Dunántúli Napló, 1950. március (7. évfolyam, 51-76. szám)
1950-03-29 / 74. szám
1 Örök hála és kiség a felszabadító Szgvfetuiiii, a diesö Szedet Hadsereg, Répáik barátja és tanítása a mm Szüli® Iráni! Csak a Szovjetunió tapasztalatainak tslasziálásáfal és a pártszervezetek Irániító arankájával biztesithatjnk a ÜESZHMT-áknák egészséges, gyorsai felfelé tőré fejlődését Szikra Sándor elvtárs beszámolója a bányász technikai konferencián Mint már jelentettük a Munkás Ktillúrház feldíszített nagytermében rtsunbaton dél itán 4 órakor megkezdődött a MESZHART technikai párt- korí/erencia. Összeültek a pécsvidéki bányák legjobb dolgozói, az élmunkások, egyéni versenyzők, műszaki értelmiségiek, női bányászok, hogy Pártunk Megyei Bizottságának irányításával lemérjék az eddigi eredményeket, megállapítsák a hiányosságokat és azok kiküszöbölésének módiját. Uj színnel volt gazdagabb ez a bányászértekezlet a régieknél, mert most voltak jelen először a női bányászok. Resztvettek az értekezleten a bányászszakszervezet központi képviselői, valamint a MÁSZ bányák képviselői is. A megjelentek nagy érdeklődése mellett Deák Lívia elvtársnö a Péosi Pártbizottság titkára nyitotta meg a konferenciát, majd Szikra Sándor elvtárs megyei párttitkár tartotta meg általános érdeklődéssel várt referátumát. Szikra elvtárs beszédének bevezető részében lemérte azokat az eredményeket, amelyeket dolgozó népünk, élén a munkásosztállyal, Pártunk, Rákosi elviére irányítása alatt a baráti Szovjetunió állandó segítségével elért, A MESZHART bányák dolgozói élükön a kommunistákkal dcrckas munkát végeztek '—' Ezeknek az eredményeknek elérésében a MESZHART bányák dolgozói, élükön a kommunistákkal, derekasan kivették a részüket. 3 éves tervünket 2 év, 4 és fél hónap alatt sikerrel befejeztük, elsősorban a sztálini munkafelajánlások során kibontakozott 1 dikes szocialista verseny segítségével. Ma már főbb min! 50 százalékkal főbbel termelünk, mint az utolsó békeévben. Ezzel nagy mértékben járultunk hozzá a magyar ipar és az egész magyar nemzetgazdaság energiaszükségletének biztosításához. —- Ezek a nagy eredmények a háború szörnyű rombolásai ellenére csak úgy születhettek meg, hogy a magyar munkásosztály meghódította a politikai hatalmat, győzelemre vitte a pro- leíáriátus diktatúráját és a munkás állam megszilárdítására ezerszámra emelte fontos álfami — - és közigazgatási funkcióba a dolgozók legjobbjait. — A felszabadulás nemcsak szabadságot hozott népünknek, de élet- színvonala is évről-évre emelkedik. A DGT-nél az átlagos napi kereset 1939-ben 4 pengő 50 fillér volt, ami megfelelt egy mázsa szén árának. A MESZHART bányáiban a felszabadulás után, illetve a 3 éves terv véféa 29 forint 62 fillér volt az átlagos napi kereset, ami majdnem másfél múzsa Gzén árának »étel meg. Százezrével nyaralnak dolgozóink az üdülőhelyeken és köztük a M.ESZHAR1 bányászai egyre "nagyobb számmal. A munkanélküliség réme, a nyomor, a kiszolgáltatottság, a csendörterrcr, a spiclircndszer nem fenyeget bennünket, mindez örökre és visszavonhatatlanul múlt. A magyar dolgozó nép soha még if yen szabad, függatten, a jövőjét öntudatosan építő, botdog nem volt, mint most öl évvel a felszabadulásunk után. !ío1&«kó némánk örök hálával (gondol a fclszoba- dító Szovjetunióra — A magyar munkásosztály, egész népü'/h örök h Mával gondol a szovjet népre, amclv felszabadításunkkal leheö HPOI.LO 1 világ tfpsáya Magyarul beszélő színes szovjet-magyar film a budapesti világiíj úsági találkozóról. Előadások: 5. 7, 9 órakor USA. Cl ifi 2 yiiágüjáiági laüiozó Előadások: fél 5- fél 7, fél 9-koi Fizuira SZERDÁN, NEM TARTUNK ELÖADASTI {_ MHoanmiBBasis oksscbhuhbu tövé tette,. hogy megszabaduljunk a kapitalizmus pusztításától és szabad hazánkban Pártunk irányításával hozzá kezdhessünk a szocializmus felépítéséhez. Hatalmas taps. Percekig zúg az éljenzés: Sztálin—Rákosi, Éljen a Párt! — Rákosi elvtárs arra tanít bennünket — folytatta tovább Szikra elvtárs, — hogy ne bízzuk el magunkat a sikereinktől, ne elégedjünk meg az elért eredménvekkel, hanem tekintsük azokat kiinduló pontul még - uagyobb sikerek el- • érévséhez, meglévő hiányosságaink kiküszöböléséhez. Rákosi elvtárs bölcs figyelmeztetését mi nem fogadtuk meg teljes egészében és 3 éves tervünk, de különösen a sztálini műszak hatalmas eredményei el- biz&kodottá tettek bennünket. Ötéves tervünk első három hónapjának adatat azt mutatják, hogy munkánkban eredményeink mellett, igen komoly hiányosságok vannak, amelyeket fel kell tárnunk és ki kell küszöbölnünk, még mielőtt azok súlyosabb, nehezen helyrehozhatóbb károkat okoznának. Az önköltség nem csökken, a teljesítmény nem kielégítően emelkedik — Bár a termelési tervet januárban 101.1, februárban 103.8 százalékra teljesítettük, komoly hiányosságai vannak munkánknak. — Gazdasági és politikai helyze* tűnk megjavulásával a munka termelékenysége — a fejteljesítmény — nem kielégítően emelkedett. — Ha más oldalról né2cm, akkoi kiderül, hogy a termelési önköltségünk nem csökken, sőt a múlt évihez viszonyítva emelkedett. A hibák nem merülnek ki a termelékenység megengedhetetlenül lassú emelkedésében és az önköltség növekedésében, hanem oh- hec még1 egy harmadik, igen súlyossá válható hiba jelentkezett 5 éves. tervünk első negyedévének gyakorlatában: a terv termelési sikerének érdekében elhanyagoltuk a feltárási efővájási munkákat. — Mi. kommunisták éppen azért is vagyunk legyőzbeíollenek. ment nem takargatjuk e1 hibáinkat, bátran szembenézünk azokkal, őszintén, tárgyilagosan feltárjuk azokat, mert ki akarjuk őket küszöbölni. A mai konferenciának éppen az az alapvető feladata, hogy az ismertetett hiányosságokat, a hibák forrásai 1 a maga egészében feltárja. gondosan elemezze azokat a körülményeket. amelyek ilyen jelentő Hibákhoz vezetlek és kidolgozza azokat az intézkedéseket, amelyekkel a hibák forrásait fel tudjuk számolni és mozgósítsa erre n feladatra a MESZHART összes dolgozóját, étjükön a kommunisták-; al, akiknek szívügye a munkásosztály, a nép államának megerősítése, 5 éve tervünk sikerre vivése. dolgozóink életszínvonalának állandó fokozatos emelése.-•— Három alapvető területen mutatkozik meg a MESZHART lemaradásai Az önköl'ség növekedésében, a murika termelékenysége csökkentési ben. végül a feltárás terén. Fei kell bontani a tervet, I»5 kell szélesíteni az egyéni verseny 1 Fontos kérdéj bérezés. Aprils 1-ig be kelt vezetni! a frontfejtésekben dolgozó vájárok, segédvájárok, csillések, az összes kiszolgáló, személyzetnél az egyéni bérezést. A nem frontfejtésben pedig ki keli dolgozni a teljesítménybérezést. Az alapját a köbméter képezi a haladó, középnorma alapján. Biztosítani keli, hogy harmadosként állapítsuk meg, mennyi a kitermelt csille, szén, pala cs ezzel mérjük össze, hogy a kCbméterátvélEl pontos volt-e? Szikra elvtárs a továbbiakban, a helyes normarnegál lapítás megszervezéséről beszélt, majd így folytatta. — Vigyázzunk, hogy ne az ellenséget bízzuk meg a norma megállapításával. Miután a vezető kidolgozta javaslatát, hívják össze a fejtésből a dolgozókat és magyarázzák meg nekik, mi a javaslatuk a normára cs mi indokolja a norma ilyen megá’ln- pííását és vitassák azt meg az érdekelt dolgozókkal. A csapatvezetők normáját is meg kell állapítani a frontfejtésnél. A vájár átlagkeresete abban a frontban, plusz a kollektívszerzödésben megállapított 5—10 százalék és még a .földalatti pótlék. Ez az, amit a csapatvezetők kívánnak. A bérelszámolók munkáját meg kell vizsgálni és segítséget, tanácsot kell adni nekik. — A termelékenység növelése érdekében . az egyéni versenyt ki kell szélesíteni és a tervet felbonlani. Az üzem igazgatósága bontsa fel a vállalati tervet aknákra, a három kerület főmérnökének bevonásával, utána pedig az üzemvezetőmérnök dolgozza ki az akna tervét. A kidolgozott tervet a bányam'ester bontsa fei körletek, re. a körletvezetők ennek ismeretében tudatosítsák a felvigyázókkal. A felvigyázók bontsák fel csapatokra, a csapatvezetők pedig vájárokra és segédvájárokra. — Külön kell foglalkoznom a műszaki értelmiség kérdésével is, akiknek igen nagy szerepük van a termelés jó megszervezésében, a terv sikeres végrehajtásában. Mi, a műszaki értelmiség kommunista magatartását aszerint ítéljük meg. hogy a területén dolgozók menynyire teljesítik túl a tervet. Foglalkozott Szikra elvtárs a ícltá“ rás kérdésével Rámutatott arra, hogy ezen a téren is be kell és be is lehet, hozni a lemaradást. De fontos az, hogy az üzemi háromszög minden hónapban pontosan ellenőrizze, hogy teljesítve lett-e az ötéves terv előirányzata. Fokozott mértékben támaszkodjunk i Szovjetunió élenjáró tapasztalataim — Azért nyeltünk ilyen mélyen a bányák technikai kérdéseihez — mondlta befejezésül Szikra elvtárs —, hogy ezzel is elősegítsük a MSSZ- HÁRT aknáinak egészséges, gyorsan felfelé törő fejlődését. Egyedül a technikai kérdésekben azonban hiába keressük a termelés problémáinak megoldását. Törekvéseink csak akkor vezethetnek eredményre, ha minden aknán erős pártszervezetek irányítják és vezetik a termelőmunkái. Csak a Párt képes politikai tudatosító munkával, jól meggondolt vezetéssel szilárd .alapokra helyezni a termelést és kommunista éberséggel megóvni az ellenség romboló munkájától eredményeinket. Feltétlenül szükséges, hogy problémáink megoldása közben ne maradjunk a magunk szűk körében, hanem fokozott mértékben támasvkoii- jtmk a Szovjetunió élenjáró tapasztalataira. Pártszervezeteink alkalmazzák munkájukban n-agv példaképünk a Bolsevik Párt munkai áriak módszereit, tanulják meg a Bolsevik Párt tapasztalataiból a helyes, politikai vezetést, "tanulják meg, hogyan kell felszínre hozni a tömegek aktivitásában rejlő tartalékokat, technikai vezetőink pedig tekintsék követendő példának n Szovjetunió magasabbrendűi szocialista technikáját. Csak így, a Szovjetunióval való baráti viszony elmélyítésével, nagy szocialista barátunk és példaképünk tapasztalatainak felhasználásával érhetünk el komoly sikereket a hiányok kiküszöbölésében, bányáink termelési problémáinak megoldásában. Mi ezt íesz- szük és problémáink megoldása sikerülni is fog. mert bennünket a Párt, élén Rákosi elvtárssel vczel. akinek bölcs irányításával, hibáink kijavításával biztosan haladunk a szocializmus megvalósítása felé — fejezte be Szikra elvtárs beszarni lóját. A konferencia résztvevői hosszú percekig zúgó tapssal ünnepelték és éltették a Szovjetuniót, Sztálint, Pártunkat és Rákosi elvtársat, majd a felszólalások következtek. A konferencia vitájáról lapunk következő számában számolunk be. A hibák gyökere n politikai nevelés hiányossága — Az önköltség emelkedő c terén ugyanúgy, mint a másik két főkér- déinél a hibák gyökere a dolgozók politikai meggyőzésének, öntudatának, politikai nevelésének hiányossága. Ez az oka annak, hogy elitűrnek, elnéznek felesleges kiadásokat, elnézik a vállalat — a nép — vagyonának rongálását. Ez az oka. hogy tudomásul veszik az álbotegekel, tudomásu’ veszik a munkaerő hallatlan mérvű vándorlását, a legényo"honokban általában meglévő, fenn nem tartható állapotokat anélkül, hogy megoldanák ezeket a feladatokat. Mindennek oka n párt- és a szakszervezetek munkájának nem kielégítő volta. A továbbiakban arról beszél*. Szikra elvtárs, hogv az önköltség növekedésében jelentős szerepet játszik a fizikai és a műszaki dolgozók nem ki- eiégíiö együ'lműködáse, amiből az a fel a hibákat, amit helyesnél: látnának kiküszöbölni. ..mert nem hallgatják meg őket“. — Ha ilyen hangulat uralkodik a dolgozók között, az azt mutatja, hogy a műszaki vezetés cs a dolgozók közötti viszonyt meg kelt javítani. — Az üzemi háromszögek üljenek ör«ze és tanulmányozzak, hc.gy milyen okok idézik alő egy mázsa szén termelési 'önfcöftrégének emelését és hogyan lehet .a. drágulást kiküszöbölni. Miután „ fő tényezőket kidolgozták, akkor liívjáPf össze a Párt és a szakszervezet bizalmijait és népnevelőit és «dinünk szakszerű ismerfeíé-f, hogy miként tehet az önköltség emelkedését kiküszöbölni. Tárgyalják meg. hogy az nknn egyes üzemrészein milyen Hiba kiküszöbölésére fekte sék a fősúlyt. Minden népnevelő tudja, hogy a termelés mennyiségi emelésén kívül egy mázsa szén árát menny vei kel! lecsökkenteni. egy-egy hónapban. hiba ered, hogy a dolgozók' nem vetik A teríts elést ágy kell megszervezni, hogy ne legyen szükség pófműszakokra — Az önköltség. csökkentésének egyik fontos területe — mondotta továbbiakban Szikra elvtárs — „ pót- műszakok csökkentése. A nevelőmtm- fcának oda kell hatni: úgy Ingyen a termelés megszervezve, hogy ne legyen szükség pótműszakokra. Politikai tudatosító munkával el keil érni, hogy a munkaidő jobban ki legyen használva és termelőmunkával legalább bét óra teljék el." A munkaidő jobb kihasználásához tartozik az is, hogy a csilléket jobban löh aszná íjuk. Ügy kell minden aknán megszervezni a munkát, hogy a csapatok ne tizenegytől két óráig termeljenek, hanem a termelőmunkát kezdjék cl legalább nyolc órakor. Ennek megszervezésével kiküszöbölődik az a hiányosság, ami eddig fennállt, hogy a kitermelt «zénmeny- nyisfcgct általában három óra alatt akarták kiszáltitam, Ezután a termelékenység kérdésével foglalkozott Szikra elvtárs, rámutatva, hogy „ kérdés több tényezőből tevődílk össze. — A legdöntőbb három tényező: a politikai öntudat, a technika és a .szakképzettség — mondotta. — Az egy főre eső termelékeny-ég növelése a mi rendszerünkben, ahol minden érték a dolgozó népé, visszakerül n dolgozókhoz, iskolák, egyetemek, közintézmények, kultúrtermek, üdülés formájában Telni :i iejteljesítmény növelé-e. í> mi érdekünk ben áll. ÁPRILIS 4. TÖBB. JOBB MUNKÁVAL KÖSZÖNTÜNK! AZ ERDŐGAZDASÁG dolgozói az üzemek dolgozóit követve, elhatározták, hogy munkafelajánlásokka! és a tervüknek túlteljesítésével ünnepük április: negyedikét. Györik József sztahanovista falermelö munkás vállalja teljesítményének 23 százalékkal való emelését, nmellye!^290 Százalékos teljesítmény; ért el és azt továbbra is lar- lani fogja Schmidt Gusztáv és Benkő Dénes néinetbólyi erdőgondnoksági vezető és helyettese 10—10, drb. minta bérjegyzék és minden védterületről 1—1 átnézeti térkép elkészítését vállalják. Ilachcmnnn Antal a pécsváradi erdőgondnokság szakmunkása vállalja, hogy- az erdötisztílási munkák önköltségét 10 százalékkal, ifjú Cseke Albert erdei szakmunkás maga és a brigádja nevében az erdősítési önköltséget 15 százalékkal, Szinerstáhler Éva nőj brigádvezető a maga és társa; nevében az erdősítési költségeket 20 százalékkal csökkenek. . c4 TERMELES ELEN MOHÁCSI BŐRGYÁR: Fulcz János cseres 255% Hegedűs Nándor meszes 219% Tímár Antal kézitaszító .198% Demhardt Rudolf hengerlő 169% Dorner Antal áztató 175% DOHÁNYGYÁR: Fodor József né keverő 205% Mészáros Józsefné keverő 205% Balázs Kálmánné csomagoló 160% Szalai Pál dohányvágó 143% Gát Ferenené bontó 142% Zerle Viímosné bontó 142% BEREMENDI CEMENTGYÁR: Olcorági János kőtermelő 202.5% Kelen fi Ferenc jkőtermelő 202.5%' Róth Károly kőtermeíö 202.5% Borsi Gábor anyagtermelő 170% Kis Béla kőhulladék száll. 153% NÁGYHARSANY1 MÉSZMŰVEK NV: Albrecht Adám termelő 220% Tóth Lajos zúzóetető 197.5% Balázsi Ferenc termelő 187.5% Szántó'Mihály rakodó 142.5% Zaján István zúzőetető 135% A Közlekedési Vállalat SZÍT dolgozói ma télié sitik felajánlásukat A Községi Közlekedési Vállalat. SZIT-eeei március 29-én teljesítik április 4-i felajánlásukat. A december 5-i „SZÍT nap“-hoz hasonlóan vállalták, hogy 29-én minden villamoson és gépkocsin egész napon át SZIT- csek adják a szolgálatot. Ezen a napon fokozottan előzékenyek, udvariasak akarnak lenni cs meggyorsítják a forgalmat is. Ezzel is azt altatják bebizonyítani, hogy jobb munkával készülnék az egységes ifjúsági szervezet megalakítására és annak méltó tagjai is akarnak lenni. A vállalat egy újjáépített villamosán és autóbuszán — melyeket ezen a napon adnak át a forgalomnak — a legjobb, legszorgalmasabb SZIT-esck teljesítenek majd szolgálatot. Az ifjak nagy lelkesedéssel készülnek a nagy napra, melyet az utazóközönség fokozott érdeklődéssel var. fj
