Dunántúli Napló, 1950. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1950-05-19 / 115. szám

1950 MÁJUS 19

M A P L o

5

Lukács Mária brigádvezető jói tudja, hogy a Párt mit vár a fiataloktól

Lelkes fiatal tízezrek szívében talált visszhangra a szó:

„...eljött az ideje, hogy nálunk ' is meg kell teremteni azt az egységes szervezetet, amely a Szovjetunió Komszomoljához hasonlóan elősegíti az ifjúság szocialista nevelését és Pártunk utánpótlását az ifjúság köréből“

És Rákosi elvtárs bejelentése után lelkes fiatal tízezrek lendültek szocialista munkaversenybe, indították meg. a kongresszusi munkaversenyt . és indultak harcba a teljesen újlf- pusú ifjúsági szervezetért, a munkás, paraszt' és diákfiatalok megbonthatatlan szövetségéért. Ebbe a harcba, a Párt által vezetett, ifjúsági szervezetért indított csatába kapcsolódtak be az üzemi, városi, falusi és diákfiatalok és ebbe kapcsolódott be Lukács Mária is, a somogyhárságyi állami gazdaság legfiatalabb, de mégis legszorgalmasabb és legjobb brigádvezet öje. /

De nézzük C3ak meg Mária életét. Nézzük meg, mit takar az az öt esztendő, ami azóta telt el, hogy Mária is szembetalálkozott az első szovjet harcossal.

— Szegény gyermeknek születtem,

.— így kezdi, aztán

elmondja mind

az emlékeikéi,

a szomoníakat és a szépeket is. Csendes hangon mondja, hogy csak elemibe járhatott, hogy a kopott ruhára meg az elnyűtt fehér köténykére mennyire kellett vigyázni, mert az édesanyja is napszámba járt és kevés ideje maradt a ruhácskák rend- bentartására. j

Azután jött az utolsó iskóiaév, amikor el kellett búcsúznia az iskolától, a pajtásoktól, a könyvektől és mindentől, ami még a gyerekkorhoz fűzte. Tizenhét éves koráig cseléd volt és akkor jött az életébe a nagy változás. Felszabadultunk.

A felszabadulással pedig eljött Mária életébe mindaz, amiről addig csak álmodhatott. Persze nem jött hirtelen. Először csak beszélni hallott az új életről az édesapjától és más kommunistáktól. Hallott a Bolsevik Partról és a Bolsevik Párt leghűbb segítőiről, a komszomolcokról, hallott a fiatal, hősökről, megismerkedett az életükkel és — szeretett volna hozzájuk hasonlítani. Szeretett volna, olyanná lenni, mint Pasa Angelina, szeretett volna olyanná válni, mint sok más szovjet fiatal, akik a békés építés, a tervek végrehajtásáért indított küzdelemben az első sorokban haladtak.

Később meglátta azt, hogy kitárultak előtte a tanulás kapui.

Örömmel vett kezébe minden könyvet,, amelyből tanúihatott. Közben az állami gazdaság szorgalmas dolgozója lett és munkahelyén, künn a földeken, megpróbálta hasznosítani a tamdtakat.

Maga mellé vett egy-két elmaradó fiatalt, akik a többinél nehezebben értették meg, hogy mit jelent ma dolgozni, mit jelent

fiatalon, szabadon élni.

Együtt tanulták meg tőle a fiatalok a munka helyes módját és’azt, hogy kell a Komszomol példájára dolgozni, mit kell tenni, hogy elindulhat sunk a lenini Komszomol útján. Egy nap azután szólt neki Sipos elvtárs, a gazdaság vezetője, nem lenne-e kedve brigádvezető iskolára menni.

— Dehogynem! — ragyogott fel Mária szemé. Hiszen tanulhat, újra könyveket, füzteket vehet a kezébe és ha visszajön, tudását jól hasznosíthatja.

Négy hétre megy el. Valahova messze, jóformán nem is ismeri azt a vidéket. Nlévv hétig messze lesz a bugádtól, a_ munkától, fiatal társaitól es azoktól is, akiket ő vezetett a helyes útra, akiknek ő magvarázta meg, hogy 75—80 százalék 'helyett százon felül termelni mennyivel szebb dolog.

Mire visszajött, a somogyhárságyi állami gazdaság fiatal dolgozói ''s kongresszusi munkavereenyben á'l- tak. Hamar megtalálta köztük at helyét. Hiszen jól tudta, hogv miről van szó. Jól tudta, hogy a 'Párt mit vár a fiataloktól, jól tudta, hogy ke viény, szívós munkával kell megvívni a harcot az új szervezetért. Negyvenöt embert osztottak beu?. brigádjába, azokat, akiknek a legnagyobb szükségük volt a felvilágosító inunkára és arra, hogy valaki megfogja a kezükét és tanítsa, nevelje, oktassa őket, hogy átadja nékik mindazt, amit az iskolán és magánszorgalomból tanult. Kicsit nehezen ment clein- f,‘- de fülében- mindig ott csengett az; amit édesanyja mondott, amikor brigádvezető leit:

Nagy felelősség van a vállai- don. — Becsüld meg magad.

Olyasolt _ Zó járói; a |.f,« iM-!;zán ányról, aki egészen fialálón áldozta le! életét hazájáéit. Es sokszor, nagyon sokszor eszébe jutnak Zoja s/.a rai; amelyeket a kivégzése élőit mondott:

— Mi vagyunk még nagyon sokan! Bennünket többé nem tudnak eltörölni a főid színéről!

Most, az egységes szervezet megteremtése előtt különösen érzi, hogy neki R többi magyar fiatallal, sok sok Lukács Máriával

továibfo kel! Tiani Zójs ügyét.

Nem szavakkal, hanem tettekkel.

Úgy, hogy Mária brigádja a 125 Lukács Mária brigádvezetö most Erős kézzel vezeti őket, mind nagyol Balog Jánossal elindulnak a hetven hogy munkában is, tanulásban Is c kerüljön erőssé és szilárddá tenni ji

130 százalékos átlagot (nagyon rossz talajon) 150 százalékra emeli fel a kongresszusig, úgy, hogy a szemrná riumhallgatók számát újra felcmehK és a tanulnivágyó új jelentkezőkkel k: egészítik a létszámot, úgy, hogy a még elmaradókat egyénileg győzik meg úgy, .hogy a fiatalok is elfogadva a búnak kihívását 200 mázsás átlag kukoricatermésre, sokkal fokozottabban vesznek részt a munknversenvben és ezen keresztül a terv végrehajtásában

szorosabban fogja a fiatalok kezét bakat lépve előre. Gergely Vilmával százaléktól és úgy Jognak dolgozni hagyják messze o többieket, hogy si- vőnk alapját az ifjúsági szövetséget

Szerelik már a Sopianian a Élőszók iszteégét,

A SZOVJET FÚRÓGÉPET

Uj, hatalmas gép áll a pécsi So- piana nagyműhelyében- Egy horizontális fúrógép! a Sopiana új, nagyszerű kincse. Messziről indult el ide. Leningrádban készítették a Szverdlov gyár munkásai. Lelkes, boldog örömmel köszöntötték az üzem dolgozói, amikor megérkezett. Naponta elmennek mellette, nézik az orosz betűket, egyik-másikat meg is értik. És ha r.em is tudják elolvasni, megfejteni mindet: valamit nagyon-nagyon, szívük mélyéig megértettek: azt, hogy a Szovjetunió a felszabadulás óta egyetlen pillanatra meg nem szűnő baráti segítséggel áll mellettünk. Országunk, népünk mellett. Ennek bizonyítéka ez a több mint négy méter hosszú, modern gép is. Hozzásegíti majd a Sopiana gépgyárat ahhoz, hogy a minőségi munkát százszázalékig elvégezhessék, hogy könnyebben, gyorsabban dolgozzanak cs kevesebb fáradtsággal, mint eddig.

Valahol lieninsrádian szovjet emberek rakták össze ezt a gépet. S most minden csavarjával, minden kapcsolójóval, minden szerkezeiével a baráti szovjetnép kézfogását veheti át a Sopiana minden dolgozója.

Az egész gyár büszkén tekint reá. Helényi Miksa a mérnök szemével nézi. Azzal, hogy milyen nagy segítséget nyújt ez a munkájukhoz, ahhoz, hogy a Sopiana is az elsők között teljesítse majd tervét, ö sem ért minden szót, amit oroszul lát' rajta, de már sok szerkezeten biztosan jár a keze.

— Nagyszerű gép. És látszik rajta, hogy a szovjet szerszámgép-gyártás

más útakon jár, mint a többi szerszámgyárak. Nincs egyetlen csavar sem rajta, ami felesleges lenne, de maga a gép tökéletes, ha nincsenek is rajta seholsem fölösleges csiszolások, hajlítások — mondja Helényi mérnek.

Jcclít .Túzsoí clvlúrfoglalkozik a szerelésével. A MESZHAR1 küld majd szakértő elvtársat, aki az orosz nyelven írott utasításokat lefordítja, hogy pontosan lealapozzák a gépet és valóban a legjobban használják fel ezt az új kincset.

— Ilyet mi még sohasem láttunk — mondja Jeckl elvtárs. — Talán akik nem élnek itt közöttünk el sem tudják képzelni, hogy mit jelent nekünk ez a gép. A fejlődést, a1 magasabb képzettségű munkát.

Jeckl elvlárs végigsimít ja a kapcsolókat. A keze végigfut a nagy géptesten. Érzi, a két kezével is megfoghatja ezt a nagyszerű ajándékot, a Szovjetunió barátságának, segítségének valóban kézzel fogható példáját.

— Azelőtt a tőkés kizsákmányolt bennünket, most meg nagyszerű, új gépek szolgálják ki a dolgozókat, hogy többet tudjon termelni, hogy egyre emelkedjék az életszínvonala és gazdagodjék az üzem, az ország.

Igorvátts Müiuilus ú'fcéoző.s is

ideáll a., nagy gép mellé. Pár hét múlva szakmunkás lesz és talán egyszer még ő is dolgozik majd a gépen- Hiszen ez a lehetőség ts nyitva áll most már előtte. Úgy, mint abban az országban, ahonnan ezt a gépet küldték: a Szovjetunióban.

Jlútcxjaíú s JCűmMn, Szám

Ott, ahol még pár hónappal ezelőtt a fű nőtte be a dombtetőt, ott ma úl város épül.

Komló város lesz, az ötéves terv városa. Ma még község, de mári$ szinte az egyik napról n másikra emelkednek itt a lakóházak, épül a város.

Hét nagy, szép és vidám ház már készen áll ott. lent a dombtetőn. Hat kétemeletes házal látunk innét, a hetedik ház az, amelynek erkélyén állunk, — még közelebbről egy második emeleti lakás, Szám Dániel bányász lakásának erkélyén állunk.

lolibra inné'

már a második emelet magassá^- ’bán dolgoznak egy újonnan épülő házon, balra pedig egyszerre több épület alapozási munkáit kezdték meg.

Az. itt másik oldalán már három ház csaknem készen is áll, ezek már más típusúak, iaposlelejűek lesznek. Valamennyi építkezésnél dolgoznak a szovjet, gépek, amelyek megkönnyítik a munkál. Nem keli már görnyedni az anyag íelhordci- sánátl, véget nem érő szalag repíti lel az anyagot az emeletekre. így azután lehet gyorsan és jól építkezni.

Szám eivtárs itt ül ezen a szép, nagy erkélyén, ebéd után és munka elölt van. A kétórás műszakra megy majd

— Márciusban költöztünk ide — mondja —, de azóla úgy nö itt minden körülöttünk, mini a gomba. Nagyon szeretek ide kiülni és elnézem akármeddig ezt a munkái; Persze ez nem olyan télien nézgelődés — teszi hozzá mosolyogva —, mert azután délután magam is nekilátok és elvégzem a magam dolgát.

— Kell a ,széri ’ egy'e több izen kell. Ezt mi magunk bányászok is

jól tudjuk. Több szén kell az új gyáraknak és több kt ’I a l\A',túrásoknak, mert például mi sem szalonnát ebédelünk, mint sokszor légen, hanem sültet.

Szám eivtárs elhallgat egy pillanatra, mert a hangját elnyom ia a gyerekek zsivaja. A ház előtti gondozott kertben kínai háborúi játs r ínak és egy kis csapat eszeveszett futásban keres menedéket a téglaraká- sok mögött. Szám elvtárs még a ..hadiesemények” további lei «időse elölt ezt mondja:

— Nem is lesz szénben hiány, a ml munkaversenyünk egyre töohet .id és a komlói szén meg nem fogy k: akár ötszáz évig sem.

4 változatosság kedvéért mos/ o hátunk mögött, a lakásból hallunk gyerekhangokat. Számné próbálja „népnevetőmunkával" a hároméves Tibikét, rávenni az ebéd utáni lefekvésre.

Ehhez már apai segítség is kell és előkerül egy ie’/űnően hosszúiütü nyuszi. Ennek társaságában már be lehet vinni Tibit a másik szobába ,,alukálnl

is meglátszik,

hogy ebben a lakásban gyerek van, mert a sarokban gumiásta készen áll egy háromkerekű bicikli, a rekamién két baba is hever és a kombináltszekrény üvegrésze mögött is játékok sorakoznak

Ez csak még színesebbé feszi az amúgy is kedves, barátságos lakást. Az ablakon csipkelüggöny, a padión szép szőnyeg, a faiakon sok kép és a bú/nrokon hímzés. Meglátszik, hogy ilt nemcsak laknak, hanem szeretnek is lakni.

— Tudjuk mi azl jól — mondja Számné —, hogy azelőtt nékünk nem

üzért továbbra

A két Csobanjan testvér együttesen 22 évi normát teljesített az ötéves terv eddigi folyamán. Mindketten a jereváni mezőgazdasági gyárban dói. goznak és az örmény Szovjet köztársaság büszkeségei.

* dolgozó parasztság fokozott támogatáséi

A felszabadulás előtt ilyentájban a dolgozó parasztok már nemcsak a vetést nézték aggódó szemmel, hogy vájjon elég volt-e neki az, eső, nemcsak az eget figyelték, hogy vájjon a sötét fellegekből nem hull-e majd jég a keservesen elvetett és megmunkált növényekre, de aggódva néztek a községháza felé is, hogy vájjon mennyit írnak , ki rájuk, mennyit kell majd beadniok, tekintet nélkül arra, hogy bírják-e vagy sem.

Minden valószínűség szerint eszükbe jutnak a dolgozó parasztoknak ezek a napok, most amikor elolvassák az idei terménybe- gyüjíési rendeletét és örömmel állapítják meg: tavaly sem volt nehéz, de az idén még könnyebb lesz. Mert ez a lényege az új ter ménybegyüjtési rendeletnek.

Az új rendelet lényegében azonos a tavalyival. Mit jelent ez? «Jelenti mindenekelőtt azt, hogy az idei rendeletben iá — még fokozottabb mértékben mint a tavalyiban — érvényre jut Páliunk parasztpolitíkája: a dolgozó parasztság fokozott támogatása, a

rOánlfl éknél

jutott volna ilyen lakás.. Nem is laktunk mi ilyenben soha.

A férje a kezére leszi nehéz tenyerét és ezt mondja:

— Nyugodj meg, ma sem laknánk itt, ha a Párt nem volna. Mert nézzük csak milyen jövő voli azelőtt a bányászember elölt, arról már nem is beszélve, hogy milyen életünk volt akkor. Milyen jövő volt elölte? Semmilyen. Megbecsülés nélkül dolgozhatott egész életében, lakhatott a kolónián egy nedves t odúban, dolgozni küldhette a fiát már tizennégv- éves korára és kész.

gond az, hogy mi lesz holnap. A Párt kidolgozta, az o. - ország tervét és legfeljebb az ember a maga - egyéni tervét is beépíti. En például tudom azt, hogy az ötéves tervben egy Csepel 250-es motort veszek, olyant, amilyennek a fényképét a Szabad Nép lehozta, tudom azt. hogy az asszony többféle ruhaneműi akar venni. Minden másunk jóformán megvan.

Az óramutató járja a maga útját és Szám elvtársnak készülni kell az indulásra, pár perc és már megy is az akna télé. Vállát nem nyomja a gond, tudja azt, hogy otthon, a műszak után várja a békés, boldog család, a szép lakás és ha akarja, otthon mégegyszer lefiirödhet a beépített csempés kádban. Mindez azért, mert jól dolgozott és ennél még több is lesz, mert jól dolgozik ő és a számtalan Szám Dániel.

így valósul meg az ország nagy ötéves tervével, Komló városépítés sének ötéves tervével együtt Szám Dániel családjának kiest, de fontos ötéves terve.

Szántó Tibor.

mezőgazdaság szocialista fejlődé, sének elősegítése, ugyanakkor pedig a kizsákmányo’ó falusi kapitalisták, a kulákok fokozott korlátozása.

Ezt a politikát szolgálja a tavalyihoz hasonlóan a begyűjtési kötelezettség progresszivitása, mely természetesen megfelel az igazságosság elvének is. Az idei rendelet gerince ismét az, hogy a terheket fokozottan azok váPára rakjuk, akik azt jobban e’V-rják és ugyanakkor, amikor a i^..‘delet egész alacsonyan szabja meg a szegény- és kisparasztok beadási kötelezettségét, amikor egészen mérsékelt terheket rak a középparasztság vállaira, a kulákokat erősen megterheli, korlátozva gazdasági hatalmukat, megfosztva öltét attól a lehetőségtől, hogy a „legértékesebb valutát" spekulálásra, feketézésre használják fel.

Parasztpolitikánknak megfelelően jelentős kedvezményeket élveznek a termelőcsoportok tagjai, mindenekelőtt a legfejlettebb III. típusú tszcs-ben. Á III- típusú íermelőcsoportok begyűjtési kötelezettségeiket a dolgozó parasztokra megállapított legalacsonyabb kulcs szerint teljesítik. De 10, illetve 15 száza'ékos kedvezményt élveznek az I. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportok is. Hasonló elvek érvényesülnek a takarmány és szénabegyüj résre vonatkozóan is, mely utóbbinál különösen erősen érvényesül a progresszivitás: a III. típusú íermelőcsoportok mentesülnek a szénabeadási kötelezettség- alól,, az I. és 11. típusúak 10, illgivje 15 százalékos kedvezmén,y&dfi>nak, minimális a dolgossá Pj^RsTsz' ok beadási kötelezettsége, míg;.'* kulákok két és fél — négyszeí- any- nyi szénát kötelesek beadni egy hold rét után.

Az új rendelet fenntartja a tavalyi terménybegyííjtési rendelet egyik legfontosabb rendelkezését, azt, hogy begyűjtést csak feleslegből kell teljesíteni. Első tehát a fejadag, a vetőmag cs csak ha ennek leszámítása után is marad kenyérgabona, akkor kell a kötelezettséget kenyérgabonában teljesíteni. Ugyanakkor azonban több új rendelkezést is tartalmaz a rendelet. Ezek közül egvik legfontosabb, hogy a kulákok fogalmánál sokkal közelebb megy a valósághoz, amikor az olvan falusi malmosok, kocsmárosok, kereskedők, cséplőgéptulaidonosok beadási kötelezettségét is a kulákokra érvé- nves kulcs szerint állapítja meg, akik egyébként földterületük után nem esnének a kulákok közé.

Dolgozó parasztságunk az idei rendeletet örömmel és megnyugvással fogadta, mint olyan rendeletet, amely ?. dolgozó parasztság érdekeit messzemenően figyelembe véve, eredményesen szo'gálja népünk életszínvonalának emelését, ötéves tervünk sikerét.- Ma nem