Dunántúli Napló, 1950. június (7. évfolyam, 125-149. szám)

1950-06-25 / 145. szám

6

NAPLÓ

1050 JŰVTUS «

V1külpolitikában

A Német Demokratikus Köztit na sá«j kormányküldöttsége lengyelor és csehszlovákiai útja után most Budapesten tárgyal, nópkörtáraasá gunk kormányává! köt ^.zdasági- kulturális egyezményt. Azután terve szerint ellátogat Pekingbe. hogy Kínai Népköztársasággal is szóró sabbra fűzze kapcsolatait. így hát a demokratikus Németország a béke front harcában az eljövendő időkben fokozottabban vesz részt, szervesebb tagja lesz a népek szabadságáért, függetlenségéért és békéjéért küzdők

k.ualmas szövetségének.

I)e nemcsak a népi demokrácia ötjén Járó szabad Kelet-Néme'ország kapcsolódik be erőteljesebben s bé babarcba, ezt teszik s munkásosztály vezetésével a gyarmat) torsba súly lyesztett nyugatnémet dolgozók la .A szerződés világpolitikai lépés o békéért fo/yő harcban ' —• szőt a Német Szocialista Egy'ságpárt Politikai Bizottságának az az Mvózlete, amely • francia és német szakszervezetek közös nyilatkozatát köszönti.

Ez az egyezmény ezerszer hatáko nyahb és reálisabb lesz annál, mint ■mi! a francia és német hadianyag- gyárosok az amerikai áldástól kísérve szövögetnek! A „Schtrman terv" végrehajtói beleütköznek a francia és német szervezett munkásság hetei szövetségébe, amelyet — és ez a dóntö különbség —, nem néhány véreikért! nagytőkés, hanem maga a francia ét német imtnkésoszidfy kő- Mfl s a közös nyilatkozat kimondja hogy a Szakszervezeti Világszövetség Határozatai érfelmélten „loholták a küzdelmet a Iranela ét nyugatnémet kiköt fikben iőrfénfl fegyvezza ködösök •ffen, aregferemf/k a két ont ég kb kóifimnnkásninak kapcsolatait, to- korzók a békealdlrás-gy ültén mórjaimat, tevékenyen rést •vesznek az Bszzel megtartandó ti. Vllágkongrans- útit ejfikéatfilefnfbcn és vefnmeny* myl üzemben béhevédetmt blrotlsógnt alakítanak Harrolnak éranciaortnőq- tan ét Sémctorsrógban a Schtrman- ferv mt>gralótltá*énak megakadályo- aésdért."

A Berlinben kitytalo't tanárskorá- •ok végeztével kiadott közös nyilat korai új harci fegyver a világháborúra törő Imperialisták és gerinctelen lakájaik a Jobboldali szociáldemokraták eflent A francia és nyugatnémet mmikásosz'ály harrt szövetsége újra beszédesen rávilágít arra, hogy milyen ingatag talajra épülnek e Scbuman-tervek ás az Imperialisták áöhlrl tervecskéja.

Az elnyomott, rabszljon tartott or- azágok felé messze hangzik Prachon •tvtárt. a forradalmi francia srakszer- •ezeti rrOvHség a CfTT főtitkárának «tava: „Innen Berllnbfil, a Stábod Hémrt Szakszervezetekhez tartató elvtérsalnkknl egy ti ti hatalmat ét testvér/ /efhivdzf boc.sdfunk ki Bran- «fciorvzrig és Németnrstág dolgától,

harcoljunk együtt a békéért, a sro hódságért és a lüggetlentégórt!'

A konimunlsiiiii* „ini‘|{s(‘mmisitöiu

A Wall Street parancsára a vatal- lus országok i-crmáa után igyekeznek törvénytelenné tenni, illegalitás- ha szorítani a kommunista partokat. A háború készítőinek aljas terveit ugyanié erősen kereszteli az a bátor harc, amelyet a kommunista pirtok vetetnek minden oretágban a bélé cédeliqében. Ila számszerűen kicsik 1* ezek a kommunista pártok, óriási «rőt jelentenek azért, mert a nép és at Igarsdg or fi oltIáinkon pun!

A fau«zta rendszabályokkal né hány ország népe megvetéssel fordul etembe. Bőt most Ausztráliában egyenlőre sikerült a lómegek ellen- <ÜldidnaM megbuktatni a kommunista "times történgjavaslatot. A szenátus munkáspárti ftlbbsége — amelyet pedig köivetlenúl az áruló Bevln és közvetve Truman irányit — a nép- tömegek követelésének nem mert ellenállni: leszavazta a hitleri törvényjavaslatot. I»éj. Afrikában csaknem hasonló es.» játszódott le. A kizsák- mányntóktiól éa ltuynók-O'öl álló ■renátns lú—11» arányban 'döntött és csak az elnók zzavazata segítette az amsriksiV.it ahken, hogy a fasizmus

útján járó Dél.Afrikában bflrtflnbűn telessel sújtsák a kommunizmus ta fiainak hirdetőit.

Az amerikai nagytőke „vörös-faló" irtóhadjárata rávilágít azokra a veszedelme» tersekre, amelyeket ezek ben az országokban végre akar haj tani. Ausztriát és Dél Afrikái hátúi rús támaszpontokká, az USA hadi- gépezetének bázisaivá akarja kiépíteni éa etért irtja tűzzel.vassal a kommunista pártokat. Az imperial)# iák felé Sztálin szavaival tálaezo tunk, atxal a mély Igazsággal, hogy a kommunista pártok a munkás* osztály érdekeit képviselik, ezért a kommunista pártot megsemmisíteni roak a munkásosztállyal együtt lehet, * minthogy a munkásosztályt kiirtani n»m lehet, Így a kommunizmus .megsemmisítői'* mindenkor csúfos kudarcot vallanak!

A „SCHUMAN

A francia nagytőke ügynöke. Seb urnán, ..zseniális" tervben egyesi- tetU u német és francia hadiipar gyárosokat A „Schnman-terv" kiagyalója éa gazdája azonban az amerikai imperializmus. Lat ábrázolja • rajzi aa amerikai mundérba bujtatott Scuhm«n éa Adenauer.

Cinkosai leleplezik emlékiratukban Titot

Titot és klikkjét tények alapján leplezték te. 0 Jobban ta olyan tények derültek ki. aroe’yek kétségtelenül bizonyítják, hogy Tito és krrnyrzete régi ellenségei a mun- káaosatá'ynak. megrögzött kémek és proéiátátonát, fasiszta gyilkosuk és bitorlók, akik tevékenyen rés*[vesznek a Szovjetunió éa a nép! d*tnoFö A HASZON!

tröszt Párizsban több mint

CSALÁD És ISKOLA

ts • töret smertslö' »4 t ussislti'< •evet#« reréirerrót ss fi' tágvl akar nyai'aaí a rnsgtsr »»• ókssS, arvs fókaek áa ifjú.égi vetetökaek nag» és s tép ■unlllukhoa (ysrmesfiV aeoels'ó's szakisaié neve Sséhei

A bélés SS Jt'STT és SS MNDU M nléah tea I tané«

A fruncia UJelovstázt kézben tartó ,.»M,

rooo mint

ÍOO.OCO liter tejet a csatornába öntetett a napokban, hogy maga* hasznát fgy biatoeftkaaaa. Az egyik francia lap rajzolója agy szoptató asszonyt éa egy szenvtelen arcé, aljas tókéat ábrázol, akinek az zz álláspontját .Mindenki táplálja a magáét... éa a h asz no

^ | BBlM*tP________________________

A pápa rewlfírjelvénye és a Coca-oola

A Vaf/hdn a legnagyobb kapitalista ha'nlmak egyike B rác kéltségéi vannak a legnagyobb amerikai bankokban é* iparvállalatokban, csaptai aiessse kinyúlnak a csati»* éa gyarmati államokba la. Stoiua kapcsolóiban áll a ne msei kósl éa ktUónósen as amerikai monopóliumokkal Természete tan, ez nem jelenti ott, hogy csak az amerikai nagytőkével vannak szoros kapcsolatai. A kapitalista Vatikán kesét megtalálhatjuk a holland éa francia bankoktól ketdve egéaten at olást blVosHó vállalatokig, vagy a angol kereskedelmi cégekig

A Vatikán vasétól a prolit utáni hit Istában nem ttodnak vissza sem mltfil A „Baese Héra' elmü alatt lap jelenléte netlnl a napokban külön kereskedelmi társaságot hozott tétre a Vatikán a Coca cola nevű amerikai Ital olattoistégl egyedátusltátának céljából Bt at dal semmi husinál nem hős annak, aki lista, sót hihetetlenül káros at egéssségte, de annál nagyobb haiintd hot annak, aki eladta Nagy tdeijedteégél mind Amerikában, mind a mrtrihallitáll o/ttágokban^ ki lát Mag annak a hihetetlen reklámhadjárat nak kóatónheil, amelyet at dal propagálása káról csapnak A Coca cola nevű kártékony dal alkalmat arra. hogy segítségével néhány amerikai lókés éa európai tóttal kilopják az emberek tsebéból a péntl A Vatikán ural elhajtották, hogy csatlakotnak ehhez e fóüés csoporthoz

MI at a „Briese Sero' jelt pH. d venként Cocsreakt léiwstf élén a . Szentszék'' vagyonának beadója, e Vaukon pénsügymiplattete — (lalem!sl ált Beával az llz/Wat komoly alapok in fektették ,,

tizen at ihleten már csak átok csodál kosnak. akik nem Ismerik keltben a Valífcnnnnh azt at elvét, hogy „ez üzlet — óztet, a pénz — pénz" Is as elv veselie e pópái, amikor hetik ok ipari éa heteshe.letmi vállalatok részvényeinek »«vsrer/ésén Ml, hihetetlenül nagy kftét/edédl fófcIMrtoknk őstsrha’ácsoló són ál. kÜlónbósA kártya- és rulett-álltánkba is befektette as egy hót pénzét ,

Unn még néhány olyan jelenaég. amely megmidaha. milyen világi eltoglaPságat vonnak a .lelkek leaifihh őzének"

Igái ez kevés ettaghbsóggal jót. de így ra hite feléire lut’.tfa hogy a pdpa .óssen’iége ' testes'ól l.-lkes/ől hefyesfi a b*u*éb«4sdrú< htzes eme i tikot rendőrség tevékenységét la. kőMnóeen a második világháború u'*»« nem a gengszterek, hanem Amalka legkiválóbb téti hu nők, a kelméé« erőt nek dIdőié.ében nyifvénufi meg XII Blust hivatalosan mrg\ álaeslolUk I Chicago ttesteletbell rendórlfinókévé A remi ótel. ssamuerlaS flO-en él 1 hajóira k as 6>*1A»n hogy Ai.ufjéh a pópának as aranyból kés sült dtssea rendárlel\ényl és le mátik riók — koránt tem a S*“il«sietek -» ki'*e • haladó emberek ellen elkövetett hdneihet

Ar amerikai tendótáh vis • «autózások eközt köriéi akHW meghakááotl hangon nyiMkottnk a pápa ott fér hetet len Irgyetméról és gomtnrkoddrdzAi Azóta ts mindent áfád* e’nd k.-gy mál'ánoh kn»ay%slpsoah nagy kolléga

hlkk»t és tón-ikiikh *#, a pápákul

%n Bhis is igen elegedet* Vh»t hi.«e(. még sea'ou hhrn túi»e kap ran'etah az amerikai tezr. **zatvaie#ekkrl amelyek ne k addig la tagló*./, európai »adve« tdgese vgß

kricM országai ellen tervezett hk- ború etókéazl lésé bon.

Miután a Szovjet Hadsereg Szik- lingrkdnki a német csapatokat szétzúzta, ami a háború egész meneté- lx>n dtmtó fordulatot Jcentrtt n Szovjetunió és va amennyi szabod- ságszi-re’.ó nép javéra, Tito közeledést keresett a kúibúdt felderítő szolgálatok UfynókcU.ct. Jetieinzó. Ii >gy körulbe'üi DtCt-tól kezdve, e~ angol propaganda minden luutg- nemben magasztalni kezdi Titot, Tttoboí megérkezik Randolph Churchill, az angol mtn«z'.rreU> -k fu.

Nemrég Randolph Churchi'i e-i Kltzroy MzoWn megírták Jugoszláviát látogat.)sukkal kapca.«latos cm 'ekeiket. A Trióval történt

#•/*<* IttliUkozriatiriU

■ sótva Macteen, aki Jugoszláviában az *nd»r f« derítő misszió feje volt. ezeket írja: „Igyakestcm öaz- szegezni benyurrvksalrrval erról az embertA', akivel be;téliem a arra a következtéikére jutottam, hogy lehet v«áe beszélni “ Macisén kezdi szövögetni kémhktózatát valanieny- nyl partizán caaputtat. A partizánokat felháborítja MafWn kémeinek nyers éa lrt>!uetVn te’iúpéae. igyekeznek útját vágni garáadktkadk soknak, de M.u !e«-nt éa n anlasalt Tito ronddte'.lenüt tknM>gat|a ..fíynk ran. amikor baoazu«tt}ainak kitar láss követkrz'ében zsákutcába hiúk — meséli Maclean — Tito boavatkosott éa érvényesítette haté roaatalnkat"

Macteen fogaikuzik kon y véljen

Churchill és Tito találkozásaival .Churchill és Tito — kttapttja meg Mailem — elég jól megértették egymás*.“ T.’. IMA nyarán volt. Né- liány hónap mu'va at angol csapotok benyomu'tak (inngorroágba De a gtirógor'rágt b»hat tás nr.«k egyik részlete vott a tervnek, arise lyot az angut tmpertallstkk a Ra’- kánra nézve kiduguztok V>M még v*1

„/{«#>iA*4 jv!xt’ll

angol terv la Ez a terv azt célozta, hogy meghiúsítsa Jugteztáviénak i Azov Jet Hadsereg által való fetaiú badttSskl és e ókésZltae Jugoal'S' ka angol megszállását Churchill és Macteen vuszaomté- hsaéaathbcn Titot .Jtedvoa barátjuknak". éa „Jnbarat jóknak" nevezik Ds Macteen ebesze.daeben, aki sokkal ügyesebb és ravaszabb, mint Churchill bs'krzes tunátK kifejezésre tut as angol üt m*gvvie«e a jugoas áe takkltal szsmtien „Tito tróasataikn — veti oda mrntegy ne'tékeeen M<*c'cen — *>zrevetlem kis bronz NapMeon mel .z<*b- roa." Amikor srröi számot be h--gv Ttte mi'yen

Ibolvkná'.“, amely mellett 12« kilót

alacsony termete nyom „Holyag- ffT nevezik Jugoszkv1««em.)<-r'* — ban Tttot.

Mindazok, akiknek alkalmuk vett rveken át knzelróf figyelni Tit d. úgy emlegetik, mint

IllŰ /«CMftdf,

aki dicsekszik „magas" öasZsikölir. tóM-hel 6* meg1obtx-ntó tuditzan- ságga' beszél ..hadmúve'etelrót". Ti'.y bolondja a drágaköveknek e* a cs.’- logu rendjeleknek. Zsebs-böl arany kronumelert húz elő ez drága karóráival eVnórzl Járását. Cst lógtál- 1« gyúrúinek óriási hrtlUánsatt Nem gondol arra, hugy még azok Is kacagnak rajta, akik pénzelik. Tito e szánt, aljas lakáj, aki e< yenek ben megvetést, másokban gyúló'Met kelt.

rvtuiliirüli /«*n>flat1***«/

ntxlei's be rezidenctátái a klti'yi palotában. Mseieen rom minden gúny wtéttl írja .Tüo a kényelem itánii vele« síi letet t súurmt- «ro> eiyan gyutsezt megtsai itsusntl a saáwára út hetysettei. m ntks ogs«z ételét pák takban tptiHle vuéna Betgrádbeö fán eiástih ms»uh. h gy Tue • belgrádi azuJsazboa stanyia karate »et» á) pshel t.«ban, ame'yet min len'vé u*tti>«uia«k a kórus pedig egv a*z«n d«>* én ke*, emaiy d'.gph U „Tt‘e bsisiuh- kat. • Mik itsu'vát * A leiendedh

I N Wb» f fvtr || Tlla f»U fiwM, fw hnf| m *« | Jkfuéj

Újfajta export-cikk

As egéss buazvi Ntaulortiáz tsrú let*« kstatsias b IkaboruJad ketlrtl

dr LstircM szövetségi adaásaler aek aa a ayl’. tkoaaia s».-lv»i egy >.i|li>k)>alcreacléa aJ)«ll. Cbkae a aytUtkozalkaa káté* kövzOaslUI ayag tills az anurthat koz^aykliottiág ack azt e elad«» Jeleatését. amely t aUllló aéasel sárgái .AliénJártásét" tiltotta loatoaaak

Ariéi azonban alfefajtelt vagy la láa sns la akart La’»áss bak beszélni ml at »Iss »aaak. kugy a ayw£*l aémrtoeszágt dotgosókal tózacgCvet lati kásáinkból bltslzpitcat.

Ejyiltsa mól wa '«ált a sadvH- «égi mislui. r ér arról kogy at aa i’al—ansertt st kóbayés elókéittUlaV árg lisxselslot szigora nca«jsMbétyob ml'yea kzk Isast nyomort lééit as sV « LsWcs.ég avsWsbs. Ártól |s ^>lt* lejletl" brisétat, kogy a <arg«zá!!ó .-•zpstiA páacelusal i, JknaJvtl. a* úgyse verest krdgy aVnvIslok aré^véa kiaséledratl lvtzr»t|«k s ss áa létéi • állna a termád

Vll»gtm mlndwAI eáótt. kogy s kálit, tél gy arms «üsttől arm eUgste- nek m-g ssaak kegy Nyelni Német osságot a gysrmsú elnyomás é. át- tsákmáayotks ms'ységtkr lóeiöiiáá Altra most étakk Isielet ss*mato|ya------------------------------------------- - -- • V m

«•

kssotgaasaakéza akattak sSáililsal # -ámel mBakátokat és psrs silókat Afrikák« ke má» ^huisástr Mé ti Isiit

A aya|a«a<* an tárasági Jolgosöl rtladsa readéri leste, én slayorai> ■ttraérz I« kseg-statfák. ka »az í td itsáelb kérdCsdt a*yaa ItÚ'wa oiepsfzl'ék az imarrtallst. mtg ril lak skkne Isláa kutvesekk leea* » Jolgozó k"rmb*trk Imi« alt a gysz islekz« szaltilast asl s aékZafizáz ■aaseoltstát éa sgyék k#pf|«"ola vájt«!b»tdl, akik s héll'tót «»p* ilztt»tzkbz| reár»sásba«, ttp só Iinillrs ••••• rklb *e*éb «<»*•• egy út babér# slókzisi«* éa bazgél- ejasb.

— Kkáwrkts »sonst krtW •• látrálsal ez roi srkal — Arsilll • «éruk'-easa ss ilkswrsJtil t»»»a<t

— .lé NtarlM.iM Wa Hebest'.kaék »rrbzksdosb és zklisrl s *I»Z«I

i 1,'tDIi ii««-*i k- .r .~V.«'*k

— I'a'.p.i élek bl »• lap»*l b.lábsl S% aéeg.S laton» etéákatl — «st k k sstotl N i -Né»e ‘••♦ség d«*gesú «ás*

fy •« i kéietilé» bnogrtb teesl és I skrabsrá rzórvt-égi asielzsSé* k 14 k> >kl off Welk* és sargésté ér •hot layi'l >k«ilá leéodéVal Nigt___________________________