Dunántúli Napló, 1950. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1950-03-28 / 73. szám

DUNÁNTÚLI Éljen és viruljon a szovjet és magyar nép örök barátsága! VII. ÉVFOLYAM, 73. SZÁM ARA 50 FILLÉR KEDD, 1950 MÁRCIUS 38 Á magyarországi békemozgalmat is új, magasabb fokra emeljük A maayar delegáció, Gilbert de Chambrun francia képviseld és Petit tábornok, a francia köztársasági tanács tagja beszámolt a stockholmi békekonferenciáról Amnesztia a felszabadulás ötödik évfordulója alkalmából A Magyar Népköztársaság dolgozó népünk nagy nemzeti ünnepe, az or­szág felszabadulásának ötödik évfordulóján széleskörű kegyelmet gyakorol Ennek megfelelően a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű rendeletet bocsátott ki, amely 1950 o- árcius 25-én jelent meg a hivatalos lapban. A kegyelem a rendelet értelmében a politikai, katonai, gazdasági, jövedéki és egyéb bűncselekmények elkövetőire, valamint a kihágásokra is kiterjed. Intézkedik a rendelet olyan személyekkel kapcsolatban is, akiket közigazgatási eljárás alá vontak. A kegyelem a rendelet szerint a külföldön tartózkodó olyan magyar állampolgárok felé is érvényesül, így elsősorban azok felé- akik utasításba, vagy a fasiszta hírverés megtévesztő hatása alatt hagyták el az ország területiét. A háborús eseményekkel kapcsolatban nyu­gatra távozott ilyen magyar állampolgárok 1950 október 4. napjáig büntet­lenül visszatérhetnek Magyprország területére. Nem terjedt kj a kegyelem azokra, akik főbenjáró büncseiekméuyeket követtek cl. (Például kémkedtek.! A kegyelem azokra a magyar állampolgárokra is vonatkozik, akik az ellenséges hírveréstől megtévesztve a felszabadulás óta hagyták el törvénybe ütköző módon az ország területét, de haza akarnak térni, mert belátták, hogy boldogulásukat hazájukban, a magyar dolgozó nép körében találhatják meg. Ilyen sze mélyek ellen, ha 1950. október 4. napjáig visszatérnek Magyarországra, som tiltott határátlépés, sem az ez- zél összefüggésben elkövetett más bűncselekmény miatt nem lehet bűn­vádi eljárást indítani.. Az igazságügyminisztérium és a többi illetékes hatósági szervek hi­vatalból gondoskodnak a rendplet végrehajtásáról. Az érdekelteknek tehát- nem kell semmiféle előterjesztést tenniük, vagy kérvényt benyuj- taniok, mert ez csak hátráltatja az elintézést. Azok a külföldön lakó magyar állampolgárok, akik a kegyelmi rendelet alapján haza akarnak térni, jelentkezzenek a legköze'ebbi magyar külképviseleti hatóságnál. A külképviseleti hatóságok a jelentkezők részére hazatérési igazo'vánvt ál­lítanak ki és a szükséghez képest — az anyagi segély nyújtásával — gondoskodnak a hazautazás lebonvo Utasáról. Az árleszállítás a Német Demokratikus Köz­társaság erejének újabb bizonyítéka Lipcséből Jelentik: A Német De­mokratikus Köztársaságban végre­hajtott negyedik általános árcsök­kentés keretében az állami kereske­delmi központ az élelmiszerárakat 28, az Ipari árakat pedig 33 százalékkal csök­kentette, A német nép nagy örömmel fo­gadja az újabb árleszállítást, amely természetszerűleg a keletnémet pénznem értékének további megszi­lárdulását is maga után vonja. A német nép az árleszállításban a német demokrácia gazdasági erejének újabb bizonyítékét látja. A Neues Deutschland hangsú­lyozza: A nagyarányú árleszállitás • Rómából jelentik: Az olaszországi eseményeket kommentálva Demetyev a Truában megállapítja, hogy a marshallizált Olaszország újból elke­seredett küzdőterévé vált a dühöngő reakció és a napról-napra növekvő demokratikus béketábor erői között. Az olasz reakciós körök népellenes és demokráciaellenes politikája, mély- séges szakadékot teremtett a kormány­éi a néptömegük között. A De Gasperi kormány meg akarta mutatni gazdáinak, hogy meg tud birkózni a munkás­osztállyal és vérontás segítségé­vel el tudja nyomni a demokra­tikus erőket. Valójában azonban írásképpen tör­tént. A fasiszta erőszakoskodások fo­kozták a nép haragját, még jobban tömörítettek a munkásosztályt a Kommunista Párt körül. Nem kétel­kedhetünk abban, hogy semmiféle tncgtoilás nem töri meg az olasz pro- letáriátus harci szellemét. A munkásosztály, n dolgozók él­csapata máris reftenheíctíen és határozott választ adott a fa­siszta reakció összeesküvésére. Mint az Unita jelenti, Scelba bel­ügyminiszter megtagadta a beutazási vízumot az Olasz Kommunista Ifjúsá­ékesszőlóan bizonyítja, hogy a nyugati imperialisták ügynökeinek, kártevőinek és csempészeinek akna­munkája a német köztársaság gaz­dasági élete elten teljes kudarcot vallott. Lipc'ei jelenlés szeript hé'főn lép­tek ékbe a Német Demokratikus Köztársaság területén az újabb nagy­arányú árleszállítások. Az árleszállí­tások a vásárlók tömegét vonzolták az Állami Kereskedelmi Központ fiók­jaiba. Hé'főn délelőtt Berlinnek a nyugati megszállás alatt levő öveze­teiből is rengeteg vásárló ment át a keleti övezetbe, ahonnan árukkal megrakodva térlek vissza. A pénzvál­tó helyeken hétfőn nyugati márkában egyáltalán nem voll kereslet. gi Szövetség március 22-i Hvornoi kongresszusára meghívott valamennyi külföldi küldöttségtől. A lap megál­lapítja, hogy a kormányhatóságok terrorja nem bonthatja meg azt a mély együttérzést, amely az olasz demokratikus ifjúságot összeköti a többi országok, első­sorban a Szovjetunió hősi ifjú-á­gával. Az olasz eredetű amerikaiak is ha­talmas tüntetést rendeztek, a new- yorki olasz konzulátus előtt a De Gasperi-kormány rendőrterrorja elbn és nyilatkozatot adtak át a konzulá­tuson, amelyben kifejezik felhábo-o- dásukat és nyugtalanságukat a véres események felett. Az Olasz Szocialista Párt verető- sége kiáltványt bocsátott ki az ország ban történő politikai eseményekkel kapcsolatban. A kiáltvány leleplezi „ kormány politikájút, amely makacsul arra törekszik, hogy megfossza az olasz népet az alkot­mány által biztosított jogaitól. A kiáltvány hangsúlyozza a parasztok és munkások követeléseinek és tettei­nek törvényességét. A Magyar Béketanács és a népmű­velési minisz grturo hétfőn délben a minisztertanács elnöki hiva aiának ta­nácstermében sajtófogadást rendezett, amelyen résztvehek a Béjte Hívei Vi­lágkongresszusa Állandó Bizotifégá- nak III. stockholmi konferepciájáró' hazaérkezett magyar delegátusok: Andics Erzsébet elvtársnő, egyete­mi :anár és V e t ö Lajos evangélikus püspök, valamint Gilbert de Cham brun képviselő cs Petit tábornok, a francia békcdelcgáció Budapesten -tar­tózkodó tagjai. A sajtófogadáson meg­jelentek L o s o n c zy Géza elv.árs, népművelési államtitkár, Boldizsár Iván külügyi államtitkár, M i h áy f i Ernő, a kultúrkapcsolatok Intézetének elnöke cs a bel- és külföldi sajtó képviselői. Andres Erzsébet elvtársim ismer­tette a stockholmi békekonferencia eredményeit és a magyar békcdcle- gáció tevékenységét. Annak ellenére, hogy valamennyi ország küldötte — mondotta — a békrmozgalom megerő­södéséről számoiha o'ít be, a konfe­rencia annak a gondolatnak a jegyé­ben végezte munkáját, hogy a békcmozga’mai mindenütt még szélesebbé és hathatósabbá kell tenni. A békemozgalom rendkívüli mérték­ben való megerősödése a háborús pic.vokálorok pozícióit kétségtelenül m:ggyepgí’elte. Ugyanakkor azonban a háborús veszély nem kisebbedet'!. At kell férni a konkrét tervekre A békemozgalomnak sokkal na­gyobb mértékben fel kell ölelnie a társadalmi rétegeket, a legkülönbö­zőbb világszervezetek, poli'.ikai áram- laick híveit. A békemozga'.om nem elégedhet meg azzal, hogy manifesz­tálja a békés népek akaratát, hanem át kell térnie a konkrét teltekre. Erre adtak jó példát a franciaországi és belgiumi dokkmunkások, akik let­tekkel harcolnak a fcgyverszáilí'ások ellen. Különösen nagyjelentő-égű volt Joliot-Cur'enek a konferencia áljai egyhangúlag elfogadott javaslata, amely úgy szól, hogy háborús bűnösnek kelt nyilvání­tani azt a kormányt, amely el­sőnek alkalmazza az atomfegy­vert. Bejelentette Andics Erzsébet, hogy a határozat értelmében az egész vi­lágon aláírásokat gyűjtenek. Az első aláírók a békelkonfcrencia résztvevői voltak. Ehhez a mozgalomhoz csak azok nem c-atlakoznak, aÁik u há­borús uszítás szervezői, a háborús ké­szülődés haszonélvezői, vagy azok fullajtárjai. Üzemekben, hivat:» lókban, iskolákban is alakuljanak békebizottságok A konE®reucia szervezeti kérdé­seikre vonatkozólag ö.- funíos határo­zatot hozott. Kimondotta, hogy a területi békcbizoliságok mel­lett és azokkal együttműködve. a munkahelyieken, az üzemek­ben, hivatalokban és iskolákban is alakuljanak békebizotíságok. Speciális békebizottságokra vau szükség, amelyek behálózzák az egész országot és amelyek alkalma­sak arra, hqgy a béke ügyéért moz­gósítsák azokut p rétegeket is ame­lyek nem vesznek részt sem a szak- szervezeti, sepr pedig az ifjúsági mozgalmakban. A békekonferencia továbbá határozatot hozott egy zsűri feállitátóra, amely a béke ügyét szol­gáló legkiválóbb tudományos, irodal­mi és művészeti alkotónak ítéli majd oda a nemzetközi béklcdijat. A konferenciáp különös szeretet és tisztelet vette körül a szovjet delegáció tagjait, annak az országnak a delegációját, amelynek döntő szerepe volt a fasiz­mus leverésében és amely ma is a békére vágyó emberiség, a békemoz­galom legtekintélyesebb vezetője. Fagyejev, a szovjet delegáció veze­tője kifejtette: A béke kérdésében mi készek vagyunk együtt menni minden­kivel, ha azok nem is értenek egyet a mi gondolkodásunkkal, de őszintén akarják a békét. Olyan történelmi korszakba lép­tünk, amikor a becsületes embe­reknek egyesülniük kelt a béke védelmére. Andics Erzsébet nagy tapssal foga­dott beszámolója után a jelenlévő újságírók számos kérdést tettek fel, amelyekre Vető Lajos püspök, Gil­bert de Chambrun és Petit tábornok válaszoltak. Vető Lajos evangélikus püspök hang, súlyozta, hogy a *.tockhalm: értekezle­ten jelen voltak a különböző felekeze­tek és egyházak képviselői is, akik valamennyen magukévá tették a kon- íerencia határozatát. Gilbert de Chambrun, francia kép­viselő, a franciaországi haladó keresz­tények mozgalmának cineké rámuta­tott arra, hogy a francia haladó keresztények mozgatnia tevékenyen támogatja a béke híveinek harcát. Ebben a mozgalomban elsősorban azok i katolikusok és protestánsok vesznek •észt, akik a háború alatt tevékenyen harcoltak a nácizmus ellen. így pél­dául Montuclar dominikánus atya, a katolkus ifjúsági mozgalom alapítója, a francia katol'kus egyház egyik leg­nevesebb teológusa a béke és a szabad­ság harcosainak legutóbbi nagygyülé sén kijelentette: „Nem lehet valaki társadalmilag haladó, ha nem haladó oolitijcaijaá is. A hajadás és a b|ke ügye ügvében — ipint Boulier abbé —, én is a Francia Kommunista Párt ol- dajv n\eljett foglalok állást." Petit tábornok, a francia köztársa­sági tanács tagja, a francia dokkmun­kások és vasutasok mozgalmáról be­szélt, amellyel megakadályozzák a hadianyagok kirakását és szállítását. Hágai jelentés szerint az Atlanti Szerződést gláívó hatalmak hágai tanácskozásán a hadiapyaggYáríó és ellátó bizottság egynapos tárgyalás után befejezte megbeszéléseit. Hollandia dolgozói körében egyre nagyobb a tiltakozás a hágai kato­nai tanácskozások ellen. Vasárnap Hága utcáin 8.000 főnyi tömeg tün­tetett és feliratokon követelte „Le a katonai értekezletekkel” — „Nem akarunk háborút a Szovjetunió el­len”. Amsterdamból, Utrechtból és Hollandia más városaiból asszony­küldöttségek érkeztek Prágába a tiltakozó felvonulásra. A rendőrség A konferencián, mely új állomást jelent a békéért folyó világmozgclom- ban, a magyar delegáció is kivette részét. — Mi, akik a békekonferencián ott voltunk, meggyőződtünk arról, hogy a béketábor erői egyre inkább növe­kednek. A békekonferencia annak a meggyőződésnek a jegyében folyt le, hogy a béke tábora elég erős ahhoz, hogy a háborút megakadályozza és meg fogja akadályozni. A magyar nép ej van tökélve arra, hogy ebben a béketáborban, amelynek olyan nagy és dicsőséges képviselői vannak, nem utolsó helyen fognak ms- netelni és a stockholmi konferencia határozataiból kiindtíjva, a magyarországi békemozgnlmat is új, magasabb fokra fogja emelni. Ezzel a meggyőződéssel jöttünk haza és láttunk hozzá munkánkhoz —: fe­jezte be beszámolóját Andics Erzsé­bet. A francia nép erkölcsileg és anyagilag egyaránt támogatja ezt a mozgalmat ás el van határozva arra. hogy mirukn erejével cs minden rendelkezésre álló eszközzel küzdjön a béke ügyéért. Bizton kijelenthetjük — mondotta — anélkül, hogy attól kellene tarta­nunk, hogy a törtéflolcm meghazud­tol bennünket: Franciaország népe nem fog há- , borút viselni a népi demokráciák ellen, nem lesz zsoldoga a kapitalizmusnak, nem lesz zsoldosa a bosszú eszméjé­nek amely éppúgy ellentétben áll az igazsággal, mint a francia »ép ha­gyományaival. Laspnozy Qéza államtitkár a sajtó képviselői nevében köszönatet mon­dott a békedelegáció tagjainak a francia vendégeknek beszámolóikért, majd ebeket mondotta: — Az értekezlet nevében mi is ki­fejezzük azt a szilárd meggyőződé­sünket, hogy a népi demokráciák népei a nyu­gati kapitalista országok béke- mczgatmuival karö(íve, e nagy Szovjetunió vezetésével sikeresen folytatják majd harcukat az im­perialista háborús uszítok elten és közös erőfeszítésükkel bizto­sítani tudjak mindnyájunk leg­drágább kincsét: a békét. Mi, magyar újságírók is teljes erő­vel harcolunk ezért a stockholmi konferencia határozatainak értelmé­ben. 0 holland kormány parancsára erő­szakkal szétzavarta a tüntetőket. A „De Várheid” vasárnapi szá­jában Paul de Grot, a holland kommunista párt főtitkára megálla­pította: Az imperialista háborús uszítok abban reménykednek, hogy Hágában zavartalanul kidolgozhat­ják új háborús terveiket. A holland nép többsége azonban „nem”-ct mond és tiltakozással tudtára adja a katonai értekezletnek, hogy nem sakkfigurákkal van dolguk, hanem olyan emberekkel, akik békét akar­nak. Egyre mélyebb a szakadék az olasz nép és a Gisperi kormány között A francia haladó haló'i Un »olt is tevékenyen támogatják a békemozga mat A holland nép „ncm^-el mond a* imperialista háború*« «sziláknak

Next

/
Oldalképek
Tartalom