 90 perc helyett 860 per­cet állapíttatott meg. Igen gyakori eset az is, hogy teljesen azonos mun­kára, azonos felszerelés és munka- feltételek mellett a különféle üze­mekben különféle normák vannak megállapítva. A normák terén mutatkozó áldat­lan állapot kialakulásában nagy része van annak ,hogy üzemi gaz­dasági vezetőink, párt funkcionáriu­saink és szakszervezeti embereink számos esetben maguk is a norma- lazítók közé állnak. Sőt, előfordul­nak olyan szégyenletes esetek is, mint pl. a Nyirbogdányi Ásványolajipar! NV párttitkárának az esete, aki ki­fejezetten megkövetelte a normások­tól és ilyen értelemben gyakorolt rájuk nyomást, hogy az 6 számára olyan normát állapítsanak meg, mellyel, függetlenül végzett mun­kájától, minimálisan heti 250 forin­tot kereshet. A járási pártbizottság ez ellen n párttitkár ellen fegyelmit indított, ami természetesen helyes. Es az is nyilvánvaló, hogy ilyen elemek, akik a saját wiunkásáüa- muknak minél kevesebbet akarnak adnL és az államtól, akár csalással és funkciójukkal való visszaélés út­ján is, minél többet akarnak kicsi­karni, nemcsak, hogy nem lehetnek párttitkárok, de egyszerű párttagok sem! Most, miután nagyjából már át­tértünk a darabbér-rendszerre, a normák lazasága, elavultsága, a normák terén mutatkozó tarka- barkayág és egyenlőtlenség mind­inkább a népgazdaságunkban mu­tatkozó hibák felszámolásának, a termelékenység gyors, egyenlete», folyamatos emelkedésének, egész további előrehaladásunknak leg­nagyobb fékjévé és akadályozójá­vá válik. Ez az, ami megnehezíti iparunk műszaki fejlesztését, új gépek, új korszerűbb termelőeszközök alkal­mazását, új, a réginél gazdaságo­sabb eljárások bevezetését termelé­sünkben s gátolja a technikai fel­szerelés maximális kihasználását a termelés megjavítása érdekében. III. Népgazdaságunk jelenlegi helyze­tének etemzésébő’ a komoly ered­mények mellett is kétségtelenül meglévő komoly hibák és hiányos­ságok feltárásából következnek legközelebb! feladataink népgazdaságunk fejlesz­tése terén. Mindenekelőtt tovább keil javíta­nunk a tervezés munkáját, küzdel­met kell folytatnunk a bürokratiz­mus ellen a tervezésben és az adat­szolgáltatásban és ebben az évben feltétlenül be kell hoznunk az elma­radást, ami a tervezés terén még megvan. A konkrét tervező mun­kát, a párt- és állami vonalon — az Országos Tervhivatal irányításá­val, fokozott mértékben decentrali­zálni kell s nagyobb mértékben kell bevonni a tervkészítés munkájába magukat az üzemeket, ezek vezetőit és dolgozóit. Ugyanekkor növelni kell egyes minisztériumok felelőssé­gét a tervek elkészítéséért és meg­valósításáért. Szigorú intézkedéseket kell lioz.ni a torvfcgyelcm mcgszilárditás’ár* s h tervfegyelem ellen vétőkét, akik semmibe veszik népi demokrá­ciánk törvényességét, nemcsak fe- gyelmileg kell felelőssé tenni, hanem súlyosabb esetekben, személyekre való tekintet nélkül, bíróság elé kell á'Htanl. A derrabbárrendszer bvvaetézét, melyet már mintegy két hónappal eze ott elkezdtünk és ahol már eddig komoly előrehaladást tettünk, végig kell vinni az egész iparban és álta­lában a népgazdaság állami terüle­tén mindenütt, ahol erre megvan , a tehetőség. A darabbér bevezetését zömében ez év június végéig — július középéig be kell fejezni. A normák nálunk az 1048 ja­nuári normarendezés ófa elavultak. De nálunk a normák elavulását két körülmény sá/yosbitja. Az egyik a2, hogy nálunk a termelés legnagyobb részében műszakilag megalapozón normák egyáltalán nem voltak és nincsenek, hanem csak tapasztalati normáit. A másik súlyosbító körül­mény az, hagy az egyébként is ala­csony és sokkal kevésb'oé szabatos normák jelentékeny részét, még to­vább lazították, s ebbe kétségtele­nül belejátszott az ellenség is. De ugyanekkor már nálunk is megje­lentek azok az új emberek, akikről Sztálin elvtárs beszélt, megjelentek a magyar sztahanovisták, a Muszka, Imrék, a Pozsonyi Zoltánok és a többiek, akik nem csalással, nem normalazítéssal, hanem a munka magasabb kuliúrijával, jobb megszervezésével, nagyobb műszaki tudással, találékonysággal haladják túl ötszörösen, tízszere­sen az érvényben lévő normákat. A becsületes, szorgalmas, szakmá­jukat szerető munkások, biztosak lehetünk, egyetértenek velünk ab­ban, hogy a jelenlegi fellazított nor­mák teljesen elavultak. Egyetért ve.ünk a munkásosztály többsége abban, hogy fia az elavult normák további előrehaladásunk legnagyobb féhezőjévé váltak, ttkkbr o haladást és nem a lemaradást kell választa­nunk. Mert lemaradni a magyar munkásosztály, amely végigkop- lalta és végigküzdötte az infláció nyomorúságát a jobb jövő érdeké­ben, ez a munkásosztály né.n akar és nem fog lemaradni, ha a Párt eléje tárja a he’yzetet és megma­gyarázza neki, hogy mit kell tenni. Szigorú intézkedéseket kel ten­nünk * bér- és normxcsnlásoV ellen. Olyan légkört kell teremtenünk az üzemekben, begy azt, aki bár-, vagy normacsalá ;ra vetemedik, a dolgozók pellengérre állítsák és ki­vessék maguk 'kökül. De csak feiv;* lágositássai, politikai munkával, bár ez a legfontosabb, nem érünk el tel­jes eredményt. Ezért a politikai fel- világosító munka mellett és ennek kiegészítéseként, megfelelő fegyel­mező intézkedéseket is kell alkal­mazni azok ellen, akik a jó szóból nem akarnak érteni, akik minden Intelem ellenére tovább folytatják, vagy újból elkezdik a bér- és normacsalást. A hércsalók közöl a legrosszindulatúbb elemeket bíróság elé kall állítani és szigorúan meg kell büntetni. Emellett: * Magyar Nemzeti Bank éj? az Állami Ellen­őrző központ útján ellenőrizni kell a vállalatok béralapjának tervsze- rinti felhasználását, vagyis biztosí­tanunk kell, hogy a vállalatok csakis termelési terv tényleges teljesítésé­nek, illetve túlteljesítésének mérté­kében vehessék igénybe a munka- béralapot a ne legyen lehetőségük ennek Indokolatlan túllépésért. Üzemeinkben, vállalatainknál meg Ítéli szilárdítani a felelAs egyszemélyi ▼esetést. Jelenleg komoly baj van a felelős vezetéssel az üzemekben. Az u. n üzemi háromszög sok helyütt a kol­lektiv vezetés szerepét tölti be,‘ ami helytelen és káros. Az. üzem, a vál­lalat jellege egészen más, mint a Párt jellege. A Pártban a vezetésnek kollektívnak kel! lennie, bár fit sem szabad lebecsülni a titkár szerepét. Az üzemnek azonban csak egy gaz­dasági vezetője lehet, aki mindenért saját személyében felelős, ami, az üzemben történik. Felelős a terme­lési terv teljesítéséért, a termelé­kenységért, a bérek helyes alakulá­sáért, az önköltségért, a seiejtért, a termékek minőségéért. A felelős ve­zetés megszilárdítása érdekében meg kel! szüntetni azt a helytelen gya­korlatot, hogy az üzemi háromszög úgy működik, mint valami testület, amely határozatokat hoz. Az üzemi háromszög nem testület és nem ve­zetheti az üzemet, nem hozhat, ha­tározatokat. Az üzemi háromszög nem egyéb, mint az üzemi pártszer­vezet titkárának, az üzem felelős vezetőjének és az üzemi bizottság, titkárának szinte állandó kapcsolata a szakmai-, párt- és szakszervezeti munka koordinálására az üzemben. Népgazdaságunkban mutatkozó hibák és hiányosságok fclszámo'á- sában rendkívül fontos « munkafegyelem ét» népi demokrácia áha’áno* fegyelmének tticgcPAíilíie. A fegyelem megszilárdítása ér­dekében széleskörű 1 felvilágosító munkát kell végezniük mindenek­előtt pártszervezeteinknek és párt­sajtónknak, de ezen túlmenő’eg va­lamennyi tömegszervezétünknék, szaksuervezeteinknék, a DISE-nek, MNDSZ-nek,' SZHSE-nek, a DEFOSZ-nak, * békebizottság oknak és sajtójuknak. De ezzel sem elé­gedhetünk meg. A népi demokrati- lius állam szerveinek is részt keli venniük ebben a munkában. Külö­nösen gondolok itt a rádióra, mely a legszélesebb tömegeket átfogó propaganda-eszközünk. Az eddigi­nél szigorúbban kell alkalmazni az üzemekben, a vállalatoknál és hiva­talokban az új fégyekni Szabályza­tot, mely az üzeni, a vállalat, a hi­vatal vezetőjének jelentékeny fe­gyelmi jogokat biztosit, de ame­lyekkel ezek, opportunizmusból,- gyakran nem élnek. A fegyelem el­len súlyosan vétőkkel szemben ese- tenkim fel kell használni a „társa­dalmi bíróságot”, melynek rendkí­vüli fegyelmező és nevelő hatásáról mindenki meggyőződhetett, akt megtekintette a „Becsületbíróság'’ című nagyszerű szovjet filmalko­tást. A munkafegyelem megszilár­dítása érdekében be kell vezetni az összes fizikai és szellemi dolgozók számára, akik bérből, illetve fize­tésből élnek, az útrendszeréi munka­könyvét, melyre vonatkozólag a mt- nisztertanács Pártunk vezetőségé­nek kezdeményezésére határozatot hozott. A már említett különféle ín'ér.kedé- setncljc elengedhrletien kiegészítése­iként tr k«Il leple*,,) fe d v»M UtoH­tani »7. üzemekből az aktívám el. len»ágcs jcbholdfet) szociáldemo­krata elemeket, akii azzal hálálják meg a magyar népi demokrácia velük izemben tenuritóh elnéző magatartásán hogy mini az im­perialisták ügynökei és * klerikális reakcióval együtt, mini az imperialista háborús gyújtogatok még fe! nem szá­molt ötödik hadoszlopa, a leghüvá- nyahb «azközőkke.l próbálják zavarni munkásosztályunk, pépünk béé; ég építő munkáját Hasonlóképeh meg kell fbetilani üzemeinket, építési, közleke­dési és egyéb vállalatainkat a voll horthysta kalooa!i*zt»>kt6t, caendórök- tój ás mis eíenoéá«? elemektől. Az ipar, * kŐZtektdéj, a keFaskede- lero mrilatt nem szabad szem elől lévcal!«­■Sak at mezőgazdaság ban Vorrat­tengi előttünk álló nagy feladatot. Az idén várható nagy témámé) kap- csolalban gondoskodiiunt kall az ara­tás o,ip!ös és a terménybegyüjtés időben való helye* meg-zervezéséró! e biztosítanunk kell- hogy pnWJkai BE zoftságunk és a roin:**ter!»f>ács **rre vonatkozó határozatiét a Párt irányítá­sával mara dók! a Unni végrehajtsák. A politikai felvilágosító* a egyéb politikai és adminisztratív jellegű intézkedések mellett konkrét gazda­sági rendszabályokat kell alkalmaz­nunk, hogy csírájában elfojtsuk az ellenségnek minden olyan kísérle­tét, amely arra irányul, hogy meg­próbáljon zavart kelteni az ellátás frontján. Biztosítanunk kell a ke­reskedelemben a szocialista szektor helyes működését. Tovább kell erő­síteni ez állami szektort az állatte­nyésztés, hizlalás és kereskedelem terén s ugyanakkor erősítenünk kell az állattenyésztés és hizlalás szövet­kezeti szektorát is. A sertéstenyész­tést és hizlalást, melyet nagyjában a?, elmúlt évben megoldottunk, do még nem szilárdítottunk meg, aztól- !»mi szektorban tovább kell fejlesz­teni, csökkenteni kelj az állatok el­hullását, mert ez még igen magas, javítani kell a 1akarmányl<ihn.«zná- tás fokát é.s növelni az árukihoza- talt. Ki kell szélesíteni a szerződé­ses sertéshialaltatós gyakorlatban bevált rendszerét. A sertéskérdés megoldásának mintájára állami bá­zist kell teremteni n. szarvamwrha- tenyásstés, hizlalás és kereskedelem tgrém, s itt is alkalmazni kel) a szerződéses termeltetést. Egy éven belül el kel) érni, hogy állami telei pékén és a szerződéssel lekötött; ter­melés szarvasmarhából fedezze a központi ellátásba bevont. lakosság és kivitelünk együttes szükségleté:- r*ck mintegy 80—33 százalékát. Ha­sonló formában két! megoldani és szilárd alapokra helyezni a tojás- és fözelékellátást. A teje'.Utés biztosítására Budapest, valamint * vidéki ipyt városok kő­idében állami, illetve* várcoí ’efejfi- tehenészeteket kft) léle-síien!; gazda- áági rendszabályok és jó politika; munka segítségével fokozni kel’, a tej- begyűjtési és lökén! vidfeen a vaj'er. metis!. Budáps-len é.s * nagyobb vi­déki városokban ki kelj bővf eni 8 tej. feldolgozó üzemek teljeó’lőképiahégó', Szegeden- Kecskeméten é* Buda­pesten új, nagy leljesitüóéper.ségij bfl- •öfiieaka.! kel! Ié>-it0nt, illetvc y meg'd vő kit 1, i kejl bővíteni. Helyi* árpolitikává) «j kel) «rnftnk, hogy a doliyozók meynőyekéclet! vá­sárlóerejét olyan területek felé íré­s ■nyíteuk, melyek népgazdaság/ vük* porHból leginkább rnegíe;elöek. A bér- a.Vp és a fogyasztás közötti agyw- eúly előmozdítása érdekében szélea körben propagálni kel? # takarékossá* jgo; s ezt gazdasági, ir.tézkftdésékliíi is éjtő" keit ségi-tefil; - ugyincsak a U- fíoiság iiriyagí eszközeinek jobb tnoz- gúsitáss! órdekébcn, részben pedig, -hogy a l:tkfe)»áriyt, <?nyhí-.*>űk, meg keit szervezni a . saját. lakáv- 4<s . cs*- láiüliáz-épüő mozgalmat, főként *zér tveikeZei-i formában, állami támoga­tósé,1»!. ★ ■ Az elő törik,. álío gazdasági feterl*- tokkal kapcsolatban' a PáHrták nySre* fel Ml vetni « munkás osztály, s dol­gozók előtt, hogy a szocializmus . építése, a héke vé­delme komoly erőfeszítéseket, il- dozalkészséget, fiarcedzettsíget, fegyelmei követel. Es kiifön rryo- / ftwtékkal kell felvetnünk * kmrv rnunisfák, Partunk fagjaluák fér ­lelfísségét. ’■ Fél kell vetnünk, a kónimú.listák, a -; párttagok felé. hogy ha ők kőveínpk d íegyekriíftZelI*9T>-ég«l, Vagy vtesza1- Lé*'.\ úgy. ez «okkaä Súlyosabb i élés alá esik, min Ilin úgy anézi pár-; lohkívüb do'grrzó követi el. Fél kejí Vetnünk a kommunisták. pári'agj»í;ik felé, hogy csak'akkor változtathatjuk meg az egész munkásosztály. doJgozó népünk gaodolMlásá', nragakaríAsát. a szárnuakra kivő-rtaíds éridiiniwn, ha a kommunisták előljárrak a t'Wrnele.v ben, a fegyelemben, az áldozat kész­ségben, a listrébáin a riehézeégekkel é.s az osztályelleinsíggel srÁrribHh A.-- párttógo.Vnak -és & páricmkívűli dcjgío- zókftak rtieg kell triagyxráznurtk, ijpgy * szocializmus építésének törvéuye t dolgozók életszinvor»lím.V iz emetke<té»e, de ez vsak n?y«p mértékben é* attól függően kövét-1 kezkefik be maginak a szociális!* építésnek és további előre?wladá- - súnknak veszélyeztetése nétkíil, amflven mértékben maguk a dől- * gőzök állatában é.s pártunk tag­jai különösen »eredmény es ehhwy mnakáVkiutruk, emelik * trrme lévt és termriékertységét, csök­kentik tr. önkoIUéget, Az «■lőttünk áffó feladatok «ikerni ne-gvajtósífásának kulcs*: ’ . .-v; * Piri szervező, péidtmutaló, vMető, irányító »terepe éta tömegekkel való k*pcs«>Utr**k tóvábhi nregeröaitéae. Ez utrtbhinak tnindenekAőtl: a munkaverseny-, * Sztahinov- é.s </ti újítőfnozgtilom további kiazé!*s(«dé- dtéírií kell ífífafeié«-* jutni*. Különív- sen fig S'elm" nk Ml xrre, liogy « rnun* ka versenyben, a Szfaliánov-moaffafam- h»n * nyár beáíídval n* kővefómrídh he a hírhedi „uborkasza-zori,”, #?hirrt‘< bizonyos jelei máris tapasz A rnirnkaVeriimy útján »Zolidon tjisg- «•laprTzn1! tartó* eredniéeyítlrr* kell töreíi«dnÜók ás wzwns *?Árv».in,!fne.!;,' gazdasági ,vez*té«úriknak, «jínrrkrwV minden'; *1 Ml kövelmők, liögy » dolgozók a versenyről üzemlldven, íparágukhMi, Nt egész nrczájphin .szhi* le naprrií-íTapra kovetJiető, könny»»! átó tekintliető képet nyerjenek. Ez-í.m'ta't Kzükfégw aláhúzni, rneiTt j«V;r!éj nem lehet elmondani, hogy. ez már, így volna. A termelés, * munkaírgyelem meg­javítása swe,mpon!jáhóI komoly' vj?a- Kozá«sal ás reményekkel téMntSnk aé. egységes ifjúsági szervezet, a DJS5Í küszöSönáltó megálakúlís* eleji; tetnnelésunkben mindirtkibh nö a í-lá- fal dolgozók Kzánia s inirt az fíefi, a Pirt által vezetett iíjtlsájd szervezet léírehdísával- új, eddig S»p- parrgó e.nergiák.it «zahadiillatunk fel lijilsAgunkban » termelés, * »zoeiidisi» : orszáffépltéfl számára. Tisztelt Központi Vezetőségi div­tának! Mozgósítani Pártunkat Pártunk útján x rlolgozó'tö-rt»,ge'eJ p hibák felszámolásira, az »lőttünk álló komoly, fetachrok megValósitáirár* — ez további gyors etőnyorm)lA*iJnk, újabb eredményetek é* sikereink ati.p- • velő kérdése. Ali ezeket a folinbvaláit rn.*g ludiuk és meg fogjuk,Aidark, mert saját eröttesíítéseíníríjneijfei; .ha­ton számíthatunk a Szovjet unió, a pagv Sztálin feJbecíiillhé‘.étién értei. 1; ucgj'ségére, támngaíására és tórá- z'sár;)'s mert- Pártimk, -.mur,káso.-"-á- lytcrk, flolgozó népüak eróíecüeM a stetiaitermta építeséért lunriukbaüi, nem Wszigelefiek, tufgem tzár.vss ré* szét képezik annak a nagv -küzdaj*r;i- rrek, melvet a* egész vl|ig dolgozói ós tszabaoságsaerető népei, 'élülj»n '* mc'jriva SzovjrhjniAvaJ, 'ifnpej’jg- háborús u»'zítók ellefi, i :ar'ó* békéért; az emberiség hal*dásj9frt' vtv­r^l<! . .... NEPNEVFIÖK. PAaTBrZAlMTAK, PABT-MUNKASOKI Népneve'!* zsebtérkép jeleni meg! Az MDP Központi V«*itáteg* »ti­fádós o*mly* zrvkesr'itaöh»» 3J oldal, ár* 't íorílit. V*pk*:ó: MDP pirlszervezvlfthhe*. I i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom