Dunántúli Napló, 1950. június (7. évfolyam, 125-149. szám)

1950-06-25 / 145. szám

8

H Ä PL ft

i93o jűmrn m

Meggyőző, felvilágosító munkával segítsük!

pályaválasztó ifjúságunkat ;

J tót öö ano'ss

biztodtásáért folytatott harc első I télié ii á'.lslé. no» iskolai hátrálások msgt&rtén- tévét, ■ középiskolai b<’!r*tkox4-o< jó hu* c'-ső napjaiban való miharabbl lezajláséval él a fólsko'ákra va'ó jelentkazéiakkel befejezésébet köíe. Icdlk. Aa eredmények hatalmai »'• kcro aat mutatja- hogy a tanuló If jt* ág é* • dolgozó szülők megértették a beiskolázások nagy fontosságát megértették (’ártunk és népi demok- rallkn» lennányiatuAk felhívását- öt •var tervünk, szoclaürmusank éplté- aanek új müiaakl, közlgszg-xád él r*Jtdrá11t vezetőkkel, — «taö-orban munkái é« dolgozó pataiatiaérmaiáid érietml-égtakke! — való megerősít* --é' Aa «lőttünk i'ló (cladatok rm-g- c'dátához minden torfliatsn nsgy menaytaégd, klvá'óan képiéit •lak- •mberre van trü'(aégünk. Kóiépliko- lát végiéit diákjaik nagyszámban |a* Icntkeitek egyetemi. főiskolai to vábbtanuláira.

De a Jelentkezések nagyon »ok ha lyan »sérveié* hibákat mulattal m<’g a felvilágosító munka tétén. így történt meg. Hogy a je'entítrtéifk at orvra éa mérnöki pályára aj *tó Háayaottnál tokkal nagyobb mérté, köck, mint a lermészaltodonisnyot. oevatól éa jogi izasemberakat képaó («kukátokon.

Hűdig do gőzéin'< nóvakvó termi • szá tudomány», érdeklődé-e mind lo kraotiabban megkívánja, hogy ftaiku- tok»<. vcgyé-zslet. bio Ágútok at ét ulaósorbaa íanaétaetiudumányl alakra p«dagógu»o.at minél nagyobb a iámban képetacnek ki egyetemein*, föitkolámk Mégia nagyon írvaien ja- •«átkeltek azokra a itakokra. hogy fajlödö. djjáa'akuló lárvadalmunk igényeli kie'-égitiék A természetin doményor fef'ódé a. a fejfedőié<«k é» aa oktatáson karaaatül a tudományo vt'égnéael klalakflia« élanjéró fe'uda. Inak: népgaidaiéfunk ttkoralnek lét. r< bori»» éa btitoiltéia. egén« élatOni további fejlódé««- nem utol-ó orban tudományo. ertdményainktöl függ

Sávay Láaaló biológus -Isnár ta- aki már elun-épiilit-málua hónapokban résal- van a VKM tlzhítc. hmlap* ti fa* méaaatludományo tanfo'y.tmán

Kormányzaturk nagy fon’o-aágot tulajdonit a neveló-oktatö munkában n torméazettudományok elsajátításéra a Biri zimu leninumu* izrlirmében való tanttáanak Ez a tanfo'vtm minő aégi változási JalénMtt munkánkban mari aa ont megadott azempontok alapján a tarmstzr adományokat mrai

Erríl beszel

már vulóbm haladó <ncB«mbcn tudjuk tanítani.

— Rendkívül fonton, — folytatja Sávay «Irtára — bogy a lármásáét- tudományokat tohaaam elvontan- hanem mindig a gyakorlatul, a napi feladatokkal összekapó olva taaitink Nagy Marep« van Itt a uomlélt«léinek. a kliérlaleknak. A neveld feladata az, hogy tanítványaiban lel. ka!t*o •• érdeklőd*«'. meg*a«ral(«a»c a tantárgyat, hogy a tanu'6 na la -• tantárgyat láaa Itanne- liánom aa éta. tét, hissen minden aiért történik. Ehhez elaótorhan a azasm* éa aa okta* táa nevelés hlvstési iránti » zs-re l*-: na k. odaadásnak kell lennie a jó pedagógusban. Én nagyon «zeratak tanítani. Tanítványaim kőziK a Nagy L»|os gimnáziumban, a nemrégiben történt tanulmányi vnrenyan. Dán Endre aranyérmei nyárt. A aaakérrtt.égl tanfolyam hallgatói különösen nagy aaeretmtel vonzódnak a természet •udotMnyoi tárgynkhoa. — Uio'.óéta ban Várad! Zoltán éa Keller Gábor muntásizkrmazásó tanulók tmolkad. nek kt.

— Nagyon nagy öröm teroiá z«t- tudomány.szakos tanárnak lenn) ma haiánkb.in Amíg nyugaton a tömegméretekben tórténó butttáit. tudó mányelVmc* aötétaéget akarták állan dóaitanl. addig nálunk n tudományét tanításának éa tanu'áaának tág len nrittk népünk aaámára. Nine* boldo gabb értéea aa amlicrnefc. mint h i muniálá' meebaa'tEit. IVdagngsi-.11 »gyre magasabb élatitinvonala mlnd*n •tónál éiaaabb bizonyíték. Ez csak aioetalirmust épfó országban lehal ségatf

Iniiiéífíllilinm« iiMriit

kétzülnck a mostan! érnlUágltc'lfk közül jóegynébányan. A fiaik* éa •limlao luJominyok Iránti leli*i«déa é* do'gozó népünk Iránti szereld fűti Mányó M bátyi- a mecsck'iabo' cai bányába fiái é. Tóth Andor pata- cal kispartié* aaáinuaáaü érettség: aatlnt.

— Tarmészettndományos ok'atá >unk «'mélyítésével agyit vtlégo ubbé •«ebbé tesszük népünk jövőjét. Aa öj táraadalombin, aa embari tudás szaraiéért. munkára, '««rémségre ön feláldozásra neveljük maid a do'go. lók gyarakait.

Fiataljainknak nemcsak a termé- 'lattudományos ét tanért pályák felé kall fokozottabb >n lörekvdnlót. A jogi pálya sem tallaaea ll.z'áiotl elöltük. Jógáiénak lenni, ms már ncru ór* lébdtök dologtélsn passziója Nép dt’mo.résünkben nagy klada'ok vát

magyar jogtudomány atapjölnak kldobg gozasa ügyé-ti. btrót. védő', megbt-ö tatátok, nemzetköri izerzódé ck Jogig előkészítése — mind az ö dolguk Z Kü'ónöscn fontra a nemzeti válUla-f töknél betöltött állást a vállnlatlj

ügyész aicrepr. Perit ügyekben.?

•aerzödéick meg zarke zlétéban *ia felülvizsgálásában, valamint a jogi ta g náeaadáaban 6k látják majd el ezt a lényege* posztot. Az Országos Bér. msgéttiplió Bízol.ág már roidezta 1* a vé'la'all ügyvédek és ügyvédtalöl. '•-!» anyagi helyzetét' A jelölt havi fizaté-a 010--8Ä0 foi-tnl, aa ügyvédeké 1000—2100 forint között válts* köti. Ea ia b zonyili*. hogy nvpl demokráciánkban a jogi pályára lepő»»! I« fokozottan megbecsülik.

Pslónál Sándor. Ssrbak Gésa és aokán mátok Is ügy döntöttek, bogy erre a pályán m-urtek II vitásuk nak tekintik. ,ho' legjobb *épasaég*|. ksl klfejihetlk. O» már egy űj »aa bsd, kla ákmányolásm*-»’«', aaoel* llzmust Spltö állam jogtudósai, ügyé. «tat, bírái tcsznru, a dolgozö nép érdi kall védik, nem a kívánságot. tótét osztályok vagyonát.

iltanimot "

EGY NÉPELLENES FŐPAPRA

Kik mégszégfdá, mim kanyarat a Hildái, hogy igaziágaa kart fokba Haha, az üzer ttva Utasaknak adjak: azokra Önl mod átkot alkokat — da dtcairi az Ur ha yait, ki úr volt, a magtzagatlan lóldaknak ura.

Azt átkozza, ki stanzámat gyúr lángból, kt tzobornál szebb gépeket farag, ki mint mad to, ma'y on maliéból szaggat lénkéhez pe'yhet, úgy épít hatál — da dletéri, ki a lésiket leverné, ki rommá vart már hátai éa halál.

Ha .Várta most Hat átülni várna,

6 űzné menekülni a Családot, mert nem imát, Fetztttd mag at kiált!

Fettiltd meg-el as ufhodá hazára, a földművesre, bányászra, az áeeral hát őrá la, őrá at ács fiára!

/ELE ZOLTÁN

az a faladar áll lllüaágunk előtt. — de a itfl'Ak és t.nárok slött u. — hogy hslyat felvilágosító mun.ával a tülzsüfolt pályákról a kcvé»hbé vagy gyengén ellátónk fa.'é irányítsák tanú ó'liútágun egy rétjét. Meg keli magyaráznunk azoknak, akik klsio- tuitak egyik- vagy má ik sutról, hogy népi dnmokféeiáekhan tamérdes .ehetőség vsn a továbbtanuló T». ahol tudaankat. akaratukat, rátermett<égü vet ugytnógy ktlaitbellk N*m bürök r.tl.us lataakedsseakal. hanem * ke véaan ismert péyé> tamarlrlSaévrl vévé t»m«ri pályák i.mer'o «»ével meggyőzével köti aat aa átirányítás! véérebaftaut.

Pirt-rrrvwtelnk ifl'ót munka 'ózAvtgank uni-»Ink és dláVtamk aa saaat l»p. *o s o» munkát laktntsék apr* tly’n laté friad. n.k. m:nt a tovább tanúié». a I etikaiéiáa leendőit R tun abban- bogy azt I. '«t|*s «I- ktrre'. gvőtei*« rn »'diák majd meg

Kiss Iván

IÄ

A murát»«/ Kis Szilhát a toronyy zs/ utnhás után műsorára tűzte Kar neftntk Jf»m/«/ig«/eh" rimú út az in* művét. A szirmú at ukrán W/toioá

éleiét mutal la he és a túr 'fék komoly aak rájuk iu. A törvény« AkéaatiM, a *tIsmerését vívta ki

ímJÜK MtCAVAioViGor

A természet tudományos átalakításának az alapja

A taimésaai éta'.aklUwt nem ram- diq tudományra alapon )ött létre, ha nmn lassan, gyakorlati lapaaatalatok alapién alakult kt N«w egytzar cask évméiadoa maaógazdaaégl gyakorlat tapasatalata hozott létra valami üjat Voltak példák arra la, bogy r óv Írtabb idő alatt tudtak vatamnty éllaton vagy növányan atemmalléiható alvél toaéai előidézni, tudományra magya rátáiét azonban nem tudták adnt.

kara .smarteh ■ réllasé. mhál.

Aa átalakítás munkája így lassan ha ladt. Szinte vakon, tapogatózva intőit előre at i-mber lépésről lépésre Csak azt tudta, hogy mit szerein«, de hogy milyen rendszeres módon érheti el klvéut féljél, ana nem tu don választ adni

A i«rmészat étatakltéaénak gondo Itta. olyan értalambun. hogy at am bari szo!gal|a a r aga agéaaébaa. fal ram vatódheicit at. lig míg a larmé

ssetban fetiatáthatt ásványt, növényt, a.laü anyagok éa erük te|laazféséa«ji éa fa>haaanétAaénak taivszerü mag szarvaiétól a történelem nem tfti'.e napirendre

A természet egy aa réaaatnak. mtnl pl. a* éllatvtlégnak a módosításéi, a tarmraite't növények küiónbdvd faj 'Álnak a kla'akitéaét. valamint attak kai a gazdasági isrméaaatü tevékeny végekkel párbuiam»aaa a tudom* nyna Ismeretek gyarapttéaánek éa rendszereiásének kérdés*' a kaptta- lista társadalom falveiatta ugyan, de <zt egész letmással i az élettelen éa

RAAAAAAAAAAAAAAAAAAAMAAAAAAAAAAAAAöAAAAAA AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAaAAAAí

A krtnyvnépon jelent meg az Athenssum ki adáséban Veres Pélar „Három nemzedék'' című tntóglájáiiak első része, a ..Azolgeség" tbbőf közöljük az alábbi részletéi.

Csupa strrenete ét nem vetetál belátás eredménye tett, hogy Kit Gábor ét Balogh János egy eső. pótba kerültek ét azért volt. mert Sete Balogh nem nm*rf* ókét eléggé, nem tudta tálak, hogy ke reutkomák ét mint áf embereket, erűévé Mkiz álét. Az Alven pár aratá négy ctópartba oszlott ét flk mint ú) emberek ai utáltába estek, mert ez égy ink. A régieknek e asunkdöon Is r/Ő/npuk ran

• Kit Gahrinak ezért non rnv nagy etánye: Itt van a nénfe. ap/ának húga. Kit Krztl, aki e tápom után sirdl a markot, mert annak a fdesége nem fákéi, kisbabája rum Ilyenkor iá at. ha a esvr Iádnak lább login van tgyútt munkán, nagg kdny« nyrhhu'g at otlhonmatadt asszonyoknak, nem kell mindegyik után kólán menni Egy asszony, nagy egy nagy gyerek kél pár aratónak Is el tud ételi ptynl él meg. hogy a kishajáról alt hon fekv-1 menyeesk* Is lad láldené. ha mups ram Is /óhet, kálón fáság. inert nmet annál keservesebb dolog, mint ozsstkar mindenkinek hoznak és csirkehúst. •>./,/ bor/úhersínéiaf, te/bekását mey potieslnlát esznek a téhhiek ét egy-ktt párnak kenyér»tatom nátnl keit »•agg kolompirt. lebbencsei, tarhonyát leli fázni, mert nekik nlnre. nil életé halton At. hogy Kis Erzsi né ti Iák Is Itt matt. a két (V*> r. trulr nagyon fá vatz. mert tant tolla, tgyesi tette áh t. kéret az embert kfaagyIság olyan eeAs, ha>zy a- y gyere! }, akik már lo»dy la stedtek mar- k'“, lenézik atol-rf, akik efásrár práh-ztiák és b'i'keinek kitolni nelék. aha/ tehet és P'til|rtfri) él el, amivel lehet

k kteaéfotás pedig —• a try n*frjtjn bh sérelem hi e i fik‘félni, barátot szeretni ét jé nntaml játe- get- és érés pártf»adhat rsatlakazni.

ttgen nőtt Kla Erest Eérfhrzmené nagy lény menyititaay, ttzraktteniéltat, déádsk nyáron sétái a markot, i y tad min fent, olyan guore és bltlns a kr$a és a MM. hagy répái a renden, káiéskae, mim a madár és évfv#*»falé,«dí ram rgu kévéaal. .<« is krétáméi, hanem néha hátammed-aéyoy*f tár Ketlá a Meo alntt keli A a leeresztett kezében Es a-m ház:» a IA*dfn mini a k'rsl matahiiéd*l

I nem pt-rt Et ha beletelté a keretiébe, me tp 4á>

f'gret Peter :

MAROKSZEPÖK

h ultin«, mlnlht« J int Kik megpróbálták a krrest- IK rakni.

Tlrenháram-fitennJggivee fiók Hóm óra Kl« nagy lány olyan. mini at anyun! Je úgy neretlk Sem égy, mim at irletangúl, meri at m-le, nem úgy. mini a iteretii, meri at megint m*ii. at nekik mig ttok homályban te/tlk, hanem real ugyan óju mint agg angy-éi, aki fé, nép, laknriknt it tegtr nekik, ha el morajnak fi latálfa ákrl, Int vatamit nem lói rKnélnak t

Kilón'sen at eh A naftákban gall erre Ilit rég At mór ágy ltok alt lenni, mael h ágy vall. hagy a MtéárJ lélón elkeni A4 A esését mig a l aralót lérfil It hu it nagy latiak, hármai gall at ara- lót kitártén .4 gabona fi fényit nail, a rótt nóta »Mi ii trrtlen at árp- l atjn Stegye ti t M4 Iónéi, a béta Hóra tái-f górciAkkel terhei it a kll tf<»»4 terhesen blrla a markai, meri tapmlt, tagmit egy" móthai a nyert gn: A kattótak nem Igen irtek tó eeghtnl a waroknráákne4, mert meg vol> nek-’k li a mayák baja, hagy le ne rna-mll inak a htf- Hóban. kiég attón ágy H-kót óeiéSk Ma h->y mi mienk I a mm.« klnjin tonal la meg a munka’, ir ifrltebb a h’" ‘ mbar at ángy a póri Ingót legitimek neki, mini ill Krill # kit fiónnk

Meri Kelti tegllen Halmait káiütKnólóikoi amikar útig a gyerekek tteme ragnál g miig«* r« pótél, róbetiéife tkel, hagg mamivá farnak meg akármilyen hUeg I* a k tar halé kariéban a ni I “ Sa JameKkóm. na Cahrf, gyertek étik, mattólak ki a nemeteket, me jó mettIM fátok, nem leniek tlmr.eak

4 gyerekek /Mii a hkóeg vitái. hitien a uefA-1 hóhat, nyer• itaimótml lakarótlnk ie a vetek ll é'-letyeil. meet ha nappal In tó at emberfia, a teiee /elbitül i% haimáh-tn lótik óe leit. róhenMu Akel it ha 0i apók la aáamaeómf’ak, hagg jm. mám ónaC. okiar Éggt* mattól natl

Allén kMhe Knó'óekvr maga meff amié ikrl it megmalalta. hagy ta kelt fó tételei •1 nótái, hagyma kell éPsvartá, a felit áti-eUnni k gy ne •*.■•»» fan te H ie a leymelegebb óélmtln te n ék nótám ei

Ha álmátok voltak. irifólkatMt melók it nem hagyta. Xt -ív móiak I» inrtveyyik. hogy rial mólok álltukban káli! rianásáé télben it o-j ó-.aU táluk, nehogg ginyo‘óó ionok vélik emiatt Seha prá g a lóbbi lányokkal Irilóta kellek, Habéiig I *ógmáéhat, vagy nólóini betétek a harmatul htif nalan, iónét! b-lmulla tkel it nem Imáim megérten1 mltrl nem óiménak, amikor 4 atyán almai. al,j blrfa ngitaaiarianl a neméi, i hagy a nilóg mia Jen k Iné léért hm aóaó. ha mait a reggel i hat matan lefekheine i* tgyel el máén! na

Sem I ulta mig aktát, hagy hitien mlnátrt a tier van. h-gy el ne ói materé fanok. meri g langakat h kínaita at élmaHantóy hót, meri át vei* méh < totótg mólóinak ti m legényekkel It hanemtatnak. még inkább ólmáénak keltene lennlAk Sem Imáia mig mkkmr. hagg a lány tyenkat, Iirfheimenés eláll mi ónmaga aeitaangó mM megiermóé Wmi ie mi emberek eláll múló fó meglelem!térnek próba- liléiét oá fa te hagy at teal ót te mtn-irn kilót mankó, ahal ót emberek ie kAllék a fények !• uregmiiettelaek olyasi a lányoknak, mint a katonának a reatt Kl keil emelhe tniük eerlieges lyla tehénkééi hullámaikkal, gt üti ie halói me séfet ie ainattol, evéeeel, /óraéitégyeé elemben renébl mii hM kell minták. A lények — a fern« lónyak. akik mának antantra vei ama ~ mtméngé fan egf egy kit blent Johanna a munk-lban a tatét rm herté-iMek it a fir Ihe íme teltének a kite

Ki nem tréfa. meri eeab Iga irtkeió, hagy a ne/Ing aettóiyob miképpen bitit I at urailmó • eestSyak etóenOea olyan tat óatgat, meyéitható A nie I Uh tó m*e tatéért nemeivé Ha g léagak igéim» válna, mimé nyájon Imt'ók Amták. ótok geayukr* gamámláb hmm, nem lehelett vei na mJyerm kényeimet ét Irmom •» ón Keltené aatelgel mnóoe-K-e nem <l kényelmét ét Imit mrak hanem a fé traf’ Vét lattanok lenn Ok tori Ólat remében y magg hó tokáé, ók nemeink a kúti aeokoi tél még •; eayaéefel- tat time g tmfóé gyerek rtkt te elmarni anya

le hl b ék -oltók a* mral gyerekeinek, meri atak- rmk OS aagfól —■ enyhén sióivá •" él lit "elei 0 k véé elvek — «I ÓK Hel él • ts- te I nemet ie mié« renyhe ééyét maitok

Jonest pereié nem yeméeikatmét lseken 4 rank

es -é4l-o .feien ie mog-om *»##»*»* a aeeery Maga km iH non- b4eÓKI4t hanem -egJletUb 4 ***** is keié* tétel

HA világ tudatna Ctalokllóerinuk mb odo'dt csak a uoclezllata ét komm i

n.'s'o Id/sodo/jgi old/wH/o meg Ilyen kóvetelményaknak ugyanit csak szellemi és anyagi Javakban bő. velkadó. da mlmlanakalöit ajoclaluia tazvtzeiüsaggal fa|l«atl«H gazdaságé« a szoclallata munkavarsany l«ndu!«u tői áthatott dolgozók társadalma I" latba! mag.

Hogyan biztos ltja a sroctaUsla társadalom a f«|lödáa tat v > tar üs*gé( I A kapitalizmusban a prc,lt<h»jhé »zás. a pillanatnyi lógtönzóa, a tél- melésl anarrhla, a piac vak torvAnyet uralkodtak éa a kapltallaia véUetku tó csak nly mértekben taktáit fal* adaténak a tarmészai leUiaaznéláaét. amit yen mértékben aa gyors A nag*, prolitól blaioali számára A aaoclaiMt'« téraadalom viaaoni a tarmeUal mtzko tókai Ursadalml tulajdonba varai ás így agyaégaa agésaba Ingtál)« a ka pi'aliimustran fnlapiósód«'«' gazdasági Sietnek lagsaoroaabhaa AssaafOgijb resteiL

A tervszerűség a ludnmdnyrg 0» lochniháia la vanaUsotlk. Il.saen csak a tudomány • a technika segítségé vei növelhető a gaidaaög uretalö kény vége Cask tlyenmódon Mbar a tömegek fokozódó saukséglatatt ki- «Jógiiéul. . »s

.4 snomloHemsssham megealésnl

m laéuMSf faagiaátrlarsr -öge

mini ahogyan a Saovja'uniöban tűéi példákkal éa eredményekkel randa! kaaó valósággá Is vall Sztálin elvtar» még 193ft ban ha«, gottaiu. hogy »...a munhűeeat Hv nem lohol as orszdg Igut! gazdája, ha nőm teszi magdés d a htdaandnyl éa nem tudja m gradaedgi éje*«* a »udP mdrty alapién Irányítani'.

A tudomány és a gyakorlat a magvalósult egység« ta azt aaagleJóedoti « létsadalml tulajdonba vad term* léé! ratkóaüknek tatbaasnéUaa tarai IgMIftsré « asocséltelé lefeftwUut« kl'éa munkaiéi. Péti ét ul alt a Nagy Októberi S soviet tata l*o«»*dafr>m éa a munkésoratélynak a »aiiumusM.il atru.ua alapién éllö péitja t«>«m'«t « mag. amely Lanla, majd istálló l»á- nyHaséval véltja *aMi« KngaMnak larm ban ado« rtagyaaaió óuuaiaiéaöt I na azt irta Bogéi* akkor az An't Dóbitngbau a lármafáéi éa guadsaégá siók balyaa eaarvaaéaéiól'

„A Mrsudeiast loimatdoom betűit annzeklot lenrnzetO, tudviem stervezeziadg váltra fai Az agyéra létért való búideiem megssó lük ftiioayoa énefambgn. cask tzial yél* ki aa embaz végtago tan ma é.'aEvsfagbál » láp ál ah kall ló-hllé-etobból ve Mérni aar Per élozléMdkohe htod Az easts»- zakói kdzayaad élőt fa. tatotok k dz«, amely ide ff az .-»né* rabért ura*- áude* nart W emberek sMatosa te nllooéredeo aid kar«' asoa* ekóeaál sálnak » hatott, staylogao utarrá éa amenity Hson smfai fassmdotma- •ftiM.k uraivá les ineb tojás MaMs ékeoységd* főf'ft'

nyári aselyek káéig Idege* eoh lap uralkodó letméesosi t*e>-á

nyakáéra áltetoab vétók I—m" tft ez afftsul MM M'I* mohátOlUsal dlst—gek, a •-«A áfa t*M * ?,