Dunántúli Napló, 1950. június (7. évfolyam, 125-149. szám)
1950-06-20 / 140. szám
DUNÁNTÚLI w NAPLÓ Hatalma« Béfcenajjygyfi^íicl M Téged a DISZ el^o kongresszusa 4 megye délibb részéin már sokhelyütt aratják a búzát Fegyházra és börtönre ítélték a salgótarjáni bércsaiókat VII. ÉVFOLYAM, 140 SZÁM ARA SO FILLÉR KEDD. 1050 .»ŰNTÜS 20 A Megyei Pártértekezlet felmérte nagy eredményeinket és kitűzte a szocializmus építésének legközelebbi feladatait Baranya megyében A lelkes küldöl téri ekezlet a legjobb kommunistákból választotta meg a Pártválaszí monyt W/asárnap reggel lél nyolckor folytatta a Megyei Pártértekezlet ta- * nácskozását. A megjelent küldöttek jegyzetfüzettel a kezükben foglalták cl helyüket, hogy a Megyei Pártértckezlet anyagát lejegyezzék és pártszervezteik széles tagságával ismertessék az előttünk álló feladatokat, szempontokat nyújtsanak azok megvalósításához. Megyénk legjobb kommunistái, a dolgozók legjobbjai, Kossuth-díjas munkások, sztahánovtsták, dolgozó parasztok és parasztasszonyok, kiváló műszaki értelmiségiek, nagy érdeklődéssel várták Szikra Sándor elvtárs referátumát. A Megyei Pártértekezletet dr. Ernst Jenő elvtárs, Kos- suth-dljas egyetemi tanár nyitotta meg. Szikra Sándor elvtárs beszámolója A Megyei Pártkonferencia első napirendi pontjaként Szikra Sándor elvtárs mondotta el a Megyei Pártbizottság beszámolóját, amelyben kiértékelte a megyei pártszervezetek egy év alatt végzett munkáját, megállapította az eredményeket, hiányosságokat és megszabta a feladatokat. Ennek során a következőket mondotta : — Pártkonferenciánk jelentős állomása annak a fejlődésnek, amely Központi Vezetőségünk február 10-1 határozata óta történt. A megelőző Pártértekezletek, amelyek megválasz tották ennek a Pártértekezletnek küldöttségeit, nemcsak azzal bízták meg az elvtársakat, hogy számoljanak be városuk, üzemük, járásuk fejlődéséről, eredményeiről és mutassanak rá nehézségeikre, hanem azzal is, hogy elvtársin* bírálatukkal segítsék a Párt megyei vezetőcégének munkálat, Olyan megvet párfvátaszf- mányt válasszanak pártszervezeteink legjobbjaiból, amelyet szoros kapcsolatok főznek dolgozó népünkhöz, 'ti,, £■' ' mely biztos kézzel fogja vezetni megyénk dolgozó népét Központi Vezetőségünk útmutatása nyomán. Virág püspök nyíltan a háborús uszítok oldalára állt Szikra elvtárs a továbbiakban részletesen beszámolt a nemzetközi helyzetről, a béketábor erősödéséről. Lemérte a béketábor harcának eredményét, majd így folytatta: —- Hazánkban az imperialisták ügynökségei között a legfontosabb szerepet a klerikális reakció játsza. A katolikus püspöki kar a Vatikán tói, a háborús uszítók közismert ügynökségétől kapja utasításait, A magyar nép hazájának nem hajlandó hűséget esküdni a püspöki kar. de annál nagyobb szorgalommal ^ dolgozik népi demokráciánk gyengítésén, a régi úri rend visszaállítása érdekében és ezt egy új háborútól remélik, így vált Virág Ferenc pécsi püspök is a háború püspökévé. Ezért tanácsolta a békebizottság megbízásából hozzámenő asszonyoknak, hogy ne gyűlöljék gyermekeik, férjeik, családjuk életére törő amerikai imperialistákat, hanem szeressék az ellenséget. Nyíltan szembeszállt népünkkel, a béke védelme helyett a háborús uszítók oldalára állt. A klerikális reakcióban mindinkább felismeri dolgozó népünk a maga ellenségét. A nép bőt származó, azzal együtt érző és a reakció áltat meg nem rontott aKópap-ég egy része Is mindinkább szembekerül a Virág Fercncekket és a többi ellenséges ügynökökkel. A legnagyobb fejlődést dolgozóiak szocialista munkájú, szövetkezeti paraszttá válnak Országunk belső politikai helyzetének ismertetése után Így folytatta Szikra elvtárs: — Megállapíthatjuk, hogy Pártunk befolyása, népi demokráciánk ereje naprói-napra nő, a szocializmus épi tése sikeresen halad előre. Munkás- osztályunk és dolgozó népünk nagy Pártunkban látja vezetőjét, helyesli politikánkat és tevékenységével segíti azt megvalósítani. (Taps, Éljen a Párti) — Mindennek eredményeként hároméves tervünket megyénkben is két év és öt hónap alatt győzelemre vittük, A legnagyobb feüődés, hogy dolgozóink új {elszabadult szocialista munkássá, szövetkezeti paraszttá kezdenek válni Ugrásszerű a fejlődés a munkához való viszonyban, az elavult normák tömeges áttörése, december 2t-re. népünk legnagyobb barátjának. Sztálin alvtársunknak születésnapjára indított versenyben következett be. flaps. Éljen Sztálini) — így például a MESZHART bányáiban <s Sztálin elvtárs születésnapjára felajánlásként az üzem tér vének 176 százalékos túlteljesílésével az üzem történetében legmagasabb termelési eredményt érték el. Ez azt mutatja, hogy bányáinkban, üzemeinkben, milyen hatalmas fejlődési lehetőség van a termelésben, ha üzemi oártszervezeleink^ tovább fejlesztik munkáiukaf. hibáikat kifavítvn mnzgó'útják a dolgozókat, is ba a Megyei Bizottság, ezen keresztül a városi, járási pártbizottságok gonodosabban és rendszeresebben foglalkoznak üzemeikkel. és termésük minden esetben szebb volt, mint az egyénileg gazdálkodó parasztoké. Állami gazdaságaink fej lődése szintén jelentős. Területe uia meghaladja megyénk szántóterületének 8.3 százalékát és ez a szám még tovább emelkedik. Mezőgazdaságunkban is mindinkább kezd tért hódítani a munkaverseny, ami lehetővé tette az állami gazdaságainkban az üzemi termelés 50 százalékkal való emelését. Sorra alakulnak a 150 cs 200-as brigádok és az újító-mozgalom is bontakozik. — A dolgozó parasztságunk többségét kitevő egyéni gazdálkodók is lényegesen gyarapodtak. Ezt mutatja. hogy alig egy év alatt 320') zal több a lovuk, a szarvasmarha íláüzei- rel, a sertésállomány pedig 2U ezerrel növekedett meg. Terméskilátásaink is kedvezőek. Ezután arról beszélt Szikra elvtárs, hogy népgazd."agunkban, a szocializmus építésében mind nagyobb féri hódítanak a nők. A béralap emelkedett, a termelékenység csökkent Fejlődésünk eredménye megmutatkozik ötéves tervünk végrehajtásában is. üzemeink első negyedévi tervé nek kiértékelésénél a pécsi bőrgyár élüzem lett. Közlekedési üzemünk, a szigetvári cipőgyár az élüzem második fokozatát ny;: Megyénkben 8i dolgozó viseli a büszke sztnhánovisfn címet, közöttük országoshirü elvtársak. — Az ötéves terv kezdeténél mutatkozott némi visszaesés, de utána újabb lendületet vett a versenymozgalom. A bányaiparban majdnem hétszeresére, az építőiparban négyszeresére, a gyáriparban másfélszeresére nőtt a versenyzők száma. Versenymozgalmunk —- meglévő hibái ellenére is — jelentős eredményeként a baranyamegyei ipar termelési előirányzóiéi 107 százalékra lel- jesííeflük április hónapban. Ez azt mutatja, hogy iparunk helyzete általában kedvezőnek mondható. A munkások és műszaki értelmiségiek, újítók száma is állandóan emelkedik. Mezőgazdaságunk is szépen fejlődik Dolgozó parasztjaink mind nagyobb számmal lépnek a szocalista gazdái kodás áljára. Erősödik a Szovjetunió mezőgazdasága lránt való érdeklődés. A tavalyi kétszáz tszcs dolgozó paraszt helyett, ma három és félezer doloozik szocialista szektorban. Egv évvel ezelőtt megyénk «zán- fóle-ületének 0.4 százalékát, most pedig 4.6 százalékéi teszik ki a fszcs-k, amelyek bebizonyították, hogy gazdálkodási módszerük magasabbrendű Fejlődésünkben az. általános pozl-' tív kép mellett komoly hiányosságok is vannak:. így a termelékenység emelkedése számos helyen csökkent. fiz utóbbi időben a 10Ö forintra eső termelési érték átlagosan 2 százalékkal csökkent. Ebből vannak kivételek, mint a komlói szénbánya és még egy-két üzem. Egész iparunkban azonban o téren hiányosságok vannak és lényegesen fölemelkedett a béralap, míg a termelékenység csökkent. Ennek okát mindenekelőtt a gyenge gazdasági vezetésben, az egy személyi vezetés lazaságában, a helyfelen bérrendszerben, a laza normákban! * norma és bér- Gsatépokbauf az elégedetlen munkafegyelemben ke3 keresni. Do mindezek mollott nem szabad megfeledkezni a jobboldali szociáldemokraták és dtoista ügynökök szabotázsáról sem. A norma" és bércsalók között mindig ott találjuk a tudatos ellenséget és özek az ellenséges elemek egy frontban vannak a kulá- kokkal. — A normalazítások és csalások ellen egyik fontos eszközünk üzemeinkben a darabbér bevezetése» amit az eddiginél nagyobb számú dolgozóul! kel! bevezetni. A darabbér bevezetésének eddigi eredményei azt mutatják, hogy dolgozóink termelékenységét emeli, ugyanakkor a végzett munkája eredményeként emelkedik a bére is. De ki kell küszöbölni a darabbér bevezetésénél mutatkozó hiányokat. — Mezőgazdaságunk terén hiányosság az, hogy lekicsinyeltük a kulák és az egyéb ellenséges elemek tevékenységét, veszólyosségót és ezzel egyidőben túlbecsültük a középparasztságban lévő befolyásunkat, elhanyagoltuk feléjük a tudatosító munkát.. Állami gazdaságainkban még számos kulák és egyéb ellenséges elein van. ugyanígy a földműve,sszö- vetkezetekben is. Hibánk .az. hogy r, Mcgyej Bizottság egyes t3giai a szocialista szektor terén veszélyesen előre akartak szaladni. ami baloldali túlzásokhoz, ugyanakkor a meglévő szocialista szék* (óraink clbanyago'ésához vezetett. , Másik jelentős gyengesége mezőgazdaságunknak megyénkben, hogv elhanyagolja a gazdaságosság kérdését, az önköltség csökkentését. Ugyanígy hiányosság, hogy a munkaverseny a mezőgazdaságban még a dolgozók kis hányadára terjed ki és párttagjaink nem mindenütt járnak a munkaversenyben élen. — Az elért sikerek, az ellenségre mért csapások Megye) Bizottságunkat, városi, iárásl bizctfsáCalnksh számos alapszervezetünket elhlzako- doífá lette. öneléoülfség illői le fel fejét. Ez mindenekelőtt s pártdemokráeia lehec*üléséeben. a felvilágosító munka kampánvszerii»égében, a pártépítés feladatainak mellőzésében jelent még. Egvos helyeken a párttagokat meg hallgatás nélkül kizárták. A nárton- belilll demokrácia hiánya együtt jár a centralizmus elhanyagolásával. Eh hen a Merve; Bizo**«ác is hibái és itt is előfordul a Központi Veze tőség egyes utasításainak pontatlan végrehajtása. önelégültségünknek egyik jele vo!' a káderekkel való bürokratikus bánásmód. A máűk a'jmvető hiba a munkánkban a pártípítás jclentőségénck bizonyom mértékű lebecsülése. 28 tszcs-beo, 9 állami gazdaságban még nincs pártszervezetünk, pedig megfelelő párttagsággal rendelkezünk. Ezt a mulasztásunkat sürgősen pótolni koll. _— A mtilt. év októberéig mulasztások történtek a Megyei Bizottság és az alapszfcrövezetek munkája lati Szinte minden szervezetűéi. így a Megyei Bizottságon le bÜróknitiktUáu kezelték a tagfelvételt. A szervező bizottság határozata alapján Páilbizottsáfíunk hozzáfogott a hiányosság Ctijuvilésáboz ós az óta sikerű'! eredményeket elérni. Funticionártnsainkuak tokoxni beli elméleti képiéáfilicl és a tömegek ideológiai nevelését — Fokozuunk kell a pártépftéet és fél kell venni azokat a dolgozókat, akik méltók és aikalamasak arra, hogy Pártunk tagjelöltjei, tagjai legyenek. A mezőgazdaság -«»yooístjst? szektorainak dolgozói mellett olyan egyénileg dolgozó parasztot is let kell venni Pártunkba, akik becsülettel álllak eddig Is Pártunk politikája mellet!, hűen szolgálták munkájukkal és magatartásukkal a munkásosztály, az egész magyar dolgozó nép ügyét, — A felsorolt Hiányosságaink nagy része onnan fakad, hogy a Megye Bizottságtól leleté, tunk, cionáriusaink tömegszervezeti. állami funkcionáriusaink elhanyagolták elméleti képzésüket éa nem foglalkoztak eléggé ; párt- aktívák ideológiai neve’ősével. E téren jelentős változás következettbe Pártközpontunk által leküldött hrigádblrálata ÓS javaslata alapján. A legnagyobb gyengeségünk az oktatás terén a bányászolvldráak oktatásánál mutatkozik. Szikra elvtárs ezután kiértékelte a tömcgszervezetekkel való kapcsolatot, kielemezte az e térén lövő eredményeket, a tömegsxervezetek munkájában lévő hiányosságokat; különösen az ifjúság (elé. Megállapította a tennivalókat, majd a feladatokat ismertetve Így folyta'ta: Feladataink a béhebiiri'bn», az Ipar és m( zőg<zdai«ájr vonalún — Biztosítanunk kell a békeharc további fokozását, fejlesztenünk kell békebizottságok megszervezésével és a békeívok aláírásával elért ered* ményt. Le kel] leplezni békénk legnagyobb ellenségét, az Imperialisták bérencét, a kulák okát, titoislákkal. volksbundtstékkal összefogói! klerikális reakciót Harcunk sikere érdekébeu fokoznunk kell párttagságunk tudományos, kommunista szellemben való hevolósét. Békénk megóvásának érdekében egyik legfontosabb föladat a Párt, állami és tfimegízervezeteink éberségének fo Hozása. Az iparban feladatunk, hogy a munkaversenyt tovább szélesítsük é; ért az egész munkásosztály ügyévé kell tennünk. Ebben n kommuiíMáknek kell élenjárni. Kíméletlenül lépjünk fel azokkal szemben, akik normalazítással, bércsalással, munkaíegyclemlazítással okoznak kárt dolgozó népünknek. Vizsgáljuk meg és fedjük fel a területünkön lévő, Gcrö Ernő ülvtáví által ismertetett lazaságokat és tegyünk intézkedéseket annak a káros állapotnak megszüntetésére, hogy iparunkban lassabban növekszik a termelékenység, mint a bér. Oda kel! hatnunk, hogy megszilárduljon a felelős egyszemélyi vezetés. K| kel' terjesztenünk a darabbér bevezetését a bányászatra is — A mezőgazdaság vonalán alapvető feladatunk, hogy pártszervezeteink szemelőtt tartva Pártunk poétikáját, segítsék tszcs-lakot, gépállomásainkat, gazdaságainkat, s nagyobb figyelmet kell fordítani az egyéni gazdálkodó parasztokra és az előttünk álló feladat,- az aratás, cäip'es, bígvüitcsrtinuu- k'ál'lok e’végzéíéiic'c birto (fására. Lcp'czzük le n kulák szabotázst. FtíjlrNáznii a párfonltcluli dvaiobróciát Központi Vezetőségünk február 10-i határozatának megfelelően eredményeinket szilárdítsuk meg, fejlesszük tovább a Párton belüli demokráciát, folytassunk szüntelen felvilágosító, leleplező harcot, fo_ kc-zzuk párttagságunk marxista leninista szellemben való neveié- »ét Fejlődésünk érdekében meg kel! szüntetni a káderekkel való bürokratikus bánásmódot. A pártépítés terén mutatkozó lemaradásunkat be kell hoznunk, tovább kell fejlesztenünk a kritika-önkritika gyakorlását. A jövőben úgy a Megyei Bizottságnak, mint a többi pártbizottságainknak meg keil javítani irányitó munkáját, az eddiginél konkrétabb, jobb támogatást, irányítást kei! adnunk pártszervezeteink és tömeg- szervezeteink munkájához. — Ha a feladatokat megoldjuk, hazánk általános felemelkedésén belül megyénkben nagy lépéssel megyünk előre. Az út, amelyen haladunk, a szöcila’.izmus építésének útja. A külső és belső ellenség fokozza gyűlöletét és gyilkos harcát jövőnk ellen. De le fogjuk küzdeni ellenállásukat és győzelemre vlsz- szük népünk ügyét, mert táját erőfeszítéseink me lett biz toson számíthatunk a Szovjetunió és z nemzetközi munkásosztály ve órónek. a pegv Szí lllnnoV fol- b «rüllieletlen íeifllsígcre, tiruo dúsára és útmutatására és mert munkánkban biztos kézzel vezet bennünket a győzelmes harcokban edzett. Pártunk, Központi Vezetőségünk, élén a mi forrón szeretett Rákosi e'vtársunkkal — fejezte be Szikra elvtárs nagy lelkesedéssé!. tapssal fogadott referátumát. melynek végén hosszú porcokig zúgott a taps, az éljenzés: Éljen Sztálin! Éljen Rákosi! Éljen a Pirt!
