Dunántúli Napló, 1950. június (7. évfolyam, 125-149. szám)
1950-06-18 / 139. szám
1350 JÚNIUS 18 5 N Ä P L Ó Ax idamaforí és piispokbőlyi állami gazdaságokban megkezdődött a hátasa aratása Az elmúlt hetek meleg, szára?, időjárása hatására sokkal gyorsabb a ga- bötianeműek érése, mint az várható volt. Ennek tulajdonítható, hogy Baranya számos állami gazdaságában, ter- molőcsoportjában, de a községekben is megindult az aratási munka. Különösül vonatkozik ez az őszi árpára, amely már — kevés kivétellel — mindenütt eléri a sárgaérést és sürgősen learatják, hogy minél kevesebb legyen a szemveszteség. Az aratási munkában is — mint mindenben — a állami gazdaságok mutatnak jó példát. Mint már megírtuk, elsőnek a piis]V>k- bólyi állami gazdaságban kezdték meg az őszi árpa aratását. Ezt követően, az elmúlt hét eleje óta már a bari, Kp- tódi, dnnaszekcsői, sátorhelyi, károly- mnjori, idamajori, siklósi ,bogádmind- ,.szépti, csobokai és a pécsi állami gazdaságban is javában vágják az őszi árpát és lassan már be is fejezik. 37 hereszí búza ef*y hói dón De nemcsak az őszi árpa aratását kezdlék meg, hanem a megye déli részén fekvő gazdaságokban már megindult a viasz- érésben lévő búza aratása is. Elsőnek az idamajori állami gazdaság harminc holdas búzatábláján fogtak a búza learatásához. Egy katasz- trális bold búzavetés iearatása, majd a kévék keresztbe rakása után a gazdaság dolgozóinak becslése szerint sokkal jobb a termésátlag, mint a műit és azt megelőző években. Ugyanis egy katasztrális holdon 37 keresztet tudtak összerakni, mely már így is lényegesen több termést mutat, mint más években. A piispökbólyi állami gazdaságban, ahol ugyancsak nekilátlak a beérett búza aratásához — ugyanez a helyzet áll fenn. Egy katasztrális hold búzavetésből 37 kereszt került ki. De az állami gazdaságok meleltt nem maradnak el a termelőszövetkezeti csoportjaink sem. A gyűdi, harkányi, nagy- harsányi, lovászhetényi és a többi csoportokban a bét elején nagy ütemben láttak az őszi árpa aratásához. A dnnaszekcsői termelöcsoport már a hét közepén be is fejezte Amíg a püspökbólyi és az idamajori állami gazdaságban az egyik brigád a búzát aratja, addig a másik brigád már a cséplési munkához kezdett, hogy minél előbb a csűrbe kerüljön a gabona. Nem ;s keveset tesznek a magtárakba. Ugyanis az idamajori állami gazdaságban egy katasztrális hold átlagosan 19.30 kilogramm őszi árpát termett. A püspökbólyi gazdaságban valamivel kevesebb, mintegy 16 mázsa árpái az őszi árpa aratását ) és csütörtökön a nagynyárádi Dózsa termelőcsoport ugyancsak befejezte az őszi árpa vágását. Az eddigi becslések cs befutott jelentések alapján termelőcsoportjaink árpavetésének mintegy húsz százaléka le van aratva és a továbbiakban lendületesen folyik a munka, nap mint nap újabb csoportok kapcsolódnak be az aratási munkába. Az állami gazdaságok és termelő csoportok példáját követve, dolgozó parasztjaink is nekiláttak a termés betakarításához. Hosszühetény, Máriaké- ménd, Hidas. Mecscknádasd, Erzsébet és Véménd községek dolgozó parasztjai is megkezdték az őszi árpa aratását. De ezeken kívül még számos helyen pár nap múlva megindul teljes erővel az őszi árpa vágása. adott egy katasztrális hold, de ez is sokkal jobb a tavalyinál. Ahol még nem került sor az aratásra, ott a növényápolásra fordítsanak gondot, de ahol már sárgaérésben van az őszi árpa és a rozs eléri a viaszérést, minden késedelem nélkül neki teli látni ■ learaiáshoz. hogy meggátoljuk a szempergést, és elősegítsük a gabonák minőségének emelését. 19 és 16 mázsás ősziárpa termés két állami gazdaságban Lehull as álarc Virág ,j a kivégzett hazaérni! Imrédy legjobb barátjáról Minden becsületes ember előtt ma már nyilvánvaló, hogy a béke, a szo-i einlizmuS építésének egyik legelszán-, tabb ellensége a klerikális reakció. A, klerikális reakció képviselő] nem ma' kezdtek hadakozni a bélre, áthaladás,' a demokrácia ellen, régóta ápolják a szélsőséges reakció, a fasizmus hagyó-' leányait. Virág Ferenc megyéspüspök 1950-ben nem írta alá a békefelhívást, melyet világszerte a becsületes emberek száz-, milliói aláírnak,'de Virág Frcnc 1939- ben elsőként írta alá „vitéz" Imrédé Béla képviselői ajánlását. A püspöki aláírás mellé odakanrjarította nevét 'Belemen Andor apátplébános, körmöm/-, főtanácsos, aki különben Virág püspök politikai megbízottakéul állandó hang adó volt a szélsőjobboldali mozgalmakban. Aláírta persze az ívet Pécs „császára“ Visnya Ernő kincstári főtanácsos, felsőházi tag, a Pécsi Takarék elnök-vezérigazgatója, Baumann- E.rail vezérigazgató, takarékpénztári al- elnök, Piacsek Zoltán dr. ügyvédkama.. rai elnök takarékpénztári igazgató, vitéz Visy Imre dr. ügyvéd, bankigazgató, Hamerli József kereskedelmi tanácsos és a pécsi nagytőke, arisztokrácia és nagybirtokosság több szószólója. Azt, hogy Imrédy Pécs képviselője legyen, jórészt Virág Ferenc püspök döntötte el és vitte keresztül. Tervének megvalósítását úgy kezdte el, hogy Imrédyt Pécs díszpolgárává választatta és maga is tüntetőleg megjelent a disz- polgárává-avatás ünnepségén, habár ezt az aktust legkevésbbé lehetett egyházinak tekinteni. A püspök Tendége Virág püspök a püspökség lapját, a ,.Dunántúl“-t már jóelőre ráálütottu Imrédy Béla népszerűsítésére és annak kihangsúlyozására, hogy Imrédy az ő kedvence és pártfogoltja. Még ideje korán beharangozták, hogy Imrédy pécsi tartózkodása alatt Virág püspök vendége lesz. Ezzel akartak súlyt adu; * vallásos dolgozók előtt Imrédy személyének. ! Erről ezt írta a „Dunántúl“ leiken dezö cikke: „Vitéz Imrédy Béla szombaton déli egy órakor a menetrendszerű gyorssal érkezik Pécsre, ahol tüntető ünnepélyességgel fogadják. A vasúiról a püspöki palotába hajtat, ahol mint Virág Ferenc megyéspüspök vendége száll meg." Népnevelőink munkáját segíti elő a NÉPNEVELŐ füzet olvasása Másnap már bejelenti az újság, hogy Imrédy elutazása előtt szűkkörü teán vesz részt Virág Ferenc megyéspüspök- néi. Isten éltesse ... Imrédyt Pécsre érkezésekor a püspök és a Magyar Élet Pártja nevében Kelemen Andor apátplébános, „m. kir.“ kormányfőtanácsos köszöntötte. „Kegyelmes ürunkl Boldogok va- ggunk, hogy Nngymcltóságodat immár másodízben üdvözölhetjük ősi váro- snnkban'' — kezdte eikornvás és az alázaloságtól csöpögő beszédét a belvárosi templom mai apátplébáuosa, aki végül ezzel hagyta abba a hajbókolást: „Isten hozta, Isten éltesse vitéz Imrédy Bélát, Pécs szabad királyi város országgyűlési képviselőjelöltjét." Ezután Imrédy Nikolits Mihály pécsi főispán kíséretében a püspöki palotá ban lévő szállására hajtatott, ahol kél órán át tanácskozott főkortesével, Virág Ferenc megyéspüspökkel. Itt azután- apró részleteiben is megbeszélték a választási hadjáratot és megegyeztek abban, hogy minél iöbb papot állítanak be propagandamunkára. Így azután már aznap délután a keresztényszocialisták értekezletén felszólalt Komócsy István prclátas-kanonok is és buzgón korteskedett Imrédy mellett, hiszen püspökétől kapott erre utasítást. Virág Ferenc sikerrel tóita egyházi befolyása segítségével Imrédy szekerét.' Imrédy képviselő, azután újból miniszterelnök, a szélsőjobboldali mozgalmak egyik vezére, a fasiszta „Csodaszarvas“- mozgalom elindítója, az egyik legsötétebb szovjetellenes alakulat, a „Keleti- Bajtársak Szövetségének“ a megalapí- tója lett. Virág püspök jóleső érzéssel szemlélte, hogy kedvence milyen szép „karriert“ fut be és hogyan igyekszik a gyakorlatban megvalósítani pártfogójának tanácsait, mert Virág püspök- maga is jó példával járt elől a műn- kásgyfllöletbcn, a kommunizmus és ,t Szovjetunió elleni gyűlöletben. „Csak ne lázadozzunk!“ Virág püspök már 1928-ban egy „szentbeszédében" a kommunizmust „szennyes áramlatnak” nevezte és ugyanebben az évben böjti körlevelében ismételten uszított a kommunizmus, ahogy ő mondta: „a nemzetközi szocializmus legkiforroltább alakulata” és a Szovjetunió ellen. Arról papol, hogy felesleges az osztályharc, mert már Jézus is megmondta, hogy mindig lesznek szegények — ugyanakkor neki harminchat szobája — és ő, Virág püspök is lehetetlennek tartja, hogy másképp legyen. Ezt mondja a kapitalizmus egyik legnagyobb válsága idején Virág püspök a kapitalisták hű kiszolgálója: „Mindent, csak ne lázadozzunk, módfelett ne elégedetlenkedjünk.” Virág püspök és a kapitalizmus félt a proletártömegek forradalmától, félt a marxizmustól, félt a szocializmus országától, a Szovjetuniótól. Ezért rágalmaztak, ezért ködösítettek, ezért hazudoztak. Féltették hatalmukat és a korlátlan kizsákmányolás lehetőségét a püspöki birtokokon. Nem féltek azonban a fasizmustól, mert jól tudták, hogy minden „szocialista” demagógiája ellenére a lejtőn még mélyebbre rántja a dolgozókat és még jobban hizlalja a tőkésekét. Ezért találkozott össze olyan nagy barátságban a kapitalizmus két képviselője: Virág püspök és Imrédy. Imrédy Bélát, mint elsőrendű háborús bűnöst a dolgozó magyar nép igazságszolgáltatása halálraítélté. Imrédyt kivégezték, de már csak akkor, amikor munkája nyomán az ország romokban hevert és százezrek pusztultak el a fronton, százezrek maradtak özvegyen, árván, rokkantán. Barátja, Virág püspök fényűző püspöki palotájában ül és egy újabb háborút akar. Most nem Imrédyt szereti, most Trumant szereti, most az imperializmus szolgálatába állt. A háborút akaró „titkos erők“ 1929-ben ezt mondta Virág püspök, mikor az első imperialista háború kisemmizettjeit csitítgatta: „A háború és a vele vagy nyomában járó bajok sok-sok fefebarátunlcat koldussá, földönfutóvá tették. Ki tehet róla? Titkos erők sodrába kerültek. Ki tekinthet bele az élet titkaiba?” A háborús uszítok, a klerikális reakció újabb háborút szeretnének és az imperialisták újabb háborút készítenek elő. Nem működnek itt közre „titkos erők”, csak Virág püspök akarta a hívei előtt titokban tartani, hogy újabb nyomorúságot és újabb földönfutókat szeretne látni. Ma már nem titok, hogy Virág Ferenc a háború püspöke, nyíltan színt vallott: nem írta alá a béke felhívást. A marxizmus-leninizmus nem ismer „titkos erőket” és beletekint az „élet titkaiba”. Ma már hazánkban a békefelhívás hétmilliónál több aláírója látja, hogy kik azok, alak háborút akarnak és azt is tudják, hogy miért akarnak háborút. Imrédy barátjáról, a luíború és az imperialisták püspökéről. Virág Ferencről végképp lehullt az álarc. A nyugati; kapitalista országok milliói is írják alá a békeíveket, nem akarnak az imperialisták ágyútöltelékei lenni. EgyüU a szabad, szocialista világgal megvédik a békét! Urho Kékkonen köszönő táviratot intézett Sztálin elvíársltoz Urlio Kekkouen, Finnország miniszterelnöke a következő táviratot intézte loszif Visszarionovics Sztálinhoz, a Szovjetunió minisztertanácsának elnökéhez: Hazatérve a sikeresen befejezett tárgyalások után, őszinte hálámat küldöm Önnek és Önön keresztül a szovjet kormánynak a szives vendégszereteten és figyelemért, amelyben igen kellemes moszkvai tartózkodásom alatt részesítettek. Egyúttul ugyancsak köszöncte- met akarom kifejezni önnek, generalisszimusz úr. az országunk iránti újból megnyilvánult megértéséért és barátságáért. Urho Kekkonen A Német Demokratikus Köztársaság bíróságai o o megérdemelt büntetési mérnek a háborús bűnözőkre A Német Demokratikus Köztársaság tájékoztató hivatala közli: A Szovjetunió kormányának határozata értelmében ez év januárjában valamennyi szovjet ellenőrzés alatt álló németországi internálótábort feloszlattak. 15.038 internáltat, akik személyesen nem követtek el súlyos bűntényt, szabadonbocsátottak. A Német Demokratikus Köztársaság belügyminisztériumának büntetés letöltés céljából 10.513 személyt, további 3432 internáltat pedig felülvizsgálás és az elkövetett bűntény megítélése céljából adtak át. A háborús bűnözők internálásával és elítélésével a szovjet kormány eleget tett a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagybritannia által aláirt, valamint a Francia- ország által is elismert potsdami egyezménynek. A Német Demokratikus Köztársaság megalakítása * megteremtette annak lehetőségét, hogy a potsdami egyezmény ezen előírásának további megvalósításával a német hatóságokat bízzák meg. A szovjet szervek ezzel egyidejűleg átadták a német hatóságoknak az éveken keresztül gyűjtött vizsgálati eredményeket is. Ilyen körülmények között kezdte meg működését a chem- nitzi tartományi bíróság. A bíróság tárgyalásai során kimondhatatlan borzalmak, kínzások és bestiális gyilkosságok halmaza került színre. A Német Demokratikus Köztársaság bíróságai, amikor megérdemelt és kemény büntetést mérnek ezekre a gonosztevőkre, jelentékenyen hozzájárulnak Németország demokratizálásához és a béke megszilárdításához. A szovjet parasztság nagy lelteedéssel fogadia a Párt és a kormány határozatát a lorméshelakarüásrál A szovjet parasztság lelkesedéssel fogadta a Szovjetunió minisztertanácsa és a SZK(b)P Központi Bizottsága határozatát az idei termenybetakarí- tésról és a mezőgazdasági termékek beadásáról. A határozatot mindenütt élénken megvitatják, a kolhozokban, szovhozokban és a gépállomásokon. A szocialista mezőgazdaság dolgozói, ezt a határozatot harci programként fogadták. hálásak a Bolsevik Pártnak, a szovjet kormánynak és személyesen l. V. Sztálinnak, a mezőgazdasáp Irr vábbi fejlesztéséről való gondoskodásukért. A dolgozók vállalják, hogy minden lehetőséget megtesznek azért, hogy idejében cs veszteség nélkül be- gyüjtsék a termést és határidő előtt teljesítsék a begyűjtési tervet. A gépállomások kombájn-vezetői és traktorosai fokozottabban versenyeznek a termés betakarításának sikeres lebonyolKásácrt. „Ez as igasi demokrácia66 — írja Magyarországról Pierre Cot A „Parallele 50" első oldalán balatoni fényképpel díszített, csaknem fél oldalt betöltő interjút közöl Pierre Cot francia képviselőtől, aki nemrégiben tért vissza Párisba fi népi demokráciákba tett útjáról. Budapesti utazásom során, emelte ki Pierre Cot — a legjobban az az öröm, az az egészség és az a bizalom kapott meg, amely az emberek arcáról sugárzik■ Ez az öröm és ez a jövőbe vetett hit azt bizonyítja, a magyar nép tudja, hogy helyes úton halad. Az emberek tekintete nyilt és öntudatos: tudják, hogy mindnyájan egyenjogúak és szabadok. Ez az igazi demokráciái — írja Pierre Cot.
