Dunántúli Napló, 1950. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1950-03-12 / 61. szám

4 NAPLÓ 1950 MÁRCIUS 12 MAß A r KÜLPOLITIKÁBAN ,Jdég szivósabban kell munkálkodni a békemozgalom szervezeti megerősí­tésén és kiszélesítésén, a lakosság újabb és újabb rétegeit kell bevonni e mozgalomba és az egész nép mozgal­mává kell változtatni." A Tájékoztató Iroda novemberi határozatai szellemé­ben sorakoztak fel március 8-án világ­szerte a dolgozó asszonyok, lányok, hogy legközvetlenebb ügyükben, a há­ború és béke kérdésében szavukat hal­lassák. Az a hatalmas tüntetés, ami öt világrészben lezajlott bebizonyítot­ta, hogy az emberiség nagyobb leiét kitevő nők nem férjeik és fiaik gyil­kosai meflett sorakoznak fel, hanem hajlandók bátran, ha kell fegyverrel is megvédelmezni békéjüket, családjai­kat, hazájukat. A nemzetközi nőnap a béke erőinek fokozódó támadásában, a háború ké­szítőinek elszigetelésében újabb ki­emelkedő tett voit. Annál értékesebb, mert a dolgozó társadalmaknak ép­pen azt a részét mozdította meg a Szovjetunió és ami ezzel egy: a béke, a szabadság és függetlenség mellett, amelyre az ellenség legszívesebben sze­ret számítani, amelyből a klerikális reakció elsősorban szedi áldozatait: az asszonyok és lányok táborát. Március 8 újabb nagy tanulság volt az impe­rialisták számára. Szembenézhettek a nők felsorakozó, hatalmas tömegével, érezhették vérszomjas, undorító ábrá- zatukcn a dolgozó nők tíz és száz­millióinak gyűlölettel égő tekintetét. És ennek a bátor tábornak első so­raiban ottmenetelnek a magyar dolgo­zó nők is. Megfogadták, hogy méifók lesznek nagy mintaképeikhez, a szov­jet asszonyokhoz, lányokhoz, olyan tántoríthatatlan, hősies védelmezői lf.3znck a békének, mint amilyenek „Sztálin húgai". Olaj a tűzre Alighogy az amerikai szénbányá­szok sztrájkja teljes győzelmet ara­tott, a kapitalizmus egén még nagyobb viharfelhők gyülekeznek. Most újra Franciaországban készül kitörni a munkásosztály elkeseredésének vihara, a francia munkásosztályé, amely any- nyi nagyszerű rohamot intézet áruló kormányai ellen és egyiket a másik után seperte el útjából. A Marshall- tcrv nyomorpolitikájának és az ame­rikai háborús készülődésnek fokozó­dása azt hozza magával, hogy ezek az elementáris erővel kirobbanó mil­liós sztrájkharcok mind elszántabbak, élesebbek, késhegyremenőbbek lesznek. A francia burzsoázia retteg a dol­gozó nép megfékezhetetlen. törhetetlen erejétől és különösen fél bátor, for­radalmi vezetőjétől, a Kommunista Párttól. Ezért kényszerít amerikai mintájú r abs z oly at ö fv én y eke t a mun­kásosztályra, ezért tiporja lábbal a de­mokratikus szabadságjogok utolsó ron­csait is és ezért uszítja rá a parla­mentben fogdmegeit a kommunista képviselőkre, akik bátran védelmezik a dolgozók, hazájuk igazát. Az egyre szélesebben kibontakozó sztrájk azonban azt mutatja, hogy mindez csak olajai jelent n tűzre, a burzsoázia galádságai nyomán még ma­gasabban csap fel az osztályharc láng­ja. Már elérte a milliót a sztrájkoló munkások sztrájkja cs ez a millió olyan kulcsiparok- és vállalatok életét bénította meg, mint a párisi közieké dós. a vasút, a vas- és fémipar, a légi­forgalom, a gáz- és villanymüvek es így tovább. A francia burzsoázia mind jobban vonzódik afelé a „megoldás" felé. hogy leveree álarcát teljes katonai dikta­túrát kényszeresen a mind jobban ki­bontakozó forradalmi tömegharcra. De Gaulle a diktátorjelölt, aki a Wall Street tetszését is megnyerte hitleri pózaival. Azonban a dolog nem olyan egysze­rű, ahogy azt Samu bácsi és francia tuipnyalci elképzelik! A francia mun­kásosztály és hős pártja, a Kommu­nista Párt ereje nemcsak hogy töret­len hanem szakadatlanul növekszik. Az amerikai parancsnak engedelmes­kedő és a legsötétebb panamák mocsa­rába züllött Bidault-kormánynak ezéri jósolhatta meg . sziklaszilárd, győzel­mes hittel Duclos elvtárs a parlament­ben: „Ön megvalósította a panamisták egységét, de a dolgozó francia nép megvalósítja egységét ön ellen és vé~ giii is a becsületes Franciaország győ­zedelmeskedik a rothadlak koalíciója feletti" NE ODA BÁMULJATOK! Egy angol újság rajzolója azt örö kitette meg, hogy milyen n^gy hatással volt a kapitalizmus „gyönyöreit“ élvező munkásosztályok­ra a második világháború befejezése óta immár harmadik szovjet árleszállítás. A kép felírása; „Ne oda bámuljatok!“ A City, a dühös angol nagytőke így ripakodík rá az angol munkásházaspárra, mert ahelyett, hogy az ő nagyszerű portékái, az emelkedő árak, a hadi­kiadások, a kapitalista kizsákmányolás, a válság után kapkodnának, a Szovjetunió újabb hatalmas gazdasági győzelmét csodálják. De a City mérgelődése hiábavaló, meri az ötéves tervek fJkere mind jobban felnyitja a nyugati munkásosztályok szemét! Ä TAFT-HARTLEY TÖRVÉNY 3 „személyes szabadság" és A iiíio) öi'tcienüi közelgő ga/­______________________dasági vál­sággal kapcsolatban az Egyesült Álla mok monopolista körei cgvre erőseb­ben támadják a munkásosztály • élet­színvonalát. Evről-évre zuluin a inni; kasok reálbére, fokozódik a dolgoz» tömegek kizsákmányolás«, növekszik a munkanélküliség. Ugyanakkor kor­látlan meggazdagodást jelent az Egyesült Államok pénz- és iparmág­násai számára a fegyverkezési hajsza és a háborús készülődés. 10-10“ 40 kö­zölt 00.5 milliárd dollár volt az ami- rikai monopóliumok tiszta nyeresége ami túlszárnyalja Amerika háború előtti, 1938-as teljes nemzeti jövedel­mét. A további években még nagyobbra növekedett a monopolisták nyeresége. 1947-ben ez az összeg 18.1 milliárd dollárt tett ki. IfWt-bcm már 21.7 mil­liárd' dollárt. Ügyesünkkor nz Egyesüli Államok lakosságának S0 százaléka számára még a normális életfeltéte­lekhez szükséges minimális anyagi eszközöket sem biztosítják. A háborús készülődést az ország fo kozott fasizálása, a burzsoá demokrá cia maradványainak teljes felszámo­lása kíséri., Az Egyesült Államok i ni - peri-aliiSta köreit komoly -félelemmel tölti el a világ demokratikus erőinek és az Egyesült Államok haladó moz­galmának növekedése. Ezért vonja maga után az. amerikai imperialisták agresszív külpolitikai irányvonala ,!egre a k c i ó s a bb bei pbH i i k á t, meI yn eu az a célja, hogy elfojtsa az. országon belüli demokratikus mozgalmat és « dolgozókul még jobban bilfncsbevervo, biztosítsa az eljövendő háború bátor szágát. A Taft-Hartley lövény ennek a politikának egyik megnyilvánulása. kapitu- a mi). Ki, frigy esiiíi Államon I,. , J| _________ - ■ nsta A DIKTÁTORJELÖLT A francia nagytőke az amerikaiak tanácsára és nyomásárc nyílt ka­tonai diktatúrát készíthet elő, hogy azzal próbálja megfékezni a munkásosztály, a francia dolgozó nép forradalmi harcát. A dilctá- toi jelölt De Gaulle ... nopólinmní « háború befejezése után a kormányra és az, amerikai kongresz- sZusra támaszkodva hozzálátlak, hogy a munkásoknak és a szakszervezetek­nek még a régi megcsonkított jogait is felszámolják. Egyedül 1947 elején-200 uiuukásellenes és szakszervczeiéllenes törvényjavaslat hangzott el a kongresz- sziisban. A legkegyellenebb ezek közül az. amelyet Tail szenátor, az egyik h-ginegrögzöttébb reakciós és Hartley, a képviselőház volt tagja terjesztett be. melyet el is fogadtak és érvénybe lép­teitek 1947 augusztus 22-én. Hivatalosan „Az i!U7-re vonatkozó munkaviszonyok szabályozásának le­fektetése“ a neve ennek a törvénynél. De nem véletlen, hogy az Egyesült Ál­lamok haladó pulit,Tusai „rabszolga- törvénynek'' nevezték el. A Tti'fí-Hartley törvény a „vállalko­zók és munkások közötti baráti együtt működésit“ kimondva, a semmivel te­szik egyenlővé az amerikai munkás­osztály eddigi vívmányait. A Taft-llarlley törvény megnyirbálja a szakszervezeteknek a vánalkozók'ka! szemben fennálló kollektív szerződés kolésj jogát. Meg akarja szüntetni azt. hogy munkásfelvétel esetén a szakszer- vezeti tagok előnyben részesíti jenek, felszámolja az „egységes műhely elvét“, amivel csökkenti a szakszerve retek befolyását és erejét és lehetővé le.szi a vállalkozók számára, hogy kor­látozzák a szakszervezetek növekedését és aláássák a munkások szervezettsé­gét és egységét. A Tafl-Hartie.y törvény biztosít in n .sztrájktörés szabadságát. ennek a lörvéiiynek segítségével durván <-,eav,i.Knz'k a szakszervezeték belső életébe. A szakszervezetek kötelesek jelentési tenni a munkaügyi minivz.lér­nek pénzügyi tevékenységükről. Itetil- tollák azt. hogy politikai kampányok ra, például elnökválasztási, vagy kon­gresszusi választási kampányra pénzt áldozzanak. A szakszervezetek minden felelős funkcionáriusának esküt kell tennie arra, hogy nem kommunista Hogy „törvényes“ legyen a szakszer­vezetek munkája, le kell váltaniuk a vezető kommunistákat, akikről pedig tudott dolog, hogy a munkásosztály legszilárdabb vezetői és a munkásosz­tály helyzete megjavításáért folyó küz­delem legkövetkezetesebb harcosai. A törvény azt is megköveteli, hogy a szakszervezetek összes fc'clős funk, eionárinsai ne .csupán ne legyenek a Kommunista Párt tagjai, de „ne is­merjenek el, ne lépjenek lx- és ne tá­mogassanak sí-milyen más szervezetet sem", amelv n monopóliumok dikta­túrája. az USA kormányköreinek reak ciós isol'tjk'tiü ellen lép fel A Taft Hartley törvény megállapítja hogy az USA elnökének joga >iui be­leavatkozni a munkavállalók és vállal közök közötti konfliktusokba, és a „nemzeti jólét és biztonság“ biztosító sának ürügye alatt betilthatja a 3 Kormány-sztrájkot. 1949-ben és legutóbb is az amerikai hányászs-zlrú jkbii avatkozott be ilymó dón az. elnök. A bányászok egyesült szakszervezetét tavaly 1.420.000 dol­lárnyi ., pénzbüntetésre ítélték, meri nem teljesítette a sztrájk beszünteté­sére vonatkozó bírósági határozatot. Nemrégiben Ohió állam 8 legnagyobb s/élilárSasága fogta perire a bányász­szakszervezetei és azt követelték, hogy kétszeres összegben lt millió dollárnyi kártérítési fizessen számukra, mert a IM ny a tu la j d o n o sok szerint ennyit vesz- tettek a bányászsztrájk következtében hogy Síugrótól írienttMk nem­_____________________csak az amerik ai munkások, hanem az Egye­siül Államok progresszív köreinek szé­les rétegei hatalmas tiltakozó hullámát váltotta ki ez. a kegyetlen, munkáse'ü- nes törvényhozás. A tiltakozás hangjai egy percre seni szűnnek meg, annak ellenére, hogy az AFL és a CIO áruló szakszervezeti vezetői „osztálybéké“- röl és munkások .és a kapitalisták közötti „osz;tályegyüHműködés“-röl prédikálnak. Az. 1948-as elnökválasztás idején a demokrata párt és maga Truman ha­zug módon számtalanszor megígérte, li.ogv visszavonja a Taft-Hrirtley tör­vényt. Az újra-vákisztoll Truman el­nök' a kongresszushoz küldött egyik legelső üzenetében, 1949 január 5-én a Taft-Hartley törvényt érintve még mindig ezt írta: „A munkások és inun­ké snök hazánkban igazságtalan meg­különböztetésnek vannak alávetve an­nak a törvénynek értelmében, amely megnyirbálja jogaikat. Ezt a törvényt vissza kell vonnunk...“ Azóta ugyan több, mint egy év teli el, de a Taft-Hartlev törvény továbbra is érvényben maradt. Truman a kongresszusnak 1950 ja­nuár 4-én küldött elnöki üzenetében újra demagóg ígéreteket lett a Taft' Hartley törvény visszavonására, „bün- ,tető-lörVénynek“ nevezve azt. Ez azon ban nem más, mini már az elkövet­kező választások előtti frázis-puffog tatás. Elnöki üzenetében denwgógikus hangon jelentette kj Truman; „Mi most az Egyesült Államokban nagyobi, személyes szabadságot élvezünk, mini valaha“. Csakhogy a reális amerikai valóság épp az ellenkezőjét mondja, mini Truman hamis bizonykodásai. _ A Taft-Hartley törvény az Egyesült Ál­lamok dolgozó-politikai jogfos/lottsá- gának egyik legvilágosabb bizonyítéka- a 14 millió munkanélküli és részleges munkanélküli pedig „az. amerikai étel- forma“ gyilkos hatását bizonyítja. ismeretes, hogy a kapitalista orszá­gokban a „személyes szabadság" csu­pán üres frázis. Hoy Howard da!, az ameri­SziáUri ««»társ kai ujságtröszt elnökével lolylaloll be­szélgetésben ezl mondta: „Nehezen tu­dom elképzelni, milyen lehet a munka, nélküli "személyes szabadsága", aki éhesen jár és nem tudja használni munkaerejét. Igazi szabadság csak ott lehet, ahol megszűnténél: a lzizséikmá- nyolásl, ahol egyik ember nem nyom­hatja el a másikat, ahol nincs munka- nélküliség és nyomor, ahol a: ember­nek nem kelt azért remegnie, hogy hol­nap elvesztheti munkaiját, otthonát, kenyerét. Csak ilyen lársada'ombtm valósulhat meg a: igazi, nemcsak papíron telező — személyes és minden egyéb szabadság." ______ Bu lgáriában épül a iddám is Mda$ éht A generaltosevoi járásban Pcselnro- vo falu szélesen terül el a sík, dob- rudzsai sztyeppén. Messziről úgy néz ki, mint egy madár, amely kiterjesz­tette szárnyait és repülni készül. A fa- in valóban rielíiirair.'adott a repülésnek, a jobb és boldogabb élet, a szocializ­mus felé. © Szabadon, vidáman és boldogan él nek a Pcselarovo dolgozó parasztjai. Büszkék munkájukra és örömmel szá­molnak be eredményeikről vendégeik­nek. A látogatók Georgi Denevhcz, a termelőszövetkezet elnökéhez fordul­nak azzal a kéréssel, hogy mutassa be nekik Pcselarovo falu jellcgzciessé- geit. — Hol is kezdjük el? — gondolko­dik egy pillanatra és tekintete az utca túloldala felé fordul, ahol szép, új hált emelkedik. — Kezdjük talán Pcsela­rovo új házainál. A felszabadulás óta 48 új házat építettünk, ebből 14-ct az elmúlt évben. E házakban külön kony­ha, fürdő, nappali- és hálószoba van. Denev megmutatja az új postaépü­letet, amelyet alig két hónapja fejez­tek be. A falu sütödéjét, amely az ősszel lett kész, míg az új iskola ha­talmas épületében több mint 600 sze­mély befogadóképességű termet építet­tek. Elkíséri a látogatókat a mozihoz, a kultúrházhoz, a viilanyte'eprc és megmutatja nekik az 1945-ben épült víztornyot. Mindez a népi haiatom gon­doskodásának köszönhető. — Menjünk 'át most a termelőszö­vetkezetbe — mondja végül. Szándé­kosan hagytam utoljára ezt, hogy hosszabban meg tudják nézni. A gazdaság hatalmas udvarát csillo gó hótakaró borítja. Az újonnan épült 90 méter hosszú istállóban 96 tó, 12 ökör és S tehén van elhelyezve. Min­denütt rend és tisztaság. Az udvaron két óriási cement lakarmánytároló- medéncét mutatnak a látogatóknak, A tárolók befogadóképessége több mint 400 mázsa takarmány. Össze! 170 dekar földről begyűjtötték a zö'd kukorica- szárat, géppel földarabolták és elhe­lyezték a takarmánytárolókban. Té len és kora tavasszal, amikor még nincs más zöldtakarmány, kitünően fel­használják. Az istálló megtekintése után a lá­togatók megnézik a termelőszövetke­zet gépállományát. Mintha mezőgaz­dasági gépgyárban tennének a vendé­gek, o'yan sok gépe van a termelő­szövetkezetnek. A disznóól e'otl a für­ge és barátságos Dimitar Mincsev büszkén számol be a látogatóknak a disznóállományrói: 63 anyadisznó, 32 hízó, 52 hathónapos és 16Í darab egy­két hónapos malac, de a tagoknak i* vannak hízói. Kitűnő minőségi, neme- sített-faju merinói birkái vannak a szövetkezetnek. A juhállomány több mint 1100 darab gaiá'lat. A pcsclarovól termelőszövetkezet az első a dobrud- zsai gazdaságok között. Késő este lett, mire a vendégek be­fejezték a látogatást. A dolgozó pa­rasztok e'mondták, hogy tavaszra tel­jesen befejezik az iskola épületét, új vízszivattyút, épületeket és szép utcá­kat építenek. Epiil Bu gáriában a vidám és boldog élei. Épül a szocializmus!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom