Dunántúli Napló, 1950. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1950-05-11 / 108. szám

DUNÁNTÚLI ¥ NAPLÓ Kétmilliárd rubeles túljegyzéssel lezárják a kölcsön jegyzést a SzorjefnniébflB Kössön tjük a Szakszervezeti Világszövetség tanácskozását Amióta a versenyt nem kampányként kezelik, fokozatosan javul a termelés Petőfi-aknán '» VI. ÉVFOLYAM, 108. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1950 MÁJUS 11 Aliik az ellenség malmára hajtják a vizet (Sz. T.) Pártunk Központi Ve­zetőségének határozata. „A szocia. lista munkaverseny eredményeinek megszilárdításáról és továbbfej - liszteséről" világosan rámutat ar­ra, hogy: „A munkafegyelem meg- szilárdítását, a munkarend szigorú betartását, a törvényes munkarend teljes kihasználását a termelő munkára, a közvagyon védelmét... össze kell kapcsolni a munkaver­sennyel és ennek szerves részévé kell tenni". i A munkaverseny eredményeit megszilárdítottuk és továbbfejlesz- toltük. Megmutatkozott ez a sztá­lini műszak után a dolgozóknak április 4-rc, május elsejére és egész évre szóló felajánlásaiban és visszatükröződött ez abban a győzelmi jelentésben, melyet az Országos Tervhivatal adott ki az ötéves terv első negyedévének vég­rehajtásáról. Ez a jelentés megál­lapítja, hogy iparunk 108.5 száza­lékra teljesítette az első negyedév tervét, megállapította egész nép­gazdaságunk rohamos fejlődését, melyet igen jól jellemez az, hogy a népgazdaság legfontosabb ága, az ipar 1950 első negyedévében 47,4 százalékkal többet termelt, Tnínt 1949-ben ugyanez idő alatt. Nem kapcsoltuk azonban eléggé *Ssze és nem tettük a munkaver- senv szerves részévé a munkafe­gyelem megszilárdítását, a munka­rend szigorú betartását és a tör­vényes munkaidő teljes kihaszná­lását a termelő munkám. Hogy ez így van, azt beszédesen bizonyítja az Országos Tervhivatal jelentésé­nek itt következő része: „Az átla­gos órabérek a gyáriparban 1950 január 1-töl március 31-ig 7.7 szá­zalékkal emelkedtek, míg a lét- fenntartási költségek változatla­nok maradtak. Ugyanezen idő alatt a termelékenység az iparban (a mezőgazdasági ipar nélkül) az 1949-ben elért, addig legmagasabb 'termelékenység 1022 százalékára emelkedett". Mit jelent ez? Azt jelenti, hogy ómig a munkabér 7.7 százalékkal emelkedett, addig a termelékeny­ség csak 2-2 százalékkal nőtt. Tudnunk kell még azt, hogy — jelenleg és — a jelentésben emlí­tett tervidőszak alatt a gyáripar­ban kétféle bérezés szerint fizették * munkásokat. Az egvik a tcljesít- ménybérrendszer, melynek az len­110 * feladata: a teljesítményekkel «gyfitt növelje a béreket is. De, ®mint láttuk a bérek 5.5 százalék­ul túlnőttek a teljesítményeken. A másik bérrendszer pedig az ídő- J*3r' ami nem nő a teljesítménnyel, hanem független attól. Ismét felvetődik egy kérdés: hát honnét ez az 5.5 százalékos mhönbség? A válasz erre az: a normaiazítások és bércsalások eredményeztek ezt. A normalazítá- 5°k, a bércsalások, az OTI-csalá- , *°k, a késések, a munkafegyelem lazítása: ezek á termelékenység Emelésének legfőbb akadályozói és Ezek okozták azt, hogy meg nem dolgozott munkáért is fizettünk ki bért. Ezért szögezi le a SZOT elnök­ségének a határozata, hogy „Akik á proletárdiktatúrában a normák lazításával, vagy más különböző {■^»'csalásokkal KárosíUák meg a közösséget, akadályozzák, hátrál- atják a2 ötéves terv végrehajtását, s szocializmus építését, azok a „ 4SOSztálynak, egész dolgozó "épünknek ártanak, ugyanakkor ar fHenscg malmára hajtják a vizet , Kemény szavak ezek, de igaz szavak! Pártunk arra tanít bennün- et, hogy nyíltan, kendőzd* nél­kül vessük fel a hiányosságokat és Ezzel segítsük azok kiküszöbölését. A hibák őszinte feltárása egyben Pártunk erejét is jelképezi. Lássuk világosan azt, hogy a normák lazításában, a bércsalások­ban és a munkafegyelem aláásásá- ban az ellenség keze, a jobboldali szociáldemokraták keze van. A jobboldali szociáldemokrá­ciának — mint a felszabadulás óta már annyiszor — moat is ked­velt fegyvere a bérdemagógia, ez­zel ösztönzik a kevésbé öntudatos munkásokat a normacsalásokra. Találunk példát ezekre feles szám­mal. Hacsak a pécsvidéki bányákat nézzük, ott is találunk ilyent, Az egyik módja a normac-alásnak az, amikor a méternorma felvételénél az aknásznak „segédkező" bányász marokrafogva összegyűri a méter­zsinórt és így azt nem lehet ren­desen kihúzni. Ez legalább félmé­ter normacsalást eredményez a kiszámolásnál. A normacsalásnak egy durvább formája az, amivel például az István-aknai Kistamás Mihály pró­bálkozott, aki két olyan műszakot írt be a müszakkönyvébe, amikor nem is volt a bányában. Ez nála 64-50 forintot jelentett. De meny­nyit jelentett a többi normacsaló­nál összesen? A normalazítás gyakran úgy kezdődik, ahogy István-aknán is többen beszéltek: „Nem norma az, amivel legalább 200 százalékot nem lehet elérni!" Ez is az ellen­ség hangja, az ellenségé, amely azt szeretné, hogy a „kétszáz százalé­kos" teljesítmény a valóságban ne legyen több a száz százaléknál, de azért kétszeres bért fizessünk ki rá. Igen. Fizessünk és nem fizessen, vagy fizessenek, mert ez az or­szág a mi országunk, a dolgozók országa, magunknak építjük, — a szocializmust építjük. A jó mun­kafegyelem, a becsületes munka, a csalásmentes bérfizetés vala­mennyi dolgozónak közvetlen ér­deke. Tudja ezt jól az ellenség és azért próbálkozik a munkafegye­lem lazításával, azért próbálkozik bércsalásokkal és normalazítás­sal, de nem minden dolgozó tud­ja azt, hogy amikor ilyent elkö­vet, akkor tulajdonképpen az el­lenség aknamunkájának lett az ál­dozata, hogy ezzel saját maga, saját családja, osztálya cs népe, az életszínvonal emelkedése, öt­éves tervünk sikere cs a szocia­lizmus elén követett el bűnt. Azt az 5.5 százalékot norma­csalóknak és norm.alazitóknak fi­zettük ki, akik jogtalanul ju'ottak ahhoz a pénzhez, ami különben beruházásokra és az életszínvonal növekedésére fordíthattunk volna. Ezért is sújtjuk nyílt megvetéssel azokat, akik öntudatos munkáshoz nem illő nyerészkedési vágyból és igen sokszor pedig azért, mert iómaguk is a munkásosztály sorai­ba befurakodott ellenséges kárte­vők, igyekeznek a normákat lazí­tani cs ily módon „sztahánovista" eredményeket elérni, vagy pedig bércsalásokat elkövetni. Azonban nehogy azt higviük, hogy ennyiben máris kimerül az ellenség aknamunkája. A munka­fegyelem lazításának igen sok for­mája van. A munkafegyelem meg­bontó) ellen mindenütt következe­tesen kell vinnünk a harcot- A SZOT elnökségének határozata rávilágít arra, hogy hogyan v gyek a szakszervezetek ezt a harcot és mindenütt a pártszervezetek még külön is megadják ehhez a szük­séges irányítást. Le kell lenlezni cs meg kell gátolni az ellenség, a jobboldali szociáldemokraták aknamunkáiét- Felelősségre kell vonni cs súlyo­A magpr dolgozók teljes erejükkel támogatják Szakszervezeti Világszövetség harcát a béke megvédéséért Megkezdődtek a Világszövetség budapesti tanácskozásai A feldíszített Park-klubban szerdán délelőtt 10 órakor nyitották meg a Szakszervezeti Világszövet ség tanácskozásait, A dísztermet a Szakszervezeti Világszövetség hatalmas jelvénye díszíti: világoskék alapon vörös lobogó, középen a löldgömb két oldalával és a különböző országok lobogóival. A falon két hatalmas fel írat áll: az egyik a felhívás a világ szervezett dolgozóihoz, hogy támogas sák minden országban a stockholmi békefelhívást, a másik a Szakszervezeti Világszövetségbe tömörült dolgozók harcának lényegét foglalja egybe. Egyhangú határozattal választolt ák meg a megnyitó ünnepség elnöksé­gét: Giuseppe di Vittoriot, a Szakszer vezeti Világszövetség elnökéi, Louis Saillant-t, c Szakszervezeti Világszövetség főtitkárát, Boleslav Gebcrtet, a Szakszervezeti Világszövetség titkárát, Armonak Aslanovot (Szovjetunió), a Bőripari Dolgozók Szakszervezetei Nemzetközi Szövetsége vezetőségi tag­ját, Íiu-Ning-I-t, a kínai szakszervez etek küldöttét, A. \Vatlon-t (Francia- ország), a Pedagógus Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége elnökéi, Ilio Bosit (Olaszország), a Mező- és Erdőgazdasági Dolgozók Szervezetei Nem­zetközi Szövetségének titkárát, Ermst Thorntont (Ausztrália), a Szakszer­vezeti Világszövetség végrehajtó bizottságának tagját. •[!árustyák Józsefet, a SZOT elnökét és Kádár Jánost, a Magyar Népköztársaság belügymi­niszterét. Harc a keuyérért és a bakéért Az elnökség megválasztása után Giuseppe di Vtltorio. a Szakszerveze­ti Vi.ágszövetség elnöke mondotta cl ünnepi megnyitó beszédét. Tolmácsol­ta a Szakszervezeti Világszövetség üdvözletét Rákosi Mátyás, a Magyar Népköztársaság kormánya és a magyar dolgozók felé és sok sikert kíván a magyar dolgozó népnek, a Magyar Népköztársaságnak a -szocializmus építésében. Ezután rátért a tanácsko­zások céljainak ismertetésére. — Ez a konferencia új jelleget fog adni a szakmai szövetségek egész munkájának — mondotta. A szakmai szövetségek feldata, hogy az ipari országok dolgozóinak harcát és követelőiét s kenyérért, gaz­dasági és szociális jegeiért ösfzekap-.solia a Szakszervezeti Vi­lágszövetség nagy célkitűzésével: a nemzetközi reakció, az. imperialisták kizsákmányolása ellen a béke érdeké­ben folytatott harccal. A jelenlegi ho’.yzc'-e! az jellemzi, hogy a szocialista világban, a Szov­jetunióban és a népi demokráciákban a termelcs hatalmas lendülettel emel­kedik s a dolgozók jólé'c állandóan növekszi’";. Az imoeriali-fa országok­ban pedig a gazdasági válság egyre mélvül. A tőkés, imperialista orszá­gokban — min’ pé'dául az Egvesiil! kilamokban — a dolgozók kizsákmá­nyolása egyre súlyosodik, a munka- t anélküli,ég és a nyomor egyre nö­vekszik. A nemzetközi imperializmus és elsősorban az angol-amerikai im- pcria'istáU új háború! készítenek elő. Az ango'-nmerika,! imperial's'áknal’,- ú’len'ogi oé'úi’- a Szovö> un:ó és .-> né­ni demokráciák puszta létezésének rr>egs;mmi‘ílése, mer' az imperial»«- ák nem tudják cíviseink hogv eleven Példaként létezzék a világ dolgozói plot! a Szovje'untóban mcgva'ósu!' szocializmus, ahol mrászünt ; kizsákmánvclús és megvalósult a szabadság. Ár angol-amerikai 'mperial-tslék ezért közve'lcn oszálvháború! akarnak in- ditani a munkásosztály ellen, de a opmze'áÖ7’ proVláriátusnak megvan az ereic -hhoz, hotív erf'^étíber» küzd­ve megszabadítsa az emberiségei az új háború veszélyes lidércnyomásától, hősiesen fogja vezclni a harcot a bé­kéért jobb életfeltételekért és a dol­gozók jogainak megvédéséért. Ezután Harustyák József mondott üdvözlő beszédet, hangoztatva, hogy igen fontos feladat, az imperialis­ták szolgálatában álló munkás­árulók, szakadárok, tiloislák le­leplezése, megsemmisítése. Beszédét a Szakszervezeti Világ- szövetség, a Szovjetunió, Sztálin él­tetésével fejezte be. Az ünnepség résztvevői helyükről felállva perce­kig tartó meleg iaps közben ünnepel­ték a világ dolgozóinak szeretett, bölcs tanító;'ót. Sztálint. A Rákosi Mátyás Müvek egyik békevédelmi bizottsága lépett ezután a küldöttek hatalmas ünneplése köz­ben az elnöki asztalhoz. A bizottság nevében Kazi József sztahánovsta élmunkás mondott üdvözlő beszédet. — Mi, magyar munkások —' mon­dotta — nagy Pártunk és szereled v«zé. rünk, Rákosi Mátyás irányításá­val éltünk a Szovjetunió-adta szabadsággal. Ezt azzal is bizonyltjuk, hogy a mun­kahelyünkön, a munkapadok melleit jó munkát végzünk. Ä Rákosi Má­tyás Vas- és Fémművek dolgozói indították el országunkban n munka- verse nymozgaínvat. — Termelő munkánk menny ségé- nek és minőségének emelésével erő­sítjük hazánk erejét, harcolunk a béke megvédéséért. Kádár János elvtárs: \ niagiar nép forrón szereli a felszabadító Szovjetuniót és gTiíiöli az imperíaíista háborús gyujto«atók«t Mikf.'r Vittorio bejelentette, hogy a Magyar Népköztársaság kormánya nevében Kádár János belügymi­niszter mond üdvözlő beszédet, a küldőitek helyükről felállva ünnepel­ték a Magyar Népköztársaságot. A Magyar Népköztársaság kormá­nya részéről őszinte' szeretettel és forró elvtársi üdvözlettel köszöntőm az értekezlet minden egyes résztve­vőjét — kezdte beszédét Kádár János belügyminiszter, — Szívből köszöntőm nálunk a nagy Szovjetunió. Kína és a többj demokratikus ország sza­bad népeinek. kapitalista cs gyarmati országok elszánt harcot folytató munkásosztályának szak- szervezeti küldötteit. Örülök annak, hogy n felelősségteljes munkáúik végzése közben alkalom adódik arra. hogy megismerhetik az új Magyarország életét. A magyar pépet szörnyű 'Szenvedéseitől, a fe­nyegető pusztulástól, a dcső. a népe­ket felszabadító, hősi Szovjet Had­sereg váltotta meg. A mi népünk ezért forrón szereti a nagy Szovjet­uniót, becsüli és elszántan védelmezi a békét. Ugyanakkor gyűlöli a ma­gyar nép a hódításra vágyó. „ népeit leigázására törő imperialista háborús gyujtogntókat- A magyar munkások, dolgozók, a Szovjetunió-adta szabad­sággal élve. a Magyor Dolgozók Pártja és Rákosi Mátyás elvtárs ve­zetésével. leküzdve a belső reakciós erőket és visszaverve az imperialis­ták beavatkozási kísérleteit, eltüntet­ték a háború anyag; pusztításait, le­bontva a rothadt kapitalista rendszert, sabb esetben ki kell zárni a szak- szervezerből, de még az üzemből is cl kell távolítani azokat, akik norma- vagy bcrcsalást követnek el, akik súlyosan vétenek a mun­kafegyelem ellen, akik seleitet nö­velnek és anyagot pazarolnék, akik a szocialista tulajdont, a nép vagyonát elherdálják. Állandó felvilágosító munkát kell folytatni az önként vállalt szocialista munkafegyelem tudato­sítása és a felelősségérzet elmélyí­tése érdekében. Az üzemi szak­szervezeti szervek ne tűrjenek meg liberalizmust a válla'atvez.e- tfiség részéről es h.vsan'k oda hogy a vállalatvezetöség lépjen la! erélyesen azokkal, a művezetőkkel és csoportvezetőkkel szemben, akik támogatják a csalásokat. Az üzemi szakszervezetek termelési érte­kezleteken és taggyűlésen moz­gósítsák a dolgozókat a munkafe­gyelem ellenőrzésére. A szakszer­vezeti vezetők és aktívák járjanak ió példával elöl a munkafegyelem megszilárdításában és a pártszer­vezetek vezetésével mozgósítsák a becsületes dolgozókat, clmunká- sokat, sztahánovistákat, hogy ön­tudatos kommunistákhoz méltóan éles harcot folytassanak a norma- csalókkal cs a munkafegyelem megiazítóiva! szemben. A magyar munkásosztály a fel­szitárdnn a szocializmus fel­építésének úijára léptek. A magyar dolgozók üdvözli!? teljes erejükkel támogatják a Szak- szervezeti Világszövetség harcát az imperialista háborús uszítok ellen békéért, A magyar dolgozók az El­múlt két hét alatt egységesen, párt­állásra, korra, nemre való tekintet nélkül 26 és fél ezer bék<*bifott?ág létrehozásával, több mint 7.100.000 aláírással jutatták kifejezésre, hogy csatlakoznak a stockholmi béke­konferencia határozatához, hogy elítélik a pusztító atomfegyvert. „ háborús gyujtogatóknak nz egész emberiség ellen irányuló álfát is tervét. Kívánom, hogy- segítsék újabb sikerekhez az egész világon olyan hő-iosen harcoló nemzetközi munkás­osztály szent ügyét, az egész emberi­ség legnagyobb és központi célját, a békéért folytatott harc diadalát a gyújtogatok felett. — Éljen a nemzetközi munkásosz­tály egysége! Éljen a minden tisztes­séges embert összefogó harc a békéért, az imperialista háborús gyújtogatok el­len! Eken az emberiség békebarca, a* élen haladó dicső Szovjetunió c$ a nagy Sztálin! — fejezte be beszédét Kádár János belügyminiszter. A Magyar Nők Demokratikus Szö­vetségének küldöttsége nevében Kriz- ner Károlyné üdvözölte a tanácskozást. A megnyitó beszédek után a szak- szervezeti vezetők felkerestek a gel­lérthegyi Szabadság-szobrot és a Vi­lágszövetség Elnöksége a felszabadító Szovjet Hadsereg hős katonái iránti tisztelete jeléül elhelyezte a Szakszer­vezeti Világszövetség koszorúját. szabadulás óta hatalmas eredmé­nyeket ért cl és hatalmas felada­tokat oldott meg. Az eredmények' elérése és a feladatok megoldása mindig harc kérdése volt. A mun­kafegyelem megszilárdítása és * bércsalók leleplezése szinten harc kérdése, mert az ellenség most ezen a vonalon támad, de akna­munkáját felismertük cs a harc­ban, amelyet Pártunk és Rákosi elvtárs vezet, az öntudatos ma­gyar dolgozók kiküszöbölik i hibákat cs még nagyobb sikerek­kel, a termelékenység fokozásá­val viszik diadalra ötéves tervün» két, szocialista építésünket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom