Dunántúli Napló, 1950. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1950-05-17 / 113. szám

DUNÁNTÚLI w A MESZH4RT Párléclekezleténvk határozata NAPLÓ A bari Vörös 0 któber-brigád hűk őrien termelési versenyre hívja ki a baranyai állami gazdaságok dolgozóit ' i ■■mu in—ni—ii—r—ír Közöljük a Pécsről i nduló és ide érkező vonalok új menetrendjét •T. ■ r*' • u •••. %v*y< vn. ÉVFOLYAM, 113. SZÁM ara 50 fillér SZERDA, 1950 MAJlis 1? Sztálin elvtárs fogadta Trygve Liet A TASZSZ Iroda moszkvai jelen­tése szerint l. V. Sztálin elvlárs, a Szovjetunió minisztertanácsának elnö­ke, május 15-én fogadta Trygve Llet, ae Egyesüli Nemzetek főtitkárát. A fogadáson jelen volt V. M. Molotov «Ívtárs, a Szovjetunió minisztertaná­csának elnökhelyettese éa A, V. Visin­szkij, a Szovjetunió külügyminisztere. A TASZSZ Iroda moszkvai jelenté­se szerint május 15-cn A. V. J. VJ sinszkij elvtárs, a Szovjetunió kül­ügyminisztere villásreggelit adott Trygve Lie, az ENSZ főtitkára tiszte­letére. A Szovjetunió békeprogramja az egész haladó emberiség programja Boleszlav Bieruf elvlárs beszéde a Lengyel Egyesült Munkáspárt ülésén Boleszlav Bierut elvtárs, a Lengyel Egyesült Munkáspárt központi bizott­ságának elnök1« a Párt Központi Bi- zottaágának negyedik plenáris ülésén -A Párt feladata} az új káderekét! folytatott küzdelemben, az általános helyzet alapján“ címmel tartott be­számolót. Megállapította, hogy az első teljes ülés óta eltelt időszak alítt az Egye­sül Államok által vezetett katonai tömb politikáját az agresszivitás to» vébbj növekedése jellemzi. — Csakhogy vs- folytatta Bierut elv. társ — a támadó szellem e növeke­dése mögött nem erő. hanem gyen* geség húzódik meg. A kalandortervek forrása a kapi­talizmus egyre fokozódó válsága, egyre mélyülő belső ellentmondá­sai. valamint « kapitalizmus te-* betetlen dühe, amelyet a béke és a szocializmus tá­bora erőinek óriási növekedése fele!! Az imperials!a hatalmak és ügy­nökei kihfvása ellenére a Szovjet­unió békeprogramja — ami a népi de. mölaráciák programja is — egyre na­gyobb mértékben az egész haladó em­beriség programja. A megoldhatatlan belső ellentmondásokba kevaredebl kapitalista táborral szemben a béke, a demokrácia és a szo­cializmus tábora áli. amelynek ereje egyre ®s amelynek élén a nagy Szovjetunió balad, a béka- tábor legfőbb erőforrása, Bjerut elvtárs befejezésül ezeket mondatta: — A munkások és parasztok milliói és a szellemi dolgozók a békére szom jaznak! Az emberek milliói gyűlölik a háborús gynjtogatők«t és fasiszta csatlósaikat. Ezért van az. hogy a dolgozó em* berek millióihoz Eengyelországbsn is egyre közefebbálló a testvéri Szov­jetunió — nagy barátunk, testvérünk és szomszédunk. A Szovjetunió a bé, ke támasza, a szocializmus bás'yája és az összes elnyomottak reménysége. Sztálin generalisszimusz levele Grotewohlhoz: A szovjet kormány csökkentette a német jóvátételt A Szovjetunió ismét tanujeiét adta annak, hogy a tartós béke megőrzése érdekében megkönnyí­ti a német nép erőfeszítéseit a demokratikus Németország kiépí­tésére. A Szovjetunió kormánya s Német Demokratikus Köztársaság kérelmére elengedte a jóvátételi összegek hátralékos részének öt­ven százalékát és a csökkentett összeg megfizetésének határidejét is tizenöt évvel meghosszabbítot­ta. A történelmi jelentőségű hatá- -czatról Sztálin elvtárs levélben frissítette Otto Grotewohl német miniszterelnököt. Grotewohl elv­társ kérelme és Sztálin elvtárs válasza így hangzik: Grotewohl elvtárs levele A TASZSZ iroda moszkvai je­lentése; „I. V. Sztálin generalisszimusz- nak, a Szovjetunió minisztertaná­csa elnökének! Moszkva. Kreml. A Német Demokratikus Köz­társaság kormánya 1950 május 11-én foglalkozott a Német Szó eialista Egységpárt beadványával népiét jóvátételi szállítások csökkentéséről. A beadvány in­dokolásul azt hozza fel, hogy mindeddig a jóvátételi kötelezett- egeknek pontosan eleget tették és hogy a Német Demokratikus Köztársaság dolgozói ipin^ig kö­telességüknek tartották a jóváté­teli szállítások teljesítését. A Német Demokratikus Köztár­saság kormánya időszerűnek tart ja a Német Szocialista Egység­párt javaslatát. Az ideiglenes kor­mány politikája, amely a demo­kratikus rendszer megszilárdítását és a békés gazdasági építést cé­lozza, arra indítja a Német De­mokratikus Köztársaság kormá­nyát, hogy azzal a kéréssel fordul­jon a Szovjetunió kormányához, vizsgálja meg azt a kérdést, hogy lehetségesnek tartja-e és milyen méretekben a jóvátételi szállítá­sok csökkentését- 1950 május 11-én. Mély tisztelettel; 0. Grotewohl." Sztálin elvlárs válasza Ot*o Grotewohl úrnak, a Német Demokratikus Köztársaság minisz­terelnökének. Berlin. Tisztelt miniszterelnök úr! A szovjet kormány megvizsgálta a Német Demokratikus Köztársaság kérését a Németország által fize­tendő jóvátételi összeg csökkenté­séről­A szovjet kormány ezzel kap­csolatban figyelembe vetfe, hogy a Német Demokratikus Köztársa­ság lelkiismeretesen és rendszere­sen teljesiti jóvátételi kötelezett­ségeit, emelvek összegét 10 mil­liárd dollárban állapították meg, és hogy 1950 végéig a kötelezett­ségek jelentékeny része, 3.658 mil­lió dollár összegben kiegyen'ítést nyer. Attól az óhajtól vezérelve, bogy megkönnyítse a német nép erőfeszítéseit Németország nép­gazdaságának újjáépítése és fej­lesztése terén, figyelembevéve a Szovjetunió és a Német Demo­kratikus Köztársaság között létre­jött baráti kapcsolatokat, a szov­jet kormány a lengyel köztársa­ság kormányával egyetértésben, határozatot fogadott el, mely sze­rint a jóvátétel! összegek hátralé­kos részét 50 százalékkal, azaz 3.171 millió dollárral csökkenti. Annak a nyilatkozatnak megfe­lelően, amelyet a szovjet kormány a külügym'aiszterek tanácskozá­sán 1947 márciusában Moszkvában tartott értekezletén tett és amely­ben a jóvátétel megfizetésének határidejét 20 évben állapította meg, a szovjet kormány azt is elhatározta, hogy a hátralékos né­met jóvátételi összeg {3.171 millió dollár) folyó termelésből történő megfizetésének határidejét 15 év­vel, 1951-től kezdődőleg 1965-ig bezárólag meghosszabbítja. Mély tisztelettel: !. V. SZTÁLIN a Szovjetunió minisz'er- tanác§ának elnöke. Nyomott hangulat a támadó Atlanti Egyezmény külügyminisztereinek londoni tanácskozásán Londoni jelenté* szerint a táraadó 'Atlanti Egyezménybe tömörült 12 or­szág külügyminisztereinek londoni ta­nácskozásán. mint a párisi Libera- lion tudósftőia megállapítja, a tárgya­lások nyomott hangulatban folynak. Egyik kis állam sem lelkesedik azért. hogy több hitelt szavazzon meg az amerikai támadó tervek érdekében. C-.ak a belga Van Zeeland támogatta fenntartás nélkül Achesoo javasla­tait. Az amerikai imperialisták bi­zalmi emberének kijelentését azon­A meriki ban a többi kisállam képviselő: hü" vösen fogadták, A kisállamok külügy­miniszterei vonakodnak elfogadni az életszínvonal nagymérvű csökkentését, amj az anwyika '• ■ ’- aai követelé­sek végrehajtását p -nlené. Amj a katonai terveket illetj — Acheson korlátlan amerikai egved" uralmat követe). Az amerikai tervet — amely félre­érthetetlenül az ágyútöltelék szere? pét szánja a nyugateurópai lakosság" nak -v még a jobboldali francia kő rökben is „megalázónak" nevezik. a több ágyú, kevesebb vaj politikára kényszeríti csatlósait Londoni jelentén szerint a bárom nyugati külügyminiszter londoni meg­beszéléseinek folytatásaként a hábo rüs atlanti egyezmény tizenkét tagi! lámának külügyminiszterei értekeznek Londonban már második napja. A? értekezlet célja a háborún előkészüle­tekkel kapcsolatos pénzügyi terhek elosztása. A csatlós államok ^külügy­miniszterei szeretnék raoggyözni- az amerikaiakat, hogy a rájuk parancsolt fegyverkezési terhek veszélyeztetik „az európai gazdasági egyensúly biz­tosítására irányuló erőfeszitéstket" Az AFP utal arra, hogy a csatlósok panaszai süket Hitekre találnak az amerikaiaknál, akik a pénzügyi tér* h«k vilblása helyett inkább tapáoso kft adnak ..ssövetségevriknak"’ a uyu­gateurépai hadiipari újjászervezésről a gyártás „észszerű elosztásáról", kor- «erősítéséről. A News Week szerint AcheéQr. egyenesen azzal a tervve) indult e! Amerikából, hogy rábiria az angolo­kat „ne a gazdasági talpraátlásra. ha­nem a haderő fejlesztésére helyezzék a fő súlyt”, vagyis kövessék a Göring- féie „több ágyú, kevesebb vaj" poilti fiáját- Nyugateuröpai körök véleménye szerint Amerika nem számai a nyugat, európai gazdasági nehézségekkel A londoni rádjó szerint viszont tz Egyesült Államok oagyobbmórvfl be­vonása. a közös terhek viselése rend­kívül fontos probléma Franciaország számára is. melynek gazdasági helyze­te nem valami jó és a kormánnyal szemben félelmetes kommunista erő áll. Ráadásul Franciaországnak kell Nyugal-Európában a legnagyobb szí razföidi haderőt fenntartani — mond ja az angol rádió. Csehszlovákiában az aláírásgyűjtési mozgalom első napján 3 millió dolgozó írta alá a békeívet Varsói jeiepíés szerint a lengyel nép csatlakozik a stockholmi felhí­vás aláírásra indilo'l tömegmozgalom­hoz. Lodzbap már az els^ két napon 55 ezer ember irta alá a stockholmi felhívást Kral óban és a krakovi vaj­daságban nrnlcgy 4 ezer békevédelmi bizottság alakúit. Bvdgos?cz városé- bau egy napon 7 ezer- lcik°s irta alá a felhívást, Szczecin városában is tel­jes lendülettel folyik az aláiráígvűi- lést akció, Prágai jelentés szerint vasárnap or­szágszerte megkezdődött Csehszlová* Iriában a békcjalátrás(íyüj!ő mozgalom Vasárnap, az aláírásgyűjtési akció első napján. Csehszlovákia mint­egy 3 millió !akc$a írta alá * békcivebet. Párisi jelentés szerint nagy érövé' folyatják a békefiurcosai egész Fran­ciaországban a «lockholmi felhívás aláírását A franci» nők uniója 5 mil­lió aláírás össf»gyfitlóséi vá’lalja A páriskörnvéki La Malioumá gyárban a dolgozók 98 százaléka irta alá a felhívást. Az A DM (»lentíse szerei Thomas Mann, s világhírű német író, aki jelenleg Párisban tartóz­kodik. színién aláírta » stockholmi békefe'hivlst Száwzors/.ájíban 6 millió doljjOJtó nláirá»H erősíti a békéi Berlini jelentés szerin’ Szászor,iáé­ban eddig 5-931 46? férfi éj qflt vagy, í* a lakosság 90 7 százaléka Irta alá a stockholmi békéfrih'vést- A pytr gaíberlipi rendőrség eddig 68 férfit éa nő!, köztük 1) fiatalkorút veti őrizetbe, akiket békea’áírá» gyűjtés? né' ...érlek tetten". Valamennyieket kézíbi'inccsel ál- lílolták elő a rendőrségen. Pekingi jelentés szerint Peksngben vajain,ap béisrgyülést tartottak 4 gvu lésen 6 ezer küldql! jelen! meg- akik képviselték a város 2 milliós lakos- ságát. A küldöttek egyenjuot ’S emelvényre mentek és atáirtrik a fel- hívást, A gyűlés befejezéséül haiárov zalot fogadott el. amelvben tiltakoz- zik Jollot Curie elmozdítása elt-n A svájci bákemozgaiom felhívására csupán Zürichben 304Q-an csatlakoz­lak a stockholmi határozatokhoz. „Aem azért nevettük gyermekeinket, hogjy ágyútöltelékké legyenek“ — tnomlfäU i>/ amerikai! anyák Newyorki jelentéi szerint az ..anyák a háború ellen'' nevű amerikai szer­vezet képviselői sajtóértekezleten be­jelentették, hogy az anyák napján a szervez*: lévaiét intézel» i V. Sztá­linhoz és Trununhoz. amelyben meg. fogadja, hogy minden erőfeszítést meg­tesz 3 harmadik világháború megaka­dályozására Nem azért neveltük gyermekein­ket. írják többek között a levél­ben. bogy ágyűlőitelélóké legye­nek. Ezért megfogadjuk, minden tőlünk tel­hetőt megteszünk, hogy fiaink és teá- nvaink megtagadják a háborúban vaió részvételt. A 75 ezer liivöt egyesítő protestáns mcljiodista egyház newyorkj ülésén határozatot hozott, amely javasolja, hívják össze tanácskozásra a nagy* hatalmak képviselő:!. amelyek meg­egyezésre juthatnak az atomenergia és az a omfegyver alkalmazása kér­désében. A határozat • továbbiakban pro-, grzmot terjeszt elő ,s Szovjetunió­val cs a keleteurópai országokkal folytatott kereskedelem és más gardasági kapcsolatok minden mó­don való előmozdítására és a Szovjetunióvá! együHmÜkcdv* azoknak a kísérleteknek felújítására, hogy békeszerődést kössenek Néme országgal és Japánnal. Trumant békelünlétén fogadta Chikágóban Newyerkból je'ynlj * TASZSZ Iro­da. az, amerikai Daily Worker be­számol arról, hogy a különböző ha­ladó szervezetek Truman elnök Chl- hágóba érkezésévé! kapc«nU.ban bé­két követelő röpiraluHel és plakálo kát terjesztettek. Dctroíban 17 nagy protestáns tgy* házi szervezőt érlckezlef* felazól!. tolta a világ valamennyi országában működő vallásos szervezeteket, köve» teliék, hogy kormányuk foglaljon él* 'ást * béke melleit és követelj« $1 alomíogyver törvényen kívül helyezé­sét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom