Dunántúli Napló, 1950. június (7. évfolyam, 125-149. szám)
1950-06-27 / 146. szám
19» JÚNIUS TT NAPLÓ 5 A volt papi földön a szigetvári Kossut h-termelőcsoport két és félszer nagyobb termést arat! Látogatás az országban elsőnek beszállító dolgozó parasztok közön Hatalma* jegenycfákfól övezett út ««tel a Szigetvár mellett! Ktmuth termelőszövetkezeti csoport tanyája (rté. Az út kát oldalút hsrsfioazöld r«pa a arányló búzatábla tarkítja. Hcnt a gazdaság árnya* akjefáj alatt éppen ebédelnek a csoporttagok. A férfiak, asszonyok egy karéjban körül Alik — mint egy nagy család — a kcoakelébú asztalt. Sö’.éfvörös artnfl bor, »ült disznóddal**. hozzá főzelék, — «a áll a fehár abrotazal l«t«rftett Asztalon. Vidám, megelégedett H bol» dog emberek. —■ A múlt, — az keterűság, aeen- ved és, megaláztatás, nincstelenság — foglalja azavakba gondolatait Szántó Jáno*, volt gazdasági cseléd. F.s aztán beszélnek tij életükről. A fAid. mely az épületek kArül eltorü! papi birtok volt. most mind az övék. Pap-pusztának nevezték, most Szabadság-pusztára változtatják nevét, övék a ringó búzatábla, a répa, a sok tenyészállat, — övék az élet. a jövó. Ez nr. ölére« lm rl«ö nrnláun! Akkor knrdték »I u aratást, ami kor rár$s rolt a váglelcn árpatábla. Nem aokat gondolkoztak, mart ilyen kor a késlekedés veszteséget jelent Számba Tettek munkaerejüket, megíró áttették * brigádot. Még a (Utal le genykéket, leényokat U munkába állt tolták, aaok ia tudnak már kfttelet teríteni ragy máa kftnnyebb munkát Té geui. Múlt bátlftn megkezdték at aratási. A fértUk katriTal a Tállukon. at att- uonyek. Irányok, marokitcdft tarlfteal vidáman, éncWovsl vonultak ki a (Aldra. A brigád egyik munkacsapata e tábla lelift végében ,a másik at alto réarében kezdett a munkából. — Elvtártak, ünnep ex a nap — mondogatták egymásnak, mtelfttt ne* kiindultak volna —. lit n«n olyan ara. tó* mint akár a múlt évi U. Et at aratáa at fttévea terv eliA aratásai Azután a kanták éle« pengéje bele mélyedt a sárga árpába, — megkezdd- dfttt a nagy munka. Dftllek a rendek a marokatodAk kait alá, a kfttfttftk munkája nyomán gyűllek n kévék. — Ké( nap alatt laaratluk a 10 kőid árpát — mondja Németh litván elvtára, oratággydléai képvitelft, • csoport elnöke. — Ezt köszönhettük a jól maga»a»veeetl munkának ás a kifejlődőt» versenynek. Gyakran meglftrtent, bogy at egyik munkacsapat tagja (aláltt aa Aaazerakott kereezt teleiére, magosaié. mennyire áll a mánk a munkájával. Nem M marad U egyik csapat ae • versenA Táncsica*munkacaa. pál akkor (ejerta be a réatéi, amikor • VArA* ougár Ugjábtak alig volt vernie * kérészire vall árpa. Még JA (ormán ki sem fújták magukat, n-árta ott ta/wntek a kocaiáok t* ■ a beétordáa. Ilt miß M>lia»rin Tolt ilvrii IrrmfN As aratta alatt ki «ok s»A **ett\ ar. rák —• JA lenne gyorsan elvégezni ar aratást, meg a csépSAat ét elnőneá; be. arM a kAtejead gabonát, arán a fc Ualeget la at áljantnak. Elér la IgyekMlek a munkával Voltak olyanok, nt>nt Bagó látván, Petrefcán Perenc és még néltánysn. •kik iáé négy*iAgAlo| is le vágtak egy nap aiaXt kab István kél munka egyvégm airriett egy nap • behordát. ná|. De a tAbbh-k w fával |e|ft|mA5tkk •f egy munkaegységre irányi.vt műn. kát. M»e b* le tették a hetilafl'ávt. rendben megérkezett a Sitgctvámn m »I kleutkrtl gépálinmá* Ved-oa'ty ele K'H «I egyik v.n-'«., m lla valaki meg nem látott gyors Aeámtril munkát. — akkor itt láths ■mt vutruit A;tg állt meg a gép a Ka. tóimat aei'-ag ab**. k.Vuliogták a ren port tagok. I rt Agl it ették, nljjsUt tét. Sri rá, ste tnyi'ották a t^Há »sítslát, aitán léMgntt a gép, átél«» arája ei* nyelte at adod kévék A rsékoit sánlfláM gyor»*n gyű t • duiiadt, boattvkAa sióm A rfiyiétVsynt vviá-nen tvélt««. list er*<% elemmel laUdgatták: mennyé |c*z ae Idei termés 1 Jobb Imm, m'-r Mmyl vártak 1 — U(f gondoltuk - mondja R aávtárs, kUr'-Umitsáp '*ű bogy baUMiU>e I I« ks a«p eeesbssény. M«i a pap-á idrfc. e'aM bet mit sa s -f 1 vall et átlag écriisée. ** Rs a kömyrzö parcellákon az Idén is 6—8 mázsás termés lesz. Kcl’.cmeeen csalódlak, amikor elcsé- pcl'ék az első harmincöt keresztel és kiderült, ttogy pár kiló hijján 15 mázsát adft le egy hold. — Fáradságos munka volt, «I« meg. drtel — moodogaják örömmel. — Most azután megmutattuk az egyéni gazdáknak, hogy mit lehet elérni a kü. zös gazdálkodással! Ment ez lett az állag is: az idei árpatermésünk duplája nz egyéni gazdálkodókénak, 15 mázsást Nem is kellett sokat beszélni Szl'.á gyi Józsefnek, Kinder Istvánnak és még jó néhánynak, akik már látták n gyönyörű búzavetési:, a párját ritkító övziárpát. — Sokszor kint jártam a határban, amikor sárgaérés felé közeledett ar. árpa, — mondja llentz elvtárs. — El- elnéztem oz egyéni gazdákat, akik munkából hazafelé menve megálltak tábláink mellett és gyönyörködve né zik vetéseinket. Ez Igenl — mondogatták — ilyen nincs nekünk. Na, de majd jövőre... Igon, ősszel mér közülük sok új tagja lesz a csoportnak, érdeklődnek már a belépés (elöl. A szovjet mezőgazdaságban egyre «zélesebb alkalmazást nyert a vil- lamosáram- Sok területen ma inár villanytraktorok dolgoznak a kolhozmezőkön. A fenti képünkön látható, hogy a csépié* az ukrajnai „Október vívmánya" kolhozban villamosáram segítségével történik. Az rg/Mir. »mágttnn el»őnek... Alig. hogy elesépelték az. első harminc mázsát, azonnal (elrakták a készenlétben álló vontató koraijára. Akkor néhány percre megállt a mun ka, büszkeséggel, boldogan állták kö. rül a virágokkal, lobogókkal feldíszített kocsit. Azután elindították útjára. Elsőnek az egész megyében, elsőnek az egész országban. Az utcákon, amerre elhaladt a von lató, a lakosság melegen ünnepelte a csoportot. A vontató háromszor fordult. összesen 9ö mázva árpát aráid- toltak a gabouaraktáiba. ■— Ez még csak egy része annak, amit be akarunk adni — mondja Né meth elvtárs —, hisz még van árpánk, meg ott van a búza Is. Azt most kezdjük aratni. Ar ts meglesz vagy 14—15 mázsást A búza aratását tegnap délután megkezdték, viaszérésben levágják, mert lientz elviársnak és a többieknek is ez a véleménye: — Minden szem gabona megtakarítása kemény csapás az imperialisták háborús szándékaira! A Kossuth termrlócsopoit tagjai kemény ököllel, jó munkájukkal, jó termésükkel alapos csapást mértek az impertalistákrat Ezért feladatul kell kitűzniük, hogy őszre a körülöttük gazdálkodó egyéni parasztokat meg gyózéstcl beviszik a csoportba. Nem lesz nehéz dolguk: az aratás erdmé- nyel minden szónál szebben beszélnek! Heg kell szüntetni a bérfizetés körüli késedelmeskedéseket laistin tmilstknrlk tAhb Btemnél.ge főleg a Magasépítés) és UtfenntartA NV-t.ét a heti bérlizetésrV kAröl. A héifíirtéstei kape) »latos minden kése delem és pontatlanság az ellenség mai* mára hajtja a vlrrt. A Péesj Magasépítési NV éjt. számi! építkezésén pénteken például délután WettAtAI este hét Aráig tartott a munkabér klflrrtése, ami a megdőlő he- tekhrn fél háromlói fél négyig hefeje- rödölt, pedig akkor rsak az építkezés nyolc bérelszámolója végezte ezt a munkát Most a központtól Jött ki tizenegy lisitvIselA és mégés rtefiérséyrfc aaltak, Nem azért, mintha lassen do.* górtak volna. *A késedelmes bérfizetése» k VeltAs oka voit. Az egyik ok ar, hogy kézén kaptak péarl rt haaliAI, Erén a JAvA. ben fellétlrnAI változtatni kell, Szervezze meg a bank-Agy a munkáját, hagy percnyi kéirilrlmrl se okorron o bérkí/íretézeánéf. A másik ok a ktftrrlés rendsreréhen történt változtatás. Az. hogy eddig egyetlen lapra írták alá « dolgotók a nei ükét, nnist pedig ■** ar AJ rendsret szerint ” mindig k| kell Irmai at Ittelő Wrinilctyjét, hagy alt ofdlrftosea. lla a munkás két, vagy három munkahelyen dolgorolt, akkor két, vagy három bérizatsgot kell átállni. 1*1 Md- kívül lassA. |wpeeselö munka és aré|t nem volt IdA ahhor. hngv a Ivortléko kát a Ke- sorp-odbe rakják Ezért vak is, hogy bdr At hrtptn fhrllék ti zgy* tieerc a héri, me gr ■ nrhéikrttn. von* laiaiian a rat o mnnáo A tiagv Assie**issteságl.an eziitáo tőid. esetben elAloidult es Is, hogy 'Tg-egy hat Hét l-> néha még s;ét /<>- Hattal It árivetz*’b Írtéit, de ezeket e téve l< >el .t azonnal kijavították és a hiány ró Asstegvl kilizették. Szerintünk a, a bérotttáiy verr'Ai# szerint Is nem volt .d i g semmi h Ki azétl liogv rsak vgv ívre irta alá mindenki n fizetés átvételéi is o. Ili keltő »•. háromra, lehal eteo a téren tsd/fní Irtat lelt a tifhrlét ital-terén ét oá - at Int rt * ti Uten is idd, h*gy Srlá im./áe rvsáfdá a zsezselef és at At iá f-*.>í«>. i A A-Igeit ItZtózzéé-g hrlAe énpar lat llliirlééét ítéletiét ára vétetném e a ma t,tke»«*fé%ní d* f-i-’- Hot vatta kándot <% sotoc Jo zsef el» tártaknak .akik szintén jó pár órát várakoztak a bérükre. Ilz általá» ban a dolgozók véleménye, akik a késedelmes bérfizetés miatt nem voltak türelmetlenek a tlsrlviseldkkel szemléit, hanem Inkább közős erővel olyan bérfizetési rendszert Igyekernelt kidől górni, ahol zavartalanul és rárakorái mentetett megy a munka. DOLGOZÓ PARASZTOK FIGYELMŰRE Terményben kapják részüket a gépállomás cséplőgépeinél dolgozók A már megindul! ft a még előliünk állá nagy mezőgazdasági munkákkal kapcsolatban az utóbbi Időkben siómon rendelet jelent meg, melyek ezek lebonyolítónál szabályozzák, E/ekel a rendelelekeI még nem Ismeri kellőképpen dolgozó parasztságunk és ezzel olyan rés lámad, me- fyeri könnyen behatol a kulák ét agltáclójával. a saját szojalze szerinti „rcndelclmagyarázatával" hátráltatja a munkák sikeréi. A kulák aknamunkájának megakadályozására, népnevelőink lelvjlá- gosllá munkájának rm'gkőnnyllésére lapunkban rovatot Indítunk, melyben az egyes rendelelek legidőszerűbb, vagy esetleg félreértett részeit tárgyaljuk meg. A rendeletinagyarázó cikkeket különösen a népnevelők kísérjék figyelemmel, hívják lel rá a dolgozó parasztok ügyeimét s agttá- dóinkban Is használják lel. A kulákol^ támadásának egyik legfontosabb iránya a cséplési munka- eröszUktéglct biztosítása ellen Irányul. Ennek érdekében számos helyen elterjesztették azt a hazugsáqot, hogy- a gépállomások gépelnél dől* gőzök nem természetben kapják a részt, hanem pénzbeli fizetést kapnak. Lapunk hasábjain több ízben cáfoltuk ezt a kulákhazugságot, de nem árt, ha mégegyszer megnézzük, hogy is állunk ezzel a kérdéssel. A minisztertanács határozata a következőket írja elő: .......az állami ga zdaságokban és gépállomásokon dolgozó csépldmunkások, akik munkabérüket pénzben kapják, kenyér- gabonalejadagjukat a foldmivesszd- velkezeteklól költségmentesen., meg vásárolhatják.” A minisztertanács ha tározatának ez a része adott túlreér- lésekre alkalmat és ebbe kapaszkod- tak belő a kulákok ^terjesztvén, hogy a gépállomások gépelnél dolgozók pénzben kapják a fizetésüket. Ez nem igaz. Pénzben fizetést csak a gépállomások állandó dolgozói (a traktoristák) kapnak, az 6 számukra biztosítja a minisztertanács határozata, hogy megkaphassák tejadagjukat a fóldmüvesszövetkezeteknél, illetve a gépállomáson keresztül. De ez csak az állandó gépállomási alkalmazót- tokra vonatkozik. A gépállomások gépeihez szerződött dolgozók, amint azt egy későbbi rendelet pontosan leszögezi, terményben kapják rész tikét. mégpedig ugyanazt a részt, amit a magántulajdonban lévő gépekhez leszerződött munkáscsapatok kapnak. A kulák és klerikális reakció tehát hazugságot terjeszt. Az igazság az, hogy a gépállomást gépekhez szerződött dolgozók terményben kapjak részüket, mely azonos e tavalyi rétessel. Kovács elvtársnő és a 900 Két mondat. Az egyik: ..Tiéd az ország, magadnak építed/” A másik: „A minisztertanács határosain at 1050. dvf beruházások 000 millió lo- tlnital való /elemeléséről kézzelfoghatóan bizonyltja, hogy a népi demokráciákban a dolgozók ezőlettilé- tel tajál Ügyüket szolgálják Az egyik a pécsi dohánygyár szia- hánovlt'a knverónőjének. Kovács Fe mnmének tervkőnyvében olvasható (ugyanott találhatod meg azt Is. hogy Kovács elvtársnó már |ó ebőre jár júliusi tervével, a azt is, hogy két. szét százalékot taljeait naponta) a másik mondat a magyar nép minlsz tertanácsának hstátozatából való. Tt a két mondat egymással szorosan összefügg. «.Tiéd at orttáq, magadnak ép Hetit' F.z nem véletlenül került Kovács elvtársnó terv-könyvé be, s nemcsak leírt szó maiadt, Otl él ez mélyeit a sztahánov Ista kévetőn A gondolatat között, ott él két etds karjában, mellyel napról napta hatalmas ládákat kever kt az illatos dohánylevelekből, Ez a biztos ludat, hogy minden, oml épül, nt enyém, ez lendíti mindig jobb mtmádzn. melyért becsületes beit kap (az elmúlt hónapban közel c"erhátomszár főimtől kezeseit), de ezen leiül is ,,, I zen lelni abból s tuitsirrÜ munkából, amit kelten végeznek Cyetgyák als téisnöval, a másik sztahanovista kévetövei együtt, s ar ország sok Kávén Felemméjénck munkájából, most lám még további eted mán vek születnek Abti.ü. hogy Kővé** retem ne egy nap alatt nem raak a tetv-tótiany latot estnél)# meg, hanem a kétszeresét, az kövei- i kezelt, hogy a terv 1* többet tud nyújtani azoknak, akikért megszűle telt: a dolgozóknak. Még többezer lakást, még több utat még több új szociális otthont, patkot, Játszóteret, kollégiumot. Kollé gluinot, ahová majd Rózsi Is bekerül hét. a kislánya Kovács Fetencnének, akt most fa jelesen tette le vizsgál1 Több út... Kovács Ferencné arts gondol, hogy olt feléjük is biztos sor kerül erre, mert tossz az út, és sokan Járnak fajta. Bányászok, meg olyan asszonyok. mint A. Munkásasszonyok. Meg a fóbbezer lakás .., Örömmel dobban tá a szive, mert tudja, hogy neki épül, Kovécs Ferencné sztahá- novtstának és é többieknek, éktk megértették azt. hogy végre miénk leli, a dolgozóké minden ebben ar országban rajtunk a sor, hogy lel- építsük ofyan ote tággá, melyben Ötöm és boldogság as élei. tz álrhhriéi) irrrl. ahogy Kovács Feiencné kövezte kt. jobbnál jobb etedményekkel, a (elmeiét emelésével. Kovévsné tudja: minden ládával több dohány, több érték. A több élték pániig a nép étiemében * nép érdekét szolgaija S amióta a szocialista Szovjetunió hős katonái elhozták ziáittunkia a szabadságot, ebben az oiszégban már nem • tö kéé zsebét bizlelja ez at érlék, hé nem é dolgozók leje fölé , emel erős, ledóutheiatlen tetőt", szabad, gazdag úiomtaljea éleiéi. I »te hallgatta a hiteket e tádlóbó! Kővé» s Ferenc ne Azt Is. hogy en lángol a gyarmati népek trahadség hat« a <é*i Is, hogyan kétttll új hd borára at Imperialista banda. 0*1 úgy. Itt emtgy megy az éle!. Ott mlllárdokat fegyverkezésre fordítanak, mi erősítjük békénk védelmét néphadseregünket, de beruházásaink zöme építi azt, amit lerombolt a fasizmus, épít! azt, amit sose láttunk eddig: • a dolgozóknak, műnké- zoknik, munkésasszony-oknak Üdülőket, gondozott utakat, napfényes, meleg. derűs otthonokat, sütödéket, ahol szebb és Jobb lesz a kenyér, t«J- gyüjtöcsarnokokat, ahonnan majd százezer litersiárera kerül ki szazat- reknakaz éb tetadó lej, müegyatamat, ahol munkás, mag parasztfialalok tanulhatnak. . , r.tl építik m ml heniliiilMlak Nem egyezer, nem Is tízezer embernek, hanem millióknak. Es mi bátran és boldogan épliunk. Mart, mtnt ahogy Kovács Ferencné mondial — Bitünk a béke győzelmében. Bt- zunk mi abban, hogy a Szovjetunió áltál vezetett beketáhor megfélemlíti azokat, akik ú) háborút akarnak. Akik el ekarják venni tőlünk alt, amit a két kezünkkel, tnksror nchég munkával, de vitstavonhalallanul magunknak éplletfünk. Tervei kéirltftt egv ország. Szép és halaimat terv ét. Számolt é dolgozók haxAttertetével, mely arte lantija őket. hogy jobban dolgozzanak új életükért, számolt a dolgozók határtalan, lelke* munkavertenyéve). S mégis ... Lám a Kővár * Ferenc nék „javítottak' a terven. Munkájukkal megleremteiiék azt az értéktöbbletet, melyből szé*eztekn«k lesz még nagyobb kényéi, több tel, a/»hb lakaa. Még decusebb, boldogabb élei.
