Dunántúli Napló, 1950. május (7. évfolyam, 101-124. szám)
1950-05-05 / 103. szám
DUNÁNTÚLI r APLO Legtöbb Szeműnk magasan 'ólsripitvalla méjns elsejei felajánlását Közöljük a PKKV autóbusz/árai nyári menetrendjét Utak, kultúrházak, új családi otthonok, iskolák épülnek Baranyában vn. évfolyam, 103. szám ARA 50 FILLÉR PÉNTEK. 1950 MÁJUS 5 ÖTÉVES TERVÜNK ELSŐ GYŐZELME tiabb milliók írfák alá a békefelhívást (B- *T.) Egy héttel ezelőtt jelent meg a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának jelentése a szovjet népgazdaság 1950 első negyedévi eredményeiről. Tegnap pedig megjelent az Országos Tervhivatal jelentése, mely ötéves tervünk első évnegyedének eredményeit hozza nyilvánosságra. Ezeknek a jelentéseknek, most a békeharc egyre élesedő szakaszában rendkívüli jelentőségük van. Ezeknek a jelentéseknek minden sora egy-egy csapást jelent az • imperialistáknak, hisz ezek a jelentések a béketábor erőinek hatalmas arányú növekedéséről, izmosodásáról számolnak be. A most közzé tett jelentés azt bizonyítja, hogy mi is napról- napra erősítjük a béke táborát, hogy fejlesztjük népgazdaságunkat s hogy nálunk is nap mint nap egy-egy újabb csapást mérnek a dolgozók az imperialistákra, hogy mi is szorosan felzárkózunk a békefrontot vezető nagy Szovjetunió mellé, nemcsak abban, hogy fokozzuk a békealáírások millióival a békéért, folyó harcot, hanem azzal ■ is, hogy fejlesztjük, erősítjük országunkat. Miről számol már most részletesebben be a béketábor magyar frontul jártak jelentése? Beszámol mindenek előtt arról, hogy hatalmas fejlődést értünk el ötéves tervünk első negyedévében. Arról, hogy Pártunk vezetésével Pépünk lelkesen dolgozik az ötéves terv megvalósításán, sőt a terv túlteljesítésén, hisz amint a jelentésből ki- túnik iparunk előirányzatát a há- \ rom eltelt hónap alatt 108.5 szá- I zalékra teljesítette. Az ipari termelés hatalmas arányú növekedéséről ad számot a Tervhivatal jelentése. A közzétett adatok szerint gyáriparunk termelése az 1949. évi első negyedévhez viszonyítva 47.4 százalékkal emelkedett, azaz egy év alatt csaknem felével nőtt meg. Bebizonyítja a jelentés azt is, hogy jó úton járunk. Hogy iparunk további fejlesztését, mező- gazdaságunk szocialista fejlesztése alapjainak biztosítását, országunk függetlenségét és biztonságát tekintjük a legfontosabb feladatnak és ennek megfelelően — amint a jelentés is mondja — „az iparon belül a nehézipar fejlődése a könnyűiparhoz viszonyítva erőteli jesebb ütemű volt". Ugyanakkor azonban azt is bebizonyítja a jelentés, bogy az egyre emelkedő életszínvonalnak megfelelően nem hanyagoljuk el a' dolgozóknak a fogyasztásig cikkekkel való ellátását^ sKn, hisz a jelentésből az is kitűnik, hogy például ruházati iparunk termelése egy év alatt több, mint kétszeresére emelkedett. Két jellemző szám bizonyítja a jelentésben többek közt azt, hogy milyen hatalmas méretekben’siet a munkásosztály a dolgozó parasztság segítségére, hogy milyen rendkívüli támogátást nyújt a dolgozó parasztságnak a nagyobb termés- eredményekért vívott harcában, a nagyüzemi társas gazdálkodás kifejlesztésében. A jelentés ugyan- , >is beszámol arról, hogy az ötéves í terv első negyedében traktorból 190.8, szuperfoszfátból 232.2 százalékát gyártottuk az előző év 'megfelelő évnegyede termelésének. Beszámol a jelentés arról is, ihogy nálunk egyre szebb, egyre jobb lesz az élet, hogy eltűnnek még a nyomai is a kapitalizmus borzalmas velejárójának, a munkanélküliségnek. „1950 első évnegyedében az iparban és az épitka- ■'tétekben foglalkoztatottak száma ,27.000 fővel emelkedett“ — mondja a jelentés. De nemcsak az alkalmazottak száma nőtt meg. 1950 január 1-tö! rövid három hónap alatt 7.7 százalékkal emelkedett a gyáriparban kifizetett átlagos órabér is. Ugyanakkor — amint azt a jelentés is közli — a létfenntartási költségek változatlanok maradtak, tehát három hónap alatt 7.7 százalékkal nőtt a gyáriparban foglalkoztatott dolgozók életszínvonala. Mezőgazdasági vonalon is rendkívül biztató az a kép, mely a jelentésből elénk tárul. „A tavaszi vetési munkák sikeresen, tervsze- rint folynak és befejezésükhöz közelednek" állapítja meg a közölt adatok alapján a jelentés. Ugyanakkor képet kapunk a mezőgazdaság szocialista szektorainak az utóbbi időben elért fejlődéséről is. Állami gazdaságaink területe eszerint ma már az egész szántóterület 4.5, termelőcsoportjaink területe .pedig 4%-át teszi ki. Összes szántóterületeinknek tehát már csaknem egy tizedén szocialista, nagyüzemű gazdálkodás folyik! Hasonló arányú fejlődésről számol be a jelentés a közlekedés és a kereskedelem terén is, melyeknek forgalma nagymértékben megemelkedett az előző év első negyedéhez viszonyítva. Ezek közt az adatok közt is számos olyan van, melyek dolgozó népünk fokózódó jólétét bizonyítják, hisz — hogy csak egyet említsünk — a 27.9 százalékkal megnövekedett számú távbeszélő előfizetők között ma már nagy számban vannak munkások is és a telefcn egyre inkább a dolgozók idejét kíméli, kényelmét szolgálja. Ugyancsak a dolgozók jólétét, megnövekedett vásárlóerejét bizonyítja a kereskedelem forgalmának nagyarányú, az előirányzatot 10 százalékkal meghaladó emelkedése. A Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának jelentése és a fenti számok mindennél élesebben mutatják azt a hatalmas fölényt, amit a Szovjetunió és a népi demokráciák tervgazdálkodása jelent a kapitalista országok anarchikus, váls: g felé rohanó gazdaságával szemben. Míg ugyanis a Szovjetunió és a népi demokráciák, köztük hazánk — amint a mostani jelentés is bízoyítja — hatalmas fejlődést érnek el a népgazdaság minden agában, addig a hangadó impti i < ,,ta ország. az USA ipari termelésének színvonala 1948 októberétől 1949 októberéig 22 százalékkal esett — amint azt Malenkov elvíárs, az Októberi Forradalom 32. évfordulóján elmondott emlékezetes beszédében hivatalos adatokra támaszkodva megállapította. Ennek a ,,fejlődésnek" azóta bekövetkezett számos adatát lehetne idézni. Még rosszabbul festene azonban az összehasonlítás, ha a marshallizált országok viszonylatában tennénk meg. Hisz a Tervhivatal jelentésével egyidejűleg — mely nálunk az ipar hatalmas fejlődéséről számol be — jelentették az újságok, hogy a francia nemzetgyűlés megszavazta a francia repülőgépgyárak leszerelését. A népgazdaság hatalmas arányú fejlődése a Szovjetunióban és a népi demokráciákban, 22 százalékos csökkenés egy év alatt Amerikában, gyárak leszerelése, munkások elbocsátása a marshallizált országokban A dolgozó tömegek életszínvonalának emelkedése az egyik oldalon — a tömegek nyomorának, a munkanélküliek számának emelkedése a másikon. Mindezeknél kedvezőtlenebb képet csak az árulók hatalmában A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága 62 ország kormányához felhívást intézett az atomfegyver eltiltására Varsói jelentés szerint a stockholmi békekongreaszus határozata nagy visszhangra talált a lengyel nép széle? tömegeiben. Az ország városaiban és falvaiban szakadatlanul folyilk a bé- kebizo tíágok alakítása . Az írók csaknem teljes számban kifejezésre jultaWák aláírásukkal, hogy támogatják az atombomba betiltását követő határozató!. A békeívek aláírói között vannak a lengyel tanítóik, a vidékii szocialista szervezetek vezelői és a hazafias érzelmű lcn- gvel papság tagjai. A lengyel vöröskereszt központi bizottsága határozati javaslatban juttatja kifejezésre csatlakozását a béke. mozgalomhoz. Berlin,; jelentés szerint a felhívás é’énk visszhangra talált a Német Demokratikus -Köztársaság népe körében is. Már az aláírásgyűjtés első napján sok községben az egész lakosság aláírta a felhívást. Május 2-án délig Szászanha’.tnak löbb mini kétmillió lakosa szavazott az atomfegyver betiltására. Szászországban má:us elseje ostéig a lakosságnak több mint 30 százaléka írta alá az állandó bizottság felhívását és jelentette ki. hogy határozott. kompromisszum nélküli harcot folytai a világbékéért. A berlini sajtó adatai szerint É?zakrajna—westfalin tizenhét városában és köz-égében 190.000 aláírási gyűjtöttek az atomfegyver betiUisá: követelő felhívás alá. Párisi jelentés szerint az atombomba betiltását követelő mozgalom egységes akcióra készteti a legkülönfélébb nézetű embereket a francia társadalom minden rétegében. A Paris, melletti Rcnault-gyár munkásai már megkezdték az aláírások gyűjtését. A lelkes akció alig néhány óra a iáit 12.000 aláírási gyűjtött össze. A vasul ások zakízervezete 350 ezer példányban osztotta szét a felhívást, amelynek aláírására tagjai kötelezték magukat. Pierre Dabray ismert katolikus Író kijelentette, hogy a katolikusok * stockholmi felhívás mellett foglalnak állást. A katolikusok a többi igaz franciával vállvetve, lelkeaen fognak küzdeni azért- hogy a stockholmi felhívási milliók írják alá. Genfi jelentés szerint a Vöröskereszt Nemzetközi Bizo^-ága a genfi egyezmények 62 aláíró államának kormányához felhívást intézett, amelyben az atomfegyver és más iömegpuszlító eszközök eltiltását kívánják. Sanghaj! jelenlés szerint a májú« ckejei ünnepségen megalakult a jang- haji béfrebizotl.ág. A gyűlésen jelenlevő 2.500 küldött aláírta az a om- fegyver eltiltásáról szótó felhívás!. Telavivi jelentés szerint az Izraeli Kommunista Párt vezetésével az arab lakosság Názáre’ben május elsején hatalmas tüntetést rendezeíl. A 'ün- tclök je'szavai és feliralai a béke védelmé • a nemzetközi munkásegység megőrzését hirdették. Hangosan cl'ei- !ék Sztálini és a Szovjetuniót. Hatalmas tömegtüntetésen követelte Paris népe Joliot Curie visszahelyezését A magyar műszaki és természettudományi dolgozók tiltakozása Curie eltávolítása miatt Párisi jelentés szerint a zsúfolásig megtelt Mutualite palotában Paris dolgozóinak hatalmas tömege követelte Joliot Curie visszahelyezését tisztségébe. Az emelvényen óriást betűkkel az a szöveg volt olvasható, melynek hangoztatásáért a reakció annakidején megkezdte hadjáratát Joliot Curie ellen: ,-Ha a holnap azt követeli tőlünk, hogy a háborúért kezdjünk dolgozni, s gyártsunk atombombát, azt feleijük; Nem!" A nagygyűlésen Yves Farge elnökölt és a beérkezett sokezer tiltakozásból felolvasott néhány szolidaritási nyi lalkozaiot, melyet a különféle szakmákban dolgozók francia munkások küldöttek, Roger Garaudy professzor, a Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja tartott nagy beszédet. Joliot Curie elmozdítása Franciaország gleischachtolásának állomása, országukat mindjobban Jpeillesz- tik az amerikai imperialisták, támadó terveibe. Joliot Curiet azért sújtották te, mert nem akarta tudását a háború szolgálatába állítani Akik menesztették, ezzel bevallották, hogy a háborút készítik elő A Francia Kommunista Párt felszólítja a franciákat, milliószámra írják alá a stockholmi fölhívást — mondotta Garaudy profesz- szor. Utána a francia szellemi élet számos kiválósága követelte Joliot Curie visszahelyezését tisztségébe, és szállt síkra az atomfegyver betiltása mellett. A rendkívül lelkes tömeggyűlés befejezése után Paris népe még hosz- szasan tüntetett az utcákon Joliot Curie visszahívásáért. A Sorbonne diákjai tömeggyűlést rendeztek Joliot Curie mellett a diáknegyed utcáin, A Magyar Műszaki és Természettudományos Egyesületek ■ Szövetsége táv iratot intézett a Műszaki Világszövetséghez :A Magyar Műszaki és Természettudományos Egyesületek Szövetsége a tagjai sorában lévő 12.00(1 tudományos és műszaki dolgozó nevében « legmélyebb felháborodásának és tiltakozásának ad kifejezést a francia kormány intézkedésével szemben, amellyel Joliot Curie eddigi, * béke, az emberi haladás és kulturális felemelkedés cé'- jait szolgáló tevékenységének nagyszerű eredményeit az amerikai imps- rializanus háborút előkészítő, gaz ler- veinek a szolgálatába akarja állítani A Magyar Műszaki és Természettudományos Egyesületek Szövetsége, felhívja a világszövetség központi vezteösé- gét, hogy szólítson fel hasonló tiltakozásra valamennyi társegyesületel. Tito láncszem az amerikai támaszpont-politikában — írja a Daily Worker A Daily Worker „Tito a hiányzó láncszem“ című cikkében megállapítja. hogy a Délkelet-európa feletti uralom döntő fontosságú a Szovjetunió elleni háború« tervekben, amelyek most Washingtonban és Londonban készülnek. Hitler 1941-ben bekebelezte Jugoszláviát és Görögorszagot « birtokába vette Romániát- Magyarországot ée Bulgáriát. Az angol-amerikai csoport vezérkari főnökei buzgón tanulmányozzák az. 1941. év tanulságait. Ok is szilárd tá. rnaszpontokat akarnak kiépíteni Dél- kolct-európában, ahonnan a népi demokráciák és a Szovjetunió előzőn- lését kezdhetnék meg. Tito, akiről a Rajk-perhen kidé- ‘ rült, hogy angol-amerikai ügynök, most a görög kormány vértől csepegő kesét szorongatja. Tito szemérmetlenül bevallotta, hogy állítólag« „szocializmusa" politikailag, pénzügyileg és gazdaságilag egyaránt a nyugati imperialistáktól függ. Nem kétséges többé, hogy Tito Jugoszláviát ós az úgynevezett Jugoszláv Kommunista Pártot az angolamerikaiak táborába vezette át é» országát az amerikai imperialistáknak adta el, mint nyersanyagforrást, kiviteli piacot és katonai támpontot. Hogy ezt háborítatlanul megvalóoit- ha?sa, rémuralmat szervezett az iga»l kommunisták ellen. tartott, fasiszta bitangoktól végső nyomorúságba taszított jugoszá- viai helyzet nyújt. A Tervhivatal jelentése beszámol arról, hogy dolgozó parasztságunk tervszerűen teljesíti a vetéstervet. Pár nappal ezelőtti jelentések pedig arról adtak számot, hogy Jugoszláviában katasztrofális kudarcba fulladt a tavaszi vetésterv, azután, hogy az elmúlt évben 500.000 hektárnyi terület maradt bevetetlen s ho<?v az ősszel a mélyszántást mindössze 10 százalékban végezték el. Kell-e mindezeknél élénkebb bizonyíték arra, hogy a Szovjetuniónak, a népi demokráciáknak életelemük a béke, hogy a béke nekünk építést, fejlődést, jólétet jeleni? S ezt az építést, fejlődést, egyre fokozódó jólétet kell megvédenünk .szolt ellen, akik a válságból egvetien kivezető útnak a háborút látják , s akik készek mindent elpusztítani rothadt uralmuk fenntartására. A békealáírások hatalmas sikere bebizonyította, hogy népünk kész megvédeni az építést, hatalmas iramú fejlődésünket, szépülő, egyre boldogabb élelünket. S az elkövetkező negyedévek jelentései azt is be fogják bizonyítani, bogy készek vagyunk nemcsak aláírásokkal, hanem még fokozottabb, még eredményesebb munkával is harcolni mindezért.
