Dunántúli Napló, 1950. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1950-05-14 / 111. szám

8 HIPLÖ 1950 MATOS 14-rvl-n ^»4 Két hete már hogy május el­seje napja felvirradt. Hogyne em­lékeznénk rá igen élénken, amikor sokan vannak közöttünk, akik még a harminc évvel ezelőtti május el­sejékre is emlékeznek. Nem tor­pant, hanem nőtt a munka lendü­lete azóta és így erősítettük a béke védelmét. Nyugaton, az imperialista álla­mokban sem szűntek meg azóta a sztrájkok és a tüntetések, nem szünetel a dolgozók harca a békéért egy pillanatra sem és ők is igen jól emlékeznek a május elsejére és a május elsejékre. Emlékeznek még a párislak a Hue du Fauboúrg St. Antoine sar­kán a páncélautókra, emlékeznek még az Avenue Victor Hugón a gumibotos rohamrendőrökre és em­lékeznek, hogy végig az utcák so­rán hogyan álltak kordont a ki­vezényelt: katonák, amikor száz­ezrek vonultak fel tüntetni a béke nagy ügye mellett. A rómaiak sem felejtik el a ca- rnbinieriket a Via Labicanán és a rendőrök-katonák sorfalát, amerre csak felvonult a tömeg. ?ll sem fcIeJtJfiK el a május el­sejét, az önfeledt, boldog ünnepet, amikor minden becsületes dolgozó felvonult, aki békét akar. Pécsett végigvonult ez a felvonu­lás a Rákóczi-úton, majd a Szé- ehenyi-téren át a Kossuth Lajos utcán keresztül hömpölygött a vég­nélkül! áradat és az utak mentén ezrek Integettek, lelkendeztek. A felvonulók első soraiban jöttek a honvédség ás a rendőrség díszszá- radai és azután mindenütt a me­netben láthattuk, amint néphad­seregünk tagjai testvéri egyetértés­ben jönnek kart karba öltve am.un- kásokkal, munkásnőkkel, bányá­szokkal. Milyen szép volt és milyen erőt mutatott az, hogy magános ember nem jött. Senki nem volt és nem jött egyedül, hanem csoportokban százak és ezrek vonultak. Csak pil­lanatra villantak fel az arcok és a felharsanó „éljen" is elveszett az „éljenek” tömegében. Minden moz­gott és minden változott, csak a fényképész lencséje tudta megállí­tani és lerögzíteni ezt a képet. És most ítí a KAp a kezünkben. A pécsújhegyiek mosolyognak le a képről és itt mindjárt a legszélén egy munkás karján vidám, barna­képű honvéd és mellette fiatal lány virággal a kezében. A vidám, bar­naképű, közepes termetű honvéd: Házi Ferenc most itt áll velünk szemben és pár szóval elmondja az életét. 23 éves, hozzátartozói a zsámbéki termelőszövetkezeti csoport tagjai. Ö maga a felszabadulásig kuláknál robotolt, azután kőműveseknél dol­gozott, majd a Lánchíd roncsainak kiemelésénél. 1948 októberében Farkas Mihály elvtárs . felhíváséra önként jelentkezett a hadseregbe, egy évi csapatszolgálat után tiszti iskolára került, most ott tanul jó Házi elvtárs ezt mondja: — Az­előtt bizony én nem is tudtam, hogy milyen nagy ünnep május elseje. 1945 május elsején tudtam meg ezt, amikor a községünkben egy szpvjet főhadnagy beszédét tolmácsolták az ünnepségen. Minden szóra már nem emlékszem pontosan, de tudom, hogy azóta nagyon, de nagyon nagy ünnepnek tartom május elsejét. — Az idei meg különösén szép volt. Beszélgettünk a felvonuló elv­társakkal, elvtársnőkkel, akik ma­guk is nagyon örültek, hogy együtt menetelünk. Egy, idősebb pécsúj- hegyi elvtárs kereken meg is mond­ta, hogy amennyire azelőtt nem szerette a katonákat, annyira sze­reti most a néphadsereget, ha másért nem, hát azért, mert mi a békének vagyunk a védelmezői. — Az elvtársit«, ahi a bal­oldalamon ment, egy bányásznak volt a leánya, ö meg azt mondta el, hogy milyen eredményekkel já­rulnak hozzá ahhoz, hogy ők az üzemben, mi meg a magunk helyén megvédjük a békét. Nagyon örül­tem, hogy ezt így hallottam. Nagyon jóleső érzés volt és azóta még vala­mennyien jobban igyekszünk el­sajátítani az élenjáró haditudo­mányt és mondhatom, —, nyugod­tan mondhatom azt, — hogy mi, akik a dolgozó nép fiai vagyunk, megálljuk a helyünket a békefront ránkeső szakaszán. eredménnyel. Tiszt lesz. Azután egy másik kép, egy'francia újságból: a katonák puska­tussal fenyegetik a felvonulókat. Igen, nyugaton az idei május elsején és az elmúlt május elsejéken is a katonák sorfala közt tüntettek a dolgozók, de eljön még ott is az a május elseje, amikor kart karba öltve vonulnak fel, hiszen a világ minden nyelvére lefordítva harcra hív az a mondat, hogy: VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Ás egész község forrong a meesekrákosi kuiákok újabb gaztette miatt A kommunista népnevelők jó munkája nyomán napról-napra emelkedik a termelés a mecsekszabolcsi Ferenc-aknán napban már 14-en teljesítettek 200 szájai éken felül. A Kommunist.'! népuevelőK azonban nemcsak szavakkal h’rdeük az 5 éves terv sikerének és időelőtí: befejezésének jelentőségét, hanem tettekkel is élen haladnak a terme­iéi frontján. Ebben a harcban a C?i- csófc János (1) brigádja jár élői, melynek tagjai mond kommunisták és egyben népnevelők is, akiknek tel­jesítménye állandóan 200%-on áll. Előreláthatólag az áprijis hónapban végzett jó munkájuk elismerése je­léül a kommunista brigád nyeri el a kerületi csapat vándorzásziót. Az április havi kiértékelés szerint megállapítható az its, hogy az ön­költség terén is, ha nem is sok, de mégis örvendetes változás követke­zett be. Addig míg az év első há-nm hónapjában a termelési ár emelke­dett, a negyedik hónapban viszont négy fillérre! olcsóbbodott méter mázsánként és az egé-z hónapban óriási összeg megtakarítást jelent a %. xnecíekszabolcíi Ferenc aknát 1942-ban a bányakapitaíisták le akar­ták zárni azzal az érveléssel, hogy erre az aknára csak ráíizeiünk. meTt a kitermelt szénmennyiség nem fede­zi a keTüköllséget.“ Ezzel szemben, ha megnézzük a felszabadulástól kezd­ve Ferenc akna teljesítményének emelkedését, akkor az: látjuk, hogy az. állandó felfelé ívelő tendenciát mutat. Sőt még ennél is többet. — Meglátjuk azt is. hogy Ferenc akna nemcsak teljesíti előirányzatát, ha­nem azt jóval túl is szárnyalja. En­nek döntő bizonyítékául szolgál az, hogy a hároméves tervet csaknem 5 hónappal előbb fejezte be minden részletében. Most. mikor kiértékeli!ék az ötéves terv első negyedének ered­ményeit szintén megállapítható, hogy Ferenc akna 106 százalékra teljesí­tett c az előirányzatát. És ennek eredményeként az „öreg“ Ferenc akna messze a háta mögött hagyta a többi MESZHART aknákat a terv túlteljesítés! versenyben. Miért tudja a Ferenc-akna Ilyen eredményesen teljesíteni az előirányzatát? Egyik oka az, hogy nem olyan nagy kiterjedésű, mint a többi és Így sokkal több embert le- hét benne termelő munkára alkal­mazni és ezáltal könnyebben lehet a fejfetjeiJiítményt kiszállítani, mint a másik bányákból. De távolról sem mondái a tjük azt, hügy csupán ezért megy ifyen jól a terv túlteljesítése, mert ennél sokkal döntőbb az a jó politikai munka, amely a termelés si­kerét segíti elő. Az Czemii pártszervezet és a szak­szervezet népnevelői állandó felvilá­gosító és tudatosító munkát végeznek az üzemben. így a dolgozók áflan dóan tájékoztatva vannak a terv túl­teljesítésének jelentőségéről. Hogy Ferenc-aknán valóban jól folyik a népnevelő munka azt bizonyítja nz. ho'gy 7 bányász kivételével, a többi mind túlteljesítette április1 hóban az előirányzatát. Ez azt is mutatja, bogy a jó népnevelő munka eredmé nyeképpen a dolgozók többségében erősen ki van fejlődve a szocialista öntudat, amety íendítője a munka- versenynek és a Szíahánov-mozgn- lomnak. Ezt a tényt abból is lehel következtetni, hogy míg januárba! két olyan bányász volt Ferenc-ak­nán, akik előirányzatukat 200 száza lókon felül teljesítették, április hó dolgozók államának. ■ • 4*, fi«sr> a Fereiie.-aKna az összes MESZHART aknák között a legjobban teljesíti feladatát és en­nek eredményeként már 15 nappal előre van a terv teljesítésével, nem jfeleníi azonban azt, hogy ott nincse­nek hiányzóságok, A terv teljesítésé­ben 15 nappal előre van Ferenc- akna, d> ugyanakkor az elővájái munkálatokkal meg 16 napi lemara­dás van. Igaz, hogy ez pillanatnyiing nem jelent !nagy veszélyt, de ha még jobban elhanyagolok, ekkor mindig súlyosabb lesz az elmaradás és an­nál nehezebb lesz annak behozása Az eddigi szép eredmények meg­szilárdítása ég továbbfejlesztésié biz­tosítva van Ferenc-aknán, mert ” Párt irányítáca mellett az üzemi há­romszög és a fizikai dolgozók lelke­sen haladnak együtt a szocializmus megteremtésének az útján, * ez a biztosítás annak, hogy kijavítják a jelenleg fennálló hibát is. A község egy gyönyörű völgykat­lanban fekszik. Körülötte magasba nyúló hegyek haragos zö’.d fái szintié koszorú formájában fogják körül Mc- csekrákost. Alig negyven házból áll a község, de az események soroza a azt bizonyítja, hogy számos elvete­mült ember lakja. Kuiákok, akik nem tudnak belenyugodni, hogy lejárt a kizsákmányolás ideje, lejárt az ő em­bernyúzó hatalmúk és ezért támadást indílanak a Párt. a dolgozó nép ha­talma ellen. Az utcán csoportba verődve, izga- lot'an tárgyalják az emberek a na- ookban meg örténl szömvü bűntettet. Szemükben a felháborodás tüzie iz­zók. A vérlázító eseményről már hírt adtunk és mo3t ezt tárgyalják a falu dolgozói. — Alighogy meglőrlént a Karácso­nyi nevű kulák aljas gyilkossága — mondogatják egymásnak — és mosi' itt van a másik. Újabb szégyen a fa­lura. a kuiákok újabb gaztette, gyii- kosági kísérlete. Még csak egy éve múlott el, hogy a község békés éleiéi, megzavard egy aljas gyilkosság, Karácsonyi József kulák és kebelbarátai id. Bugyik Gyula, Baksa Mihály, Hobán Károly előre kitervelve, kegyetlenül meg­gyilkolták) Nagy József gazdasági cselédei, mert követelni merte az őt megillető bért Ez volt a bűne, meg az, hogy embe­ribb lakást követelt a bűzös istálló helye't. Ezért verték agyon állati mó­don Nagy Józsefet Mecsekrákoson egy esztendeje. Azófa Karácsonyi József és társai elnyerték a méltó büntetésüket, le sújtott rájúkl a munkásosztály ökle. De a falu többi lculákját nem iörlie le ez az. esemény, hanem újabb véres gaztettre késztette őket. Május elsején történi. A falu dolgozó népe határtalan lelke­sedéssel ünnepelte május 1 -ét. A ku- lákok, Schneider János, Schneider Mátyás és a töbibek egy lefíiggöny- zötit ház ablakán gyűlöletes szemek­kel nézték a dolgozó parasztok fel­vonulását. Ott volt velük a kiterjedt rokonság egyik suhanca a kulákcse- me'e, Schneider Mátyás is. Tervez­getek, hogy milyen formában kellene megzavarni az ünnepi napot, amelyre már régóta készültek. ördögi tervet eszeltek k5 és vég­rehajtónak Schneider Mátyást bíz­ták meg. Az események hosszú ideig érlelőd­tek, mig idáig eiju'lottáfa. Felszaba­dulás után a kuiákok* és a vagyo­nuktól megfoszlott svábok tömörülve egységfrontot alkottak. Ennek vezető­je lett Karácsonyi József, aki már azóta hűvösön ül. Karácsony; és bűn­társai állandóan izgattak a népi de- mokra'ikus rendszer ellen, a mullbeli bűneik mia'l feloszlott földjük miatt. Különösen Sütő János az akkori föld- igénylő bizottság elnöke, majd később párblátkár volt a begyükben. „Nem leszel te sokáig az élők között, lekerül melledről az öl­ágú csillag"- fenyegették meg. Karácsonyi nemcsak, hogy vezérük lelt h.anem munkaadójuk is a gyűlöl- ködöknek. Többen közülük mindig otl. lóglak a portáján és helyette is dolgozlak. Ha szőlőmeíszés, vagy kapálás volt, Karácsonyi mindig bíz­hatott bennük, A párt vezetőség tag­jai 'többször felfigyeltek, hogy estén­kén! a házuk körül sötét alakok set- enkednek. Néha-néha az is feltűnt, hogy amikor hazafelé mentek látták, valaki utánuk! lopakodik. AmikoT Karácsonyi „elkerült“ a faluból, kilósé lebiggadtak. Nem volt aki irányítsa őket, vezesse az, akna­munkájukat a Párt, a do’.gozók ellen. De később felocsudlak, ,,összeszedlek“ magukat. Újból támadásba menlek és most őki léptek a Karácsonyi nyom­dokába, a már ismert módszer sze­rint. Elérkezettnek vélték a napol gá­lád tervük megvalósítására. Schnei­der Mátyásnak a terv szerint ikj kel­lett hívni a pincéhez, a neki oly sok, kér.erőséget okozó párt titkárt. Sütő Jánost és ott leiitalni, hogy azután könnyebben elbánhassanak vele. Öt szemelték ikli. ő rajta kérészül akar­tak lesújtani a Pártra. Sülő e'vlárs sógorával együtt mit siero sejtve ki­ment a szőlőhegybe. A kulákfi sű­rűn kínilgatta őket és maga is meg- mcghuzla az üveget. Sülő elvtár» nem nagyon fogadta el a kínálást. mintha érezlo volna, emögött van va­lami. Aztán. « borozgatás közben hangos kiáltozásra lőttek figyelme­sek. Az öreg kulák, Schneider János habzó szájjal már messziről ordította feléjük: —Na tie piszkos Sütő. most jó a kulák borát inni? Tűnjetek el innét, mert bal lesz Miután Sflrö elvláTsfk. a békésséJ kedvéért, otthagyták az ordítozó ku- lákot, észrevették, hogy a kulák fia messziről követi őket. Beérve a fa­luba, Sütő elvlárs hazafelé vette a* útját. Az egyik háznál, az uána lopa­kodott kulákfi. eléje állt — Van-e nálad bicska? — kérdezet Sütőtől, die meg sem várta a választ, előkapta boxerét és azzal fejbesújlolta. Az ülés'61 földre »let Sülő elvtársba még ötször-hatszor bele is fúgott. Hogy az aljas suhanó további ter­ve nem sikerült azt a dolgozó pa­rasztok: akadályozták meg, akik Sütő elvlárs segítségére siettek. A kulákfi közben — szerencséjére — kereket oldott a dolgozó parasztok haragja elől. Azóta Sütő elv tára már gyógyuló­télben van. Lábán — amely a rúg- dosás (közben eltörölt — még rajta van a gipszkötés. A dolgozó parasztok között ez az eset nagy felháborodást váltott ki. Kolozsvári Béla, Árvái Mihály é* Mihály Béla ezt az arcátlan merény­letet így látják:­— Mi pártonkívüli dolgozó kis tud­juk, hogy a kuláiioki támadása a Párt ellen irányult. De mi is ott állunk a Párt melleit az elkövetkező idők­ben, a Párt mellett' és közösen har­colunk minden dolgozó paraszt ellen­sége, a kulák ellen. Bocz József. vriájuA 6-14 püspök, egy gyáros ul a vezetőségben, míg a tagsag f soraiban már szépszámmal találunk plébánosokat és f főkönyvelőket. r Azonban csak ájtatoskodásból Mr. Pudding nem. J ttudott volna megélni, számára az igazi nagy üzleteket t a sztrájkok jelentették, amikor a sztrájk letörésére ? felvett párezer fontot, ebből kifizetett párszázat a\ sztrájktörőknek és a többiből sürgősen vett húsz má- \ zsa bálnazsírt, hogy legyen mit a kenyérfé kenni. Te- \ hintve, hogy Mr. Pudding nem a szivárványban, ha-\ nem Angliában sárga. \ Azután ott kezdődött a baj: észrevette, hogy aj „Bussines” névre hallgató kutyája egyre inkább, nem J hallgat rá, hanem több formában kifejezésre juttatja J véleményét személyéről és ilyenkor a felesége vagyi lárma közepette hozza be a felmosórongyot. Ez felettea elkedvelenitette Mr. Puddingot, mert kutyája volt azi utolsó, aki ráhal/gatott tekintve azt, hogy a munkásokf szerte az országban sztrájkoltak és egyöntetűen meg-A tagadták például az amerikai fegyverszállitmányokA kirakását és tekintve azt is, hogy Budapesten meg-f kezdődött, a Szakszervezeti Világszövetség nemzetközié szakmai szövetségeinek tanácskozása. i így azután Mr. Pudding egyre sárgább lett, ette} a sárga penész. Ez még nem lenne baj, de meg kellé mondanunk ószintén, hogy Mr. Pudding, mint ilyen f nem is létezik. De amit elmondtunk az ráülik mindené „sárgára”, hiszen az öntudatos munkások —hívhatjáké ezeket a „sárgákat” Deakinnak, Tewsonnuk, Carey- f nck. Jouhauxnak — úgyis egy helyre kívánják őket.t A pártépítés munkájának nél­külözhetetlen fegyvere a PÁRTMUNKÁS Olvasd Terjeszd Miszter Pudding nem volt olyan buta fiú, ami­lyennek látszott, hanem sokkal butább volt. Ezért tet­szett meg Mr. Plumplum-nak/a Trink & Link tröszt családapjának, aki röviden, kiszámolta, hogy miként jár jobban: ha teljesíti munkásainak egypennis bér- követelését, vagy pedig kihízlal havi kétszáz fontért egy munkásarisztvkratát. A számolás az utóbbi eset­ben ezer font nyereséggel zárult és ezért még sokkal, de sokkal jobban tetszett Mr. Pudding Mr. Plupiplum- nak mint eddig. így lett azután Mr. Pudding „a nép egyszerű fia”, a kapitalisták szimpla ügynöke és így lett a későbbiek folyamán úgynevezett sárga szakszervezeti vezető. Olyan sárga mint a kánlcaliiV, vagy pedig a már ná­lunk elviráffzott Peyer. Benne volt minden szervezetben és akcióban, nem volt válogatós, csak egy kikötése 'volt kenyéradó gaz- 1 dáira. való tekintettel: a szervezetnek és az akciónak 1érdekei homlokegyenest e’.'enkeiők legyenek .a munká­lok érdekeivel. Mr. Pudding olyan demagóg i olt, hogy 'még fogmosás közben is frázisokat mondott és annyi­ra megtanult hazudni, hogy amikor Liverpoolba akart 'utazni, akkor inkább Birminghamba kért vasúti jegyet, '. minthogy megmondja az igazat. . ' Hangvivő lett az egyházi szakszervezetekben. Ezek ,a szakszervezetek tudvalevőleg imádkozással és a va­tikáni „Szentlélek" bankba befizetett tagdíjakkal lg ve­tkeznek a kapitalizmust megdönteni, ami szemlato- fmást jó hatással van a kapitalisták lelkivilágára /te vdyen szakszervezetekben egy püspök, egy gyáros, egy

Next

/
Oldalképek
Tartalom