Dunántúli Napló, 1950. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1950-05-18 / 114. szám

DUNÁNTÚLI r NAPLÓ leitekben lsei! bebizonyítani a migya*' fiataloknak, hogy készek harcba indulni a Párt re zette ifjásági s*o*etnég mesterem lését A Rrrdiá május 22-en este köiva ifi a pécsi műsort Szimagin szovjet sakkmester vasárnap szimultánt látszik Pécsett VII. ÉVFOLYAM, 114. SZÁM _______________________________ÁRA SO FILLER__________________________________________CSÜTÖRTÖK, 1950 MÁJUS 18 KO RMÁNYRENDELET as 1950—51. évi állami terményhegyüjtés ssabályosásáról A Magyar Közlöny szerdai számában megjelent a Magyar Népköztársaság minisztertanácsának rendeleté, az 1950— St. évj állami terménybegyüjtés sza­bályozásáról A rendelet értelmében a kenyérgabona ét takatmánybeadnsi kötelezettség az 1950'51. évben Ma­idban Ugyanolyan mértékű maradi, mint az elmúlt gazdasági évben volt. Az állami terménybegyűjtés két fő­részre oszltk, éspedig a kenyérgabona és takarmány beadására, továbbá szé nabeadásra. A rendelet értelmében a kenyérga­bona- ét takarmánybeadási kötelezett­ségből hetven százalék a kenyérgabo­na, — míg harminc százalék a takar­mánybeadási kötelezettségre esik. A gazdálkodók kenyérgabona beadási kötelezettségét elsősorban kenyérga bonéban, ezt kővetően pedig sorrend­ben árpával zabbal, kukoricával, vagy napraforgóval teljesíthetik. Változatlanul fenntartja a rendelet azt az intézkedést, hogy a háztartási és gazdasági szükséglet kenyérgaboná­nál a beadási kötelezettséget mege'őzá igy a kenyérgabona beadási kötelezett­ségét a háztartási és a gazdasági szük­ségleten felül rendelkezésre álló feles­legből kell teljesíteni, a beadási kö­telezettség mértékéig, A takarmánybeadási kőtelezel'séget elsősorban árpával és zabbal kell tel- iftsíteni, Ha e gazdálkodó egész takar, mánybeadásj kötelezettségét árpával é< zabbal tudja, teljesíteni, árpatermésé- nek legalább 15 százalékát, zabtermé sének legalább 10 százalékát köteles beadni, kötelezettsége erejéig. Ha az így beadott árpa és zabmennyiség nem lenne elegendő a teljesítésre, abban az esetben a kukoricatermésnek legalább 10 százalékát kell a kötelezettség mér­tékéig beadni. Ha a takarmánybeadás1 kötelezettéig teljesítésében még ezután lg hiány mutatkozna, a hiányzó részt napraforgómaggal, vagy szántóföldi szálastakarmánnyal lehel teljesíteni. Az állami állattartás Jelentős fej­lődésére tekintettel a rendelet a rétterületek után külön szénabeadá­si kötelezettséget állapít meg. A rondáiét a szénabeadási köte­lezettség megállapításánál különbsé­get tesz a dolgozó parasztság és a kulákság között. A szénabeadási kö­telezettség a dolgozó parasztságnál a rétterületek nagyságától függően kai holdanként 100—160 kg, míg a kulákságnál kát. holdankint 260- 400 kg. A szén abeadási kötelezettséget szabad választás szerint réti széná­val vagy lucernával, lóherével, baltacímszénával, zabosbükkönnyel lehet teljesíteni. A rendelet külön Intézkedik a ter­melőszövetkezeti csoportok beadási kötelezettségéről. A III. típusú ter­melőszövetkezeti osoportok ter­ménybeadási kötelezettsége ugyan­olyan méretű, mint tavaly. Ez gya­korlatilag azt Jelenti, hogy a III. tí­pusú termelőszövetkezeti csoportok terménybeadási kötelezettségét a dolgozó parasztság legkisebb be­adási kulcsával kell kiszámítani. A III. típusú termelőszövetkezeti csoportok a rendelet értelmében mentesülnek teljes egészében a rét­területek után megállapított széna­beadási kötelezettség alól. A táblaművelési (I. típusú) ter­melőszövetkezeti csoport tagjainál a csoportba bevitt területre eső ter­ménybeadási kötelezettséget lOVo-kal, míg a II. típusú termelőszövetkezeti csoportoknál a bevitt területekre eső beadási kötelezettséget kedvezmény címén l.Wo-ka! kell csökkenteni. A szónabeaejási kötelezettség tel­jesítésénél ugyancsak kedvezmény illeti meg az I. és II. típusú termelő­szövetkezeti csoportokat és pedig az I. típusúnál a szénabeadási kötele­zettséget 100/o-kal, míg a II. típusú csoportnál 50%-kal Kell csökkenteni. A dolgozó parasztság érdekeit védi a rendeletnek az az intézkedése, hogy az elmúlt évvel szemben a felesbérlet, vagy részesbérlet eseté­ben a terménygazdasági kötelessé­get a felesbérbeadónak, vagy a ré­szesbérbeadónak kell viselni. Fontes intézkedése a rendeletnek a dolgozó parasztság szempontjából az, hogy a részes művelésre kiadott földterület után ugyancsak a tulaj­donost, illetőleg a munkáltatót kell terménybeádásra kötelezettnek te­kinteni. Szénabeadásra nem kötelezett az a gazdálkodó, akinek rétje 30Ó négy­szögölnél nem nagyobb, továbbá az, akinek összes földterülete az 5 kát. holdat nem haladja meg, és a rét­területe sem nagyobb 1 kát, hold- nál. Abban az esetben, ha a szántóterü­leteken kívül egyéb művelési ágú terület a dolgozó parasztságnál a szántóterület 30 százalékát, a kulák- ságnál pedig a szántóterület, 40 szá­zalékát nem haladja meg, ezen a cí­men kedvezményt nem lehet biztosí­tani. Abban az ecetben azonban, ha a dolgozó parasztságnál az egyéb művelési terület a szántóterület " 80 százalékát, a kulákságnál pedig a szántóterület 40 százalékát meghalad­ja, a, terményhofizolgáltatási kötélé, zetteégeket megfelelő mértékben csökkenteni kell. Az elmúlt évbeq a kulákságra ér­vényes magasabb szorzókulcsokat a rendelet azokra alkalmazta, akiknek az összterületük a 25 kát. holdat és kát. tiszta jövedelmük a 350 arany­koronát meghaladja. A rendelet értel­mében az 1950/51. évben az össz­terület kiszámításánál a szőlőterületét ötszörös, .míg a. gyümölcsöst, kertet négyszeres mértékben kell alapul venni. Így, ha. azáltal a gazdálkodó összterülete eléri a. 25. kát. holdat, a beadási kötelezettséget a kulákság­ra megállapított szorzószámmáí kell kiszámítani. A kulákságra érvényes beadási ktilc? kell megállapl­tani azoknak a ' i uei spekulánsok­nak (cséplőgéptulajdonos, ,«almosok, kereskedők, ■ mészárosok) kötelezett­ségeit, akiknek az összterülete egyéb, ként nem éri el a 25 kát,, hóidat. Az új rendeletnek megfelelően tehát mindazoknak a beadási kötelezettsé­gét, akik ténylegesen kulákok. a kulákság beadási kulcsával kell ki­számítani. A rendelet intézkedik a szerződé­ses termeltetésről is. Eszerint az a gazdálkodó, aki termelési szerződést kapott, a szerződésileg lekötött terü­let után mentesül a terménybeadási kötelezettség alól. A szerződésileg termelt napraforgómag beszámítható a terménybeadási kötelezettség telje­sítésébe. A Saviéi Tudományos MérritccMai Társaságok Országos Tanácsa megbályegii Joliot-Cnrie eimoidíiását _ A TASZSZ iroda moszkvai jelen­tése szerint Moszkvában teljes ülést értett a Tudományos Mérnöktechni kai Társaságok Országos Tanács.J- Ezek a társaságok több mint 120 e7-ez.,tagot számlálnak. Az ülés részt- r*vői egyhangúlag csatlakoznak a haladó emberiségnek ahhoz a moz­galmához, amelyet Frederic Joliot- Curienek, a kiváló francia tudós- tok, a béke odaadó harcosának el- fdbólítdsa miatt indítottak. Az li'ó­80H határozatot fogadtak el, mely­ben felháborodásukat fejezik ki a francia kormánynak intézkedései miatt, amely elmozdította tisztségé­ből Joliot;Curiet. A Szovjetunió mérnök-technikai társadalma Jojiot-Curie eltávolítását a belső atomerö kutatása és felhasz­nálása terén végzett munkából, úgy tekinti, mint a francia kormány részvételét a készülő háborús'táma­dásban -- mondja végül a határozat. Június 15-én kezdik meg működésüket a megyei tanácsok és a budapesti városi tanács A Magyar Közlöny legújabb száma közlj a Magyar Népköztársaság mi­nisztertanácsának rendeletét a megyei tanácsok, valamint a budapesti városi tanács {elállításáról és működésének megkezdéséről. A rendelet első para­grafusa megállapítja, hogy a megyék ben a megyei tanács, Budapesten a városi tanács az államhatalom heh' szerveként június 15-én kezdi m -g működését. A megyei tanács működési köre a megye területéhez tartozó va­lamennyi járásra, városra és községre, a budapesti városi tanács működési köre pedig Budapest főváros terüle­tére terjed ki. A törvényhatósági jogú városok, a megyei tanácsok működésé" nek megkezdésétől a megyei városok­kal azonos fogi elbírálás alá esnek. A tanács működésének megkezdésétől az alábbi szervek tennivalóit a tanács és a végrehajtó bizottság látja el. A fanácsok hatásköre Megyékben a főispán és a megyei önkormányzat összes szervei, Országos T ervhivatal kirendeltsége, Központi Statisztikai Hivatal kirendeltsége. Munkaerőtartalékok Hivatala kiren­deltsége, pénziigvigazgatóság, megyei földhivatal, állami mezőgazdasági gépüzem megyei alközpontja, keres­kedelmi igazgatóság, államépítészeti hivatgl, a népnevelési igazgatás me­gyei szervei, tankerületi főigazgató­ság. sportlelügyclöség, szociális fel­ügyelőség, tiszti főorvos. Budapest fővárosban a fővárosi ön- kormányzat összes szervei, kerületi szervek kivételével, Országos Tervhi­vatal fővárosi kirendeltsége, fővárosi pénzügyigazgatóság, mezőgazdasági igazgatóság, kereskedelmi igazgatóság, tankerületi főigazgatóság. A járásokban, városokban éj köz­ségekben, valamint a főváros kerületeir ben a fentebb említett szervek a ta­nácsiak alárendelten folytatják mű­ködésüket. A járási, városi, a községi és a kerületi tanácsok működésén;* megkezdéséről külön fognak intéz­kedni. A tanácsok tagjait a törvény értel­mében az illető kerület választópolgá­rai választják és hívják vissza. A vá­lasztások megtartásáig a tanács tagjait és póttagjait a Magyar Függetlenségi Népfront megyei, illetve fővárosi szervezetének javaslatára a Ma­gyar Függetlenségi Népfront Or- szagos Tandcsn küldi be és hívja visz­sza. A rendelet a továbbiakban megálla­pítja a tanácsok tagjainak és póttag­jainak számát megyénként. A főváros, ban a tanács tagjainak a száma 251 fő. A tanács első ülését 1950 június 15-én tartja. A tanács az első ülésén tagjai «órából megválasztja a végre­hajtó bizottságot, amelynek tagjait a tanács visszahívhatja. A rendelet rész- letesen megállapítja a végrehajtó bi­zottság tagjainak számát. E szerint Budapesten, Borsóg-Abauj-Zemplén megyében, Pestmegyében a végrehajtó bizottság tagjainak száma 15, a többi megyében pedig 13 lő. A végrehajtó­A végrehajtó bizotUi A tanács a szükséghez képest, de legalább háromhavonkin! tartja üléseit. A tanács ülésének napirendjét a vég­rehajtó bizottság állítja össze. A napi- rendet a tanács hivatalos helyi jégé­ben közszemléié beli tenni. A végre­hajtó bizottság heremkiot rend<zeresen ülést'.1 tart. A végréhajtó bizottság működésének megkezdésekor a végrehajtó bizottság hivatali szervezete keretében általában az alábbi osztályokat és titkárságokat kell felállítani: . Megyékben: I. pénzügyi. II. íerv- és statisztikai, III. igazgatási. IV. ipa­ri. V. kereskedelmi, VI. mezőgazda- sági, VII. építésügyi, VIII. közleke­dési, IX. oktatási és népművelési, X. közegészségügyi és népjóléti. XI. mun­kaerőgazdálkodási osztály. Budapest, fővárosban hasonlóan a megyékhez kell felállítani osztályokat és tiIkórságokat, azzal a különbség­gel. hogy a megyéknél szereplő IX. osztályt Budapesten két részre kell osztani, úgymint IX/a oktatási és IX/b népművelési osztályokra, valamint fel leli állítani XII. osztályként a lakás­gazdálkodási osztályt1. Az osztályok belső szervezetére, működésére és ügykörére vonatkozó részletes szabá­lyokat a minhzi'erlanác« külön ren­delettel állapítja meg. A végrehajtó| bizottság által az államigazgatás helyi feladatainak intézése során hozott el­sőfokú határozat ellen fellebbezésnek van helye a tanácshoz, vagy az Illeté­kes szakminiszterhez. A tanácsnak alá­rendelt szervek határozata ellen be­adott fellebbezés ügyében másodfokon a végrehajtó bizottság határoz. Ez el­len további jogorvoslatnak (felülvizs­gálati kérelemnek) nincs helye. bizottság a tanács ülésének napján megkezdi működését és első ülésén tagjai sorából megválasztja elnökét, két elnökhelyettesét, valamint titkárit, az elnököt, az elnökhelyettest és * titkárt, a végrehajtóbizottaág vissza­hívhatja, a tanács tagjai sorából az osztályok munkájának támogatására és ellenőrzésére, valamint egyes különle­ges feladatokra, a törvény értelraébeg állandó bizottságot alakít. Az állandó bizottság tagjainak száma legalább ő és legfeljebb 9. A végrehajtó bizottsá- elnöke minden állandó bizottság mell* előadót jelöl ki, az érdekelt osztály alkalmazottai közül. g hetenként ülésezik A rendelet megállapítja, hogy a tanács költségvetéssel rendelkezik, amely a megyékben a járásj, városi és községi tanácsok költségvetését, Bu­dapesten pedig a várcíi kerületi ta­nácsok költségvetését egyesíti tárcán- kénti és területi összegezésben, A rendelet leszögezi, hogy a mi­nisztertanács külön rendeletlel fogja szabályozni a tanácsnak alá nem ren­delt államigazgatási szervek viszonyút a tanácshoz, az árvaszékek megszűné- sével kapcsolatos hatásköri éa egyéb kérdéseket, valamint a kihigási bírás­kodás hatásköri és egyéb rendelkezé­sei t. A rendelethez mellékelt ügyrend második paragrafusa megállapítja, hogy a tanács tagjai kötelesek a ta­nács munkájában tevékenyen résit- venni, feladatukat a dolgozó népre támaszkodva ellátni, őrködni a kot’ vagyon felett, közélet, tisztaságára ügyelni és választóiknak működésük• röl beszámolni. Minden olyan politi­kai magatartás, gazdasági, vagy egyéb tevékenység, illetőleg magatartás, amely ellentétben ál] a dolgozók ér­dekeivel, összeférhetetlen a tanácsi taá«ággal­A rendelet melléklete megállapítja, hogy a tanács ülései általában nyil­vánosak. A tanács határozatait szó­többséggel hozza. Bármelyik tag a ta­nács ülésén a végrehajtó bizottsághoz, vagy annak tagjához, a feladatkörük­höz tartozó minden ügyben kérdőt intézhet, A végrehajtó bizottság ne­vében az elnök, vagy a. válaszadással megbízott végrehajt óbizottsági tag, szóban vagy írásban legkésőbb a ta­nács következő ülésén köteles megad­ni a választ. A német dolgozók körében hafárfalaxa örömet és megelégedést váltott ki a Sssovfetupió nagylelkűsége A Német Szocialista Egy néppárt Politikai Bizottsága köszönőlevelet intézett a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának Központi Bizottságához Az ADN berlini jelentése szerint a Német Szocialista Egységpár! Pcrli- itkai Bizottsága a Szovjetunió Kom munista (bolsevik) Pártjának Központi Bizottságához levelet intézett, mely­ben köszönetét mond a szovjet kor­mány azon határozatáért, hogy Né­metország jóvátétel! kötelezettségét felére csökkenti. Ez a határozat újabb bizonyífáka annak az önzetlen és ne­mes barát; érzésnek, amelyet a Szov­jetunió a német nép iráni táplál. Ez a határozat annál U inkább nagyje­lentőségű, mert a potsdami egyez­ményben megállapított 10 milliárd dollárnyi jóváiélel egyáltalán nem le­let meg annak a hatalmas anyagi kár. nak, amit Hitler hadserege a szovjet népnek okozott. A Politikai Bizottság levelében a német nép mély bálája jut kiiejezésre Sztálin generalisszi­musz, a Szovjetunió Kommunista (bol­sevik) Pártja cs az egész szovjet nép iránt. Sztálin generglisssimusjpak Otto Grptcwohl. a Mérne'; Demokrat iky; Köztársaság miniszterelnökéhez nié­zott levele, amelyben közli a szov­jet kprmány határozatát a jóvátételt kí> elezcttségek felérték elengedéséről, a Német Demokratikus Köztársaság lakosságának körében, mind nagyobb mértékben vált ki örömet és megelégedést. A német dolgozók számo- h.vá'ozi* ábiD jut egybehangzóan kifejezésre, bogy a szovjet kormány n.gylelkü ba Hamburg dolgozói körében nagy örömet és megelégedést kebelt a szovjet kormány elhatározása, hogy ölven százalékkal csökken : Német- országnak a Szovjetunióval szemben fennálló jóvátétel: kötelezettséged. Arne Welcher!, a Deutsche Werft üzemi tanácsának agja kijelentette, a Szovjcunió tépé.ónek annál is in­kább nagy a ielen'őjcge mert abban a pillana’ban történt, emikoi az angol—amerikaiak úi btil bebizonyítják, hegy Német­ország kettéosz ásál kívánják és árőzata a Német Dzmokratikus Köz«« ,árast ág haladó fejlődésének elisroe­té.-e. A Német Demokratikus Köz ársa- ság nép; kamarája szerdai 16. ülésén Croiewobl elvtárs nyilatkozatot ter­jesztett elő a szovjet kormánynak- * jóvá*.ételi kötelezettségek csökkenté­sére vonatkozó határozatával kapcso­latban. Nyugaí-Németországot a Szovjet, untó ellen indítandó háborúban kí­vánják felhasználni. A szovjet kormány lépése ezzel szem­ben jelentős bozzéiáru'á? a béke-z®- reíő és demokral:. i- Néme'ország folcpi őséhez. Egy hamburgi kikölömunkás ezeket mondotta: — A Szovjetunió lugyleSlcfi tnaga- arlása arra köíclez bennünket. hogy még nagyobb erővel lépjünk fel a bére és 3 Szovjetunióhoz fűző berát­-ag feiin'arása érdekében. A Storjelunió a német nép Jcgősariutébb barátja

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom