Dunántúli Napló, 1950. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1950-05-10 / 107. szám

Éljen a Ssnhszerveset*Világszövetség, a béketábor szilárd íz ellenség felbuitására István-aknán is megkísérelték a normacsalást Az öntudatos dolgozók megvetéssel fordulnak el azoktól, akik csalás révén akarnak jogtalan anyagi előnyökhöz jutni „A pártszervezetek vezetésé- Vjpl mozgósítsák a becsületes dolgozókat, élmunkásokat, szta­hanovistákat, hogy öntudatos kommunistához méltóan éles harcot (folytassanak a norma­csalókkal, a munkafegyelem meglazítóival szemben." (A SZOT május 7-j határozatá­ból). Az István-aknai pártirodában Bo­kor elvtárs éppen a SZOT határo­zatát tanulmányozza. '— Ez ránk is vonatkozik — mondja tekintetét felemelve. —Ná­lunk is van normacsalási kísérlet, de eddig nemigen sikerült végre­hajtani a normacsalóknak szándé­kukat. Bokor elvtárs után Zóna István elvtárs veszi át a szót és elénktárja a bér és a norma terén lévő hely­zetet. A. SZOT határozata érinti István-aknát is, ahol jelen pillanat­ban nagyon „divatos” a norma el­leni támadás és sűrűn lehet hallani, hogy: „Szoros a norma.” így sűrűn akad dolga az üzemi egyeztető bi­zottságnak, de nem egy esetben az igazgatósági egyeztető bizottságnak is. Ez a vitatkozó állapot különösen az utóbbi 2 hónapban alakult ki, döntően április elseje óta, hogy a köbméter normával végre rendezték a zilált állapotban lévő bányász teljesítményalapot. István-aknán is hallani lehet az ellenség hangját: „hogy nem is norma az a norma, amivel legalább 200 százalékot nem lehet elérni." Egyes dolgozók nem így fogal­mazzák meg, hanem azt mondják: — Negyven forintos műszakon­kénti kereset nem kereset. Ez másnychen azt Jelenti, hogy az átlagos 150 százalékos tel- jestímény semmi. És ebből követke­zik az, hogy „szorosnak” kiáltják ki a normát egyesek és „igazukat” igyekeznek a többiekkel is megér­tetni. De nemcsak ebben merül ki István-aknán a normalazítási kí­sérlet, hanem történnek bcrcsalások is, illetve kísérletek. Ezek igen jel­lemzően mutatják, hogy ezen téren támad jelen pillanatban az ellenség. Az ellenségnek ezt a kísérletét fel­ismerték a pártszervezet vezetői, az üzemvezetőség és az öntudatos mun­kások, akik helyesen állapítják meg, hogy nem az az igazságos nor­ma, amivel bárki könnyen elér 200 százalékot. De vannak sokan olya­nok' is, akik rendszeresen járnak az aknász irodára és felelősségre vonják az aknászokat, hogy ők miért nem sztahanovisták? Mikor megmagyarázzák nekik, hogy három­havi 200 százalékon felüli teljesít­mény szükséges ehhez, akkor ki­jÄPOLLO 10-éig ; Szovjet tanítónő küzdelmes élete a hősi nemzedék fel-nevelésével. | Egy életen át ^ Vera Mareckája főszereplésével Előadások hétköznap 5-7-9-kor ® HANTI A 10-éig jMágnás Miska I Főszereplők: Sárdy János, Mé­száros Ági. Latabár Kálmán, Németh Marika. Előadások fél 5, fél 7, fél 0 kor FÁKLYA KEDDEN—SZERDÁN, SZÜNNAP ÚJÍTSA MEG OSZTÄLY­SIRSJE6TÉI! A 2-ik osztály húzása májas 17 és 19-én jelentik: — Azért nincs meg a 200 száza­lék, mert szoros a norma. Grósz elvtárs bánja mester­it eU az utóbbi időben igen sűrűn akad dolga ilyen kérdésekkel. De akad mással is. Némcsak norma- tazítási kísérlettel, hanem norma­csalási kísérlettel is. így volt ez pár nappal ezelőtt. Hónap végén, mikor új szakmányt kapnak a bá­nyászok, két nappal előbb kezdik számítani az irodában, hogy kellő időre elkészüljenek vele. Igv leg­többször az utolsó két nap munká­ját előre, a havi átlagnak megfele­lően veszik át és többtermelés ese­tében a következő hónapra átírják, így volt ez Kistamás Mihály ese­tében is, aki elővájáson dolgozik. A műszakkönyvébe ő is beírta a két napot, hogy 1.5 méter főszállító vá­gat bővítést végzett el. Ezt beadta az aknász irodába, hogy bérezzék. Kistamás Mihály az utolsó két napban nem ment műszakra. A2 aknásza a saját műszakkönyvéből kihúzta az előre átvett munkát, de bentmaradt Kistamás Mihályiban. Grosz elvtárs a bérszámításnál az aknász műszakkönyvét vette figye­lembe. A Két műszak Kivételével Kistamás Mihálynak ki is számí­totta a bérét. Kistamás Mihály ér­deklődött az irodában Grósz elvtárs­tól ,hogy mennyi a keresete, majd a felvilágosítás után reklamálta, hogy a két napot miért nem kapja meg. „Bizonyítékul”, hogy elvégezte a munkát, megmutatta a műszak­könyvét Grósz elvtársnak, aki látta, hogy a munka be van írva. Grósz elvtárs még bosszankodott is, hogy az aknász nem vezeti rendesen könyvét. Áttelefonált az igazgató­ságra, hogy plusz két napot számít­sanak hozzá Kistamás vájár béré­hez. Este kérdőre vonta az aknászt, aki meglepetten mondta, hogy Kis­tamás Mihály az említett két nap­ban nem is volt műszakon. Ezzel aztán kiderült, hogy Kis­tamás Mihály szándékosan norma­csalást akart elkövetni és Grósz elv­társ utánajárása akadályozta meg, hogy Kistamás Mihály vájár a 64 fo­rint 50 fillért jogosulatlanul fel­vegye. Kistamás Mihály az állandó mű­szakmulasztók közé tartozik és valamennyi dolgozó tudja, hogy igen sokat iszik. így tett a két mulasz­tott műszakon is, amikor az ital árát csalással akarta bepótolni. A* ömndstos dolgozók meg­vetéssel tekintenek az ilyen gyen­ge jellemű dolgozókra és Kistamás- ró! nem mondott hizelgő véleményt Bokor József elvtárs, a szakma leg­jobb vájára sem. István-akna pártszervezete, üzemi bizottsága, üzemvezetősége éberen őrködik, hogy ne fordulhasson elő ilyen csalási eset. A kísérlet még jobban felhívta a figyelmüket arra, hogy ezen a téren támad az ellen­ség. A ki Brigádverseny a 220 mázsás cukorrépáért püspökbóiyi állami gazdatág Várszegi-brigádjának hrrása alapján vitát nyitunk a cukorrépaiermclés módszerei felett Pár nappal ezelőtt hangzott el a sátorhelyi állami gazdaság gyapolter- melő brigádjának versenykihívása a 4_ mázsás gyapotért. A versenyhez több' állami gazdasági gyapotbrigád csatla­kozott már és legújabban a piispökbó- lyi és az idamajori állami gazdaság gyapottermelő brigádjai jelentették be csatlakozásukat. A gyapotiermelési verseny után elhangzott a kihívás a cukorrépatcrmelési versenyre is, A püspcírbólyi állami gazdaság Várszegi brigádja cukorrépatermelési versenyre hívta ki a megye valamennyi cukor- répatermelő állami gazdaság brigád­ját. A püspökbóiyi állami gazdaság Vár. 6zegi brigádja versenykihívásában 220 mázsás állagot vállai kataszteri hol dánként cukorrépából. Ezt a magas eredményt a következőképpen akarja elérni a brigád: „A cukorrépát 38x20 centiméteres távolságra vetettük el s a' répaíötdrcr 20 kilogramm pétisót, 30 kilogramm kálisót cs 60 kilogramm szuperfoszfá- tot szórtunk el. A cukorrépát kelés után nyomban saraboljuk, így a csere­pesedést megszüntetve a talajt lég jár­hatóvá tesszük és ezzel a cukorrépa fejlődését elősegítjiik. A gyors fejlődés érdekében 20 kilogramm petisót szó­runk ki fej trágyának sarabolás után, hogy a gyenge fiatal növény a gyorsan felvehető tápanyagtól gyorsan felerő­södjék. Ezután fogatot deyl-kapálást adunk a cukorrépaföldnek, hogy fellaziisuk a talajt. Kiirtjuk a gyomokat s e kettő révén megőrizzük a talaj víztartalmát Vigyázzunk arra, hogy a kapálásnál a répát csak 5—6 centire közelítsük meg, nehogy a fiatal növényeket meg­sértsük. 2—3 levelesi korában egyeljük a ré­pát. 20 centiméteres távolságra, mert a korábban egyelt répa jobban fejlő­dik, A cukorrépa fejlődését állandóan szem előtt tartjuk és a rovarkártevők ellen (barkó, bolha) Hungária—Mata- doros porzással védekezünk. Egyelés után, mihelyt a réoa felújult az össze, tiport répaföldet kapálással újra fel­lazítjuk és ezzel a gyomokat is kiirt­juk. Június közepén kézi mélykapálást adunk a cukorrépának, hogy a talajt a megkívánt porhanyós állapotban tartsuk és a gyomokat kiirtva a ta­laj vízkészletét megőrizzük. Június vé. gén újra deyl-kapázznk, amelynek fő­célja a talaj lazítása mellett a gyom­irtás. JúlGs végén ismét kézi mélykapálást végzünk, majd utána, ha még hozzá lehet férni, még egy gazoló kapálást adunk. Utána annyiszor végezünk kézi gazolást, ahányszor csak feljön a gyom. A betakarítást úgy végezzük el, hogv egyetlen cukorrépa se törjön le­hetőleg bele a főidbe, nehogy a súly­veszteség mellett a cukorrépa legérté­kesebb, leglöbb cukrot tarta'mazó ré­szét elveszítsük. A fejelést és a tisz­togatást gondosan végezzük el." * Nemrég levelet kaptunk a németbó- lyi állami gazdaságtól — a levelet le is közöltük —, melyben arra kérik szerkesztőségünket, hogy a tengeri vita után indítsuk meg újabo növényfajták­kal kapcsolatban a vitát. A nemet- bólyiak levele után még több helyről fordultak hozzánk hasonló kéréssel. Most eleget teszünk ezeknek a kéré­seknek és a cukorrápctermeléssel kap­csolatban megindítjuk újabb vitánkat. A püspökbóiyi állami gazdaság ver­senykihívását vesszük alapul a vita el­indításához és a püspökbólyiaü mód­szereihez kérünk hozzászólásokat. A tengeri-vita sikere után bizonyosak va­gyunk benne, hogy nemcsak a verseny- kihíváshoz’ történik számos csatlako­zás, de a vitához is hozzászólnak majd állami gazdaságaink dolgozói, termelő­szövetkezeti csoportjairik tagjai és me­gyénk dolgozó parasztjai s a vita e’ő- revíszi harcunkat a 200—220 mázsás cukorrépáért. Gyorsvágásra is alkalmas, legmodernebb szovjet fúrógépet vásárolt a Sopiana A pécsi Sopiana Gépgyár a szovjet gépakció keretében megvásárolt egy szovjet gyártmányú horizontális fúrómüvet, amely a lipcsei vásáron volt kiállítva. A fűrómű mérete 5.40x2.80, gyorsvágásra Is alkalmas, 40— 45 féle sebességre lehet beállítani. Súlya 10.5 Ionná. A gép minden elkép­zelhető irányban állítható és önműködően dolgozik. Egy ember könnyű­szerrel irányíthatja a gépet. A gép már megérkezett Pécsre cs rövidesen üzembe helyezik. A Sopiana eddigi öreg, lassú és pontatlan fúrógépe he­lyeit a nagyszerű szovjet géppel 300 százalékos minőségi és mennyiségi termelést lehet elérni. Hoxerrel leütötte egy hulúhivndéh a meesehráhosi párttithárt Felháborító provokáció tartja izga­lomban már napok óta Mecsekrákos község és környékének dolgozó né­pét. Az történt, hogy május elsején az ünnepségek után Sütő János elvtárs­hoz, a Magyar Dolgozók Pártja mecsekrákosi pártszervezetének titká­rához elment Schneider Mátyás 20 éves mecsekrákosi kulákivadék, akinek az apja a háború alatt a volksbund szer­vezője és a magyarok elleni uszítás egyik irányítója volt. Schneider a párttitkárt a községi bíró társaságá­ban kicsalta pincéjükbe, ahol a párttitkárf le akarták Halni, hogy az!án majd elbánjanak vele Sütő János gyanút fogott és néhány pohár bor elfogyasztása után a köz­ségi bíróval együtt elhagyta a pincét. Sütő János etvtárs éppen az állatok etetésével volt elfoglalva, amikor új­ból megjelent Schneider Mátyás és a szidalmak özöne közben előrántotta előre elkészíted boxerét és azzal teijes erejével Sülő János arcá­ba vágott, aki a hatalma« ü'ésiől véresen terült el a földön. Sütő olyan szerencsétlenül esed ot, hogy egy kőbe vágta a lábát, amely combban eltörött. A vérszomjas kulák­ivadék ezután Sütő Jánosba még több­ször belerúgott. Sütő János elvtársat súlyos sériilé- sekkel szállították a pécsi* sebészeti klinikára, Schneider Mátyást pedig az Ál­lamvédelmi Hatóság nyomozói vetlek őrizeibe és átadták a pécsi államügyészségm k. Az államügyészségen Schneider beis­merte, hogy előre készült Sütő bánlai- mazására, mert gyűlöli a rendszert, amely elvette apjától a földet, ma­gyarellenes tevékenysége miatt. Az elvetemült kulákot a demokra­tikus államrend elleni gyűlöletre izga. gatás és súlyos testisérlcs bunletie miatt vonja felelősségre a népi ii'nö- kök tanácsa. dl TERMELÉS ÉLEM Weimper József a bercmendi Cement- cs Mészművek dolgozója. Hat gyermek édesapja. 1945 óta párttag. Boldog, hogy a népi demokrá­cia eredményeként a dolgozók gyermekei előtt megnyíltak az összes iskolák kapui. Az Ő na­gyobb fiai közül az egyik Sopronban, az erdé­szeti főiskolán tanul, a másik pedig Pécsett végzi tanulmányait. Hálás is Weimper elvtárs a népi demokráciának. Mint mészkihordó, jól és becsülettel végzi a munkáját. Kitartó munká­jáért már jutalomban is részesült. TeljesítéséS tovább fokozza, mert tudja azt, hogy mién dol­gozik, nem úgy mint a múltban. Dolgozik 0 hé* lééért, az ötéves tervért és azért, hogy mindéit dolgozó gyermeke közép- és főiskolába járhas­son, oda ahova akar. Jó munkájával példát mu­tat, üzemében kiemelkedik a többiek közül. . / V v I W-C/i/mfM'Pwl KOKSZMÜ: Sümegi Károly esztergályos 164% Huszár József villanyszerelő 158% Luszt Tibor vili. sz. átképzés 156% Prautman Imre kamrakezeíő 128% Csorbás Mihály kaimrakez,c!ö 127% MOHÁCSI GÖZTÉGLA­ÉS CSEREPGYAR: Katz Ferenc vagónrakó 293% Braun János vagónrakó 293% Kult Ferenc kocsirakó 182% Kis-s Sándor nyersanyag behordó 177% Vidovics János kocsirakó 147% KOMLÓI KÖBANVA: Vagyon István 140% Bauer Péter 138% Hopp István 131% Kraft Ádám 131% ÁVESZ: Varjasi János szerelő 234% Várnai Rudolf szerelő 16S% Márton János szerelő 167% Molnár Gyula szerető 167% Bodor István szerelő 158% A meg nem tartóit vasasi vezetőségválasztó taggyűlés tanulságai A pécsvidéki szénmedence egvik nagy aknája, a vasasi Petííi-ikna, mely napról-napra száz és száz csille szenet ad az ötéves terv sikeres meg­valósításához. Bányászok lakják, akik már a múltban is harcoltak a szebb, a jobb életért. Qz (Mini sikeres munkájukba, a múlt héten komoly hiba csúszott. Ugyanis akkor készültek megválasztani a területi párt- szervezet új vezetőségét. Azonban mindez nem sikerült a vasasiaknak, mert jó politikai előkészítés hiányá­ban nem tudták megtartani a vezető ségválasztó taggyűlést. És ez döntő módon és elsősorban a pártszervezet vezetőinek hiányos mun­kájából adódott. Népnevelő csoportot csak papíron lehet megtalálni, mert mur.kát nem fejt ki. Nem tartanaié rendszeres népnevelő értekezletet, nem beszélik meg, hogy mit kell tenni a népnevelőnek. így volt ez a vezető­ségválasztás előkészületeinél is. Pár nappal a taggyűlés, előtt ugyan össze toborozták őket, de a 40 népnevelő közül csak 12 jelent meg. A megbe­szélésen a vezetőség tagjai hiányos szempontokat adtak és így nem értet­ték meg, hogy mit kell tenniük. — Nem lehet a népnevelőkkel együtt dolgozni — jelentette ki Kopa Lajos elvtárs —, mert passzívak, nem támo­gatják a vezetőséget. így vélekedik róluk Vollár elvtárs, a titkár, meg a vezetőség többi tagjai is. Közben arról megfeledkeznek, hogy a vezetőségnek kellett volna meggyőzni a népnevelőket a választás nagy jelen­tőségéről és akkor azek örömmel segí­tettek volna a vezetőségnek. De ezt nem magyarázták meg nekik és így fordult elő, hogy Róth János kijelen­tette: „Mit bánom én, hogy ki lesz az új vezetőségben." ß íaqsán körében i-s több ilyen kijelentés történt. Pasz- ~ szívak voltak, nem tö­rődtek azzal, hogy mi lesz a taggyű­lésen .— de nem azért, amiért Kopa elvtárs mondta —, hamui azért, mert a vezetőség a népnevelőkön keresztül nem ismertette velük Rákosi elvtárs beszédét és a Központi Vezetőség ha­tározatát. A népnevelő munkára nem nagy súlyt fektettek, de annál főbbet a technikai szervezésre, ami a leg rósz- szabb formáia az előkészítési munká­nak. Kétszer is kidoboltatták, a kisJ bíróval, hogy a taggyűlésbe mindenki kivétel nélkül jöjjön el. Még ezt sem találták „megfelelőnek és elégséges­nek“, hanem díszes meghívókat készí­tettek és azokat juttatták el a párt­tagokhoz. De et.nek ellenére sem le­hetett megtartani a taggyűlést. már másként ké­Most B7ßnbsn szülnek a vezető­_______________ sógyálasztáara. ,A! né pnevelőket újból összehívták, rész­letesen megbeszélték velük, Rákosi elvtárs beszédét és azt, hogy milyen feladat áll előttük ée azt, hogy az Ő munkájuktól függ a taggyűlés sikere, A tizes bizalmiakkal is átbeszélték a taggyűlés jelentőségét és megértet­ték velük, hogy a gyűlésre úgy ké­szüljenek, mint egy ünnepre, mint folyik a lelkes készülődés, amelyben a tagság is tevékenyen részt vesz. A Vasas II. területi pártszervezet vezetősége tanult, okult a hibákból. Megtanulták azt, amit Rákosi elviár» mondott, hogy a jó politikai meggyő­ző munka alapja mindennek, ahpja Pártunk sikereinek. Biztosak vagyunk benne, hogy az új taggyűlést — amit a napokban tartanak meg — már nem kell elhalasztani. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom