Dunántúli Napló, 1950. március (7. évfolyam, 51-76. szám)
1950-03-02 / 52. szám
1950 MÁRCIUS 2 NAPLÓ a ÁPRILIS 4-RE , tgjpmuí izáz'mjAilíá.k Led a folafáídáiő-kh an a S á p ja iul gÁp ggái' do Lg ő zé i — Mi pedig vállaljuk, hogy százalékunkat kétszáz százalékról háromszáz százalékra emeljük! Zúgó taps fogadja Golváth József ferigádvezető szavait. Jól esik hallgatni a brigád tagjainak, kiszínesedik az arcuk is tőle, mosolyogva néznek vissza a feléjük forduló arcokra. De a gondolataik már a másnap reggelnél járnak, fúrógép alkatrészek sorakoznak egymás mellé, azután a mozdulatok villának elő gondolatban, amiket tízszer, százszor el kell végézni, addig hogy elérjék amit akarnak, amit fogadtak: a háromszáz százalékot. röpgyűlés. Délben, ebéd Másnsp után kocognak a bakan _________csők a nagycsarnok vége fe lé. Vidoíovits Nándor gyárvezető beszél április 4-éről. Nem sokat, csak pár szót. Hiszen nem először hallanak erről a Sopiana nagyműhelyének dolgozói. Az, hogy mit köszönhetünk a Szovjetuniónak, hogy mit jelent számunkra a Vörös Hadsereg hozta szabadság, azt mélyre ágyazta már a szívekben az elmúlt öt esztendő. Jekl József szólal föl először. Vörös csillaggal díszített gépével szemben ált. ezen dolgozott a sztálini műszak alatt ezen indították el az ötéves tervet. — Vállalom, hogy április í-re, fel- szabadulásunk ünnepére a teljesítményemet 15 százalékkal emelem! 'Aztán egymás után jönnek Exner 'András és Ambrusits János brigádjának felajánlásai. Richter János a műszakiak nevében vállalja, hogy az átszervezést, amit a gyár profilirozásá folytán végre kell hajtani, az előirányzott kép hónap helyett április í-re befejezik. ______ hosszgyató állványáról ki! n i.jn Icsit előbbre hajol, világos 1 K ! szemében lelkes vidámság ragyog. A géplakatos tanulólányok nevében beszél Tarcsafalvy Jolán. Fogadja, hogy a munkahelyeket rendben és tisztán tartják, hogy fegyelmezettebbek lesznek, hogy minden idejüket a szakma tanulására fordítják. És folytatódik a sor Kovács Irén, Hasenauer Rezső, Weiszmann István felajánlásai, val. Amikor újra, munkába kezdenek, ’Jekl elvtársban még zsong a röp- gyfilés, még zsonganak a gondolatok, amit a röpgyíilés keltett benne. 1945-re gondol. Budára. Mint katona került oda. Kutya világ volt, Mindennap kikergették őket a tíízvonal- ba. Éjjelre visszaszöktek, hiába vitték ki újra őkét, hiába fenyegették agyonlövetéssel. Akkor már mindenki, Jekl József is érezte, hogy most meg kell őrizni az életet, most amikor a szabadság, az új élet vár rájuk. Könnyes öröm szorította a torkát, amikor meglátta az első orosz katonát. a nagycsarnokban az eszÜRllö tergások, lakatosok röp_______ gyüléseznek, nem alszanak az önt ődében sem a Sopianában. Mint a vas, mikor a csapot nyitják, úgy zuhognak a felajánlások, úgy szaladnak ki a szavak, hogy bizonyítsák azt, amit a szívek éreznek. | APOLLO Uig§ k Végig színes magyar film. ! LUDAS MATYIÉ Eíőadásoks 5, 7, 9 órakor. NSA 5 éig Uj színes magyar film. LUDAS MATYI Előadások fél 5, fél 7, fél B-kor r&KÍYR Március 2—5-ig ISMERETTERJESZTŐ ÉS TUDOMÁNYOS FILMEK Előadások 5, fél 7 és 8 órakor íolyíafóíagos bemeneííef. Egységes 1 és 2 Fí-os heíy-jrnk. I Vasárnap de. 10 és fél 12-kor. j Szünnap: 6—7—8-án. Híradó. Mihály Ferenc átképzős 100 százalékról 150 százalékra, Barna János 307 százalékról 317 százalékra emeli a teljesítményét. Pintér Károly ötszázalékot vállal, Hergert András szintén. De a végén még odateszik: — Selejt nélkül! Molnárné készülődik a felszólalásfa, hirtelen nyújtja fel a kezét: En meg vállalom, hogy két átképzést megtanítok a magkészítés- re — mondja jó hangosan. — Ezt is kell, tudja jól. Hiszen nemrég okozott komoly eelejtet az egyik átképzős magkészítő munkája. a mester, Braun Ádám, meg fiatal munkatársa, Tóth Zoltán műhelyteehni- kus beszélnek. Vállalják, . hogy a müveletterveket, amire május 31-ig fizuién kaptak határidőt, május í-re befejezik. Tóth Ferenc is átképzős, most került a formázógéphez. Csuda akarat van benne. Szereti azt, amit csinál és jól akar elvégezni mindent. 200 százalékról 250 «százalékra emeli fel- szabadulásunk ünnepére előirányzatát. De szó jut mindenkinek: Küvi József, Körmendi Győző, Szabó István, Győri István, Újvári Antal formázóknak, öntőknek is. A Sopianában röpgyííléseket tartanak. Szavak szaladnak a munka elé. elmondják, hogy több, jobb munkával akarják köszöntem a legszebb ünnepet: felszabadulásunk évfordulóját. S a szavakat tett követi minden bizonnyal. Visszaverjük a kilátok támadását — írják a véméndi és hidasi tszcs-böl Az országos és megyei tanácskozáson a felszólalók csaknem kivétel nélkül hangsúlyozták aat, hogy erősödik a kulákok támadása csoportjuk ellen. A kulákok, hol a vezetőket rágalmazzák, hol a csoport egységét próbálják megbontani, hol meg azzal agitálnak, hogy „szép-szép a csoport, de a fi csoportotok életképtelen lesz''. így van ez Véménden is, ahol, — mint azt Virág András, a Vörös Csepel termelőcsoport levelezője írja — a kulákok összefogva a reakció minden fajtájával éket próbálnak Verni a két csoport: a Vörös Csepel és a Boldog Jövő közé. A kulákok állandóan rágalmakat szórnak mindkét csoportra és olyan hazugságokat terjesztenek, hogy egyik csoport el akarja nyomni a másikat, persze azzal a célzattal, hogy egymásnak ugrasszák a két csoportot. „De mi nem ülünk föl a kulákok mesterkedésének —. írja levelében Virág András. —• A kulákok támadására még jobb munkával válaszolunk, így meginditottulk az istálló kibővítését teljesen a magunk erejéből, idegen segítség nélkül és a Szovjet Hadsereg ünnepére felhúztuk a falakat. Tudjuk, ho|g|y mi ingerlí a ículáko- kat —i írja tovább —. Fáj nekik 'az, hogy a mi szecskavágónkat villanymotor hajtja, hogy a fát gép fűrésze, li nálunk, hogy üzembe helyeztük az új darálónkat, amit szintén villany hajt. Tudjuk, hogy ez fáj nekik, de ígérjük, hogy számos ilyen, sőt még nagyobb fájdalmat fogunk nekik okozni.“ De nemcsak Véménden, hanem Hidason is támadnak a kulákok a csoport ellen. Persze itt is sok minden van, ami fáj a kulákoknak, hiszen a csoport erőteljesen fejlődik. Kiváló, állattenyésztésre alkalmas tanyát kapott, sok melléképülettel és az állatgondozóik már ki Is költöztek a tanyára, amit erről özvegy Horváth Istvánné a csoport levelezője beszámol. Természetes, hogy látva a csoport fejlődését,, nem nyugszanak a kulákok„A kulákok főleg a csoport idősebb tagjai ellen irányítják támadásukat és őket kísérlik meg ijesztgetni — írja levelében Horváth Istvánné. — Bolla Miklós, volt földbirtokos, volt telepfelügyelő, aki eddig mint egy kiskirály, úgy uralkodott Hidason, most, hogy látja, uralmának vége, a csoport ellen intézi legdühásebb támadásait. A napokban idős Both Sán- dornét szólította meg a szövetkezetben és közölte vele legfrisebb „értesüléseit", hogy minden csoporttagot kitelepítenek a házából a tanyára, egy szobába négy családot is. Természetesen mi visszaverjük az ilyen támadásokat, de hamarosan elfogy a türelmünk az ilyen lecsúszott kiskirályokkal szemben és megmutatjuk nekik, hogy nem tűrjük, hogy bárki is akadályokat gördítsen fejlődésünk elé". • 1 Ezeket írja Horváth Istvánné és hasonló támadásokról számolnak be'a többi termelőszövetkezeti levelezők is. Minden levél azt bizonyítja, hogy a kulákokat a termelőcsoportok minden sikere csak még tovább ingerli és ezért csak azt a következtetést vonhatjuk le belőlük: sikereink hatására nem szabad elbízni magunkat, hanem még éberebbnek kell lennünk és még sakkal jobban kell ügyelnünk a kulákra. Albániában lelkesen készülnek a békekongressztisra Albánia minden részéből érkeznek a hírek az előkészületekről a béke híveinek országos kongresszusára. Az országos kongresszus előkészítő bizottsága értesítést kapott, hogy a Szovjetúnió békevédelmi bizottsága Gondurov altábornagy vezetésével küldöttséget indít a béke híveinek albániai kongresszusára. Megkezdődtek a MÁV szakmai előadások a pécsi nzleiioazgaióság terileléi Az ötéves terv végrehajtása során az államvasutak dolgozóira ,'s hatalmas feladatok, hárulnak, amelyeket csak úgy tudnak teljesíteni, ha emelik elméleti és szakmai tudásukat. Ezt a célt szolgálják azok az előadások, amelyeket a MÁV szakoktatási tanácsa március és áprilé' hónapokban rendez a pécsi igazgatóság területén. Pécsett, Kaposvárott, Siófokon, Dombóváron, Bálaszéken és Nagykanizsán rendeznek előadásokat a közlekedés- ügyi minisztérium előadóival. Az előadások iránt rendkívül nagy érdeklődé« nyilvánul meg, nemcsak azok részéről, akiknek szakmájába vágó előadásról van szó, hanem a többi vasutas dolgozó részéről is, akik így megismerik a többi munka területét is. Pécsett az első előadást dr. Kmet’y Imre tartotta kedden délután a Sportcsarnokban ha.almas érdeklődés mellett „A távközlés biztosító berendezések“ címmel. A második előadási szerdán délután dr. Oláh Imre tartotta mintegy ezer vasutas elölt „A forgalmi szolgálat korszerűsítése" címmel, Ugyancsak hatalmas volt az érdeklődés a kaposvári és a nagy- kanizsai előadásokon is. Rendkívüli figyelemre méltók, azok a hozzászólások, amelyek különösen a fizikai dolgozók, részéről hangzanak el, amik azt bizonyítják, hogy a fizikai dolgozók figyelemmel kísérik az előadásokat és ezzel sok rejtett lar;a- lék kerül felszínre. Megremlszafoályozziak a kiskirályokat Rákosi elvtárs beszédét elejétől végig elolvastam. A többi között engem az a rész fogott meg, amelyben egyes vezető állásban lévő kiskirályokról emlékezik meg, akik elfelejtették azt, hogy őket a Párt állította fontos posztjukba és mint kommunistáknak példamutatással kell elől- jámiok. Nekünk kommunistáknak, minden erőnkkel meg kell akadályoznunk a kiskirályoskodás elburjánzását és meg kel! tisztítani sorainkat tőlük. Mi nem ilyenekkel akarunk szocializmust építeni! Mi azt akarjuk, hogy munkánkból mindenki kivegye részét és úgy vegye ki, hogy az becsületére váljék az egész munkásosztálynak! Vajda István .kőműves, Magasépítési NV. Mecsekalja—Patacs csaknem minden dolgozó parasztja It ülőit gépiszerződési Nádunk Patacson igen sokáig a kulákok vitték a hangot és bizony sok dolgozó paraszt az uszályukba került a' múltban, örömmel állapíthatjuk meg, hogy a politikai felvilágosító munka hatása igen erősen mutatkozik most már nálunk is. A kulákság ma már nem tudja befolyásolni a dolgozó parasztságot, nincs előttük tekintélye. Megszűnőben van a nucradiság, ma már nem igen lehet „rá érünk arra még“ féle hangokat hallani nálunk sem. Mindezt a gépállomással való szerződések kötése bizonyítja legjobban. Községünkben - tavaly még álig kötöttek szerződést a gépállomással. De a felvilágosító munka, valamint az a példa, amit a gépállomások munkájánál községünk dolgozó parasztsága látott, megtette a hatását. Községünk csaknem minden dolgozó parasztja, olyanok is, akiknek tehenük, sőt lovuk ■ is van, kötött szerződést a gépállomással. Községünk dolgozó parasztsága azonban ezt csak kezdetnek szánta. Fejlődésünket döntően a tavaszi munkák során akarjuk megmutatni, melyet határidő előtt a legjobb minőségben fog elvégezni községünk dolgozó parasztsága. Böröcz Béla szöv. ügy v. Mecsekül ja-Putaos A hibák már napirendre kerültek a borgyári taggyűlésen —■ a következő lépés legyen azok kijavítása A Bőrgyárban megelevenedett az élet. A tegnapi taggyűlés óta mindenki izeg-mozog, keresi a hibákat és vágyat érez arra, hogy azt valakinek elmondja. — Bemegyünk, megmondjuk a Pártban — mondják egymásközt a pártonldvüli munkások. — Montad volna el a taggyűlésen — ez a vége a beszélgetésnek, ha elvtársak jönnek össze. Jönnek is sorra a muuKúsoU a pártszervezethez. Igaz, hogy vannak még eokan, akik oda nem való dolgokat hoznak, de az a bizonyos tíz-húsz százalék valóban értékes képet fest a pártszervezeten és az üzemen belüli eseményekről, a gyár dolgozóinak egymáshoz és a Párthoz való viszonyáról. Ez a taggyűlés még csak a kritika hangjait szólaltatta meg. Arra már nem volt elegendő, hogy az önbírálatra megtanítsa az elvtársakat. sőt sokan nem értették még meg azt sem, hogy a munkájukról elhangzó kritika nem személyeskedés. Cziegler János elvtárs munkavezető az új boxműhelyben. A titkári beszámolóban őt is bírálat érte, mert gyakran helytelenül osztja be a munkásokat, méginkább azért, mert a ,,jó ember“ látszatát akarja kelteni és ezért a felelősséget a műhelyében előforduló hibákért szívesen hárítja át a pártszervezet vezetőségére. Cziegler elvtárs nem értette még meg, hogy a bírálat az ő munkáját segíti. Megsértődött. A taggyűlésen felszólalásában visszautasította a kritikát és másokra hárította a felelősséget. De nagyobb baj, hogy sértődöttsége munkáján is meglát- szik és máris újabb panaszok merültek. fel a műhely munkájáról. Megsértődött Szentgyörgyvári elv a dolgok könnyebb végét keresve, tani ezekre az utazásokra. termelési ’ otthagyta , szakszervezeti felelős tisztségét éppen akkor; amikor a munkaverseny szervezésében különöseti nagy feladatok vártak rá. Sass Miklós elvtárs volt szinte az egyetlen, aki sajátmagában is kereste a hibát. — Nem tudtam jól végezni a munkámat, mert sok funkciót vállaltam — mondta a taggyűlésen. — ö az élmunkás- és újítókör vezetője, a műszaki bizottság tágja, szemináriumi előadó, ezenkívül műszaki előadó és az MSZT szervezője. De mit tesz azért, hogy ezután jobban végezze munkáját? — A Párt majd megbíz más elv- társakat, ezekkel a feladatokkal, én ezek közül legfeljebb csak kettővel foglalkozom majd — így mondja éa várja, hogy a Párt majd leveszi a válláról a terheket, de még nem nézeti körül „utódok“ után. Ez a néhány példa így taggyűlés után, élénken bizonyítja, mennyire hosszú és türelmes munkára lesz szüksége a pártszervezetnek, hogy ránevelje az elvtársakat a kritika és önkritika gyakorlására, úgy, hogy abból ne sértődés, duzzogás, hanem jobb munka eredjen. Bírálni soltbal Uönnyebben tanulnak meg az elvtársak, mint a bírálaton okulni. De igen komoly lépé3, hogy a Bőrgyárban, ahol a taggyűlés előtti bírálatról eddig alig-alig lehetett beszélni, most nyíltan kerülnek felszínre olyan hibák, mint az, hogy az újítások hónapokig hevernek elbírálatlanul és megvalósítás nélkül, mert a kalkulációs osztályon egy olyan elvtársat bíztak meg ezzel a munkával, aki sok más teendője mellett nem képes ezt elvégezni. Azt is megvitatták a taggyűlésen, hogy miért kellett Túrós Ernő mérnöknek egy hónát) alatt társ is, akit megbíráltak azért, mert nyolcszor utaznia és 1370 forintot kötMég komolyabb fejlődés az., Hogy ar. ifjúság a gyári SZÍT szervezetről elmondott kritika után vállalta, bogy még ebben a hónapban helyrehozza hibáit, megszilárdítja az ifjúsági szervezetet. Jó példája annak, hogyan kell a felfedett hibának az ellenszerét is megtalálni. Március csak egy hónap. Az időt alaposan kj kell használni. Joggal várhatnánk, hogy a SZIT-szervczet azonnal hozzálátott sorai megerősítéséhez. Ehelyett a taggyűlés utáni napon már kiderült, hogy nincs, aki felelős lenne ezért. > Tanulságos volt ez a tag gyűl éa é» még tanulságosabb az, ami utána történik. A szavak elhangzottak a gyűlésen, de hogy ki menynyire értette meg azokat, csak most tűnik ki, amikor a hétköznapi munka során tettekre kerül sor. Az igazán eredményes taggyűlés az lenne, amely után sorra javulnak meg a felmerült hibák. A Bőrgyárban még csak a hibák felkutatása indult meg küiönö* élénkséggel és elsősorban úgy, hogy mindenki másnál keresi a hibák okát. A következő lépés az legyen, hogy ai elvtársak érezzék magukat felelősnek a felkutatott hiba kijavításáért és arról se feledkezzenek meg, ha maguk is részesek valamelyik hiba elkövetésében. A taggyűlés utáni élénkség biztató jele annak, hogy a Bőrgyárban megindul a fejlődés ebben az irányban. A kezdeti 1—‘ és éppen az eddigi hibákból eredő —nehézségeket azonban kemény munkával kell leküzdeni, hogy a következő taggyűlésen a beszámolóban « terv időelötii befejezésének és az eddig több százezer forintos nyereség, visszatérítés eredményein kívül szerepelhessen a hibák kijavítása és szerepet kapjon a vezetőség ás tagság önkritikája is,
