Dunántúli Napló, 1950. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1950-03-09 / 58. szám

ti A F L O 1950 MÁRCIUS 9 ^D&kumtíiíiiLmtk keiKÜliieh Uj irényf mut?f*ak® magy.cl.,;oknak a megyékről es városokról A Magyar Filmgyártó NV megkezdte a Baranyáról és Pécsről készülő film adatgyűjtéséi A Magyar Filmgyártó N. V. Dokumentfilm Osztálya ismeretterjesztő filmet készít Baranya vármegyéről és Pécsről. Jelenleg még csak az adatgyűjtés folyik a Dunántúli Tudományos Intézet, a Városi Levéltár, a múzeumok és egyéb kulturális szervek bevonásával, de minden valószínűség szerint ez év májusában már for­gatásra 's kerül. A film foglalkozik majd a város és a megye történetével, népének művészetével, jellegzetes szokásai­val, de különösen a felszabadulás utáni időkben roharno san megindult gazdasági, társadalmi és kulturális fejlő­désével. így többek között az iparosodással, a bányák és gyárak törícnelnv fejlődésével, harcaival és új eredmé­nyeivel, a mezőgazdaság terén elért döntő fontosságú átalakulásokkal, az állandóan gyarapuló iraktorállomá- sokkal, termelőcsoportokkal és az állami gazdaságokkal. A film példaképeiül a szovjet tájfilmek szolgálnak, amelyek — mint tudjuk — annyira népszerűek nemcsak a Szovjetunió egész területén, hanem más kiil földi országokban is, így elsősorban a népi demokráciák ál’amaiban. Kivitelezésében is jelentős, újszerű és reális ábrázolású lesz, mely az oktatást és gyönyörködtetést cgyképerj céljának tekinti. Ezzel a dokumentfilmmel tulajdonképen .egy sorozat Indul meg a tájfilmgyártás programjában, mely tervbe veszi az ország összes vármegyéinek, jelentős Városainak, ipari, mezőgazdasági és kultúrközpontjai- nak, legszebb és legjellemzőbb tájainak hasonló módon való feldolgozását. Ennek a sorozatnak első állomása Ba­ranya megye és Pécs városa. Örömmel üdvözöljük a Magyar Filmgyártó N. V. kezdeményezését, mely ezen a területen újdonság ná­lunk. Célja, hogy a dolgozó népünkkel az igazi, szocialista hazafiság szellemében és annak elmélyítésére meg­ismerte ;se saját fö’djét, munkáját és dolgozó embereit, megmutassa fejlődésüket a történelem tükrében és a jeien előremutató ábrázolásával. A TIZENÖT FORINT TÖRTÉNETE... NÉHÁNY VAJSZLÓl TANULSÁG ' • A műit hétien a világ legjobb súly­emelőit, a szovjet versenyzőket látta vendégül Magyarország. A baráti Szovjetunió élsportolói megtekintet­ték sportlétesítményeinket, részlvet- elc több sportversenyen és elismerés­sel nyilatkoztak azokról az eredmé­nyekről, amelyeket az újjáéledt magyar sport ért el a felszabadulás óta. — Budapest dolgozói a legnagyobb sze­retettel vették, körül a vendégeket, akiknek szereplését hata'mas érdek­lődés előzte meg. A zsúfolásig meg­telt sportcsarnok .közönsége nem csa­lódott, mert valóban a súlyemelés magasiskoláját mutatta be a Szovjet­unió válogatott csapata. A szovjet -versenyzők minden súly csoportban fölényes győzelmet arat­lak a- magyar válogatott felett, de ez a viadal súlyemelőink1 részére döntő állo­mást jelentett. ­A magyar szakemberok gondosan megfigyelték a szovjet versenyzők edzéseit és megbeszéléseket folytat­tak a szovjet vezetőkkel. Ennek ered­ményeképpen .kijelentették, hogy a magyar súlyemelést teljesen új uta kon indítják el. A szovjet szakemberek szeriül jő a magyai- súlyemelő anyag és ko­molyabb felkészültséggel sokkéi nagyobb eredményekre is képe­sek vagyunk. Buharov, a szovjet versenybíró azt mondotta a verseny u'án, hogy a ma­gyar versenyzők némelyikéből hiány­zott a győzniakarás, pedig éppen síi­ben a sportágban feltétlenül szükség van a nagy akarásra. — Ahhoz, hogy Magyarországon a súlyemelésbe a tö­megek is belekapcsolódjanak — mon­dotta — széleskörű szervező és okta­tómunkára van szükség. Minden lehe­tőség meg van arra, hogy ez a sport­ág itt is népszerű legyen. , Nemcsak a magyar súlyemelők és sportvezetők értékelték igen nagyra a szovjet versenyzők kimagasló nagy tudását, hanem a közönség is Ira- gadlatással beszélt a verseny után a látottakról A hozzáneinértők is meg. csodálták a hatalmas testi erővel és ragyogó technikával rendelkező súly­emelőket.. Vorobjevot, Szviíilkót, Du- ganovot, Medvegyet és a többieket, akik bebizonyíították a szocialista testkultúra elsőbbrendűségét. Helyes úton haladnak a mecseki bányászkei ölei sportolói A vasárnapi szászvári hány ászra n gadó után a két résztvevő csapat és a nagymányokiak részvételével igen jól­sikerült baráti vacsorát rendeztek Szászváron. A fehér asztal mellett kel­lemes órákat töltöttek együtt a spor­tolók a bánya szdot^ozók legjobbjaival és azokkal, akik mindig .szeretettel ve. sízik körül őket, a szurkolókkal. A vendéglátó házigazdák nevében Sziklai József köszöntötte a megjelenteket, majd Farkas Ferenc kerületi sport tit­kár emelkedett szólásra. — Nektek, sportolóknak — mondotta — a szov­jet sportolókat kell mintaképül tekin­tenetek, akik nemcsak a zöld gyepen, hanem a termelő munkában is az élen járnak. — Kiss István, a komlóiak ve­zetője, köszöntötte még a sportolókat, utána baráti beszélgetés kezdődött, amelyen a néhány órával előbb végét­ért mérkőzések eredményeit, hibáit beszélték meg a játékosok. Szászvár, Komló és Nagymányok bányán* spor­tolói félretették az. egészségtelen riva­lizálás bomlasztó szellemét és Rákosi elvtárs beszédének szellemében helyes kritikával és önkritikával rátértek arra az útra, amely a szociálist•) sport kialakítása felé vezet. TATAR JULISKA Irta: NAGY ISTVÁN A fasizmus Idején a szabadságért és füg­getlenségért vívott bátor harcra szólított a Kossuth-rádió, Rákosi Mátyás és a hazájuktól távol élő többi magyar szabadságharcos hang­ja. Erről szól Nagy István erdélyi író novel­lája. ...Addig húzták-vonták, magyarázták Tatár Juliska dolgát, hogy tényleg szeget ütött az őrmester fe­jébe. És a jegyzővel többször is megvitatták a dolgot. Tatár Juliska ügyét, egyre gyanúsabbnak látták már ők is. Maguk elé citálták özuegy Tatámét. Különösen arra nézve faggatták, milyen állomásokat hallgatott a leánya a rádión? A megijedt vénasszony nem értette a kérdést. — Orosz állomásokat fogott-e? — tette fel az őr­mester a kérdést pontosabban. — Honnan tudott volna oroszai?- — Beszélnek azok magyarul is. — 'Az oroszok magyarul? — csodálkozott el a vén- asszony —- Nem az oroszok, hanem a hozzájuk pártolt ma­gyarok — csattant fel a jegyző. — Csak muzsikál hallgatott, kérem. De honnan tud­nám, hogy milyen nyelven muzsikáltak? Dühösen elkergették. Tatámé meg elmondta otthon, hogy az ororszok tudnak magyarul, a hozzájuk pártolt magyar foglyokat beszéltetik a rádióban. — Akkor jó volna meghallgatni őket — vélte az egyik komájuk — Legalább megtudnánk, mi igaz, amit a muri- kásnépek dolgáról mondanak. Ha a jegyző mérges, ami­ért az oroszokhoz pártolt magyarok beszélnek a rádióba, akkor nem mondhatnak rosszat. Másnap aztán már sokan azt beszélték a faluban, hogy Talár Juliska az oroszokhoz pártolt és azért hagyta el nagygazda urát. A rádióból beszéltek a lelkére. A jegyző toporzékoll mérgében, mikor jelentették, hogy mi hir járja Magát hibáztatta. Miért kellett azzal az ostoba vénasszonnya! rádióadásokról beszélniel Kidoboltatta, ne terjesszenek rémhíreket, hagyják már a Tatár Juliska dolgát. Erre aztán az terjedt el, hogy jönnek az oroszok és Tatár Juliska vezeti őket. A jegyző lefogatolt az alszegi Tatárok közül négy embert. Beki- sértette Kolozsvárra. . őszre aztán az oroszok mégis megérkeztek. De Tatár Juliska nélkül. A jegyző elmenekült. Gergely Mártont pedig szél érte, egy becsapódó német akna szele. Ott maradt a sok föld gazdátlanul. Mindenki biztosra vette, most aztán igazán előkerül Talár Juliska és beül a szép birtoklxi. Törvényesen nem volt elválva Gergely Már­tontól. Tatár Juliska tavaszfelé váratlanul hazatoppant, egy csapat munkássul jött, közöltük az a négy Tatár, akit a jegyző fogatott meg rémhírterjesztésért. Az Alszegen ki- doboltatták; földosztás lesz. Juliska kiment a határba. Előlment és a munkásokkal rávitte a népet a báró birtokára, meg a Gergely Már­tonéra. — Mérjétek szét. Mindig mással műveltette, részibe — mondta erős hangon és mosolygott. Szebb és rálar­üérífi; pont mór Komló előnye A komlói bányászcsapat három pontra növell/e előnyét, tekintettel ar­ra., hogy a dombóváriak Simontornyán vereséget szenvedtek. Figyelemremél­tó a P^csbányatélepi Tárna szerep­lése. A derék bányászcsapat a harma­dik helyre jött fel. Jól szerepel a KASÉ és Marcali is. Javítottak a nagyatádiak, vsziont lejjebb került az Erdőgazdaság. A pécsi Postás is el­került az utolsó helyről, bár helyze­te még mindig igen rossz. Jelenlegi sorrend: 1 Komló 16 14 2 — 64:25 30 2. DVSK 16 13 1 2 45:18 27 3. Pécsb. Tárna 16 10 2 ’4 43:31 22 4 Szászvár 16 10 1 5 45:22 21 5. P. KASÉ 16 8 *•> 6 44:29 18 6. Marcali 16 7 3 6 40:45 17 7 Barcti MTE 15 7 1 7 30:21 15 8. SBTC 16 5 5 6 39:31 15 9, Nagyatád 15 6 2 7 29:32 14 10. Nagymányok 16 5 3 8 29:28 13 11 Erdőgazd. 16 5 3 8 25:33 13 12. Szigetvár 16 5 2 9 22:43 12 13 Bátaszék 16 5 1 10 31:57 11 14. Postás 16 — 5 11 14:39 5 15 Szefoszárd 16 1 3 12 24:71 5 KénvsJázan vetlek rész? a M£F£$Z sporigyfitésSn .. Nemrég tartotta a MF.FESZ egyete­mes «portgyíRósét, amelyen mintegy 400 egyetemi hallgató jelent meg. Mol­nár Ferenc, a MEFE5Z sports/akosz- tályának vezetője nyitotta meg az ülést, utána Ráírd Bertalan tanár érté­kelte ki a Munkára Harcra Kész sportmozgalom multévi eredményeit és megállapította, hogy míg az elmúlt évben csak a próba volt fontos, addig idén máir az előkészítésen, az edzése­ken van a hangsúly. Beszélt a szovjet GTO mozgalmáról és megállapította, hogy ennek a sportmozgalomnak 'kö­szönhető, hogy a világ sportközpontja a Szovjetunióba helyeződött át. Söjtör József tanár, magyar atléta- válogatott az atlétaképességekről tar­tott jólsikerült előadást cs elmon­dotta, hogy az MHK-próbák 80 száza tibb volt, mint valaha. Az anyja csak nézte és nem hitte, hogy ez az 6 Iá-1 téka az aílétaképességeken alapul. A nya, végül megkérdezte, ha így rendelkezhet, miért nem 8 hallgatóság nagy lelkesedéssé fogadta tartja meg magának a földet? Juliska vállal vont: S az előadásokat és mindjárt utána el­— Én visszamegyek a városba. Édesanyám is velem “Ä?" be"CVeZ' főhet. Gyuri munkasno vagyok. Keresek magara ts. Az öregasszony megriadt, majd sokáig tűnődött vala- AsztdlitCJlisZ min, aztán bátortalanul igy szólt: — Áruld el már Juliska, Igazán él még Kossuth La­jos, hogy neked úgy megmondta, hogyan lesz az uradal­makkal? . **■ . " Juliska elmosolyodva világosította fel anyját: — Csak egy titkos rádió viselte a nevét, édesanyám... Másnap visszatért a munkásokkal a városba s magá­val vitte az anyját is. A nagygazdák ma is szorongva beszélnek róla, mert Juliska egy-egy csapattal gyakran kilátogat a faluba és a napszámosoknak újságokat osz­togat. Csütörtökön délután 6 órakor a Nagy Lajos gimnázium asztalitenisz csapata Pécs válogatottjával méri ösz- sze erejét barátságos mérkőzés kereté­ben, a gimnázium tornatermében. Nagyszerű küzdelmekre van kilátás, mert a gimnázium csapata azonos a BTC tavalyi ifjúsági országos bajnok­ságot nyőrt együttesével, míg a vá­rosa válogatottban szerepel a jelenleg Pécsett tartózkodó Selinkó dr, aki az NB. I-es Elektromos egyik erőssége. íáslataiak a vasárnapi TöTQ-ra Újpest—Honvéd: Két jó formában levó csapat rangadója, f igyelemmel kell lenni az újpestiek pompás sze­replésére is, 1, a — Vasas—Tcher- fuvar: Jó formában van a Vasas, győzelme valószínű, 1, x — Győri ^asas—Bp. Postás: Nagyon’ jól uzer. repednek otthon a győriek és a pesti csapat formája vasárnap nem volt meggyőző, 1, x — Debreceni Loko­motív—Textiles: A debreceniek már néhány meglepetést csinállak otthon, egy pontot most is szerezhetnek, 2, x — Soroksár—Dorogi Tárna: A bányászcsapat jobb, do a soroksári­ak játszanak otthon, szoros ered­mény várható, 2, 1 — Salgótarjáni Tárna—Szombathelyi Lokomotív: Szinte biztosra vehető a kitűnő for­mában levő bányászcsapat hazai győ­zelme, 1, 1 — Olajmunkás-—ÉDOSZ: Nem tartjuk valószínűnek, bogy a kanizsaiak akár csak egy pontot is szereznek, 2, 2 — Csepel—Előre: Ennek a mérkőzésnek feltétlenül a csepeliek az esélyesei, 1,1 — Nyír­egyházi VSE—Ózdi Vasas: Jobbak az ózdiak, de nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy tavasszAl rosszul szerepelnek, 1, 2 — Kisvárda—Diós­győri Vasas: Annyival jobbak a diósgyőriek, hogy győzelmük igen valószínű, 2, x — Szegedi Textil- Szolnoki MTE: A szolnokiak gyen­gék idegen pályán, úgyhogy a ta­bellán rosszabbul helyezett hazaiak esélyesek, 1, x — SVSE—Dinamó: Sokkal jobb fórmában van a Dina­mó, de nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a hazaiak a kiesés el­len küzdenek, x, 2 — Pótmérközé- sek: Kiskunhalasi VSE—Phőbus; A ’ pesti csapat jó védelmével pontot szerezhet idegenben is, a hazai csa­pat a kiesés ellen küzd, x, 1 — Gázgyár—Pécél: A péceliek jobbak, de a mérkőzés Posten lesz, 2, 1 — Kőbányai SDSE—Tatabányai Tárna: Nem valószínű, hogy pontot adjon le ismét a bányászesapat, 2, 2 — B pesti Lendület—Kaposvári DSK: A KDSK nincs meggyőző formában, idegenben gyengén szerepel. A pes­tiek esélyesek, í, x. * Csiifőríökön esíc 7 órai Irezdelfel a Nagy Lajos gimnázium fizikai előadótermében levetítik a bábeli tomászviíágbajnokság férfi és női előirt gyakorlatainak anyagát. A Tor naszövetség délnyugati kerülete fel hívja a tornászokat, hogy a film bemutatón miinél nagyobb számban jelenjenek meg. * Szombaton délután 3 órakor nagyszabású mezei tömeg versenyt rendez a MEFESZ. Elsősorban olyanok indulnak, akik még nem vetek részt versenyen. A verseny iránt nagy ér­deklődés nyilvánul meg és már előre igen sok neyezés érkezett a lendező- s éghez. *A Játékvezetőit Testületé bem­ként szerdán 8 órai kezdeti el tarja heti edzéseit a Pedagógiai gimnázium tornatermében. Az olvasómozgnlom eredményei cgyu- nyilvánvalóbbak. A hónapokkal ezelőtt megindított kampány most hozza első gyümölcseit. A napokban például Vajszlón tartottak könyvismer­tető ankélot. A Könyvterjesztő N. V, a marzista irodalom színe-javát villa le az ankétra. Vajszló egyike a sokezer magyar falunak, ahová a régi időkben könyv csak véletlenül, vagy még úgy. sem került. Könyvkereskedés az ilyen kis községben nincsen, könyvtár az- clőíj. nem volt, s még a könyvügynö- kői* sem keresték fel, vagy ha meg­telték, akkor legfeljebb az úgynevezett „falusi intelligenciát“ látogatták meg: a papol, a tanítót, patikust és inár fu­tónak is gyorsan tovább. Ezzel ma­gyarázható, hogy az irodalmi ankét könyvkiáUítása valóságos ünnep volt Vajszlón. Társadalmi esemény. A kis­község apraja-nagyja olyan lázra gyűlt, mintha majálisra készülődlek volna De ha egészen őszinték akarunk lenni, meg kell mondanunk: inkább az. apraja, mint a nagyja. P.s ez a leg. örvendetesebbt Szívderítő látvány volt, ahogy az ifjak és a gyerekek megro­hanták reggel a kiállítást és nem tágí­tottak onnan késő estig. Áhítattal nyúltak a könyvhöz, de bátran. íle'e- lapoztak, beleolvastak, aztán hol az egyik, hol a másik kiáltott fel örömé. ben, mikor néhány ismerős sor után eszébe jutott: — Huh, te olvasd csakl Hiszen ez ment a moziban!' Aztán a másik: — Nézd te: az Ifjú Gárda!! Ott nil — Mikor beugrott a németek közé a romház abalakán!-— Milyen bátor volt! Az ám, legény volt a tatpánt­Egy másik csoport meg azt vitatta, bogy a „Puszták népe“ borítólapján tévő öreg paraszt kihez hasonlít. Egy'- kük felfedezte: — Olyan a bajusza, mint az öreg Bencének a Toldiban. Fiúk, lányok, csizmában, cipőben, mezítláb vegyesen. S hogyan tudták mégis, milyen volt az öreg Bence ba­jusza? Fantáziájukban látták olyan­nak. Az öreg Bence, az Ifjú Gárda, Az acélt megőrizik, ,az Aranykulcsocska hősei elevenen élnek az emlékezetük­ben, gyermeki világukat ezek a hősök népesítik be Nick Carter, és Koltos Jack helyett. Igaz is: Toldi Bencéjéről szólt a vita s ezt hallgatva, elgondolkoztunk. Nekünk bizony S —10 éves korunkhttn fogalmunk sem volt Toldiról s utána még sokáig nem értettük. A fa'usi sze­gény parasztgyerekeknek pedig külö­nösen nem volt fogalmuk róla, mert a megyei urak célszerűbbnek látták s: tétben tartani őket. Aztán a vajszlói könyvnap két tői ténetét el kell még mondani. Az egyik gyerkőc sokáig szemezel Petőfi verseivel. Tizenöt forintba ks rüit a kötet, de csak kilenc forint j volt. Sehogy sem nyugodott, bele abb: hogy Petőfi nélkül menjen haza. I árától délután 3-ig gondolkozott, a: Ián mintha megbokrosodott volna, e1 szaladt, s egy óra múlva visszatér >gy kis pajtásával. Az is adott be! rat forintot és ketten vették meg kö tosen Petőfik Egy másik csoport, ahol együttese: em tudtak egy forintot összeadni este végül küldőttségiieg ment a ta íítóhoz, hogy az iskola könyvtára ve ;ye meg részükre azt a néhány köny rét, amit okvetlenül el akarnak ol rasni. Így jutottak ezek az apróságot s könyvhöz. Mikor este visszaindultunk Pécsre íz utcáról, meg a kerítések mögül hol log arcok kiáltottak felénk: — Előre! Visszakiáltottuk: — Előre, bizony! S még ezt mondtuk: — Viszontlátásra! Kende Sándor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom