Dunántúli Napló, 1950. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1950-03-01 / 51. szám

1950 MÁRCIUS 1 ff A FLO Életünk legszebb, legtanulságosabb KÉT NAPJA VOLT Sztahánovista küldötteink beszélnek az országos tanácskozásról KT ét nap után újult erővel, számtalan élménnyel gazdagodva tár- tek haza üzemeikbe. Ha idő lenne rá, hát egésznap meséltettek volna velük. Mindannyia/n szeretnék hallani, közvetlen küldötteiktől, ho­gyan zajlott le a sztahánovisták első országos tanácskozása. Olvasták már az újságban. De az mégis egészen más, amikor Lindner József, Bokor József, meg Kerner Gáspár, szóval a közülük való mondja el, hogy látták, hallották Rákosi elvtársat, a szovjet sztahánovistálcát, a szakmák legjobbjait. Mások a fogadásról kérdezősködnek, a parlament kupolacsarnokáról, ahol a legfinomabb enni-innivaló várta a sztaháno- vistálcat és minden jó és szép őket vette körül, az új élet építőit, a munka hőseit. Bokor elv társ még éberekb lesz Az idő rövidsége miatt nem tu­dott már hozzászólni Bokor József vájár elvtárs a tanácskozáson. — De az vigasztal — mondta —, hogy Rákosi elvtárs rámutatott a sztahánovisták feladataira az éber­ség terén is, és én erről szerettem volná beszélni. Rákosi elvtárs beszélt a bürokra- ■ iákról, akik alattomosan gátolják a Sztahánov-mozgalom kifejlődését. Bokor elvtárs is tudott volna be­szélni róla. Például az Antal-esetet. A fiatalok Isfván-aknán SZÍT szta­hánovista brigádot akartak alakí­tóm. Kérték a műszaki vezetőséget, hogy támogassák ezt a kezdeménye­sést. A támogatás helyett Antal Pál 2.-t, aki szervezte a brigádot, éltették egy vizes gurítóba. — Akad még nálunk is javítani való a munka megszervezése terén. Előfordult sokszor, hogy órák hosz- szat kellett üres csillékre várnunk, vagy amikór legjobban folyt a ter­melés, fát keresni, hogy beácsol­hassuk a munkahelyet — és még sorolhatná tovább is Bokor elvtárs. Most Rákosi elvtárs beszéde után a sztahánovista tanácskozáson meg­fogadta, hogy ezentúl nemcsak a termelésben, de az éberség terén is igyekszik élenjárni. Hogy amit épít a.balkéz, ne rombolhassa le a jobb. Megfogadta, hogy fölfigyel a hibák­ra, s ahogy Rákosi elvtárs már ré­• gébben mondta: ő is azon lesz, hogy megkeresse mögötte az ellenség ke­zét. „Még főbb bepgyári doSgoiEÓuííIe adom át miHzakamód«5Eer©meé“ A nagy kötény alatt ott simul a hőrtárca. A világos bélés sima felü­letén' arany betűk csillognak: „A Magyar Sztahánovisták Első Orszá­gos Tanácskozása1’. Ezt emlékül hoz­ta el' a tanácskozásról. De hozott irtást is Kerner Gáspár, a Pécsi Bőr- '•gyár sztahánovista eórolója.' Az él­ményeket, azt a sok tapasztalatot, átírt1 mind-mind magába szívott a két nap alatt, az a megvilágosodott út, amit Rákosi. elvtárs szavai tár­tak szelesre, ez ^mind együtt jött haza az üzembe Kerner elvtárssal. Vidáman, jókedvűen fogott a mun­kának, a brigádnak még munka, előtt beszélt a tanácskozás részleteiről. Mi az, ami legjobban megfogta, mi tett ' rá a legmélyebb benyomást? Sokat ' beszéltek róla, az újításokról, az új­fajta módon végzett _ munkáról, ar­ról, hogy a sztahánovista nem erejé­vel. hanem ügyességgel, észszerüsí- tósékkel éri el eredményeit. Azt suttogták, hogy majd tönkre miinek az emberek ebben a nagy hajszában. Lám Kerner elvtárs sem ment tönkre. — Mitől mennék? Hogy elértem a ■'kétszázat, hogy állandóan most is 'fölötte leljésiiék.' azt úgy érem el, hogy másfajta módon köszörülöm a kést,, szélesebb élt kap, gyorsabb vele a munka — mondja mosolyogva 'Kerner elvtárs, s ahogy jól megter- 1 mett alakjára', csattanó, egészséges ’.arcára nézünk, nem látunk rajta még csak kezdő.'dő „tönkremenést,” sem. S erről beszélt az a sok felszólaló, akit ugyanolyan lelkesen ünnepeltek a sztahánovista tanácskozáson, mint Kerner Gáspárt, akik mind új mun­kamódszereikről beszéltek. Még valami nagyon mélyen ivó­dott Kerner elvtársba: a munkamód­szerátadás. ö ezen a téren nincs­lemaradva, hiszen a brigád tíz tagja rnár átvette tőle az újfajta köszörü­lést. — Csak megmutatom nekik, hogy mt az érdekük, hogyan tudnak többet tel­jesíteni, ha ők maguk nem látják még most, addig dolgozom velük, míg ők is megértik — mondja Kerner elvtárs. Lindiier eirtárs besKssiiffiolóbat 4as*4 ax országos tanács­kozásról Nagy munkában találjuk a péc6Í sztahánovista mozdonyvezetőt- Jegyze­tet készít magának, mert a napokban előadói körútra indul, hogy a pécsi üzletigazgatóság területén dolgozó vas­utasok előtt beszámoljon az első szta­hánovista kongresszuson tapasztaltak­ról. — Életem legboldogabb két napja volt ez a kongresszus, mert személye­sen hallottam beszélni Pártunk bölcs vezérét, Rákosi Mátyás elvtársat — mondotta Lindner József elvtárs. Amióta megjött a sztahánovista kongresszusról, az elvtáreak sorba ad­ják egymásnak a kilincset. Mindenki gratulál neki felszólalásáért, amely hű­en tükrözte vissza a pécsi vasutas dol­gozók magatartását és amelyre Rákost elvtárs is válaszolt. Az 500 kilométeres mozgalomról Lindner elvtárs igy beszél: — A vasúit történetében új kor­szak kezdődött. A nagyszerű eredmé­nyek igazolják azt, hogy eltávolítot- tuk azokat az akadályokat, amelyeket az elavult, múzeumba való paragrafu­sok és szabályok állítottak elénk. .4 kezdeményezésre előttünk volt a szov­jet vasutasok példája, akik halomra döntötték a vasúton lévő régi eredmé­nyeket. A Pártválasztmány határozata után a hős szovjet vasutasoktól tanul­va a magyar vasutasok nagy feladatot tűztek ki maguk elé, a kétezertonnás mozgalom megvalósítását. Amikor a* első túlsúlyos vonat elindult, a kis- hitűek, a folyton kételkedők csak csó­válták a fejüket és vasúti katasztró­fáktól féltek. De a katasztrófák helyett kiváló eredmények születtek, amzlyc- ket az önköltségcsökkentés terén ér­tünk el a mozgalommal. Itt is, mint mindenütt, győzött a Párt, a kommu­nista öntudat, a dolgozók bátor fel­lépése és a szocializmus megvalósításá­ba vetett hite. Lindner elvtárs még a nagyszerű fo­gadtatásról beszél, aztán hozzákezd a munkájához, hogy megszervezze az újabb 500 kilométeres vonatokat, hogy április 4-őre minél több induljon el be­lőlük, hogy minél kiválóbb eredmé­nyekkel köszönthesse azt a napot, mely elsősorban adta meg a lehetősé­get ahhoz, hogy sztahánovista legyem felszabadulásunk ünnepét. És újból be­bizonyítsák a paragrafus-ragoknak, hogy a kommunista előtt nincs lehe­tetlen, ha a szocializmus megvalósítá­sáról van sző. Példaadó kezdeményezés A valósággal ismerkednek . az általános leánygimnáziumban 5-éig 5-é'g | Végig színe* magyar film. ludas matyi! Előadások: 5, 7, 9 órak0».* QRRMUi Uj szín« magyar .film. LUDAS MATYI eJíiat^*ok fél 5, fé! 7, fél 9-kor Fák.lyíT ~ HÉTFŐTŐL— SZERDÁIG SZÜNNAP! Az áttrrlános leánygimnázium ta­nári testületé helyesen látta meg lapunk kritikájának a célját. Az egész tanári kar egységes határo­zata alapján megszervezték a szülők iskoláját, amely hivatott arra, hogy úgy a szülők, mint egyes, — a ha­ladó tudományt még nem ismerő — pedagógusok hiányzó természettudo­mányos felkészültségét javítsa. Kri­tikánknak az a része, melyben ki­fogásoljuk, hogy a tanári kar nem egységesen fogalmazta meg és írta alá a határozatot, téves információn alapult. Az okozat nem ok Az előadás nagyvonalakban fel­ölelte a csülagvilAg, a naprendszer és a Föld keletkezését. Kitért a leg­fontosabb természeti törvényekre, foglalkozott a régi, tudománytalan elméletekkel, babonákkal, a válto­zatlan világrend elméletének tartha­tatlanságával. Görcs László igazgató előadásával hozzájárult ahhoz, hogy kiküszöböl­jön egy sereg babonát és tévtant a hallgatók felfogásából. Nem mulaszthatjuk el azonban azt, hogy rámutassunk az egyébként jó előadás egyetlen nagy hibájára. A Föld légkörének ismertetése köz- k,en ^'hangzott ez a mondat: „A Föld légköre azért marad meg, azért nem illan el a semmibe, mert a tömeg­vonzás, a Föld vonzóereje nem en­gedi. Azért nem engedi, hogy az embereknek legyen levegőüik, — megéljenek.” Több Ügyeimet kell szentelni a következő előadások folyamán annak hogy ne tévesszék össze az előadók az okot az okozattal. Ne tévedjünk még kis részletekben sem vissza "a célszerűségi elmélet hínárjába. A tö­megvonzás nem azért tartja Földünk körül a légréteget, hogy az emberek lélegezhessenek, hanem éppen azért lehetséges a Földön élet, mert lég­tere van. ,,Terem!és!örfénet" helyett természettudományt! A szülők isicolája, a szülőknek ter­mészettudományos oktatása olyan példa, melyet — reméljük — a többi iskolák is mielőbb követnek. Azonban ismételjük és nem tud- I ]uk elég sokszor ismételni, szükséges a diákság, & taiiuádSAjúsig rendbe­rés természettudományos képzése is. Sőt, a fiatal nemzedék természet- tudományos oktatása, tudásuknak ezen a téren valló fejlesztése elsőbb­rendű fontosságú még a szülők meg­növelésénél is. Addig is, amíg a bio­lógia kötelező rendszeres tantárgy lesz, minden tanár, mindem előadó tartsa megtisztelő kötelességének, hogy tantárgyához a fejlődéselméle­tet kapcsolja hozzá, hasonlóan a közgazdasági fiúgimnáziumban ta pasztáitokhoz. Nem elég az, hogy az ölőadókat megbízzák a természet- tudományoknak az oktatásba való bevitelével, ellenőrzés is szükséges. A diákok természettudományos is­merete a legjobb fokmérője annak, hogy a tanár valóban megteszi-e ezen a téren is a kötelességét, meg­hálálva népi demokráciánk gondos- kodását­Ne hagyjuk, hogy fejlődő ifjúsá gunkat a klerikális-reakciós terem­téstörténettel hódítsák. ÁPRILIS TÖBB, JOBB MUNKÁVAL KÖSZÖNTÜNK! A Pécsi Bőrgyár „December 21” komplex-brigádja rendkívüli brigád- értekezleten elhatározta, hogy április 4-ére, felszabadulásunk évfordulóéira elvállalja, hogy napi 1.500 kg sertésbőrrel többet dolgoznak fel a tervelő­irányzatnál. Vállalták, hogy a krómos hasításra vonatkozó újítást gyártásra alkalmassá teszik és jelentős megtakarítást érnek el olyan anyagnak kész- bőrré való feldolgozásával, amit azelőtt, mint hulladékot tudtak osak értéke­síteni. A bőripari Népszava Szerda határozatot hozott, hogy a Pécsi Bőr­gyárban a marhahasíiási bőrök cipőbélés és bőrdíszműnek való felhasználása érdekében a bőr minőségének megjavítására kísérletezzék ki az eljárási mó­dokat augusztus 1-ig. A brigád lerövidíti a megadott időt és április 4-ig ki­dolgozza az eljárások módszerét. Ezenkívül több újítást kíván április 4-ig a komplex-brigád bevezetni, melynek eredményeképen elvállalták, hogy a termelékenységet az 1949-cs évi átlaggal szemben őO^/o-hal emelik március 1-től kezdve. Továbbképzéssel és a szakmunkások fokozottabb bevonásával a brigád tagjai elvállalták, hogy a betanított munkásokat alkalmassá teszik a kényesebb munkák elvégzésé­re is. Április 4-ig minden szerdán a brigád tagjai a műhelybe.-, kisg> ülést, tartanak, melyen munkástársaikkal ismertetik felszabadulásunk évfordulója ünnepének jelentőségét. A mekéuyesi „Új itEkoJasiáííy“ versedre hívta a saágsssi cseparloi at A közelgő tavaszi munkák egyre inkább központi kérdéssé válnak fai- vainkban. Gépáll omássink, állama gazdiasá/iaink, termelőszövetkezeti cso­portjaink, de egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztjaink is hozzáláttak a tavaszi munkák előkészítéséhez. Ez­zel egyidejűleg megindultak a ver­senykihívások is az állami gazdaságok és a gépállomások vonalán. A ferme- lőcsoporlok részéről országos kihívás még nem hangzott el, de termelőcso- portjaink erre nem is várnak, hanem máris sorra hívják ki egymást. páros­versenyre. Baranyában a versenybe lépők kö- ött most is elsők voltak a mekénye- siok. A mekényesi Uj Alkotmány ter­melőcsoport hívta ki versenyre a má- gocsi termelőcsoportokat az Uj Ele­tet és az Uj Barázdát. Ez ugyan nem szigorúan vett párosverseny, mert há­rom résztvevője van, <íe az adott ke­! ehe­refek közt megvan az ellenőrzés tősége. „Versenykihívásunkkal 'az országos és megyei (tanácskozás, valamint la minisztertanács határozatát '.'karjtJr. • sikerre vinni” — írják vejf^^-iyf elhí­vásukban a mekényesiek. Á további­akban vállalják, hogy a (a"aszf'.h.il szakszerűen és határidő előtt elvetik, községük tízéves átlagát 25 százalék­kal felülmúlják minden növényfajtá­ban, a tengerit háromszor iölíögelés nélkül kapálják, a répákat négyszer, permetezéssel és porzessal védekez­nek a növényi kártevők ellep. A versenykihívás még több pontot, tartalmaz, melyekben pontosan meg­határozzák a vállalásokat és az elbí­rálás szempontjait. Végül megállapít­ják, hogy a verseny ereidnrinyessége szempontjából megszervezik a látoga­tás okai, Használt a bírálat Már 142 egyéni versenyző és 24 szlaiiáiMvisla imp! Éipzik a Kamiéi MapsépiMsi 's'á S'VIl.-tJ Február 9-i számunkban foglalkoz­tunk: a Komlói Magasépítőn NV pártszervezetének és üzemi ízakszer- vezeténefk munkájával. Bírálatunkban rámutattunk az üzemi pártszervezet és a szakszervezet vezetetnek gyen­ge, hiányos munkájára és arra, hogy ha nem küszöbölik Ékít a hiányossá­gokat, nem tudják megvalósítani az ötéves terv rájuk eső részét A bírálat nyomán javulás állt be a Komlói Magasépítési NV-nél. Az iteemfervef azófa felbontot­ták és ennek nyomán a dolgozók közöli nagy tendiileffeí ferjedi el az egyéni verseny. Bíráló cikkünkben beszámoltunk arról, hogy a dolgozók versenyhangu­lata jó. Ebben a meggyőződésünkben megerősített bennünket az egyéni versenyzők számánalkl nagyarányú emelkedése. A széle’sedö egyéni ver- 1 seny nyomán megszülettek, az első kiváló eredmények: Hergert József 446, Straub Ferenc 447, Schmidt János 419, Tóth Ferenc Béfsi377 szá­zalékot teljesítettek. A bíráló ciklkl felvetette, lágy a Komlói Magaépítési NV-nél „>ind- őssze csak 10 egyéni ver-enyzö volt. Azóta a bírálat nyomán már 142 munkás dofgozflk egyéni versenyben. A dolgozók lendületes versenyszelle­mére bizonyíték, hogy veficny’zer- r őrlés ükben valamennyien válla Iák, hogy az eddigi eredményeiket április 4-re, n felszabadulás ünnepére, 50 százalékkal emelik. Az egyéni versenyzőkén kívül 24 sztahánovista brigád is működik, amelyek feljclsífménye állandóan 290 százalék felelt van. Nagy lépést tett előre a Komlói Magasépítési NV üzemi párt- és szak- szervezete. A bírálat nyomán meg­látták a hiányosságokat é!s azokat kommunista módon kijavítva igye­keznek az ötéves terv rájuk eső ré­szét minél előbb sikeresen megvaló­sítani. Uéí a$Uwiti$éf nevé&Zte twd&zetl az d&dé raés a bürokrácia egyéb csodabogara! A közelmúltban jelent meg a bel­ügyminiszter 5200/1950. számú rende­let® a megyei testületi szervek műkö­désének szabályozásáról. A rendelet meghatározza, hogy az eddigi hét faj­ta, népcktatá'sügyi, útügyi, adóügyi, közegészségügyi, kisajáfításügyi, stb., stb. ügyi albizottságok munkakörét az alispán (városokban a polgármester) a mezőgazdasági igazgatóság, a pénz­ügyigazgatóság és a megyei földhiva­tal veszi át. A miniszteri rendelet újabb csapás a soklcjű bürokráciára. Hogy miért újabb csapás, azt mindjárt szemlél­teti az alábbi példa. A hétféle albizottságnak egyazon előadója voll. Ez idáig mindenki előtt érthető, die most következik a bürok­rácia ariistamutatványa: ez az elő­adó levelei irt saját magának, iktatta, postázta, aláírta, átvefle, láttamozta és ha közben elfelejtette, hogy mii írt magának, akkor még talán el is olvasta, lt>y iwwímalí és a hál al­bizottság egyazon előadója önönma­gával, a bürokrácia nagyobb dicsősé­gére. Az átirogaiásnak egy másik vállfája, amikor például a volt tervmegbizott, ahelyett, hogy átment volna a szemben lévő ajtón keresztül az alispánhoz, inkább „magam helyett kis virág” el­ve alapján, átiratot szerkesztett. így levelezgettek az egyes ügyosztá­lyok is egymással, például a gazda­sági ügyosztály és a szociális ügyosz­tály. Nagyon szép példája a professzio­nista aktatologatdsnah a szakvélemény­kérés. Egyes ügyosztályok előszeretet­tel megteszik, hogy a nagyon felgyü­lemlett aktahalmazokat egyszerűen át- küldik, — vagy a számvevőséghez, vagy a tisztifőfigyészhez — szakvéleménye­zésre. Ráírták, hogy ,,r. u.‘\ azaz rövid utón és ez egyben számukra azt jelen­tette, hogy nem kell tovább töprenge­ni a végnélküli aktakígyó „farkkeresé- sén." Most azután a sxáanevóíég, vagy a tiszti főügyész volt a bajban, mert az ugyan rajta volt az aktán, hagy ,jzi- ves véleménynyilvánítás végett", de azt már nem tüntettek fel, hogy a ván­kos kötegből, melyik az nz ügyirat, melyre véleményt kell mondani. így azután hosszú időre, néha hetekre, hó. napokra megfeneklett, ,tahiára futott“ az akta. A közigazgatási számrendszer már kiküszöbölte az iktató és osztókönyve. két és egyre inkább intézik a megye­házán is az ügyeket tel clarion, vagy élőszóval, az egyes ügyosztályok kö­zött, Így lesz a közigazgatás élőbb és így kerül közelebb a dolgozókba*. Ezentúl a hét bizonyos napján * számvevőség azonnal ■ czslcrfilrrményt mord a kérdéses ügyekben- A f-Hrtt főügyészhez átküldött aktáiba is pon­tosan rá kell írni, hogv onlyen jogi kérdésre várnak felel.-*?1 Ez az év skr-srfe ketdidik , kA—J- ráeia ~

Next

/
Oldalképek
Tartalom