Dunántúli Napló, 1950. június (7. évfolyam, 125-149. szám)

1950-06-04 / 128. szám

1PSC -TÜNTUS 4 MRPté 5 A sötét középkort tiszták vissza Jáoasi-^usztára a „Krisztus Király“ női szerzetesrend apácái A középkor egyházi inkvizíciójá­ra emlékeztető barbár állapotok van­nak 8 „Krisztus Király" női szerze- i ostend Janosi-pusztai csecsemő- és uvennekotthonában. Hatvan apró kisgyereket adtak ide gondozásra a pécsi állami étvaház* tói. Az 1—4 éves korú gyermekes után napi 8 forintot fizetnek és ezen kívül nagymennyiségű konzervet, tejport, ruhaneműt és ágyneműt is adnak. Mindez az apácák Kezére ke­rül, akik azután a legridegebb, leg- kegyetlenebb módon meglopják és tönkreteszik a gondozásukra bízott apróságokat. •A gyerekeknek szinte teljesen zsír nélkül főznek, mindennap krumplit adnak és csak hetenként egyszer van hús. Reggelire soha sincs tej, csak zsfmélküli rántottlevest adnak. Vacsorára is csak ritkán van tej, ak­kor is lisztpempővel. A nagymennyi­ségű tejport a disznókkal etetik iel és a raktárban tartják. Azokat az élelmiszereket, amiket a gyermekektől ellopnak, maguk eszik meg papbnrátatkkal. Az apácák ma­guknak teljesen külön főznek, és a nagy lakomákhoz vendégséget is hívnak. A'em csak ,,Lelkiekkel“ ét. az ember... Havonként négyszer egy napot tölt náluk Mayer Móric cisztercita szerzetes és Palotai János mecsek- jánosl plébános gyakori vendég, de egyre-másra érkeznek ide az agitá- ciqs írtjukról betérő szerzetesek is. Itt azután a népköztársaság elleni útszéli uszitás közben jól megtömik a hasukat az éhező gyerekektől el­vont élelmiszerekkel. Mayor Móric egy ilyen bensőséges falatozáson kijelentette, ha el is bo- csájtanák őket, akkor is tartsanak ki nehéz helyzetükben, mert „ez csak átmeneti állapot, ez a rendszer rövi­desen megszűnik és újra jön a régi, jó világ." Azonban, mivel a papok és az apá­cák nagyon is jó) tudják, hogy nem csak» „lelkiekkel" él az ember, így hét ilyenkor sülteket sütnek, húsokat rántanak, tucatjával vágják le a ba­romfiakat. Mayer Móric szerzetes ráadásul még havi 250 forintos fize- tésféléf is húz az apácáktól. Termé­szetesen ezt is a gyerekek ellátására kiutalt pénzből. Minden ebből a pénzből és ezekből a holmikból ment. Ebből élnek vidáman a konyhában felügyelő Sós Mária Ignácia és Nagy Mercedes apácák, társaik és a hozzá­járó papok, meg a náluk lakó Mózes nevű szerzetes. Inkább a disznóknak, mint a gyerekeknek Sokszor annyit sütnek-főznek, hogy már nem tudják magukba tömni, de akkor sem adják a gyerekeknek, ha­nem a disznóknak öntik ki a moslék­ba Az ősszel eltett nagymennyiségű befőttnek sem lett más sorsa. Nem láttak abból egy szemet sem a kis árvák. A gyenge táplálkozás következté­ben a gyerekek egyáltalán nem fej­lődnek, hanem visszamaradnak a nö­vekedésben. Állandóan, betegesked­nék, gyakori a bélhurut és a kanya­ró Különösen sok volt a beteg télen, amikor egyízben egyszerre harminc gyerek vol.t kanyarós, mert a főnök­nő, dr. Rosenspitz Renáta, akinek pe­dig orvosi diplomája is van, nem választotta jó ideig külön a betege­ket az egészségesektől A beteg gye­rekeken különféle kísérletezéseket folytatott, saját kezelési módszerei­vel és házi orvosságaival akarta őket meggyógyítani. Általános az apácák között, a nem­törődömség a beteg gyerekekkel szemben. Öry Jozefa például ki-be­járt a beteg és egészséges gyerme­kek szobájába és hordozta a bacillú- sokat, nem törődött azzal, ha egy pár proligyerek" megbetegszik. De nemcsak ezzel nem törődtek ... így halt meg három gyerek A gyerekeket csak akkor küldet­ték be a gyermekklinikára, vagy az állami árvaházba, amikor állapotuk már rendkívül súlyos volt és nem akarták, hogy náluk haljon meg. De így Is megöltek három ártatlan ap­róságot. Ez év telén meghalt kanyaróban a kétéves Koncz Mária, akinek beteg­ségét Öry Jozefa nem is jelentette. Egyébként ez az az öry Jozefa, aki amikor még nagyobb lányokat „gon- doztak", nem engedte őket úttörő- foglalkozásra járni. Kijelentene, hogy „ott semmi jót nem tanulhatnak". Öry Jozefa most vasárnaponként Összehívja a környékbeli fiatalokat és a betiltott „Szívgárda" neve alatt összejöveteleket tart. Elképzelhető, hogy mire tanítja a megtévesztett fiatalokat. Néni hisszük, hogy elmesélné, ho­gyan gyógykezelték házilag a két­éves Lukács Lacika,. Míg a kisfiú agyhártyagyulladást nem kapott — és még azután is két napig — ott tar­lót ták és csak két napra rá szállítot­ták Pécsre, ahol az orvos kezei kö­zött meghalt. Nem valószínű, hogy beszélne a kis kétéves Rózsiról, akinek annyi injekciót adtak, hogy a szíve nem bírta tovább és meghalt. Nem ismerteti a ..szívgárdistákkal" azt sem, hogy a gyerekeknek az elő­írt napi ötszöri étkezés helyeit csak háromszor adnak enni és miután délután öt órakor enni kaptak, más­nap reggel nyolc óráig nem is lát­nak ételt az apróságok A fehérnemű és a cifjök sorsa Sok minden mást sem látnak ab­ból, ami nékik járna. Az apácák a kiutalt, fehérneműket szétszabdalják és összevarrják maguk számára, ugyanezt csinálják az ágynemű anya­gokkal is, addig, amíg a gyerekek szalmazsákokon és rongyokon alsza­nak. Nemrégen még 6—15 éves korú lá­nyokra felügyeltek és amikor ezeket a lányokat sikerült, kimenteni a „ne­velésük" alól, akkor nem adták oda a lányoknak járó cipőket, hanem azok egy részét még ma is használ­ják, a kisebbeket pedig becserélték megfelelőre. Ä ruhák és a cipők egy részét szétosztották maguk között azzal, hogy mindenki küldje el hozzátarto­zóinak. nehogy egy leltározás eze­ket. a holmikat a raktárban találja. A lopott holmi másik részét pedig politikai agilációra használják fel. „Nagylelkűen" szétosztják ezt a hol­mit a környékbeliek között és ugyan­akkor nem feledkeznek meg a há­borús uszításról, a rémhírek terjesz­téséről sem Ugyanakkor ők a kerítésen belül ugyanazt a világot próbálják leját­szani kicsiben, amit nagyban vissza­sírnak. Embertelen kizsákmányolás A hatvan gyereken élősködő ti­zenhat apáca nem is jár a gyerekek közé. Naponta 5—6 órát misét hall­gatnak és imádkoznak, a nap többi részét evéssel és pihenéssel töltik. Azonban a „világi alkalmazottak" számára nem tartották fontosnak a sok imát, annál inkább a látástól vakulásig tartó napi 13—14 órai mun­kát, méghozzá éhbérért. A „Krisztus Király" szerzetesnői igen jól értenek a legembertelenebb kizsákmányoláshoz. Meszlender Irén és Marsclii Rózsi havi 100 forintért dolgoznak és azt a kotyvalékot eszik, amit a gyerekek is kapnak. Dóczi Antal már két éve van az apácák alkalmazásában, ügy évig egyáltalán nem kapott fizetést, je­lenleg 200 ioxint a havi bére. Vatti Aliz hat hónapja dolgozik már ná­luk teljesen Ingyen, mert még egy fillér fizetést sem kapott és sem ő, sem Dóczi Antal nincs az OTI-ba bejelentve. A többieket is csak egy­két hónapja jelentenék be annak elenére. hogy van aki mái egy éve is ott dolgozik. A legszigorúbb intézik et I ese ü el! A kegyetlen, elvetemült apácák visszaéléseit eddig még nem leplez­ték le. Hiába érkezett már több hó­nappal ezelőtt feljelentés ellenük, személy szerint Öry Jozefa ellen, a pécsi állami árvaházban lévő tiszt­viselőnők jó barátságban vannak ve­lük és a lel jelentést odaadták öry Jozefának, hogy „intézkedjen" saját maga ellen. A „Krisztus Király" női szerzetes- rend bünlajstroma most napvilágra kerül. A legerélyesebb és a legszigo­rúbb intézkedéseket követeljük az elvetemült némberek ellen, akik így bántak azokkal az árvákkal, akik közül n,em egynek az apja abban a háborúban halt meg. melynek fasisz­ta zászlóit a főpapok is nagy buzga­lommal megáldották A béke ellenségei most újabb há­borút, újabb pusztulást és újabb ár­vákat akarnak, nem elég nekik ap­ránként megölni a gyerekeket, bár­milyen véráldozal kevés ahhoz, hogy régi hatalmukat, régi gazdagságukat visszaszerezzék. Egyről azonban megfeledkeznek: hazánkban több, mint hétmillió em­ber írta alá a békeiveket! . . JAKOV MIHAILOVICS SZVERDLOV A kiváló szovjet államférfi, a Munkás és Parasztküldöttck Oroszországi Végrchajtóbizotlsá- éának első elnöke, a Bolsevik Rárt egyik vezető szervezője 1885 június 4-cn szü’etctt Nyizs- nij-Novgorodbnn (most Gorkij). Apja vésnök volt. Szverdlov már kora ifjúságától összekötte sorsát a forradalmi harccal. Mndjárt kezedtben csat- lakazott a bolsevikokhoz, erélyes szervezővé, agitátorrá és propa­gandistává vált. Élénk tevékeny­séget fejtett ki Nyizsnyii-Novgo­rod és más volgamcnti városok munkássága körében. Az 1905-ös oroszországi forra­dalom az Líraiban találta és Oroszország e nagy ipari központ­iában ő left a munkások vezető­je. A forradalom leverése u*án le­tartóztatták cs a permi börtönbe zárták. 1909 őszén szabadult ki, Moszkvába ment és ismét a for­radalmi küzdelembe vetette ma­gát. Moszkvai tevékenységét újabb letartóztatása szakította meg. Ekkor a cári kormányzat a távol északi területre száműzte. Néhány hónap múlva, 1910 nyakán, sikc- ■iilt Szentpétervárra szöknie, de ugyanez cv novemberében ismét letartóztatták. Egyideig Szent- pétervároít volt bebörtönözve, maid 1911 nvarán újra a narimi terület legtávolabbi pontjár* száműzték. Szverdlov kiváló képzettségű forradalmár volt, a politikai gaz­daságtan, történelem és fi’ozólía kitűnő ismerője. Szerette az iro­dalmat. Több idegen nyelven írt cs beszólt. Száműzetése be!ycn egy asszonycscportot oktatott, a tanítói hivatásra készítette elő őket. Az 1912-ben, Prágában meg­tartott VI. pártértekezlctcn Szveidlovot távollétiben a Bolse­vik Párt Központi Bizottsága tag­jává választották. A győztes Ok­tóberi Forradalom a Központi Végrehajtó Bizo*tság elnöki tisz­tébe helyezte. Az új szovjet ál­lam építésében hatalmas munka hárult Szverdlovra. Lenin és Sztálin vezetésével művét sikerült biztos alapokra helyeznie. 1919 márciusában egyik ukraj­nai utazása során tüdőgyulladást kapott és bár csak 34 éves vök, szervezetét a fogságb in, száműze­tésben töltött esztendők és a túl­feszített munka aláásta. Nem tu­dott megbirkózni a súlyos be:cg- séggel és 1919 márc’us Í6-án meg­halt. Szverdlov clete és tevékenysé­ge a nép szolgálatának nagyszerű példája. Hamvai a Vörös-téren nyugszanak, a Lénia-mauzóleum közelében. Az Ural nagy iparváro­sát, Jckaterinburgot róla nevez­tek el Szverdlovszknak. ®/zmGjRATA$RA----------------------------D$GCE&lL&C3l& A csoport háza körül magas fenyők emelkednék az ég felé. A szét zizegve szalad el néha az ágak között. A ház mellett nem jár a szél. megreked a meleg és az álmos júniusi délután, a csend, szinte nyomasztóan telepszik rá a környékre. Az udvaron kinyújtott nyelvvel fehér kutya lépked keresztül, egy pillanatig megáll a kút mellett, -ávicsorít a hatalmas kőoroszlánra. (Nádassy István emlékére emelték há­lás fiai: István és Jenő), aztán tovább­megy, lefekszik az árnyékba. Vádassjéké volt valamikor ci kúria s övék volt az egész környék. Nádassy István emléket a dinnyeberki csoport tagjai nem őrzik o.yan ke­gyelettel, mint „hálás fiai: István ős Jenő". Az öregebbek ismerték, ide jártak valamennyien dolgozni gyerek­koruk óta. De nemcsak ők. yalameny- nyi nincstelen Dinnyébe;kiből, sőt Hc- lesíáról, Gyűrűfűről, Bükkösdröl és még Ibafáról is. Nádassyék képviselték itt a feuda­lizmust. Kegyetlen kényurak, főúri pompával — borzalmas nyomorban tartott cselédekkel, végtelenségig ki­zsákmányolt munkásokkal. Az ipari töke térhódítását Maty- tyasovszky Tibornak, a pécsi Zsoinay- gyár résztulajdonosának megjelenése jelentette a pusztán. Ennek végét pe­dig a felszabadító seregek elöli szö­kése. A csoport tavaly ősszel alakult meg. a volt földesurak birtokának egy ré­szen. Majkó István, Skinyár János, Múzsa Imre a még vagy heten—nyol­cán alakították meg. Úgyszólván sem­mi nélkül. A szenllőrinci gépállomás segített rajtuk. Nélküle .... Népnevelő Zsebtérkép A Központi Vezclőség Agi.áció.. Osztálya szerkesztésében megjelenik a Népnevelő Zsebtérkép. Pártunk Ag|i- tációs Osztálya népnevelőink munká­jának megkönnyítésére adja ki ezt a Zsebtérképei. A gazdag •arhtlmú kis térképben megtaláljuk Európa és Ázsia» a világ leghatalmasabb össze­függő földrészének té»rképél. Sztálin erdősítési terv térképéi, melye:, 15 év alatt valósítanak meg 120 millió hek ■íárnyi területen. A hatalmas méretű erdősí ési terv lehetővé teszi az ég­hajlat megváltoztatását, melyen ké­résziül a szovjet ember a természet erőit céltudatosan sajá;i szolgálatába állítja. A. Davidov.terv térképe Davidov szovjet mérnök iervét ismerteti meg közelebbről, — Megmuta ja. hogy az atomenergiát, melyet az imperialisták csak rombolásra tudnak felhasználni- a szovjet tudomány a társadalom szol­gálatába állítja Kína és Dél-Ázsia térképe kifejezi a béke ábor óriás: erőgyarapodását, a 475 milliós kínai nép győzelmének jelentőségét. A Népnevelő Zsebtérkép belsőrésze pontos adatok alapján isme-teli a Szovjetuniói és a béketábor országai nak hatalmas erejét. A Zsebtérkép hátoldalán. Magyarország térképét la táljuk az új megyehatárok fdliintc'é sével. Népnevelőink hasznos segéd­eszközt. jó fegyvert kapnak vele műn. kdjükhöz. Tanulmányozzák, Időről- időre egészítsék ki új adatokkal, ncp. nevelőmunkájuk során állandóan hord­ják magukkal és világosi sák fel se* gít-égével a dolgozókat. Egyéni agi- lációban, újságolvasások alkalmával. Cioportos beszélgetéseken, röpgyű’.ése- ken slb. használják fel népnevelő, munkájukban. Népncveliőnk akkor lesznek jó szolgálatot a béé ügyének, ha a béke tábor eTejél, fölényét kifejező adu'o- kat ismertetik a dolgozókkal, ha meg­magyarázzák, hogy a kapitalista or­szágokban is újabb milliók kapcsolód­unk a békéért folyó harcba.A Zseb­térkép a bennelévő adatokkal ennek a karnak erőviszonyait mutatja meg Népnevelőink világítsanak rá. hogy a Szovje'uniő gazdasági és katonai ere. jénok. erkölcsi és politika, sú’yának növekedése a legfőbb biztosi éka a néoek sikeres harcának Népnevelőink feladata tehát most az, hogy a Népnevelő Zsebtérkép jó felhasználásával fokozzák a dolgozók­ban a harcos cLzán‘-ságo! a béke ügye. szabad hazánk függetlenségének megvédetmEzésárc. fokozzák népünk­ben-a ncmze'közi proletár szolidari'á- érzésér, a béke harcos védelmét. Fenn a tetőn nasy tábla búzát lenget a szel. Festőnek unalmas volna nézni, sehol pipacs, sehol szarkaláb, a búzavirág kékje, 'a margaréta fehérje :cm enyhíti az egyhangúságot. Mégis, rzebb ez a virágzó rétnél, vagy akár a virágoskertncl. Sötét kékeszöld ten­ger, ha beteállsz, csaknem álladig cr. A kalászokat munkától szclesiilt kér­ges kezek sem tudják úgy befogni, hogy alul, vagy felül ki ne látszana valami belőlük. Ha most végignézel rajta, nem gon­dolnád, hogy mennyi küzdelem, meny­nyi verejték, mennyi munka előzte meg a vidám, boldog aratást, ami pár hét múlva megkezdődik ezen a föl­dön is, A hatalmas rögök úgy meredeztek, mintha kősziklákkal szórták volna teli a földet. Tompán puffogtak a fejsze, csákányütések a rögökön. Múzsa Im­re, Huri József, Majkó István, Ski­nyár József, Hoffer János, Szokola János, Paulovics Gyula és * többiek naphosszait verték, zúzták a rögöt. Volt úgy, hogy a fejsze fokával nem bírták szétverni. Fényesen csillogott a fejsze nyoma a rögön, de nem ment szét. Ilyenkor meg kellett fordítani és szélvágni az élével. Vagy egy hétig csinálták. Minden férfi a csoportból, de még az asszo­nyok is kijöttek néha. Hólyagos, fel­tört kézzel ütötték, zúzták, aprítot­ták a rögöket. Aztán megint ráment a traktor. Háromszor egymásután meg- tárcsázlák, utána mcgDoronálták, vé­gül megszögeshengerezték, Szupcrfosz. fátot adtak neki, aztán elvetettek. Pár napra rá. langyos cső ázlatta a határt, áztatta a csoport földjeit, áztatta a csoport búzáját és ismét pár nap múlva kikeltek az első szálak. Ahogy felszikkadt, megboro- nálták: hadd tudjon a többi ia kibúj­ni. Tavasszal ismét boronálással kezd­ték, utána jól megszórták Pétisőval. Nincs hálásabb valami a földnél. Meghálál mindent, amit kap. A diny­nyeberki csoport földje is meghálálta a tárcsázást, a szuperfoszfátot, a fo­gasolásokat, a Pétisót. A kalászok alig észrevehetően kez­denek sárgulni. Mennyi búzát rejlenek magukba? Tizenkét, tizenhárom má­zsát biztosan. De lehet, bogy tizenné­gyet is, vagy még annál is többet. Egy biztos: többet, mint akármelyik egyé­nileg gazdálkodó dolgozóparaszté. És ez nagy »zó. Mintahogy nagy szó az egy hold gyönyörű paradicsom, a 70—S0 centi magas olajlen, amilyen a megyében is kevés akad. Ezek vég­zik máris a legjobb népnevelő munkát a csoport mellett. Nem kis részük van benne, hogy a faluból már 6Zámoaa» — köztük régi gazdák is mint Dobszal Ernő, Márton Lajos — bejelentették: ősszel belépnek a csoportba. A búza, a len. a paradicsom, de a kukorica cs a csoport többi vetése is nap mint nap cáfolják meg Vita Ferenc, Hurí Jenő, meg a többi dinnvebe-ki kulik rágalmait. S hiába prédikál felre nem érthető célzásokkal a csoport ellen Somoriai István helcsíai pap is: a dinnyeberki dolgozó parasztok egyre inkább rájönnek, hogy érdemesebb n saját szemüknek hinni, m:nt a kulik­nak, vagy a papnak. A kalászok már -IIc és/.re- TelietéVn sárgulnak. Egy-két, héten cclül aranysárga lesz az egész tábla, s megkezdődik az aratás. Erro gon­dolnak most már a csoport tagjai, va­lahányszor elmennek búzájuk mellel!. Vidám, boldog aratás lesz. Jókedvű csoporttagpk fogják betakarítani cbö- evi munkájuk gazdag eredményét. S a terményből -»ha chö -ádió. kerék­pár. hízónak való jut nekik. Készülnek az aratásra a dinnye­berki csoport tagjai. A jól végzett munka tudatával, avval az érzésre!, hogy eredményeik igazolják majd: jő álra léptek a- ősszel. Bckís József Készpénzelőleget kaphatnak a sze rződéses cukor répát e r me! ők Kormányzatunk lehetővé tette, hogy dolgozó parasztjaink részére, akik a cukorrépa-cgyelési munkálatait el­végezték, a művelési előlegre már a szerződésben feltüntetetett batáridő előtt is hozzájussanak, úgy készpénz­ben, mint cukorban. Kormányzatunk a szerződéses cu­korrépatermelők részére a földműve­lésügyi minisztérium által kiadott rendelettel megengedte, hogy szerző­déses cukorrépát termelő dolgozó pa­rasztok cukor helyett készpénzben is megkaphassák a művelési előle­get. Azok a dolgozó parasztok, akik 1050 június hó 4-ig a földmívesszö- vetkczelnél bejelentik, hogy a mű­velési előleget részben, vagy egészé­ben készpénzben kívánják felvenni, minden kg természetbeni cukor he­lyett 6 forintot kaphatnak Az így felvett pénzösszeg (6 Ft-ként 1 kg- mal számítva) a természetbeni cukor­hoz hasonlóan az őszi cukorjárandó­ságból kerül kamatmentesen levo­násba. Népnevelőink munkáját segíti elő a NÉPNEVELŐ füzet olvasása Elméleti színvonalunk emelé­sét segíti elő az Anya;- és adalszolaáltalr. rendszeres olvasó-*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom