Dunántúli Napló, 1950. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1950-05-09 / 106. szám

1950 MÁJUS 9 NAPLÓ S Szebeni Jánosné a Sopianában május 1 után is fokozza a versenyt A glép vasárnapra virradóra gyö­nyörű díszítést kapott. Élő orgonák koszorújában egy kép 'került rá: Sztá­lin elvtárs képe. S oda föl a másik végére pedig egy vörös betűkből kirakott mondat: Megvédjiik a békét! Éljen a hatodik szabad május 1". S ezt a díszítést azt tette még szebbé, hogy előtte való nap a gép gazdája 30S százalékot teljesített raj­ta. Szelbeniné a Sopianában 232 drb megmunkált tárásával Irta a belüket: Én Szebeni Jánosné esztergályos át­képzőé megvédem a békét. A mun­kámmal, a két kezem munkájával karcolok érte. A szemináriumon május 1-ről be­széltek előtte, Szebeniné jól az em­lékezetében véste: Május 1 a béke, a nemzetközi munkásszolidaritás, a munka ünnepe. 0 is gondolkozott rajta: Vájjon a békéért egy napon, május 1-én kell harcolni? Vájjon a harcolókat, Franciaországban, Olasz­országban, a gyarmatokon csak egy napon: május Irén keli segíteni? Vájjon a munka szépsége, a ma­gunknak végzett, a közösségért, fel- emelkedésünkért végzett munka szép­sége, csak egy napon jut érvényre, május 1 előtt? Ki felelhetne rá igennel? Szebeni Jánosné is nemmel, illetve azzal lehet, hogy ha május 1-én elké­s m szítetí 232 darabot, akkor az utána következő napon megcsinált 234-et, azaz jóval háromszáz százalékon fe­lül. És ezt a teljesítményit tartotta egész héten. A gépen már nem volt a tábla, de ö mégis látta a betűket: „Megvédjük a békét!" tudom, hogy először is azzal lehet: többet ter­melek. így több hanttörő tarosa kerül ki falura. Jobb lesz a föld,, jobb lesz a termés. Egyre job­ban értik majd falun is, hogy az új élet szebb, sokkal szebb, mint a má­sik volt. Hogy ezért érdemes harcolni. Máskép Is... Három napja új munkára tették Szebeni Jánosnét. — Igazi szakmunkára — mondja felcsillanó szemekkel Szebeni János­né. Pedig ez az ..igazi szakmunka“ nehéz és az első napon különösen nehéz. Többféle műveletet Is kell vé­gezni rajta. Nem megy olyan ltöny- Byen. mint a hant törő tárcsa. De ahogyan nem félt akkor sem. amikor átlépte á gyár kapuját, hogy megpróbálja minden lebeszélés elle­nére is a férfimunkát, úgy nem ijedt meg most sem. Első nap elverte a kezét. De ma már másnap van. És ma már nem fogja. És holnapután el­kezdi száztíz százaléknál, s aztán ,..-------------------ígértem: két hónap--- fiZtán Újjjf múlva, újra felve­-------------------szem a férfi szaktár­sakkal a versenyt. Azt mondták, most mutassam meg, hogy igazán megy a munka. Lássák mit tudok Sz eretném megmutatni... és tudom, hogy sikerülni is fog. Sikerülni fog, meri Szebeni János­né gépe fölött, mindig ott látja Sztá­lin elvtárs képét, s mindig ott látja a mondatot: Megvédjük a békét! — Szebeni Jánosné is. Több és jobb munkával. Ha kell „igazi szakmunká­val" is. Több, mint egymiLLió forint értékű május 14 felajánlást teljesítettek a HÍV pécsi Spzptásáiáaats dolgozói Az államvasutak pécsi igazgatóságának területén megtörtént a május elsejei felajánlások kiértékelése. A hatalmas politikai előkészítő munka eredményeként a vasutas dolgozók megértették május elsejének jelentő­ségét. A dolgozók szívből ünnepeitek és a felajánlások száma is sok. kát nagyobb volt, mint a műit esztendőben. Az igazgatóság területén 6.586 dolgozó van egyéni versenyben, köztük 128 nő és 206 ifi. Munkaiét- ajánlást tett 5.416 férfi 47 nő és 98 ifi, összesen 5.561 fő. A felajánlás fo­rintértéke 970.786 forint volt és ezt 1,106.440 forintra teljesítették. cd TERMELÉS ÉLEN SOPIANA GÉPGYÁR» Gotváth József lakatos brigád 283?» Exner András esztergályos brigád 272% Barna János formázó brigád 250% Memkó István formázó brigád 244% Kanizstai György esztergályos bri­gád 229% PÉCSI BŐRGYÁR» Szegedi István gépi faragó 285% Pataki Gyula kézi husoíó 279% Peíhő Vince kézi színeíő 275% Szolga József kézi színeíő 275% Katona Imre fűrészporos m. 251% DOHÁNYGYÁR» Gyergyák Jánosné dohány keverő 321% Vérségi Jenflné dohány bontó 160% Raucsh János dohányváíogató 134% Tófh Lajo's dohányvágó 134% Kelemen József szivarka gyártó 123% HAMERLI KESZTYŰGYÁR; Schmidt Rudtoíf szabász 261% Francia Dezsőné varrónő 201% Czencz Ferenc szabász 199% Takács József szabász 199% Balkovics Mártonné varrónő 194% AUTÓJAVÍTÓ NV KÖZPONT: Pados Gyula gk. vilíanyszercíő 266% Békefi Mihály gik. szerelő 153% Sípos István csapágy öntő 233% Jakab György esztergályos 1S7% Kurdi János lakatos 185% Ahány iskola, annyi panasz a tankönyvekre Legközelebbi feladataink a növényápolás terén jBraaKaanRffiffiBBHaHBHBBnHB 10-éig 1 ij Ä POLkö Szovjet tanítónő küzdelmes élete a hősi nemzedék fölnevelésével. P Egy életen át jVera Mareclkája főszereplésével’ j Előadások hétköznap 5-7-9 kor i Mágnás MiskaH Főszereplők: Sárdy János, Mé- !g$ száTos Ágii, Lalabár Kálmán, f_,i Ncmeilfi Marika. Előadások fél 5. fél 7. W 9 bor U — ----------------Íj FÄ KLYA b! KEDDEN—SZERDÁN SZÜNNAP • • A megyénkben a vetési munkák be­fejeződtek. Elmondhatjuk azt, hogy az ősszel mély;.rántott és a tavasz folyamán szakszerűen kezelt földek­ben az időben történt vetés ered­ményeként a növények szépen fej­lődnek. A kultúrnövényekkel azonban együtt nevelődnek a gyomok is. Most van a lehetősége annak, hogy a gyomirtás és az esők által össze- tömődöft talaj lazítása révén terméseredményeinket a íehefő legnagyobb mértékben emeljük. Dolgozó parasztságunk a most folyó községi termelési értekezlete­ken ezeknek a munkáknak hiánytalan végrehajtása felett határoz. Arról van szó ezeken az értekezleteken, hogy ahol eddig egy bizouyos növényféle­ségből nyoíc mázsát termeltünk a több és jobb munka révén az idén tíz mázsa terem ,en. Nagy súlyt kelt fektetni a gabo­nák gyomtalanítására, nemcsak az acat és a repce nyomja el a gabonák fejlődését, hanem az. egyes községekben a daravirág egész fehér foltokban virít. Ezeknek a ga­bonáknak a gyomtalanítását a legrö­videbb időn belül végre kell hajtani. A kapásiok ápolásánáf különösen fontos a cukorrépa sareboiása s olt, ahol a cukorrépa már négy levélben van, meg lehet kezdeni nz egyelést Állandóan figyelemmel kell kísérni a répatáblákon a répabarkó megjele­nését és kártételeinek megakadályo­zására azonnal permetezni keit. A korán vetett napraforgók is szé­pen fejfődnek, ezeknek a kapálása é« sok Kelyen az egyclése is idő­szerűvé vált. A kukoricák is a legjobb helyen kibújtak már, ezeknek a fogaso- (ása vagy saraboíása is fontos. A községek dolgozó parasztsága éberen vigyázzon arra, hogy kulák éppen úgy, nv nt a vetési munkáknál a növenyápölási munkák végzésében is szabotálni akar. Például Szűcs János hosszúhetényi kulák a cukor­répáját az eíöírt 36 cm. 'sortávolság helyett 50 centiméterre vette, fele mennyiséggel. A zabosbiíkkönyl gépi vetés helyett kézzel vetette, földjein semmiféle gyomtalanítást nem vég­zett. Pártunk Központi Vezetőségének határozata a VKM munkájával kap­csolatban többek között megállapít­ja, hogy az ellenség a tanulók mes­terséges túlterhelésével, a tananyag nélkülözhető, vagy éppen felesleges részének megnövelésével, állítólagos „színvonal” követelményekkel, az új tankönyvek kiadásának elszabotálá- sávai igyekezte kiűzni az iskolákból a dolgozók gyermekeinek jelenté­keny részét. A Nagy Lajos gimnázium tanárai is az első betűtől az utolsóig aláírják ezt a határozatot, hiszen a saját munkájukon, azon, hogy milyen tan­könyvekből kellett tanítani, vágy- milyen tankönyvhiánnyal kellett megküzdeni, könnyen lemérhették, hogyan dolgozott az ellenség. Nem tankönyvnek való a harma­dikos és a negyedikes magyar könyv, valamint az első osztályos mennyiségtan. Ez az utóbbi még a szaktanárnak is fejtörést okoz — ezt mondják a pedagógusok. Egymás után hangzik el a panasz. Az elsős kémiakönyvbe hatalmas anyagot zsúfoltak. Úgy írták ezt a könyvet, mintha legalább is az egyetemi tanárképzést akarták volna vele szolgálni. Érdekes története van az iskolá­ban a negyedikes magyar könyvnek. Decemberig jegyzetekből tanultak, addig nem érkezett meg ez a könyv. Megérkezése után azonban a tanu­lók kérésére újra visszatértek a jegyzetekhez és abból tanulnak ma is, mert a könyv nem alkalmas kö­zépiskolai tanításra. Tanulmányokat közöl, de ezek a tanulmáhyok nem , hozzák közelebb a diákok hoz a tárgyalt kérdést. Találomra ki­választunk a könyvből egy monda­tot. így szól: „A fiatai Berzsenyiben a magyar életnek az az állapota tükröződik, amikor a forradalom, első korai, ma­gától a magyar gazdasági és társa­dalmi életből még nem szükségsze­rűen következő kísérletének letörése után a nemesség és a magyarellenes udvar teljesen egyetért az erőszako­san helyre&Uítött nyugalmi állapot­ban való megelégedésben.” A négyszáztizennyolc oldalas I. osztályos matematika könyvről Bóka István c. igazgató alapos bírálatot írt a minisztériumba. Ebben a bí­rálatban megállapítja, hogy a könyv rengeteg felesleges problémát vet fel, melyet a tanuló nem is ért meg. Vép- eredményben a tankönyv tanulásra alkalmatlan és logikailag nehezen áttekinthető. Ez is szfsrepel a bírálat­ban, de igen sajnálatos az. hogy a bírálat már csak a könyv kinyomta­tása után születhetett meg, mert az lett volna a helyes, ha a kézirat má­solatait küldték volna el megbírá- lásra több szakértőnek. A könyvet különben Péter Rózsa és Gallai Tibor szerkesztették, egyi­kük sem tanított soha és a szak­tanítói tanfolyamra írt tankönyvü­ket a szaktanítók sem értették meg, mert olyan „magas színvonalú”. így azután már nem is csodála­tos, hogy az elsős gimnazista tan­könyv még a (anárnak is fejtörést okoz néha. Ahány iskola, annyiféle panasz a tankönyvekre. A bányaipari gimná­zium első osztályának 350 oldalas történelemkönyvéről Somogyi Géza történelemtanár ezt mondja: — A tanulóknak minden okuk megvan, hogy na szeressék ezt a könyvet, mert aprólékos és nehezen érthető. így van ez, akárhol is ülőn fel — mondja Somogyi Géza törté­nelemtanár. Mi csak az első lapot nézzük és ott díszeleg: Országos Neveléstudo­mányi Intézet — ez a felirat. „Az ellenséges tevékenység egyik fontos góca az Országos Nevelés­tudományi Intézet, mely a tan­könyv-szabotázs központja és a bur- zsoá neveléstudmnány melegágya köznevelésünkben” — ezt mondja erről az intézetről Pártunk Központi Vezetőségének határozata. A határozat pontjai azóta, meg­valósulóban vannak és az ellenséget kiverjük a köznevelés területéről is. Egy védőállását már biztosan el­vesztette, az Országos Neveléstudo­mányi Intézet nincs többé, megszűnt. Csak az sajnálja, aki szereti a vaskos és érthetetlen tankönyveket. Kiszélesítik a közepi-; Kol-d tanulmányi versenyt A Diákszövetség intézőbizottsága a diákok kérésére határozatot hozott a tanulmányi verseny kiszélesítésé­ről és az elbírálás módosításáról. A határozat kimondja: a versenybe be­kapcsolódhatnak azok a fiatalok is, akik félévkor gyenge tanulmányi eredményeket értek ugyan el, de most jó tanulással akarnak résztvenni, új, Egységes Ifjúsági Szervezet meg­teremtésében. A határozat szerint a „Jó tanulásért” jelvénnyel kell ki­tüntetni azt a diákszövetségi tagot, aki jelentősen megjavítja tanulmá­nyt előmenetelét. A jelvényeknek há­rom fokozata van, bronz, ezüst és arany. „Még azt is kiszámítom, hogy mikorra tudom kifizetni a motorkerékpáromat" — csrt mondja Sztahuna József bányász a clarabhereifipo! Sztahuna József elvtárs 25 éve dol­gozik a bányában. Sok szenet fejtett ki ezalatt az idő alatt és sok tapasz­talatra tett szert. A pártiroda helysé­gében mikor szóbakerült a múlt, kese­rűen mesén, hogy milyen sorsban volt része a többi bányásszal együtt. Sűrűn beszél a jelenről és a midiről és Ilyen kor megállapítja derűlátóan: — az elmu t <>< év alatt na­gyot változott a helyzet és még biz­tosan tovább fog javulni. Sztahuna elvtárs érdekes dolgokat meséi a munkájáról, lelkesítőt, de '-’ér- lázitól is, amikor emlegeti a múltai. Igv volt a hétfői napon Is. am Uor fo.- jölt a párlirodába és a bérezés kérdésé­ről .beszélgetett. Az első az volt. hogy megkérdezte: — Mikor vezetik be a da'abhérezé.st ? Miután a választ Keblei eh társtól megkapta, önkéntelenül is emlékezeté­be idézte a múltat. — Echter elvtárs emlékszel >á. ho­gyan volt a múltban? kezdte és a púi- titkárnak nem kelleti sokat gonriolkcd ni, hogy emlékezzen. 1943 lehetett. A 17-es telepen guritót hajlottam. Kelten dolgoztunk. Kiszá­mítottuk hozzávetőlegesen, hogy mun­kánk után egy műszakra 6—7 pengőt fogunk kapni. Jött is az aknász. Meg­kérdeztük mennyi lesz a műszakon­ként! fizetés. — Hát ha jól dolgoznak akkor 6**7 pengőt megkapnak egy műszakra — hangzott a válasz. — Mi pedig nekiálltunk. Kellett vol­na nagyon a pénz — folytatta tovább. Kihajítottuk a guritót. Jött az aknász és megállapította, hogy „nem ér a munkánk semmit“ és ezért legfeljebb 4 67 pengőt kaphatunk. Az elszámolás­nál kiakasztottak az aknásziroda ajta­jára és nagy betűkkel ráírták: ,,l!áí;ze. téses munka'“. — Pedig elvégeztük a munkát még a kitűzött idő elölt és nyugodtan me­rem mondani, hogy kifogástalan volt. Sztahuna elvtársnak nem fizették ki még a megdolgozott bérét sem. A muh bányabárói és azok hű kiszolgáló5, hogy „simán“ tudják becsapni a bányászo­kat, arcátlanul kiírták, tiogv ráfizet­nek a végzett munkára. A felszabadulás ezen a téren is nagy fordulatot jelentett. Először bevezették a csilienormát. Ez volt a teljesítmény- elszámolás alapja. — A folyóméter norma javított a helyzeten, (le sajnos, ezt sem értjük, mert igen nehéz és bonyolult. Sztahunu elvtárs pedig kíván esi mindig a keresetére. Dolgozik be­csülettel, hát szereti tudni, hogy meny­nyit kap érte. Ezért Kirshing aknászt megkérte és megkéri számtalanszor, hogy számítsa ki neki, mennyi lesi a keresete. — A napokban ültünk le az elöva- jásba és kérdeztem tőle, mennyi lesz a fizetés, ha 33 méter helyett 40 métert hajtunk ki. Ki is számítolta. Így tu­dom, hogy a múlt havi 1.600 forint va­lamivel több lesz, ha jól dolgozunk'. Ez a „közös“ számolás sok nehéz­ségbe ütközik. Nem ér rá az aknász — mert sok időbe tart kiszámítani vagy nem ér rá Sztahuna elvtárs és ilyenkor mind’g hónap végén tudja meg, mennyit keresett. Ezen a helyze­ten szeretne már túllenj és azérl ér­deklődik olyan sűrűn a darabbérezés bevezetéséről. — Hul lot íam róla és tudom, hogy könnyűlesz kiszámítani — mond­ja. Nekem is könnyebb lesz, meg n.Wí lesz. Ki tudom számítani elől :, meg az aknásznak sem kell az idejét -esz* legein! a számolással, ha megkérem. Mosolyogva néz Echter elvtársin és csendesen hozzáteszi: — Kiszámíthatom előre, hogy a mo­tort, amit veszek, mikorra tudom ki­fizetni. Persze nemcsak ennyiből ál! a da- rabbérezés bevezetésének jelentősége és ezt Stahuna elvtárs is jól tudja. Nagy lépés előre a darabbérezés bevezetése,, meri az mellett, hogy világos és ért­hető. pontosan lemérhető vele az el­végzett munka, különbséget fog lenni a jó és gyengébb szakmunkások kö­zölt. — Én várom már, hogy bevezessék — mondja, majd hozzáteszi: — A múltban még a végzett munkát sem fizették ki, becsaptak bennünket és most olyan bérezés lesz, amiből előre ki tudom számítani a kereset»* met, amit ki is fizetnek mindenkor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom