Dunántúli Napló, 1950. május (7. évfolyam, 101-124. szám)
1950-05-20 / 116. szám
1950 MÁJUS 20 HRPLÖ 5 Takarékossági mozgalom, amelyről a szakszervezeti titkár semmit sem rúd Adjanak nagyobb segítséget a Pécsi Bőrgyárban Lídia Korabelnyikova követőinek A szovjet nép győzelmi napjaiban, a választások alkalmával egy moszkvai gyárban új, nagyszerű kezdeményezés indult el. A komszpmolis- ta-brigád legkiválóbb tagja, Lidia Korabelnyikova elhatározta, hogy brigádjával 25 napon át úgy takarékoskodnak az anyagokkal, hogy a 26-ih napon teljes egészében a megtakarítóit anyaggal dolgoznak, aznap nem vételeznek semmit a raktárból. Az elindított mozgalomhoz csatlakozott a műhely, azután az egész gyár. ne a hír tfiljntotí a/, ii/.cm falain. A Komszomol Központi Bizottsága felhívással fordult az ipari vállalatok komszomol bizottságaihoz, hogy kövessék Lidia Korabelnyikova és brigádja példáját. A felhívás nem maradt eredménytelen. A moszkvai villanvlámpa-gyár- ban -a Znebiscsev szerelő-brigád elhatározta. hogy minden hónapban a selejt csökkentésével, a termelés emelésével elérik: egy nap csalt megtakarított anyaggal dolgoznak. A példát követték a harkovi 5. számú cipőüzem sztahánovista szabászai: Antipenko. Debreszkok és Buvireva, akik minden hónapban egy napon szintén megtakarított anyaggal dolgoznak. A kisinyevi cipőgyár még nagyobb #úba vágta a fejszéjét, a présműhely dolgozói elhatározták, hogy két napon át dolgoznak megtakarított anyagból. Sokszázezer rubelt takarítanak meg ezek a munkások a szocialista államnak, saját maguknak. De mint ahogyan a szovjet nép egyetlen eredményét, s az eredmény eléréséhez vezető utat sem tartja titokban, elindult a Lídia Korabelnyikova mozgalom a határon túl, a baráti demokratikus országok dolgozóihoz is. Lelkes Srümniei íoraáták e, magyar dolgozók is. S ez az öröm ítbból a tudatból fakad, hogy minden megtakarított forint, mincton párral több cipő a do><l"'-^k magasabb életszínvonalát segíti elő a mi országunkban is. Több mint ogv hónappal, ezelőtt Ipsatlakozott a Pécsi Bőrgyár a Koc rabelnyikova-mozgalomhoz. Vállalták: egy év alatt annyi segédanyagot takaraíinak meg, hogy tíz napon át tudnak ezzel dolgozni. Ezzel megközelítették a havi egy megtakarított napot. Minden terv azonban annyit ér. amennyit megvalósítunk belőle. Különösen áll ez a felajánlásokra. Megnéztük hát, hogyan áll most a Korabelnyikova-mozgaioín, milyen eredményeket értek el idáig, milyen módszerekkel, mit lehet tapasztalat- csereképpen átadni a másik üzemeknek. De ezeket az adatokat megszerezni nem olyan könnyű dolog. Hogy is lehetne az, amikor a szakszervezeti titkár, Storez Ferenc elvtárs, aki azelőtt versenvfelolös volt, még csak nem is tud róla, hogy van ilyen mozgalom a gyárban. Vájjon, hogy segítheti akkor az OB ezt a versenyt és hogyan népszerűsíti az elért eredményeket? Sehogy. De nem nagyon gyakorolja az irányítást és ellenőrzést a párttitkár elvtárs sem. Eltelt egy hónap, de nem néztek utána; hogyan tartja a Bőrgyár adott szavát. Pedig elméletileg megtanulta Milkovics elvtárs is. hogy a határozatok. feladatok végrehajtását, nem az utolsó napon kell ellenőrizni, akkor. annkor már jelentést kell küldeni róla, hanem az első perctől kezdve. A dolgok nem mennek maguktól. A versenyt viszik a dolgozók, de a lendület, a verseny fokozására mindig ott kell lenni a szak- szervezet segítségének, a Párt tudatosító munkájának, irányításának és ellenőrzésének. . A vállalatvezető, Péterfia elvtársiul is két-három versenyt megtár gyalunk. míg végre sikerül valóban a gyárban elindított Kornbelnyikova- mozgalomhoz elérni. Eredmények a fenti hiányosságok ellenére is vannak. A dolgozók az üzemben, minden üzemrészben megértették mit jelent számukra a takarékosság. A színes birkásban az eddig kárbaveszett festéket most az iszta! bőrre! való letörlésével megtakarítják. a Mankos műhelyben úgy zsírozzák az anyagot, hogy egymás fölött kenik be, így az asztalra semmi sem kerül a zsíranyagból, s ezzel is jelentős megtakarítást, érnek el. A géptaszítóknál a bőrből ki verődött zsirnyagot leszedik és újra f -'használják más bőrök kenéséhez. És lehetne még sorolni azt a számtalan ötletes kezdeményezést, amivel a Bőrgyár dolgozói arra törekednek, hogy vállalásukat teljesíteni is tudják. De ez az eredmény még nagyobb lenne, ha a nyilvánosság felhasználásával, a jutalmazásoknál történt figyelembevétellel. a takarékosságban szép teljesítményt elérő dolgozók és munkamódszereinek népszerűsítésével az VB és a pártszervezet jelentősen hozzájárulna a mozgalom megerősödéséhez. Oe van más fanu’ságn !s szántunkra a Bőrgyárban elindított Korabelnyikova-mozgalomnak: az, hogy nem kapcsolódtak a baranyai és a pécsi üzemek kellő mértékben ehhez a mozgalomhoz. Kém csatlakozott például a Hamerli kesztyűgyár. — a párttitkár elvtársnő nem is tud, nem is hallott még erről a mozgalomról — pedig náluk már folyik egyfajta takarékossági verseny. De a hiányosság az. hogy nincsen kitűzött céljuk. Takarékoskodnak, mindenki saját belátása szerint és ebben versenyeznek is. De ha például a szabászok elhatároznák, hogy mi pedig egy nanon át megtakarított anyagból termelünk, minden bizonnyal nagyobb lenne az eredmény. A kitűzött cél az. ami csodálatos tettekre tesz képesség minden dolgozót. És ez áll nemcsak a nagv feladatokra, áll ez a mi életünk minden területén, minden kicsi és nagy feladatnál. • S nrni csak ;» ■lamrrli K«*sz*víí- Sjárra vár Lidia Korabelnyikova mozgalmának követése, sorakozzanak fel többi gyáraink is Baranyában Somogybán. Tolnában egyaránt. Mert a lehetőség meg van. Csak akarat kell hozzá és az. Iiogv a Korabelnyi- kova-mozgalom kibontakozásánál se legyenek ..speciális“ helyek, ahol a nagyszerű knmszomolisfa szép példáját ..speciális“ okokra hivatkozva nem követi!-. Mert takarékoskodni mindenütt lehet! A Zso'nay-gyárban éppúgy, mint a kaposvári cukorgyárban. vagy a bonyhádi cipőgyárban. AEOl A MATAR BÍCSERI ■Sa’Xv^'^ jfrilÉiifcíi1 Pjotr Kubán kolhozparaszt és családja A Szovjetunióban a kolhozparasztok életnívója egyre jobban megközelíti a városiakét. így tűnik el a falu és a város közti különbség. A konyhán látszik a jómód, az asztalon fehér abrosz, az ajtót» függöny. a pártszervezet, a népneveik, a i ifeleiisi ji munkáját ünnepélyes és emlékezetes nap I volt az, amikor a somogyhárságyi körjegyzőség községeinek küldöttei ' összejöttek a somogyhárságvi jegy- zőségen. A helybeliek, a somogy- bárságyiak már várták őket élükön Bíró Józseffel, az akkori pártlitkár- ral, Venicz Ferenc bíróval. Aztán megérkeztek a küldöttségek is. Először a vásárosbéczieké, aztán megjöttek a magyarlukafaiak is: Pru- r.eán János párttitkár. Navratil István DÉFOSZ-titkár, Czunya János. Magyarlukafa bírája. Akkor kötötte meg a versenyszerződést a három község küldöttsége. Aztán hazamentek és ... É* nekiláttak a munkához Különösen a magyarlukafaiak. Dolgoztak a népnevelők, járták a határt a dűlőfelelősök s nap mint nap szaporodott a vetés Magyarlukafán. Április 20-ra már a tengeri is el volt vetve .00 százalékban, 23-ára pedig legfeljebb Viktorák-pusztán akadtak egy páran, akiknek még nem volt főidben a tergerijük. — Elsőnek lettünk kész a vetéssel — állapította meg Pruneán elvtárs, meg Navratil István, mikor ezek is befejezték. — Megelőztük a hárságyiakat. meg a bécziekeí — mondták a jólvégzeít. munka örömével a népnevelők, a dűlóíelolösök, a község dolgozó pa- xasztjai. özek és az előtte való napok, amikor már látni lehetett, hogy a község határidő előtt fejezi be a vetést, bogy megelőzi versenytársait — j veszélyes napok voltak. Ezekben a | Népnevelőink munkáját segíti elő a NÉPNEVELŐ füzei olvasása napokban terjedt el nem egy községben, nem egy pártszervezetben a megelégedettség hangulata, melynek aztán az lett a következménve, hogy j ,,mindennel rendben vagyunk, a to- i vábbi munkák már mennek maquk- | tói," Nem ígv történi Magyarlukafán. Április 23. Még vannak egy néhá- i nyan, akik nem vetették el a ku- ; koricát. De este a párlhelyiségben ’ már gyülekeznek a népnevelők ! Tóth Lajos, Arany Imre, Marity ist- , vön, Kovács Károlyné. Kálazi La- , jós és a többi, a vetés során helvét | jól megállt népnevelő jön egvmás- I után. Pruneán elvtárs, a párttitkár í tart nekik beszámolót a növényápo- | lás fontosságáról. —- Minden kapálás, felér egy jó esővel minden kapálás 4—5 mázsa többlettermést jé- I lent például kukoricából — magya- | rázza a figyelő népnevelőknek. — A gyom az egyik legvesz.edel- [ mesebb ellenségünk. Harcolni kel! ellene, irtani, olt. ahol csak találjuk. — Annyit ér egy jó kapálás, mint egy eső. A gyom elszívja a nedvességet, a táplálékot a növénytől — magyarázzák már másnap a ma- gyarlukafai dolgozó parasztoknak Arany Imre, Szabó Sándor, Horeezki Sándorné, Kovács János, meg a többi népnevelők. Megindul a gabonák gyomtalanítása. megkezdik a napraforgó sara- bolást, a répa, krumpli saraoo'ását. 4 nónn^ve ok továhhra is do'goy.na*- . Felkeresik a dolgozó parasztokat, munkábamenet, munkából jövet mindig csatlakoznak három-négy dolgozó paraszthoz. Ott vannak mindenütt, ahol már hárman-négyen ösz- szejönnek. És kora reggeltől késő estig íolyik a felvilágosító munka A dűlőfelelősök járják a határt. Csütörtökönként jelentenek Navratil Istvánnak, a DÉFOSZ titkárának Navratil István megbeszéli a helv- zele! Pruneán elvtárssa!-. Látni kell. hol van lemaradás, oda kelt küldeni erősítést népnevelőkből Az egész, mint egy jói szervezett, komoly ütközet. úgy zajlik. Talán ez adta Maries Istvánnak is az őrletet ahhoz, hogV feltérképezze az ellenőrzése alatt álló dűlőt. O készített ugyanis először térképet a dűlőjéről berajzolva minden parcellát, beírva kié és hogy mi van bele vetve. Ellenőrzéskor csak bele kell rajzolni a jelet a megfelelő parcellába: áttekinthetően, pontosan látja, hogy áll a dűlője, kinél, miből van lemaradás. Persze van a harcnak komolyabb formája is. Ott van Szabadkai* János 22 holdja van. sokakat meg-is téveszt ez és azt mondják rá: nem kulák Pedig az. hisz állandóan másokkal dolgoztai, maga meg esak spekulál Míg zsírgyüjlö volt. folyton feketézell a zsírral és a munkásait is pár deka zsírral tizede ki, amikor nem leheteti még kapni. A dülőfelelősöket azonban nem tévesztene meá a 22 hold — Kill'1* t'V. a lav rhól — mondták. Kimutatta a foga fehérjét akkor is, amikor egyszer Rákosi elvtúrs beszélt. Neki van egyedül1 rádiója a faluban, ott akarlak meghallgatni a falu dolgozói Rákosi elvfárs szavait. Nem sikerült, mert Szabadkai elrontotta a rádiót. Az ilyentől minden kitelik. S valóban. Szabadkai minden munkát megkísérelt elodázni Nem sikerült neki. Nap, mint nap ellenőrizték. Rászorították, hogy ö is elvégezze a munkát S ma Magyarlukafa egyike a megye legjobban álló községeinek Az eddigi növényápolási munkákat, a tavaszi gabonák gyomtalanítását, a cukorrépa sarabolást, burgonya, napraforgó kapálást 98 százalékban elvégezték a község dolgozó parasztjai s a répa egyelés is megvan már több, mint 50 százalékban. A halárban mindenféle gyomtól megtisztított dúsan zöldelő vetések, bő ígérettel dicsérik a pártszervezet, a népnevelők. a dülöfelelősök ]ó munkáját. Pjotr Ruban és családja az asztalnál ülnek. Csupa megelégedett ara, derűs mosoly, jövőbe vetett sziklaszílárd hit sugárzik a képről. A kolhozparaszt leányai Jelizaveta és Natalja villanyvasalóval, p» varrógéppel végzik otthoni munkájukat Ötéves .tervünk folyamán tizenkétezer pedagógusra és többez Június 10-e és 25-e között tartják meg az idei tanévben az érettségi vizsgálatokat. Az egyetemek tárt kapukkal várják a dolgozók gyermekeit, köztük, a jövö tanárait, orvosait, gyógyszerészéi! és jogászait. ötéves tervünk folyamán tizenkétezer új pedagógusra van szükség. A budapesti tudományegyetem bölcsészeti' karán a magyar—történelem, történelem—filozófia, magyar —latin, magyar—francia, magyar— angol, magyar—német, magyar—román. magyar—szlovák, magyar— szerb—horVát, történelem—földrajzszakos. Szegeden és Debrecnben a magyar—történelem, magyar —latin és történelem—földrajz-szakos tanárokat képezik ki. A .budapesti bölcsészeti kar múzeolögiai. könyvtárosi és levéltárosi szakán a múzeumok, könyvtárak és levéltárak lövendő tudományos tisztviselői tanulnak. A budapesti, Szegedi és debreceni tudományegyetemek természettudoj orvodra van szükség mányi karairól a matematika—fizika, fizika—kémia, biológia—kémia és biológia—földrajz-szakos tanárok kerülnek ki. Az. új egészségügyi intézmények ezer és ezer új orvost .várnak s azok a fiatalok, akik a dolgozó nép egészségének védelmét.vá- lasztják élethivatásuknak, a budapesti, pécsi, szegedi.' debreceni egyetemek orvosi fakultásaira iratkozhatnak be. A jog- és közigazgatásíudománvi karokról szakképzett bírák és ügyészek kerülnek ki. akik a dolgozó nép érdekeit az igazságszolgáltatás területén szolgálják. A budapesti, a szegedi és a pécsi jog-, és' köziqaz- 'gatástudományi karokon négyé,vgs tanulmányi idő után kapnak a hallgatók oklevelet, amelynek megszerzése után az igazságügyi és közigazgatási apparátusban, valamint a tergvazdálkodás különböző szerveinél helyezkedhetnek majd el.
