Dunántúli Napló, 1950. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1950-05-11 / 108. szám

19,10 MÁJUS 11 I* Jl Pl O 5 Törvényjavaslat a helyi tanácsokról Egy éven belül megválasztják a helyi tanácsok tagjait, addig a községek kivételével a Függetlenségi Népfront szervei küldik be a tagokat Az országgyűlés szerdai ülésén tár gyalta a helyi tanácsokról szóló tör­vényjavaslatot. A törvényjavaslat be­vezetőjében hangsúlyozza: „A szocia­lizmus útján haladó Magyar Népköz­társaság olyan államszervezetet épít, amely biztosítja a dolgozók tevékeny és állandó közreműködését az állam- hatalom gyakorlásában és az állam­igazgatás munkájában, közelebb viszi az ügyintézést a dolgozó tömegekhez és következetesen érvényesíti a szo­cialista törvényesség elveit. A Magyar Népköztársaság országgyűlése az al­kotmányban megállapított elveknek megfelelően megvalósítja a demo­kratikus államszervezet legmagasabb- rendű formáját: a tanácsok rendsze­rét.“ A LAKOSSÁGRA TÁMASZKODVA A helyi tanácsok a dolgozó nép kö­réből a széleskörű demokrácia alap­elvei szerint választott és a demokra tikus centralizmus elveinek megfele­lően egymás alá és fölé rendelt szer vek. Működési területükön a dolgozó nép egységes államhatalmát képvise­lik, biztosítják a tervszerűséget az állami élet. minden vonatkozásában, ellátják a gazdasági, társadalmi és kulturális vezetés feladatait, általá­ban az államigazgatás helyi tenni­valóit A helyi tanácsok munkájuk­ban közvetlenül a lakosságra tá­maszkodnak, biztosítják a dolgozók tevékeny részvételét, kezdeményezé­sét és ellenőrzését az államhatalom helyi gyakorlásában. A tanácsok, mint a dolgozók leg­szélesebb tömegszervezetei, feladataik ellátásában a dolgozók egyéb tömeg­szervezeteivel szorosan együttműköd- ve, a Magyar Dolgozók Pártjának ■ vezetésével mozgósítják a lakossá­got a társadalmi, gazdasági és kul­turális tevékenységben való fokozot­tabb részvételre. HOL LESZNEK HELYI TANÁCSOK? A végrehajtó bizottságok közvetlenül felelősek a helyi tanácsoknak és a felsőbb tanácsok végrehajtó bizott­ságainak. A végrehajtó bizottság tag- jai sorából elnököt, elnökhelyettest és titkárt választ. Az elnök felelős elsősorban a végrehajtó bizottság munkájáért. Ha a helyi tanács nem ülésezik, feladatkörét a végrehajtó bizottság gyakorolja. A végrehajtó bizottság szükséghez képest, hetenként azon­ban legalább egyszer ülést tart. ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGOK A helyi tanács az egyes osztályok munkájának támogatására és ellenőr­zésére, egyes különleges feladatokra tagjai sorából állandó bizottságokat alakít. E bizottságok tagjainak meg­bízatása a tanács működésének befe jezéséig tart és a bizottságok össze­tételét a tanács bármikor megváltoz­tathatja. Az állandó bizottság tanács­adó és véleményező szerv. Ellenőr zik az osztály munkáját; az osztály ügyintéző tevékenységét azonban részben sem vehetik át és nem hoz­hatnak ügydöntő határozatot. Egyes különleges ügyek előkészítésére vagy intézésének ellenőrzésére a tanács tagjai sorából Ideiglenes megbízatás­sal külön bizottságokat küldhet ki. BESZÁMOLÓ A VÁLASZTÓKNAK Helyi tanácsot kell alakítani min­den megyében, járásban, városban, a minisztertanács által meghatározott városi kerületben és rendszerint min­den olyan községben, amelynek la kossága az 500-at eléri. A Budapes. ten szervezett tanács a megyei ta­náccsal azonos jogállású. Budapesten kerületenként városi kerületi taná­csot kell létesíteni. Ugyancsak váro­si kerületi tanácsokat kell szervezni azokban a városokban is, amelyek a minisztertanács rendelkezése szerint igazgatási kerületekre oszlanak. Az 500 főnél kevesebb lakosú több köz­ség részére rendszerint közös köz­ségi tanácsot kell alakítani. VÁLASZTÁS ÉS VISSZAHÍVÁS Valamennyi helyi tanács legfelső fokon az országgyűlés és a Népköz- társaság Elnöki Tanácsa alá van ren­delve. A helyi tanácsok munkájának felügyelete és általános irányítása, működésűk összehangolása a minisz­tertanácsnak, a járási tanácsok és a gyei és az azokkal azonos jogállású városi tanácsok közvetlenül a minisz­tertanácsnak, a járási tanácsok é6 velük azonos jogállású városi taná­csok közvetlenül a megyei tanács pák, a városi és a községi tanácsok közvetlenül a járási tanácsnak van­nak alárendelve. A városi kerületi tanácsok közvetlenül a városi tanács alá vannak rendelve. A helyi tanácsok tagjait az illető terület választópolgárai négyévi idő­tartamra választják az országgyűlési képviselők választására megállapított alapelvek szerint A helyi tanácsok tagjait a választópolgárok a törvény nek-megfelelően visszahívhat.ják. Min­den politikai, gazdasági, vagy egyéb tevékenység, magatartás, amely el­lentétes a dolgozók érdekével, össze­férhetetlen a helyi tanácsi tagsággal. A TANÁCSOK TAGLÉTSZÁMA A budapesti városi tanács tagjai­nak száma 251, a megyei tanácsoké legalább 61 és legfeljebb 91, a járási tanácsoké legalább 41 és legfeljebb el, a városi tanácsoké legalább 51 és legfeljebb 101, a budapesti városi kerületi tanácsoké legalább 51 ég legfeljebb 101, a városi kerületi és községi tanácsoké legalább 21 és leg­feljebb 101. Minden tanácsba, a ta­gokon felül póttagokat is kell vá­lasztani. A helyi tanács tagja köteles a ta­nács _ munkájában tevékenyen részt- venni és a rábízott feladatokat pon­tosan elvégezni. Köteles a tanács tag- .ia a választókkal állandó kapcsolatot fenntartani, a választókat munkájába közvetlenül is be kell vonnia és te­vékenységéről időnként tájékoztatnia. VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGOK A helyi tanácsok végrehajtó és in­tézkedő szervei a végrehajtó bízott- ■^gok, amelyeket a helyi tanácsok, tagjaik sorából választanak. A végre- ] » kLZi0t-tS»ái?(ikat, va?y ,a,zok ',a" janos eivtars I aait a helyi tanácsok visszahívhatják. I ter a törvényjavaslathoz A helyi tanácsok működéséről a tagok kötelesek a választóknak éven­ként legalább kétízben beszámolni. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa feloszlathatja azt a helyi tanácsot, amelynek működése az alkotmányba ütközik, vagy a dolgozó nép érde­keit súlyosan veszélyezteti. A helyi tanácsok működésük terü­letén az alkotmányosan hozott jog­szabályok és a felsőbb szervek meg­határozta keretek között gyakorolják államhatalmi tevékenységüket. A he­lyi tanácsok működési területükre ki­terjedő hatállyal, olyan állandóbb jellegű szabályozást igénylő jelentős kérdésben, amely nem haladja meg feladatkörüket, szabályrendelet elne­vezéssel, helyi rendeletet hozhatnak. Ezek nem ellenkezhetnek a törvény­nyel, törvényerejű rendelettel, a mi­nisztertanács, a miniszterek rendele­tével, vagy a felsőbb tanácsok sza­bályrendel eteivel. A helyi tanácsok a szükséghez ké­pest tartanak ülést: a megyei taná­csok háromhavonként. a járási, vá­rosi és a városi-kerületi tanácsok céthavonként, a községi tanácsok ha­vonként legalább egyszer kötelesek ülést tartani. A tanács ülései általá­ban nyilvánosak, rendkívüli esetben zárt ülés tartását el elhatározhatja a tanács. SZAKIGAZGATÁSI OSZTÁLYOK A végrehajtó bizottság hivatali szervezete keretében szakigazgatási ágak szerint osztályokat kell szervez­ni. Az adottságokhoz képest — kü­lönösen az alsóbb végrehajtó bizott­ságoknál — több igazgatási ágat össze lehet vonni egy osztályban. A községi végrehajtó bizottságnál .nem szükséges osztályokat szervezni. Az osztályok élén az osztályvezető áll, aki irányítja és vezeti a beosztottak munkáját. A végrehajtó bizottság elsőfokú határozata ellen egyfokú jogorvos­latnak van .helye. A felügyelet és el­lenőrzés során a Népköztársaság El­nöki Tanácsa, illetve a miniszterta­nács megsimmisítheti, vagy megvál­toztathatja a helyi tanácsok minden olyan szabályrendeletét, határozatát vagy rendelkezését, amely az alkot­mányba ütközik, vagy sérti a dol­gozó 'nép érdekeit. MEGSZŰNNEK AZ ÁRVASZÉKEK kolásában hangsúlyozza, hogy a ta­nácsok munkájában való tevékeny részvétel növelni fogja a dolgozó tömegek érdeklődését az állami ügyek iránt, szorosabbra fűzi az ál­lam és a tömegek kapcsolatát. A ta­nácsok rendszere kifejezi, hogy a Magyar Népköztársaságban az állam­hatalom és az államigazgatás összes szervei a dolgozó néptől kapják meg­bízatásukat és mindegyikük célja azonos: a dolgozó nép szolgálata, hazánk felemelkedése, a szocializmus építése országunkban. A Magyar Népköztársaságban ezért nincs szem­benálló országos és helyi érdek; a tanácsrendszer egysége kifejezi azt is, hogy a megyék, járások, városok, községek fejlődése országos érdek, amelynek feltétele az ország erői fejlődésének előmozdítása. Kifejezi a hejyi tanácsokról szóló törvényjavaslat azt is, hogy szocia­lizmust építő hazánkban az állami érdek azonos minden dolgozó érde­kével. A tanácsok munkáján keresz­tül ezért az államhatalom és állam- igazgatás tevékenységében széles mé­retekben résztvevő dolgozók őrköd­nek majd elsősorban afelett, hogy mindenki betartsa népköztársaságunk törvényeit. A népi demokrácia jog­szabályaiban, a dolgozó tömegek többé nem az érdekeikkel szemben­álló kényszert, hanem saját érdekük, saját akaratuk kifejezését látják. Megváltozott tehát a dolgozók viszo­nya a jogrendhez, új szellem van ki­alakulóban: a szocialista öntudat és a szocialista fegyelem az, amely népköztársaságunk jogszabályainak megtartását a dolgozók közös ügyévé teszi. Az álamhatalom a tanácsok rend­szerével az államigazgatás munkáját megszabadítja a bürokratikus eljárás korlátáitól és az eleven ügyintézés útjára viszi. Megkönnyíti a dolgozók számára az állam szervezetének át­tekintését, módot ad a bürokratikus kinövésekkel szemben, az állandó el­lenőrzésre és harcra, biztosítja, \togy az ügyek intézése közelebb kerüljön az érdekelt lakossághoz. Feladatunk most az, hogy a fel­szabadító Szovjetunió példája nyo­mán következetesen továbbfejlesszük népköztársaságunk államszervezetét, tökéletesítsük működését: csak így tudja betölteni népi demokratikus államunk azt a nagy feladatot., amely a imunkások és dolgozó parasztok államára a szocializmus építésében hárul. Két veszedelmes ellenség: A KULÁK ÉS A GYOM A hulák rémhírt terjeszt, azt suttogja, hogy a csoportnak nem lesz semmije az ősszel, ha látja, hogy ezzel nem ér célt, akkor megkísérli beküldeni a maga embereit a csoportba, hogy belülről bomlasszanak. S ha a csoport ezt a támadást ts vtsszaveri, szöget csempész a takarmányba, vagy gyulát tart a szalmakazal alá. A gyom elszívja a nedvességet a nö­vénytől, elszívja az életeladó tápanyagokat, lassan elsorvasztja, beteggé te­szi a nővényt. Úgy lopja el napról-napra a termést, mint a legveszedel­mesebb tolvaj, aki egyszerre csak keveset lop, hogy észre ne vegyék, de minden éjjel megjelenik. Úgy szipolyozza ki a földei, mint kulák a szol­gáját. Mindkettő veszedelmes ellensége a csoportnak, a dolgozó parasz­toknak, mely ellen nap mint nap szívósan, lankadatlanul kell harcolni. a csoport sklfor __alakult, amikor Pesten megke zdődött a termelőszövet­kezeti csoportok és gépállomások első országos tanácskozása. Ekkor jöttek össze vagy 25-en Harkányban, hogy döntsenek az alakulás felől. Legtöbb­jükben ekkor már kemény elhatározás volt: belépünk, megalakítjuk a cso­portot. És a szegény paraszt ok mint Valki Márton, Szabó Petemé és szép­számmal a középparasztok, mint Vár­helyi János, meg Saortai Sándor azon az estén, az országos tanácskozás előestéjén megalakították a harkányi Első Tanácskozás“ tszcs-t. Az alakuláskor még voltak egypá- ran a csoportban, akik ingadoztak akkor, amikor a kulákok megkísérel­ték, hogy befurakodajnak a csoport­ba. Azóta azonban már ezek is meg­tanulták, hogy a kulák a legveszedel­mesebb ellensége a csoportnak s min­den dolgozó parasztnak. Azóta már a harkányi kulákok is kimutatták a fo- gukfehérét Bebizonyították, hogy Harkányban is igaz az, amit az első tanácskozás határozata így fogalma­zott meg: „A kulák és a velük szövetkezett klerikális reakció persze a legkevésbé sem örvend termelőcsoportjaink fej­lődésének. Nagyon jól tudják, aho­gyan mi előrehaladunk és erősödünk, fokozatosan úgy alkonyodik le az ö napjuk.“ Hogy mennyire A helyi tanácsnak alá nem rendelt államigazgatási ezervek viszonyát a helyig tanácshoz a minisztertanács szabályozza. A tanácsok megalakulá­sával megszűnnek az árvoszekrk; a jogvitás ügyökben gyakorolt hatás­körük a. bíróságokra, egyéb hatás­körük pedig a. végrehajtó' bizottsá­gokra száll át. A minisztertanács rendelettel szabályozza, hogy a rend­őri büntető bíróságok hatásköre mi­lyen mértékben száll át a helyi taná­csokra. A helyi tanácsok tagjait a törvény hatálybalépését követő egy éven bé­lül meg kell. választani. Ä választá­sok megtartásáig a tanácsok tagjait — a községi tanácsok tagjainak ki­vételével — ideialenesen a Magyar Függetlenség> Népfront megfelelő szervei küldik be. A helyi tanácsok beküldött tagjainak visszahívásira vonatkozó jogot a Magvar Függet­lenségi Népfrontn ak az. a szerve gyakorolja, amely a tanácstagot be­küldte. » AZ INDOKOLÁS A TANÁCS­RENDSZER EOYFÉGFRttí. hadár János elvtárs belügyminisz- fűzött indo­nem örvend Ba­logh Józsefné, ez a bormérő kupec- kedő kulákasszony a harkányi csoport fejlődésének, azt nap mint nap bebi­zonyítja, amikor elindítja a rémhíreit. De Keczeli Mátyás is érzi, hogy alko- nyod'ik neki, és ahogy erősödik a cso­port, úgy lesz egyre kevesebb reménye, hogy földdel, traktorralt cséplőgéppel a háta mögött, munkanélküli kényel­mes kizsákmányolással töltse napjait. Ezért próbálja minden erejével gá­tolni a csoport munkáját. Hogy mi­ként csinálja? Egy eset; Az óosárdi gépállomásnak — mellyel a csoport szerződést kötött késtek a tárcsái. Hiába voltak már itt a traktorok, nem tudták mgekezdeni a tárcsázást. Ke­czeli Mátyás pedig nem volt hajlandó dolgozni a csoportúnak. — Sokaknak ekkor nyílott ki a szeme, — mondja Várhelyi ■ Pál. Ek­kor látták meg, hogy a kulák egy kanál vízben megfojtaná a csoport minden tagját. — Németh Sándornak tavaly 30—35 mázsa cukorrépája termett holdan­ként. Miért? Mert vendéglője volt, spekulált.',^ föld pedig maradt. Se sarabolás. se lókapázás, $ gyom meg csak nőtt. Nekem 400 ölön 38 mázsa termett, pedig nem volt tavaly jó idő a cukorrépára. magyaráz. nek. És a többiek is helyesel­— Nekünk 26—28 mázsa kukorica terme.tt az aszály elelnére is — mond­ja a fiatal Várhelyi — akkor, ami« kor voltak olyanok is, akinek a 8 mázsa se lett meg. Mért lóehéztünk, kapáltunk, ahányszor csak kellett. Tegnap esett az eső, nem tudtak ma rámenni a földre. A csoport irodájá­ban beszélgetnek, Írják b* az elma­radt munkaegységeket. És a beszél­getés mindig ismét csak oda jut ki: irtani a gyomot, ápolni a növényt, mert csak így érhetünk el magasabb eredményt. — Harcolni kell a gyom ellen — mondja Jaksó János. — Harcolni kell, mint a másik ellenség a kulák ellen. A kulák rémhírt terjeszt, állatot mérgez, szabotál. A gyom elszívja a nedvességet, a tápanyagot a növénytől, úgy lopja a termést, mint a ravasz tolvaj. A harkányi „Első Tanácskozás“ tszcs tagjai már tudják, hogy karcol- niok kell mind a kettő ellen. Csak így tudják megvalósítani, annak a ta­nácskozásnak határozatát, melynek nevét büszkén viselik. • v ' Békés József A jói dolgozó normamérő a becsületes munkások érdekét szolgaija S'tfii öli van a kender. Ne­kem 700 ölön több, mint 27 mázsa ter­mett. Töröcsik Istvánnak ugyanakkora földön nem egészen négy mázsa. Miért? Meri én irtottam a gyomot, ahol csak megláttam. Jaksó János egészen tüzbe jön, úgy 1934-ben került a gyárba timár- tanoncnak. Éppenolyan nehéz volt az élete, mint a többié. Annyi év múlva, annyi műhelytakarítás után szabadult mint a többiek. Talán csak az különböztette meg tőlük, hogy Nagy József nemcsak szeretett volna tanulni, de töretlen akarattal próbálta kiharcolni az élettől a na­gyobb, több tudást. Persze rendes úton nem ment. Nemhogy taníttatni nem tudták, de arra a kevés pénzre is szükség volt, amit keresett. Mégis leérettségizett. Nappal dolgozott a műhelyben, estéről-estére otthon ta­Akkor még így kellett harcolni a tudásért azoknak, akiknek ax apjuk gyári munkás, vagy napszámos volt, akiknek nem tellett pénzük arra, hogy tanítassák a gyerekeiket. Érettségi... aztán katonaság... fogság. 1948. novemberében újra itt­hon van Nagy József. S az üzem azonnal tanfolyamra küldi. Idő­mérője lesz a Pécsi Bőrgyárnak. A tanfolyamon megtanulja a szak­mát, de megtanulja hozzá azt is hogy az ő munkájuk is szorosan együtt él a tervvel, hogy az ő mun­kájuk is hozzájárul a termelékeny­ség emeléséhez, és hogy ezt minden­ki megértse, n becsületes, lelkiisme­retes normások munkáját támogatja a Párt, a szakszervezet, az egész vállalatvezetés. Nem volt könnyű a munkája. Az üzemben a kevésbbé öntudatos munkások úgy vélekedtek: a nor­más azért van, hogy többet kelljen dolgozni. De segített neki a Párt. A népnevelők, akik megmagyaráz­ták a dolgozóknak, hogy ma gyö­keresen megváltozott a munkához való yiszonyuk, hogy gyárak, üdü­lök, napközi otthonok lesznek a ter­melő munkából. Egy erős, új or­szág. A dolgozók hazája. De nemcsak a Pártra támaszko­dott munkájában Nagy József. A stopper órával a kezében nemcsak megállt a munkások háta mögött, hanem beszélgetett is velük: — Ha az elvtárs egy házat akar venni, vagy bútort, vagy akár egy ruhát is, akkor arra gyűjti a pénzt. Takarékoskodik, semmi haszon­talanra nem költ egyetlen fillért sem. Hát így van ez kedves eivtár- sam, az országgal is. Mi föl aka­runk építeni egy új hazát. De ehhez pénz kell, és úgy sohasem fog sike­rülni, ha mi tíz, m->p százszámra olyan pénzeket veszünk fel, ami meg sem illet bennünket, amelynek az ellenértékét nem termeltük ki. — így beszélt nem egy, nem kettő, hanem tíz, meg száz elvtárssal is. A csoportos nprmák felbontásakor minden műhelynél nehéz volt a kez­det. A meszesnél különösen. Meg voltak győződve róla a meszesiek, hogy „ebből a csoportos norma fel­bontásból csak rossz lesz.” — Most meg 216°/o-os átlag he­lyett 250—260%-os teljesítményt 1» elérnek — mondja mosolyogva Nagy József. Ez az egyik ered­mény. De van másik Is. Az Ü. B. titkár mondta Nagy Józsefnek: — Jelentkeztek ám a cseresiekl Azt mondják, sürgősen kérik a fel­bontást. Ragadós a jó példa, látják már, hogy a rendesen dolgozó mun­kásnak csak előnyére vált. Hát ezt Is megértük, hogy kérni jön­nek már a felbontást... — örülnek mind a ketten. — Most a darabbérezéssel kapcso­latban az ellenség azt terjeszti, hogy meg lesz szorítva a norma. D# én elmondtam, hogyan csináljuk: az eddigi besorolás, vagy az új besoro­lás szerinti órabért elosszuk hatvan­nal. így megkapjuk egy perc érté­két. Tíz perc kell egy darab meg­munkálásához? Akkor tízzel szo­rozzuk meg az egy perc értékét és ez lesz egy darabnak az ára... — mondja Nagy József. így tanulják meg a dolgozók, hogy a darabbérezésböl csak jó származik, az, hogy ezentúl min­denki kiszámolhatja a fizetését, t eszerint módosíthatja, készítheti saját egyéni tervét. Nagy József időmérő tovább dol­gozik most a gyári csoportos nor­mák felbontásán. Naponta új és új arcot kel! megvívnia a szakmai nehézségekkel, az itt-ott még min­dig fellépő ellenséges hangulattal szemben. Sokszor látszik úgy, hogy szembe kerül a munkásokkal. De ha lelkiismeretesen és becsületesen végzi munkáját, mint eddig, soha­sem kerülhet szembe a munkások érdekével. Sőt még a becsületes, ön­tudatos munkásokkal sem. Mer azok már értik és tudják: Tervet, szocializmust építeni csak olyan munkával lehet, mely nem csaláson épül, olyan munkával, me­lyért nem vesz el több értéket az elvégzője, mint az általa megtermelt érték. S ebben van segítségünkre a munkáját lelkiismeretesen, gndosan végző időmérő, aki számíthat min­dig a Párt, a szakszervezet, a vál­lalatvezetés, de a munkásság támo­gatására is. Még akkor is, ha az ellenség máskép szeretné. £

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom