Dunántúli Napló, 1950. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1950-05-18 / 114. szám

r 5 A BÉKEÍV ALÁÍRÁSA MÉG JOBB MUNKÁRA KÖTELEZ j| l io ott fekszik a többi száz ezer és millió között. S az aláírás is ott fénylik rajta lila tintace ruzával: Reinstein Imréné. Egy név a több mint hétmillió közül. Nincs utána helységnév, lakcím. Nem tudni, hogy a név viselője hol él, mit csinál. Egy a milliók közül, akik szerte a világon békét akarnak. Magyarországon éppúgy, mint Franciaországban, Olaszországban, Csehszlovákiában. Az iv csak annyit árul el nekünk, hogy valahol él egy Reinstein Imréné nevű magyar asszony, aki békét akar. Bé­két akart akkor is, amikor ezt az ívet aláírta. S most? Ha megkeressük honnan indult el ez a békeív, megtaláljuk, hogy a pécsi bőrgyárból. Az új boxosból. Ott dol­gozik Reinstem Imréné. Nagy kocsik előtt áll, most szedik ki a szárítóból a bőröket, öt perc alatt rak le egy kocsit. Jól kell igyekezni, hogy az újra és újra kifutó kocsikról hamar a préselökhőz kerüljön a bőr. Rein­stem Imrénének nem kell mondonai, hogy gyorsabban. Két erős keze biztos mozdulattal veszi le a bőrt, hajtja felébe. Napjában tízszer, százszor. S így lesz meg az eredmény 168— 174—181 meg 182 százalékos heti át­lag teljesítmény. A békeív Budapesten fekszik, de itt él közöttünk Reinstein Imréné, itt él és harcol tovább a békéért. Akkor aláírással, most tőbbtermeléssel. És minőségi munkával. Azzal például, hogy a nagyobb bőröket lassabban szedi, inkább érjen el kevesebb száza­lékot, minthogy végighúzza a sie! és" ben a földön, kavicsot, vagy homok­szemeket szedjen rá, amitől elromlik a bőr minősége. Most tehát hétről-hétre KÖZEL KÉTSZÁZ SZÁZALÉKOS TELJESÍTMÉNNYEL HARCOL A BÉKÉÉRT. Mit jelent számára a béke? Csak egy kérdés és szinte ömlik belőle a szó. Szeretne mindent, mindent el­mondani, amit a békéről érez, Emlékekről beszél. •. Évekről, ami­kor állandó rettegésben éltek, hogy melyiküket hurcolják el a nyilasok. Még amikor a közelben dübörögtek az ágyuk, a Vörös Hadsereg győzel­mes ágyúi, még akkor is Reinsteiné" két keresték a nyilas banditák, hogy elvigyék az asszonyt és gyerekeket, mert nem volt hajlandó megszüntet­ni a „vegyes házasságot”. — Én már abban a percben tud­tam és éreztem, hogy a győzelmes hadsereg számomra valóban a szabad­ságot, a felszabadulást hozza, a féle­lemnélküli életet — mondja Reinstein elvtársnő. Félelem nélkül, békében élni... vájjon egy asszony kívánsága ez? Száz és ezer és millió magyar asszony nevében mondta ki ezeket a szavakat Reinstein evtársnő, aki most a béké­re történt első szavazata után adja a másodikat is: az aláírás után a két keze egyre fokozódó teljesítményét, a termelés terén kitartó, állhatatos mun­káját. REINSTEINNE NEM C$AK A SA­JÁT ÉLETÉT NÉZI. Minden reggel boldog őrömmel érzi, mi az munkábalépni Megkezdeni egy új napot, egy új harcot... és min­dennap győzni. A legjobb katonák között- Együtt a Czárt Ilonákkal, Szegedi Istvánokkal, együtt a sztahá- novistákkal. Kinézni egyetlen pillanatra csak az ablakon és látni, hogy él és lélekzik a gyár. A dolgozók tulajdona..- Hogy mennek ebédért az üzemi kony­hába s viszik vidáman, nevetve. Ezek mind-mind részletek. Mind- i mind részletei annak a csodálatos I életnek, ami kitárult Reínstein 1st- | Newyorki jelentés szerint a Néwyork Yournal and American című lap washingtoni jelentésében közli, hogy az Egyesült Államok megkezdték a ka tonai „segély“ szállítását Délkelet­vánné számára azóta, hogy sokszáz­ezer szovjet hős meghozta nékünk eh­hez a lehetőséget Amióta aláírta az ívet brigádot ala­kítottak. Hatan az asszonyok, lányok közül. Célul tűzték ki a több és mi­nőségileg jobb termelést, az önköltség csökkentést, az anyagtakarékoskodást, a Magyar-Szovjet Barátság brigádjá­nak nevezték el, hálából és feladatul. Hogy ez a név emlékeztesse őket ar­ra, mit köszönhetünk a béketábor­nak, s vezetőjének, Sztálin elvtársnak. — Én tudom, hogy most igazibb, jobb munkával. De ne higyje az elv­társnő, hogy csak erre gondolok. Va­lami másra is tanít bennünket a b.ri- gádnevünk. Amikor a nevünkre gon­dolok, eszembe jut, hogyan harcoltak a szovjet asszonyok az élet védelmé­ben, a szabadságért, a népek olyan életéért, mint a miénk most. Úgy, hogy száz meg ezer közii'ük otthon harcolt a gyárakban, férfimunkákat végeztek el. De nem ijedtek meg a harc más férfias módjától sem. Fegy vérrel a kezükben harcoltak. Hát min­denkinek bátran megüzenhetjük, hogy A MI BRIGÁDUNK MINDEN TAGJA KÉSZ KÖVETNI A SZOVJET ASSZONYOKAT. És nemcsak a bőrgyári Magyar- Szovjet, Barátság asszonybrigád kész erre. Hanem rajtuk kívül még sokezer és sokszázezer magyar asszony is, akik három héttel ezelőtt a békeíve­ket írták a'á. s ma a termelés front­ján végzett tetteikkel mutatják: hogy minden aláírást, minden aláírás min­den betűjét, s legkisebb vonalát is a termelésben elért kitartó, nagyszerű eredményekkel teszik örökké leiöröl- hetetlenné a béke fehér íveiről. Ázsiába. A fontosabb stratégiai támasz, pontokon amerikai repülőgépek és ha dihajók fognak állomásozni, huqy a mindjobban csökkenő amerikai befo­lyást megerősítsék. Amerikai fegyverszállítások Délhelef-fizsíába Spy. tizes a komm un is ták aezeléshiel. elindult a leil&des át jón Reménypuszta... 1949 augusztus 17- A belvárdgyuiai dolgozó parasz­tok közül körülbelül húszán meglá­togatják az ,.Uj élet' termelöcsopor- tot. Megnézik a munkáját, a tagok életét és az elért eredményeket. Kö­*el húszán figyelik Varga elvtáre szavait, közel húszán csodálják a szé­pen gondozott, egészséges állatokat, közel húsz ember gondol arra, hogy elinduljon a reménypusztaiak útján... A kővetkező napokban sokat be­szélnek a társasgazdálkodáe előnyei­ről Bel várdtry illán. Vasárnap tizen négy család találkozik össze a párt­helyiségben és rövid fontolgatás után kérvényt szövegeznek a Földműve­lésügyi Minisztériumba, n... mt Belvíírdirjn".-»! dolgosó parasztok, tizennégy család... úgy gondoltuk, hogy meg alakít ivk az l. típusú termclőcsoportof. Ehhez kér­jük a minisztérium engedélyét.“ Aztán aiárajzolták a neveiket: Fu- rugivás István, Király Lajos, Gulá- esi Sándor, Dozpod József, Palotai Lőrincné. Svegál Ferenc, Balázs Ba­lázs, Pájger Ferenc és a többiek. Tizennégy név sorakozott a fehér papíron. Mire megjött a válasz és kézhez kapták az engedélyt, huszon­négy családot számláltak a fa’uban. akik tszcs tagok akartak lenni. Szépen indult akkor a munka. Az őszi vetésnél segítségül hívták a bó- lyi gépállomás traktorosait. A mély­szántásnál egy traktor helyett már hármat tudott- adni a gépállomás > és ísrv sikerült a munkát jóval idő előtt befejezni. Az ősszel járt elő­ször traktor a csoporttagok földjein. Nem ismerték a gépi munkát, de híztak benne. Nem is csalódtak. A b-Uyi gépállomás traktorosai olyan munkát adtak, hogy mindenki dicséri ökot és most már nemcsak a tszcs- tagok. hanem az egész dolgozó pa­rasztság a traktorosokkal müveit.éti meg a földjét. Ha jól ment a munka, azért nehéz­ség,»;,; akadtak itt is. Nem tudták igazságosan elosztani a munkát. Ni többet, ki kevesebbet pírt ki .a földre dolgozni. Palotai Lőrincné, aki fíivai együtt járt ki a határba. például csaknem kétszei annyit vég­zett, mint amennyit a földjükhöz vi­szonyítva végeznie kellett volna. — Ha nincsenek kommunisták a csoportban — mondta Király Dezső, aki 21 holda« középparaszt volt, mi­előtt csoporttag lett — örökké vesze­kedtünk volna azon, hogy ki végez kevesebbet, ki végez több munkát. De így, hogy harminchat kommu­nista van a csoportban, soha nem veszekedtek. Az elvtársak inkább magukra, vállaltak több munkát, in­kább végezték a másét is, a többie­ket meg csak csitították: — Máskép lesz az ősszel, ha már a hármas típusban leszünk. Meglát­játok, hogy megváltozik minden. — Alig várom már. — valamenv- nyien ezt mondják, ha arról van szó, hogy hármas típussá alakulnak az ősszel. A munka azért eddig is jól ment. Közösen jártak ki a földre, utat épí­tettek a réten keresztül, hogy kö­zelebb legyen a község a csoport földjeihez, hidat vertek a kis pata­kon keresztül, elvégezték a tavaszi munkát, most pedig már a növény­ápolást végzik gondosan. Meg is lát­szik a jó munka a földjeiken. A lencsét, borsói, knkorbab és más növényeket már messziről meg lehet ismerni, külön lehet vá­lasztani az egyéni gazdák földjeitől. Nincs olyan szép búzája, rozsa, ár­pája. burgonyáin, lenié senkinek sem a határban, mint a csoportnak. Na­gyon kedvez az időjárás is az idén. Már virágzik a rozs, hatvan, hetven centis a búza és az árpa is úgy nő, mint a gomba. ' , Most éppen kint dolgoznak a osó- norttagok a konyhakésben. 400 ölei kapott minden csoporttá" a saját céljaira, ide burgonyát, babot, meg más konyhakerti növényeket vetet­tek. Nézik a vetéseket, a gyönyörű határt. Milyen szép! És mennyivel szebb, meg jobb le«z majd iövőre, ha valamennyien a III. típusú csoport tágjai lesznek. Előre tervezgetnek már, színezik a jövőt. Az országút mellelli malomnál lesz a csoport hizlaldája. Beljebb, de szintén közel az országúihoz istálló­nak való épületet kaptak ée ott lesznek a csoport állatai. Beadják a csoportba a hat gyönyörű pár lo­vat és ki-ki a második tehenét. A közös hizlalda és a közös állatte­nyésztés jól fellendíti majd a csoport jövedelmét. Igv — sokkal jobbat és sokkal többet- tudnak kihozni mint eddig, amelyből természetesen — ■sokkal nagyobb lesz a haszon is, sokkal inkább tudnak majd boldo­gulni. TI ás és sokkal ísa* * *sá»osabb lesz a munkamegosztás is a hármas típusú csoportban. Eddig úgy volt, hogy mindenki a beadott földje ará­nyában dolgozott és bizony előfor­dult az. hogy többen csak megeről­tetés árán. mások meg egészen köny- nyűszerrel végezték el a munkát. So­kan úgy érezték, hogy többet tudná­nak dolgozni, többet adhatnának az erejükből, mások meg soknak érez­ték a munkát. A hármas típusú cso­portban munkaegységgel mérik majd n munkát és ki-ki a végzett munka arányában kap a jövedelemből. Ezek a tervek, amelyek szorgal­mas munkával és az állam'támogatá­sává!, megvalósíthat ók. Ezek a cso­port tervei és ezeken belül érvé­nyesülhetnek maid az egyéni tervek is. Olyanok, mint például Pa'otaiéké. akik a hároméves tervben készült házacskájuk köré drótkerf'ést akar­nak. le szeretnék padlóztatni a szo­bákat. cementlapokkal lerakni a konyhát, ruhákat venni a kislány nak. tiszta új könyveket a kisgye­reknek. akit a nyáron elvisznek nya­ralni a Balatonra.” Az ősszel új tagokat is vesznek fel a csoportba. Rendes, becsületes em­bereket. olvanokat. mint Groins Fá bián. akinek 18 holdja van. Tudják róla is, meg Keresztes Istvánról is, hogv rendes, szorgalmas! emberek, akik ha osoporttagrtk lesznek, csak előre viszik a csoport munká ját, akik segítenek végrehajtani azokat a ter­veket. amelyek a csoporté és amelyek erős láncszemként kapcsolódnak beié az ötéves tervbe Harsány] Márta. m a paci iaüiaja mm P AMHAKtOMMOMOl W _ WIDUA! KOVÍJVE 1 7 szocialista % . MIJNKAVfliSlMNYEL KÉSZÜLÜNK A! IFJUCAQi SZÖVETSÉG KONGRÍSHUU8A Tftmntm h Sl; „A Párt zászlaja alatt a Komszornolok példáját követve szocialista munkaversennyel készülünk az ifjúsági szövetség kongresszusára!” Ilyen feliratú díszes emléklapot kapnak azok az ifjúmunkások, akik az egyesítő kongresszus sikeréért munkafelajánlásokat tettek és a normák túlteljesítését vállalták. Az emléklap — amelyről Rákosi elv- társ néz le a fiatalokra — kötelezi a felajánlásokat tett ifjúmunká­sokat arta, hogy az ígéretet, amelyet a kongresszus sikeréért, az új szövetség megerősítéséért, és a szocializmus építéséért tettek, be is váltsák és híven teljesítsék. Ha így lesz— a magyar fiatalok nagy lépéssel mennek előre azon az úton, amelyen haladniok keW a hős leróni Komszomolt követve. Áz új gépek szerepe a termelésben „Sok esetben az. ú] gépeket hónapokig nem állítják mun­kába, csak azért, mer! az új gépre új normát kell megálla­pítani s nem egy munkás rsak akkor hajlandó az új gépre át­menni, ha ott is a régi gépen elért százalékot számolják el.” (A SZOT összvezetóségi ülésén elhangzott bírálatból). az országban a Iérméiéi kultúrája, annál inkább ve szik igénybe a gépeket a dolgozók feladatainak megkönnyítésére. A kapitalista országok túlnyomó többségében elmaradt technikával, gé. pék helyett kézierövel folytatják a termelést. A forradaiomelötti Oroszor­szágban ugyanez volt a helyzet de az Októberi Forradalom győzelme, után e téren páratlan változások következ­tek lie. E változások az ipar giganti­kus méretű megnövekedésével kezdőd­tek. Ezzei együtt fokozódott a techni­ka fejlődése és a fizikai munkának 3 gépj munkával történő nagyarányú fel­váltása, A Szovjetunióban ma a szénbányá­szai csaknem százszázalékig gépek se­gítségével történik s hasonló a hely­zet a termelés több; ágában, mint pél dóul a kohászatban, építkezésben, a fa­kitermelésijén, a tőzegtermelésben és a mezőgazdasági termelésben is. Háború utáni időszakban teil J ö hősen gyorsan fej­lődött a Szovjetunióban : munka gé­pesítése és főleg az új gépek aUai mazása. Egyedül a szénbányászaiban 1940-ben ötszörösére emelkedett a szén­kombájnok, kétszeresére a szénrakodó­gépek száma. Egy szénkombájn segít­ségével havonta Iá—20 ezer tonna széntermelési érnek et, ami négysze­rese a réselőgóp termelőképességének A Szovjetunió fa- es papíripari mi­nisztériumának jelentése szerint a fa­kitermelő vállalatoknál a műit esz­tendőben másfélszeresén nőtt a vn- lanyfűrészek, kél és félszeresére a szál­lítható villanylelepek és Jiétszeiesére a kitermelt fát továbbító traktorok szá­ma Hogy a gépesítés mit jelent a ter­melés sikere szempontjából, arra rá­mutat az a lény, hogy inig a fadöntés napi normája kézifűrész segítségévei 20—2.j közepes méretű fa, addig j vil lantos-fűrésszel a munkások egv mű szak alatt gyakran 3á0—400 faf dön­tenek ki, tehát 15—20-szor annyit, mini kézierövel. A gépesítés nélkülözhetetlen együtt- járója a villamosenergia-termelés nö­velésének emelése. A Szovjetunóban a villamosenergia-termelés növekedése a legutóbbi 20 évijén több, mint négy­szeresével haladta túl az Egyesült Ál­lamok villamosenergia íermelésének nö. vekedését. Ez világosan bizonyltja, hogy a szovjet ipar fejlődésével pár­huzamosan a Párt és * kormány mi­lyen nagy súlyt fektet arra, hogy új gépek beállításával megkönnyítse a dolgozók munkafeltételeit. előnyeire jól rámu­tatnak a statisztikát adatok, amelyek azt bizonyítják, hogy a géppel végzett munka nemcsak megkönnyíti az em­berek tevékenységét, hanem a munka termelékenységét is jelentősen növeli. 1941-ben például egy szovjet munkáa 1 óra alatt 5.5-szer annyit termelt, mint 1913-ban. A kapitalista országok munkásainak termelése ugyanakkor szinte egyáltalán nem változott. E kü­lönbség okára könnyen rájöhetünk ak­kor, ha figyelembe vesszük, hogy a Szovjetunióban állandóan nörekszik a munkások technikai ellátottsága, ja­vulnak a munka körülményei. A kapi­talista országokban viszont e körűimé, nyék egyre rosszabbodnak. A különbség onnan ered, hogy a szocialista társadalomban a munkás a* ország gazdája, közvetlenül érdekelt a termelés fejlesztésében. A szocialista » rendszerben a nunka termelékenységé­nek növekedi -a mindig .gyüttjár g munkások keresetének növekedésével, a munkások anyagi helyzetének java- fásával. A szovjet munkás mindig arra törck" szik, hogy új és új gépeket állítson be a termelésbe, hogy a munka termelé­kenységét minél kisebb fizikai meg­erőltetéssel növelje s ezáltal országa é* önmaga helyzetét javítsa. A pártépítes munkájának nél­külözhetetlen fegyvere a PÁRTMUNKÁS Olvasd Terjes»! Minél magasa!)!! 4 Nagy Hor.tféÉ a gépesítés

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom