Dunántúli Napló, 1950. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1950-05-20 / 116. szám

mo május 20 N Í5 P h O 3 Sopianában fiatalnak-öregnek egyaránt szívügye egyesítő kongresszus „Az üzemi pártszervezetek fordítsanak külön figyelmet a munkésifjúság bekapcsolására a szocialista munkaversenybe, az ifjúmunkás egyéni versenyzők számának emelésére, az új ifjú­sági brigádok megszervezésére.“ (Az MDP Központi Vezetőségé­nek a pártbizottságokhoz inté­zet“.1 leveléből.) Megteremteni a Párthoz tartozó egységes ifjúsági szövetséget. Ez most n? feladata minden becsületes magyar ifjúmunkásnak. Az élet kü­lönböző területén úgy a munkában, mint a tanulásban folyik a harc az egység megteremtéséért. Az ipari fia­talok éppúgy, mint a dolgozó pa­raszt-fiatalok, vagy a tanulóifjúság, együtt dolgoznak a kitűzött nagy cél megvalósításáért. Ajk üzemekben lelkesem folyik a harc: „Többtermeléssel az ifjúsági egység- árt!" A Sopiana gépgyár ifjúmunkásai egyéni és brigádversenyben dolgoz­nak. A munkapadok fölött ott van­nak a felajánlási lapok. Ifjúmunká­saink azért dolgoznak, hogy elnyer­jék a Párt bizalmát, hogy megte­remthessék a Párt elsőszámú segéd- csapatát. Az elmúlt öt év tapaszta­lataiból sokat tanultak fiataljaink. Az ifjúmunkások nagy része szemi­náriumokon keresztül megismerke­dett a. marxi-lenini elmélettel s így közelebb kerültek a Párthoz és nagy példaképünkhöz, a hős lenini Kojn- szomolhoz. Kanizsai György, a Sopiana gép­gyár párttitkárhelyettese maga is se­gített az ifjúmunkásoknak felajánlási munkájukban. Az üzemi pártszerve­zet idejében felismerte az ifjúság kérdésének fontosságát. Igv a párt­napon első napirendi pont volt az ifjúság kérdése és a párfvezefőség alaposan megtárgyalta az ifjúság problémáit, feladatait. Minden pártvezetőségi gyűlésen a SZIT-titkár is résztvesz. A munka összhangjának az eredmé­nye az lett, hogy az ifjúság még kö­zelebb került a Párthoz, de közelebb kerültek az elvtársak is az ifikhez. Ez abban is megmutatkozik, hogy az if­júsági egyesítő kongresszusra munka­felajánlást tettek. Ők is alátámaszt­ják munkájukkal az ifjúsági egység megteremtését- Andik Dezsöné eszter­gályos átképző® felajánlotta, hogy a 200 százalékos teljesítését 10 száza­lékkal növeli. Dudás György 170 szá­zalékról 175 százalékra, Bálint János 130 százalékról 135 százalékra emeli teljesítményét az ifjúsági kongresszus­ra. A műszaki dolgozók közül is tettek felajánlást az ifjúsági egység megte­remtéséért. Braun Adam műszaki míi- heívmester. Tóth Zoltán és Mecseki g APOLLO Színes, zenés, táncos, filmvígjáték. 2 1-éííi szovjet Y&SC5ST Előadások héíköznap: 5, '/tő, VslO EJUÄSMIÄ 21-éiü KALANDOS! IZGALMAS! íengerészbecsiilet A szovjet filmgyártás remekel Előadások fél 5. fél 7. fél 9 ltot 2l-éig FÄ&LYÄ Magyar—Szovjet Barátság Hó­napja. — Uráli bányász újítók. Kis katona. — Rcsamunda baléit Magyar és Szovjet híradó, előadáson 5. tél 7 és 3-kor, i/asar. nap d.e. 10 és fél 12 érakor is. ÖL Szombat és vasárnap S ifjúsági matiné. S3 Volt egyszer egy kislány Í5 Bájos kis történ®: m 9 70 filléres egységár a Előadások: délelőtt 8, 10-kor JS Ferenc elhatározta, hogy az üzemben 2460 forintos megtakarítást érnek el az ifjúsági kongresszusig. Hopp Ferenc SZIT-titkár munka- padja felett is ott függ a felajánlási iap. Rajta van a köztársasági címer és Rákosi elvtárs arcképe tekint le róla. ,.A Párt zászlaja alatt a Komszomol példáját követve szocialista munka­versennyel készülünk az ifjúsági szö­vetség kongresszusára•“ így szól a szö­veg. Alatta pedig a következő olvasható: Felajánlás: 180 százalék + 10 százalék.“ És a többi munka- padok felett is ... Ambrusics János 180 százalékról 190-re, Éva Béla lakatos 180-ról 190- re, Újvári Antal 200-ról 205 százalék­ra, Ipolyvölgyi Ferenc 170-ről 175-re, Szopka Mihály 165-ról 170-re emelik teljesítményüket az egységes ifjúsági gi kongresszusra. Alig van az üzemben ifjúmunkás, aki nem tett volna még felajánlást. Az ipari tanulók is munkában és ta­nulásban egyaránt szorgalmasabbak lettek. A tanulóiskolában tanulmányi felajánlást tettek. Haraszti Mária él­tanuló, esztergályos felajánlotta, hogy 6-7 tanulmányi eredményét hetes ren­dűre javítja és még nagyobb szorga­lommal fogja elsajátítani a szakmát. A Sopiana üzemi pártszervezete minden munkájában segíti az ifjúsá­got.. Az ifjúság pedig lelkes munkával akarja kiharcolni a Párt bizalmát, s készül nagy feladataira. Új munkamódszerre! válaszolunk a háborús uszítóknak A békealáírások szerte az ország­ban befejeződtek, mindenütt megala­kultak a békebizottságok is. Uj, lel­kes erővel folytatják munkájukat a béke harcosai, erről beszél Ling I,ászló bőrgyári élmunkás alábbi le­vele is. „Újítással, minőségjavítással, szá­zalékemeléssel válaszolunk a hábo­rúra uszító imperialistáknak. Most, hogy tudjuk, hogy miénk a gyár, magunknak dolgozunk, én is több és jobb munkával válaszolok. Eddig 5 hordóban dolgoztam ki 50 mázsa bőrt, most egy. nagy triumph hordó­ban csinálom. Szakémeberek vélemé­nye az volt, hogy ezt nem lehet, megcsinálni, mert minőségromlást jelent. Ennek dacára a komplex­brigád elhatározta, hogy megvalósít­ja és ez sikerült is. Ma már dolgo­zom vele és sokkal jobb bőröket csinálok, mint azelőtt. Egyrészt anyagmegtakarítást is jelent és szá­zalékom is 180-ról 250 százalékra emelkedett.. A minőség pedig 100 szá­zalék. Mi megfogadtuk Rákosi elv­társ tanácsát, merészen újítunk és azon az úton vagyunk, hogy meg többet újítsunk, észszerűsitsünk. mer: így érjük el minél előbb a szocializ­must. Többet és jobbat termelj a kö­zösségért. Uj munkamódszerekkel, újításokkal, több és jobb termeléssel védjük meg a békét. Ezzel válaszo­lunk az imperialista kizsákmányolók- nak. Szabadság! Ling László börgyári élmunkás. A cukorrépa-vita összefoglalása Legközelebbi vitánk: Hogyan lehet etérni ^ 50 mázsás átlagot kukoricából Az idő rövidsége miatt a mai szá­munkban lezárjuk a cukorrépa-ter­meléssel kapcsolatban indított vitán­kat, hogy hamarosan megkezdhes­sük a tengeritermelés újabb vitáját. A cukorrépa-vita bár rövid ideig tartott, mégis igen értékes volt és az elhangzott hozászólások, kiegészítve az alábbi összefoglalóval, tisztázták a cukorrépatermeléssel, döntően a cukorrépa ápolásával kapcsolatos kérdéseket. Az alábbiakban közöljük Rosta Józsefnek, az ÁG csoportvezetőjé­nek, a cukorrépatermelés megye- szerte elismert szakemberének ösz- szefoglalóját: ; A 38x20 cm-es cukorrépavetés, me­lyet a hozzászólások felvetnek, he lyes. Ugyancsak helyes a vetés után azonnal bogárfogó árokkal kö­rülvenni a cukorrépatáblát, hogy a gyalogoló répabarkó abba beleesve könnyen összeszedhető és utána el­égethető legyen. Idamajor helyesen fogja fel, hogy szupcríoszlátot nem acl a kikelés után, de 20 kg pétisó adagoIása szükséges volna a sarabotó kapálás után, hogy a gyenge cukorrépa meg- ugorjon — erősebb legyen, hogy a barkó foga alól minél hamarább ki- nőjjön. A sorok alig hogy láthatók a sarabolást azonnal meg kell kez­deni. Ez a legelső és legsürgősebb tennivaló. A sarabolással gyomta- lanífjuk, konzerválunk, nedvességet szigetelő porhanyós réteget készí­tünk a talaj felszínén és ezáltal a talfl szellőzöltségét biztosítjuk. He­lyes volna — amit a hozzászólók nem veinek fel —, a sarabolás után azonnal lejáratni a cukorrépa-táb­lát vashengerrel. A vita során nem hangsúlyozták eléggé a bogárkár elleni védekezést. A cukorrépa-táblát állandóan szem­mel kell tartani, különösen a déli órákban, napsütéskor, -mert akkor lgerősebb a bogárjárás és ha az összeszedés nem. segít, rögtön per­metezéssel, porozással kell felvenni ellene a harcot. A ritkításig, egyelésig 1—2-szer sekélyen kapálni kell, tehát Idamajor ne ijedjen meg a püspökbólyi öt kapálástól, mert ezeket a sekély ka­pálásokat Deyl-kapákkal el lehel végezni. Idamajor ne tartson attól, hogy' a Püspökbóly által alkalma­zandó öt kaplás termelési költség­többlettel jár —, feltéve, ha Püspök­bóly a kapálásokat helyesen alkal­mazza —, mert. a többszöri kapá­lással elért termésiöbblcl értéke lé­nyegesen magasabb lesz a rálordí- tolt termelési költségnél. Idamajor a termelési költség csökkentését igen könnyen elérheti, ha kézikapálás he­lyett Deyl-kapát alkalmaz. Ha a cukorrépa kettő-három le­vélben van, rögtön egyelni, ritkítani kell. Ennek idejében való elvégzésé­től íügg az egész cukorrépa-termé­sük, mert ha a cukorrépa felnyur­gul. 20—30 mázsával kevesebb ter­mésünk lehet kát. holdanként. A ritkítás után hengerelni kell is­mét a cukorrépát fahengerrel, gyor­sabban tér így magához. Utána se­kélyen kapáljuk, itt lehet ismét a Devl-kapát használni, addig és any- nyiszor, ameddig a répában kárl nem teszünk. Helyes június hó folyamán meg­adni a mély kapálást, utána csak gazoló kapálások adhatók. Püspök- boly mélykapálás után már nem tud Deyt-kapázni — ebben igaza van Idamajornak. A 220 q-ás cukorrépatermés el­érése nem egy ördöngős valami, csak a jelszót mind a két fél tartsa be „a cukorrépának a kapa a min­dene'', de ezt helyesen és idejében alkalmazni kell, a 220 q-ás termés azé, amelyik ezt a legjobban magáé­vá teszi. Rosfa József Áll. Gazd. Közp. csop.- vezető Komócsin Zoltán elvtárs ma tartja előadását Komócsin Zoltán efvfárs, a Központi Vezetőség agifncióa-propüganda osztályának vezeíője ma défufán 5 órakor a Munkáskultúrházban elő­adási fnrf. Komócsin elvfárs előadása rendkívül jelenfős és időszerű fó­rnál ölel fel: a kommunista párfok harcát az osztályellenség szervezeti és ideológiai behatolása ellen. Párlszervezefeink vezjefőségi lagjai és • • középfokú párfokfafásban részfvevő elvfársak valamennyien részfvesznek az előadáson. HALLJUK PÉCSET! Hétfőn esfe negyed kilenctől tír, óráig közvetítik Pécs és Baranya rádióműsorát Hétfőn este Pécs és Baranya megye a rádión leeresztül ad szá­mot arról a hatalmas fejlődésről, amelyet a felszabadulás óta elért. Mintegy harci erejét mutatja be abban a küzdelemben, amely a béke védelméért és a szocializmus meg­valósításáért folyik itt a határ men­tén. Nagy segítség ez a közel két­órás rádióműsor osztályharcunkban a titoisták, a kulákok és a klerikális reakció elleni küzdelemben, mert minden idevágó kérdést élesen vet fel. N Szerepelnek ebben a műsorban a bánya dolgozói, ormánysági és dél­szláv dolgozó parasztok, az élüzem­mé lett Bőrgyár és a Zsolnay-gyár munkásai. Üzemi énekkarok, a dol­gozók zenekarai lépnek a mikrofon elé, államosított színházunk is sze­repel, helyi íróink, költőink, zené­szeink adják elő tudásuk legjavát. A műsort végigkiséri, hogy min­den eredményünket, politikai, gaz­dasági és kulturális sikereinket a Párt vezetésével vívtuk ki. A Párt­nak köszönhetjük most azt is, hogy a vidéki városok és megyék sajátos hangja megszólal a rádióban, külön büszkeség számunkra, hogy köztük elsőnek Pécs és Baranya megye. A hétfő esti rádióközvetífés, amelyet „Halljuk Pécset” címmel sugároz egynegyed kilenc órai kez­dettel a rádió, jelentős eseménye lesz a városnak és a megyének. A Pécsi Magasépítési iVF versenykihívása A Pécsi Magasépítési NV üzemgaz­dasági osztálya lapunkon keresztül ön­költségcsökkentési versenyre hívja ki valamennyi pécsi nemzeti vállalatot. Kérik mindazokat a nemzeti vállala­tokat. aiqeilyek a versenykihívást eifo- sn-dják. hogy vegyék fel az érintke­zést a Magasépítés üzemgazdasági osz­tályával, K versenyszerződés elkészí­tése majd itt történők. A megkötés végső határideje 1950. május 27-e. A Pécsi Magasépítési NV fizika' éj szellemi dolgozói már a legutóbbi ter­melési értekezletükön is kihangsúlyoz­ták, hogy komolyan készülnek az ön­költségcsökkentési versenyre és nem akarnak abban lemaradni. • Kijelölték a Szimagin és Kardos sakkmesterek elleni szimultán játékosait A pécsi sakkozók igen nagyszám­ban jelentkeztek a szimultánban való részvételre, és beosztásuk a rendezőség számára komoly gondot okozott. Sajnos nem volt lehetséges minden jelentkezőt be is osztani, de remé'hetőleg azok számára is komoly élményt jelent a szimultán végignézése, akik ez alkalommal mint játékosok nem vehetnek ab­ban részt. A demonstrációs táblá­kon az érdekesebb játszmákat ma­gyarázattal továbbítja a rendezőség a közönség számára. A résztvevők a következők: Szimagin szovjet mester szimultán ellenfelei: Palcsó László ralctárnok kiskor. NV, Till Antal irodai alk. kisker. NV, Weiss Károly boltvezető kiskor. NV, Lőcsei László boltvezető kisker. NV, Arnold J. munkás Nö­vényolaj NV, Wcmm József gépk. vez. Mezőg. Ig„ Eszéki József táv. piks. Posta, Fürtös N. főtörzsőrm. Honvédség, Csonka László r. szds. Rendőrség, Pétcrfalvi János bá­nyász M. szab., Móritz Sándor bá­nyász Pécsbányat., Benkő József bányász Bányáig., Szalánci Hajnal tanuló leánygimn., Berecki Péter ta­nuló Nagy L. gimn., Jäger László tanuló Nagy L. gimn., Vámos Péter tanuló úttörő Fürdő-u. á„ Szabó Ferenc festő Bőrgyár, Weller La­jos mks. Bőrgyár, Karádi Pál mér­nök Bőrgyár, Hajdú István jr. se­géd MÁV, Fajcsi László tanuló, dr. Vass Imre mérn. Erőműtelep Komló, Schultz György írnok Erőműtelep Komló, Péteri Zoltán joghallgató MEFESZ, Borbás Gyula dohánygy. alk. Dohánygyár. Kardos Ernő magyar sakkmester szimultánján résztvevő dolgozók: Bröszl Ferenc bolt. vez. Kiskeresk. NV, Pallós Endre titkár Kiskeresk. NV, Jánosi János számlázó Kis­keresk. ‘NV, Wirth Ferenc kcrcsk. segéd Kisjcercsk. NV, Matt János műsz. sgt. Posta, Dömötör N. al­hadnagy Honvédség, Tamási M. r. őrnagy Rendőrség, Huber Jenő dohánygy. alk. Dohánygyár, Grósz Antal bányász M.-szabolcs, Pig] Já­nos bányász Pécsbányat., Szkladá- nyi Ferenc gépk. vez. Uj'hegy, Fibeck Pál tűzoltó Növényolaj NV, Kamarás Klára tanuló Leánygimn., Vándor Ervin tanuló N. L. gimná­zium, Marton Antal tanuló N. L. gimnázium, Hukvári István tanuló úttörő Fürdő-u. 1., Szopf Lajos festő tan. Bőrgyár, Kádár Kálmán tímár Bőrgyár, Erdődi Gyula mks. Bőrgyár, Kun Dezső mozd. vez. MÁV, Pokorádi Géza vez. MÁV, Kovács Imre irodast. MÁV, Bere- mendi János ir. áll. elölj. MÁV., Vince Mihály raktárnok Kom'ó erő­műt., Szabó Lajos tűzoltó szaksz. Gyomirtó-nap Kozármíslenyben Érdekes — még soha nem látott — kép fogadta pénteken reggel a Kozármislenybe érkezőt. Végig a falun, minden ház előtt kapákkal, kaszákkal, acatolóvasakkal irtották a gyomot. Ki milyen erős volt, úgy fogta a munka nehezebbjét. Jutott belőle a kis úttörőknek és a nagyobb iskolás gyermekeknek is. Az úttö­rők kora reggel hangos énekszóval vonultak végig a falun és hívták munkába a lakókat. A vidám nóta­szóra már szerszámokkal felszerelve jöttek elő a házakból és mindjárt megkezdődött a munka. Először egy kicsit furcsa volt. amikor már a sa­ját háza előtt mindenki kiirtotta a gyomot, hogy az út szélén, az árok partján, a dűlöutak mentén is ők végzik a gyomtalanítást, de később annyira belejöttek, hogy már ver­senyben dolgoztak. Nemes versengés alakult ki a felnő!lek és az iskolá­sok között. Az iskolások be akarták bizonyi- táni, hogy ők is megértik a gyomir­tás jelentőségét, tudják, hogy minden kitépett gyom jobb termést, az álla­toknak kövérebb legelőt hoz. A het- ven-nyolcvan gyerek közül, akik az igazgatóval és a tanítónővel jöttek ki a legelőre gyomot irtani, elsőnek Baranyai Zolira szavaztak, amikor arról volt szó, hogy ki volt a leg­ügyesebb, a legfigyelmesebb és ki végezte a legszorgalmasabban a munkát. Baranyai Zoli, aki az isko­lában, a tanulásban is az elsők kö­zött van, itt is példát mutatott a többieknek szorgalmas, jó munkával. Hasonló jól végezte a munkáját Wolf Annuska is, aki mindannyiunk nevében mondta azt, hogy azért vég­zik szívesen a gyomtalanítást, hogy szebb legyen a községük, jobb le­gyen a termés és megjavuljon az állatok legelője. Hausch Józsika má­sodik osztályba jár és már „nagy" legény, mert ügyesen forgatja a ke­zében lévő kiskapát. ö is azt akar­ja, amit a többiek: kevesebb legyen a gyom, a tüske és több legyen a búza és a finom, fehér kenyér. Kiss Péter és Borbás János bácsi megelégedetten néznek körül. Meg- deresedett már a hajuk, de ilyet még nem láttak, ilyen dolog nem történt még a faluban, hogy minden­ki szinte egyemberként induljon harcba a gyomok ellen. — Sokat kiirtottunk ma a kárte­vő növények közül — szólal meg Péter bácsi. — Sokat ám — adja meg rá szom­szédja a választ, — de eztán jön még csak a java. Most, ha egy jó eső jön még, kibújnak a „szerbtüs­kék" és akkor azoknak kell „neki­menni." • — Majd szervezünk még ilyen gyomirtó napokat — mondja fele­letképpen Márton János községi bí­ró a beszélgetőknek. — Ki fogunk irtani minden gyomot a községünk­ből. — Hát az nagyon jó lesz — hagy­ták helyben a körülállók. — Mi mindig szívesen jövünk, akármikor hívnak bennünket. Közös érdekünk­ről van szó, arról, hogy megszaba­duljunk a gyomoktól és ezáltal ma­gasabb terméseredményt érjünk el.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom