Dunántúli Napló, 1950. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1950-03-03 / 53. szám

1950 MÁRCIUS A üí Ä PL O 5 Két példa arra, hogy mi biziosítia a sikert és mi okozza o balsikert a $épi ssersődésköt Kísta Baranyában különösen, de Somogy­bán és Tolnában is igen komoly lema­radás mu:a1ikoaik a gépi szerződések vonalán. Pedig a gépi szerződősek ha­talmas előnyt jelentenek a dolgozó parasztság számára. Aki szerződést köt, biztosítja a ma­ga számára a sokkal nagyobb termés­átlagot jelentő gépi munkát. Biztosít­ja. hogy a legalkalmasabb időben gyorsan és olcsón végezheti el a munkát. Igen olcsó a gépi munka, hi­szen egy hold megtárcsázása például 2 kiló búzába kerül, ha valaki szer­ződést köt Sőt, még ennyibe se. — Ingyenben van: hiszen a magasabb ter­mésátlagból keletkező lobbiét bősége­sen fedezi a gépi munkák díját. Hogyan lehet, hogy ennek ellenére 5* vontatottan halad a szerzödéskölé-s, — kérdezhetné bárkii. A válasz egy­szerű: azért, mert dolgozó parasztsá­gunk nem ismeri a szerződéskötés e!őnyj5t. S a következtetés is egysze­rű amit ebből le lehet vonni: fokozni kelt a felvilágosító munkát. Ez azon­ban nemcsak a traktorosok feladata. A traktorosok munkáját felvilágosító munkával támogatni kötelessége min­den tömegszervezeiünknek_ Az eddigi gyakorlat bebizonyította: ahol falusi elvlársainh segítik a trak­torosokat, ott fői halad a szerződés- kötés, ahol nem, ot{ vontatottan, vagy egyáltalán nem megy. Puskás Jenő és IJorvá'h Ferenc vegyes érzések­kel fordulnak be a köz­ségbe. A kisharsányi gépállomásról jöttek, mindketten a „Verseny-brigád“ tagjai, illetve egyikőjük, Puskás Fe­renc a brigád vezetője. Itt már dolgozott tavaly is a gép­állomás, a Gamns-brigád volt itt. .Jól dolgoztak, a község dolgozó paraszt­jai megismerték munkájukat és meg is szerették őket munkájukon keresz­tül. Ez biztosan megkönnyíti munká­jukat. De... Először a párttitkárt keresik. Két­ségeik hamarosan elosztanak. A párt- titkár tájékoztatja őket, beszámol arról, hogy a faluban már eddig is ismertették a népnevelők a gépi szer­ződéseket. Utána a földmivesszövet- kezetbe mennek, Holvéber Józseffel, a szövetkezet ügyvezetőjével beszélik meg a kérdést. Pár perc múlva két jó helybeli népnevelővel veszik nyakukba a fa­lut. A helybeli elvtársak ismernek mindenkit és konkrét érvekkel, tá­masztják alá a traktorosok Ismerte­tését. Az eredmény nem is marad el: Tóth Ferenc 4 hold, Bari János 4 hold, KaJó István 3 hold, sorakoznak egymásután o szerződések Puskás elv­társ táskájában. Mennek tovább. Idős Schubert György Is köt öt holdra, a fia hatra. Nagy János 3 és félre. Jókedvűen, gyorsan dolgoznak. A traktorosok ál­talánosságban elmondják a gépi munka, a szerződés előnyeit, a hely­beliek meg olyan érvekkel támaszt­ják alá, hogy „hát maga Pista bácsi mit fog csinálni a lapos dűlőben az­zal a másfél holddal, amibe cukorré­pái akar vetni. Nem birja az a két tehénke". Közben a többi népnevelők is dol­goznak, mozgósítják a dolgozó pa­rasztokat az esti gyűlésre. — Mindenki olt legyen a földmi- oer,szövetkezeiben! Este Puskás elvtársék a megjelent dolgozó parasztok nagyrészével még megkötik a szerződést. Megy minden gyorson, alig győzik írni. Iíauptmnn Józsefné és Bencze Anfalné vidáman forduf- beremendi főutcára, kisharsányi gép- Vidáman for­Baremend nak be a Mindketten állomás trakforisfái. dúlnak be, mert fiatalok, mert szere­tik a munkájukat és mert eddig is jói ment nekik a szerződéskötés. Lelkesen magyarázták a doigozó parasztoknak a szerződés előnyeit, a heíyi népnevelők segítettek nekik és ment szépen a dolog. A dolgozó parasztok viccelődtek egy kicsit, de ez amolyan jóindulatú csipkelődés volt. Az idősebbek is mosolyogva kérdezték tőlük: ..Oszt nem félsz kinyom ráütni arra a nagy masinára?" Hát remélhetőleg iff Be. remenden is jót fog menni a doiog. De ... A pártfitkér nincs ifibon, a többi pártvezefőségí tagot pedig nem ér­dekű a szerződéskötés. Dk maguk se kötnek szerződést, a népnevelők se, nem is segítenek nekik. — Piát így nehéz tesz. De azért ne csüggedjünk. Próbáljuk meg a föid- mívesszővefkezetet — így biztatták egymást. — Nézzék, nekünk van két trak. torunk. Csak nem vagyunk bolondok saját magunk elten agitálni. Ez.í n tötdmívesszövetkezef könyvelője mondja. Az ügyvezető nincs itthon, de neki is ez a véleménye. Arról nem beszéí, hogy akár öt traktornak toristanők is hiába hangoztatják A DÉFOSZ-szal már nem is mer­nek próbálkozni. Kár volna az időért. Megpróbálják egyedül. Egymásután mennek be a házakhoz. — Van lovunk — majd ka itt lesz a traktor, akkor szólunk — hangza­nak a kifogások. Fáradtan, rosszkedvűen, eredmény nélkül hagyják e! a falut. Egész nap­juk ráment, még‘em sikerült semmi eredményt elérniük. Nem kötöttek egyetlen holdra se szerződést. A feltámadó szél meg mérgesen cibátja hónuk alatt az üresen ma- radt rózsaszín íveket. is volna itt munkája. És ezt a trak. A két példa is bizonyság arra, hogy a gépi szerződések sí* ere dön­tően aftóí függ, hogy támogatják a helyi pártszervezetek, a DÉFOSZ, a földmívesszövetkezet és a népnevelők a traktoristák munkáját Aki nem hi'-ai, kérdezze meg Puskás Jenőt, Horváth Ferencet, Haupíman József- nét, Bencze Antafnét vagy akármelyik gépállomás atkármelyi traktori'tá- ját. Vagy pedig menjen el Kiskassára vagy Beremendre. 'Jőal qcpeti dolgozik ^Dolgát Cfjccejteni, cl sztaluínooisia Lziw&ns Az első gépen sugárzik piros színe a zászlónak, amelyet a rihai tszcs adott a mohácsi selyemgyár legjobb szövőjének. Polgár Ferencné gépére került. Sokszor gondol arra. Hogy a tszcs tagjai a gazdaságban, ők pedig itt a szövőgép mellett egyazon célért dolgoznak. Hogy egyre inkább elmo­sódik a határ falu és város, gyár és föld között, hogy mindenhol újfajta emberek újfajta életet építenek. Ve­tés... zöldéi a vetés, künn a határ­ban és mindenki kenyere lesz belőle. Vetés... lám a dolgok, hogy hason­lítanak. Polgár Ferencr.é a mohácsi selyemgyár legjobb szövőnője 48— 50.000 vetést csinál naponta, és keze munkája nyomán nőnek a méterek. Mindenki ruhájának. A tervUofcsön elsff lapján, de Polgár elvtársnő szivében is kirajzo­lódtak a betűk; benne is élnek Lenin elvtárs szavai: „Érd ától a legjobba­kat és érj el általános emelkedést S a szerint végz.i munkáját. A gyár öreg gépeivel harcolni küzködni kell, hogy megadják az eredményt. Először Polgár elvtársnő se találta valami természetesnek, hogy valaki egyik napról a másikra egy helyett hat gé­pet kezeljen. De vállalta, mert ő is a sztahanovisták útját akarta járni. S most a tervkönyve számol be ar­ról, hogy jó úton indult el. Állandó 200 százalékon felüli teljesítménye már a jó meleg tavaszba vitte, a legutolsó kiértékelés szerint április 15-én tart tervével. De azóta eltelt egy hét és a szövőgépen lefutó mé­terek már a májusi előirányzat ter­mékei. Először nem ment ilyen jól. Nem találta meg mindjárt a módját, ho­gyan kell ésszerűen járni a gépek kö­zött, hogyan kell kezelni őket úgy, hogy ne szaladgáljon ide-oda. De segítette Vöö Károlyné élmunkásnő, segített Lukács Vilmos művezető is. íls lassan keze a'A simultak a gépek, engedelmeskedtek neki, s az­óta ketten, illetve — hat gépen dolgo­zik, — heten működnek együtt, s így termelik a métereket. * Sokszor olvasott már a többi szta- hánovi-sta szövőnőről, akik nyolc, tíz, tizenkettő, meg mint most hallot­ta, a szovjet sztahánovista szövőnő Dubjága elvtársnő 16 gépen is dol­goznak. — Majd meg lesz a módja annak is, a tavaszi átrendezésnél — biztatja a párttiikár elvtársnő — hosszába állítjuk a gépeket; nem transzmisz- sziós, hanem külön meghajtás lesz a gépekhez, nem kell egy hiba miatt száz gépnek állni, akkor majd rátér­hetsz te is a további munkára, még többet vehetsz a kezed alá. Polgár elvtársnő nem fél az újtól. Hogy is félne. Hiszen a mi új életünk boldogságot, örömet, szép életet ho­zott az 6 számára is. Egyre gyarapo­dó otthont, gondtalan, kedves, tartal­mas napokat. Hogy félne hát attól, hogy újfajta módon dolgozzon. Ez se hozhat mást, mint jót. Bizonyítékok vannak. Vitt haza már 324 forintot is egy héten Polgár elvtársnö. És visz még ennél többet is. » A sztahánovista tanácskozáson nem volt ott, de gondolatban velük volt. s Panyi eivtársnörc olyan büszke mint­ha csak az ő üzemükben lenne. Büsz­ke rá. hogy, lám mi r.ök is, hogy meg­álljuk a helyünket Hogy a szövőnők kiíett-ek magukért. És hogy szerte az országban van még sok Panyi elvtárs­nőhöz hasonló erős akaratú, hazáját, népét szerető sztahánovista szövőnő. Akik legyőznek minden nehézségeket, akik nem félnek az újtól, a maradi- ságtól. akik hazájukat, megszerzett szabadságunkat é* békénket úgy sze­retik, hogy napról-napra jobban dol­goznak érte. Ezekhez tartozik Polgár Ferencné is. „Örömöt hozott számunkra az elseje“ Három közalkalmazott a fizetésemelésről A közalkalmazottak fizetésrendezése a gyakorlatban is életbe lépett Már­cius 1-én már kikézbesítették a felemeli fizetéseket. Az érdekeltek ételé­ben jelentős dátum a március elseje, ezért hálásan gondolnak a Pártra * annak böics vezérére, Piákosi Mátyásra. Ez a hála elsősorban a munka­tempóban, a lelkiismeretesebb munkában nyilvánul majd meg. Alább három értelmiségi közalkalmazott nyilatkozik-mit jelenteit számukra az első nagyobb fizetés és mi a véleményük ezzel kapcsolatban: Sáraii László a Nagy Lajos gimnázium taná­ra így nyilatkozik: — Sohasem hittem volna, hogy fiatal tanár létemre ilyen megbecsü­lés ér.. Január előtt még 450 forintot keres­tem s akkor léptem elő úgy, hogy a február hó­napi fizetésem már 490 forint lett. Tegnap pedig 724 forintot kaptam kéz. hez. Első dolgom volt. hogy a rég áhított köny­veket megvegyem s va­lóban, még a tegnapi nap 135 forint ára ter­mészettudományi szak­könyvet vásároltam. — Mi nevelők, a Párt irányítása mellett dolgo­zunk. Ezért bíztunk már első pillanatban is ab­ban, hogy anyagi hely­zetünk is megjavul. Tudtuk, hogy a Párt tisztában van azzal, hogv vsak az anyagi fiigget- 'enségben élő pedagó­gusok tudnak igazán eredményes munkát ki­fejteni. Azonkívül, hogy nyugodtabb életet jeleni az új .fizetésem, állan­dóan vásárolhatok majd ki-nyveket. Nagy mu­lasztást akarok pótolni. Minden pedagógus nevé­ben köszönöm meg a Pártnak. amit velünk lett és ígérem, hogy .»'.van ifjúságot nevelünk i kezünk alatt fejlődő generációból, amelvre büszke lehet a Párti Gyulai Irma a város alkalmazottja. Tíz éve dolgozója Pécs központi hivatalának, ebből a: utolsó 3 ével az anya­könyvi hivatalban töltőt, te. — Nagyon sokat je­lentett számomra a fize­tésrendezés, Legutóbb 3Ö8 forintot kaptam, most pedig .>20 forint a felemelt fizetésem. Nagy szó ez! Tudom, hogy ki­nek köszönhetem ezt, hiszen párttag vagyok. Rákosi elvtárs beszéde idején is tudtam, hogy megkapjuk a beígért jr zetésrendezist és mégis kellemesen lepett meg ez a jelentős emelés. — Számomra újabb kötelezettséget is jelent ez az elseje. Újabb, na­gyobb erővel dolgozni népi demokráciánk gaz. dasági, szellemi felemel, kedésén. Közvetlenül a jelek gyors és udvarias kiszolgálását ériem itt. személyemre nézve. Ezzel tudom meghíz- látni azt a kellemes meg­lepetést, nmein most el­sején ért. Jó munkával akarom viszonozni ezt a szerető gondoskodást. — Most pedig vásárol­ni megyek. Se>k olyan holmira gondolok most. amelyekre régóta vá­gyom s csak most jut sor arra, hogy megve­gyem magamnak Dr. Kerekes Károly tanársegéd a kóTbonc- tnnon. Fiatal, tudós, megfontolt, csendes sza. vakkal beszéi a fizetés- emelésről öt ért kelle­mes meglepetésről. — Azt hittem, hogy egy osztállyal alacso­nyabban sorolnak l>e. Kilencszáz forintom lett volna akkor. Annak is örültem volna, de úgy* látsz'k beszámították tu­dományos munkásságo- mot és az eddig keresett havi 800 forint fizeté­sem most U00 forintra ugrott. Nem tagadom, nagyon örülök neki. El­sősorban ez a tudomá­nyos intézetek dolgozói­nak megbecsülését is je­lent). azonkívül a tudo­mányos munkásság ér­tékelését is. Űgv tudom, még 30 százalék veszé­lyességi pótlékot is ka­punk, s igy még tekin­télyesebb lesz a fizeté­sem. Nem vagvoK ugyan párttag, de ugyanúgy érzem a Párt támogatá­sát, mint a tagok. Most látom csak igazán, mit tett a Magyar Dolgozók Pártja a mai napig eb­ben az országban. Ké­kesi Matyís kimondott ígérete még nvnden al­kalommá! valóra vált. Nagy biza’mnt és hálát érzünk népi demokrá­ciánk vezetői iránt s igyekszünk majd mun­kánkban tettekkel bizo­nyítani ezt az érzést. Vizsgálja felül a MOKEP NV déldnnániúi! míí-sorpoiiiikáját és kíreisdeitségvezeioféEastk működését A vidéki moziknak a leggyakoribb panasza, hogy a fíimeiöadásokhoz nélkülözhetetlen vetítöszenet a MO- KÉ.P NV budapesti központja még többszöri sürgetés után is csak tele- fonkerésre küldi le, növelve ezáltal az önköltséget. A másik gyakori panasz a műsor- politika rossz irányítása. Ezeken kí­vül azonban sok minden felvetődött még panaszként és a baranyai, tol­nai, somogyi filmszínházak vezetői eljuttatták kérelmeiket a körzeti ve­zetőhöz. Radnóti Sándorhoz. A MOKÉP budapesti kiküldötte szerint a hiányosságok nagyobb ré­széről a központ mitsem tudott, mert Radnóti Sándor kirakatpolitikát foly­tatott, elkendőzte a hiányosságokat. A filmszínházak pártszervezetével együtt alaposan utánanéztünk a kér­désnek és megint bebizonyult az, hogy a munka közben elkövetett hi­bák nem mindig a ..véletlen művei" és éppen ezért helyes, ha az ellen­őrzéssel megbízott elvtársak éberek és a hibákat élesen felvetik. Elejét veszik ezzel az esetleges későbbi hiányossá gokna k. Radnóti Sándor egy miskolci mozi­nak volt az üzemvezetője és „bünte lésből" helyezték Pécsre körzet veze­tőnek. A MOKÉP azzal küldte le, hogy itt kijavítsa hibáit. Ehelyett az­zal állított be Pécsre, hogy Pestről „kinyírásra" küldték és megnevezeti egyes ,,kinyirásra" váró személyeket. Radnóti Sándor megjelenésében 4s magatartásában is a jampec-tdeált testesíti meg. Ennek szellemében rakta fel a lábait az íróasztalra és ennek szellemében mondta azt egv munkásra, hogy „kivágom innen, mint a . .és itt egy jelzőt mondott. Ezért a kijelentéséért még a mai napig is szakszervezeti fegyelem folyik el­lene. Hasonló, nem hízelgő kijelentést tett a Park-mozi jegyszedőire is, ami­kor a párttitkárnőxvek igy nyilatko­zott róluk: „Ott állnak azok a tevék az előcsarnokban és ha bejövök, ak­kor nem is köszönnek". A párttitkárnő felvilágosította a 23, vagy 24 éves Radnótit, (akiről a párt- szervezet még ma sem tudja, hogy hány éves, mert ahány igazolványa van, annyiféle adat van benne), szó­val a párttitkárnő felvilágosította, hogy annak kell köszönni, aki vala­hová belép. Radnóti Sándor megpróbálkozott a pártszervezet munkájának az irányítá­sával is, ő akarta pártvonalon beosztani az embereket, de a pártszervezet vezetői nem enged­tek ki — nagyon helyesen — kezükből az irányítást. Azonban a pártszervezet még igy sem tudta Radnóti több hely­telen intézkedését megakadályozni. A pártszervezet nem tudta leellen­őrizni. hogy Radnóti valóban leláto­tt alja-e a vezetésére bízott, közel negy­ven mozit. A MOKÉP ellenőrei vi­szont megállapították, hogy nem láto­gatja le és például hónapokon keresz­tül nem járt kint a mecsekszabolcsi mozinál 6em. Radnóti azzal védekezett, hogy sok a pártmunkása, de ez egyszerűen nem igaz, mert soha semmiféle pártmunká­ra nem osztották be. — Soha nem tudtunk tisztába jönni vele és ezért nem is hittük el egy sza­val sem— mondta róla a pártszervezet káderese. A párltitkámö ezt annyival egészítette ki, hogy Radnóti soha nem teljesítette, amit megígért. 9 így azután nem csodálható, hogy a filmszínház dolgozói nem akarták el­hinni. amikor Radnóti Sándor bemert* a Fáklya híradó filmszínház megindu­lását. Végül már a kész tények » öli álltak, de akkor is egyöntetűen tilta­koztak, hegy a hiradófitmszlnház a pé­csi Park mozi helyén nyílton meg, t!- szen ott már egy ilyen filmszínházai egyszer be kellett zárni. Radnóti kitartott eredeti elgondolá­sa mellett és a jótanácsok ellenére megnyitotta a Fáklya filmszínházat, de a megnyitás után sem gondoskodott arról, hogy a műsor a lehelő legjobb legyen. Így történt azután az, hogy a Fáklyá­ba olyan kiefilmek is elkerülhettek, amelyeket pár héttel eze’őtt más pé­csi mozikban kisérőműsorként játszot­tak. Feltétlenül szükségesnek tartjuk, hogy a MOKEP NV indítson vizsgáló, lot a déldunántuli kirendeltségvezelö ellen és a jövőben sokkal éberebbek le­gyenek a felelős állások betöltésénél. Szükségesnek tartjuk azt is, hogy a MOKÉP vegye revízió alá a vidéki műsorpolitikáját, elsősorban a bíradó- filmszinházakét és vidékre ugyanazt a műsort küldje, amit a budapesti Fák­lya hiradófilmszinház mutat be és ez később se kerüljön a közönség elé ki- séröműsorként. Pécsi viszonylatban javasoljuk, te« kintve, hogy az Apolló a nézőtéri be­osztása miatt nem alkalmas híraöö- filmszinháznak, így az Uránia játssza jövőben ezeket a műsorokat. Az igazi megoldás azonban az lenne, hogy a Szcchcnyi-téren. a város központjában lévő egykori mozihelyiséget rendeznék be híradó-filmszínházzá, mert hiszen azt nem is kell külön hangsúlyoznunk, hogy az egyre nagyobb számban gyár- ‘ott kisfilmcknek. színes és rajzosfil- meknch és éppen ezért a hiradómo- ziknak is, feladatuk és jövőjük van.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom