Dunántúli Napló, 1950. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1950-03-03 / 53. szám

DIMÁNTÚLI

MlUli §

APLO

A «ralima legjobb dolgozóit ünnepelték

az üzemekben

Szombaton és vasárnap tartanak beszámolót a megye képviselői

Tömeges munkaíelaiánlással készülnek a dolgozók április 4-re

VII. ÉVFOLYAM, 53. SZÁM

ARA 50 FILLÉR

PÉNTEK, 1950 MÁRCIUS 3

TEGYÜK MEG JOBBÁ TAGGYŰLÉSEINKET

Pártunk alapszervezeteiben Rákosi elvtárs beszéde után különös jelentőséget nyertek a taggyűléseik, a pártdemokrácia szervei. A most folyó taggyűlések kezdik egyre inkább betölteni hivatásukat, minden tekintetben magasabb színvonalon állanak már, mint a pártszervezetek eddigi taggyűlései. A fejlődést lemérhetjük azon, hogy az alapszervezeti vezetőségek ezeiket a taggyűléseket sokkalta nagyobb gonddal készítik elő, egyre inkább a bizalmiak feladatává teszik, hogy a tagságot már ne csak egyszerűen értesítéssel, de a taggyűlés tárgyának át- beszélésével is előkészítsék. Jórészt ebből következik, hogy a tagok száma a legutóbbi taggyűléseken egyre emelkedik és egyre több az olyan pártszervezet, ahol egyetlen tag sem hiányzik a taggyűlésről. Párttitkáraink is jobban felkészülnek már, beszámolóik színvonala jobb, mint az eddigiek. Ahol az előkészítő munka és a párttitkárok felkészülése jó, ott mutatkozik is ennek eredménye a tagok aktivitásában, a helyes bírálat és önbírálat megjelenésében. Különösen termelőszövetkezeti csoportjaink és az állami gazdaságok pártszervezeteinek taggyűlései mutatnak fejlődést.

A legutóbbi taggyűléseiken, mint a ^ pécsi Scpíana Gépgyárban, Pécsbányatelepcn vagy a majsi termelőcsoportban is, egyre jobban kifejezésre jüt az, hogy a tagság a Párt belső ügyeit is ösz- sze tudja kötni a termeléssel, a taggyűléseken tesznek felajánlásokat április 4. méltó megünneplésére, megvizsgálják nemcsak a pártszervezetben, hanem a termelésben végzett munkájukat is és a termelés frontján is feladatokat tűznek ki maguk elé. A legutóbbi napok taggyűlésein egyre nagyobb számban akadtak már női leíszó- ‘alók is, nemcsak olyan szervezetekben, mint a drávafoki, ahol nagy számban vannak nők, hanem például a szigetvári cipőgyárban, számos termelőcsoportbelí taggyűlésen és mindenütt, ahol a párt- szervezet gondot fordított Rákosi elvtárs beszédének megértésére. Sok kora délután kezdett taggyűlés nyúlt bele a késő éjszakai órákba, anélkül hogy a tagság érdeklődése csökkent volna, mert a taggyűlésen felszínre kerülő kérdések mindenkit érdekeltek.

Komoly javulás állt be Rákosi elvtárs beszédének tanulmányozása terén is, mert hiszen anélkül, hogy Rákosi olvtárs beszédét megismernék és megértenék, pártiunk- cionáriusaink és párttagjaink tájékozatlanul állnának Szemben a feladatokkal. A Központi Vezetőség határozatát megvitató korábbi taggyűlések során ez a tájékozatlanság komoly méretekben nyilvánult meg. Ma sem beszélhetünk arról, hogy mindent megtettünk ezen a téren, de kétségtelen, hogy elsősorban pártfunkcionáriusaink most már fokozott gonddal látnak Rákosi elvtárs beszédének tanulmányozásához, csökken az olyan esetek száma, mint a bara- nyajenői, ahol még a párttitkár sem olvasta el a beszédet. Az itt mutatkozó hiányosságot feltétlenül ki kell még küszöbölni. Nemcsak a pártszervezetek vezetőinek, de a tagságnak is egyre szélesebb körben kell Rákosi elvtárs nagy- fontosságú beszédét, amely irányt mutat egész további munkánkra, nemcsak elolvasni, hanem gondosan áttanulmányozni és belőle a gyakorlati munkánkra vonatkozó következtetéseket levonni.

Taggyűléseinken nagy lendülettel bontakozott ki a kritika. A

hibák feltárásába úgy kapcsolódott bele majdnem egész párttagságunk, mintha Rákosi elv 'ára beszéde robbanásszerűen ledöntötte volna a gátakat, amelyek eddig a kritika útjában álltak. Pécsbányatelepcn egyik felszólaló kijelentette: „Ha eddig valaki felfelé mert bírálni, rosszabb munkahelyre került, de most hogy Rákosi elvtárs beszélt, még akkor is elmondom a hibákat, ha utána át próbálnak helyezni." Ha sonló ehhez a felszólaláshoz az a jelenség, hogy olyan alapszervezetekben, ahol eddig a kritikát hírből sem ismerték, egyszerre csak megindult a taggyűlésen a hibák feltárása és hosszú ideje leplezett és elkent hibáik kerülnek napvilágra. Hasonló volt a helyzet az állami gazdaságok somogyi központja pártszervezetének taggyűlésén is.

Kisebbelk azonban az eredmények az önbírálat terén. Csak a legutóbbi napokban lezajlott taggyűléseken szólaltak meg az önbirá- lat hangjai, de még most is csak gyér számban és többnyire kezdetleges, gyenge formában. A párttagság nagy többsége hajlamos még arra, hogy saját hibáit ne vegye észre, vagy ha észreveszi is, ne tegye szóvá. Ahol elhangzik is az önbírálat, kevés elv társunk gondol arra, hogy azt is megmondja, hogyan javíthatja ki az elkövetett hibát. Meszestelepen a párttitkár azzal a jelszóval, hogy „önkritikát gyakorol", egyszerűen igazat adott a vezetőséget bíráló felszólalóknak, anélkül, hogy megjelölte volna, mi akar tenni a felvetett hibák kijavítására. így volt ez Kaposváron a cukorgyárban is, ahol számos komoly bírálat hangzott el a párt- vezetőség felé. A pécsi bőrgyárban nemcsak a kezdeményező önbirá- lat hiányzott, de még azok is éles hangon, vagy mentegetőzve kendőzték hibáikat, akiket bírdlai ért. Baranyajenőn a párttitkár — aki nem is olvasta el Rákosi elvtárs beszédét — ledorongolta a vezetőség ellen felszólalókat. Sok helyen történt meg, hogy clvtár- sias bírálat és önbírálat helyett szenvedélyes hangú személyeskedés indult meg. Nem véletlen, hogy a pécsi megyeháza és a Bányaigazgatóság hivatali pártszervezeteinek taggyűlésén is személyeskedéssé fajult a bírálat és más olyan pártszervezetekben is, ahol még hangja van a jobboldali szociáldemokratáknak, mint a Pécsi Közlekedési Vállalatnál, a Bőrgyárban, vagy a kaposvári húsüzemnél.

/Maradt még sok hiba az előkészítő munkában is. A leggya- <°fibb hiba, hogy a taggyűlés előkészítését az utolsó napra hagylak, amikor már csak a tagság egyszerű összehívására van ídö. Sok pártszervezetnél nem értették még meg az elvtársak, hogy a taggyűlés előkészítése a bizalmiak feladata és vagy a vezetőség személyesen beszéli meg a tagsággal a taggyűlést, — sőt olyan "eset" is akad, mint Almáskeraszturon. ahol a 70 éves párttitkár saját- maga ment el minden párttaghoz, végüiis ő maga nem jelent meg a taggyűlésen, mert fáradtsága miatt az erős havazásban nem tudta megtenni a lakásától a pártszervezetig vezető kétkilométeres utat, — vagy pedig nem beszél a tagággal senki. Az ezen a téren is mutatkozó javulásban része van a járási bizottságoknak is, amelyek már komolyabban foglalkoznak a taggyűlésekkel. De most már túlzások is fordulnak elő. Lánycsó kon például a járási bizottság

A szovjet nép fokozott immkalendnletlel válaszol a sztálini gondoskodásra

jÓriási forgalom az áruházakban az árleszállítás első napján

Moszkvai jelentés szerint a szovjet |né. haialmas örömmel és lelkesedéssel fogadta a Szovjetunió minisztertanácsának és a Bolsevik Párt Központi Bizottságának az újabb érleszállításra vonatkozó rendeletét. Az egész nép mély háláját juttatja kifejezésre a Bolsevik Párt, a szovjet kormány s bölcs vezére és tanítója, Sztálin iránt a dolgozók jólétének emelésére irányuló gondoskodásért A Pravda beszámol arról, hogy a moszkvai Sztálin választókerület dolgozói rendkívüli lelkesedéssel fogadták az árleszállítási rendeletet- Az árnleszá'lításban és a rubel további Eiegj-álárdílásában a szovjet dolgozók a szocializmus új győze’mét látják.

Mindez még csak jobban megerősíti a választók egyhangú törekvését. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának választásakor szavazatukat a nagy Sztá. linra, a szovjet nép boldog éleiének megteremtőjére adják.

Határtalan szeretet és odaadás a Párt és Sztálin iránt

Az üzemi gyűlés felszólalói kiemelik, hogy tovább törekszenek a munka termelékenységének emelésére. A munkások örönt teljes hang Iához csatlakozik a szovjet értelmiség is, mely az egész néppel együtt határtalan szerepeiét és odaadását fejezi a Bolsevik Párt és a nagy Sztálin iránt, a dolgozókról való szakadatlan gondoskodásukért. A szovjet értelmiség gondolatait találóan juttatta kifejezésre Ponomarev, a moszkvai technikai főiskola professzora:

— Sztálin nevéhez fűződnek ösz- szes sikereink és eredményeink —- mondotta. — A szovjet értelmiség Lenin és Sztálin parijának neveltje, önfcláldozőan dolgozik a haza javáért. Megteremtették számunkra minden előfeltételt, határtalan lehetőségeket nyújtanak nekünk az alkotó munkára.

Moszkvai jelenlés szerint a Szovjetunió népei határtalan le'kesedés- sel fogadják a Szovjetunió minisztertanácsának és a SZK(b) Pártja Központi Bizottságának határozatát az árak leszállításáról.

Moszkva áruházait szerdán reggel

a vásárló közönség hatalmas tömege lepte cl. Az áruházak egyes osztályain feliratok közölték az árucikkek új árait. A Szmolenszk-téren lévő llnivermagban, amely a szovjet főváros egyik legnagyobb áruháza, szerdán délután 3 óráig 65.000 vásárlás történt. A moszkvai áruházakban — amelynek árukészleteit szerdára feltöltöttek és a választékot kibővítették, — másfélszer több vásárlás történt. A vásárlók igen sok szövetet, kész ruhát, lábbelit, rádió- készüléket és varrógépet vásároltak.

Életünk még szebb, még gazdagabb lesz

— mondják ropgyűléseiken a szovjet dolgozók

A szovjet lapok beszámolókat közölnek a gyárak, üzemek és közlekedés dolgozóinak röpgyülóeeiről. amelyeket a Szovjetunió miniszter- tanácsának és a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja Központi Bizottságának az élelmiszer és iparcikkek árának újabb csökkentésével hozott határozatával kapcsolatban tartottak.

— A Párt és a kormány árleszállítást határozatára azzal felelünk —■ mondotta Szorokin, a kievi Transzszignal-gyár munkása, az üzemében rendezett röpgyulésen, — hogy

növeljük munkánk termelékenységét, hogy tovább erősítjük szovjet hazánk hatalmát.

— A dolgozók legmélyebb köszönetét küldjük szeretett Joszif Visz- szarianovies Sztálinunknak — mondotta Cserkova, a moszkvai Elektro- lampa-gyár munkásnője. Nincs a világon számunkra drágább és hozzánk közelebb átló ember, mint Sztálin olvtárs. Mindannyian egész életünkben érezzük atyai gondoskodását. Az

árleszállításban hozott határozatban is

a dolgozókról való sztálini gondoskodás nyilvánul meg.

A leningrádi „Sztálin" vasipari gyár dolgozói szerdán reggel nagygyűlést tartottak. Buresenko gyorsvágó* esztergályos felszólalásában a következőket mondotta:

— Az árleszállítás új erőt ad nekünk. Az árleszállításról szóló határozat azt mutatja, hogy hazánk nap- ról-napra gazdagodik.

A moszkvai rádió hangja nagy őrömet közölt az üzbég kolhozokkal. Imhkajev, a „Lenin‘‘-kolboz brigádvezetője egyszerű szavakkal fejezte ki háláját Sztálin elvtárs és a Bolsevik Párt iránt:

— Sztálin, a mi szeretett apánk.

Az üzbég gyapottermeeztők nemrégiben sok traktort és gépet kaptak, hogy a mezőkön könnyebb legyen a munka. Most újabb hatalma» gondoskodás nyilvánult meg a dolgozók iránt.

Életünk még szebb, még gazdagabb lesz.

Világszerte nagy visszhangot keltett a Szovjetunióban* végrehajtott újabb árleszállítás. A világsajtó kommentárjaiban hangsúlyozta, hogy

ez újabb bizonyítéka a szovjet gazdaság hatalmas fejlődésének.

Valamennyi román lap első oldalon, vezető helyen közli a Szovjetunió minisztertanácsának és a SZK(b)P központi bizottságának az árak újabb csökkentésére vonatkozó rendeletét, valamint a rubel árfolyamának arany, alapra való helyezéséről és árfolyamának felemeléséről intézkedő haiároza. ták.

A csehszlovák sajtó hosszan foglalkozik a nagyjelentőségű eseménnyel Az új árleszállítás meggyőző bizonyítéka a szovjet szocialista gazdaság mérhetetlen fölényének a kapitalizmus felett — írják.

Az egész lengyel sajtó első oldalon foglalkozik a határozatokkal. A Zyeín Warskwy vezércikkében kommentálja az árleszállítást, megállapítja, hogy e* a Szovjetunió újabb hatalmas gazdasági sikere,

amelynek jelen,fősége messze túlterjed a Szovjetunió határam,

A berlini Tägliche Rundschau hangsúlyozza, hogy ilyen sikerek csak szocialista országban lehetségesek.

küldötte készítette el a taggyűlés előtt a titkár beszámolóját. Ezzel önállótlanságra nevelik pártfunk- cionáriusaínkat és coak látszat- eredményt érnek cl a felolvasott jó beszámolóval. Másutt viszont előfordul komoiy mértékű hanyagság is. így Tófűn a párttitkár egyszerűen nem tartott beszámolót, a Pécs-erzsébettelepi párt- szervezet pedig hiába várta a taggyűlésre párttitkárát. mert az a beszámolóval és a Központi Vezetőség megküldött határozatával együtt Kecskemétre ment. s maga helyett üdvözlő lapot küldött párt- szervezetének.

A most folyó taggvűléseken ismét bebizonyosodott, mennyire szüksége van párttagságunknak az éberségre Az ellenség ma már csak alattomban mer támadni, és igyekszik Pártunkba befurakodni. Befurakodott sok helyen a taggyűlésekre- a pártszervezetek legfontosabb szervébe is, hogy bomlasztó tevékenységével kárt idézzen elő. Nagvhajmáson így kerülhetett sor arra. hogv a taggyűlésen a termelőszövetkezeti csoportok ellen izgató hangok szólalhassanak meg.

Rákosi elvtárs beszédének nemismeréséből, vagy félreértéséből számtalan zavar ered a taggyűléseken. A beszámolók és felszólalások nem egyszer csak a hibák keresésével fog'alkoznak, sö é- tenlátók, másutt általánosságban foglalkoznak a nemzetközi és országos helyzettel, de megfeledkeznek a helyi eseményekről és adottságokról. Kritikát és önkritikát gyakorolnak, csak azért, hogy „most ez van soron", ahelyett, hogy látnák a kritika és önkritika célját cs aszerint alkalmaznák a pártszervezet munkájának megjavítására. Mindezeket az eltévelyedéseket csak úgy lehet kiküszöbölni, ha minden kommunista elsőrendű kötelességének tartja Rákosi elvtárs beszédének alapos és gondos áttanulmányozását. Igen hasznos dolog lenne, ha a pártbizalmiak tizes csoportjuk tagjaival együtt olvadnák át és vitatnák meg a beszédet,'amelyet kevés pártszervezetünk vezetősége. de különösen tagsága értett még meg teljes egészében, úgy, hogy annak hatalmas jelentőségé: és konkrét gyakorlati munká'nk- ra alkalmazható iránymutatása: 'elfogták volna.

Pártszervezeteinknek — mint a most zajló taggyűlések példája élénken bizonyítja — át kell térniük az eddigi mechanika.■ taggyűlésekről az alaposan előkészített, ■döre megbeszélt és meg-zervezett taggyűlések tartására. Különösen

fontos ez a nemsokára sorrakerülö vezetőségválasztó taggyűléseknél, de fontos lesz azután is, minden egyes taggyűlésnél.

Még alapszervezeteink vezetőségeit is, de tagságát különösen, szívós, hosszú munkával kell megtanítanunk a bírálat és önbírálat helyes alkalmazására és arra is, hogy az elhangzott bírálat vagy önbírá'at ne csak a taggyűlés egyik mozzanata legyen, hanem folytatása legyen az utána következő munkában is, a felmerülő hibák és fogyatékosságok kommu. nista módon való kiküszöbölésében. Szó sincs arról, hogy egyetlen taggyűlésen eleget tehetünk Rákosi elvtárs beszédével és a Központi Vezetőség határozatával megmutatott feladatoknak. Ezek a feladatok nem kampánvszerü nekibuzdulást követelnek, hanem minden kommunista hosszú időre szóló, nagy türelmet igénylő, gondos és szívós munkáját. Ezeknek a feladatoknak a megoldása azt jelenti, hogy Pártunkat egyre hasonlóbbá tesszük nagy példaképünkhöz. a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjához, s ez nem lehet máról holnapra megtörténő változás, hanem csak hosszas, kitartóan végzett nevelő, oktató és szervező munka eredményi

Újabb meggyőző bizonyíték a szocialista gazdaság mérhetetlen fölényéről