Dunántúli Napló, 1950. június (7. évfolyam, 125-149. szám)

1950-06-24 / 144. szám

Fon/oi fadnivalók nr A) mnnlnlAnjr Itisllitaaftval kapc*olalb*n lMa e»te 7 órakor előadót a 'saov/ciúnió hépzömUvctzctcrŐl MA TELJES HETI RÁDIÓMŰSOR Vti ÉVFOLYAM, 144 SZÁM ara ro filler SZOMBAT. IOJO JCNIUS 2« Kősxunijük nemei vendégeinket Tegnap aiité a Német Dómokra uk us Köztársaság kormányának küldöttsége inogArkaiatl hazánk­ba. A kurmányhuldóttsőg lengyel-! országi ás caolmlovákiat tárgya lá»ai után lépett a Magyar Nép­köztársaság lőldjóte. A határai­val szomszédos két népi demo- kraUkua országgal Jelentős egyez, arányokat kötöttek, amelyek béke megssllárdltásának komoly okmányai, olyan egyezmények, omelye.k mögött szlvvel-lélekkel olt állnak ez országok dolgozó népei. Most hazánk fővárosában a közeli órák tanácskozásainak végűiével aláírjuk azt a gazda sági, kulturális szövetséget, amely a béketábornak további megérő, •ódáiét Jelenti. A Német Demokratikus Köztár­saság kormánydelegációja óljának a népi demokratikus országokban rendkívüli jelentősége van. Olyan oraeágokka! köti meg sorra *10- roa baráti szövetségeit, amelyek néhány esztendővel ezelőtt a né­mát imperializmus barbár csizmái alett szenvedlek, együtt a német munkásosztállyal, a dolgozó né­met milliókkal Azóta Németor­szág keleti felében hatalmas vál­tozások következtek bet az tör­tént, ami a népi demokratikus or. ■Ságok egéu sorában: a munkás- osztály vette kesébe a hatalmat, élén legjobb fiaival, élcsapatával, a kommunistákkal. Olyan férfiak állanak a demokratikus NVmstnr- »ség élén, mint Wilhelm Fleck, Otto Grotewohl és Welt« Ul- brtC-hl elvtársik, e nemzetközi munkásmozgalom régi, kipróbált és tisztelt harcosa!, azok a fér­fiak. akik a Szovjetunió nagylel­kű segítségével e felemelkedő* «ltjára villák húszmilliós köztár­saságuk«!. A Német Demokratikus Köztér, sesággal kötött békeegyexmények annál nagyobb fontosságúak, minthogy köztudomásúan Német­ország az Imperialista kalandorok háborús tervének bázisát képezi Újra meg aker|ák Ismételni s tói. téneimet, ss s vad álmuk, hogy Németországban felélesztve a na­cionalizmus és mültartzmut szel­lemét. msgtsremtsék ezt e roham- csapatot, amely hajlandó loss a Szovjetunió és e népi demokrá­ciák aréltalénak feij«J neklrohan- el. Esen mesterkednek Nyugat- Németországban, amelyet siker Olt ez amerikai gyarmatok nyomoré séoos sorséra Juttatnlok. ezt e célt szolgálja ti a Schumen-tarv. am*lvet nemrég eszkábállak An •te és amelynek lényege e Ruhr- vidéki hadiipar feltámasztása, a francia-német acél- és sséohérók és alaösorban amerikai gazdáik, busás hasznának blttosltása Azonban mind«« lel arra mutat, hogy nemcsak Németország ke­leti fele lépett bátran a felemel­kedés, e népi demokrácia útjára, banam e Wall Street dnltárláncá- re füzótt Nyugat-Németortzsg dolgozó népe la követni akar)« keleti te»tvérolt. Ezt bizonyít Je a nemrég letejlott berlini Ifjúsági találkozó, ahol a «zabad német tf. Jak százezrei mellett ott voltak a még alzjyomott nyugati Ifjak tíz- c-trei Is és koiosan. egyformáiéi- itaéggal tu Vsa edél sal és elzzánti hatá­rozták el, hogy « szabad, demo kratlkus, egysége* Námctorszá górt minden erejükkel küzdeni lógnak. Rzt bizonyltja az a londü lel Is. ahogy Nyugat-Németor szagban az Itnpcrlallslaellenes egységfront, a Nemzett Front szerveit építik ki, amelybe a de mokrattkua német dolgozók ha talmas tömegei tömörülnek < Kommunista Párt vezetésével. Nem csoda, hogy Nyugat-Né- mo! ország dolgozó népe ugyanazt az utat akarja járni, mint a Szov Jetunió által felszabadított tastvé. rel. A Német Demokratikus Köz társaság 195D-ben a kétéves nép­gazdaság! terv első évének telje­sítésével felülmúlta a háború előtti termelás színvonalát 103 százalékkal, ugyanakkor a gazda sági válság örvényében vergődő Nyugat-Németország termelése a háború előtti 70—Bő százaléké nál feljebb nem Jut, sót Jelentős Iparágakban e> az arány állandó­an romlik. Mig a Német Demo kratlkus Köztársaságban eddig öt ízben hajtottak végre árlescálll tást. megszüntették az alacso­nyabb Kategóriájú élelmiszer légy «-Vet és etsel 10 millió em­ber «delmlszerellátását lényegesen megjavították, eddig a nyugat német bábállamban » legszoré- nyebb számítások trzrrlnt is 3 mil­lióra emelkedett a munkanélküliek száma és a bonul amerikai csat­lósok Nyugat'Némelnmzéa kül­földi tartozásait .10 milliárd már kára duzzasztották. A német nép ma már világosan tátja, hogy mit Jelent egyik oldalon a Szovjet­uniótól kapott szabad élet, a mun­kásosztály vezetése, a népi de mokráriák útja, da látja azt Is hogy mit hoz számára as amerikai megszállás, a Marshall-torv „se gltsége", a Hitlert hűségesen ki ssolgáló bank- és lpaibárók ba sáskodás«. A német nép jövője világos, derűs, még akkor Io, h« sok harc. •ok áldozat vár Is rá. A Szovjet unió és a világ dolgozóinak nagy vezére, Sztálin, szélesre tárta a német dolgozók előtt a fejlődés a felemelkedés kapuit A húsz­milliós demokratikus Németország a bölcs sztálini politika szellemé ben megbecsült tagja a szabad vt. tágnak. Ez nemcsak a német nép történelmének nagy eseménye, hanem egész Európáé, elsősorban azért. mert. mint Sztálin mondot­ta: ..Kétség»«!« n. begy a békéssé- |«-IÖ deniokM). Németország fennállása a békeszerntó Szovjet­unió fennállása mellett kitárja a« új európai háborúk lehetőségét Ezért érdeke minden otsség dol­gozó népének támogatni a demo­kratikus német hazafiak .>rófesz<- léseit akik bátran küzdenek a szovjet bar át. egységes, népi de­mokratikus Németországéit. A porosz militaritmustéh a né­met Imperializmustól sunyit szen­vedett magyar nép boldogan kő- ssóntl a Német Demokratikus Köztársaság kormány kuldéttsé gát. Il.trátt ii'< ttol togadjuk őket. mert tudjuk, hogy szoros szövetségúnk a magyar é« a né­met nép érdekét szolgál|* és a hatalmas béketábor araiét növelt Ünnepélyesen fogadlak a Budapestre érkezett német kormányküldöttséget Pénteken este Budapestre érkezslt • Német Dcmo.rsUkut Kádár s-ág kormányküldöttség* Walter Ulbr'clv •Ívtára. miniszterelnökből yatlcs vese létévé], A küldöttség tagjai s söve'- kesék: G.org Hsndkr slvtárs kfllk* raskedalml át «nyugellátási miniszter. Anion Ackrrmann ktt'ügyl állsmtit- - ár elvtárs, Willi Rumpf elvtár, pénz ügyi államtitkár- Brun» Lcnschser «Ivlárs Icrvmlnisrtériumi államttliár á* Grate Kuckód elvlárs- a kütügv minisztérium gazdstágpolltlks) főoaz lályának vezetője. A ko dáttségt-t • ferihegyi repülő­téren • magyar kormány fogadó bizottsága ünnepélyesen fogadta A kormány és a Magyar Dolgozók Pártja ré-záráí mcglclsnt GcrA Ernő elvUr, állanimlnisztat, a Magyar Dolgozó- Pártja főtitkárhelyettese. Révai Jó zaaf elvtára népmüvelósügyi miniszter, az MDP fútltkárhslyutlcse. Kállai Gyű1* elvlárs külügyminiszter. Szobek And rás elvtárs külbcrc-keda'mi minhz tér. Olt Károly elvtárs pénzügvm: nbster- Vas Zoltán clrtárs mini**t*r a Ti-rvhivatnl elnöke ás másos. Az E'nöti Taeáes részérói megjelent Kis, Károly elvtár* sz E'nökl Ta ná«» alclnöke £s Szabó Piroska elv társ- sz Elnöki Ttnáca titkára. A ii^iuct kormáiiyLiildnibfg taglalnak élrtrajzi Kicserélték a szovjet-román határegyezmény ratifikációit okmányait Lsvtarsdm, a l#o»|eiuSÍ‘-n*h • R« méa Nífk.-i si.s-tp...» méVNié std kávét« és Tankéit ÜeMpts« « Re nás Népkéstázseság ette sete* lenézné* eak maékkelr«tt«ee btamrÜtzb • ««•váelWse üsse Jet kutsiss-ig-k Itt-siaZyStA i*>etSM és a Rnieáe |Képk4«tázse*«s káeétl kátéit és Meat ktsbae ie«S »•«.*»!*« 7»*m síéi»« •éresoley «etil.hácCW ohmá»y«it A, •tyazméey a sas>»|at r.ess allaesketár •as>d|«( asabsWnsae sa art a Wvjat- «••* U|laUé laeéeeéoak (Itökért* l«M> I Se Mas Iw. • Rae>ái> Népköz* nag» •wmvvtfsé’evSeek «I* «éhség* 1*50 i «tanár Ilse ratifikálta WALTER ULBRICHT. A Német Dem ökrei I kas Késtár-stég helyettes tulaistlérelDŐke, az éj demo­kratikus közigazgatás kiépít*.ének cgyifc vezetője ás • kátévá« terv ®<Tlh legjobb kezdeznényezAJs, 1871 ünlua 30-án született. Már IS éves sorában tagja fart * lipcsei ll lómun kát -servetetnek. 1918 ban Ulbricht résilveti a Német Kommunista Piri megalakításában- melynek ctakhu- mar vtr«iő fuake|onáriu>a lett — Hitler ursloniraiutást u!án Walter Ulbricht llcgálissn dolgozott Bsrlln. ^•A- Később pártja pol'tlkei biiotieá- gáosk baiározets «lapján kú.földm ment é* oensu Irsnyiloits « u*me:- orsségt sold* őrtl« munkát. A uia o éts világtiáborub-s « « SsovjciusiO- <>»n tar írtak odoit. aho| aktívan ráasi- yotl a namet csapatok kősóm felvi- Ugtoltó munkában- séiöaöaeo Ssta- “"í'áéná! ** * MldfRW* ltomon A Ntaxi Szociálist* Egysagpárl nrglcremiéöáaek egyik kezdeményező- • «• tagia a Pán politikai bitót teé‘ gének. GEORG HANDKE. bab éa külkaeeakad«lmi áa anyagóllá- Uat miniszter. SzO etatt 1194 ben, , KalnameaU Uaasaubao. A munaáa- aaltőban és a szövetkezeti reotgs.oni bsn kifejtett tsvékenytég* ismertté «»*• • doléozó níp körsbea. 1943 jé- luaában Illegális tevékenységéért lő *vl fagybácra lléllék, ahonnan cask 1945 áprilisában asahsdliották ki. «wlekau város pnlgámiaatara lett. majd 1945 augusztus 15-én a német keres­kedelmi éa ellátáeégyi szervizeinek al*ó «Iclniéte A* I9M április ele*)* óta a nemet gaadaeágl bnottság ke lyetlos elnök«. « ANTtkN ACKERMANN, 1901 decambar IJ-én seületaH az Ere hagy égben lévé Thatknmbaa- u-mi. munkás ba 19J0-han belépett a sea­bed arecialiata tljüaag ezervaaetrbe. «mily röviddel eeutan cnatlakosult a ' lumsta |||umunka> Sz..\ai*egbaa, I9j; óta tagja • Némei Kommunista Pártnak 10J7—38 boa s spanyol nép frontban dolgosait A második világ- Habáré sieti a Szovjetunóban élt PH5 reálisakban vl-sistért a Stovjcl. un »böl éa • aeástorslágl damokra'l- ■ US k )z jgezgslát felénllrszn ddáRMtl t Némar I)*makratÍ>«M Köetáreaeég daiglaeaa kormaayáaak megalakulása óla « kúlügvmlniedítium államtitkár« WBII Rt’MN', I9QI április 4 áa Berlmban azU'ateti 'ésottólbit fia. bitloalláal tzakiaVe Ifi végaalt. 1975-bea lépett ba • Koramuniat« Pártba |0J4. g terjedő ‘dér teg,kaiba« *> lonee-ytrádő* iá* l-orl.an töllátt* 1945 után « berlini váreoi t-nta* balvetlaa tanáranok«, a péozégyi nartálv varetőj«. kltákb a •ámít gsrdseágl bieett-ág pénzégyi verMlylnak varetéie A Német Dem* kratlkm Ká*t4r*aiág té«ig ka* m4«r4nali moéa'aVutá«a át« • p«o>- ééVMinistláviom államtitkára BRUNO IJt-'M HNRR IRtR *is«u-#tu» 19-Am srOtrtelt H-tTn i-aet Apja ripésr. imh sarrőeó v--ti Már rtatel k»rab«n i>oliiikai trsrkeny *é#»l fejteti kt Af II JOsail és sya.il i»<-r«alm”« ária all A MMIbrti koréi* Kommunista Pártba. Illrgália poUUka tevékenysége miatt 1016-ban 'rtartóz látták éa ..hazaárulás alóLészltésáben való ré-szvéieUrt” hat évj fegyhátra Ítélték. A felazabadulás után mézblzást kapóit n német Kommunista Pari köz­ponti bizottsága gazdasági ositáiyáu )k kiépít éaér*. A Német Drmokratikus l,Viz!.'.r>.)‘. »’ 'deigtenea kormányának megalakuli-« óta a tervmmisztérium államtitkári. GRETA KUCKHOFF. 1002 (tecamber Iá én született Frank­furt an der Odrr-h« n. hnngin-i késrfló Iránya. 1024-brn közép,sko'aj tanár tett Kötgazdasrigtant tanult a brrlln' egy- t-m- u .ali'il 1927 lien doktorált. As an- tifaa'sda rttrnálló csoportok harcában aktívan réseivel!. 1942 steplerat-créhaa térjével együtt letartóztatták, é» luU'.- r* ítélték. Férjén az ítéletet vígról»*»- • ották, őt lájebl) tárgyaláson 10 évi fegyházrs ítélték, ahonnan 194.'« bra • Vörös Hsdsrrrg szabadította ki 1049 novtmiirr 3 a óta « LiViigy mi­nisztérium gazdaságj*>!tt;Vií t*o-rlá lyának vtzrlöjr. Hivatalos közlemény a csehszlovák—német tárgyalásukról Prágában pénteken est« a k«í- vetkező hivatalon közleményt adták ki: A Nőmet Demokratikus K&s'-ár- soság tdelKVm-a kormányának ős a Céohaztovák kormánynak küldőttnégel koaOU 19)0. Június 21 -33-lg tár­gyalások folytak, amalyek * txHz« fenntartását és biztosítását ős a baráti kapcsolatok megszilárdítását szolgálták mindkét onuii érdeké­ben. Kösöa nyllntknzatben Atlnpódtak nnxx, amely megvilágítja mindkét államnak a bőke fcnntnrtására és bizloaitására Irányuló politikáját éa amely megállapítja, hogy a két ország között nlncM«aek •Hsaiéira alkalmat adó. vagy el. Intáactlaa hérdasok- éa hogy • németek befalazott dltclapilésél • rtrhsz'ovék köztársaságból mag- változlatbalallaaul Igazságosa« fc véglcgcsea oldották mrg. A tárgyalások folyamán kdlcztő- nőiion tájékoztatták egymást a két őrsiig Ötéves tervei tekintetében éa mindkét (él kljalnntotte haJ!,\n(Viaé- gét, hegy m éivro szoló kereskedel­mi s.-rrrődéet köt, amely«» ez év őszén '.árnyalnak I« G«zú<u. gl téren mrgá'-lapodázf kötöttek a technikai és tudom«- nyoe-tvchnlkai «^yúttmültödőaro, amely seabélyvvcrn a krtkscVvöa irch- ntkoi s-egluégnyulUct ős « közös tanasztalatok frlhosntáláaáL Kait orális lére« |<gysőkö«yvel Írtak aM • hultsial's «gyéltmO- Wödésról. amely aló l«>ul, ax-zái Uni • hőt allem közöli a kultu r-éli* l*poela*oL ssélasköri kt Utlcszlését. Aláírtuk továbbá ttgy rövldkjáratu bktelagywmény t a Német Demo­kratikus Köztársaság számúra o'yan áruszállítások céljaira, '.melyek lúW merniük a íonm.l!ó kTnskedvtmt egyezmény okán. Hasonlóképpen aláírtak egy Jegy- sókony\-«t a neadwroskcl Itnl kap- Caolátokb«M szárrur-ó flactésck köl- «mönöA pénzügyi lebonyolításéról. Abb.in Is megállkpcdtnk, hogy a határáti«^péaak éa az ú. n. klshatár- fnrgalotn kőrdéaett két hönapet be­lli: rendezik. A táigyutás-ykat -• lo*» barátibb oanücmbuo folytatták Franciaország népe ú ült eriívei küelentl, hogy sohasem fog háborút viselni a Szovjetunió el en 4 Francia Kommnnlsfo Párt KArponti Birollsigóiiolk távirata Sztálin gmcraiisaflmusihoz Iviaért A táviratban • Fraoela Kom­munist* Párt Franciaország dolgosé eépőnvk •< vébra ojutt *t«»v* I htfe- lenti, kogy se Aileatl tömb mieden habot ii- aszltásávsl szembm soka srns lúg Háborút vUelnl • SrevM A Franci* Kommunista Párt Köz ponti Bizottsága Srlálla gcaerall»* szlranszhor. a Brovjel Hsdsrrrg és nt egdna asovjet ncmsi-lbes táviratét la léseit- melyben * hitleri bordák gv* láerl se Uasadi-áaalr * rtordul A|áa vágtáira káláláaoh ad kilafesáat a* anayt osaavedéa árán ázsióit evése. •ntá rllen­A holttér kormány tiltakozott Ankarában a tárók hatóságok túlkapásai ellen flsnbet'ov, anVsral be.géz kösvt « török knrmányask szöbrii JrgysákM •«toll ál. A Jecv’őh klmutalja, hogy a török trrúlcten élő bolgárok lelki gon dnsáaa «Z'iukrbra • bolgár atlsm *s • tiotgár nép pénzé*) külonféir tngetl* n«sk*l sásárcsttak IsstanlMilban. Hrin*- polylmn és Loteiigrédbaa At 'Méiné- nprá frnnlorfií»dt tef/r* mértét hen a bo-'ydr dt'*o«h«:tertd< /c<g«t(. A férők kormány az IngaHeooket • h»lg«r állam talajdooénsk tekmtatw Afindemrltrlt e> alMstd idői««« • tá­rák hatóságok elnyomó iniéikodé. s*k ás r» ndsauhálpoh epééi tart**' téptré 1*1 a bolgár <sl/am fa/ujd»*» ri­bs é* ebedéig ast«á or orr seb rirbnek ét ing«fiMi»i«el áo«sn.:l.iWf h n/m e feltárok* ét rmbrrboratl inlétaiéagrk mdbédgséf u NytKénraló, hogy e törők konuéav imndsaekrt az önkiül«* caelékaiényt- krt azért Visrt végh«», bogy «tz<! «Mb késilt»» az lagetlanok kisajátítását a kör--!Jövőben A bolalr kormány e Ire- • tflyssebbea tiltakozik a török haté- sápok otnyomö én korlátozó rends*»- háiyni elíró. ,Vrcmcl£*t követel Icunillió angtM bftoyász A* angol sár r vasat orstégo* M1H bonyéssaaak- «saséba» • betlbdrek»** átlagos«» IS irMUtsi gat vaké «•>. lését kövei. ll. As épül- ipari Mbarttost konlerenctéáa sgyb-ogé bálámé óllal klnaaúk b»gy a*Iádra tagiénak kat*drk<*laanl bél­lé«» két

Next

/
Oldalképek
Tartalom