Dunántúli Napló, 1950. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1950-05-06 / 104. szám

1^50 MÁJUS S NÄPIO 3 fiz alberlpasztai Bézsa tszcs versenyre hívja ki a negye összes teraselőcsoportiait rároslnöyéiiyek lermésSiozamának emelésére A motáosisziigeü alberlpusztai tszcs faijai a tavaszi munkák megindulása óla résztveszneik a mezőgazdasági munkavefsienybisn, most pedig a rosfnövények lermeszjlcsére hív­ják versenyre a megye összes termelőcsoporljait. A ..Dózsa“ teTmelőcsoport tagjai a verscnyfe’.híváísit — válaszul a háború- ,ra 'készülődő imperialisták aljas te- vckenytoedésoiire — a következőkép­pen .szövegemlék meg: ’ „Vállaljuk, hogy az elveleit 17 kát. hold területünkön holdanként 40 má­zsás rostnörény átlagtermést érünk el. Ezt az eredményt» melyet minden kö­rülmények között teljesíteni fogunk, ■ a következő munkamődozatokra ala­pozzuk: a) Az őszi mélyszántás előtt istállő- trágyázunk kát. holdanként 150 má­kosát. b) Az őszt mélyszántást traktorral végezzük, tavasszal kétszer tárcsázunk, c) A vetést géppel végezzük és utá­na hengerezünk. Vállaljuk, hogy a műtrágyázást hol­danként 150 kiló, sztiperfoszlátsal vé­gezzük és holdanként 50 Ikg pétisói alkalmazunk. Vállaljuk, hogy kelés után a gyom­irtást annyiszor végezzük el, ahány­szor az szükséges és a bolhák ellen megfelelően védekezünk.­Az aratást alacsony tarlóval végez­zük, hogy minél kevesebb legyen az anyagveszteség, rendes, kemény és szabályos kévéket fogunk kötni, hogy kevés legyen a kuszalékból előálló veszteség. A rostnövényeket zölden szárítjuk és esőtől mentes helyen tároljuk és gondoskodni fogunk a gyors elszálií fásról. Bízunk abban, hogy a megye összes termelőceoporljai csatlakoznak íe'hí vasunkhoz és minél előbb, minél fős­ben elküldik nekünk versenyszerződé- seiket. Induljunk harcba, mindnyájan termelési versennyel a szocialista me­zőgazdaság megvalósításáért válaszul az imperialista provokátoroknak!“ Eddig szól az albfcrlpusztai ,,Dózsa’’ lermdöcsoport lelkes versenyfelhívá­sa. amellyel választ küldenek a be­kért közdő milliókkal együtt az im­perialistáknak, amellyel megüzenik azt. hogy a mindinkább ki'eljesedö szép életükéi.’., a bíztató, csillogó jö­vőért készek bármit megtenni. Most fokozzák a terméseredményt, de ha kell ugyanolyan lendülettel indulnak harcba a béke megvédéséért, min ahogy résztvesznek most a munkave: senyben és az öHéves terv teljesítésé­ben. A bányászok és a műszakiak is őrömmel várják a d ara kitérésén bevezetését A hónap elején, mikor kiadják a bányászoknak a munkabesorolást, bá­nyásznyelven a „szakmányt", a mű­szakváltásban igen sűrűn nyílik az aknász iroda ajtaja. Jönnek a vájárok. J —, Az én szakmányom nem jó. Az én tnunkám nem középnehéz, hanem - nehéz és sorolják be abba. Jön a másik: — Az én munkahelyem nagyon is omláso.s .és nemcsak részben omlásos. ,, — így rpent ez napokon keresztül és .hát nem örvendünk ilyenkor nagy "népszerűségnek — mondja Mosonvi Sándor aknász, mikor rá gondol, hogy mennyi reklamációval ostromolják a hónap elején, reklamációk nem alaptala­nok, mert a munkahely vál­tozása igen bonyolult és E/sH a ssne? .szinte érthetetlenné teszi a besorolást vés nem egy esetben félreértésekre ad .alkalmat. A bérbesorolásnak mostani . módjfi mellett a munkások gyakran úgy érzik, hogy nem kapták meg a ... végzett munkájuk ellenértékét és ezért nem egy esetben az aknászt hibáztat- : ;ták. ;— Persze volt, hogy tévedtünk és azt kii s javítottuk. A legtöbb rekla­mációnak azonban a megnemértés az alapja — magyarázza Mosonyi Sán­dor, A szakmány. kiszámítás valóban igen nehezen érthető, bonyolult módszer. .Figyelembe kell ver.ni az elővájárok- nak. a meddő munkát, a szentelep vas­tagságát, a tiszta szenet, a kőzetek keménységét, lazulását. a munka milyenségét, hogy az könnyű, kö­zépnehéz, nehéz, rész­bén omlásos, nagyon omlásos, vagy fo­lyós. Ennyi tényezőt kellett figyelem­be venni cs a bányászok csak akkor tudták meg keresetüket, amikor azt a borítékban átvették. Közben csak sej­tették, hogy mennyit keresnek. De aka­dálya a jelenlegi szakmányszámítás a munkaversenynek is. Ahogy Garai elv- ■ t.árs meséli, megtörtént az, hogy egyik hónapban besorolnak valakit a nehéz bővítéshez tartozó szakmányba. Ha az .. illető bányász jó munkámegszervezés- sei több munkát végez, mint várható volt, akkor felmerülhet az is, hogy a végzett munka nem a nehézhez tarto­ÄPOLLO 7-éig o Magyar film. Mágussá s Miska & Előadások hétköznap 5-7-9 kői 8 aeämiä ?-é7g A hit, remény, szeretet csodálatos Hímje: 2 Egy életen át Előadások fél 5, fél 7, fél 9 kor zik, hanem a félnehézhez. Ilyen és hasonló esetek miatt tör­ténitek aztán a reklamációk. Ezen a téren alapvető változás áll be rövidesen a bányákban. Bevezetik a darabbérezést az elővájásoknál, a bővítéseknél és ez elcsapásra kikü­szöbölj majd az eddigi sok félreér­tést. Ezeknél a munkáknál teljesen részleteire bontották a munkafolya­matokat. Meälfyiunto l°tv it'oW­fa homyolása, ennyi és ennyi idő alatt történik ennyi és ennyi bér jár érte. Előre tudja majd a vájár azt, hogy egy tárnia kihegyezésével meny­nyit keres. De kiküszöböli a bevezetésre kerülő darabbérezés a normacsalások lehető­ségét s figyelembe fogja venni a minő­ségi munkát is. —■ Nagy előnye a műszaki értelmi­ség szempontjából a darabbérezésnek — mondja Mosonyi Sándor —, hogy megszűnik a *ok reklamáció és az a hang, ami eddig igen divatos volt, hogy ..úgyis annyit fizettek amennyit akartok“. Ilyen és ehhez hasonló műszaki ér­telmiség-ellenes hangok nyilvánultak meg a szakmányszámítás bonyolultsá­ga miatt és nem egy esetben hiába magyarázták az aknászok hogy miért van így, vagy úgy, nem értették a dolgozók. Ezért nagy várakozással te kintenek úgy a bányászok mint a mű­szaki értelmiségiek a darabbérezés bevezetése elé. A műszakiak sok bo nyolult munkától szabadulnak meg, a dolgozók pedig világosan fogják lát­ni. hogy a végzett munkájukért meny­nyi fizetés jár — akár előre is — és nem fogják egész hónapon keresz­tül csak sejteni, hogy mennyi lesz a keresetük. dTERMELÉS ÉLÉN • SOP1ANA GÉPGYÁR: Krounran Lajos marós 557% Szili Ferenc lakatos 320% S/.alai István lakatos 320% Gotváth József lakatos 317% Tóth László formázó 306%. Barna János formázó 290%. PÉCSI BŐRGYÁR: Kádár Kálmán gépi faragó 309%^ Korpusz István gépi faragó 295% Kerner Gáspár kézi husoló 291% Gergely József kézi husoló 283% Kovács Lajos gépi faragó 280% KOKSZMÜ: Mester Károly lakatos 165% Zcntai Lajos lakatos 165% Zvagár Károly lakatos 157% Tóth József III. kamrakezelő 133% Zapádi Lajos kamrakezelő 130% PANNÓNIA SÖRGYÁR: Bodovics Jenő asztalos 190% Harth liezsö kádár 185% ^ Zottánv Kálmán sörfőző 150% Deák Ferenc szikvíztöltő 121% Kuíundics Lajos autószerelő 117% AUTÓJAVÍTÓ NV. 1, fz, telepe: Kolumbusz Károly esztergályos 190% Tamás Kálmán gk. szerelő 172,,> Bayer Antal lakatos 161% Töttöcsoport brigád 142% PÉCSI HÚSÜZEM: Zsírolvasztó brigád 194% Seríéde!dolgozó brigád 146/e Németh József gk. villany sz,. 135 . r Beles bugád 117% A bűnös hanyagság súlyos károkat- okoz népgazdaságunknak» a Serlésteif észfi IV fiSkkfisÉ telepén Kiváló eredmények a nagykozári termelőcsoporfban 7-óig 1 r&KLYfi Felszabadult országok. Tavasz ünnepe. Uvegbábu. Elet a víz alatt. "lóadások 5. léi 7 és 8-kor, vasár >iap <1.0. io 63 fél 12 érakor <s. A május elsejei felajánlások során számos szép eredmény született a ba- ranyainegvei termelőszövetkezeti cso­portokban. Különösen a nagykozári fermelőcso. portban születtek kiváló eredmények Kiemelkedik a Sajnovics Miklós és Sztrázsits György eredménye, akik bor­sókapálásban 410, jlietvc 400 százalé­kot értek el azzal, hogy kézikapa he­lyett tolókapát alkalmaztak. A csoport tagjai közül kézikapával is számosán értek el kimagasló eredményeket Zsif. kovics Györgvné és Zsupán Katalin kézikapával 240, Sztrázsits Györgvné, Krizits Jánosné, Dömötör János, Dö­mötör Katalin, Rndi Jőzsefné, Ortlieh József, Sajnovics Miklósné, Andrirs Mátyásné pedig 230 százalékot teljesí­tettek. Jó eredményük elérésénél közre­játszott, hogy kihasználták az eső utáni kedvező talajállapotot és akkor végez­ték el a munkát, amikor arra a talaj állapota legalkalmsabb volt. Jó eredmények születtek a nagykő zári-csoportban répakapálásban is Pii- gerrnayer Györgyné 220. Miálovics Miklósné 200, Nagy Jánosné l’O szá­zalékot értek el. A jő eredményeket elért csoporttagok valamennyien tet­tek május elsejére felajánlást és a ki­váló eredmények felajánlásuk teljesí­tése során születtek. A nagykozári termelőcsoportlnl pá­rosversenyben levő reménypusztai eső. portban Varga Lajosné és Szűcs János­né érték el eddig a legmagasabb telje­sítményt. Sertéstenyésztésünk fellendítése or­szágos érdek. Ezt. a eélt szolgálják állami gazdaságaink, termelőszövet­kezeti csoportjaink és sertéstenyész­tésünk támogatása érdekében alakult meg a Sertéstenyésztő • Nemzeti Vál­lalat is. A vállalat azonban nem fe­lelt meg feladata: ik, ezért már fel­számolás alatt áll és előreláthatólag állami gazdaságainkba olvad be. Nem kétséges, hogy a vállalkozást a be­furakodott osztályellenség aknamun­kája gáncsolta és a kupecck, kulák- bérepeek, volt uradalmi intézők és egyéb reakciósok „szakértő“ mivol­tukat arra használták fel, hogy va­lóban szakképzett módon szabotálták és szabotálják még most is népgaz­daságunk érdekeit és a vásárlástól a felnevelésen át az állatok szétosztá­sáig minden , területen komoly ká­rokat okoznak. A bükkösdi eertésnevelő telepen történt sorozatos hibák és súlyos mulasztások sem a véletlennek róha­tok fel. Itt is a reakció dolgozik és a visszaélésekben az ellenség kezét kell keresnünk. Többek között a telepen nevelt ka­nok közül igen nagy százalék válik — gondatlan kezelés, meg nem elő­zött és kellően nem gyógykezelt jár­ván vos betegség miatt — a tovább- tenyésztésre alkalmatlanná. Nagyszá­mú. már tény észérett kant kénytelen a telep Mnyszerváyatni, ugyancsak a hanyag ellátásból eredő baj kö­vetkeztében. Mindezek a hibák nem mai kele­tűek, a bajok kiküszöbölésére azon­ban máit1 sem történt érdemleges intézkedés. Egyedüli intézkedés az volt. hogy a sertéseket, mintegy ..üdülésképpen“, a műemléknek nyil­vánított kastély parkjába hajtották ki legelni, amitől ugyan a sertések nem gyógyultak meg, viszont a park értékes díszcserjéi, gyepe, fiatal fái tönkrementek. Nem hisszük el Agóes Lászlónak. Bükkösd állatorvosának, hojry ezeket a hibákat nem lehet elkerülni, meg­Népnevelők erősítik a béke frontját Ha újra elérkezik a vasár. népnevelők beljebb ke- építünk. béke mellett és tiltakozott a nap és a zöldre Iesteit teher- rőtnek a házba, leülnek a Jóska bácsi elmondja az- háborús uszítok ellen. Meg- kocsj odaédl a Sopiano Gép■ nary/ lócára. Beszélgetnek Ián, hogy békét akarnak ők alakítottuk a Békcvédelmi gyár kapuja elé, megint csak Először lassan folyik a szó mindannyian loúndórdnn, Bizottságai, amelynek az a ágy lesz, mint máskor. Az aztán belcrne'egeiinek. ti szén csak nem mindig tudják célja, hogy állandóan napi­asszonyok meg a lányok ö'- annyi minden van, amit meg hogy kelt azt védeni. renden tartsák a békeharca', szám hozzád: a virágokat, pi. ye/! beszélni. Itt van a tér- Azért szeretjük, ha eljön. Ebben a bizottságban férfiak, ros tulipán kerül az autó or- melScsoport ügye. Azóta a'a- ne/,- hozzánk, meri akkor leg- nők, fiatalok és idősebbek vára, lila meg fehér orgonák■ letilt az ivándárdai tszcs, alább segítenek nekünk és vannak együtt. Meg dolgo­kat díszítik körül a-kocsi ol- amióta a Sopiana falu járok tanulunk — és ránéz vára- -unk Jóska bácsi. Igyekszünk dalait, felteszik a piros se- látogatják őket és tudják, kazásteljesen Ebért György- u munkával, mert tudjuk, ha lyemzászlót is, amelybe hogy az üzemi dolgozók szí. re, aki magyarázni kezd. jólétet akarunk, sok gép, sok arannyal van belehimezve: vükön viselik a kis csopoit — Elsősorban Jóska bácsi kerék, sok alkatrész kell. Sok „Megvédjük a békét!“ Ponlo- sorsát. Kaplak négy traktort, ágy kelt harco-ln1 a békéért, gépet kell nekem is befeste­sük mind a tizenheten és ha ezt csak cl kell mondani Meg hegy jobban dolgozunk Mi nem, ha jól akarok előre- elindulnak, nátázni kezdenek, azt ;s, hogy befejezték n ve- ott benn a gyárban géneket, menni a tervtcljcsítcslcn. Mindig ágy szokott lenni: tést, és most már a növény- meg jó munkaszerszámokat — Meg is látszik a munka a falujáró népnevelők telke- ápolásnál tartanak, de igye- gyártunk, maguk itt a földe- eredménye vág közbe sító dala előbb jut el Iván- kéznek azt is korán elvégez, ken a magasabb termésered- Jóska bácsi. Egyre több sc- dárdára, mint ők magok. Az ni, hogy nyugodtak lehesse- menyekért küzdenek. Ez a gUségel kapunk, amit ágy énekszót előreviszi a tavasz: nek a jó termés felöl. mi harcunk. A jobb életért halódunk meg a Pártnak meg szél. Ilyenkor aztán a falu Es meg kelt közösen be- f.\ a mi munkánk a bekéért. államnak, hogy föld et es apróságai beszaladnak a ház. szélni azt js, hogyan folyik — llát iyenl — Hiszen így jobban termelünk. Ezzel véd­ba: náluk, a határmentén a béke. gondoljuk és tesszük ír. de jap „ békét is, ahogy mond­• Édesanyám! Édesapám.' harc. Mert erről sohasem le. néha kételkedünk magunk- tg, meg elősegítjük a jobblé, Jönnek már falu járók! hét megfeledkezni, itt Titoék ban. — De — mondja csak. tünket. .4 házakból sorra jönnek szomszédságában. hogyan folyik a: élet benn Eber elvtárs búcsúzóul ke­elő az asszonyok, kiállnak a — Csikorgatják ezek itt tát a yyárbané ményen megszorítja Jóska verandára az öregek is, na- a fogukat — fenyeget erős — Hogyan Jóska bácsié bácsi kezét és ez! mondja: gyököt szippantgatva hosszú öklével a határfele Jóska ragyog fel a tekintete Ebért _ g4 ay. „ 'szép, békés szárú pipájukból. Öl; mintha bácsi. Györgynek. — Ügy, hogy életünkre mer törni, azt meg. egy kedves, rrvermeküket hit- — Hiába teszik!.— moso- mindannyian résztveszimk a tanítjuk arra, hogy ha a bí­rák viszont, csak ennyit mon- lyog rá Ébert György. — Mi htkemozgnlombnn Gyűjtőt- kében dolgozót; keze irsájt. dónak: vagyunk az erősebbek IP- lük az aláírásokat, amelhel ott a kemény öVök nyomán Meggyűltek. szén szorgalmasan dolgozunk minden dolgozó hitei lett a imperialista jaj terem . . . ' szüntetni. Persze nem lehet, a bajo­kat úgy orvosolni, hogy önkritika helyett'az állatorvos ilyen prepoten- sen nyilatkozzék: „. • • ha akarok, beszélek a dologról, ha nem akarol;, nem beszélek.“ A vállalat irodája a volt Jeszensz­ky kastélyban, az irodában pedig a Jeszenszky család bizalmasa, Fónai- né működik. Fónainé a múlt év augusztusától, mint a Sertéstenyész­tő'Nemzeti Vállalat telepvezetője ón mint a Jeszenszky birtok intézője tevékonyekedett. Éz a kettős „elfog­laltság“ egészen a Jeszenszky csa­lád novemberben történő disszidálá­sáig tartott. A disszidáláshoz az útiköltségei“ a vállalat fizette a következőkép: _ Jeszenszkyék felajánlották Fónai- nén keresztül a kastélyhoz tartozó egyik szivattyút a vállalatnak. Fó­nainé az ajánlatot közvetítette, un­nak ellenére, hogy tudomása volt gazdája 60.000 forintos adótartozásá­ról és dteszidálási szándékáról. Hogy mennyire nem azért vétette meg_ Fó­nainé a szivattyút, hegy munkásait a napi 80—100 vödör víz felhúzásá­tól megkímélje, mutatja az is, hogy a szivattyút csak két hete szerelték le, é.s vitték át a telepre, fölszerelve és tizemben még ma sincs. Nem kell sokat gondolkodnunk ezek után, hogy miért kapta meg Fónainé a Jeszenszky família zongo­ráját és értékesebb bútordarabjait, melyek tulajdonjogát a disszidenrek már külföldről érkezett .,adomány- levelével“ igazolja. Fónaipéval kap­csolatban mindössze annyi történi’, hogy ez év januárjában telepvezetői tisztségétől ugyan leváltották, de még ma is az irodában dolgozik, mint irodavezető az NV „ebei-“ ve­zetőinek jóvoltából. A helesfai adóhivatalt is súlyos felelősség terheli, mert Jeszenszkyék tetemes adótartozása ellenére sem foganatosított vagyoni zárlatot még idejében, az értékek elkótyavetyó’é- so és a család disszidálása előtt. Az adóhivatal felelős azért is, hogy nem lépett fel Fónainé ellen, aki zárolt holmik • és bútorok tulajdonjogát egészen átlátszó módon igyekszik igazolni. Mulasztást követett el az új telep­vezető, Beneze Viktor is, aki a hibá­kat és visszásságokat észrevéve, ezek­ről illetékes helyen nem tett jelentést. A Sertéstenyésztő NV vezetői most már haladéktalanul indítsák meg a vizsgálatot bükkösdi telepükön, vi ­gyék szakszerű gondozás alá a te­nyészállatokat és a legszigorúbban járjanak el a reakció heépített embe­rei, népgazdaságunk tudatos kár­tevői ellen. Ezen túlmenően minden eszközzel meg kell akadályozni, hogy most, midőn a vállalat beolvad állatni gaz­daságainkba., a reakció bevigye oda is ügynökei, szabotőrjeit. Már pe­dig ez történik meg, ha , mind1 n halogatás nélkül a Sertéstenyésztő Nemzeti Vállalat nem söpri tisztára portáját — nem leplezi le a. válla­latba befurakodott, ellenséget. A PÉCSI MAGYAR-SZOVJET TÁRSASÁG RENDEZÉSÉBEN, a társaság székhazában, szombaton délután 6 órai kezdette! Dékány Sándor elvtárs tart előadást ,,A Bolsevik Párt harca » szocia’istn ijísrC' ítésért“ címmel. Az előadás előtt kultúrműsor lesz.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom